Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Oroszország elvesztette lendületét Szeverodonyeckben

A tizenötödik hete folyik Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen. A brit hírszerzés a légi és tüzérségi csapások kombinációját tartja kulcsfontosságú tényezőnek Oroszország közelmúltbeli kelet-ukrajnai taktikai sikereiben.

A brit hírszerzés szerint az ukrán fegyveres erők ellentámadást indítottak Szeverodonyeckben, és sikerült megállítaniuk az orosz erők előrenyomulását.

A jelentés szerint az elmúlt 24 órában az ukrán erők ellentámadásokat hajtottak végre Szeverodonyeck városában, ami valószínűleg semmissé tette az orosz erők hadműveleti lendületét, amelyet korábban a harci egységek és a tűzerő koncentrálásával nyertek.

A titkosszolgálatok szerint a térségben részt vevő orosz erők között a szakadárok által  kikiáltott Luhanszki Népköztársaság orosz vezette szeparatista erőinek tartalékából mozgósított személyzet is található.

Ezek a csapatok rosszul felszereltek és hiányosan képzettek, ráadásul a hagyományos orosz egységekhez képest nem rendelkeznek nehézfegyverzettel.

Az ukrán fegyveres erők egy újabb orosz tábornokot likvidáltak

Az ukrán fegyveres erők megerősítették, hogy újabb orosz tábornokot likvidáltak.

„Roman Kutuzov vezérőrnagyot, hivatalosan deacizálták és demilitarizálták.”

Kutuzov haláláról korábban Alekszandr Szladkov számolt be az orosz propaganda VDTRK tudósítója. Mint közölték, a tábornokot a luhanszki régió Popasznyanszkij régiójában található Nyikolajevka településen likvidálták.

Roman Kutuzov halálával tovább bővült azoknak a magas rangú orosz katonai vezetőknek sora, akik Ukrajnában estek el.

Az orosz védelmi minisztérium részéről nem érkezett azonnali kommentár.

Holt lelkek az orosz seregben

Gogol híres problémájával ma is küzd Putyin hadserege: többezer holt lélek szolgál, akik papíron növelik a létszámot, de a valóságban nem léteznek. Zsoldjukat a tisztek zsebrevágják, a felszereléseket eladják a fekete piacon. Mindez a Transparency International jelentéséből derül ki, amely kimutatja, hogy Oroszország a világ egyik legkorruptabb országa, és ez egyáltalán nem kerüli el a hadsereget sem. Így nem csoda, ha a világ egyik legerősebbnek elkönyvelt hadserege alulteljesít Ukrajnában.

Morál a mélyponton

Putyinnak több mint három hónappal a hadműveletek elindítása után sem sikerült megindokolnia: miért is harcolnak az orosz csapatok Ukrajnában, ahol viszont a hazai erők morálja jelentősen megerősödött a sikeres ellenállás következtében. Az orosz katonák morálját erősen rontja, hogy a tisztek gyakran eladják az ellátmányt a fekete piacon. Ennek következtében a tankokból gyakran kifogy az üzemanyag. A legénység kosztja pedig minden kritikán aluli. A Transparency International felidéz egy korábbi példát: Putyin szakácsa, Jevgenyij Prigozsin olyan gyenge kosztot adott a hadseregnek, amely még az orosz börtönök közismerten alacsony színvonalát sem érte el, sőt olykor fertőző is volt. Prigozsin hozta létre különben a Wagner hadsereget Putyin parancsára. Ez a veteránokból álló zsoldos alakulat végzi el a piszkos munkát mindenütt a világon, így például Szíriában vagy Afrikában. Ukrajnában nekik kellett volna végezniük Zelenszkij elnökkel egy szpecnaz alakulattal együtt, de az amerikai hírszerzés kimentette Ukrajna államfőjét. A gyilkos kommandót pedig lemészárolták.

Sojgu hadügyminiszter a kulcsfigura

A problémák láttán haderő reformot hajtott végre az orosz hadsereg, amely Szíriában bizonyította hatékonyságát. Szergej Sojgu mérnök végzettségű, és korábban az állambiztonság megbízásából ellenőrizte a hadsereget, ahol számtalan korrupciós ügyet tártak fel. Sojgu hadügyminiszter rászállt a hadiiparra, mely Oroszország ritka versenyképes ágazatai közé tartozik, de a korrupció méretei elképesztőek. Elég annyit megemlíteni, hogy az év elején letartóztatták az orosz légierő műszaki és informatikai vezetőjét. Andrej Koban tábornok szisztematikusan túlárazta a beszerzett berendezéseket, majd pedig a különbözeten osztozott a gyártókkal.

Az orosz légierő informatikai lemaradása közismert. Az orosz pilóták ezért nemigen merészkednek be az ukrán légtérbe holott korábban Ukrajna légvédelmét szétbombázták. Csakhogy az amerikai hírszerzés szinte azonnal átadja a megszerzett információkat az ukránoknak, akik ezek alapján nyugodtan lelőhetik az orosz harci gépeket. Az orosz pilóták ezért a határvidékről lövik ki rakétáikat, melyek elég gyakran célt tévesztenek. Ez is magyarázza a polgári áldozatok nagy számát Ukrajnában.

Putyin leváltotta az Ukrajnában harcoló orosz csapatok főparancsnokát?

A New York Times arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz sajtó több mint két hete nem említi Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornok nevét, noha Putyin őt nevezte ki az Ukrajnában harcoló orosz csapatok főparancsnokának miután a villámháborús tervek kudarcba fulladtak.

Korábban Szergej Sojgu hadseregtábornok volt a felelős az ukrajnai “korlátozott hadműveletért”, de hamarosan kiderült: a katonai képzettség nélküli hadügyminiszter nem képes a csapatok irányítására Moszkvából. Alekszandr Dvornyikov feladata az, hogy elfoglalja a Donbaszt, és ily módon Putyin fel tudjon mutatni valamilyen kézzelfogható eredményt a több mint három hónapja zajló ukrajnai háborúban. Az orosz csapatok nyomulnak előre Kelet Ukrajnában, de a döntő győzelem egyelőre elmarad. Emiatt állítólag Putyin felfüggesztette az első számú orosz katonát:  Valerij Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét.

Az orosz csapatok előrenyomulását akadályozza az, hogy nem sikerült megszerezni a légtér fölötti ellenőrzést Ukrajnában, ahol a Bayraktar típusú török drónok nagy pusztítást végeznek az orosz harckocsikban. Alekszandr Dvornyikov tábornok úgy verte le az Asszad ellenes lázadást Szíriában, hogy az orosz légierő uralta az ország légterét, és az orosz tüzérséggel és a harckocsi ezrdekkel szemben a lázadóknak nem volt ellenszere. Most viszont Ukrajnának van, mert a nyugati világ elárasztja fegyverekkel. Az orosz pilóták emiatt félnek berepülni az ukrán légtérbe. Ezért a határ körzetből lövik ki rakétáikat, melyek gyakran célt tévesztenek. Az ukrán légelhárítás viszont villámgyorsan kap felhasználható információkat az amerikai hírszerzéstől, és ezek alapján kilőheti az orosz harci gépeket.

Háborús bűnösök

Irina Venegyiktova ukrán főügyész  Hágában arról számolt be a nemzetközi bíróságon, hogy több ezer orosz háborús bűnöst tartanak számon Ukrajnában. Köztük van például Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornok is, akit azzal vádolnak, hogy még áprilisban elrendelte a rakétatámadást Kramatorszk vasútállomása ellen. 59 polgári személy halt meg, köztük hét kisgyerek.

Éjszaka rakétatámadás érte Szlovjanszk városát Kelet Ukrajnában. Legkevesebb három  ember meghalt és hat megsebesült. Senki sincs biztonságban Donyeck tartományban – hangsúlyozta az ukrán kormányzó, aki elrendelte a polgári lakosság kiürítését az orosz támadás miatt. Az orosz többségű Donyeck és Luhanszk tartomány korábban népköztársasággá kiáltotta ki magát. A tartományok orosz vezetői közölték: csatlakozni akarnak Oroszországhoz.

Minderről tárgyalni kellene, de erre sem Zelenszkij sem pedig Putyin nem hajlandó. Colonna francia külügyminiszter Kijevben arra próbálta meg rábeszélni az ukrán elnököt, hogy kezdjen párbeszédet Putyinnal egy gyors fegyverszünet ügyében. Ezzel szemben Tony Blinken amerikai külügyminiszter közölte: a háború még hónapokig elhúzódhat Ukrajnában.

Ukrajna határon túlra nem bevethető fejlett rakétarendszert kap

Az Egyesült Államok fejlett rakétarendszereket küld Ukrajnába. Ezek a legfejlettebb technológiával felszerelt fegyverek, amelyeket Biden elnök küldött a háború kezdete óta. Ezzel eleget tesz az ukránok kérésének, azzal a feltétellel, hogy nem használhatják őket oroszországi célpontokra. Biden ezzel eloszlatja azokat az aggodalmakat, hogy Oroszország rakétarendszert provokációnak fogja tekinteni.

Biden a The New York Timesban megjelent vendégesszéjében azt mondta, hogy a legújabb segélyek segíteni fognak Ukrajnának

„harcolni a csatatéren, és a lehető legerősebb pozícióban lenni a tárgyalóasztalnál”.

Volodimir Zelenszkij elnök a szövetségesek támogatásáért állandó dicséret és elégedetlenség között ingadozik, azzal érvelve, hogy a háború kezdetén küldött fegyverek nem voltak elegendőek. Szerintük nagyobb hatótávolságú és erősebb fegyverek küldésére van szükségük az orosz erők támadásainak kivédésére.

A nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer, egy műhold által irányított precíziós fegyver, lehetővé teszi Ukrajnának, hogy a jelenlegi tüzérsége hatósugarát meghaladó támadásokat hajtson végre. Ennek ellenére Biden és más adminisztrációs tisztviselők hangsúlyozták, hogy Ukrajnának csak saját területének védelmére adják őket, nem pedig Oroszország megtámadására. Ennek biztosításaként döntöttek úgy, hogy nem szerelik fel a rendszert nagyobb hatótávolságú, 200 mérföldet repülni képes rakétákkal.

„Nem törekszünk háborúra a NATO és Oroszország között. Bármennyire is nem értek egyet Putyinnal, és tetteit felháborítónak tartom, az Egyesült Államok nem fogja megpróbálni leváltani Moszkvát” – írta Biden.

„Nem bátorítjuk és nem tesszük lehetővé Ukrajna számára, hogy csapást mérjen a határain túlra.”

Az európai vezetők a hét elején 9,7 milliárd dolláros pénzügyi támogatást ígértek Ukrajnának a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón.

Ukrajna tűzereje túl későn érkezett Sziverodonyeckhez, amely az ukrán ellenőrzés alatt álló legkeletibb város volt. Szerhij Haidáj, az ukrán regionális katonai közigazgatás vezetője kedden későn este közölte, hogy az orosz csapatok elfoglalták a város nagy részét. Egy segélyszervezet szerint a háború előtti mintegy 100 000 fős lakosságból körülbelül 12 000 civil maradt a városban.

Az új rakétarendszer, melyet az USA rendelkezésükre bocsát megoldja ezeket a problémákat.

Katonai puccs Putyin ellen?

Németország egykori moszkvai nagykövete szerint ennek egyre nagyobb a valószínűsége miután a több mint három hónapja tartó háború Ukrajnában semmifajta kézzelfogható eredményt sem hozott. Az orosz hadsereg viszont nagy árat fizetett az agresszióért: csak tábornokból tízen haltak meg!

Rüdiger von Fritsch 2014 és 2019 között volt Németország nagykövete Moszkvában, így jól ismeri Putyin rendszerét. Ebben az időszakban Németország és Oroszország aktívan együttműködött noha 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Építették az Északi áramlat kettő tengeralatti földgáz vezetéket , amelyet végülis nem helyeztek üzembe Putyin agressziója miatt.

Az egykori német nagykövet most arról nyilatkozott a hamburgi Die Weltnek, hogy Putyin immár a hatalmáért harcol Ukrajnában. Az orosz elnöknek eredményt kellene felmutatnia, de erre egyelőre csekély az esély. Az orosz hadsereg tisztikara emiatt dönthet úgy, hogy Putyinnak mennie kell! – állitja Németország egykori nagykövete.

A katonákat kihagyták a döntésből

A Védelmi Tanács határozott Ukrajna megtámadásáról. Ebben a hadsereget Sojgu hadseregtábornok képviseli. Ő kapta kezdetben a megbízást a villámháborúra. Csakhogy Sojgu nem katona hanem titkosszolgálati tiszt, akinek a feladata a hadsereg megfigyelése volt. Ezért ültette Putyin a hadügyminiszteri székbe. A villám háborús kudarc után Putyin kivette az ukrajnai háborút Sojgu kezéből, és Dvornyikov tábornok lett az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka. A tábornok Szíriában szerzett hírnevet amikor brutális hatékonysággal leverte a lázadást Asszad elnök rendszere ellen. Eközben egész nagyvárosokat szétlövetett mint például Aleppot. Most Mariupol elfoglalásával bizonyította, hogy brutalitása mitsem változott. Csakhogy Ukrajna hadseregét a NATO támogatja. Ömlik a fegyver az ukrán hadseregnek, melynek létszáma nagyobb mint az Ukrajnában harcoló oroszoké. Az ukrán hadsereg kemény ellenállást tanúsít. Zelenszkij elnök immár a győzelem lehetőségéről beszél.

Donyeck és Luhanszk a tét

A két kelet-ukrajnai kormányzóság elfoglalása, ahol az orosz többség már eddig is szembenállt a kijevi kormányzattal, Putyin minimális célja. Ez Dvornyikov tábornok feladata. Ezt Putyin fel tudná mutatni mint eredményt.

Kissinger egykori amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette a mostani washingtoni vezetést, hogy rá kellene venniük területi engedményekre Zelenszkij ukrán elnököt, mert különben a háború végtelenül elhúzódik. Kissinger szerint két hónapon belül tűzszünet kellene kötni, és tárgyalóasztalhoz ülni.

Oroszországgal az USA-nak meg kellene állapodnia, mert az európai békerendszerben szükség van erre. Azt Washingtonnak mindenképp el kell kerülnie, hogy orosz-kínai szövetség alakuljon ki vele szemben.

Tony Blinken jelenlegi amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke a hidegháború Kínával szemben.

Újabb orosz tábornok halt meg Ukrajnában

A 63 éves Botasev vezérőrnagy harci repülőgépét lelőtték – közölték az ukrán hatóságok. Ő a tizedik orosz tábornok, aki Ukrajnában esett el.

Nem világos, hogy a veterán tábornok, aki már rég nem vezetett repülőgépet miért ült be újra a pilótafülkébe. A Szu 25-ös vadászgép az orosz légierő legendás múltjának része. Még a Szovjetunióban fejlesztették ki. A hangsebességnél lassúbb, a földi alakulatok támogatása a fő feladata.

Már a tizedik generális

Oroszország sok tábornokot és magasrangú tisztet veszített a három hónapja tartó ukrajnai hadműveletben. Mindez úgy vált lehetségessé, hogy az amerikai hírszerzés szinte azonnal megosztja fontos információit az ukránokkal, akik ezek alapján célba vehetik akár a parancsnoki harcálláspontokat is. Így majdnem kilőtték Geraszimov tábornokot az orosz vezérkari főnököt is amikor Ukrajnába látogatott. A parancsnoki konvojt el is találták az ukránok, de Geraszimov megúszta. Az Ukrajnában harcoló csapatok informatikai főnöke nem. Ő volt a kilencedik orosz generális, aki nem hagyta el élve Ukrajnát.

Kissinger figyelmeztetése

„Remélem, hogy az ukránok éppoly bölcsek mint amilyen hősiesek” – jelentette ki a 99 éves veterán diplomata Davosban. Arra figyelmeztetette az ukrán vezetést, hogy területi engedményeket kell adnia, ha azt akarja , hogy véget érjen a háború. Oroszországra pedig szüksége van az európai békerendszernek. Ezért a Nyugatnak rá kell vennie Zelenszkij elnököt arra, hogy állapodjon meg Putyinnal.

Kissinger: Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében!

A csaknem százéves amerikai diplomata Davosban arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország fontos része az európai békerendszernek. Épp ezért a Nyugatnak rá kell vennie területi engedményekre Ukrajnát, hogy mielőbb véget érhessen a háború, melyet Putyin február 24-én inditott el.

„Remélem, hogy az ukránok hősiességéhez bölcsesség is társul „

– hangsúlyozta a 99 éves diplomata. Aki arra is felhívta az európai nagyhatalmak figyelmét, hogy Oroszországgal továbbra is fenn kell tartaniuk valamiféle kapcsolatot a háború után is. Kissinger szerint két hónapon belül be kellene fejezni a háborút Ukrajnában. Kijevnek el kellene fogadnia, hogy ütköző állam Kelet és Nyugat között, amely nem számíthat felvételre sem a NATO-ba sem pedig az Európai Unióba.

Kissinger arra is felhívta a nyugati nagyhatalmak figyelmét, hogy nem érdekük az, hogy erős orosz-kínai szövetség jöjjön létre. Biden elnök jelenleg kelet-ázsiai körútján épp Kína ellenes szövetség összekovácsolásán ügyködik.

Ötven évvel ezelőtt Henry Kissinger békítette ki egymással az USA-t és Kínát.

Realizmus kontra amerikai világuralom

A republikánus Kissinger az erőviszonyok józan felmérése alapján megegyezést javasol mind Oroszországgal mind pedig Kínával, amelyek mind kevésbé fogadják el az amerikai világrendet. Ezzel szemben Biden demokrata diplomáciája az USA világuralmi szerepének helyreállítására törekszik. Ezért támogatja Zelenszkij elnököt abban, hogy utasítsa el a béketárgyalást és a területi engedményeket, és Ukrajna törjön a végső győzelemre.

Az USA-nak sikerült helyreállítani vezető szerepét a nyugati világban, de a realista európai vezetők (Macron, Draghi és Scholz) osztják Kissinger nézeteit: ki kell egyezni Oroszországgal!

Ebből a nézőpontból

a háború Ukrajnában zsákutca, amelyben mindenki veszít, de senki sem nyer.

A háború 71. napja

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

  • A lengyel külügyminisztérium aggodalmát fejezi ki a pápa ukrajnai háborúval kapcsolatos kijelentései miatt. A diplomaták igyekeznek nem túlzottan odafigyelni a pápa kijelentéseire. Azzal érvelnek, hogy a pápa tévedhetetlenségének dogmája csak a hitre vonatkozik, nem a külpolitikára. A vatikáni lengyel missziónak azonban még keményebben kell dolgoznia, hogy megbízható információkat szolgáltasson az ukrajnai háborúról.
  • „A mai Magyarország egy olyan ország, amelynek meg kell értenie a helyzet fontosságát, és nem behunyni a szemét a bucsai, irpeni vagy gostomeli népirtás előtt. nekik is a szolidaritás politikáját kell folytatnia” – tette hozzá Shimon Shinkowski Vel Senk lengyel külügyminiszter-helyettes.
  • Az orosz erők áttörték az ukrán védelmet egy acélgyár körül, ahol harcosok és civilek szálltak meg. Mariupol teljes ellenőrzése lehetővé tenné, hogy Vlagyimir Putyin elnök győzelmet arathasson napokkal a rendkívül szimbolikus orosz ünnep előtt – írja a New York Times.
  • A Fehér Ház közölte, hogy a céljai elérésének kudarcai miatt Oroszország már elvesztette az ukrajnai háborút.
  • Az orosz hadsereg már napok óta megakadályozza, hogy a Herszon régió be- és kiléphessen Mikolajivba és más, az ukrán hatóságok által ellenőrzött városokba. 
  • Elfogyott a Zaporzzsje hőerőműben a szén, amelyet az Energodar átmeneti orosz megszállása és a dél-ukrajnai ellenségeskedés miatt nem tudnak szállítani – leállították a hőerőmű működését.
  • Angelina Jolie amerikai színésznő osztotta meg benyomásait a háború gyermekeivel való találkozásról Lvivben. Instagramjában a sztár egy „különleges követ” mutatott meg – egy ukrán lány által talált repeszdarabot.

    twitter.com

 

Amerikai az új nuncius Budapesten

Világegyházzá vált a római katolikus egyház, ahol még nem is oly rég a nunciusok többsége olasz volt. A vatikáni diplomácia nagyköveteként szolgált a későbbi XII. Pius pápa és VI. Pál pápa. Mindeddig ő volt az utolsó olasz pápa Szent Péter trónján, mert utódának I. János Pálnak csak pár nap jutott. Utána pedig 1978-tól fogva megindult a külföldi pápák sora. Ferenc pápa az első latin amerikai pápa, aki egyben az első jezsuita is, aki trónra került a Vatikánban. Ferenc pápa egy amerikai nunciust nevezett ki Budapestre.

Mit lehet tudni Michael Wallace Banachról, aki a Memphis címzetes érseke  címmel rendelkezik?

1962-ben született az Egyesült Államokban, Massachusetts államban. Ez az állam híres arról, hogy polgárai között sok az ír katolikus. Az USA első katolikus elnöke, John Fitzgerald Kennedy is innen származott. A diplomáciai főiskola elvégzése után távoli missziókon szolgált például Pápua Új Guineában és sok afrikai államban. Számára tehát Magyarország új terület lesz, amely fel is értékelődhetett a Vatikánban hiszen Orbán Viktor első külföldi útja épp ide vezetett a választások megnyerése után.

Mit mondott Orbán Ferenc pápának?

A katolikus egyházfő szerint azt, hogy Putyin május kilencedikén akar véget vetni a háborúnak. Kijevben sokakat érdekel: vajon Orbán honnan tudja ezt, és előttük miért tartotta titokban.

Ennél kínosabb kérdést is feltettek a magyar miniszterelnöknek Ukrajnában: vajon Putyin megsúgta-e neki az agresszió pontos dátumát, de ő ezt nem árulta el Zelenszkij elnöknek?!

Ez azért kardinális kérdés, mert az orosz csapás végül is váratlanul érte az ukránokat február 24-én, mert két nappal korábbra jelezték azt az amerikaiak. Emiatt az oroszoknak sikerült megsemmisíteniük az ukrán légierő és a légvédelem jórészét. Megindíthatták kommandós akciójukat Zelenszkij elnök meggyilkolására, és ezt csak az utolsó percben sikerült meghiúsítani – ma se tudjuk pontosan, hogy hogyan.

„Orbán Viktort Putyin előre tájékoztatta a támadás pontos dátumáról. A hallgatásért cserébe felajánlotta Kárpátalját a magyar miniszterelnöknek” – fogalmazta meg a vádat Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzeti Biztonsági Tanács titkára vagyis egy fontos vezető.

„Magyarország valamiért azt hitte, hogy megszerezheti a területünk egy részét, de ez sohasem történhet meg. Meglátjuk, hogy milyen következményei lesznek ennek a háború után Magyarországra nézve” – fűzte hozzá az ukrán vezető.

Ferenc pápa mindenesetre komolyan vette Orbán értesülését arról, hogy Putyin május kilencedikéig véget akar vetni a háborúnak. Ezért jelezte mind Kijevnek mind pedig Moszkvának, hogy hajlandó személyesen közvetíteni a béke érdekében. Ferenc pápa egyelőre nem kapott választ.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK