Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Ukrajna határon túlra nem bevethető fejlett rakétarendszert kap

Az Egyesült Államok fejlett rakétarendszereket küld Ukrajnába. Ezek a legfejlettebb technológiával felszerelt fegyverek, amelyeket Biden elnök küldött a háború kezdete óta. Ezzel eleget tesz az ukránok kérésének, azzal a feltétellel, hogy nem használhatják őket oroszországi célpontokra. Biden ezzel eloszlatja azokat az aggodalmakat, hogy Oroszország rakétarendszert provokációnak fogja tekinteni.

Biden a The New York Timesban megjelent vendégesszéjében azt mondta, hogy a legújabb segélyek segíteni fognak Ukrajnának

„harcolni a csatatéren, és a lehető legerősebb pozícióban lenni a tárgyalóasztalnál”.

Volodimir Zelenszkij elnök a szövetségesek támogatásáért állandó dicséret és elégedetlenség között ingadozik, azzal érvelve, hogy a háború kezdetén küldött fegyverek nem voltak elegendőek. Szerintük nagyobb hatótávolságú és erősebb fegyverek küldésére van szükségük az orosz erők támadásainak kivédésére.

A nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer, egy műhold által irányított precíziós fegyver, lehetővé teszi Ukrajnának, hogy a jelenlegi tüzérsége hatósugarát meghaladó támadásokat hajtson végre. Ennek ellenére Biden és más adminisztrációs tisztviselők hangsúlyozták, hogy Ukrajnának csak saját területének védelmére adják őket, nem pedig Oroszország megtámadására. Ennek biztosításaként döntöttek úgy, hogy nem szerelik fel a rendszert nagyobb hatótávolságú, 200 mérföldet repülni képes rakétákkal.

„Nem törekszünk háborúra a NATO és Oroszország között. Bármennyire is nem értek egyet Putyinnal, és tetteit felháborítónak tartom, az Egyesült Államok nem fogja megpróbálni leváltani Moszkvát” – írta Biden.

„Nem bátorítjuk és nem tesszük lehetővé Ukrajna számára, hogy csapást mérjen a határain túlra.”

Az európai vezetők a hét elején 9,7 milliárd dolláros pénzügyi támogatást ígértek Ukrajnának a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón.

Ukrajna tűzereje túl későn érkezett Sziverodonyeckhez, amely az ukrán ellenőrzés alatt álló legkeletibb város volt. Szerhij Haidáj, az ukrán regionális katonai közigazgatás vezetője kedden későn este közölte, hogy az orosz csapatok elfoglalták a város nagy részét. Egy segélyszervezet szerint a háború előtti mintegy 100 000 fős lakosságból körülbelül 12 000 civil maradt a városban.

Az új rakétarendszer, melyet az USA rendelkezésükre bocsát megoldja ezeket a problémákat.

Katonai puccs Putyin ellen?

Németország egykori moszkvai nagykövete szerint ennek egyre nagyobb a valószínűsége miután a több mint három hónapja tartó háború Ukrajnában semmifajta kézzelfogható eredményt sem hozott. Az orosz hadsereg viszont nagy árat fizetett az agresszióért: csak tábornokból tízen haltak meg!

Rüdiger von Fritsch 2014 és 2019 között volt Németország nagykövete Moszkvában, így jól ismeri Putyin rendszerét. Ebben az időszakban Németország és Oroszország aktívan együttműködött noha 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Építették az Északi áramlat kettő tengeralatti földgáz vezetéket , amelyet végülis nem helyeztek üzembe Putyin agressziója miatt.

Az egykori német nagykövet most arról nyilatkozott a hamburgi Die Weltnek, hogy Putyin immár a hatalmáért harcol Ukrajnában. Az orosz elnöknek eredményt kellene felmutatnia, de erre egyelőre csekély az esély. Az orosz hadsereg tisztikara emiatt dönthet úgy, hogy Putyinnak mennie kell! – állitja Németország egykori nagykövete.

A katonákat kihagyták a döntésből

A Védelmi Tanács határozott Ukrajna megtámadásáról. Ebben a hadsereget Sojgu hadseregtábornok képviseli. Ő kapta kezdetben a megbízást a villámháborúra. Csakhogy Sojgu nem katona hanem titkosszolgálati tiszt, akinek a feladata a hadsereg megfigyelése volt. Ezért ültette Putyin a hadügyminiszteri székbe. A villám háborús kudarc után Putyin kivette az ukrajnai háborút Sojgu kezéből, és Dvornyikov tábornok lett az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka. A tábornok Szíriában szerzett hírnevet amikor brutális hatékonysággal leverte a lázadást Asszad elnök rendszere ellen. Eközben egész nagyvárosokat szétlövetett mint például Aleppot. Most Mariupol elfoglalásával bizonyította, hogy brutalitása mitsem változott. Csakhogy Ukrajna hadseregét a NATO támogatja. Ömlik a fegyver az ukrán hadseregnek, melynek létszáma nagyobb mint az Ukrajnában harcoló oroszoké. Az ukrán hadsereg kemény ellenállást tanúsít. Zelenszkij elnök immár a győzelem lehetőségéről beszél.

Donyeck és Luhanszk a tét

A két kelet-ukrajnai kormányzóság elfoglalása, ahol az orosz többség már eddig is szembenállt a kijevi kormányzattal, Putyin minimális célja. Ez Dvornyikov tábornok feladata. Ezt Putyin fel tudná mutatni mint eredményt.

Kissinger egykori amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette a mostani washingtoni vezetést, hogy rá kellene venniük területi engedményekre Zelenszkij ukrán elnököt, mert különben a háború végtelenül elhúzódik. Kissinger szerint két hónapon belül tűzszünet kellene kötni, és tárgyalóasztalhoz ülni.

Oroszországgal az USA-nak meg kellene állapodnia, mert az európai békerendszerben szükség van erre. Azt Washingtonnak mindenképp el kell kerülnie, hogy orosz-kínai szövetség alakuljon ki vele szemben.

Tony Blinken jelenlegi amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke a hidegháború Kínával szemben.

Újabb orosz tábornok halt meg Ukrajnában

A 63 éves Botasev vezérőrnagy harci repülőgépét lelőtték – közölték az ukrán hatóságok. Ő a tizedik orosz tábornok, aki Ukrajnában esett el.

Nem világos, hogy a veterán tábornok, aki már rég nem vezetett repülőgépet miért ült be újra a pilótafülkébe. A Szu 25-ös vadászgép az orosz légierő legendás múltjának része. Még a Szovjetunióban fejlesztették ki. A hangsebességnél lassúbb, a földi alakulatok támogatása a fő feladata.

Már a tizedik generális

Oroszország sok tábornokot és magasrangú tisztet veszített a három hónapja tartó ukrajnai hadműveletben. Mindez úgy vált lehetségessé, hogy az amerikai hírszerzés szinte azonnal megosztja fontos információit az ukránokkal, akik ezek alapján célba vehetik akár a parancsnoki harcálláspontokat is. Így majdnem kilőtték Geraszimov tábornokot az orosz vezérkari főnököt is amikor Ukrajnába látogatott. A parancsnoki konvojt el is találták az ukránok, de Geraszimov megúszta. Az Ukrajnában harcoló csapatok informatikai főnöke nem. Ő volt a kilencedik orosz generális, aki nem hagyta el élve Ukrajnát.

Kissinger figyelmeztetése

„Remélem, hogy az ukránok éppoly bölcsek mint amilyen hősiesek” – jelentette ki a 99 éves veterán diplomata Davosban. Arra figyelmeztetette az ukrán vezetést, hogy területi engedményeket kell adnia, ha azt akarja , hogy véget érjen a háború. Oroszországra pedig szüksége van az európai békerendszernek. Ezért a Nyugatnak rá kell vennie Zelenszkij elnököt arra, hogy állapodjon meg Putyinnal.

Kissinger: Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében!

A csaknem százéves amerikai diplomata Davosban arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország fontos része az európai békerendszernek. Épp ezért a Nyugatnak rá kell vennie területi engedményekre Ukrajnát, hogy mielőbb véget érhessen a háború, melyet Putyin február 24-én inditott el.

„Remélem, hogy az ukránok hősiességéhez bölcsesség is társul „

– hangsúlyozta a 99 éves diplomata. Aki arra is felhívta az európai nagyhatalmak figyelmét, hogy Oroszországgal továbbra is fenn kell tartaniuk valamiféle kapcsolatot a háború után is. Kissinger szerint két hónapon belül be kellene fejezni a háborút Ukrajnában. Kijevnek el kellene fogadnia, hogy ütköző állam Kelet és Nyugat között, amely nem számíthat felvételre sem a NATO-ba sem pedig az Európai Unióba.

Kissinger arra is felhívta a nyugati nagyhatalmak figyelmét, hogy nem érdekük az, hogy erős orosz-kínai szövetség jöjjön létre. Biden elnök jelenleg kelet-ázsiai körútján épp Kína ellenes szövetség összekovácsolásán ügyködik.

Ötven évvel ezelőtt Henry Kissinger békítette ki egymással az USA-t és Kínát.

Realizmus kontra amerikai világuralom

A republikánus Kissinger az erőviszonyok józan felmérése alapján megegyezést javasol mind Oroszországgal mind pedig Kínával, amelyek mind kevésbé fogadják el az amerikai világrendet. Ezzel szemben Biden demokrata diplomáciája az USA világuralmi szerepének helyreállítására törekszik. Ezért támogatja Zelenszkij elnököt abban, hogy utasítsa el a béketárgyalást és a területi engedményeket, és Ukrajna törjön a végső győzelemre.

Az USA-nak sikerült helyreállítani vezető szerepét a nyugati világban, de a realista európai vezetők (Macron, Draghi és Scholz) osztják Kissinger nézeteit: ki kell egyezni Oroszországgal!

Ebből a nézőpontból

a háború Ukrajnában zsákutca, amelyben mindenki veszít, de senki sem nyer.

A háború 71. napja

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

  • A lengyel külügyminisztérium aggodalmát fejezi ki a pápa ukrajnai háborúval kapcsolatos kijelentései miatt. A diplomaták igyekeznek nem túlzottan odafigyelni a pápa kijelentéseire. Azzal érvelnek, hogy a pápa tévedhetetlenségének dogmája csak a hitre vonatkozik, nem a külpolitikára. A vatikáni lengyel missziónak azonban még keményebben kell dolgoznia, hogy megbízható információkat szolgáltasson az ukrajnai háborúról.
  • „A mai Magyarország egy olyan ország, amelynek meg kell értenie a helyzet fontosságát, és nem behunyni a szemét a bucsai, irpeni vagy gostomeli népirtás előtt. nekik is a szolidaritás politikáját kell folytatnia” – tette hozzá Shimon Shinkowski Vel Senk lengyel külügyminiszter-helyettes.
  • Az orosz erők áttörték az ukrán védelmet egy acélgyár körül, ahol harcosok és civilek szálltak meg. Mariupol teljes ellenőrzése lehetővé tenné, hogy Vlagyimir Putyin elnök győzelmet arathasson napokkal a rendkívül szimbolikus orosz ünnep előtt – írja a New York Times.
  • A Fehér Ház közölte, hogy a céljai elérésének kudarcai miatt Oroszország már elvesztette az ukrajnai háborút.
  • Az orosz hadsereg már napok óta megakadályozza, hogy a Herszon régió be- és kiléphessen Mikolajivba és más, az ukrán hatóságok által ellenőrzött városokba. 
  • Elfogyott a Zaporzzsje hőerőműben a szén, amelyet az Energodar átmeneti orosz megszállása és a dél-ukrajnai ellenségeskedés miatt nem tudnak szállítani – leállították a hőerőmű működését.
  • Angelina Jolie amerikai színésznő osztotta meg benyomásait a háború gyermekeivel való találkozásról Lvivben. Instagramjában a sztár egy „különleges követ” mutatott meg – egy ukrán lány által talált repeszdarabot.

    twitter.com

 

Amerikai az új nuncius Budapesten

Világegyházzá vált a római katolikus egyház, ahol még nem is oly rég a nunciusok többsége olasz volt. A vatikáni diplomácia nagyköveteként szolgált a későbbi XII. Pius pápa és VI. Pál pápa. Mindeddig ő volt az utolsó olasz pápa Szent Péter trónján, mert utódának I. János Pálnak csak pár nap jutott. Utána pedig 1978-tól fogva megindult a külföldi pápák sora. Ferenc pápa az első latin amerikai pápa, aki egyben az első jezsuita is, aki trónra került a Vatikánban. Ferenc pápa egy amerikai nunciust nevezett ki Budapestre.

Mit lehet tudni Michael Wallace Banachról, aki a Memphis címzetes érseke  címmel rendelkezik?

1962-ben született az Egyesült Államokban, Massachusetts államban. Ez az állam híres arról, hogy polgárai között sok az ír katolikus. Az USA első katolikus elnöke, John Fitzgerald Kennedy is innen származott. A diplomáciai főiskola elvégzése után távoli missziókon szolgált például Pápua Új Guineában és sok afrikai államban. Számára tehát Magyarország új terület lesz, amely fel is értékelődhetett a Vatikánban hiszen Orbán Viktor első külföldi útja épp ide vezetett a választások megnyerése után.

Mit mondott Orbán Ferenc pápának?

A katolikus egyházfő szerint azt, hogy Putyin május kilencedikén akar véget vetni a háborúnak. Kijevben sokakat érdekel: vajon Orbán honnan tudja ezt, és előttük miért tartotta titokban.

Ennél kínosabb kérdést is feltettek a magyar miniszterelnöknek Ukrajnában: vajon Putyin megsúgta-e neki az agresszió pontos dátumát, de ő ezt nem árulta el Zelenszkij elnöknek?!

Ez azért kardinális kérdés, mert az orosz csapás végül is váratlanul érte az ukránokat február 24-én, mert két nappal korábbra jelezték azt az amerikaiak. Emiatt az oroszoknak sikerült megsemmisíteniük az ukrán légierő és a légvédelem jórészét. Megindíthatták kommandós akciójukat Zelenszkij elnök meggyilkolására, és ezt csak az utolsó percben sikerült meghiúsítani – ma se tudjuk pontosan, hogy hogyan.

„Orbán Viktort Putyin előre tájékoztatta a támadás pontos dátumáról. A hallgatásért cserébe felajánlotta Kárpátalját a magyar miniszterelnöknek” – fogalmazta meg a vádat Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzeti Biztonsági Tanács titkára vagyis egy fontos vezető.

„Magyarország valamiért azt hitte, hogy megszerezheti a területünk egy részét, de ez sohasem történhet meg. Meglátjuk, hogy milyen következményei lesznek ennek a háború után Magyarországra nézve” – fűzte hozzá az ukrán vezető.

Ferenc pápa mindenesetre komolyan vette Orbán értesülését arról, hogy Putyin május kilencedikéig véget akar vetni a háborúnak. Ezért jelezte mind Kijevnek mind pedig Moszkvának, hogy hajlandó személyesen közvetíteni a béke érdekében. Ferenc pápa egyelőre nem kapott választ.

A háború 69. napja – Orbán a pápának súgott

Putyin és „különleges hadművelete”meghalt,
már a gyászjelentést is megírták.
A kérdés csak a temetés dátuma.

 

Amikor Ferenc pápa a magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetésről beszélt a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában elmondta: Orbán közölte, hogy az oroszok május 9-ig szeretnék befejezni az ukrajnai háborút. „Remélem, hogy igen…

Ehhez képest a CNN információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én hadat üzenhet Ukrajnának az úgynevezett „különleges hadművelet” helyett.

Más feltételezések szerint Oroszország május 9-ét felhasználhatja az úgynevezett „DPR” és „LPR” annektálásának kinyilvánítására, Mariupol teljes ellenőrzésére és az Odesszára irányuló offenzíva fokozására. Ez lehetővé tenné Oroszország számára, hogy növelje a sorkatonák számát, amit most nem tehet.

Ferenc pápa kijelentette, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, de nem látja értelmét Kijevbe menni.

Csapás az orosz informatikai hadviselésre Ukrajnában

Kilőtték a kilencedik orosz tábornokot Ukrajnában, ahol a háború kezdete óta már nagyon sok főtiszt halt meg – szám szerint 36. Ez a tábornok ráadásul nagyon hiányozni fog, mert korábban ő volt a Nyugati Körzet informatikai parancsnoka a háború előtt. Ennek a körzetnek a vezetőjét Dvornyikov hadseregtábornokot bízta meg Putyin az Ukrajnában harcoló orosz csapatok főparancsnoki tisztségével. Anton Szimonov vezérőrnagy irányíthatta mellette az informatikai rendszert, amelynek meghatározó szerep jut a korszerű hadviselésben. A tábornok nem is a fronton esett el hanem akkor amikor ukrán tüzérségi támadás ért egy orosz konvojt Harkov közelében.

Az ukrán hadügyminisztérium közlése szerint a háború kezdete óta 23.500 orosz katonát öltek meg, 1.026 tankot semmisítettek meg és 200 harci repülőt lőttek le. Mégha az ukránok – háborús propaganda miatt – el is túlozhatják a számokat, az oroszok vesztesége óriási, és ez aligha javítja a csapatok morálját.

Macron újabb támogatást ígért

Telefonon beszélt a hétvégén Macron francia elnökkel Zelenszkij ukrán államfő. Macron azon kevés nyugati vezető közé tartozik, aki folytatja a párbeszédet Putyinnal a háború megkezdése óta is. Az nem derült ki, hogy Macron próbált-e közvetíteni. Az Ukrajna sorsát rendező minszki egyezményben Franciaország az egyik külföldi garantálója volt az alkunak.

Macron elnök többször is hangsúlyozta, hogy neki nem célja Putyin megbuktatása. Franciaország a háború gyors befejezésében érdekelt. Zelenszkij annyit mondott, hogy egyre nehezebb tárgyalni az oroszokkal, mert a napfényre kerülő tömeggyilkosságok a közvéleményt végképp Putyin ellen fordították Ukrajnában.

„Az ukránok nem tárgyalni akarnak, hanem végezni akarnak azokkal az oroszokkal, akik a háborús bűncselekményeket elkövették”

– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A háború 65. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Putyin és „különleges hadművelete”meghalt,
már a gyászjelentést is megírták.
A kérdés csak a temetés dátuma.

 

07:15 – A Fegyveres erők Vezérkara jelentette: az orosz megszállók arra összpontosítottak, hogy megtartsák pozícióikat Harkov városa közelében, és különböző területeken ágyúzzák az ukrán fegyveres erők állásait.

06:30 – „Tegnap Oroszország megfenyegette két szövetségesünket az energiaellátás megszakításával. Világosan megmondom: nem engedjük meg, hogy Oroszország megfélemlítéssel vagy zsarolással elkerülje a szankciókat. És nem engedjük, hogy olaját felhasználja az agresszió következményeinek elkerülésére.” – üzente az orosz gázzsarolásra Biden elnök a Twitteren keresztül.

05:10 – Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke kijelentette, hogy a szövetségi testület kész támogatni Joe Biden elnök 33 milliárd dolláros segélykérését Ukrajnának.

04:00 – Az Egyesült Királyság mintegy 8000 katonát küld Európába nagyszabású gyakorlatokra – olvasható a The Guardian oldalán.

02:45 – Az ukrán Környezetvédelmi Főkapitányság jelentette, hogy az ukrán védők 6 harckocsit, egy tüzérségi rendszert, 12 egység páncélozott járművet, egy autót és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg. A légvédelmi egységek egy repülőgépet, egy cirkálórakétát és 5 pilóta nélküli légi járművet lőttek le az ukrán Donbász feletti égbolton.

01:30 – Kijevben 10 ember megsérült, amikor egy rakéta becsapódott egy lakóházba azidő alatt, amikor Guterres, az ENSZ főtitkára a városban tartózkodott.  

00:45 – A Képviselőház elfogadta a második világháború alatti program helyreállításáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvényjavaslat lehetővé teszi a fegyverek, lőszerek és felszerelések hatékonyabb küldését Ukrajnába.

00:05 – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a Szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát egy olyan háború elleni orosz invázió ellen, amely „hónapokig, évekig elhúzódhat”.  

Németország mégiscsak szállít tankokat Ukrajnába

Olaf Scholz kancellár eddig azért nem engedélyezte ezt, mert attól tartott, hogy a háború eszkalálódik és nukleáris konfliktussá válik. NATO hadügyminiszterek Rammsteinben, a legnagyobb USA támaszponton egyeztették elképzeléseiket. Az amerikai hadügy és külügyminiszter nemrég Kijevben tárgyalt Zelenszkij elnökkel.

A német hadügyminiszter asszony bejelenti, hogy Németország mégiscsak szállít tankokat Ukrajnának noha Olaf Scholz kancellár néhány napja még nem engedélyezte ezt, mert egy atomháború veszélyére hivatkozott- írja a Der Spiegel jólértesült forrásokra hivatkozva. Konkrétan a német Gepard tankok exportjáról van szó. Ezek azért lehetnek nagyon fontosak, mert légelhárításra is használhatóak. Ukrajna légterében az oroszok domináns szerepet játszanak, mert az első napokban megsemmisítették az ukrán légierő nagyrészét éppúgy mint a légvédelmet. Az amerikai hadügy és külügyminiszter nemrég Kijevben tárgyalt Zelenszkij elnökkel és tanácsadóival. Újabb támogatást igértek. Sőt az USA hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy megfelelő külső támogatással Ukrajna meg is nyerheti a háborút.

Lambrecht német hadügyminiszter 20 NATO hadügyminiszterrel együtt tanácskozott Rammstein amerikai támaszponton. A Der Spiegel értesülései szerint Németország nemcsak tankokat küldene Ukrajnába, de azt is vállalná, hogy kiképez ukrán katonákat Panzerhaubitzer tipusú tankokra, melyeket a hollandok küldtek Ukrajnába.

Az USA hadügy egyik szóvivője elmondta a Der Spiegel munkatársának, hogy sokkal többet várnak az európai szövetségesektől a fegyverszállítások terén. Az amerikai szóvivő elmondta, hogy ők már 3,2 milliárd dollárt költöttek Ukrajna támogatására.

Mit tud a Gepard?

A Leopárd tank vázára építették, de fel van szerelve két 35 milliméteres ágyúval, melyek a légvédelemben is használhatóak. Radarja is van. Brazília és Katar már vásárolt Gepard tankot Németországtól. Nem is oly rég még úgy nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegelnek, hogy azért nem engedélyezi tankok szállítását Ukrajnába, mert ezzel atomháborút kockáztatna.

Az volt a benyomása a személyes és telefonos tárgyalásai során, hogy Putyin valóban bevetné az atomfegyvert az Ukrajna elleni háborúban? – érdeklődött a Der Spiegel Németország kancellárjánál. „Számomra abszolút prioritás, hogy elkerüljük az eszkalációt a NATO oldaláról. Oroszország ugyanis nukleáris hatalom. Mindent megteszek azért, hogy az eszkaláció ne vezethessen egy harmadik világháborúhoz. Oroszországnak most rendkívüli nehézségekkel kell szembenéznie: a szankciók óriási gazdasági nehézségeket okoznak, a katonai vereségek sorozatát nem lehet ellensúlyozni a leghatékonyabb kormányzati propagandával sem. Ha csak hideg béke lesz Ukrajnában vagyis a felek nem kötnek békeszerződést egymással, akkor a szankciókat Oroszország ellen nem oldják fel. Putyin óriási nyomás alatt áll.”

 Van-e olyan vörös vonal, melyet Putyin nem léphet át?

„Elveinket naponta szembesíteni kell a realitásokkal méghozzá minden nap. Az alapelv nem változott: Ukrajna szörnyű szenvedésnek van kitéve azok miatt a csapások miatt, melyeket Oroszország mér rá, de emiatt nem mehetünk bele olyan eszkalációba, amely elviselhetetlen szenvedést okozna az európai kontinensen sőt talán az egész világon is.”

A vegyi fegyverek alkalmazása nem jelentené azt, hogy Putyin átlépte a vörös vonulat Ukrajnában?

„Figyelmeztettem Putyin elnököt, hogy ne alkalmazzon vegyi vagy biológiai fegyvereket. Más hatalmak vezetői is megtették ezt.”

Mi a fő célja Ukrajnában? Az, hogy az ukránok megnyerjék a háborút? Vagy az, hogy minél gyorsabban érjen véget a háború? Esetleg az, hogy Németországot maximálisan megóvja?

„Tűzszünet kell, majd pedig az oroszoknak vissza kell vonulniuk. Azután békeszerződésre van szükség, amely garantálja, hogy Ukrajna megvédheti a jövőben magát. Mi felfegyverezzük Ukrajnát, hogy képes legyen erre. Nagyhatalomként garantálhatnánk a békeszerződést. Nem lehet olyan egyoldalú békediktátum  amelyet Putyin eltervezett. Ukrajnának magának is részt kell vállalnia a békeszerződés megfogalmazásában. Ezt mások nem tehetik meg helyette. Nekünk már a Krím félsziget orosz megszállása után kellett volna olyan szankciókkal reagálnunk, amelyeket csak most hoztunk meg. 100 milliárd euróval erősítjük meg a Bundeswehrt. Más európai államok is hasonlóképp cselekszenek. Másodszor felgyorsítjuk az áttérést a megújuló energia forrásokra, hogy csökkentsük a függést az orosz importtól.

Erős szuverén Európai Uniót akarunk. Ebbe beleértem a Nyugat Balkán államait is. Túlságosan sokáig vártunk ezzel” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!