Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Amerika felfegyverzi Ukrajnát

1

Az Egyesült Államok Javelin tipusú tankelhárító rakétákat szállít Ukrajnának, és ezzel szakít az Obama-korszakkal, amikor nem engedélyezték ilyen fegyverek eladását.

Attól tartottak, hogy fegyverkezési verseny alakul ki az ukrán hadsereg és a kelet-ukrajnai lázadók között, akiket Oroszország támogat. Az oroszok egyébként máris tiltakoztak. Az amerikaiak azt mondták: a tankelhárító rakéták védelmi célokat szolgálnak.

Idén sokkal több civil halt meg a kelet-ukrajnai harcokban.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter már az EBESZ bécsi konferenciáján jelezte december hetedikén, hogy a Trump-kormány fokozza Ukrajna támogatását. Azt is mondta: mindenki számára világos, hogy a lázadókat Oroszország támogatja.

A Trump-kormány kezdetben azért tartózkodott az ukrán hadsereg felfegyverzésétől, mert meg akart egyezni Oroszországgal, ennek az esélye viszont eltűnt. Tillerson azt is mondta:

szó sem lehet róla, hogy mérsékeljék az Oroszország elleni szankciókat.

Az Európai Unió is nemrég döntött úgy, hogy meghosszabbítja a szankciókat. Ezeket azért vezették be, mert 2014-ben az oroszok annektálták az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet.

A csecsen elnök szerint Ukrajna Nagy-Oroszország része lesz

0

Ramzan Kadirov nemrég még a visszavonulásról beszélt, de most nekirontott Petro Porosenko ukrán elnöknek.

Kadirov Vlagyimir Putyin emberének számít, aki jelezte: továbbra is számít rá. Csecsenföldről állítólag még fegyveresek is mentek Ukrajnába korábban, hogy az oroszok mellett harcoljanak az ukrán csapatok ellen.

Kadirov most felháborodott, mert Kijevben egy államtitkár, Georgij Tuka azt találta mondani, hogy

„Oroszországot darabjaira kell bontani.”

Arra célzott ezzel, hogy Oroszország soknemzetiségű állam, ahol sok olyan nemzetiség él, amely igen mérsékelten lelkesedik az orosz uralomért. Ide sorolta a csecseneket is.

Az ezredfordulón Putyin brutálisan törte le a csecsen lázadást. Akkor a Kadirov-család még az oroszok ellen harcolt, de közben átálltak. Ramzan Kadirov többször kijelentette: szívesen áldozná életét Vlagyimir Putyinért. Most azt mondta:

„Oroszország sohasem lesz olyan gyenge, hogy darabjaira essen szét,

de Porosenko és Tuka elárulták magukat: tervük van arra, hogy a nemzetiségeket szembeállítsák Moszkvával. Ez nem fog sikerülni, de Porosenko és Tuka utódai könnyen olyan Ukrajnában találhatják magukat, mely Nagy-Oroszország része lesz.”

Őrizetbe vették a volt elnököt – hívei kiszabadították

0

Ukrajnában őrizetbe vették Mihail Szaakasvili volt grúz elnököt, aki később odesszai kormányzó volt. Hívei azonban kiszabadították a rendőrségi mikrobuszból és a parlamenthez indultak.

Szaakasvili őrizetbe vétele
Fotó: MTI/EPA/Sztyepan Franko

Az ukrán hatóságok bűnszervezetekkel folytatott együttműködés gyanújával vették őrizetbe Szaakasvilit, aki előtte felmászott felmászott nyolcszintes háza tetejére, és

azzal fenyegetőzött, hogy leugrik.

Előtte házkutatást is tartottak nála, azzal is gyanúsítják, hogy tüntetéseit, amelyeket az elmúlt hetekben az ukrán fővárosban rendezett, a leváltott oroszbarát vezetés köréből finanszírozták.

Jurij Lucenko ukrán főügyész sajtótájékoztatón azt mondta: bizonyítékaik vannak arról, hogy Szerhij Kurcsenko, a Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnök környezetéhez tartozó oligarcha pénzelte Szaakasvili tiltakozó megmozdulásait.

Szerintük Szaakasvili erőszakos hatalomátvételre készült Ukrajnában.

Szaakasvili 2003 és 2013 között volt Grúzia elnöke. Később Ukrajnába költözött, Odessza kormányzója lett, és régi ismerősétől, Porosenko elnöktől ukrán állampolgárságot is kapott – ehhez viszont le kellett mondania a grúz állampolgárságáról. Később összevesztek, mert korrupcióval vádolta meg az elnököt. Utána viszont őt magát vádolták ugyanezzel, megfosztották az ukrán állampolgárságától, így hontalanná vált. Ezután nem sokkal Magyarországon is járt, majd visszatért Ukrajnába.

Szaakasvili hívei összecsaptak a rendőrökkel
Fotó: MTI/EPA/Sztyepan Franko

A mostani letartóztatásakor az ukrán hírügynökség szerint hívei összecsaptak a rendőrséggel, többen megsebesültek. A volt elnök egyik híve tiltakozásul benzinnel leöntötte és fel akarta gyújtani magát.

Később Szaakasvili támogatói feltörték annak a mikrobusznak az ajtaját, amelybe a hatóságok ültették, majd ki is szabadították. A NewsOne TV szerint Szaakasvili hívei gyűrűjében elindult az ukrán parlament felé.

Bréking nyúz, november 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Amerikát irányító valóságos hatalom, szerencsétlen lúzerek hülye zászlókkal, elmebajos perverz igyekezet, feminácik gendertengernagyai és szexi neccharisnya – a kormánysajtó alternatív valóságából szemezgettünk.

A Magyar Hírlap az amerikai elnökről

„Itt mindjárt meg is állhatunk egy pillanatra, hogy rögzítsük, a mindenkori amerikai elnöknek semmiféle hatalma nincs, a valóságos hatalom ugyanis mindent igyekszik megtenni annak érdekében, és többnyire sikeresen, hogy egyáltalán ne látszódjon. Azt is igyekszik elérni, szintén sikerrel, hogy az általa véleményhatalmi diktatúraként használt médiagépezet összeesküvéselmélet-gyártással (tudatlansággal, gonoszsággal) vádoljon mindenkit, aki kétségbe meri vonni az ily módon láthatatlanná vált valódi hatalom nemlétezését.

Donald Trump és számos elődje amerikai elnökként arra kapott formális felhatalmazást, hogy uralomtechnikai szinten „leadminisztrálja”, amit a valóságos hatalom számára diktál. Így érthető meg igazán az a szó szoros értelmében vett gyilkos küzdelem, amelyet a megválasztott elnök megválasztása pillanatától kezdve folytat ezzel a „nem létező” valóságos hatalommal, s annak nagyon is létező, bár hatalom mivoltát hevesen tagadó médiakomplexumával.”

A Magyar Idők publicistája a Jobbikról és Ukrajnáról

„Az elmúlt hétvégén Beregszászon felvonult az egy évvel ezelőtti Jobbik.

Ott volt minden, ami ehhez kellett. Éjfekete sötétség, mindent felülíró nőhiányban szenvedő szerencsétlen lúzerek, hülye zászlók, még hülyébb jelszavak, a legnagyobb hülyeségeket előre elskandáló vezérhülye, ami után a többi tud bégetni (adjon az Isten! Szebb jövőt! Manapság inkább deszegregált iskolát, hogy egy halhatatlant idézzünk…), szóval ott volt minden, mint nemrégen a kis falusi cigánysorokon, ahol Vona akkori emberei meneteltek, bár az is igaz, Vona csak álmodhatott egy jóféle Karpatszka Szicsről, az neki nem adatott meg soha, ugyanis ez itt mégiscsak Európa.”

A Pesti Srácok az Index egyik cikkéről

„Az egész írás csöpög attól az elmebajos perverz igyekezettől, hogy a szadizmust és a mazochizmust a normalitás részének fogadtassa el. Azt akarja velünk elhitetni, hogy ezek az emberek ettől boldogok, ez kell nekik a személyes teljességük megéléséhez, ez a szabadságuk része. Ezek az emberek nagyon betegek, de az újságíró még sokkal betegebb, a szerkesztőjével (ha van egyáltalán ilyen az Indexnél) együtt. Ugyanis előbbi a személyes döbbenetét és undorát rejtegetve igyekszik megfelelni az ideológiának, annak, hogy mindezt úgy mutassa be, mintha nem szerencsétlen elmebetegek szenvedését látná, amit egymásnak és maguknak okoznak, hanem valami olyasmit, ami természetes. Az utóbbi meg megjelenteti.

Tudom, ez a liberális univerzum elmebetegjeinek felfoghatatlan, de nem attól vagyunk emberek, hogy mindent megteszünk, ami eszünkbe jut, hanem attól, hogy képesek vagyunk határokat állítani magunk köré.”

A 888 egy verekedésről

„A feminácik két gendertengernagya, Papp Réka Kinga és Bajusz Orsolya összebalhézott egy budapesti „teázóban”. A hírek szerint jól helyben is hagyták egymást.

Hiteles források egyelőre nem erősítették meg azt a pesti romkocsmákban terjedő álhírt, mely szerint Bajusz Orsolya feminista aktivista leköpte és fejbe verte Papp Réka Kinga ’vetkőzőművészt’.”

Nem bír leállni a Ripost az öltözködési tanácsokkal

„Szexi és csi­nos a necc­ha­ris­nya, na de mi van, ha be­kö­szön­te­nek a mí­nu­szok? Mu­ta­tunk egy va­dí­tóan dögös meg­ol­dást: nem­csak me­le­gít, de a férfiak is meg­őrül­nek érte!

Meglepetéssel szolgálhatsz párodnak, ha ezt a harisnyát veszed fel. Első nekifutásra pamutnak és vastagnak néz ki – az is. Mégis van benne némi csavar! Télen kifejezetten hasznos. Csinos, és nőies lehetsz szoknyában is! Így lesz a combfix meleg és szexi a mindennapokban.”

Vajon retteghet-e Kelet-Európa?

0

A NATO képtelen lenne megvédeni kelet-európai tagállamait egy esetleges orosz katonai támadással szemben. Az észak-atlanti katonai szövetség egy titkos dokumentumához hozzájutott a Der Spiegel, s szombaton kínos következtetésekre jutott.

 

A hidegháború végén a NATO jelentősen csökkentette erőit Európában. 2014-ben Ukrajnában szembekerült egymással az Egyesült Államok és Oroszország, Kijevben nyugatbarát kormányzat került hatalomra, válaszul Oroszország pedig annektálta a Krím félszigetet és lázadást szított Ukrajna keleti, orosz többségű tartományaiban.

A nyugati világ emiatt szankciókat alkalmaz, ám a kelet-európai NATO tagállamokban nőtt az aggodalom:

ha az oroszok megtámadnak minket, akkor vajon Amerika a segítségünkre siet-e?

Növelte az aggodalmakat, hogy Donald Trump amerikai elnök a választási kampánya során oroszbarát húrokat pengetett. Elnöki periódusa első szakaszában egyszer sem említette a NATO-nak azt a kötelezettségét, hogy minden egyes tagállam elleni támadást a többiek úgy értelmezik, mintha őket érte volna agresszió. Vagyis Amerika automatikusan háborúba kerülne Oroszországgal, ha az megtámadná Lengyelországot vagy a Baltikumot.

Trump aztán Varsóba repült és meggyőzte az ott összegyűlt kelet-európai szövetségeseket: számíthatnak Amerikára.

A szándék tehát megvan, de vajon erő is rejtőzik mögötte?  Mindenesetre a Der Spiegel által ismertetett NATO dokumentum erős kétségeket ébreszt ez iránt.

Kiderül például belőle, hogyha Oroszország erőteljes támadást indít több tankhadosztály bevetésével, akkor a NATO négy zászlóaljat tud azonnal mozgósítani vele szemben. Nem kell ahhoz katonai szakértőnek lenni, hogy belássuk: ez bizony édeskevés. A NATO ugyan 40 ezerre emelte csapatainak létszámát a határmenti országokban, de ez távolról sem elég. Ráadásul a logisztika egyáltalán nem megfelelő. Lengyelország és a Baltikum korábban a Varsói Szerződéshez tartozott, a területet az oroszok úgy ismerik mint a tenyerüket. A nyugati NATO tisztek távolról sem ennyire tájékozottak. A kelet-európai út- és vasúthálózat sok tekintetben nem felel meg arra, hogy azon amerikai tankok vagy más súlyosabb harci járművek közlekedjenek.

Hagyományos támadás esetén tehát a tagállamok elsősorban a saját erőikre lennének utalva. Ezek pedig eltörpülnek az orosz hadigépezet mellett.

Nemrég az oroszok – Belorusziával közösen – hadgyakorlatot rendeztek Zapad (nyugat) néven, és ez újra megerősítette az aggodalmakat Putyin szándékait illetően. Nemcsak Lengyelországban és a Baltikumban, de másutt is, így Romániában és a skandináv államokban. Ukrajna pedig egyenesen attól tart, hogy a hadgyakorlat felkészülés volt az ország lerohanására.

Moszkva természetesen cáfol, de nyilvánvalóan tisztában van a NATO gyengeségeivel.

Ráadásul ezek a logisztikai nehézségek csak hosszú távon oldódhatnak meg hiszen az út és vasúti hálózat korszerűsítése évekig is eltarthat amellett, hogy csillagászati összegbe kerül.

A Der Spiegel által ismertetett NATO dokumentum tehát csak növeli az aggodalmat, mert azt valószínűsíti, hogy hagyományos haderővel végrehajtott orosz támadás esetén Amerika aligha lenne képes megvédeni az észak-atlanti katonai szervezet kelet-európai tagállamait az agresszióval szemben.

Autonómia-tüntetéssel várják Budapestre az ukrán külügyminisztert

0

Október 13-án érkezik Budapestre az ukrán külügyminiszter, hogy elsősorban az elfogadott oktatási törvényről tárgyaljon a magyar kormánnyal.

Ukrajna budapesti nagykövetsége elé tüntetést szerveznek – közölte Pavlo Klimkin az ukrán külügyi tárca vezetője szerdán Twitterén -, állítása szerint erről a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a nagykövetséget.

„Mi ez, Budapest támogatja a szeparatizmust?

– fogalmazott számonkérően Klimkin. Állítása szerint azonnal tiltakozójegyzéket küldött a kijevi külügyi tárca azzal a követeléssel, hogy tiltsák be ezt a „provokációt”. “Biztosak vagyunk, hogy Magyarország továbbra is tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét”

– fűzte hozzá bejegyzésében.

Megkerestük Szávay Istvánt, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnökét, aki elmondta, a tüntetést magánszemélyek szervezik.

Az ellenzéki politikus jelezte, a demonstrációt nem a Jobbik kezdeményezte.

(KárpátHír)

Lapszem – 2017. október 6.

0

Ma van az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója, a nemzeti gyásznapon országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak. A Renáták és a Brúnók ünneplik névnapjukat, és itt a lapszemle is.

Magyar Nemzet: A választás után kiszorítják az üzletláncokat?

A 2018-as választások után kerülhet sor Orbán Viktor Nagy Tervének befejezésére, és a kormány az élelmiszer-kereskedelemben is döntően magyar tulajdonosokat hoz helyzetbe, a média, az energetika és a bankszektor után – írja a Magyar Nemzet iparági információkra hivatkozva. A legfőbb cél értesüléseik szerint a hazai tulajdon részarányának további növelése lesz a Magyarországon működő multik kárára. Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor terjeszkedése előtt egyengethetik így az utat. Egy forrás szerint elsősorban a legjobban futó diszkont láncok, a Lidl és az Aldi lehet célkeresztben.

Népszava: Gázos orosz szerződés

Hiába tágult a kör, ahonnan földgázt szerezhet be az ország, a kormány 2021-től ismét elkötelezi magát az orosz állam felé – írja a Népszava. Az orosz gázra továbbra is szüksége van az országnak, de ma már felesleges, hogy erről kormányszinten egyeztessenek – mondta egy szakértő tegnap a Népszavának annak kapcsán, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: Magyarország 2021-től új, hosszú távú gázszerződést kötne Oroszországgal. A szakértő szerint teljességgel alaptalan az a Szijjártó Péterre, vagy épp Orbán Viktorra jellemző beállítás, mintha a hazai otthonok fűtése ettől az egy megállapodástól függene.

Magyar Idők: Visszahívták a bizottságból a vádaskodó ellenzéki politikusokat

Két ellenzéki képviselőt is eltávolítottak a ferencvárosi önkormányzat városfejlesztési bizottságából – tudta meg a Magyar Idők. Baranyi Krisztina (Együtt) és Jancsó Andrea (LMP) felmentése annak a munkának a következménye, hogy a tényeket nélkülöző koholmányokat gyártottak, így folyamatosan rontották Ferencváros hírnevét és hitelét – nyilatkozta a lapnak Bácskai János fideszes polgármester. Elmondta, hogy a történteknek egyértelműen politikai oka van, így adtak választ a nemtelen politikai támadásokra. Bacskai szerint tendenciózusan álltak elő tényeket nélkülöző koholmányokkal és fordultak az ellenzéki sajtóhoz, így megalapozatlan vádaskodásukkal folyamatosan rontották Ferencváros hírnevét és hitelét.

Magyar Hírlap: Durván provokál Ukrajna

A csaknem színmagyar Tiszasalamon általános iskolájában razziázott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) magyar jelképekre vadászva – írja a Magyar Hírlap. A helyiek, a térség kisebbségpolitikai szakértője és a felelős szakpolitikus szerint is provokáció történt, és sem a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), sem pedig Budapest nem hagyja annyiban a dolgot. A lap szerint az eljárás a szovjet időket idézi, ráadásul a jelképek jogszerűen voltak kihelyezve, összhangban a nemzeti kisebbségekről szóló, 1992-es ukrán törvény 6. cikkelyével, amely minden nemzetiségi kisebbség számára garantálja a nemzeti-kulturális autonómiához való jogot.

Szlovák elemző: Szijjártó Péter miatt indult rosszul a magyar diplomácia őszi szezonja

0

Miközben a Orbán Viktor a magyar külpolitika sikerként aposztrofálta, hogy lezárult a a holland-magyar konfliktus és visszatérhet a magyar nagykövet Hollandiába, addig az elmúlt hetekben Budapest más komolyabb eredménnyel nem büszkélkedhet. Sőt, pont ellenkezőleg: a szeptember különösen kudarccal teli hónap volt Budapest számára, amelynek elsődleges oka Szijjártó Péter személye. 

Legalábbis így vélte Robert Škopec szlovák külpolitikai elemző a Pravda oldalán megjelent elemzésében.  Szerinte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számára másról sem szólt az idei ENSZ Közgyűlés, mint lobbizásról a határon túli magyar kisebbség védelme érdekében, elsősorban Romániában és Ukrajnában. Azonban minden ilyen jellegű próbálkozás egyértelműen kudarccal végződött: Petro Porosenko ukrán elnök habozás nélkül aláírta a nyelvtörvényt, valamint a román hatóságok továbbra sem engedik a tanítás folytatását a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség már nem is a magyar kormányhoz fordul segítségért, hanem inkább az olyan nemzetközi szervezetekhez, mint az Európai Tanács vagy a Velencei Bizottság. A marosvásárhelyi gimnázium esetében pedig még telefonos beszélgetésre is sor került Orbán Viktor és Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke között. Ebben a román politikus arról biztosította a magyar miniszterelnököt, hogy a a pártja és a román kormány mindent megtesz a marosvásárhelyi gimnázium újra megnyitásáért.

Elhibázott lépés

Csakhogy Škopec úgy vélte, hogy Budapest egy súlyos hibát követett el akkor, amikor Szijjártó Péter kijelentette:Magyarország megakadályozza Románia felvételét az OECD-be, pedig korábban a román kormány ígéretet tett arra, hogy megoldja a problémát. Ez az elhamarkodott lépés nagyon sok komplikációhoz vezethet a közeljövőben, amely komoly következményekkel járhat a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokra. A kelet-balkáni országban már így is eléggé nagy politikai zavar, és a magyar külgazdasági és külügyminiszter mondatai rosszul csapódhatnak le a román választásokkor.

Škopecnek az a véleménye, hogy az egész probléma

Szijjártó Péter fiatalságából és nem éppen elegendő diplomáciai tapasztalatokból fakadt

Sőt, ezután azt írja, hogy az előző magyar külügyminiszter, Martonyi János nem követett el volna ilyen „amatőr hibát”.

Qui prodest? 

Škopec ezután viszont azt a kérdést tette fel, hogy a magyar külügyminiszter Romániával és Ukrajnával kapcsolatos reakciói valójában kinek az érdekeit szolgálja? Mi van akkor, ha Szijjártó látszólagos tapasztalatlansága és elhamarkodottnak tűnő reakciója valójában tudatos döntés eredménye volt, amelynek nem is biztos, hogy az Orbán-kormány az értelmi szerzője. Mert a szakértő szerint az ilyen fajta magyar reakciókból elsősorban nem a magyar kormány profitál, hanem egy másik ország: Oroszország.

Škopec úgy véli, hogy a magyar diplomácia egyáltalán nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy Bukarest és Kijev is az Egyesült Államok két legfontosabb szövetségese – Lengyelország után – Kelet-Európában. Washington ugyanis egyáltalán nem ítélte el, hanem egyenesen támogatásáról biztosította az ukrán kormányt, ahogyan Romániával is egyre szorosabbra fűzi kapcsolatokat, elsősorban biztonságpolitikai téren.

Csakhogy ez a két ország nagyon rossz viszonyban van Moszkvával, miközben jelenleg a magyar-orosz kapcsolatok nagyon jók. Ezért Škopec azt alábbi következtetést vonja le: az Egyesült Államok Romániával és Ukrajnával kapcsolatos enyhe reakciói lényegében nyomásgyakorlást jelentenek Magyarországra, hogy az Orbán-kormány hagyjon fel – vagy legalábbis mérsékelje – az Oroszországgal való „barátságát”.

Lapszem – 2017. szeptember 29.

0

Mihály napján is megérkezett a lapszemle. Friss, ropogós, vegyék, vigyék!

Magyar Nemzet: Annyi új párt van, hogy rekordot dönt a számuk

Rengeteg a párt Magyarországon, és a számuk napról napra emelkedik – írja a Magyar Nemzet. Az Országos Bírósági Hivataltól (OBH) kapott keddi adataik szerint jelenleg országosan 222 bejegyzett párt van, és további 177 áll éppen bejegyzés alatt. Egy héttel korábban pedig még csak 219 bejegyzett és 171 bejegyzésre váró pártnál tartott a számláló. Már a 2014-es választás előtt is rengeteg új politikai formáció jelent meg, pedig akkor még csak 147 párt próbált volna bejutni a parlamentbe.

Magyar Hírlap: Állóháború és pusztaság az ukrán fronton

A Magyar Hírlap Kiss Dániellel, az ukrán konfliktusról honlapján, a Ukraine Eye-on tudósító magyar újságíróval készített interjút. „A felek beásták magukat, bunkereket építettek, és teljes a pusztulás a környéken. A legutolsó hely, ahol jártam, Promka ipari telephely Avgyijivka mellett, ez az egyik legforróbb pont” – mondta a lapnak Kiss. Az állam beszámolója szerint csak a hadseregen keresztül van jelen: „Ruhát néha küld, fegyver van, parancs van, de még messze van az, hogy élhető körülmények legyenek az állásokban. Ugyanakkor kőkemény lövöldözés zajlik. Kevés a csapatmozgás, de mindenki látja a másikat, és lőnek egymásra.” A kárpátaljai magyar katonákról azt mondta, hogy akiket korábban mobilizáltak, már nincsenek a fronton, de a szakadár területen hallott arról, hogy van magyarországi magyar, aki azon az oldalon harcol.

Népszava: Öveges Program – Se pénz, se felelős

Az Európai Parlament illetékes bizottsági ellenőreinek Legfőbb Ügyészségen tett látogatása kapcsán érdeklődött a Népszava a vádhatóságnál, hol tart az Öveges Programmal kapcsolatban indított nyomozás. Megtudták, hogy több mint három év után sincs gyanúsítottja az ügynek. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a tantermek uniós támogatású fejlesztései ügyében 2014. június óta nyomoznak költségvetési csalás gyanújával, sőt az EU csalás elleni hivatala, az OLAF tavaly szeptemberi javaslata alapján már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyet a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága viszi, gyanúsítotti kihallgatásra eddig nem került sor – írja a lap.

Magyar Idők: KGBéla megnézi az iratokat

Betekint ma a nyomozati iratokba Kovács Béla, a Jobbik kémkedéssel és költségvetési csalással gyanúsított európai parlamenti (EP) képviselője. A politikus vélhetően azokat a titkos dokumentumokat tekinti meg, amelyek a kémkedési ügy bizonyítékai között tart számon a nyomozó hatóság – írja a Magyar Idők.

Az Európai Unió intézményei elleni kémkedés vizsgálatának iratait részben titkosították, mert azok egyebek mellett külföldi titkosszolgálatok minősített iratait is tartalmazzák. Kovács a minősített dokumentumokba is betekinthet, ám azokat nem másolhatja le, az ezekről készült jegyzeteket nem viheti ki az ügyészségi irodából.

Robbanások egy ukrajnai katonai raktárban

0

Robbanássorozat történt kedden késő este Ukrajnában egy katonai raktárban, ami miatt az egész környéket evakuálták.  

Az ukrán belügyminisztérium közlése nem említ áldozatokat. A szóban forgó fegyver- és lőszerraktár az ország középső részén, Kalinovka városának közelében van, Kijevtől 250 kilométerre délnyugatra.

A raktárban 188 ezer tonna lőszer volt.

A hatóságok biztonsági megfontolásból az egész várost és még a környező falvakat is kiürítették.

Az idén ez már a harmadik ilyen eset Ukrajnában: márciusban és szeptemberben is robbanások voltak lőszerraktárakban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK