Kezdőlap Címkék Tüntetők

Címke: tüntetők

Megkapja-e ugyanazt a támogatást Orbán Scholztól mint Angela Merkeltől?

Prága után Berlinben is tüntetők fogadták a magyar miniszterelnököt, akik amiatt tiltakoztak, hogy a magyar diplomácia meglehetősen elnéző Putyin Ukrajna elleni agressziójával szemben.

Olaf Scholz kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök kétórás tárgyalásain minden fontos téma szóba került – állítják a résztvevők, akik nem sok részletet osztottak meg. Nem derült ki például az sem, hogy Orbán Viktor mire is gondolt amikor kannibalizmusnak nevezte Németország 200 milliárd eurós energia csomagját.

A Bloomberg beszámolója szerint a magyar miniszterelnök arra célozhatott, hogy a gazdag uniós tagállamok felvásárolják a földgázt, a többiek pedig boldoguljanak ahogy tudnak. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Franciaország és Itália is. Scholz kancellár válaszul annyit közölt: immár nem ellenzi azt, hogy az Európai Unió közösen vegyen fel hitelt, és ebből olyan támogatási alapot hozzanak létre mint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap, amely a pandémia után akarta újraindítani a 27 tagállam gazdaságát. Magyarország és Lengyelország kivételével mindenki már meg is kapta a pénzét. A Scholz-Orbán párbeszéd nyilván erről is folyt, de semmit nem közöltek pedig mindenki tudja: ebben a kérdésben a német kancellár mondja ki a végső szót.

Merkel-Orbán paktum

A magyar miniszterelnök idejekorán felismerte, hogy hatalma szempontjából a leglényegesebb az: mit gondol róla a német kancellár? Épp ezért lepaktált Angela Merkellel, akit most is felkeresett Berlinben. Senki nem tudja pontosan, hogy miben is állapodott meg  Angela Merkel és Orbán Viktor, de a fejlemények azt mutatták: a paktum működik. Orbán tudta, hogy meddig mehet el. Cserében mindent megadott a Magyarországra települt német cégeknek. Merkel kancellár meg is védte a magyar miniszterelnököt az Európai Néppártban és a csúcstalálkozókon Brüsszelben. Merkel immár a múlt, Scholz kancellár különösen nehéz körülmények között kezdte meg munkáját a csúcson. Tapasztalatai persze bőven vannak a szociáldemokrata politikusnak hiszen Angela Merkel pénzügyminisztere volt évekig. Az energiaválság és Putyin agressziója Ukrajna ellen teljesen új helyzetet teremtett. A német gazdaságnak az olcsó orosz energia nélkül kellene megőriznie a versenyképességét. Orbán Viktor azt ajánlgatja, hogy a fejlett német technológia Magyarországon találkozzon az orosz energiával. Ez kiskapu lehet Németország számára éppúgy mint Orbán kínai kapcsolatai.

Az USA bírálatai ellenére Orbán továbbra is jó kapcsolatot tart fenn Moszkvával és Pekinggel. Németországnak ez sokkal nehezebb, de Scholz kancellár is bejelentette: novemberben Kínába látogat. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere. A német autógyárak több járművet adnak el a Mennyei birodalomban mint otthon.

Két, a válság szélén táncoló állam kormányfője tárgyalt Berlinben arról, hogy miképp lehet enyhíteni a krízis következményeit. Marad-e a Merkel paktum vagy Scholz kancellár nem kíván hasonló különleges német-magyar együttműködést? Ez hamarosan kiderülhet hiszen válság idején sokkal nehezebb udvarias frázisokkal elfedni a valós problémákat mint konjunktúra idején.

Felhívás a további vérontások megakadályozására

  • Három héttel a február 1-jei puccs után a sehol a világon nincsenek ötletej amik közelebb vihetnek a konszenzushoz, hogyan lehet visszafogni a tábornokokat

  • A szankciók nem fognak működni, a diplomáciának egyértelműen vannak korlátai, és a sürgős feladat a tiltakozók és a Tatmadaw visszafogásának ösztönzése – állítják szakértők

Hétfőn  a hatóság vízágyúkat vetett be és és szétkergette a puccsellenes tüntetőket, miközben tízezrek mozgolódtak az utcákon a Délkelet-Ázsia országban, annak ellenére, hogy a junta figyelmeztette, hogy fogy a türelme a lázongókkal szemben.

Vasárnap későn az állami mûsorszolgáltató, az MRTV burmai nyelven nyilatkozatot sugárzott angol nyelvû felirattal a képernyõn, miszerint

„a tüntetők különösen az érzelmileg feltüzelt tinédzserek konfrontációra késztetik a hatalmat, ahol akár az életük is veszélybe kerülhet.”

Eddig három tüntetőt öltek meg a rendőrökkel folytatott összecsapások során, míg egy rendőr is meghalt. A hatóságok a puccs óta 640 embert vettek őrizetbe – állítja a Politikai Foglyokat Segítő megfigyelő csoport. A megcélzottak között vannak a vasutasok, a köztisztviselők és a banki alkalmazottak is, akik a puccsellenes kampány részeként távoztak munkájuktól.

Három héttel azután, hogy Mianmar demokrácia-kísérlete véget ért, és a katonai rezsim átvette a hatalmat, a nemzetek szerte a világon nincsenek közelebb ahhoz, hogy konszenzusra jussanak a tábornokok hátralépésének elérésének módjáról. Az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be a rezsimmel szemben, Németország és az Európai Unió azzal fenyegetőzik, hogy követik az USA példáját. Szakértők szerint ettől itt semmi nem fog változni.

Mivel a rezsim egyértelművé tette, hogy nem fog elzárkózni a halálos okozó erő alkalmazásától sem a politikusok egyetértenek abban, hogy a diplomácia korlátai egyre világosabbá válnak, és ehelyett most az erőszak fokozódásának megakadályozására kell összpontosítani.

Bilahari Kausikan nyugalmazott szingapúri nagykövet elmondta, hogy nem sok mindent tehetnek az aggodalomuk hangsúlyozásán kívül amellyel a „diplomáciai sürgetés a cselekvés látszatát kelti”.

„Regionálisan vagy nemzetközi szinten senkinek nincs sok ráhatása, és ez vonatkozik Asean országokra és Kínára is ”

– mondta Kausikan, a Külügyminisztérium volt állandó titkára.

„Számomra a sürgős prioritás a további vérontások megakadályozása. Ehhez mind a két fél önmérséklésére szükség lenne.”

Pou Sothirak volt kambodzsai miniszter, aki továbbra is Phnom Penh tanácsadója, hozzátette:

„Az Asean-nak diszkrét diplomáciai érzéke alkalmazásával gyorsan kell cselekednie, hogy megakadályozza a társadalmi nyugtalanságok további romlását és a túlzott erő alkalmazását a vérontások elkerülése érdekében.”

A Reuters hétfőn három forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Indonézia arra kényszeríti ázsiai szomszédait, hogy egyezzenek meg egy akcióterv elfogadásában: ez elfogadná a juntának azt az ígéretét, hogy választásokat rendez, figyelemmel kíséri a tisztességes és szabad választásokat. A terv magában foglalja az Asean képviselőinek azirányú tevékenységét, hogy segítsék elő  a junta és a tüntetők között párbeszédet. A tüntetők azt követelik, hogy a katonaság fordítsa meg az események menetét, és adja vissza a hatalmat a választott kormánynak.

Teuku Faizasyah, az indonéz külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy nincs tudomása a javaslatról, és kijelentette:

„Várnunk kell, amíg Retno Marsudi külügyminiszter találkozik az ázsiai külügyminiszterekkel. A konzultáció időbe telik, így nem tudom megerősíteni, hogy mikor állítanak ki nyilatkozatot.”

„Indonéziát a katonai tábornokok gyakran tekintik a mianmari diktatúráról a demokráciára való átmenet modelljének.”

Nincs konszenzus

Dominic Raab brit külügyminiszternek hétfőn később az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában kellett felszólalnia, hogy ismételten követelnie a katonaság „visszavonását” és Szu Kyi szabadon bocsátását.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn megismételte, hogy Washington, amely új szankciókat vezetett be a katonai rezsim ellen, „továbbra is határozottan lép fel a burmai emberek ellen erőszakot elkövetőkkel szemben”.

Kevin Rudd volt ausztrál miniszterelnök a Twitteren „határozott és sürgős ENSZ-beavatkozásra” szólított fel a „hatalmas vérontások” megakadályozása érdekében. Szerinte ezt minden kormánynak támogatnia kell.

De Pou Sothirak arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy „kerülje a konfrontatív megközelítést és tartózkodjon a katonai beavatkozás alkalmazásától.

„Ehelyett minden támogatást meg kell adniuk minden olyan kezdeményezésnek, amely támogatja a mianmari polgári és katonai vezetők közötti belső párbeszéd megkezdését, valamint ösztönözniük és támogatniuk kell az Asean-t a „konfliktusmegoldási” mechanizmusának hatékony gyakorlására tett kísérletében.”

Sothirak, aki korábban a kambodzsai külügyminisztérium államtitkára volt. „A nemzetközi közösségnek tartózkodnia kell a szigorú szankciók bevezetésétől Mianmar ellen, de arra kell ösztönöznie a belső harcias feleket, hogy párbeszédre és kompromisszumokra hajló alapállást vegyenek fel”

Maung Zarni, a Forsea társalapítója és vezetője, a demokráciapárti tudósok és az emberi jogi aktivisták délkelet-ázsiai országainak alapszintű hálózata szerint az Egyesült Államoknak és az EU-nak magas szintű találkozót kell tartania, hogy a puccs vezetői  stratégiai ütemtervet készítsenek a puccs visszafordítására.

Ezek közé tartozik

az összes fogva tartott politikus és polgári vezető szabadon bocsátása, akiknek száma mára már meghaladta az 1000-et, helyreállítva a demokratikus folyamatot a Nemzeti Liga a Demokráciáért, mint ideiglenes kormányt.”

Zarni hozzátette, Kína részvétele figyelmen kívül hagyható mindaddig, míg „nulla érdeke a demokratizálás vagy az emberi jogok erősödésének Kínában vagy Ázsiában.

Kausikan szerint az „egyetlen halvány remény” kompromisszumban rejlik Suu Kyi között, aki szerinte nem nélkülözheti saját felelősségét a helyzetért, és a mianmari katonaság között.

De ez egyelőre nem tűnik valószínűnek. Mind Aung San Suu Kyi, mind a tábornokok nulla összegű játéknak tekintik a politikát, és egyikük sem ismert kompromisszumkészségükről.

Soros: nem pénzeljük a tüntetőket!

Trump elnök és hívei azzal gyanúsítják a magyar-amerikai dollár milliárdost, hogy szervezetei finanszírozzák azt a nagy tüntetés sorozatot, mely május vége óta szinte megbénítja az Egyesült Államokat.

Soros György szóvivője nyilatkozatban cáfolta, hogy ők állnának a tüntetés sorozat mögött, mely amiatt tört ki, hogy a rendőrök megöltek egy feketebőrű férfit Minneapolisban. Trump és csapata nem először keresett bűnbakot Soros Györgyben, aki az ellenzéki demokrata párt egyik legaktívabb támogatója.

Soros szerint Trump elbukja a választásokat

A magyar-amerikai milliárdos jelentős összegekkel támogatta Hillary Clintont, aki veszített Trumppal szemben 2016-ban. Soros György most is a demokratákat támogatja, akiknek a jelöltje végül Joe Biden lett. A meglehetősen színtelen politikus elsősorban a proteszt szavazatokra számíthat hiszen a munkanélküliek száma meghaladta a 40 milliót az Egyesült Államokban.

A választásokat novemberben tartják, és Trump abban bízik, hogy addig az amerikai gazdaság kikecmereg a gödörből.

A közgazdasági Nobel díjas Joseph Stiglitz viszont úgy látja, hogy Trump válságkezelő programja kudarc, mert a támogatási pénzeket jelentős részben olyan halódó iparágak kapják mint az olajipar. Miközben a fiatalok milliói nem kapnak semmit, és olyan munkaerőpiacra kell kilépniük, mely nem sok jót ígér az Egyesült Államokban.

A tüntetők elfoglalják a Tbilisziben a parlament épületét

NBC élőben közvetíti ahogyan a tüntető tömeg megkísérli elfoglalni Tbilisziben a  Grúz parlament épületét.

LIVE: Thousands of protesters attempt to storm Georgia’s parliament building in Tbilisi.

LIVE: Thousands of protesters attempt to storm Georgia’s parliament building in Tbilisi.

Közzétette: NBC News – 2019. június 20., csütörtök

Akkor sem bírságolható egy spontán tüntető, ha lelép a járdáról

0

Három ügyben is megszüntette a bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) diáktüntető ügyfelei ellen folyó szabálysértési eljárást. A rendőrség eredetileg azért büntette meg a tüntetőket, mert még 2018 márciusában egy bejelentett tüntetés után továbbvonultak a tömeggel, és eközben az úttestre léptek. A rendőrség szerint ezzel megsértették a KRESZ szabályait, amiért 30 000 Ft szabálysértési bírságot kellett volna fizetniük.

Az utóbbi években rutinszerűvé vált, hogy a bejelentett tüntetések végén a tömeg egy része nem vonul el, hanem új, szervező nélküli, vagyis spontán tüntetésbe kezd. A spontán tüntetések rendszerint vonulásosak, és ilyenkor, ha nagyobb a tömeg, akkor egy része az úttesten is halad. Az is rendszeressé vált, hogy a rendőrség az ilyen spontán tüntetések résztvevőit igazoltatja, majd több tízezres bírsággal sújtja. A rendőrség eljárásából arra lehet következtetni, hogy nem ismeri el jogszerűnek a spontán tüntetéseket és ezért minősíti a résztvevők úttestre lépését a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének.

A spontán tüntetéseket is védi a gyülekezési jog

A TASZ többször felhívta már a rendőrség figyelmét arra, hogy a spontán tüntetéseket éppen úgy védi a gyülekezési jog, mint a bejelentett demonstrációkat. A rendőrségnek ilyenkor is kötelessége védeni a résztvevők gyülekezési szabadságát és biztosítani a rendezvényt. Természetesen a veszélyes közúti helyzetek megelőzése is a rendőrség dolga, és ennek során végső soron akár visszavezetheti a tüntetőket a járdára vagy fel is oszlathatja a tüntetést, ha más, enyhébb eszköz nem áll rendelkezésre.

A TASZ ügyfeleinek esetében azonban nem ez történt. A zebrán áthaladó tüntetőket rendőrsorfal választotta el az autóforgalomtól, így bár valóban piros jelzés idején haladtak át az úttesten, a járműforgalmat nem akadályozhatták, ráadásul okkal feltételezhették, hogy a rendőrség biztosítja a demonstrációt. A bíróság azt is megállapította, hogy a rendőrök nem szólították fel a tüntetőket az úttest elhagyására, így tettük jogellenessége sem lehetett nyilvánvaló az adott pillanatban. Ezek alapján a bíróság a TASZ mindhárom diáktüntető ügyfelének ügyében megszüntette az eljárást.

“Bízunk benne, hogy ezek a bírósági döntések világossá teszik a rendőrség számára, hogy a spontán tüntetések jogszerűek, és azokat biztosítaniuk kell. Jogellenes az a gyakorlat, hogy a rendőrség szabálysértési bírságolással igyekszik elvenni a tüntetők kedvét a spontán demonstrációktól” – mondta el Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza.

Az anonimizált bírósági végzés innen letölthető.

A diáktüntetőket dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője képviselte.

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 23. – Tudósítás a másik valóságból

0

Kövér László hosszú interjút adott a PestiSrácok.hu-nak, ebből megtudhatjuk, hogy a kormány ellen tüntetők bolsevikok, az ellenzék hangadóit egy nemzetközi hálózat mozgatja és aki velük együttműködik, az hazaáruló. Az Origó írásából pedig kiderült, hogy megszűnt az ellenzék.

Kövér László: ezek hazaárulók

Egy neobolsevista társaság randalírozott a Kossuth téren, akik éppen olyanok, mint történelmi elődjeik. Ez a csőcselék pontosan ugyanazt a magatartást tanúsítja az utcán, amit a Parlamentben az ellenzék – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Leszögezte azonban, hogy teljes egészében nem azonosítja ezt a csőcseléket azokkal a békés tüntetőkkel, akik talán őszintén elhitték az ellenzék hazugságát, hogy itt most majd halálra lehet dolgoztatni az embereket.

Kövér László szerint nem kérdés, hogy a fővárost feldúló tüntetők és az ellenzék hangadóit egy nemzetközi hálózat mozgatja. – Nem a talaját vesztett magyar baloldal és a magyarok többsége között zajlik a háború. Az egész világon folyik egy permanens összecsapás, ami eddig csak összeesküvés-elméletek formájában volt ismert – érvelt a házelnök, leszögezve, hogy aki ebben részt vesz, az hazaáruló. Akik ilyenekkel működnek együtt, vagy így szavaznak például a Sargentini-jelentésre, azok is hazaárulók! (PestiSrácok.hu: Kövér László: Nincs új a nap alatt, a többség sikeres kormányzását bolsevik típusú alakok próbálják meg ellehetetleníteni)

Egy keresztényellenes demokrácia vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed

A négy évtizedes kommunista diktatúra kollektivista őrületétől megszabadult közép-európai népek nem követik az ultraliberális, individualista és globalista nyugat-európai uralkodó elit bevándorláspárti, önfeladó-önfelszámoló útját. Mi olyan, keresztény demokráciát akarunk, amiről hatvan-hetven éve az egységes Európát alapító atyák álmodtak, s látjuk, hogy Robert Schumannak igaza volt: egy keresztényellenes demokrácia vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed. S mi még tudjuk, hogy ki az, aki „az út, az igazság és az élet”, ezért remény- és örömteljes karácsonyra készülünk. (Magyar Hírlap: Faggyas Sándor: Karácsonyi igazság)

Megszűnt az ellenzék

Az óriási április vereség után a balliberálisok és a jobbikosok inkább elbújtak.

A kormánypártok brutális fölényét hozták az idén tartott időközi választások is, miközben a parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártok még összesen sem tudtak két százalékot szerezni. Mind a súlyos morális és anyagi válságba süllyedt Jobbik, mind a szétesett balliberális erők azt a taktikát választották, hogy független jelöltek mögé bújnak, és így próbálják megverni a Fideszt. A taktika csúfosan megbukott, mivel a kormánypártok a legfontosabb 18 időközi választás elsöprő többségét megnyerték.

A 18 választásból 13-at a Fidesz-KDNP nyert meg, míg az ellenzéknek csupán öt siker jutott, tehát a voksolások több mint kétharmadát a kormánypártok nyerték. (Origo: Választások 2018: megszűnt az ellenzék)

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 16. – Tudósítás a másik valóságból

0

A 888 leleplezi Soros Györgyöt, a cikkéből megtudhatjuk: a milliárdos bérelt fel bűnözőket, hogy káoszt okozzanak Budapesten. Az is kiderült, hogy a romboló csürhét hergelő balliberális politikusok hazudnak a túlmunkatörvényről. Bakondi György szerint a jelenlegi európai parlamenti többség a jövő évi EP-választásig minden olyan döntést meg akar hozni, amely hosszú távon biztosítaná a migránsok beözönlését.

A bűnözők is Soros-bérencek

Úgy tűnik, hogy a balhézó csürhe tekintélyes hányadát priuszosok adják ki. Soros György és körei mindent elkövetnek, hogy káoszt, anarchiát okozzanak Magyarországon.

A szerdai parlamenti obstrukciónál, illetve a Lendvay utcánál és a Kossuth téri balhéknál is látszódott: külföldi mintákat követ az ellenzék. Egyértelmű, hogy ezeket a „demonstrációkat” kívülről szervezik. És nincs kétség afelől sem, hogy az utcán lévők között sokan azt sem tudják, miről döntött szerdán az Országgyűlés, fogalmuk sincs arról, miért vonultak az utcára. A demonstrálók között pedig ott bujkálnak ezek a bűnözők is, akik csak a balhé miatt, Sorosék utasítására mennek ki az utcákra. (888: Soros bűnözőket fizet le, hogy Budapesten vandálkodjanak)

Hazudnak a túlmunka ügyében az ellenzéki politikusok

Négy napja tart a túlmunkáról szóló törvény módosítása miatt gründolt tüntetéssorozat Budapesten – legalábbis ezzel magyarázzák az érintettek az őrjöngést –, miközben látható, hogy a józanabb ellenzéki gondolkodók már több alkalommal is igyekeztek higgadt módon elmagyarázni a fel vagy inkább megháborodottaknak, hogy miről is szól az újraszabott jogszabály. Áldozatos munkájuk a jelek szerint hasztalan, az utcákon értelmetlen rigmusokat skandáló egyszerű lelkű népek úgysem kíváncsiak a jogászkodásra, ami viszont még szomorúbb, hogy az őket hergelő balliberális politikusok érezhetően rettegnek attól, hogy elolvassanak és értelmezzenek egy nem túl bonyolult passzust. (PestiSrácok: A baloldali sajtó is tudja, hogy hazudnak a túlmunka ügyében az ellenzéki politikusok)

Bakondi György: újra napirenden a kvótajavaslat

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója szerint újra napirenden van a kvótajavaslat, és a jelenlegi európai parlamenti többség a jövő évi EP-választásig minden olyan döntést meg akar hozni, amely hosszú távon biztosítaná a migránsok „beözönlését”.

Bakondi György szombaton az M1 aktuális csatornán ezek között az intézkedések között említette az illegális bevándorlás legálissá tételét, a szétosztási mechanizmust, a bevándorlási hivatalok egységes, központi irányítását és az új határőrizeti rendszert.

Az EP által megszavazott humanitárius vízumról azt mondta: azzal értelmetlenné tennék a külső határokon védekező európai uniós államok erőfeszítéseit, mivel a határozat szerint az EU valamelyik követségén be lehet nyújtani egy kérelmet, az illető kaphat egy vízumot, amelynek birtokában beutazhatna Európába és azután nyújthatja be menededékkérelmét.

Megjegyezte: többször is elvetették a kvótajavaslatot, mert nemcsak Magyarország, hanem több más ország is azt mondta, hogy ebből nem kér, de különböző új elnevezésekkel előhozták.

Bakondi György megismételte a kormány álláspontját arról, hogy az illegális migrációt meg kell állítani a külső határokon, Európába csak azok jöhessenek be, akiket már ellenőriztek, és akik valóban menedékjogra jogosultak; a problémát nem behozni kell, hanem ott segíteni, ahol a baj van, a többi között pénzügyi, gazdasági, szociális intézkedésekkel. (MTI: Bakondi György: újra napirenden a kvótajavaslat)

A rendőrség olyanok ellen is büntetőeljárást indított, akik részt sem vettek a tüntetésen

Egyelőre kizárólag rendőri tanúvallomások szólnak a hivatalos személy elleni erőszakkal vádolt tüntetők ellen, akiket a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédei védenek. Várhatóan még a héten bíróság elé állítják a csütörtök óta őrizetben tartott demonstrálókat. Miközben a sajtóbeszámolók alapján valóban voltak olyan tüntetők, akik jogsértéseket követtek el, okkal feltételezhető, hogy a rendőrség ártatlan embereket is eljárás alá vont.

A szerdán kialakult spontán utcai tiltakozás résztvevői közül sokakat őrizetbe vettek. Többen közülük ügyvédi segítséget kértek a TASZ jogvédő szervezettől a +36 30 722 33 56 számon elérhető gyülekezési jogi forródróton. A TASZ ügyvédei jelenleg olyan tüntetők jogi védelmét látják el, akikkel szemben büntetőeljárás indult. A TASZ ügyfeleinek többségét azzal gyanúsítják, hogy rendőrök ellen követtek el erőszakot, megütötték vagy megrúgták őket, egyiküket pedig azzal, hogy kirívóan közösségellenesen viselkedett, ők azonban mind tagadják ezt. Köztük vannak olyanok is, akik nem vettek részt a tüntetésen, kutyát sétáltattak, vagy szórakozóhelyről mentek hazafelé, most azonban garázdasággal vádolják őket.

Olyan események idején elkövetett cselekményekkel gyanúsítják a TASZ ügyfeleit, amikor a rendőrség előzetes tájékoztatás nélkül, jogellenesen használt tömegoszlató eszközöket, amelyek olyanokat is érintettek, akiknek a tiltakozása megőrizte a békés jellegét. A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján egyelőre kizárólag rendőri tanúvallomások állítják, hogy a TASZ ügyfelei erőszakos cselekményeket követtek el, annak ellenére, hogy a kérdéses tüntetés különösen jól dokumentált, a rendőrségen kívül számos résztvevő és újságíró készített az eseményekről felvételt.

A TASZ ezúton is kéri, mindazok, akik szemtanúi voltak előállításoknak, illetve videó felvételük van ilyen eseményről, hogy jelentkezzenek a tasz@tasz.hu címen! Különösen a december 12. éjjel 23:20 körüli “szánkóoltás” során keletkezett bizonyítékokra van szükség.

Volt már ilyen korábban is

A TASZ emlékeztet arra, hogy a 2006. szeptember 18-21. között és október 23-án történtek kapcsán indult büntetőeljárásokban a mostanihoz hasonlóan erőszakos cselekményekkel, illetve garázdasággal megvádolt tüntetők védelmét látta el. Ekkor az eljárások legfőbb tapasztalata az volt, hogy a rendőrök számos esetben rendbontásban részt nem vevő fiatalokat is elfogtak, és bizonyítékok nélküli gyanúsítás alapján indítottak ellenük eljárást. Így nemcsak sokaknak alaptalanul kellett elszenvedniük a büntetőeljárást, hanem a tényleges rendbontók felelőssége is relativizálódott.

Tegnap este és éjjel történt hasonlóan erőszakos tiltakozási magatartások és erőszakos rendőri fellépések fényében a TASZ arra figyelmezteti a rendőrséget, hogy a büntetőeljárás és a bűnösökre kiszabott büntetés csak mindvégig jogszerű és tisztességes eljárás keretében érheti el tényleges célját, csak ilyen módon lehet a valódi bűnelkövetők számára visszatartó erejű. A demonstratív, példát statuálni akaró felelősségre vonással az állam nem a rendet védi, hanem jogot sért.

Bréking: Élő közvetítés – a tüntetők elfoglalták a Margit-hidat, majd irány az Oktogon…

A „rabszolgatörvény” ellen tüntetők egy része Tordai Bence (Párbeszéd) vezetésével a Kossuth térről átvonult a Jászai Mari térre, s onnan a Margit-hídra mentek. A tömeg teljes szélességében lezárta a hidat, majd a tömeg elvonult az Oktogonhoz.

Közzétette: 24.hu – 2018. december 12., szerda

Élő közvetítés – A rabszolgatörvény ellen tüntettek Budapesten

A szervezet tüntetés végén néhány száz tüntető betört a Kossuth térre, dulakodtak a rendőrökkel, többen a földre kerültek. A rendőrök egy idő után visszavonultak. Több száz tüntető az Országgyűlés épülete előtt skandálta, hogy „mocskos Fidesz”.

Az éhség menetéről ismert Komjáthy szólította fel a tömeget, hogy törjön be a Kossuth térre. A lökdösődésben azonban megsérült, végül szocialista politikusok kísérték le a térről. Az MSZP alelnöke térdsérüléssel került a baleseti intézetbe. Fél három körül a tömeg szétszéledt.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Szakszervezeti vezetők mondtak beszédeket

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nyújtanak igazi védelmet a dolgozóknak. „A mi kollégáink korán halnak meg, nem úgy mint a benzinkártyás, közpénzen élő politikus urak!” Székely Tamás felszólította a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.

Mezei Tibor, a külügyminisztériumi dolgozók képviselője arról beszélt, hogy az állami szféra és a versenyszféra dolgozóinak össze kell fogniuk, mert csak így érhetnek el közös eredményt. Azt mondta még, hogy „Az államtitkárok kapnak 21 milliót, az alkalmazottak meg plusz tíz forintot.”

Eörs Nóra a Hallagatói Szakszervezet részéről arról beszélt, hogy fontos a diákok és a munkások szövetsége. Ez már a sokadik alkalom, hogy összegyűlik a tömeg, de mindeddig tehetetlenek voltak a tiltakozók, a hatalom nem hallotta meg a kritikát.

Dr. Szilágyi József, Liga Szakszervezetek társelnöke, az EVDSZ elnöke elmondta, tiltakoznak az ellen, hogy a munka világát a kormány érdemi szociális párbeszéd megkerülésével terjessze az Országgyűlés elé.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon „mi viseljük a legnagyobb terhet, közben pedig Európa legkisebb bérét kapjuk.” Felidézte: a kormány elvette a nyugdíjpénztárakat, a cafeteriát, most pedig még több munkára, rabszolgamunkára kötelezik a magyart. Ebből elég volt! – tette hozzá, és európai béreket követelt a magyar dolgozóknak.

A tüntetők előzőleg a Jászai Mari térről vonultak az Alkotmány utcába

A rabszolgatörvény ellen tüntetők a Jászai Mari térről az Alkotmány utcába vonultak, a szervezők szerint valamivel több mint tízezren voltak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség molinóját vitték elől. Az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végéhez vonultak, de nem mentek be a Kossuth térre. Tegnap ugyanis a rendőrség közölte, hogy lezárják a Kossuth teret a tüntetés alatt. Ezt azzal indokolták, hogy nemzetközileg védett személy – a lengyel parlament alsóházának elnöke – érkezik a parlamentbe.

A tüntetők a Szent István körúton vonultak. A DK-sok egy rövid időre elállták a 6-os villamos útját is, de a rendőrök és a demonstráció szervezői kérésére felhagytak ezzel.

Évi 250-ről 400 órára nőhet a ledolgozandó túlórák száma, fizetni meg csak három év után kell, ha szerdán elfogadja a parlament a törvénytervezetet. Több ellenzéki párt és szakszervezet is támogatja a tüntetést.

A Mérce élő közvetítése a tüntetésről:

Álságos és nagyon átlátszó, ahogy a kormányzat a rabszolgatörvény elleni tüntetést igyekszik megakadályozni – írta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Facebook oldalán. A szervezők tudomásul vették a rendőrség döntését, a vonulás végállomása az Alkotmány utca Kossuth tér felőli vége lesz, a színpadot is ott állítják fel.

Kálmán Olga a Kossuth térről jelentkezett be élőben, ahol a szakszervezeti képviselőkkel beszélget. Elsőként a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, Kordás Lászlót kérdezte a rabszolgatörvényről.

Kordás elmondta, felmérésük szerint a munkavállalók 83%-a nem kér a rabszolgatörvényből. Úgy véli, a béreket kellene emelni, nem a túlórákat: a kormány által emlegetett „önkéntes túlmunka” egy kamu.

Az MSZP azt tervezi, ha mégis átmegy a hatnapos munkahét, népszavazást kezdeményeznek ellene.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ellenzéki politikusok is ott voltak a tüntetésen,

többen a Facebookon osztottak meg erről videókat. Az MSZP-ből Ujhelyi István EP-képviselő, Molnár Zsolt országgyűlési képviselő és Tóth Bertalan pártelnök jelentkezett sárga mellényben. Tóth Bertalan azt mondta: „Baloldali pártként, szociáldemokrata pártként kötelességünk itt lenni”. Szél Bernadett az LMP volt társelnöke pedig úgy fogalmazott, hogy „a magyar ember nem hülye, pontosan tudjuk, hogy mit akarnak tőlünk, szét akarnak minket dolgoztatni”. A tömegben feltűnt többek között Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Molnár Gyula, Kunhalmi Ágnes, Karácsony Gergely és Mesterházy Attila is. Az LMP, a Momentum és a Jobbik is részt vesz a tüntetésen.

A mentősök is tüntetnek, mert már most is sokat dolgoznak, a munkaerőhiányt pedig nem lehet a munkaidőkeret kitolásával megoldani, ráadásul a fizetésük is alacsony. A mentődolgozók másodállásban is dolgoznak, a túlórák emelésével ezeket a munkákat és az ezzel járó fizetést fogják elveszíteni.

A Város Mindenkié mozgalom és a Hallgatói Szakszervezet is szolidaritását fejezte ki. A tüntetésen megjelenő diákok arról beszéltek, hogy szabad egyetemet tartanak.

Már tegnap elkezdődtek a tüntetések a rabszolgatörvény ellen, a veszprémi vasasok tiltakoztak figyelmeztető útlezárással. Ma nem csak a fővárosban tiltakoznak a dolgozókat kizsigerelő törvénymódosítás ellen, Debrecenben is demonstrációt tartanak. A jövő héten Pécsen és Győrben is félpályás útlezárások várhatók.

Országos sztrájk kellene

Az Audi Hungária Független Szakszervezetének egyik képviselője elmondta, már most minden szombaton dolgoznak, úgy játszanak a munkáltatók a munkaidőkerettel, hogy már nincs hétvégéje az embereknek. Ha elfogadják a törvényt, szerinte országos sztrájkba kellene kezdeni.

A parlament szerdán szavaz a rabszolgatörvényről, a fideszes többség nyilván elfogadja majd.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK