Kaptam egy levelet. Márti, aki olvasta néhány korábbi írásomat, és abból arra következtet, hogy én tudok válaszolni a kérdésére, arról érdeklődik, hogy miért nem vagyunk dühösek. Érteni ugyan én sem értem, de megpróbáltam megmagyarázni.
Kedves Péter,
elég sűrűn felmerül bennem mostanság, hogy miért nem dühösek az emberek? Miért nem dühösek annyira, hogy összefogjanak? Akárhányszor kint vagyok egy tüntetésen az olyan, mintha én haragudnék egyedül azért, amit az országgal és az emberekkel tesznek. Ott állok a rendőrökkel szemben, az egy ötvenes magasságommal és kiabálok, hogy változást akarunk. De egyre többször érzem azt, hogy szinte egyedül vagyok ezzel. Az ismerőseim között rengeteg az okos, értelmes ember, mégis sűrű-sötét hallgatás van, ha bármit posztolok, mondok, kiabálok. Pedig pont az a véleményük, ami nekem. Én ezt nem értem. Mitől félünk annyira? Mért nem vagyunk már igazán dühösek? Megköszönöm, ha írsz erre, biztosan naiv vagyok vagy nem elég okos, vagy nem is tudom, de borzasztóan elkeserít ez az egész, ami itthon folyik. Mit gondolsz, mi a fene van az emberekkel? Előre is köszönöm, Márti.
Kedves Márti,
választ vársz tőlem, de nem tudom, hogy mit mondjak. Mert még magamról sem tudom, hogy dühös vagyok-e egyáltalán. Azt tudom, hogy utálom, ami van és undorodom. De a düh az más.
Dühösnek kellene lennem? Lehet, hogy az vagyok, csak nem tudok róla? Ki számít dühösnek? Aki káromkodik? Kukákat borogat? Kirakatokat tör be?
Hol végződik a felháborodás, és hol kezdődik a düh?
És milyen alapon beszéljek mások nevében? Hogy ők, akiket nap, mint látok az utcán, miért nem dühösek? Vagy ha dühösek, akkor miért nem úgy, hogy azt te vagy én is észrevegyük?
És van még egy kérdés. Nem mellékes, inkább alapvető: hogy kire kellene dühösnek lennünk? Első megközelítésből persze jön a válasz: hogy Orbánra és társaira. Szétlopták az országot, lebontották a jogállamot. Megmásítják a múltunkat, ellopják a jelenünket, felélik a jövőnket.
Egyszerű, mint a faék.
Értem én, hogy rájuk kellene dühösnek lennünk, de én inkább – megint a magam nevében beszélek – megvetem és lenézem őket. Ha valakire dühösnek kell lennünk, akkor azok mi magunk vagyunk. Amiért hagytuk, hogy ez legyen. Hagytuk, hogy terrorista honfitársaink túszul ejtsék a hazánkat, megvezessenek bennünket, becsapjanak, átvágjanak.
Már akit, tudom. Mert voltak sokan, akik kezdettől fogva látták, hogy mi készül. Nem voltak okosabbak másoknál, de volt merszük szembenézni a valósággal. Merték tudni, hogy a fekete nem fehér, a kicsi nem nagy, a diktatúra nem demokrácia.
Szóval, hogy a hazugság nem igazság.
Sokan csalódtak a szabadságban. Szerintem azért, mert nem harcoltunk meg érte. Készen kaptuk, az ölünkbe pottyant, és ezért azt hittük, hogy a jólét is eljön vele. Volt idő, amikor még irigykedve néztük a nyugaton élők autóit, csodáltuk őket, amiért a miénkénél szebb házakban laktak, és jobb helyekre utaznak. Azt hittük, hogy ha eljön a szabadság, mindez nekünk is meglesz. Nem így történt, és ezért most a szabadságra haragszunk. A diktatúrát választjuk, mert volt már benne részünk és a vége annak is egészen kibírható volt.
A mi diktátorunk volt a legjobb mind közül, mi pedig szabadabban éltünk, mint a tábor többi barakkjának lakói. A románok, a bolgárok, a keletnémetek.
Pontosabban: kevésbé elnyomottabban.
Mi volt az eredeti kérdés, kedves Márti? Hogy miért nem vagyunk elég dühösek?
Csak látszólag jó a hír azoknak, akik nem kedvelik a Jobbikot, hogy a Fidesz elsősorban nem a baloldali ellenzéket támadja, hanem erői nagyobb részét a Jobbik lejáratására és ellehetetlenítésére összpontosítja.
Látszólag jó a hír, de az úgynevezett demokratikus ellenzék pártjainak emiatt semmi okuk sincs az örömre. A Fidesz azért a Jobbikra lő elsősorban, mert tőlük fél, őket tartja a legveszélyesebb ellenfélnek. Az MSZP-vel, mint potenciális kihívóval már nem számolnak, s bár néha rutinból nekik is odacsapnak, túl sok energiát nem pazarolnak rájuk. A többi párt nem ér fel a Fidesz ingerküszöbéig. Néha ugyan megszokásból – főként Gyurcsány miatt – beleszállnak a DK-ba, de többnyire még ezt a kegyet sem gyakorolják.
Tetszik, nem tetszik, a Fidesz, amelyet sok mindennel lehet vádolni, de azzal nem, hogy ölbe tett kézzel, tétlenül várná a 2018-as választást, akárcsak Simicska Lajos, a Jobbikban látja azt az erőt, amelyik képes lehet megszorongatni, vagy akár le is váltani Orbán Viktor pártját.
Más kérdés, hogy a Fidesz igencsak nemtelen eszközökkel támadja Vonát és a Jobbikot. Telefonon hívogatják a ki tudja honnan és milyen alapon megszerzett telefonszámokon a nyugdíjasokat, korábban pedig rendre a Jobbikos politikusok magánéletével foglalkoztak. Most meg itt az ÁSZ büntetése”, amely akár jogos is lehet, legföljebb attól aggályos, hogy a Fideszt ugyanezért, vagy ennél súlyosabb vétségért nem büntetik.
Mondhatnánk erre, hogy egy szélsőséges, több bírói ítélet szerint nácinak is nevezhető pártnak nincs morális alapja, hogy tiltakozzon a durva lejárató módszerek ellen. Mondhatnánk ezt is, de mégsem mondjuk, mert a Fidesz, ha érdekei úgy kívánják, nemcsak Vona pártjával, hanem bárki mással szemben is képes ilyen eszközöket bevetni.
Persze, ez utóbbira is van válasz:
aki finom lélek, ráadásul még elvei is vannak, ne menjen politikusnak.
Ám ezzel azt is mondanánk, hogy politikusnak lenni nem tisztességes, nem normális embereknek való elfoglaltság. Ezt azonban senki nem gondolhatja komolyan, már csak azért sem, mert nemcsak a politikusok között vannak gazemberek. Hányszor hallottunk a rossz hírünket keltő taxisokról, a külföldi vendéget pofátlanul lehúzó vendéglősökről, az ügyfél számára előnytelen szerződést kínáló bankárokról és biztosítási ügynökökről. Lelkiismeretlen orvosokról, a rohadt gyümölcsöt az egészséges közé gond nélkül becsempésző zöldségesről.
A demokratáknak persze most fel van adva a lecke. Elfogadhatók-e a Jobbikkal szemben a Fidesznek azon módszerei, melyek ellen más körülmények között minden jogrendet féltő ember hevesen tiltakozna? E leckének volt egyik feladata a pénteki tüntetés. Azokkal lehet egyetérteni, akik szerint a Jobbikra is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármely más pártra. Azaz, nekik is be kell tartaniuk a törvényeket, és, velük is szemben is csak törvényes eszközökkel szabad fellépni.
Konkrét ügyekben lehet egyetérteni a Jobbikkal, de közösen nem kell tüntetni velük.
A közügyek transzparenciája és a hatalom ellenőrizhetősége a legfontosabb, ezt írja a Facebookon, nyilvános posztban Somogyi Zoltán politológus.
Azt írja, jelenleg ez nincs meg, ezért a felelős kormányzás visszaszerzése lehet politikai cél Magyarországon.
A Jobbik büntetésével kapcsolatban arról ír:
„A kormány a Számvevőszék súlyos politikai beavatkozásával végleg kijelölte a választásokra a legnagyobb ellenfelét, a Jobbikot.”
Szerinte ez arra is alkalmas, hogy „demokratákat erkölcsi fenntartásaik feladására sarkalljon, lelkileg megtörjön”, és az egyik „etatista-nacionalista” párt melletti kiállásra ösztönözzön, és szerinte Orbán Viktor csak mosolyog, amikor a Jobbikért mennek tüntetni.
Azt írja: pótcselekvésként vitatkoznak demokraták arról, lehet-e a szélsőjobboldallal együttműködni, de azt már nem tudja senki megmondani, hogy miben, ráadásul
„a demokratikus ellenzék pártjainak többsége egymással sem tud, akar mit kezdeni.”
Azt írja, hogy a Jobbik túsz a kormány számára, és „általa fogságba ejthető a teljes magyar politika és eltörhető sok ember gerince”.
Szerinte egyetlen megoldás van: „a baloldali-liberális-konzervatív politikai blokk kialakítása még ebben az évben. 24 óra napi politikusi munka a jelöltektől. Az állampolgároktól pedig szavazási részvétel. Mellébeszélés és értelmetlen koalíciós modellek felvetése nélkül.”
Igaz, ehhez az is kellene, hogy valaki még higgyen az ellenzéki győzelemben, de ilyen pártot Somogyi Zoltán már nem lát.
Az egyenes mondatokért és gerincért szeretnék érvelni a következő mondatokban. Másodlagos kérdés számomra, hogy ki van…
Ismét tízezrek vonultak szombat este az utcára Tel-Aviv belvárosában a kormányzati korrupció felszámolását és Benjámin Netanjahu miniszterelnök távozását követelve.
A pártoktól független demonstráció szervezői a miniszterelnök távozásáig minden szombat estére hasonló, kizárólag a közösségi médiában szerveződő tüntetést ígérnek.
A tiltakozók a Rothschild sugárút tenger felőli végétől – ahol az Izrael kikiáltásának emléket állító múzeum áll – vonultak a sugárút másik végéhez, a Habima nemzeti színházhoz. A színház előtti téren felállítottak egy színpadot, de a szónoklatok elmaradtak, mert a rendőrség kikapcsolta a hangosító berendezéseket tápláló generátort, mondván, nem biztonságos.
A tömeg egy része ezután Netanjahut bíráló jelszavakat skandálva,
a forgalmat megbénítva végigvonult a város több utcáján, majd eljutott a Rabin térig, ahol 1995-ben egy béketüntetésen egy szélsőséges jobboldali fiatal lelőtte az akkori kormányfőt, Jichák Rabint.
A tiltakozó akció a Tel-Aviv melletti Petah-Tikvában, Avicháj Mandelblit államügyész lakásánál több mint egy éve kezdődött tüntetéssorozat folytatása volt. Szombatról szombatra egyre többen tüntetnek a kormányzati korrupció ellen, a korrupt politikusok elleni nyomozást és vádemelést követelve.
A legnagyobb, a tel-avivi tüntetéssel egy időben több százan vonultak az utcára más városokban, Naharíjában, Afulában, Haderában, Netanjában, Risón-Lecijónban, Modiinben, Beér-Sevában, Haifában és Jeruzsálemben is.
Múlt szombaton a „szégyen menetének” nevezték a szervezők a szintén több tízezres tüntetést, melynek egyik célja a rendőrségi hatásköröket megnyirbáló törvényjavaslat elfogadásának megakadályozása volt.
2007. november 24-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy szombaton Moszkvában őrizetbe vették Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnokot, a Másik Oroszország elnevezésű ellenzéki politikai tömörülés vezetőjét egy nem engedélyezett tüntetésen.
Az AFP hírügynökség jelentése szerint a férfit és egyik testőrét a hatóság emberei egy buszba zárták, majd elhajtottak a demonstráció helyszínéről. A tüntetők ekkor azt kezdték skandálni, hogy „szabadság, szabadság!”.
A jelentések szerint a tüntetők akkor tűztek össze a rendőrökkel, amikor a demonstrálók egy kisebb csoportja átszakította a biztonsági erők sorfalát, és a Központi Választási Bizottság épülete felé indultak, hogy egy petíciót adjanak át. Hozzájuk további aktivisták is csatlakoztak, ám a rendőrség több tüntetőt is őrizetbe vett.
Az ITAR-TASSZ orosz hírügynökség úgy tudja: mintegy 20 embert vittek el a rendőrök.
A Másik Oroszország a december 2-i parlamenti választások tisztasága miatt hirdetett tüntetést szombatra. Ezt azonban a hatóság nem engedélyezte. A választási tömörülés a fölvonulás előtt elismerte, hogy nem kapott engedélyt a megmozdulásra, ám ennek ellenére megtartották a demonstrációt. A Választási Bizottságnak szánt petícióban a tüntetők kételyüket fogalmazták meg miszerint a decemberi voksolás sem szabad sem pedig tisztességesnek nem mondható.
A Liga Szakszervezetek tartott tüntetést a Kossuth téren 2007. november 21-én, a Független Hírügynökség akkori beszámolója szerint több embert elvittek a rendőrök.
Aznap több szakszervezet napközbeni sztrájkokkal és az esti demonstrációval tiltakozott a több-biztosítós modell és a nyugdíjrendszer átalakítása miatt.
A néhány ezres tüntetés másfél óráig tartott,
jelen volt a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a gyógyszerészek, vagy például a Jobbik is. A tömegben rengetegen fáklyákat tartottak és jó néhány árpádsávos zászlót is lengettek.
A szervezők este hét óra után jelentették be, hogy hivatalosan vége a demonstrációnak a Kossuth téren, bár eredetileg nyolcig tartott volna. Sokan a helyszínen maradtak, közülük néhányon összecsaptak a rendőrökkel, akik
nyolc után elkezdték kiszorítani a tüntetőket a térről.
Több embert be is vittek, köztük az RTL Klub egyik operatőrét is, akit hamar elengedtek.
Több tízezren tüntetettek Barcelona központjában azt követelve, hogy a spanyol hatóság engedje szabadon a börtönbe csukott katalán vezetőket.
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez
„Szabadságot a politikai foglyoknak!”, „Kifelé a megszálló hatalommal!” – ilyen követeléseket kiabáltak és transzparenseket vittek a tüntetők, akik közül sokan Katalónia különböző városaiból és falvaiból érkeztek Barcelonába.
A demonstrációt két civil szervezet szervezte, amelyek vezetői szintén börtönben vannak. Két vezető aktivistán kívül
a feloszlatott katalán kormány nyolc volt tagja is vizsgálati fogságba került,
a vád szerint szerepet játszottak a spanyol alkotmány megsértésében azzal, hogy a brutális rendőri fellépés által kísért népszavazás után októberben törvénytelenül deklarálták Katalónia függetlenségét. Ezután a spanyol kormány felfüggesztette a tartomány autonómiáját.
A madridi legfelsőbb bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy hat másik, szintén függetlenségpárti katalán politikus óvadék fejében szabadlábon védekezhet. Köztük van Carme Forcadell, a feloszlatott katalán parlament elnöke, neki 150 ezer euró (46,8 millió forint) óvadékot kell fizetnie jövő csütörtökig.
jogaik megsértése miatt. Szerintük nem volt szabályos, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette a katalán parlament ülését, amikor kikiáltották a függetlenséget.
A válság kezdete óta nem volt még ilyen jelentős tüntetés Katalónia fővárosában, ahol meglehetősen kaotikus a helyzet. Josep Borrell, az európai parlament ex-elnöke arra hívta fel a honfitársait, hogy mindenki menjen el szavazni december 21-én.
Az El Mundo felmérése szerint a függetlenség ellenfelei, ha csekély mértékben is, de többségben vannak Katalóniában.
Jelenleg az állás 43-42 a függetlenség ellenfelei javára.
Időközben Carles Puigdemont polgári engedetlenségre szólította fel a katalánokat azt követően, hogy a központi kormány felfüggesztette Katalónia autonómiáját és választásokat írt ki december 21-re.
Mariano Rajoy spanyol kormányfő abban bízik, hogy Katalónia polgárainak a többsége belátja: a függetlenség kikiáltásával a leggazdagabb spanyol tartomány többet veszítene mint amennyit nyerne. Az Európai Unió ugyanis újra megerősítette, hogy a független Katalónia nem maradhatna része az integrációnak.
Jelenleg külföldön senki sem ismeri el Katalónia egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. A nagyhatalmak fővárosaiban üdvözlik a spanyol miniszterelnöknek azt a döntését, hogy rendezzenek tartományi választást Katalóniában.
A tartományban jelenleg meglehetősen zavaros a helyzet:
sok bank és vállalkozás arra készül, hogy miközben tovább folytatja működését Katalóniában, a székhelyét áthelyezi valamelyik másik spanyol tartományba. Katalónia rendőrfőnöke lemondott, miután Madridban távozásra szólították fel.
Ferenc pápa felszólította az Európai Uniót, hogy állítsa helyre egységét. Bár név szerint nem említette Katalóniát, de a jelenlegi helyzetben a célzás nyilvánvaló. Attól tart, hogy Katalónia kiválása lavinát indíthat el az Európai Unióban, hiszen Olaszország két leggazdagabb tartománya nemrég arról döntött, hogy nagyobb autonómiát kér a központi kormánytól.
A kéményseprés kötelező elvégzésének eltörlése ellen tüntettek reggel a Kossuth téren kéményseprők. Szakszervezeti vezetőjük „gyilkossági kísérletnek” nevezte a törvénymódosítást, és „radikális” akciókat is kilátásba helyezett.
A kötelező kéményseprést a parlament törvénymódosításban törölte el, de Áder János köztársasági elnök visszaküldte azt a parlamentnek. Várhatóan azonban a kormánypárti többség a lényegen nem változtatva újból megszavazza a törvényt, amely így már hatályba lép.
Hétfőn reggel maroknyi kéményseprő tüntetett a Parlament előtt.
A Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke, Vámos Csaba azt mondta, hogy a demonstrációval a „gyilkossági kísérlet” ellen akarnak fellépni – mondta a HírTV-ben. A szénmonoxid nem politikai kérdés – mondta még. Ha nem járnak sikerrel, készek akár radikális lépéseket is tenni, de konkrétnak nevezhető formát nem említett.
Lázár János kancelláriaminiszter egy korábbi Kormányinfón azt mondta, hogy az emberek „felnőttek”, képesek eldönteni, hogy megrendelik-e a kéményseprést.
Október 23-a még másnap, és napokkal később is folytatódott. Az összecsapások heve persze csökkent, a rendőrség egyre inkább ura lett a helyzetnek, és ha lassan is, de az élet visszatért a normális medrébe. Azt viszont mindenki érezte, hogy minden más lett, mint amilyen előtte volt.
A 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunk utolsó fejezetéhez érkeztünk. A Független Hírügynökség egykori, szó szerint szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Olasz lapszemle – Soros György neve is előkerül
Október 24-én szinte minden olasz országos napilap címoldalon hozta az előző napi budapesti zavargások hírét, és külpolitikai rovatában nagy teret szentel neki, bő képanyaggal. Kevés volt azonban az igazi elemzés, a tudósítók általában az akciók leírására és a tüntetők meginterjúvolására szorítkoznak.
„A szélsőjobb és a rendőrség összecsapása a szovjet megszállás évfordulóján, a magyar tévé szerint két halott” – írja a Corriere della Sera, amely tankos fotóival párhuzamot állít az 1956-os és a tegnap események között, bár megjegyzi, hogy a tüntetők között „kevésbé demokratikus elemek” is felbukkantak, úgymint egy Wehrmacht-sisakos motoros. Szürreálisnak nevezi a külföldi delegációk körüli pusztaságot a Kossuth téren, és fényképes interjút közöl Orbán Viktorral, aki tagadja, hogy a Fidesz állna a zavargások mögött, és aki szerint az „újrahasznosított apparatcsik” Gyurcsány veszélyezteti a demokráciát.
A Repubblica tudósítója a tőle megszokott festői leírást adja, most viszont elég drámai elemekkel: lezárt hidak, utak, reptér, ötven évvel visszaállított óráról beszél. A tüntetők eszköztáránál említi az Árpád-sávos zászlót is, és pontosan tudja, milyen szerepet töltött be „a fasizmus alatt”. Leírásába a végén irónia vegyül: a tank nem igazi, blöff, de hát veszi a világ összes televíziója. A lap idéz a „lelkileg összetört” magyar miniszterelnök TV2-beli interjújából is: „Tönkretették a közös emlék pillanatát.”
„Budapest csatatér, a békés tüntetők között szélsőségesek és huligánok is vannak” – írja a Stampa, melynek fotója egy rendőrségi kocsira felugró, símaszkos, rúddal felfegyverkezett alakot ábrázol. Megjegyzi, hogy a megemlékezésre érkezett fiatalok között ott voltak az olasz szélsőjobboldali Forza Italia tagjai is, ám azt nem írja, helyileg hol.
Az Il Giornale beszámol arról, hogy a Forza Nuova nevű neofasiszta ihletésű olasz ifjúsági szervezet militánsai Budapestre indulnak a „magyar nép megsegítésére, mely 56-ban a szovjetek ellen harcolt, most pedig a kormány és a Soros György által jelképezett financiális hatalom ellen”.
Tüntetni szabad, zavargást szítani és azon részt venni tilos, a tüntetőket védeni kell, a zavargást keltők ellen pedig a rendőrségnek határozottan fel kell lépnie – fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október 24-én a parlamentben napirend előtt.
A miniszterelnök beszédének megkezdésekor a Fidesz és a KDNP képviselői a frakcióvezetők kivételével kivonultak az ülésteremből.
A kormányfő szerint Magyarországnak választania kell, hogy a rend, vagy rendetlenség, illetve a rend, vagy rendzavarók oldalára áll. Gyurcsány szerint a rendzavarók és a vandálok elvették az ünnepet, de nem a kormánytól, hanem az emberektől. „Rajtam akartak ütni és Magyarországon álltak bosszút” – fogalmazott a miniszterelnök.
Gyurcsány azt kérte a rendőrségtől, hogy minden törvényes eszközt használjon fel a rend visszaállítása és fenntartása érdekében, mert ez nem csak joga, hanem kötelessége is a testületnek.
A kormányfő szerint azért kerülhettek az előtérbe a vandálok és az utcán harcolók, mert Orbán Viktor ideológiát adott nekik. Már az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, a reformok és a kiigazítás bejelentése előtt is a Fidesz elnöke nyílt ellenállásra és a kormánnyal való szembefordulásra buzdította az embereket például a 2002-es választások elvesztése után. Gyurcsány szerint tűrhetetlen, hogy Orbán Viktor hazafias tettnek állította be a vandalizmust és durvaságot.
A kormányfő szerint a Fidesz radikálisokkal kötött szövetséget, „a tűzzel játszottak, de a nemzetet égették meg vele” – fogalmazott Gyurcsány, aki szerint csúfos hatalmi játszma folyik Magyarországon.
A kormányfő azt mondta: könnyű a nyugalmat megzavarni és az embereket az utcára vinni. De ki fogja a békét visszaállítani és az embereket hazavinni.
Wittner Mária színre lép, Révész Máriusz kijött a kórházból
Gyurcsány Ferencet tartja felelősnek Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője a rendőrség hétfői, szerintük brutális fellépéséért. Az egykori 56-os halálraítélt szerint azért, hogy az 50. évfordulón ismét vér folyt Budapest utcáin a miniszterelnök a felelős, „az elmúlt 16 évben példátlan rendőri terrorba torkolló ünnepség” ugyanis szerinte nem következhetett volna be a legfelsőbb hatalom, Gyurcsány Ferenc akarata nélkül. Wittner Mária Gyurcsány Ferencet és kormányát lemondásra szólította fel.
Kedden délután, miután kiengedték a kórházból, bement a parlamentbe Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus október 23-án az utcai zavargások idején, egyelőre tisztázatlan körülmények között sérült meg. A fején és a kezén sérült politikus hétfőn este került kórházba, miután eszméletét vesztette a Madách tér közelében. Kedden reggel még meglátogattta őt Navracsics Tibor frakcióvezető, majd kiengedték a kórházból, ahonnan a parlamentbe indult.
Utójáték – összecsapások, oszlatás, sérültek
Minimum tíz rendőr sérült meg a kedd délutántól szerda hajnalig tartó tüntetések feloszlatása közben. A rendőrök a Kossuth téri tüntetőkkel együtt 131 embert állítottak elő, ez a szám azonban folyamatosan nőtt, mert a felvételeken szereplő rendzavarókat sorra azonosították és előállították – mondta Gergényi Péter Budapest rendőrfőkapitánya a szerdán, az október 23-i rendőri intézkedésekkel kapcsolatos sajtótájékoztatóján.
A főkapitány szerint a rendőri intézkedéseket az indokolta, hogy az engedély nélkül összegyűlt emberek közül többen rátámadtak a rendőrökre, legelőször az Alkotmány utcánál dobálták meg őket Molotov-koktélokkal, üvegekkel.
A rendőrség speciális nyomozócsoportot állított fel, mely a dokumentációk és felvételek alapján azonosítani fogja a törvénysértőket. Eddig 131 embert állítottak elő, de számuk folyamatosan nő, leginkább szabálysértési eljárások és hivatalos személy elleni erőszak miatt nyomoznak. Gergényi bejelentette azt is, hogy a Kossuth tér addig marad műveleti terület, ameddig az szükséges, mivel meg kell védeni a Parlamentet.
Visszaadják a lefoglalt tárgyakat
Október 25-én, szerdán arról írt a Független hírügynökség, hogy a Kossuth téren hétfőn körbekerített és lezárt területen lefoglalt tárgyakért a rendőrség Teve utcai székházában lehet jelentkezni. Az otthagyott értékeket ezután azonosítják, és csak egy későbbi időpontban vehetik át személyes holmijaikat a térről kiszorított demonstrálók. A rendőrség a Parlament előtti tér teljes területét műveleti területté nyilvánította, így oda egyelőre nem térhetnek vissza a tüntetők. A Rákóczi szobor körüli részről egyebek mellett sátrakat és
Este ¾ 11-kor körülbelül 2-300 ember maradt a Kossuth téren, mécseseket gyújtottak, virágokat és koszorúkat rögzítettek a kordonra. A tömeg nyugodtan, békésen áll, idősek és fiatalok együtt beszélgetnek. A rendőrök a forgalmat elterelik, a környező utcákban több rendőrautó irányítja az autósokat – jelenti a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
