A munkavállalók önként, szívesen dolgoznak heti 40 óránál többet, ez természetes Magyarországon – ezt mondta Deutsch Tamás az RTL Klub kérdésére válaszolva azzal kapcsolatban, hogy március 1-jétől változtak a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok.
Címke: túlóra
Bréking (fék)nyúz, 2019. január 11. – Tudósítás a másik valóságból
A Magyar Időktől megtudhatjuk: mára kiderült, hogy valótlanságokat állítottak a rabszolgatörvényező szakszervezetek, senkit nem érint a négyszáz túlóra. A 888-tól azt is megtudhatjuk, hogy az SZDSZ a Jobbikban született újjá. Egy szakértő szerint pedig az ellenzéket jelenleg kidolgozatlanság, fogalmatlanság jellemzi.
Okafogyottá váltak a túlóratörvény-ellenes, kormánybuktatási szándékú megmozdulások
Az elvi lehetősége sincs már meg a négyszáz óra túlóra ledolgoztatására azzal a munkavállalóval, akivel az év első napjaiban nem írattak alá erre vonatkozó szerződést. Okafogyottá váltak a túlóratörvény-ellenes, ezzel párhuzamosan kormánybuktatási szándékú megmozdulások.
A Liga Szakszervezetek felmérése szerint nem környékezték meg eddig a munkáltatók a dolgozókat, és a többi érdekképviselettől sem érkeztek erre vonatkozó visszajelzések. A kollektív szerződések munkaidőkeretre vonatkozó módosítására sem kaptak jelzést a képviseletek. Ezzel okafogyottá vált bármilyen, „rabszolgatörvény”-ellenes megmozdulás, így a balos szakszervezetek már kifarolnának az ellenzék mögül. (Magyar Idők: Senkit nem érint a négyszáz túlóra)
Az SZDSZ a Jobbikban született újjá
Ha egyetlen mondatban kellene meghatároznunk az SZDSZ és a Jobbik közös, lényegi mivoltát, az nagyjából így szólna: a pénzért és a hatalomért bármit.
Sokaknak talán fejtörést okoz, hogy eldöntsék, melyik ellenzéki pártot is tekintsék az SZDSZ méltó utódjának. Az elmúlt egynéhány évben számtalan politikai formáció versengett ezért a – nem éppen dicső – címért, ám a Jobbik egyik vezető politikusának hála, pont került az ügy végére.
Ha elvonatkoztatunk a 2006-os rendőri brutalitásoktól […], úgy még a legsötétebb Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-időszak is a demokrácia aranykora volt ahhoz képest, ami most van” – nyilatkozta a liberális Magyar Narancsnak az a Mirkóczki Ádám, aki korábbi elmondása szerint a 2006-os események hatására lépett be a Jobbikba, de ma már bánja, hogy elmaradt velük a nagyobb összefogás.
A Gyurcsány-ellenes pártból Gyurcsány-szövetséges lett. (888: A Jobbikban újjászülető SZDSZ-ről)
Az ellenzéket jelenleg kidolgozatlanság, fogalmatlanság jellemzi
Az igazi politikai verseny nem a kormánypártok és az ellenzék, hanem az ellenzéki pártok között van – mondta a Médianéző igazgatója reggel az M1 aktuális csatornán.
Boros Bánk Levente szerint a verseny arról szól, hogy melyik ellenzéki párt állhat majd „valamikor a jövőben” a kormánypártokkal szemben tényleges politikai kihívóként.
Az elemző úgy látja, az ellenzéki pártokban magabiztosság alakult ki, miután „megkapták a 15 perc hírnevüket” az MTVA-székházban, de azon túl, hogy néhány ezer embert sikerült utcára vinniük, semmiben nem tudtak megállapodni.
Az ellenzéki oldalt jelenleg „kidolgozatlanság, fogalmatlanság” jellemzi – jegyezte meg Boros Bánk Levente. (MTI: Elemző: az igazi verseny az ellenzéki pártok között van)
A nap kérdése: Ön tart attól, hogy rengeteg rendőr leszerel?
Folyamatosan hallani a híreket, hogy rengeteg rendőr tervezi a leszerelését a túlórák körüli vita miatt – az ügy részleteiről ide kattintva olvashat bővebben.
Ön mit gondol, mi történik majd? Valóban sok rendőr leszerel? Szavazzon!
Rendőrök kérdése: mennyi az annyi?
Bár repkednek a rendvédelemben a számok milliós túlórákról, a rendőri szakszervezet ma tette fel kérdését arról, hogy ténylegesen „mennyi az annyi”. Bárdos Judit szerint lesz megállapodás a túlórák kifizetéséről, mert a kormány se akarhat 20-30 százalékos leszerelést.
Lesz megállapodás, mert lennie kell – mondta a Független Hírügynökség kérdésére a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke. Bárdos Judit annak kapcsán beszélt erről, hogy semmiféle előrelépés sincs a rendvédelmi területet alapjaiban felforgató 2019-es változásról.
Akkortól ugyanis nem fizetnék ki a túlórát, hanem kötelező szabadnapokban, „lecsúsztatással” kellene élni. Ez azonban működésképtelenné tenné a teljes ágazatot: rendőrség, tűzoltóság, büntetésvégrehajtás hivatásosai és a közalkalmazottak. Ráadásuk a tíz éve változatlan bérért dolgozó kormánytisztviselőknél eddig is ez volt a gyakorlat.
Csak itt óriási számokról beszélnek. Legutóbb például az ATV-ben egyenesen az hangzott el Harangozó Tamás MSZP-képviselőtől, hogy a rendvédelemben fél év alatt négymillió túlórában teljesítettek szolgálatot.
A BRDSZ éppen ma tett fel négy kérdést az országos rendőr-főkapitány személyügyi helyettesének. Ezek egyike az, hogy idén június végéig
pontosan hányan és hány órában végeztek túlmunkát a rendőrségen.
Bárdos Judit elmondta, hogy mindeddig semmilyen érdemi kapcsolatfelvétel se történt a rendőri és a belügyi vezetés részéről azóta, hogy a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala megfogalmazta aggodalmukat, amelyet egy minden részletre kiterjedő levélben írtak meg Pintér Sándornak az életpálya-modell kapcsán.
A BRDSZ elnöke szerint a kormánynak se érdeke, hogy
a bőven több, mint harmincezres rendvédelmi állomány 20-30 százaléka leszereljen.
Arról egyébként a szakszervezetnek még mindig nincs az eddiginél pontosabb adata, hogy komolyan milyen szándékokat mérlegelnek az állomány tagjai. Annyit tudnak, hogy az első félévben a hivatalos adatok szerint is többen szereltek le, mint ahányan érkeztek.
Abban azonban Bárdos Judit biztos, hogy
elsősorban a fiatal hivatásosok fognak tömegesen elmenni,
mert az első tíz évben nem kapnak szolgálati pótlékot. Ha ezt megfejelik a túlmunka kifizetésének elvonásával, semmi se fogja visszatartani őket – mondta a BRDSZ elnöke.
Némiképpen sajátos logikával a sajtót hibáztatja a szakszervezeti elnök azért, hogy az utóbbi pár hétben másról se hallani, mint hogy tömeges leszerelés várható a túlmunka megváltásának megváltozása miatt. Szerinte ez most „kreált baj”, mert 2015 óta köztudomású, hogy 2019-ben hatályba lép ez a szabály.
Költségvetési mértékkel egyébként nem óriási összegről,
évente körülbelül 16 milliárd forintról lenne szó.
A már szóba hozott levélben amellett, hogy érdekegyeztető találkozót kezdeményeztek, egy sor elvárást támasztanak Pintér Sándor belügyminiszterrel és voltaképpen a kormánnyal szemben, részben olyat is, amiről a parlament nemrégiben döntött.
Ez pedig a cafeteria, amelynek – a rendvédelmiek számára is nagyon fontos – többségi szolgáltatása megszűnik januártól, pontosabban sem ingyen, se kedvezményes adóval nem lesz nyújtható. Ezért erősen kétséges, hogy a június közepén kelt levélnek mennyire reális az a része (is), amelyben kérték a cafeteria keretösszegének felemelését és kiterjesztését úgy, hogy a hivatásosok és a közalkalmazottak egyaránt igénybe vehessék a lakás- és diákhitel törlesztésére. A 2019-es költségvetést ugyan három héttel később fogadta el a parlament, de a cafeteriára vonatkozó részéről is már korábban lehetett tudni, hogy „kőbe vésett”.
Magáról az életpálya-modellről a BRDSZ vezetőjének tömören
az a véleménye, hogy az humbug.
Pintérnek írt levelükben is megfogalmazzák, hogy a rendészeti területen bevezetett 50 százalékos béremelés az elmúlt három évben megfigyelt (évenként) kétszámjegyű minimálbér-emelkedés valójában csak 9,1 százalék: ez az elvándorlás egyik oka. Mára egyébként a teljes közalkalmazotti bértábla összeesett – mondta még Bárdos Judit.
