Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

The Guardian a CEU-ról

A Soros György alapította CEU elűzése siker volt Orbán Viktornak, de kudarc az amerikai nagykövet, egy 80 éves ékszerkereskedő és egyben Donald Trump régi barátja számára, aki missziójává tette a CEU megmentését – írta a brit liberális lap az Egyesült Államok európai nagyköveteiről szóló cikkében.

A szerző ismertette Cornstein nagykövet magyarországi politikai helyzettel kapcsolatban tett meglepő kijelentéseit, majd megállapította: Cornstein a Trump által kinevezett nagykövetek közül egyike azoknak, akik a jelek szerint készek eltérni a diplomáciai protokolltól, hogy olyan nacionalista, populista kormányokat támogassanak, amelyek esetleg hasonlatosságokat mutatnak az amerikai elnökkel. A megközelítés azonban eddig nemigen hozott külpolitikai hasznot, de legalább annyi kárt okozott a hagyományos szövetségesek körében, mint amennyi sértődöttséget idézett elő a külügyminisztériumban.

A továbbiakban a cikk felhozta Richard Grenell berlini nagykövet tévelygéseit, aki egyebek között az európai konzervatívok támogatását helyezte kilátásba, és a július 4-i amerikai ünnepségre meghívta a szélsőjobb AfD képviselőit. Mindennek persze nem örült a német politikai osztály, és Martin Schulz egyenesen azt mondta: „Grennel nem úgy viselkedik, mint egy diplomata, hanem mint egy szélsőjobboldali gyarmati tiszt”. Problémái támadtak az Egyesült Államok hollandiai nagykövetének is. Mindhárom diplomata politikai kinevezett, egy régi gyakorlat képviselője, amely szerint az elnök híveit, vagy nagy adományozóit nagyköveti kinevezésekkel jutalmazzák.

A korábbiakhoz képest azonban nagy különbség, hogy most olyan amerikai elnök van hivatalban, akinek hazai retorikája gyakran emlékeztet a közép-kelet-európai nacionalista, populista rezsimekére.

A karrierdiplomaták úgy tesznek, mintha Trump elnök nem is létezne

Azokon a helyeken, ahol karrierdiplomaták maradtak hivatalban az amerikai nagykövetségeken, azt az egyszerű receptet követik, hogy úgy tesznek, mintha Trump elnök nem létezne. Nehéz egy olyan elnököt képviselni, aki számos olyan dolgot tesz, amiket az amerikai diplomaták korábban bíráltak. Ha létezik egyáltalán központi irányvonal a térségben folytatandó amerikai politikát illetően, az Wess Mitchelltől, az Európáért felelős külügyminiszter-helyettestől van, akinek van közép-európai tapasztalata, és pragmatista a problémás szövetségesekkel való bánásmódban. Mitchell nemrég azt mondta, az Egyesült Államoknak fel kell emelnie a szavát, vagy arra kell számítania, hogy veszíteni fog.

A CEU ügyében azonban Washington felemelte a szavát, és mégis vesztett. Cornstein viselkedése kiszámított volt, és Amerika visszavonta még a vidéki sajtó támogatására felajánlott 700 ezer dolláros programot is. Orbán azonban simán zsebre tette a szóbeli támogatást, és figyelmen kívül hagyta az egyetemmel kapcsolatos követeléseket.

Végül a szerző Krekó Pétert idézte, aki azt mondta: „Minden jel arra utal, hogy az amerikai érdekeket szisztematikusan figyelmen kívül hagyják. Orbán az illiberális példakép, így mások most azt figyelik, hogy lesznek-e eljárásának következményei”.

Ara-Kovács Attila

G 20 és a külön csata

0

Kínaiak építik meg Argentína új atomerőművét – értesült a Reuters hírügynökség. Ez kettős üzenet Trumpnak, akivel Hszi Csinping elnök Buenos Airesben találkozik a G 20 csúcs kapcsán.

Egyrészt kiderül, hogy a kínaiak immár képesek atomerőművet exportálni olyan kedvező pénzügyi feltételekkel, melyekkel az USA nem tud versengeni. Másrészt pedig, hogy az USA védett vadászterületére merészkednek, pedig Monroe elnök már a XIX-ik században kimondta: Amerika az amerikaiaké!

A kínaiak rohamtempóban bizonyítják, hogy vezető szerepre törekszenek a globális gazdaságban. Hszi Csinping elnök ezt ki is mondta Hangcsouban amikor először rendeztek Kínában G 20 csúcstalálkozót. Obama udvariasan mosolygott, Trump viszont megindította a kereskedelmi háborút.

Mire jut Buenos Airesben „a két régi jó barát” Donald Trump és Hszi Csinping? A South China Morning Post szerint a személyes kapcsolat kifejezetten jó a két vezető között, de ez aligha elég egy jó megállapodáshoz. Trump a Wall Street Journalban kifejtette, ha nem lesz megállapodás, akkor Kína teljes amerikai exportját büntető vámokkal sújtja. Nem kíméli az IPhone-t és az IPadet sem, melyek oly kedvesek a fogyasztóknak az Egyesült Államokban és persze az Apple-nek, amely a világ legdrágább cége. De hogyha Trump kereskedelmi háborúja eléri az IPhone-t és az IPadet is, akkor az Apple is búcsúzhat a dicsőségétől. Trump mindenkinek azt tanácsolja: építsenek gyárakat Amerikában! A kínaiak viszont vígan nyomulnak előre, és ők építenek atomerőművet az amerikai kontinensen pontosan ott, ahol a G 20 csúcsot tartják. Argentínában nagy a tét, és a mozgalmasnak ígérkező hétvége után kiderülhet: háború vagy béke következik a globális gazdaság két óriása, az USA és Kína között!…

Az tényleg dicséret, ha Trumphoz hasonlítják Orbánt?

Chuck Norris találkozott Orbán Viktorral, aki arra panaszkodott a legendás színésznek, hogy a róla szóló kommentek 90 százaléka negatív, mivel a liberálisok utálják. Chuck Norris erre azzal vigasztalta, hogy olyan, mint Trump. Nem ő az első, aki szerint a magyar kormányfő az amerikai elnökre hasonlít, csak ő a többséggel ellentétben ezt dicséretnek szánta.

Chuck Norris ugyanis lelkes republikánus és Donald Trump támogatója. Azt tehát egyértelműen bóknak szánta, hogy Orbán Viktor olyan, mint Trump.

A magyar politikusok és értelmiségiek közül már jóval korábban sokan hasonlították a magyar miniszterelnököt az amerikai elnökhöz, ám ezt szinte mind bírálatként, vagy egyenesen vészhírként mondták. Sőt, a hasonlóság a külföldi sajtónak is feltűnt, a Financial Times például már tavaly év végén arról írt, hogy az összeesküvés elméletek bekerültek a politika fő sodrába, többek között Orbánnak és Trumpnak „köszönhetően”. A vezető brit gazdasági lap szerint ez igazából 2015-ben kezdődött a sorosozással és a migránsozással, hiszen az utóbbi lett aztán Trump választási kampányának is a vezető témája.

Mind Trump, mind Orbán mestere annak, hogy egészen mást mondjon, mint amit tesz.

Én itt most a magyar vélemények közül példaként Bokros Lajos csaknem egy évvel ezelőtti megjegyzéseit idézném, mert nagyon találónak érzem őket.

Ő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy mind Trump, mind Orbán mestere annak, hogy egészen mást mondjon, mint amit tesz. Mindkét populista politikus intézkedései a szuper-gazdagoknak kedveznek, miközben szónoklataik a feldühödött és elégedetlen kisembert szólítják meg. Ennek érdekében nem törődnek az igazsággal, a tényeket elferdítik, néha nyíltan tagadják, a valóságot pedig igyekeznek hamis hírnek (fake news) beállítani.

Visszaélnek a hivatali hatalmukkal a személyes anyagi előnyszerzés céljából. Gátlástalanul ontják az állami, vagyis a közpénzt a saját lábon álló családnak és az oligarcha haveroknak. A jogállami intézmények ezt persze megnehezítik, ezért azokat folyamatosan támadják, aláássák azok tekintélyét és működését. A jogállam, a liberális demokrácia az ellenségük, ezért megpróbálják felszámolni.

A nemzetközi kapcsolatokat is hasonlóan kezelik, felfogásuk szerint az egyik állam ugyanannyit nyer, mint amennyit a másik veszít. Kölcsönösen előnyös együttműködés helyett tehát legyen harc, kooperáció helyett konfliktus.

A legfontosabb különbség, hogy Trump nem olyan „sikeres”, mint Orbán, ő még nem tudta felszámolni, csak gyengíteni a liberális demokráciát Amerikában, ahol azért még működik a fékek és ellesúlyok rendszere.

A populizmus sikere, erősödése persze nem hungarikum és nem is amerikai sajátosság, a világ számos országában erősödik és veszélyezteti a demokráciát, Olaszországtól kezdve Brazíliáig.

Antiszemita botrány Argentínában

0

Megöljük a zsidókat, hogy szappant főzzünk belőlük! Ezt kántálták a szurkolók egy olyan futball meccsen Buenos Airesben, ahol az ellenfél Argentína legrégebbi zsidó csapata volt.

Az Atlanta futball klubot több mint egy évszázada alapították meg Argentína fővárosában. Zsidó üzletemberek pénzelték és a játékosok között ma is sok a zsidó. A mérkőzést az All Boys csapat ellen az Atlanta 3-2-re megnyerte – számolt be a Haaretz című izraeli lap, amely a következő pillanatokról azt írja, hogy a stadionban elszabadult a pokol. Az antiszemita szurkolók törtek és zúztak, a rendőrség is csak nagy nehezen tudta őket megfékezni.

A hatóságoknak mindenképp lépni kell! Az antiszemita botrány felelőseit meg kell büntetni! – hangsúlyozta a Simon Wiesenthal központ nemzetközi osztályának vezetője, aki a Haaretz-nek nyilatkozott.

Kínos emlékek: az antiszemita szurkolók a Hezbollah és az iráni forradalmi gárda egyenruháját viselték

Arra akartak emlékeztetni, hogy Argentínában hajtották végre Latin Amerika legnagyobb antiszemita merényletét, melyet az iráni titkosszolgálat szervezett meg! Sokan meghaltak és még többen megsebesültek amikor felrobbantottak egy zsidó központot Buenos Aires elővárosában. A rendőrség kimutatta, hogy a tettesek az iráni titkosszolgálat emberei voltak. Évekig tartó titkos tárgyalásokon „tisztázta a helyzetet” az argentin állam és az iszlamista Irán. Azt az ügyészt, aki hivatalosan a vizsgálatot végezte, holtan találták a fürdőkádjában. Öngyilkosság – ez a hivatalos verzió. Argentínában nemcsak a zsidó közösség – amely egyébként a legnagyobb egész Latin Amerikában – véli úgy, hogy gyilkosság történt.

Fő a feje a terrorelhárítóknak, mert hamarosan kezdődik a G 20 csúcs

Nem Buenos Airesben, hanem egy jól védhető helyszínen találkoznak a világ vezetői, akik közül Donald Trump szerepel az első helyen a terroristák célpontjai között. Miért? Mert tavaly december hatodikán úgy döntött, hogy az USA elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának és áthelyezi oda a nagykövetséget! A másik ok: Trump döntése alapján az Egyesült Államok kilépett az iráni atom alkuból, újra gazdasági szankciókat alkalmaz ellene és  ezzel nehéz helyzetbe hozza Iránt. A terrorelhárítók tehát minden eshetőségre felkészülve kell, hogy védjék Donald Trumpot.

Van még két másik célpont is. Egyikük Szaúd Arábia trónörököse, aki brutális kegyetlenséggel tette el láb alól az ellene írogató újságírót Isztambulban. A meggyilkolt újságíró a Muzulmán Testvériség illusztris tagja volt. Ez a szervezet elvben ugyan lemondott a terrorizmusról, de kérdés, hogy nem bíz meg egy másik iszlamista szervezetet ezzel. Például az Al Kaidat, melynek ujgur szekciója Kína államfőjét vette célba. A terrorszervezetnek egy egész ujgur dandárja állomásozik Pakisztánban. Miért haragszanak Hszi Csinping kínai elnökre ? Mert rendelete alapján több mint egymillió ujgurt tereltek átnevelő táborokba a Kínához tartozó Hszicsiang – Ujgur tartományban. A világtól elzárt területen üzemelő táborok célja az, hogy megszüntessék az iszlamista terroristák hátországát. Az alkalmazott módszereket illetően a kínaiak nem különösebben közlékenyek. Dehát ez már egy másik történet …

A Trump-hívek jobban hisznek a konteókban

0

A Cambridge-i Egyetem új kutatása szerint Donald Trump és a brexit támogatói nagyobb eséllyel esnek áldozatul összeesküvés-elméleteknek, nagyobb valószínűséggel hiszik, hogy a klímaváltozás átverés, és több összeesküvés-elméletben hisznek, mint a lakosság bármely más szegmense.

Az összeesküvés-elméleteket kutató eddigi legnagyobb felmérés kimutatta, hogy a megkérdezettek több mint harmada szerint a kormányok rejtegetik az igazságot sok kérdésben, köztük nem utolsó sorban a migrációról. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok, akik Trumpot és a brexitet vonzónak találják, nagyobb valószínűséggel hajlamosak figyelmen kívül hagyni a tudományos eredményeket, és drámai összeesküvéseket gyanítani, ezen belül például azt, hogy a muzulmánok át akarják venni országaikat.

A kutatás kilenc országban végzett felmérések adatait dolgozta fel. Ezek az országok: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország, Németország, Franciaország, Svédország, Portugália és Magyarország.

Az állításai alátámasztására a kutatás számokat is sorol a különféle összeesküvés-elméletek Trump- és brexit-követők közötti elfogadottságára. Az egyik szerző a tanulmány bemutatásakor hangsúlyozta: a kutatás egyik fontos tanulsága, hogy ezek az összeesküvés-elméletek már nem kis embercsoportok körében hódítanak, hanem egyre inkább a fősodorba kerülnek, és ez fontos szempontokkal szolgál a populista és nacionalista pártok népszerűségének megértéséhez.

A tanulmányhoz az említett kilenc országban idén augusztus 13-23. között 11523 felnőttet kérdeztek meg – írta az Inquisitr, a magát függetlenként meghatározó amerikai portál.

A forrófejű Mohamed helyett Ahmed legyen a király

Ezt kívánja állítólag a szaudi hercegek többsége. Szaud Arábiában nincs automatikus trónöröklés: az uralkodó halála vagy súlyos betegsége esetében egy 34 tagú Tanács dönt az új király személyéről.

A most 82 éves Szalman király puccsal juttatta hatalomra kedvenc fiát, Mohamedet. A most 33 éves herceg a reformok szimbólumává vált a világban. Kétségkívül komoly modernizációs változásokat indított el, de eközben rengeteg érdeket megsértett és középkori módszereket alkalmazott. Legutóbb Isztambulban az ellenzéki újságíró meggyilkolásával. Szaud Arábiában felmentették a trónörököst a vádak alól, de külföldön kevés a kétség: Mohamed bin Szalman parancsára ölték meg az ellenzéki újságírót Isztambulban. Emiatt számtalan bírálat érte a trónörököst, de Szalman király továbbra is bízik a kedvenc fiában. Ezért a hercegek úgy vélik: megvárják Szalman halálát, de utána nem Mohamedet hanem Ahmedet ültetik a trónra!

Ahmed bin Abdulaziz a 76 éves herceg a király öccse, ráadásul ugyanaz volt az édesanyjuk is: Szaúd király kedvenc felesége. Ahmed 40 évig államtitkár volt a belügyminisztériumban. Ezért jól ismeri a majd mindenható titkosszolgálatot. Kiváló kapcsolatot ápol az amerikaiakkal is. Amikor Szalman király kedvenc fiát nevezte ki trónörökösnek, akkor Ahmed herceg a között a három ellenzéki között volt, aki nem helyeselte Mohamed kinevezését. Ahmed herceg sokat utazgat külföldön és jó kapcsolatokat ápol sok arab vezetővel. A reformok hívének vallja magát.

Mohamed trónörökös folytatni akarja a reformjait. A 33 éves trónörökös egyáltalán nem kíván lemondani. Erre csak az apja, a király vehetné rá. Valószínűtlen, hogy Szalman király beismerné tévedés volt fiának az előléptetése trónörökössé. Mohamed herceg gondoskodik is róla, hogy a király mind kevésbé tájékozódjon a napi ügyekben. Roham tempóban palotát épít Rijadtól messze két milliárd dollárért. Ide szeretné elszállásolni a királyt – „egészségi állapota érdekében”. Ugyanakkor Mohamed támogatottsága a hercegek között nagyon meggyengült különösen azóta, hogy néhányat közülük őrizetbe vettek. Csak azután engedték őket szabadon, hogy lemondtak a vagyonuk egy részéről az állam vagyis Mohamed javára.

Az USA és Szaud Arábia stratégiai szövetségét még Roosewelt elnök és Szaúd király kötötte meg 1944-ben. Ezért az amerikaiakat most valósággal sokkolta Mohamed bin Szalmán trónörökös megbízta a hadügyminisztert érdeklődjön az orosz fegyverszállítások lehetősége iránt! Korábban a trónörökös egyik bizalmasa azzal fenyegette meg Amerikát, ha túlságosan firtatja a meggyilkolt újságíró ügyét, akkor Szaud Arábia átáll a másik oldalra vagyis Oroszországgal köt szövetséget! Még egy katonai támaszpontot is felkínálnának Putyin elnöknek! Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban. Egy jóbarátja azért maradt Mohamed bin Szalman trónörökösnek méghozzá Trump elnök veje! Az ortodox zsidó Jared Kushner az elnök főtanácsadója közel-keleti ügyekben. Kortársa a trónörökösnek, akivel jól megértik egymást. Egyszóval még minden bizonytalan Szaud Arábia jövőjét illetően, ahol a hercegek egy bölcsebb és öregebb Ahmedet szeretnének majd a trónon látni a forrófejű 33 éves Mohamed helyett.

Háború vagy béke – Kissinger Pekingben

0

Hszi Csinping elnök fogadta az amerikai diplomácia veteránját, a csaknem százéves külügyminisztert, aki kibékítette az Egyesült Államokat a kínai kommunistákkal még Mao elnök idejében. Az USA és Kína viszonya a leglényegesebb a világbéke szempontjából – mondta Kissinger Pekingben a China Daily beszámolója szerint. Most Kína első embere arra készül, hogy találkozik Donald Trumppal Argentínában, a G 20 csúcsértekezleten. Közben dúl a kereskedelmi háború. Trump azzal fenyegetőzik, hogy minden kínai importot büntető vámmal sújt, ha nem lesz megegyezés Argentínában. A tét nagy hiszen a globális gazdaság két titánja küzd egymással.

 

Vasfüggöny ereszkedhet le az USA és Kína között. Erre figyelmeztetett Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszter. Az Egyesült Államokban sokan vannak, akik válópert sürgetnek Kínával, mert Pekinget tekintik fő ellenfélnek. Ha Kína nem változtat az eddigi szokásain, akkor felerősödhetnek a hangok arra, hogy új vasfüggöny ereszkedjen le Kína körül – hangsúlyozta az USA volt pénzügyminisztere a CNN szerint.

Hszi Csinping kínai elnök azt hangoztatta, hogy Kína akkor tud megállapodni az Egyesült Államokkal, ha Washington figyelembe veszi Peking saját érdekeit is! Hszi Csinping elnök és Donald Trump nemrég telefonbeszélgetést folytatott egymással. Ezt követően Trump kijelentette: a kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – e kijelentés nagyon nagy önbizalomra vall, aminek legalábbis szóban és twittben nincs híján az elnök. A két elnök legközelebb Argentínában találkozik egymással a G 20 csúcstalálkozón november végén. Az előkészítés gőzerővel folyik. Szerdán Washingtonban Kína első számú diplomatája John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval tárgyalt. Yang Jiechi /Jang Csiecsi/ tagja a Politikai Bizottságnak vagyis rangban a külügyminiszter fölött áll.

Pénteken magasrangú kínai küldöttség érkezik Washingtonba, ahol megkezdődik az amerikai-kínai stratégiai egyeztetés. Ott lesznek a katonák és a diplomaták mindkét részről. A kínai hadsereget a hadügyminiszter képviseli. Neki ez a dolga. Pekingben a hadügyminiszter nem a hadsereg valóságos feje, hanem egyfajta diplomáciai küldetést lát el. Ő tárgyal a külföldi katonai vezetőkkel. A fegyveres erők irányítása a Központi Katonai Bizottság kezében van. Ennek feje nem más mint maga Hszi Csinping elnök, Kína első embere. A kereskedelmi háború könnyen valóságos háborúvá válhat – figyelmeztetett nemrég Jack Ma. Kína leggazdagabb embere, az Alibaba alapító atyja a múlt kínos tapasztalatait idézte éppúgy mint most Kissinger Pekingben. Ezért Trump és Hszi Csinping találkozójának igen nagy a tétje Argentínában, ahol a G 20 csúcson a világ nagyhatalmainak vezetői szemtől szembe kerülnek egymással és a történelmi felelősségükkel.

Eldőlt, hogy nem lesz impeachment Trump ellen

0

Egyrészt mindkét ház beleegyezése kellene ehhez, és mivel a szenátuson ez sosem menne át, feleslegesen erőlködnének a demokraták. Másrészt éppen a számukra sikeres félidős választások miatt értelmezhetik úgy a helyzetet, hogy Trump legyőzhető, tehát maradjon elnök.

A félidős választások után a folytatást egyelőre nehéz megjósolni, de egy dolog valószínűnek tűnik: még hangosabb lesz a politika Washingtonban – írja Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban:

„Már csak azért is, mert Trump négyéves elnöki ciklusa a feléhez közeledik, az idő gyorsan szalad, és hamarosan mindenki elkezd gyúrni a 2020-as elnökválasztási kampányra. Mivel többségbe kerültek a demokraták és megszerzik a képviselőházi bizottságok irányítását, számtalan vizsgálatot indíthatnak el, amelyeket eddig sikeresen blokkoltak a republikánusok. Kutatni fognak a sok-sok minisztériumi és fehér házi jelentésben, anyagokban, százhoz közelít azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket meg akarnak nyitni. De nem kizárt az sem, hogy Trump képes lesz kompromisszumot kötni a demokratákkal egy-egy fontos ügy, törvény elfogadása érdekében, volt erre néhány példa korábban is.”

Feledy szerint meglepő módon egy dolog biztos: aligha indítják el a Trump elleni elmozdítási eljárást, vagyis a híres impeachmentet. Egyrészt mindkét ház beleegyezése kellene ehhez, és mivel a szenátuson ez sosem menne át, feleslegesen erőlködnének a demokraták. Másrészt éppen a számukra sikeres félidős választások miatt értelmezhetik úgy a helyzetet, hogy Trump legyőzhető, tehát maradjon elnök. Jobb lesz majd ellene indítani egy demokrata jelöltet, mint egy Trumpnál mérsékeltebb, kevésbé megosztó, középről több szavazót megszólító republikánus politikus ellen. Ez persze még a régi pártlogika, közel sem biztos, hogy érvényes lesz, hiszen a balszélről is egyre többen igyekeznek növelni a demokrata párton belüli befolyásukat.

„Így marad a képviselőházi csatározás, a Fehér Ház fiókjainak kiforgatása, bizottsági vizsgálatok, miközben a legfontosabb ügyekben végre talán születhet egy-egy kompromisszum, hiszen a demokraták alsóházi pozíciója értékes lesz az alkudozások során.”

Végső következtetésként az Új Szó publicistája pedig azt vonja le, hogy működik az amerikai demokrácia, működik a kontroll, a fékek és ellensúlyok rendszere, nincs túlhatalom, a váltógazdaság nem áll le. Republikánus többség után vegyes kongresszus, majd az inga tovább mozoghat ide és oda újra. Ez pedig hosszú távon pont így jó minden polgárnak.

Trump valódi ellenzéket kap

Demokrata többség lesz januártól az amerikai Képviselőházban. A Szenátus republikánus kézen marad. Trump „hatalmas sikerről” tweetelt, de gratulált Nancy Pelosinak, a demokraták képviselőházi vezetőjének is.

Az amerikai Demokrata Párt megszerezte a képviselőházi többséget a keddi kongresszusi választásokon, s ezzel megtört a mindhárom hatalmi ág republikánus ellenőrzése: Donald Trump elnök januártól valódi ellenzéket kap, amely nemcsak vitatni tudja a jobboldal döntéseit, hanem meg is tudja azokat állítani. Eddigi eredmények szerint a 435 fős Képviselőházba 230 demokratát és 205 republikánust várnak. A jelenlegi összetétel 235:193 az elnök pártja javára.

Trump számára a legérzékenyebb veszteséget az jelenti, hogy a január elején felálló új Képviselőház demokrata vezetősége valódi vizsgálati hatalmat kap az elnök és kampánystábja oroszokkal való összejátszásának feltárására, amit az eddigi republikánus többség minden eszközzel meghiúsított.

A Szenátus ugyanakkor a jobboldal kezében marad, ami nem meglepetés, hiszen a hatéves megbízatással működő szenátoroknak csak az egyharmadát választják újra minden második évben, és az idén úgy jött ki, hogy többségében a legkonzervatívabb államok voltak soron.

A kormányzóválasztásokon is jelentős demokrata előre törés történt: a jobboldal négy államban veszítette el a kormányzói posztot, ami azért fontos, mert a 2020-as népszámlálás után a kongresszusi választókerületek újabb átrajzolása esedékes.

A Kongresszus két házában küszöbön álló változások közötti különbség azért is érdekes, mert 2010 óta éppen a Képviselőházban uralkodott egy radikális jobboldali kisebbség, amelynek tagjai még saját pártjuk vezetőinek sem engedték meg, hogy megegyezzenek az ellenzéki demokratákkal. A republikánus többségi vezető stratégiája az volt, hogy ha nincs meg a republikánus frakción belül a többség egy-egy törvényjavaslathoz, akkor nem is bocsátja azt szavazásra.

A szenátusban ugyanakkor egy-két republikánus szenátor is át-átszavazott (a nemrég elhunyt John McCain, valamint Rob Corker és Jeff Flake, de a két utóbbi nem indult az újraválasztásért), viszont most a szenátus fogja biztosítani Trumpnak a kongresszusi támogatást, ami önmagában csak a szövetségi bírói kinevezésekhez, valamint a nemzetközi szerződések becikkelyezéséhez elég. A költségvetési törvényjavaslatok a Képviselőházból indulnak ki, és mint minden egyéb törvényhez, mindkét ház azonos szövegű jóváhagyására van szükség.

Purger Tibor (Washington)/Fühü

Válaszút előtt Amerika és a világ

A liberális demokrácia szempontjából történelmi választások lesznek az Amerikai Egyesült Államokban: arról döntenek a szavazók, hogy Donald Trump szinte biztosan ismételhet-e 2020-ban és lesz-e még hat éve felszámolni a tényleg sziklaszilárdnak hitt amerikai demokráciát. Ez a maga kis zárt, illiberális világában élő Magyarország szempontjából sem mellékes.

A két elnökválasztás félidejében történő megmérettetés elsősorban a Képviselőház és részben a Szenátus új összetételéről szól, de minden esetben népszavazás is a hivatalban lévő elnökről (sitting president). 1789 óta csak kétszer történt meg, hogy az első mandátumának félidejében az elnök pártja elveszítse a képviselőházi többséget: utoljára Bill Clinton járt így (1994). Előtte James Buchanan demokratáit verték tönkre az újonnan, Abraham Lincoln által létrehozott republikánusok. Akkor, 1858-ban ezzel megnyílt az út az amerikai polgárháború előtt.

Arról megoszlanak a vélemények – írja például a Guardian -, hogy Trump alatt érlelődik-e a következő polgárháború a végsőkig megosztott amerikai társadalomban. Annál valószínűbb, de egyáltalán nem biztos, hogy az elnököt teljesen kiszolgáló republikánusok vereséget szenvednek.

A CNN legújabb kimutatása szerint 55:42 arányban a demokraták vezetnek

és ebből könnyen meglehet az abszolút többség. Másrészt, Trump szavazói bizalmi indexe alacsonyabb, mint ilyenkor általában a mindenkori elnöknek, csak 41 százalék, az átlagos 52 helyett. Sőt csupán minden harmadik amerikai véli úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak az országban.

A világos jelek ellenére Trump két évvel ezelőtti sokkszerű győzelme óta mindenkit elővigyázatosságra int. Nem utolsósorban azért mert nem tipikus politikusról van szó, aki minden pillanatban a szavazók legprimitívebb ösztöneire, elsősorban a félelemre hajt. És nem lehet tudni, hogy erre a szavazók hogyan reagálnak. A keddi választások arra is választ adnak, hogy

2016 egy szerencsétlen véletlen volt, vagy igenis, az amerikaiak nagy számban Trumpot akarják.

Ha az előrejelzések ellenére mégis a republikánusok győznek, akkor szinte lehetetlen lesz meggátolni, hogy Donald Trump még hat évet üljön a Fehér Házban. Tegyük hozzá: egy hozzá igazodó törvényhozással. A másik perspektíva sem túl kecsegtető: a demokraták győznek, átveszik a Kongresszust, megkötik az elnök kezét, befejeződik a különleges ügyész, Robert Mueller vizsgálata a Trump-csapat orosz kapcsolatairól.

Mire lesz képes a kelepcébe jutó elnök, hogy mentse a menthetőt?

És ez Magyarország szempontjából sem mellékes. A magyar miniszterelnök, akinek pártja, főleg a német kancellár jóvoltából még mindig egy demokratikus pártokat tömörítő (Néppárt) család tagja, a nemcsak európai szélsőjobb emblematikus figurájává vált. A dolgok a világban odáig fajultak, hogy az első számú nagyhatalom, az USA elnöke Orbán receptjét veti be a jelenlegi választási kampányba. A többezres dél-amerikai menekült karaván megállítására fegyvereseket vezérelt a mexikói határra, hogy megvédje a világ legnagyobb katonai hatalmát az éhező „migránsok” tömegétől.

Trump választási megerősítése esetén, a populizmus még az eddiginél is nagyobb bátorítást kap. Az európai parlamenti választások is többesélyessé válhatnak és a szélsőségesek előre törését a még mindig vezető erőként számon tartott néppártiak aligha tudják megállítani. Hiszen még abban sem tudnak dönteni, hogy Orbánt belülről fékezzék vagy egyszerűen szabaduljanak meg tőle. A magyaroknak még ez a választása sincs.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK