Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

A Putyin-ügynök Trump-támogató milliárdos

0

Szerepet játszhatott Donald Trump megválasztásában a szovjetunióbeli, amerikai állampolgárságot szerzett Simon Kukes – írja a londoni The Guardian, amely rámutat: a milliárdos azok közé az orosz-amerikaiak közé tartozik, akik a Kreml megbízásából aktívan támogatták Trump kampányát.

A lap exkluzív cikkében azt állítja: Kukest Putyin egyik bizalmas híve, Oroszország korábbi oslói nagykövete, Vjacseszlav Pavlovszkij egyenesen a Kremlből irányította. A Guardian megszerezte a kettejük közötti 2016-os levélváltás egy részét. Ebből kiderül: az oroszok nagyon aktívak lehettek Trump vetélytársának, Hillary Clintonnak a lejáratásában.

Ifjabb Donald Trump, Jared Kushner, Trump veje és Paul Manafort, kampánymenedzser a Trump-toronyban tanácskoztak arról, miképp lehetne besározni a demokrata párti elnökjelöltet. Pár nappal ezután Kukes 273 ezer dollárt adott Trump választási alapjának. Fennáll a gyanú, hogy az oroszok segítettek feltörni Hillary Clinton levelezői rendszerének a védelmét, ezzel gyengítve esélyeit az elnökválasztáson.

Robert Mueller különleges ügyész vallomástételre szólította fel Kukest, aki azonban visszautasította ezt, mondván: semmit sem tud az ügyről.

Most talán a levélváltást olvasva Robert Mueller a korábbinál aktívabban faggatja Simon Kukest – véli a The Guardian, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdag orosz-amerikaiak köre nyilvánvalóan nagy szerepet játszott Trump választási kampányában. Pélsául Len Blavatnik 133 ezer dollárt adott a választási kampányra, majd egymillió dollárt Trump beiktatása napján. Len Blavatnik és Simon Kukes egyébként jól ismerik egymást. Amikor Putyin parancsot adott Mihail Hodorkovszkij megsemmisítésére, akkor ők vették át a Yukosz olajcég irányítását Moszkvában. A céget megszerezte az állam, Hodorkovszkij pedig jó pár évre Szibériába került, s csak néhány nyugati nagyhatalom erőteljes tiltakozását követően bocsátották szabadon sokéves börtönbüntetés után.

Kukes 1946-ban született a Szovjetunióban, ahonnan 1977-ben távozott és kezdett új életet az Egyesült Államokban, ahol megszerezte az állampolgárságot is. Az olajiparban töltött be egyre fontosabb tisztségeket. A Szovjetunió szétesése után egyre gyakrabban tért haza, majd pedig 1996-ban vissza is költözött. Nincs amerikai lakcímem – mondogatta akkoriban. Vagyonát ekkor alapozta meg.

Később, vélhetően Vlagyimir Putyin megbízásából visszatért az Egyesült Államokba.

Különösen aktív volt 2016-ban, amikor bejátszotta magát Trump kampánycsapatába, olyannyira, hogy az akkor még barátnője, azóta már felesége közös fotót készített Donald Trumppal, mégpedig kettesben. A leendő amerikai elnök és Szvetlana Sztanovkina orosz állampolgár fotóját a büszke Simon Kukes hazaküldte Kremlbeli barátjának, Vjacseszlav Pavlovszkijnak. Novemberig tartott az intenzív levélváltás Kukes  és Pavlovszkij között. Amikor novemberben Donald Trumpot az USA elnökévé választották, Putyin bizalmasa levélben gratulált Kukesnak („Gratulálok Szemjon!” – írta).

Trump nem lehet az amerikai Orbán

0

A magyar és a lengyel illiberális demokrácia e két ország különleges történelmében gyökeredzik, nem törvényszerű, hogy ugyanez játszódjon le a bejáratott demokráciákban is.

A Financial Times kommentárja azt hangsúlyozza, hogy meg kell menteni a szélsőségektől a liberális demokráciát, vagyis a személyes szabadságjogok és a civil akciók törékeny ötvözetét. E rendszerek feltűnő jellemzője, hogy korlátozzák a kormány és a többség hatalmát, egyben minden győzelem csupán időleges. Ám a Freedom House nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy

veszélyben a demokrácia, sőt világszerte visszaszorulóban van.

Nem csupán a volt szocialista táborban, így Magyarországon és Lengyelországban, hanem még az USÁ-ban is.

Az illiberális demokráciákban túl gyenge a liberalizmus: demagógok szerzik meg az uralmat egy dühös többség nevében, amelynek azt mondják, hogy ti vagytok az igazi nép. Ez a rezsim tekintélyuralomba torkollik. A szerző idézi Yascha Mounkot, aki szerint nagyrészt a gazdasági liberalizmus a felelős az illiberális demokrácia felemelkedéséért, mert a politika jelentős részéből kizárja a demokratikus érvelést.

A Financial Times szerint az biztos, hogy

a liberális gazdaság nem teljesítette reményei bizonyos hányadát, amit csak megfejelt a migráció.

Emellett megszűntek vagy nem töltik be feladatukat a szakszervezetek, illetve a középtől balra álló pártok, amelyek az átlagemberek tömegeit képviselték. Továbbá a politikában a magasan képzett, ám a köztől távollevő rétegek kerültek a kormányrúdhoz. És a közvélemény észlelte mindezt.

De a magyar és a lengyel illiberális demokrácia e két ország különleges történelmében gyökeredzik, nem törvényszerű, hogy ugyanez játszódjon le a bejáratott demokráciákban is. Vagyis Trump nehezen lehetne az amerikai Orbán Viktor. Mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a nyomást, a tömeges elégedetlenséget és nyugtalanságot. Vagyis az eliteknek kevesebb liberalizmust kell nyomatniuk a lap szerint, ezzel szemben több tiszteletet kell mutatniuk az embereket összekötő kapcsok iránt, és több adót kell fizetniük. Mert különben a lakosság úgy érzi, hogy kizárták az örökségből és az túl veszélyes. A nagy kérdés az, lehetséges-e az ilyesfajta újrakiegyensúlyozás.

Financial Times/Szelestey Lajos

EU -iráni megállapodás Trump ellen

0

Barter-blokkot hoz létre az Európai Unió Iránnal annak érdekében, hogy a várható amerikai szankciók ne sújtsák azokat a cégeket, melyek továbbra is üzleti kapcsolatban maradnak Teheránnal. Erről beszélt sajtóértekezletén New Yorkban az ENSZ közgyűlésén részt vevő Federica Mogherini uniós külügyi főképviselő, Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter társaságában.

Korábban Rohani iráni elnök tudtul adta: csakis akkor számíthat a külvilág arra, hogy Irán kitart az atomalku mellett, ha valamilyen formában kompenzálják az amerikai szankciók miatt. 2015-ben az atomalkut Iránnal hat nagyhatalom írta alá, ebből három az Európai Unió tagja: Franciaország, Németország és Nagy Britannia. Most természetesen az ő diplomatáik is ott voltak New Yorkban, éppúgy mint Oroszország és Kína képviselői. Vagyis valamennyi aláíró fél – kivéve persze az Egyesült Államokat.

Donald Trump amerikai elnök az idén májusban jelentette be, hogy az USA kilép az iráni atomalkuból. Meglehetősen mondvacsinált érveket hozott fel indokként, s nem is nagyon titkolta, hogy Izrael kérésére döntött így. Mégpedig elsősorban azért, mert arra számít, hogy az Egyesült Államokban élő csaknem hatmillió zsidó javarészt majd a republikánusokat támogatja a novemberi, számára sorsdöntő törvényhozási választáson. Ha ugyanis a republikánusok elveszítik a többségüket a Kongresszusban, akkor megnő az esélye annak, hogy Trumpot jogi eszközökkel távolítják el a Fehér Házból (impeachment).

November negyedikétől élnek a szankciók Iránnal szemben. Sok európai cég már úgy döntött, hogy nekik Irán nem ér meg ekkora kockázatot.

A Total óráscég 1 milliárd dolláros olajüzletet függesztett fel, az európai autógyárak (Mercedes, Volkswagen stb.) egymás után jelezték, hogy felhagynak az iráni próbálkozással – hogy csak két példát említsünk. Iránt ez sem tölti el végtelen örömmel, de valójában az Irán bevételeinek meghatározó részét adó olajkereskedelem számít.

A kínaiak már jelezték: az amerikai szankcióktól függetlenül folytatják az olajvásárlást. Ez persze összefügg azzal, hogy Trump Kínát sem kíméli: a kereskedelmi háború minden korábbinál keményebben dúl. A szavak háborúja után már a számháború. Trump Kína teljes, Amerikába irányuló kivitelét büntetővámmal akarja sújtani.

Lehet persze, hogy ez a lendület is csak a novemberi választásokig tart.

A devizahiányban szenvedő kommunista államoknak volt kényszerűen kedvelt külkereskedelmi eszköze a barter: árut áruval cserélnek, mert a pénzt mellőzniük kellett. Most pénz ugyan még csak lenne, de a szankciók miatt ezt nem szabad bevallani.

Így jött létre egy ravasz jogi konstrukció, amely mentesíti azokat az európai cégeket az amerikai szankciók hatása alól, melyek november 4. után is kereskednek Iránnal.

A furcsa jogi konstrukció angol rövidítése SVP azaz, Special Purpose Vehicle (különleges célú eszköz).

De vajon beveszik Washingtonban a csalit?

Ez nyilván szándék kérdése. Cecilia Malström, az EU kereskedelmi biztosa úgy nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak, hogy előzetes tapogatózás van, de érdemi tárgyalások egyelőre nem folynak Brüsszel és Washington között. Emlékszünk még Jean-Claude Juncker, EB-elnök tűzoltó akciójára, amellyel sikerült elhárítani Trump egyik szankciós fenyegetését. De hát a világkereskedelem két legnagyobb játékosa nem élhet így egymás mellett. Ezért Malström New Yorkban tárgyal Japánnal és Kínával is.

Az egyik téma a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjának a kérdése.

Van persze Brüsszelnek egy B terve is: ez pedig a közös fellépés az USA-val Kína ellen a szellemi tulajdonvédelem megsértése miatt. Minthogy a tárgyalások titkosak és mindenki cinkelt kártyákkal játszik, ezért csak annyi biztos, amit most Mogherini New Yorkban bejelentett. Vagyis: az Európai Unió létrehozott egy barterblokkot az iráni kereskedelem zavartalan folytatása céljából. Ez nyílt szervezet vagyis bárki beléphet. Persze, ha csak nem tart az USA-tól, amelyet egy kiszámíthatatlan Donald Trump vezet.

Koszovói ajánlat Izraelnek

Koszovói ajánlatot tett Izraelnek: „ha elismertek, akkor Jeruzsálemben lesz a nagykövetségünk”.  Ezt Hasim Thaci elnök egy albán televíziónak nyilatkozva mondta a Jewish Telegraph Agency jelentése szerint.  Az elnök arról is beszélt, hogy  az USA száz százalékban támogatja Koszovót, s neki remek a kapcsolata Donald Trump elnökkel.

Trump tavaly decemberben döntött úgy, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és ezért oda helyezi át az USA nagykövetségét Tel Avivból. Izraelben egyértelműen kedvezően értékelték Trump döntését, ami azonban a muzulmán világban komoly ellenhatást váltott ki. Emiatt eddig csak nagyon kevés állam követte az Egyesült Államok példáját. Egyikük sem muzulmán.

Koszovó lakosságának a többsége viszont albán és muzulmán. Ez adja az ajánlat igazi értékét.

Az egykori Jugoszlávia legelmaradottabb tartománya 2008-ban vált függetlenné. A polgárháborúban sokat szenvedett, mert az albán többséggel szemben brutálisan lépett fel a szerb hadsereg. Hasim Thaci egyike volt azoknak, akik megszervezték az albán milíciákat, ezért máig igen népszerű Koszovóban. Az ország komoly gazdasági gondokkal küzd, a kétmilliós ország nem tud munkát adni polgárai jelentős részének. Ezért százezrek élnek külföldön. A nyitás Izrael felé azzal kecsegtet, hogy több külföldi befektető érkezik az országba.

Koszovó nemzetközi elismerését elsősorban Szerbia és Oroszország akadályozza. Rajtuk kívül a világ soknemzetiségű államai jelentős részben szintén nem ismerik el Koszovót, attól tartva, hogy saját nemzetiségeik ezt precedensnek tekintik.

Az Egyesült Államok és az EU országainak a többsége azért támogatta Koszovó függetlenségét, mert a lakosság döntő többsége albán (90%), és ők a véres polgárháború után semmiképp sem akartak továbbra is a szerbek fennhatósága alatt élni. Koszovóban ma is sok szerb él, és a közvélemény számára a nemzeti múlt fontos színterének számít Szerbiában.

Vendéglátó a diktátor

Tegnap délelőtt Mun Dzse In elnök, és neje Pjanjángba utazott, az északi fővárosba, 3 napos, két éjszakás látogatást tenni Kim Dzsong Unnál.

A tegnapi nap délelőttje a protokoll jegyében telt, délután már tárgyaltak. Külön a két vezető, külön a külügyminiszterek, és a katonai vezetők. Este ismét protokoll, majd ma délelőtt mindössze egy óra alatt véglegesítették a megállapodások szövegét, kicsit később pedig látványosan alá is írták azokat.

Az első aláíró a két vezető volt, majd a két honvédelmi miniszter, végül sajtótájékoztatót tartottak, ami egy picit északira sikerült, mert ki-ki, elmondta, hogy mit ígért a másiknak, majd elmentek ebédelni, az újságírók nem tehettek fel kérdéseket. Igaz, hogy Kim saját médiája volt jelen, és néhány kiválasztott déli riporter, alig hiszem, hogy bármi meredeket kérdeztek volna, ettől függetlenül nem kérdezhettek.

Túl azon, hogy nagy dolog már az is, hogy Mun elnök elment Pjanjángba, és Kim Dzsong Un katonai tiszteletadással, ágyúlövésekkel fogadta, ami csak a legmagasabb rangú vendégeknek jár, a megállapodás amit kötöttek, roppant érdekes, és előremutató.

A nemzetközi közvélemény számára bizonyára az a legfontosabb része a megállapodásnak, hogy Észak-Korea megsemmisít, egy, (Amerika által korábban kért) rakétakilövő állomást, és a nukleáris fegyvereit úgy általában. A megállapodásban vállalta, hogy ezt nemzetközi szakértők bevonásával, azok ellenőrzése mellett teszi. Ehhez nem rendeltek dátumos határidőt, de a folyamatot azonnal elkezdik, függetlenül az Egyesült Államoktól.

A megállapodás következő pontja az, hogy a szétszakított családok ezen túl videóbeszélgetéseket, és telefonhívásokat folytathatnak egymással korlátozás nélkül. Az ehhez szükséges eszközöket a két ország biztosítja.

A következő pont szerint a Koreai-félsziget atomfegyvermentes övezetté válik, Észak, és Dél-Korea közös akaratából, függetlenül bármely más, harmadik nemzettől. Tessék figyelni, ennek a mondatnak súlya van. Ez azt jelenti, hogy Korea, a két Korea összezár, és innentől kezdve nem engedi, hogy Amerika, vagy Japán ugráltassa bármelyiket is, ahogy vonatkozik ez Kínára is, bár ez utóbbitól a földrajzi helyzeténél, és hatalmánál fogva soha nem fogunk tudni megszabadulni, de ennyit el kell viselni, nagy testvér van, tudomásul kell venni.

A következő pont szerint még ebben az évben Dél-Korea összeköti út és vasút hálózatát Észak-Koreával.

Ez pedig azt jelenti, hogy ENSZ szankciók ide, vagy oda, szuverén döntésük alapján a két Korea bizony infrastrukturális fejlesztésbe kezd azonnal. Nem véletlen lettek a delegáció részei az LG, és a Samsung, a KT(telekommunikációs nagyvállalat), vasút, és útépítő vállalatok tulajdonosai, vezetői.

A magállapodás rögzíti továbbá, hogy Keszankongdáng, szintén még ebben az évben, újra indul. Keszankongdáng egy közös beruházás volt a két Korea között, amely a Pák kormány idején leállt, majd bezárt. Mun elnök régóta újra szeretné újraindítani, de az ENSZ szankciók ezt nem teszik lehetővé. Most a szuverenitásra hivatkozva ezt is elindítják ismét. Ott sok déli nagyvállalat biztosított munkát több ezer északi munkásnak. A megtermelt profitból közösen részesedett a két ország.

A jövőben a nyári olimpiákon a két Korea egy csapatban indul, továbbá Kim Dzsong Un hamarosan Szaulba látogat. Ha ez megtörténik, akkor ez lesz az első északi vezető, aki Panmundzsamnál beljebb jön délre.

Keszankngdáng területén három napja közösségi kommunikációs iroda nyílt, amelyet a déli kormány tart fent. Amolyan külképviselet ez, és a beruházásokat koordináló iroda, csak nem így hívják, mert hivatalosan a két ország nem ismeri el egymást.

A megállapodás másik nagyon fontos pontja, hogy mindkét fél tartózkodik a másik elleni háborútól, provokációtól, bármilyen fegyveres konfliktustól.

Gyakorlatilag megkötötték a békét, és előkészítették azt, hogy Amerika, és Kína részvételével aláírják a teljes békeszerződést a Koreai-félszigetre vonatkozóan.

A minden évben tartott Japán elleni felkelés ünnepét ezentúl a két ország közösen ünnepli. Ez azért fontos, mert Japán a közös ellenség, és mindkét országban ezzel a gesztussal ki lehet húzni a fanyalgók méregfogát, az ellenségem ellensége a barátom elv mentén. 

A másik nagyon jelentős dolog, hogy szuverenitásra hivatkoznak, mint egy nép, egy félsziget, melynek jogában áll bárki mástól függetlenül rendezni közös dolgaikat. Ennek a súlya ott mutatkozik meg, hogy a továbbiakban, ha történetesen Amerika meg szeretné támadni Észak-Koreát, illetve provokálná, ezzel egyidejűleg Déllel ugyanazt tenné, azaz Mun elnök úgy próbálja erősíteni Kim helyzetét, hogy Dél beáll Észak mellé, mostantól egyként kezeljetek bennünket, üzenik a világnak, de különösen Amerikának, és Japánnak. 

A másik óriási lépés, hogy atomfegyver mentes lesz a Koreai-félsziget, ami viszont azt jelenti, hogy az Amerikaiaknak el kell innen vinni a fegyvereiket, leszerelni a THAAd rendszert, és záros határidővel kivonni a katonáikat, hiszen nem lehet többet a közös hadgyakorlatokkal fenyegetni Északot, pár órája írta alá Mun elnök, hogy semmilyen katonai akciót nem hajtanak végre egymás ellen, sem provokációt. 

Látható volt, hogy Mun elnök roppant elégedett a megállapodással, és az is, hogy Kim nagyot vállalt, kicsit nehéz volt a lelke, de igyekezett leplezni.

A katonai megállapodás részleteit még nem ismerem, de az biztos, hogy a két ország határait rögzíti a tengeren is, ahol ezt annak idején nem tették, továbbá a DMZ sorsa is ebben foglaltatik, további katonai kommunikációs csatornák nyílnak. 

A megállapodás rögzíti még a két ország közti turizmus beindítását, és a Kümgáng hegyen létrehoznak egy közös turisztikai létesítmény komplexumot is. 

Mun elnök határozottan kiállt Észak mellett, ugyanakkor aláíratta Kimmel azt is, amit az Amerikaiak akartak, tehát mindent elért, amit szeretett volna, és úgy ad védelmet Kimnek, hogy Dél, és Észak-Koreát egyként tünteti fel Amerika felé, ezzel akadályozva meg, hogy bántódása essen Kimnek, ha betartja amit ma aláírt, ahogy eddig mindent betartott, az utolsó vesszőig. 

A látogatás még tart, holnap a Pektu hegyen is aláírnak majd valamit, de a legfontosabb ma megtörtént, úgy tűnik. 

Jelenleg a déli press centerben az egyesítésért felelős miniszter tart sajtótájékoztatót, itt természetesen kérdezni is lehet.

A Reuters újságírója épp azt kérdezte, hogy vajon Amerika nem lesz-e mérges azért, hogy a két Korea előreszaladt ahhoz a tempóhoz képest, amelyet ők szeretnének diktálni. Az országegyesítési miniszter udvariasan, a szuverenitásra hivatkozva gyakorlatilag azt mondta, hogy senkinek semmi köze hozzá, persze nem így, nagyon szépen becsomagolta. 

Mindazonáltal természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy a dologból hosszú távon nem lehetséges az Amerikai Egyesült Államokat kihagyni, ahogy Kínát sem, de most azért erős jelzést kapott a Trump adminisztráció, hogy Dél-Korea nem hagyja ezúttal, hogy a folyamat megrekedjen Amerika döntésképtelensége, esetleg egyéb hátsó szándéka okán.

Amerikában még hajnal van, de Trump elnök máris üdvözölte a megállapodást Twitter üzenetében.

Meglátjuk..

Elvtelen és káros

Sajnálatos, hogy számíthatnak a Fidesz itteni fiókszervezeteinek hathatós támogatására, akik Orbán-imádatuk jeleként, illetve egyházi sugallatra mennek a nyájjal, bele az elvtelen és káros, társadalmi szolidaritást és toleranciát leromboló, diszkriminatív és értelmetlen népszavazásba: kisebbségiként, kisebbségek ellen.

Az a fajta jobboldali populista, pontosabban alt-right politikai hitvallás, mely a szemünk láttára bármelyik hagyományos – konzervatív, liberális, vagy szocialista – politikai ideológia karikírozott, eltorzított változataként áll elő, alapjaiban paradox jelenség. Olyan nézőpontokat és politikai attitűdöket kapcsol egybe, mindenekelőtt érzelmi és nem a tényeknek való megfelelés szerint, melyek az analitikus, a racionális észjárás szerint össze nem illőek. Az így kialakuló proto-ideológia, mely a leginkább az “eredeti (olasz) fasizmushoz” hasonlatos (Jay Griffith), gyűlöletbeszédet, erőszakkultuszt, macsó magatartásokat, klerikális konzervativizmust (senkit ne tévesszen meg, hogy ezt keresztény kurzusként hirdetik), elegyít jobboldali libertariánus eszmékkel (a libertarizmusnak nincs köze a hagyományos liberális politikai filozófiákhoz, az anarchiához, a nihilizmushoz áll közel). Egyben anti-modernista, más megközelítésben decivilizációs és reakciós ideológia, nihilista, hiszen semmiféle koherens és távlatos programot nem ad, hatalomfetisiszta, de egyáltalán nem pragmatikus. Képviselői elit- és értelmiségellenességükről, a klímaváltozások tagadásáról, alternatív-tények és poszt-igazságok terjesztéséről ismerhetők meg. A szólászabadságot hazugságok, rágalmak és igazolhatatlan összeesküvés-elméletek erőszakos terjesztésére használják, minden lehetséges alkalommal megtámadva a politikailag korrekt beszéd létjogosultságát. Nem hisznek a szakszerűségben, sőt a nacionalista és rasszista elfogultságot használják tudományos tények tagadására, mítoszokat állítanak a valós történelem tényeinek helyére stb. Populizmusa teszi többé-kevésbé népszerűvé, és – a tömegdemokrácia szabályai szerint választásokkor – sikeressé is, ezt az irányzatot. Követői populista, elit-ellenes kirohanásokkal, a civilizációs eredmények, a haladás, kétségtelenül létező, negatív vonásainak a fölnagyításával, mértéktelen eltúlzásával fedik el azt, hogy számukra a hatalmon, sőt az abszolút hatalmon kívül semmi nem számít.

A populista alt-right legbefolyásosabb képviselője Vladimir Putyin orosz elnök, de nyilván Donald Trump is hozzá hasonló ideológiát próbál rákényszeríteni első körben a republikánusokra, azután az USA-ra. Őt időben megelőzi Orbán Viktor, aki nem csak régiónkban, a legőszintébben vállalja ennek az ideológiának a képviseletét, hiszen Orbánon kívül, nincs is olyan EU-s miniszter- vagy államelnök, aki Steve Bannon és Milo Yiannopoulos-al vagy a belga szélsőséges fiatalok csoportjával parolázna/fényképezkedne. De ez a lengyel Kaczynski, a francia Le Pen, a brit Farage, a holland Wilders, és az olasz Salvini politikai krédója is. És azután – talán a fönt említettektől kissé megkésve – ebbe az irányba tart Liviu Dragnea és a mögötte álló PSD-s társai, és szintén ebbe az irányba tájékozódik Călin Popescu Tăriceanu. Azután meg tetszik vagy sem, de sok mindenben Orbán és a PSD-ALDE kormánykoalícióhoz csatlakozó Fidesz itteni fiókpártja, vagy legalábbis a vezetőségének legbefolyásosabbjai: az elnök és a székelyföldi kiskirályok is, politikai filozófiájukat tekintve, az alt-right fele tartanak.

Az alt-right más és másképpen nevezi meg magát, illetve más és más társadalmi-politikai jelenségeket tematizál, régiónként, és országonként, de lényege ugyanaz: a gyűlöletkeltés, az erőszakkultusz, a háborús és botrányos nyelvezet, a civilizációs vívmányok lebontásának kísérlete, az anti-modernizmus, államimádat, nacionalizmus és rasszizmus, nőgyűlölet, homofóbia, bevándorlás és kisebbség-ellenesség, stb. A Putyin-féle hibrid diktatúrának és az Orbán-féle illiberális demokráciának, az idegengyűlöletnek és elitellenességnek ugyanaz a gyökere és a hátterében fölsejlő ideológiája, mint Trump protekcionizmusának, vagy Farage Brexitjének és EU-ellenességének, az alt-right.

Van abban valami véletlen, konjunkturális, hogy hol mit tematizál és helyez a politikai ágenda középpontjába a mozgalom. Magyarországon a Fidesz egész pályás letámadása – a torz választási rendszer következtében elnyert kétharmados parlamenti többségével a háttérben -, minden területet módszeresen próbál átállítani az alt-right szolgálatába, a saját oligarcha-osztály kiépítésétől kezdve, a kultúrharccal bezárólag, módszeresen. Lényegében, és szándéka szerint, ezt rögzíti, illetve leplezi le a Sargentini-Jelentés, mint az EU értékrendjétől, a liberális demokrácia szabályaitól való szándékos eltérést.

Romániában az igazságszolgáltatás megszállási kísérlete, melynek hátterében elsősorban a PSD vezéreinek korrupciós megvádoltsága/érintettsége áll, a DNA-t és a korrupció ellenes fellépést emelte ki, helyezte az alt-right alapon kiélesített támadások középpontjába. Csakhogy a kétharmad hiánya, illetve a civil társadalom ellenállása, valamint az elnöki hivatal és az EU pozicionálása következtében, az Orbán-modell közvetlenül nem alkalmazható. Dragnea és társainak A-terve – valószínű saját értékelésük szerint is – első körben elbukott. Az igazságszolgáltatás közvetlen megszállását célozta meg a tavaly január végi híres/hírhedt Iordache-féle 13-as kormányrendelet, és az összes azóta – a parlamenti különbizottság által kiokumulált – aggályos törvény-tervezet, de kudarcot vallottak.

Úgyhogy jöhet a B-terv amit az ortodox egyház és fanatikus hívőinek a segítségével próbálnak átvinni – elterelő hadműveletként, álszolidarítást teremtve, stb. -, mégpedig az alkotmány-módosítás. Ez a téma kitűnően illusztrálja azt, amit föntebb az alt-right sajátjaként fölsoroltam, kiválóan alkalmas populista szólamok és klerikális igények, valamint anti-modernista, reakciós álláspontok kifejtésére, decivilizációs, agresszív, macsó és ultramontán ötletek, gyűlöletbeszéd és intolerancia kiélésére. A “hagyományos család” védelme – bármit is jelentsen ez – főként olyanok szájából, akik igencsak libertariánusok saját magánéletük tekintetében (Dragnea “barátnője” fiatalabb menyénél, Tăriceau, ha jól számolok, ötödik feleségét “fogyasztja”, stb.), életmódjuk a vallás hirdette aszkétizmus ellentétje, stb., csak ürügy. Egyszerre igyekeznek ezáltal populista módon, azaz pillanatnyilag, az alt-right zászlaja alatt, egybekovácsolni manipulált tömegeket és elterelni a figyelmet a korrupcióról, az A-terv tarthatatlanságáról. De egyre nyilvánvalóbb, hogy tévednek Dragnea és társai, amikor azt képzelik, ha időt nyernek “életet”/szabadságot nyernek, még elég erős a civil ellenállás, ami egy kis európai hátszéllel, amit a külföldre szakadt román állampolgárok fújnak, sikerül leleplezni és megakadályozni őket, alig rejtett céljuk elérésében. Ahogy diverzió volt az augusztus tizedikei kiprovokált csendőrségi erőszak – ami egyre inkább lelepleződik – és a Giulianni-féle levél, éppen úgy nem a családról (annak definícióját is elvéti a javaslat), hanem a rejtegetni való araszoló alt-right projekt, a demokrácia ellehetetlenítéséről és a hatalom bebetonozási kísérletéről szól, a népszavazási kezdeményezés. Az alt-right populistáinak semmi sem drága, most a homofóbiára és gyűlöletre játszanak rá, a vallásos fundamentalizmus pre-modern érzelmi világára építenek kampánystratégiát.

Sajnálatos, hogy számíthatnak a Fidesz itteni fiókszervezeteinek hathatós támogatására, akik Orbán-imádatuk jeleként, illetve egyházi sugallatra mennek a nyájjal, bele az elvtelen és káros, társadalmi szolidaritást és toleranciát leromboló, diszkriminatív és értelmetlen népszavazásba: kisebbségiként, kisebbségek ellen.

Magyari Nándor László

Tovább tart a kereskedelmi háború az USA és Kína között

0

Az amerikai elnök újabb 200 milliárd dolláros vámcsomag elkészítésére adott utasítást, annak ellenére, hogy Washington hivatalos tárgyalásokat javasolt a kínaiaknak. A tárgyalási javaslatot Peking elfogadta, ennek ellenére Trump közölte, hogy neki nem sürgős a megállapodás.

További 267 milliárdos csomagot is készíthet a kormány, ha erre utasítást adok! – írta Twitteren az elnök. A tőzsde negatívan reagált a hírre, mert elhúzódó kereskedelmi háborútól tart a világ két legnagyobb hatalma között.

Trump frontális támadása Kína ellen tovább erősíti Peking és Moszkva stratégiai szövetségét. Ezt hangsúlyozza mind Vlagyimir Putyin, mind pedig Hszi Csinping abból az alkalomból, hogy

az oroszok évtizedek óta nem látott nagy hadgyakorlatot rendeznek a Távol-Keleten.

1981-ben a lengyelországi válság csúcspontján volt hasonlóan nagy hadgyakorlat – akkor az európai színtéren.

Putyin állítólag most is ott rendezte volna a nagy őszi hadgyakorlatot, de a kínaiak rábeszélték: inkább válassza a Távol-Keletet! Az orosz hadgyakorlaton kínai és mongol katonák is részt vesznek. Egyidejűleg Putyin békeszerződést ajánlott Abe Sinzo japán miniszterelnöknek, aki örömmel fogadta az ajánlatot. A cél világos: az amerikaiakat kiszorítani Kelet-Ázsiából, amely a globális gazdaság új központja lehet.

A szavak háborúja a koreai félszigeten

0

Mike Pompeo külügyminiszter azzal vádolta meg Oroszországot, hogy tudatosan lassítja Észak-Korea atomfegyver mentesítését, kijátszva az embargót, melyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendelt el. A szankciók szükségesek ahhoz, hogy Észak-Korea végrehajtsa atomfegyvereinek leszerelését, melyre ígéretet tett júniusban – tette hozzá.

Pompeo, akinek útját Phenjanba az utolsó pillanatban fújta le Trump elnök, a maga részéről Kínát vádolta azzal, hogy lassítja Észak-Korea atomfegyver mentesítését, mert így akar bosszút állni a kereskedelmi háborúért. Washington bejelentette: feketelistára helyez egy kínai informatikai céget, mely kereskedik Észak-Koreával a szankciók ellenére. Ugyancsak feketelistára került a kínai cég orosz leányvállalata és észak-koreai irodájának főnöke is.

Oroszország és Kína a júniusi amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó után azt javasolta: enyhítsék a szankciókat. Ehelyett Trump egy évre meghosszabbította a szankciókat Észak-Koreával szemben. Válaszul Kim Dzsongun leállította a leszerelési folyamatot. Mike Pompeo külügyminiszter most azt hangsúlyozta: a viszony Washington és Phenjan között továbbra is jó. A problémát a két nagy szövetséges, Kína és Oroszország jelenti. A két nagyhatalom közben közös hadgyakorlatot tart a Távol-Keleten. Mind Putyin mind Hszi Csinping megerősítette: Amerikával szemben egyre jobban együttműködnek!

Közben azonban jól halad előre a békülési folyamat a két Korea között. Mindkét fővárosban bejelentették, hogy déli diplomáciai képviselet nyílik Észak Koreában. Ezt nem nagykövetségnek nevezik, hanem összekötő irodának és nem Phenjanban nyílik meg, hanem Keszonban, a fegyverszüneti vonal közelében.

Keszonban működik az a különleges gazdasági körzet, melyben jobb időkben 50 ezer észak-koreai munkás dolgozott dél-koreai tőkével és technikával. Most a szankciók miatt alig megy az üzlet, hiszen, ha valaki itt befektet, akkor automatikusan kizárja magát a hatalmas amerikai piacról. Ezt kevesen kockáztatják. Dél-Korea mindenesetre készen áll arra, hogy hatalmas pénzekkel beszálljon Észak fellendítésébe, ha megszűnnek a szankciók.

Erről is tárgyal hamarosan Phenjanban Dél-Korea elnöke. Idén ez lesz már a harmadik koreai csúcstalálkozó, amely előkészíthet egy újabb Trump-Kim találkozót. Az USA, Oroszország és Kína ellentétei a legplasztikusabban a koreai félsziget kapcsán mutatkoznak meg, de szerencsére nem háborús formában, mint 1950 és 53 között. Ez a szavak háborúja – ahogyan azt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter harcias nyilatkozata is mutatja.

Kínában tárgyal és házal a venezuelai elnök

0

Li Kocsiang kínai miniszterelnök minden támogatást megígért Venezuela elnökének, de konkrétumokba nem bocsátkozott. A hírek szerint elsősorban arról folyik az alkudozás Pekingben, hogy meghosszabbítsanak egy 5 milliárd dolláros kölcsönt, melynek visszafizetésére Venezuela képtelen.

Nicolas Maduro elnök nagy nővérnek nevezte Kínát. A Tienanmen téren háromszor meghajolt Mao elnök mauzóleuma előtt. Venezuela a vele ellenséges Amerikával szemben Kínában és Oroszországban keres támogatást. Csakhogy ennek ára van. A kínaiak és az oroszok szépen csendben felvásárolják a földeket és az értékes ingatlanokat, legfőképp pedig az olajipart, mely Venezuela legfontosabb gazdasági ágazata.

Venezuela mélyrepülése akkor kezdődött, amikor az olaj árfolyama drámai mértékben csökkent.

Trump hatalomra kerülésével végképp kiéleződött a viszony Washington és Venezuela között. Az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára még egy katonai inváziót sem zár ki Venezuelában. Minthogy Kína és Oroszország támogatja Venezuelát, a katonai invázió távolról sem jelent biztos megoldást. Annál is kevésbé, mert senki sem tudja, hogy mi következne utána. A gazdasági csőd ugyanis egyértelmű: az IMF szerint az év végéig az infláció elérheti az egymillió százalékot!

A lakosság tömegesen menekül a szomszédos latin-amerikai államokba, illetve Spanyolországba.

Így érthető, hogy Venezuela elnöke Kínában házal némi támogatásért.

A kínaiak nagyok az ígérgetésben, de pénzt általában csak akkor adnak, ha abból nekik is hasznuk származik. Így várható, hogy Venezuela mélyrepülése Nicolas Maduro elnök pekingi látogatása után is tovább folytatódik.

Bizonytalan az iráni atomprogram jövője

0

Ha Irán folytatja nukleáris programját, akkor amerikai katonai akcióval kell számolnia – mondta az izraeli hírszerzési miniszter azt követően, hogy az iráni atomprogram vezetője az AP hírügynökségnek úgy nyilatkozott: készen állnak arra, hogy folytassák a nukleáris fejlesztéseket. Ezeket a 2015-ben a hat nagyhatalommal aláírt atomalku miatt függesztették fel.

Donald Trump amerikai elnök jelentette be korábban, hogy az Egyesült Államok kilép az atomalkuból. Egyidejűleg szankciókkal fenyegette meg Iránt, ha az folytatná katonai nukleáris programját. Ali Akbar Szalehi, az iráni atomprogram irányítója az AP-nek most elmondta: Trump szankciói nem riasztják vissza Teheránt.

Ha pedig a vezetés Teheránban úgy dönt, hogy folytatják a nukleáris programot, akkor ennek minden feltétele fennáll.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök augusztusban Dimonában meglátogatta Izrael nukleáris központját. Kijelentette: ha valaki bántani akarja Izraelt, akkor azt Izrael is bántani fogja – ezzel finoman arra célzott, hogy Izraelnek már van atombombája. Netanjahu Dimonába, felavatta a Simon Perez kutatási központot. Perez volt az, aki évtizedekkel ezelőtt megszerezte Izraelnek a nukleáris bomba technológiáját Franciaországtól.

Yisrael Katz hírszerzési miniszter most arra utalt, hogy az USA és szövetségesei, köztük Izrael, nem tűrik el, hogy Irán is atombombához jusson. Irán ugyanis nem ismeri el a zsidó állam létjogosultságát. Netanjahu pedig többször javasolta az Egyesült Államoknak, hogy mérjen katonai megelőző csapást Iránra, amivel megakadályozhatná az atombomba kifejlesztését Iránban, és meggyengíthetné, sőt talán meg is buktathatná az iszlamista rendszert Teheránban. Ám Barack Obama volt amerikai elnök elutasította Netanjahu javaslatát. Ehelyett – öt másik hatalommal együtt – megkötötte Iránnal az atomalkut.

Netanjahu lelkesen üdvözölte, hogy Trump felmondta az egyezséget.

Kérdés, Trump vállalna-e egy katonai megelőző csapást Iránban. Washingtonban a tábornokok állítólag lebeszélik erről, mert túlságosan kockázatosnak ítélik meg a katonai akciót a nagy kiterjedésű állam ellen, ahol a lakosság jelentős része az Amerika- és Izrael-ellenes iszlamista nacionalizmus híve.

Ysrael Katz izraeli hírszerzési miniszter nyilatkozatából mindenesetre az tűnik ki, hogy az USA fontolgatja a katonai akciót arra az esetre, ha Irán újraindítaná nukleáris programját, melynek célja az atombomba megszerzése.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!