Kezdőlap Címkék Tóth Zoltán

Címke: Tóth Zoltán

A matek és a sok párt a Fideszt segíti a választáson

Ha húszat nem is, de az eddiginél 2-4 mandátummal többet szerezhet a Fidesz az EP-választáson. Ha sokan elmennek szavazni, és több párt kevéssé, de elbukja az öt százalékos eredményt. A rendszer ugyanis nem arányos mandátumokat dob ki.

Az előrejelzések szerint a Fidesz-KDNP 12-14 mandátumot szerezhet, de a határon túli támogatókkal együtt ez akár a 20-at is elérheti az európai parlamenti választáson – mondta Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója csütörtök reggel az állami tévében.

Inkább a hazai szavazatok döntenek

A kijelentés meglepőnek tűnhet, de nem teljesen valószínű, és főleg nem annyira a határon túli szavazatok miatt. Utóbbiakból a jelenlegi számok alapján nem lesz annyi, amennyi a becslést jelentősen meghaladó felülnyerést eredményezné.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint

jelenleg 116 582 levélben szavazó található a névjegyzékben

– jelentette be reggel az NVI. Még egy hétig, május 2-ig kérhetik regisztrációjukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok. Az idei EP-választás újdonsága, hogy regisztráció után voksolhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Ők levélben adhatják le voksukat.

Azoknak a határon túli választópolgároknak, akik már korábban, az országgyűlési választások előtt regisztráltak, ezt nem kell megismételniük, regisztrációjuk érvényes erre a választásra is. Aki azonban még nem regisztrált, ezt május 2-án 16 óráig teheti meg. Tehát teljesen új bejelentkezőből százezres új potenciális szavazó nem várható, és a regisztráltak egy része se szavaz a tapasztalatok szerint. Az NVI csak azoknak juttatja el a szavazási levélcsomagot, akiknek a központi névjegyzék nyilvántartása alapján sem Magyarországon, sem másik EU-tagállamban nincs lakcímük, így tehát

nem szavazhatnak levélben a romániai és szlovákiai magyarok.

A végeredményt a hazai szavazók fogják alapjában befolyásolni. Például már márciusban jelezte a Publicus közvélemény-kutató, hogy akár kilencszázaléknyi voks (majdnem két mandátum) nemcsak pocsékba mehet, hanem a választási szabályok miatt pluszként a Fideszhez kerülhet. Azon pártok választóiról van szó, amelyek nem érik el az öt százalékos küszöböt.

Részvétel és küszöbbukta-mérték

Ugyanazokban a napokban részletesebben is ismertettük a választási szabályok sajátosságát. Azt, hogy a széles körben – még egyes pártok és politikusaik által is hangoztatott hiedelemmel ellentétben az EP-választáson alkalmazandó rendszer se arányos mandátumokat ad ki,

a legjobb eredményt elérő párt kapja az elvesző szavazatokat

– magyarázta akkor Tóth Zoltán választási szakértő.

Ez a választási matematika tehát (a parlamenti választáshoz hasonlóan) szintén nem arra épül, hogy meghatározott számú szavazat után ad ki egy mandátumot.

Ezek a szabályok is a győztest premizálják, az öt százaléktól elmaradó párt számára elveszett szavazatok hozzá kerülnek. Ennek hatását

három tényező befolyásolja: a választási részvétel és az, hány párt marad el az öt százaléktól és mennyivel.

Ha négymillióan vesznek részt a szavazáson, akkor az öt százalék 200 ezer alsó értéket eredményez, ha ötmillióan, akkor már 250 ezret. Minél nagyobb a részvétel, annál bajosabb a legkisebb pártok küszöbátlépésének esélye. (A jelenlegi becslések szerint a Fidesz elvihet szavazni 2,5 millió embert, a centrista-baloldal talán egymilliót, a Jobbik pár százezret. A 12-14 mandátumhoz a szavazatok nagyjából fele kellene a Fidesznek.)

Az öt százaléktól elmaradás mértéke pedig a másik tényező. Ha négyen jutnak 4,9 százalékig, akkor innen a szavazatok 20 százaléka kerülhet a Fideszhez, ha ugyanennyi 1-1 százalékot ér el, akkor csak mintegy négy százalék vándorol át.

Vagyis

minél több a majdnem bejutó párt, annál nagyobb a Fidesz felüljutalmazása.

Ha tehát mindezeket számba vesszük, akkor nem a valóságtól elrugaszkodott a 16-17 mandátum megszerzése a Fidesznek.

Az NVB hét listát (a Jobbikét, a Fidesz-KDNP-ét, a Momentum Mozgalomét, az MSZP-Párbeszédét, az LMP-ét és a DK-ét) már korábban nyilvántartásba vett és a határozatok jogerőre emelkedtek. Négy listát (a Magyar Munkáspártét, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártét, az Egységes Magyar Nemzeti Néppártét és a Tea Párt Magyarországét) kedden jelentettek be. Az ajánlások ellenőrzését követően az NVB-nek legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon kell a lista nyilvántartásba vételéről döntenie.

Tehát csak később válik véglegessé, összesen hány lista indul az EP-választáson. A pártok első csoportjában a Fidesz, az MSZP-P és a Jobbik bejutása mondható biztosnak. Az önálló induláshoz szintén ragaszkodó DK és esetleg a Momentum az öt százalékos határon mozog, az LMP népszerűsége jelentősen romlott. A hitelesítésre váró négy alakulat pedig – a fenti logika alapján – bizonyosan a Fideszt erősíti, a rájuk leadott voksok hozzá vándorolnak.

Megkérdeztünk egy választási szakértőt az eszmefuttatásról. Ő név nélkül csak annyit mondott, hogy így van.

Minél több a majdnem befutó, annál jobban jár a Fidesz

A kis pártoknak el kell gondolkodniuk és összefogni – érvel a választási szakértő az EP-választás előtt. Szerinte ebben az esetben is a győztest „nyomja” a szisztéma, a választók pedig jutalmaznák az együttműködést.

A hiedelmekkel ellentétben az európai parlamenti választáson alkalmazandó rendszer se arányos eredményt ad ki, ugyanúgy a legjobb eredményt elérő párt kapja az elvesző szavazatokat – mondta a Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán.

A választási szakértő szerint roppant bonyolult mátrixről beszélünk, amelyben rengeteg változó alakítja a mandátumok arányát és eloszlását. Az azonban nem igaz, hogy „csak” arról lenne szó, eléri-e valamely párt az öt százalékos bejutási küszöböt.

Az valóban alapvető, hogy ezek a szavazatok mennek a kukába – de csak azon párt szempontjából, amelyet érint – derül ki a szakértő fejtegetéséből. Ezeket a voksokat a legnagyobb párt, szinte bizonyosan a Fidesz fogja megkapni. Még a második helyezett nagyobb párt is részesülhet az elhulló szavazatokból.

Ez a választási matematika ugyanis szintén

nem arra épül, hogy meghatározott számú szavazat után ad ki mandátumot.

Az ilyen rendszer emiatt annál jobban torzít, minél kevesebb az elérhető mandátum. Magyarország esetében ez 21.

A végeredményt komolyan befolyásoló – előre nehezen megbecsülhető – tényezők közül mindenekelőtt az, hányan mennek el szavazni. Ötmillió szavazónál az 5 százalék 250 ezer, 6 milliónál már 300 ezer. És persze nem mindegy, hogy mennyi párt indul el.

Tóth Zoltán arra hoz példákat, hogy az se mindegy, sőt, hány párt mennyivel marad el az öt százaléktól. Ha négyen jutnak 4,9 százalékig, akkor innen a szavazatok 20 százaléka kerülhet a Fideszhez, ha ugyanennyi 1-1 százalékot ér el, akkor csak mintegy négy százalék vándorol át.

Vagyis minél több a majdnem bejutó párt, annál nagyobb lesz a Fidesz felüljutalmazása.

Ráadásul a kevés mandátum miatt az öt százalékot épp csak megugró párt is legfeljebb két mandátumot szerez. Ezért ajánlja azt az ellenzéki pártoknak, hogy legyenek bölcsek, és gondolják végig, mit akarnak. Nem volna-e mégis jobb együtt indulniuk?

A tapasztalatok azt igazolják, hogy az öt százalék körülire becsülhető pártok együttes eredménye nagyobb lenne, mint külön-külön, mert a választók jutalmazzák az együttműködést. Ez pedig az összefogás melletti érv Tóth Zoltán szerint.

Az Európai Parlament közzétette legújabb mandátumbecslését, ami a britek kilépésével számol, tehát 751 helyett csak 705 parlamenti hellyel. Eszerint

tovább csökkent az Európai Néppárt várható eredménye (181), maradt 135 a szocialistáké, és a közepes méretűeké (liberálisok és a széljobb egy részét tömörítő ENF).

Feljöttek a zöldek és a balszél pártja, a GUE/NGL. Visszaesett a brit konzervatívok zömét is magában foglaló euroszkeptikus ECR, valamint a Brexit-párti britekből, a széljobb német AfD-ből és a populista olasz 5 Csillagból is összeálló EFDD. A magyar mandátumok megoszlása: Fidesz-KDNP 13, Jobbik, MSZP-Párbeszéd 3-3, DK 2.

Szakács lett az államtitkárból

Hosszú ideig csak választási szakértőként szólalt meg, aztán politikai pályára váltott Tóth Zoltán. A hajdani államtitkár elindult képviselőjelöltként a választásokon, a Demokratikus Koalíció színeiben, hogy aztán visszalépjen az ellenzék másik jelöltje javára. Most szakácskönyvet ír, és karitatív tevékenységet folytat – nyilatkozta Független Hírügynökségnek.

  • Példát akart mutatni a visszalépésével
  • Szakácsként tett európai vizsgát
  • Nem bánja, hogy elindult a választásokon
  • Az új választási törvény is a Fideszt segíti
  • A kormánypártnak már nincs szüksége újabb módosításokra   

Mondhatjuk azt, hogy ezt jól kifőzte?

Köszönöm, én ezt bóknak tekintem, bár kétségkívül akadnak olyanok, akik szerint ez megaláztatás, ami velem most történik, hiszen sokszor voltam már államtitkár is, de én elégedett vagyok a jelenlegi státuszommal.

Voltaképpen most, mi a státusza? Szakács, vagy receptíró ?

Amiből megélek, az elsődlegesen a nyugdíjam, a feleségem szintén nyugdíjas, nincs is más jövedelmünk. De, szerencsére, hozzászoktunk ahhoz az életünk során, – ez három alkalommal is előfordult -, hogy mintegy ötven százalékkal csökkentsük az életszínvonalunkat. Most is ez történt, gyakorlott módon megtettük. Higgye el, ez nem olyan nagy probléma. Ugyanakkor társadalmilag, úgy érzem, hasznos tevékenységet folytatok. Megcsináltam a szakács európai uniós vizsgát letettem, ennek birtokában pedig tudok főzni a Heti betevő egyesület budaörsi csapatában. Minden negyedik vasárnapon 140 adag ételt főzünk gyermekeknek, amelyet aztán az egyesület egy másik csapata oszt szét a rászoruló gyerekeknek. Ezen kívül egy mozgássérült alapítvány számára rendszeresen főzök. Május 30-án kétszáz mozgássérült gyereknek adtunk enni.

Azt a poént akartam megengedni magamnak, hogy a jelenlegi helyzetében ez egy nagyon találó név, mármint a heti betevő, de rájöttem, hogy ez egy rossz vicc, ezért el is engedem, kiváltképp, hogy ilyen jótékony célú egyesületről van szó.

Nem kell elengedni… Egyébként van más is, a budaörsi olvasókör például, amelyet négy éve alapítottam, amikor kirúgtak az utolsó állami állásomból is. Ezt teljesen önerőből működtetjük, minden hónap második szerdáján találkozunk, illusztris vendégeink vannak; csak az jelenlegi időszak meghívottjait említve, Bolgár Györgyöt, Beer Miklós nyugalmazott püspököt, vagy Ráday Mihályt.

A névsorban ott lehetne ön is, nem?

Hát nem. Igaz, hogy írtam több könyvet is, de én itt a közösség szervezője vagyok, nem pedig vendég. Szóval távol áll tőlem az öntömjénezés. Ugyanakkor persze annak örülök, ha vannak újságírók, akik érdeklődnek az én másirányú tevékenységem iránt.

És a választási szakértői tevékenysége?

Most például az EBESZ végső jelentésébe bevontak, illetve a Tiszta voks elnevezésű alapítvány tevékenyégébe is. Amúgy pedig az egyik amerikai egyetem professzor asszonya, Scheppele asszony is kikérte a véleményem a választások értékeléséhez. Tehát most nem, mint a választási rendszer alakítója, hanem – ahogy az előző könyvem címe is szól -, a hatalom kritikusaként jelenek meg.

Próbálom a beszélgetésünket abba az irányba terelni, hogy kimondassam önnel: hibázott akkor, amikor a szakértői státuszát egy rövid időre feladva politikai szerepet vállalt azzal, hogy képviselő jelöltje lett a Demokratikus Koalíciónak. Szóval mai fejjel is megtenné, hogy elindul ezen a politikai úton?

Igen, megtenném.

Azzal a feltétellel indultam el, hogy az a párt, amely jelöl engem, legyen hajlandó a szövetségre. A DK ilyen pártnak bizonyult.

Úgy gondoltam, hogy az én személyes példámmal, azzal, hogy visszalépek más javára azért, hogy ezzel elindítsak egy folyamatot a közös ellenzéki jelöltségek kialakítására. Az volt a célom, hogy bebizonyítsam: összefogás nélkül nem megy. És sajnos be is igazolódott: összefogás nélkül tényleg nem megy.

Szívesen fűznék ehhez egy megjegyzést, illetve egy kérdőjelet. Már tudniillik ahhoz, hogy itt bárki bármit lát, vagy valóban levont megfelelő tanulságokat az április 8-i eredményekből. Az azóta eltelt időszak ugyanis – még akkor is, ha az időközi polgármester választások esetében vannak pozitív jelenségek is – inkább azt mutatja, hogy itt senki nem tanult semmit… Nem akarok intimpistáskodni, de muszáj megemlítenem: mi összefutottunk a választások előtt, és akkor éppen arra panaszkodott, nem kis kétségbeeséssel, hogy mennyire nem mozdulnak a dolgok abba az irányba, amelyet szeretett volna elérni, és amiről az előbb beszélt is. Akkor még képviselő jelölt volt, és ahogy mondta nekem, készen állt a visszalépésre, de arról beszélt, hogy elképesztő az a töketlenkedés, ami itt az ellenzéki oldalon folyik.

A gyakorlat valóban ezt mutatta. Viszont mögötte mégiscsak megjelent a tanulság: a következő választásokon csak akkor sikerülhet nyerni, ha vagy kétpárt-rendszert sikerül kialakítani, vagyis olyat, amilyenről Gyurcsány Ferenc is beszélt. Azaz: egy a Fidesszel szemben megjelenő alternatívát nyújtó baloldali liberális párt, vagy a jelenleg meglévő tagoltság szerint egy olyan ernyőszervezetet létrehozni, amely, ily módon, mégis egy egységes ellenzéki pártot jelenít meg, anélkül persze, hogy szervezetileg és ideológiailag egységes lenne. Jelen pillanatban egyik feltételt sem látom megvalósíthatónak. Annyi talán megtörténhet, hogy a 2012-es javaslatomhoz, az előválasztáshoz visszatérnek a pártok, és minimum a főpolgármestert ezzel a módszerrel választják ki.

Ha most tippelni kellene, hogy ez az előválasztás megvalósul-e jövő szeptember-októberre, akkor ma mit mondana?

Egyelőre úgy látom, hogy nem.  Annak ellenére, hogy a választópolgárok döntő többsége már látja, hogy ez lenne a helyes út. A pártvezetőkkel sajnos ezt még nem sikerült megértetni. Tehát úgy állunk most, hogy néhány lúd legyőzi a választó polgárókat.

Lám, lám a szakács máris megszólalt önből… De azért ugye nevezhetem még önt választási szakértőnek?

Nyugodtan.

Akkor beszéljünk a választási törvényről, amelyhez máris hozzányúlt a Fidesz.

Igen, egy nyolcvan oldalas törvényjavaslatot készített, több, mint 120 paragrafussal. Nagyjából ennyi témát is próbál átölelni. Ebből én készítettem egy statisztikát, amely azt mutatja, hogy a szövegben körülbelül 120 olyan javaslat van, amely visz tovább bennünket a lenini úton… Bocsánat: azt akarom ezzel mondani, hogy

még lejtősebbé tette a pályát, könnyítette a Fidesz helyzetét. A törvénymódosítás lényegében egyfajta finomhangolás, a Fidesz előnyeit teszi egyértelműbbé.

Konkrétan?

Az egyéni választó kerületben például lehetővé teszi, hogy azok is szavazhassanak, akiknek sem magyarországi, sem külföldi lakóhelye nincsen. Ez egyértelműen a buszoztatást jelenti a környező országokból. A Fidesz ezt eddig is tette, de most legálissá változtatja. A másik ilyen nagyon fontos elem, hogy beengedi a kampányba, hogy amennyiben egy párt neve, vagy egy tagjának fényképe megjelenik az óriásplakáton, akkor ott ne kelljen feltüntetni az impresszumot, azaz ne lehessen tudni, ki helyezte ki az adott plakátot. Emlékszünk rá: a Fidesz az ellenzéki pártvezetőket kiplakatírozta, Soros-bérencekként tüntette fel őket. Ezt a módszert úgy akarja törvényessé tenni a Fidesz, hogy már nem kell a táblán feltüntetni a finanszírozó nevét.

Érdekes, amit mond, fel sem figyeltem ezekre változtatásokra…

Azért, mert

a törvény betűje mögé rejtik a szándékokat.

Ezek szerint minden egyes törvénynél betűről betűre kell haladni, hogy észrevegyük az esetleges trükköket. 

Így van. Mondok egy harmadik példát is. Eddig  volt az ellenzéknek lehetősége arra, hogy közösen delegáljanak választási közreműködőket, számláló bizottsági tagokat. Ez a jövőben megszűnik. A tizenegyezer szavazó körbe kizárólag a helyi lakosokat lehet delegálni. Politikailag és jogilag is ellehetetleníti a Fidesz-féle a törvény az együttműködést, a racionális összefogást. Ez azt jelenti, hogy az ellenzék, a jelenlegi helyzetében mintegy ötezer választó körbe nem fog tudni delegálni embert. Kivéve persze, hogy magukhoz térnek az ellenzéki pártok, de ennek ugyanúgy nem látom jelét, mint a Fidesz demokratizálódásának.

A határon túliak szavazásával kapcsolatos módosításokról mi a véleménye?

 Velük kapcsolatban öt olyan módosítás született, amely tovább egyszerűsíti számukra a szavazást. Ezek a szándékok korábban is érvényesültek, de a Nemzeti Választási Iroda törvénysértő határozatainak köszönhetően. Az egyik ilyen: a határon túliaknak nem kell tudni magyarul, még a saját nevük leírásában sem. A másik ilyen: bárki beadhat kérelmet egy határon túli magyarnak arra, hogy regisztrálják a választói névjegyzékben. Törvényessé tették tehát, hogy különböző pártocskák, alapítványok, fejkvóta ellenében, gyűjtsék az aláírásokat.

És a kamupártokkal kapcsolatos ú törvény?

Ezzel felmenti a Fidesz, utólag, őket a törvénysértés vádja alól. Ugye a szöveg azt mondja, hogy a jövőre nézve nem kaphatnak állami támogatást azok a pártok, amelyek nem fizették vissza az állami támogatást. A Fidesz által uralt államgépezet semmit nem tett korábban annak érdekében, hogy az egy százalékot el nem érő pártok visszafizessék a támogatást. Ez a módosítás visszamenőleg mentesíti őket a visszafizetés terhe alól.

Mit gondol: hozzányúl-e a Fidesz az önkormányzati választások előtt újra a választási törvényhez?

Ma még nem tudjuk megmondani. Ez a mostani csomag nem rendelkezik ilyen típusú változtatásokról. Szaknyelven úgy fogalmazhatnék: ebben nincsenek még anyagi jogi, csak eljárásjogi változtatások- Ezek tehát egyelőre csak egyszerűsítik a Fidesz szándékait. Érdemi lépésről ma még nem tudni, sem a főpolgármester választásról, sem a kistelepülések önkormányzatának a megszüntetéséről.

Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy ezeken a területeken nem akarnak érdemi módosítást végrehajtani, de mint tudjuk: a Fidesz útjai kifürkészhetetlenek.

Mi az ön tippje?

Szerintem a Fidesznek már nincs szüksége az érdemi változtatásokra; olyan mértékben centralizált a polgármesterek személyét, és olyan mértékben tartják kezükben az önkormányzati képviselő testületeket a költségvetésen keresztül, hogy nincs szükségük arra, hogy fellázadjanak ezek az önkormányzatok. Legfeljebb majd tíz százalékkal megemelik a polgármesterek és a testületi tagok javadalmazását, és akkor már maximálisan hűségesek lesznek.

Mi szerepel most az ön névjegyén?

A facebook oldalamon az szerepel: jogász, közigazgatási szakértő, szakács, könyvmoly.

És most a szakács van aláhúzva?

A szakács és a könyvmoly.           

Elhunyt Tóth Zoltán színművész

0

A Pinceszínház mély fájdalommal tudatja, hogy öt nappal az 57. születésnapját követően április 27-én elhunyt Tóth Zoltán színművész kollégánk és barátunk, akit a színházunk három produkciójában is láthatott a közönségünk az előző és a jelenlegi évadunkban – áll a Pinceszínház közleményében.

Zoli tavaly februárban Háy János A Gézagyerek című darabjában debütált színpadunkon Herda Pityu megformálójaként. (A legutóbbi hetekben, kórházi kezelése idején Horváth Lajos Ottó színművészt kértük fel a helyettesítésére.)

Több alkalommal műsorra tűztük szeretett és idén kereken tíz éve játszott saját Svejk! Vacsorázunk! című zenés előadását a kamaratermünkben. Tolmácsolásában nem csak megismerhettük Hašek legendás katonafigurájának történetét, hanem megkóstolhattuk a Monarchia ételeit, ízeit is.

Legutóbbi, márciusi bemutatónkban, Hamvai Kornél Márton partjelző fázik című darabjában az életét összegző címszereplőt alakította – mindössze két előadás erejéig, egészségi állapota miatt az áprilisi előadásokat le kellett mondanunk.

Tóth Zoltán pályája kezdetén kis szerepekben kisembereket játszott. Az évtizedek folyamán beérkezett művésszé vált, elmúlt a kis szerepek ideje, de játszani mindvégig kisembereket szeretett igazán.

Megismételt választás: Részben/egészben?

Nagyon sok furcsaság történt a vasárnap országgyűlési választásokon, kezdve a számítógépes rendszer többszöri összeomlásától a részvételi adatok alakulásán át az egyes pártokra adott voksok elpárolgásáig. Tóth Zoltán választási szakértő, aki a DK színeiben képviselő-jelölt volt további eseteket is említ: volt például olyan szavazókörzet, amely szavazatszámláló bizottsági tagjainak nem engedték, hogy tanúi lehessenek az általuk leadott dokumentumok számtógépes rögzítésének. Előfordult az is, hogy más adat jelent meg a számítógépben, mint amit a jegyzőkönyvben rögzítettek. Mindezek és több más jel alapján szögezte le Tóth Zoltán a Független Hírügynökségnek adott interjújában: bebizonyosodott, hogy a választási törvényünk társadalmilag igazságtalan, a választási eljárás pedig félig szabad, de tisztességtelen és átláthatatlan.     

A furcsaságok egyike az adtok nyilvánosságra hozatalának visszatartása volt, amire ugyan hallottunk magyarázatot Pálffy Ilonától, a Nemzeti Választási Iroda elnökétől, ám sokan hamisnak tartják az érvelését, hogy addig nem lehet közzétenni még részadatokat sem, amíg valahol szavaznak (s ez két körzetben késő estig elhúzódott). Ráadásul, amikor elkezdték nyilvánosságra hozni az eredményeket, akkor előbb jelentek meg – nagyfokú feldolgozottság mellett, már táblázatos formában  – a hivatalos hírügynökség, az MTI fizetős felületén, mint az NVI honlapján. Mit mond ezzel kapcsolatban a törvény?

Az adatok visszatartása teljesen jogtalan, törvényellenes volt. Egyben azt mutatja, hogy az NVI és annak a vezetője elfogult a Fidesz irányában. Megállapítható, hogy az NVI kivételezett a Fidesszel és az MTI-vel, előbb adta ki számukra az információkat, mint hogy megosztotta volna azokat a társadalom egészével. Erre semmilyen jogosítványa nincs, a törvény ugyanis azt mondja ki, hogy minden párttal  és a közvéleménnyel egyenlően kell megosztania a választásokkal kapcsolatos információkat. Az NVI-nek ez a lépése konkrétan sérti a választási eljárási törvény esélyegyenlőségi alapelvét. Plusz, az Alkotmánybíróság döntése óta tudjuk, hogy normasértő is volt ez, ami szintén törvénybe ütközik.

Mindenkinek ugyanis egyenlő joga van az egyenlő információhoz, ezért a választási eljárásban minden nyilvános, kivéve amit államtitoknak nyilvánítanak.

De hát a választás eredményét senki nem nyilvánította államtitoknak.

Lehet-e jogorvoslattal élni?

Minden olyan dologra, ami a választásokkal összefügg lehet jogorvoslatot kérni. Lehet feljelentést tenni. És kell is tenni. Ebben az esetben azért, mert

megállapítható, hogy a választási iroda kivételezett bizonyos felekkel, holott erre nincs jogosítványa,

mert – hangsúlyozom még egyszer – minden egyes párttal és a közvéleménnyel egyenlően kell megosztania minden választásokkal kapcsolatos információt.

Furcsaságnak tartom a részvételi adatok alakulását is. Jómagam végig kísértem és táblázatban rögzítettem reggel héttől az NVI által Budapestre megadott összes részvételi  adatot, s egyértelmű a nagy visszaesés este fél hét és a hét órás urnazárás között. Pedig az utóbbiban a belföldön szavazók mellett már a külképviseleten és levélben voksolók száma is szerepel. Ezt most hogyan?

Idézném az NVI vezetőjét, aki erre azt tudta mondani, hogy rosszul striguláztak a szavazóbizottságok. Ez elfogadhatatlan válasz! Kötelessége megmondani, hogy pontosan mi történt.

Azért kapja a nagy fizetését, hogy a nyilvánosság előtt felelősséget vállaljon a saját és az általa irányított munkáért.

Mivel lehet ezt akkor magyarázni? Egyáltalán, lehet rá magyarázat?

Nincs, nem lehet rá magyarázat. A helyi jegyzőkönyv-vezető és a számlálóbizottság tagjai egyszerűen nem idézhették elő ezt a helyzetet. Egyébként pedig, aki volt már valaha is felelős állami beosztásban, az tudja, hogy mielőtt egy adatot közzétesznek, azok teljességét és korrektségét le kell ellenőrizni. Ez esetben mindkettő elmaradt. Emellett, amikor rájöttek arra, hogy hibáztak, azt nyomban nyilvánosságra kellett volna hozniuk – ehelyett annyit tudtak mondani, hogy a helyiek nem tudnak strigulázni. Persze lefelé mutogatni könnyű…

„Nincs magyarázat” – mondta. Hát arra van-e, ami a számítógépes rendszerrel történt? Jómagam fent voltam déltájban az NVI felületén, amikor egyszer csak ledobott, jó órát nem is tudtam visszajutni rá,  s amikor végül igen, akkor már a korábbi rendszer működött. Őszintén szólva, nekem a „hosszú bájtok éjszakája” jutott az eszembe, az, amikor az első Orbán-kormány hatalomra jutása után pár hónappal, 1998 halottak napjára szabadságra küldték az akkori adóhatóság, az APEH dolgozóit, s a fáma szerint az ő távollétükben az akkori APEH-elnök, Simicska Lajos iránymutatása alapján eltüntettek a rendszerből több adatot, s más módon is belenyúltak az adatbázisokba.

Szerintem sokaknak ez jutott az eszébe.

Megjegyzem, a mai napig nem működik az új endszer. Nem csak vasárnap volt kétszer rossz egy kicsit. Ma is halott.

Csak el kellene talán számolni azzal a temérdek milliárddal, amit az informatikai rendszerbe öltek. Ám államtitoknak nyilvánították az állami informatikai rendszerrel kapcsolatos minden információt. Látjuk, ez olyan jól sikerült, hogy maga a rendszer is államtitokként funkcionál, hiszen nem működik.

Egyébként pedig az informatikai rendszer összeomlása egyebek között konkrétan megakadályozott sok választót abban, hogy szabadon gyakorolhassa a választói jogát.

Ugyanis délután háromig lehetett – volna – beadni az igényeket mozgó urnákra, de az informatikai rendszer hibája miatt sokan ezt már nem tudták megtenni. Ezt ki fogja reparálni? Talán az NVI számára a választás flott lebonyolításának jutalmára félretett pénzekből fog ez a kompenzáció megtörténni? A jutalomból adnak egy kicsit a kárvallottaknak?

Vasárnap voltak a választások, s szerdára ígérte az NVI a dokumentumok kiadását, digitalizálva. Ami mégsem az eredeti, nehezebben másítható „kézzel írt” dokumentum. Ez ellen nem lehet tenni?

Ezért kell az, hogy a pártok és a civil szervezetek alaposan ellenőrizzék a cd-n a pártok számára szerda délre ígért jegyzőkönyveket. Nagyon sok párt maga is gyűjtött az egyes szavazókörökben lévő megbízottjaitól jegyzőkönyvet – ezeket kell összehasonlítani a CD-n megtalálható, a  számítógépes adatfeldolgozás eredményeivel.

Például van konkrét bizonyíték Budapest 13. kerületéből, hogy kétszer is más jelent meg a szavazóbizottság adataként a számítógépben, mint, amit a bizottság  tagjai jegyzőkönyveztek.

Erről készült is egy külön jegyzőkönyv.

Mert hogy ott volt ellenzéki pártdelegált tag?

Igen, de a 10 200 szavazókörnek csak a harmadában volt ellenzéki pártdelegált. Ez az ellenzék felelőssége. Pedig a delegáltaknak köszönhetően derült fény egy olyan ügyre is, hogy amikor egy  szavazatszámláló bizottság tagjai bevitték a szavazókörből az urnákat, a szavazólapokat, a jegyzőkönyvet, s egyéb szükséges dokumentumot,

ám kérésük ellenére sem engedték meg nekik, hogy jelen legyenek akkor, amikor rögzítik a számítógépbe ezeket. Így azok, akik magát a jegyzőkönyvet készítették, nem láthatták, hogy az abban foglaltak kerülnek-e valóba be a rendszerbe.

Ez egyszerűen törvénytelen!

Volt sok más „érdekesség” is – például volt, ahol a Jobbik listájára leadott szavazatok egy ismeretlen párt szavazataiként jelentek meg; másutt egyetlen listás szavazatot sem kapott az MSZP-P ott, ahol egyéniben sokat – pedig vidéken a taktikai szavazás kevéssé indokolhatná ezt;  s a sor még folytatható. Az Interneten is sok hasonló esettel találkozik az ember. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezek napvilágra kerüljenek és jogorvoslatot kapjanak?

Sok lehetőség van. Mindenesetre bejelentéseket kell tenni.

Szőnyegbombázni az NVI-t?

Igen.

A végkimenetel pedig nyitott, de ad abszurdum, akár a választás eredményét is meg kellene semmisíteni.

Persze ha egyetlen szavazókörben történt ilyen eset, az nem befolyásolja érdemben a végeredményt, de ha igen, akkor meg kell semmisíteni az eredményét, és ott nem lenne szabad kiadni a képviselői mandátumot.

Ön hogy látja? Mi lesz a végkimenetel?

Ami biztos, nem nyeltük le az eredményt. Mi, akik több millió ember bizalmát élvezzük, nem nyugodhatunk bele abba, hogy törvénytelenségek voltak. Vissza kell állítani a jogállamiságot! Ugyanis ez a törvény társadalmilag igazságtalan, a választási eljárás pedig félig szabad, de tisztességtelen és átláthatatlan.

 

Gyurcsány tárgyalásra hívja az ellenzék vezetőit

A DK tárgyalásra hívja az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit vasárnapra, és visszalépteti jelöltjét Szél Bernadett ellenében – jelentette be Gyurcsány Ferenc a szocialistákkal közös ünnepségen. A fanyalgók pedig nem érdeklik.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nincs okunk tűrni, nincs okunk megalkudni, nincs okunk nem cselekedni – mondta ünnepi beszédében a DK elnöke. Mint mondta, távol tartották magukat a Fidesz pénzétől, ez adja erejét a tiszta szónak.

Győzelemre készülünk, hogy igazságot szolgáltassunk a kisemmizetteknek, elégtételt a kifosztottaknak, reményt a reményteleneknek, esélyt a nemzetnek – mondta Gyurcsány.

Hosszasan beszélt a Fidesz bűneiről, „Orbán átkozott rendszeréről”.

„Se az igazságszolgáltatás, se a történelem nem lesz kegyes Orbán Viktorékhoz”

– mondta Gyurcsány.

Felolvasta Czeglédy Csaba börtönből írt levelét arról, hogy nem fog megtörni, nem adja fel elveit. „Ha harc, hát legyen harc” – mondta erre Gyurcsány.

Elismételte, hogy az új kormány az első napon bejelenti csatlakozását az európai ügyészséghez.

Ezután azt ecsetelte, hogy egy párt se győzhet egymagában, de együtt igen. Mire várunk? – kérdezte, majd leszögezte: meg kell állapodni abban, hogy helyben mindenhol csak egy jelölt legyen. Ez kötelesség – tette hozzá.

Ezután bejelentette, hogy

a DK visszalépteti jelöltjét, az LMP-s Szél Bernadett ellenében

(a budaörsi-budakeszi kerületben Tóth Zoltánt).

Azt kérem, hogy engedjenek utat a legesélyesebbnek – üzente a többi pártnak Gyurcsány. Ez után közölte: készek megtenni azt, amit korábban soha, tárgyalni a Jobbikkal. Nem választási együttműködésről, kormányzásról, hanem parlamenti együttműködésről, hogyan törik le Orbán bűnös rendszerét.

Ezt követően elmondta, hogy tárgyalásra hívja a parlamentbe bejutni esélyes pártok, az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit vasárnap 17 órára. „Ugorjanak be” – mondta. A fanyalgók nem érdeklik, a haza érdekli, ez pedig megér egy tárgyalást. Még többet is – fűzte hozzá.

Ez volt ma – 2018. január 31.

0

Tóth Zoltán a kormányváltás esélyeiről, Földvári Zsuzsa pedig Orbán bécsi látogatásáról nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, lejárt a diáktüntetők követeléseinek határideje, kevés a málna a málnaszörpökben, 50 Iszlám Állam-harcost keresnek Európában, évértékelőt tartott Trump és bemutattuk a Szürke Farkasokat – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

„A falvakban megrendült a Fidesz-többség”

Forrás: Facebook

A választás előtt két hónappal a kormány leváltását majdnem annyian támogatnák, mint a hatalmon maradását – ez derül ki a Závecz Research legfrissebb kutatásából. A pártot eddig nem választók számára még nem világos, hogy van-e esély a Fidesz leváltására. Az ismert választási szakértőből a Demokratikus Koalíció képviselő-jelöltévé vált Tóth Zoltán szerint

okos összefogással győzelmi esélyei vannak az ellenzéknek.

Ezt bizonyítja, hogy a nemzetinek nevezett választási iroda igyekszik nehezíteni a demokratikus oldal együttműködését, de megakadályozni nem tudja.

Maradnak a konfliktusok, egyezség nélkül ért véget a bécsi tárgyalás

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Egynapos villámlátogatást tett Bécsben a magyar kormányfő. Orbán Viktor először a Népszabadság bezárását levezénylő Heinrich Pecinával, majd az osztrák kancellárral tárgyalt. Mint Sebastian Kurz hivatala az Orbánnal tartott közös sajtótájékoztató után közölte,

szó esett a magyarországi jogállamisággal és médiaszabadsággal kapcsolatos aggodalmakról.

Végül Orbán Viktor egy héten belül már a második szélsőjobboldali vezetővel is tanácskozott. Az alkancellárral folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón a magyar kormányfőt az Elios Zrt-vel, tehát a veje korábbi cégével kapcsolatos vizsgálatról is kérdezték. Orbán azt mondta: nem foglalkozik üzleti ügyekkel. A kormányfő bécsi látogatásáról az osztrák fővárosban élő Földvári Zsuzsanna újságíró beszélt a Független Hírügynökségnek.

A munkaidő végéig várták a diákok a minisztérium válaszát

Nem válaszolt a minisztérium a demonstráción megfogalmazott követeléseikre. Mi is megkerestük az EMMI-t, semmitmondó választ küldtek.

Áttörték a falat a pedagógustüntetéssel

Mi történik ma a magyar iskolákban? Többek között erre a kérdésre kereste a választ Bősz Anett​, a Liberálisok ügyvivője, Törley Katalin​, a Tanítanék mozgalom képviselője és Nahalka István oktatási szakértő A Liberális Magyarországért Alapítvány – ALMA kaposvári rendezvényén.

Perre viszi az ÁSZ-büntetést az Együtt

Közigazgatási pert indít az Együtt a számvevőszék őket érintő, összesen 19 milliós tiltott pártfinanszírozás miatti büntetése miatt. A büntetés hatályon kívül helyezését kérik.

Kevés a málna a málnaszörpökben

A Tudatos Vásárlók Egyesülete vizsgálta őket, többségük almából és aromából készült. A legolcsóbbakban egyáltalán nincs gyümölcs, de legjobbakban is csak 50 százalék. Aroma nélküli pedig mindössze egy akadt.

90 éves lenne Tom Lantos

forrás: biography.com

Koszorút helyeznek el holnap a 90 éve született Tom Lantos újlipótvárosi szülőházán, és

felavatják a szobrát is.

Beszédet mond az unokája, az amerikai követség ügyvivője, a kerületi polgármester, de videóüzenetet küld a volt amerikai alelnök is. A kongresszus egyetlen holokauszttúlélő tagja az amerikai külpolitika máig legtekintélyesebb alakítóinak egyike volt.

50 Iszlám Állam-harcost keres az Interpol Európában

Mindannyian tunéziai állampolgárok, Olaszországba érkeztek, onnan valószínűleg más országokba mentek tovább.

Színükben szürkék, szívükben farkasok

Szinte kész etimológiai és vallástudományi értekezéseket lehet olvasni az interneten Vona Gábornak több évvel ezelőtti, török hallgatóság előtt tett kijelentései miatt, amely

jól láthatóan a kormánypárti média lejáratókampányának részét képezi.

Ellenben a Szürke Farkasokról szóló állítások már más lapra tartoznak: nem azért, mintha a Jobbik elnöke tagja lenne a szervezetnek, hanem velük összefüggésbe hozni valakit és ezt egyfajta dicséretként értelmezni, az túlmegy a “cukiság” határain.

Békülékenyebb hangnem és belpolitikai dominancia Trump első évértékelőjén

MTI/EPA/Michael Reynolds

Két dologhoz kérte a demokraták támogatását:

a bevándorlás reformjához és a nagyberuházásokhoz.

Az Egyesült Államok hadseregének, valamint nukleáris fegyverzetének fejlesztése pedig „a legbiztosabb védelem az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is”.

Meghalt a világ legöregebb férfija

Száztizenhárom éves korában meghalt Francisco Núnez Olivera, a világ legöregebb férfija egy nyugat-spanyolországi faluban, ahol egész életét töltötte. A férfi, akit a helyiek Marchenaként ismertek, 1904. december 13-án született a Badajoz tartománybeli Bienvenidában.

Fájdalmas film a Testről és lélekről egyik nagy vetélytársa

Forrás: Mozinet

Miközben a Testről és lélekről egy felemelő alkotás arról, hogy minden nehézség ellenére is rátalálhat az emberre az igazi szeretet, orosz vetélytársa végtelenül lehangoló képet fest érzelmi életünkről. A Szeretet nélkül, amelyet Enyedi Ildikó filmjével együtt a legjobb idegennyelvű film Oscar-díjára jelöltek, kímélet nélkül mutatja be, hogyan adják át egymásnak az emberek a feltétel nélküli szeretet hiányából adódó frusztrációjukat, tönkretéve ezzel a körülöttük lévők életét. Kritikánkat itt olvashatja.

Belepiszkálnának a választási szabályokba

A Nemzeti Választási Bizottság korlátozni tervezi annak lehetőségét, hogy az ellenzéki jelöltek még a választás előtt visszaléphessenek a kerületben legesélyesebb jelölt javára. Az erről szóló iránymutatást a bizottság következő ülésén tárgyalhatják meg. Egy választási szakértő szerint a törvény nem hatalmazza fel erre az NVB-t, egy másik szerint igen, de sportszerűtlen lenne.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén úgy döntött, iránymutatást ad ki arról, hogy egy párt országos listáját törölni kell, ha az egyéni választókerületi jelöltek száma 27 alá csökken, vagy ha a 27 jelölt megvan, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik. A hatályos törvényi előírás értelmében parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban legkevesebb 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

A gyakorlatban azt jelentené a változás, hogy korlátoznák azt a lehetőséget, hogy az ellenzéki jelöltek még a választás előtt visszaléphessenek a választókerületben legesélyesebb jelölt javára, amiről egyre többet tárgyalnak az egymással összefogó ellenzéki pártok.

Másképpen szólva a NVB szerint nem elegendő a jelöltek regisztrációja és a jelöltséghez szükséges ajánlások összegyűjtése,

az országos pártlista állításának feltételeit a választásokig meg kellene tartani.

Ha ezek bármelyikét nem teljesíti egy párt, akkor törlik az országos listáját.

Patyi András, az NVB elnöke azzal érvelt, hogy a korábbi választási eljárási törvény kifejezetten előírta: az egyéni választókerületi jelölt kiesése nem érinti a listát, ilyen előírás azonban nincs a hatályos jogszabályban, ezért kell iránymutatást kiadniuk.

László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője elemzésében vitatja, hogy a választási eljárási törvény alapján az NVB-nek lenne felhatalmazása a pártlista törlésére. Szerinte a pártoknak is az az érdekük, hogy legalább 27 jelöltet versenyben tartsanak, és alapvetés számukra, hogy az ellenzéki koordinációban csak legalább ennyi jelölttel lehet részt venni. A pártoknak adandó költségvetési támogatás is erre ösztönzi őket, mert ennyi jelölti számtól kezdődően jár a pénz.

László szerint az NVB szándéka illeszkedik az eddig ismert ellenzéki stratégiákhoz, azokat egyáltalán nem szűkíti be. Mindazonáltal a szakértő szerint nem egyszerű a helyzet az elképzeléssel. A választási eljárási törvényben a lista „kiesése” kapcsán egyetlen szó sincs arról az esetről, ha egy jogerősen nyilvántartásba vett listát állító párt jelöltjeinek száma 27 alá esne.

A parlamenti képviselők választásáról szóló passzusok közt pedig valóban hiányzik az a szabály, hogy nem érinti a listaállítás jogát az, ha az egyéni választókerületi jelölt kiesett. Benne van viszont a helyi önkormányzati választási törvényben, csakhogy ez nem érvényes a parlamenti szavazásra.

„A hatályos választási eljárási törvény tehát hallgat erről az eshetőségről. Márpedig ha nem szerepel benne, hogy mi a teendő a vázolt esetben, nem is hatalmazza fel az NVB-t a pártlista törlésére”

– fogalmaz László Róbert.

Nem ért egyet ezzel Tóth Zoltán, aki úgy véli: értelmezhető úgy az NVB-nek adott felhatalmazás, hogy adhat ki iránymutatást, ha egymásnak ellentmondó döntések születnek egyes választási szerveknél. Mindazonáltal sportszerűtlen lenne az ellenzék számára egyébként is kifejezetten hátrányos választási szabályok további szűkítése. A már idézett fontos passzus hiánya a törvényből szürke zónává tette a szabályokat, tág teret adva az értelmezésnek – ért egyet a felvetéssel. (A választási szabályok évtizedek óta egyik legjobb szakembere áprilisban a DK színeiben készül indulni egyéni kerületben.)

A PC szakértője szerint egyébként a vita azért nem „éles” mert csak iránymutatásról lenne szó, ami természetesen orientálja a választási szerveket, de ha előállna ilyen konkrét eset, a végső szót a Kúria fogja kimondani. Tóth Zoltán ellentmond ennek azzal, hogy az iránymutatással szemben nincs jogorvoslati lehetőség. „Majd meglátjuk, mivel fogja elutasítani a fellebbezést a bíróság” – mondta.

Győz a jobbik?

„A jelenlegi kormányhatalom még leváltható, ha az ellenzék összehangoltan készül a jövő évi választásokra” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán. A neves választási szakértő szerint a Fidesz menesztéséhez szükség van az ellenzék minden pártjára, így a Jobbikra is, ami azonban nem azt jelenti, hogy az egykori radikális párt és a demokratikus ellenzék hosszú távon is képes lenne közösen kormányozni. Egy rövid átmeneti idő alatt azonban vissza lehet állítani az ország nemzetközi tekintélyét, a jogállamot, s a gazdaság működését is. Tóth Zoltán szerint, ha a pártok képesek az együttműködésre, akkor meg tudják akadályozni az olyan diktatúra kialakulását, amelyet ma Orbán Viktor működtet. Viszont ha nem sikerül a Fidesz megdöntése, akkor a demokratizálási remények hosszú időre elvesztek Magyarországon.

 

Van kétséget kizáró válasza arra a kérdésre, hogy mai állapotában az ellenzék le tudja még győzni a Fideszt?

Teljesen egyértelmű, hogy ha hatmillió ember – tehát a szavazók 70 százaléka – elmenne szavazni, akkor a Fidesz biztosan legyőzhető lenne, de még a Jobbik is. A baloldal mindig akkor került kormányra, amikor magas volt a választási részvételi arány. Ennek érdekében azonban a pártoknak kampányolni kéne. Leginkább a fiatal szavazókat kéne aktivizálni, körükben a legalacsonyabb a részvételi hajlandóság, de ma még távol maradnának az urnától a vidéki választók is, legalábbis azok körében akiknél megszűnt a Fidesz korábbi befolyása. Végül ugyancsak megszólításra várnak még a centristák, akik ma egyáltalán nem találják pártjukat. Emiatt a három bizonytalan csoport miatt magas – jelenleg több, mint negyven százalék – a választ megtagadó, illetve szándékaik szerint otthon maradó szavazók aránya. Ha a demokratikus ellenzék e három csoportból még tudna támogatókat szerezni, akkor valóban meg tudná nyerni a választást.

Mit szól ahhoz a felvetéshez, hogy ma már nem is az a kérdés, hogy a Fidesz újra kormányra jut, hanem az, hogy újra megszerzi-e a kétharmados, tehát az alkotmányozó többséget. Még ez is előfordulhat?

Igen, ugyanis nagyon kevés szavazat kell ma ahhoz, hogy ha egy pártnak már megvan az egyszerű többsége, akkor abból könnyen alkotmányozó többség is legyen. Ha a három – a jelenleg meghatározó  – pártalakulat állít listát, és az első kettő 29 százalékos szavazati arányt tud szerezni, de a harmadik eléri a 31 százalékot, akkor a szavazatok 2 százalékával már meg is szerezte a kétharmados többséget, mert ennyire torzít a választási rendszer. Az alkotmányozó többséget ma bármelyik kialakulni látszó lista, tehát a Fidesz-KDNP, a Jobbik-LMP-Momentum, illetve az MSZP-DK-Együtt-Párbeszéd is megszerezhetné.

Akkor a választás valóban nem lefutott, hisz fél évvel a döntés előtt még bármilyen végeredmény előfordulhat, legalábbis papíron. Mi az, ami befolyásolja a végeredményt?

Annak ellenére, hogy a Fidesz papíron nagy, attól még bármi lehet. Tehát még a közvélemény-kutatások sem mutatják meg egyértelműen a várható végeredményt. Minden attól függ, hogy melyik politikai erő képes a befolyását növelni a következő hónapokban, mert azzal lehet választást megnyerni.

Ugyanakkor Heller Ágnes azt olvasta ki az ön helyzetelemzéséből, hogy a demokratikus ellenzéknek nevezett csoport csak akkor győzhet, ha összeáll a Jobbikkal. Így van?

Induljunk ki abból, hogy csak akkor teljesen kizárt az ellenzéki erők győzelme, ha a Fidesz-KDNP a Jobbikkal szövetkezne. Ezért a demokratikus ellenzék érdeke, hogy a két erő között élesedő politikai ellentét maradjon.

De a Jobbik már egyértelműen leszögezte, hogy számára a Fidesz nem lehet koalíciós fél. Ez nem számít?

Nem, ez szinte semmit sem számít. A Fidesz az 1998-as választási kampányban végig azt hajtogatta, hogy a Kisgazdákkal biztosan nem lép koalícióra, de végül a politikai érdeke mégis ezt diktálta.

A győzelem érdekében a baloldali pártoknak valóban együtt kell működni a Jobbikkal?

Egy dolog a választás érdekében megkötött, szűken vett együttműködési koalíció, amely a Fidesz legyőzésére jön létre, másik pedig, hogy egy választási győzelem után tudnak-e a győztesek együttműködni. Ezt a két dolgot külön kell elemezni!

Tehát más a választás, és más a kormányzás, de az ön értelmezése szerint ebben az együttműködésben benne van a Jobbik?

Arra nincs szükség szerintem, hogy a Jobbikkal kormánykoalícióra lépjen a baloldal, de arra igen, hogy a választás sikere érdekében együtt tudjon működni.

Emiatt beszélt Heller Ágnes két listáról, egyiken a mai kormánypártok, a másikon a mai ellenzék?

Igen. Bár szerintem, ha azt feltételezzük, hogy elmegy hatmillió ember szavazni, s a három politikai tömb szavazatai közel esnek egymáshoz, akkor ilyen típusú szövetségre nincs szükség.

Tehát ön azt mondja, hogy nem két, hanem három lista kell?

Igen, mert nem közös kormányzásra kell készülni a Jobbikkal, hanem – ahogy Bokros Lajos és Bitó László is megfogalmazta – egy győzelem után rövid átmeneti időszakra. Az a baj ugyanis, hogy a nagy társadalmi érdek- és értékkülönbségek miatt a Jobbikkal nem tudna közösen kormányozni a baloldal. Rövidtávú együttműködésre viszont szükség lenne, 150 naptól 500 napig terjedően. Vészintézkedéseket kellene hozni a nyugat bizalmának visszaszerzése, illetve a jogállam helyreállítása érdekében.

De mi van akkor, ha a Jobbik nyer, ez is benne van a kalapban, nem?

Persze, de az ország becsületének és a jogállam helyreállítása érdekében neki is szüksége lesz a baloldalra.

Azt mondja kormányozni nem, de együttműködni tudna a Jobbik és a baloldal. Annak érdekében, hogy ezt megtehessék, a választás előtt van bármiféle megállapodási kényszer?

Nézze, a választási törvénynek kétféle tartalma van. Matematikai értelemben az ellenzéki pártoknak már a választás előtt szövetségre kéne lépni a Jobbikkal. Ugyanis a Fidesz szavazóinak száma ma 2.5 millió körül van, ezzel szemben a Jobbiknak 1- 1.5 millió szavazata, a demokratikus baloldalnak pedig 1 millió voksa gyűlne össze. Ez tehát mindkét oldalon 2-2.5 millió választót jelenthetne. A ma meglévő hátrány tökéletesen kiegyenlítődne, tehát technikai értelemben bizonyítható az összefogás igénye.

Ugyanez a helyzet, ha a választási kerületeket nézzük. Matematikai értelemben, tehát teoretikusan az a „legjobb megoldás” ha valamennyi, tehát mind a 106 kerületben közös az ellenzéki jelölt, s csak egy közös lista van. Viszont a létező „legrosszabb” megoldás, ha minden kerületben elindul minden párt, s mindenkinek külön listája van. Ugyanis ha a szavazatok szétforgácsolódnak, akkor valóban csökken az ellenzék esélye. Ráadásul ezek csak számok, dönteni emberel fognak, akiknek elveik, gondolataik vannak, nem biztos tehát, hogy a társadalom elfogadja a matematikai gondolkodást.

A matekot valóban kevesen értik, de azt igen, hogy ha nincs összefogás – akár a Jobbikkal is, akkor marad a Fidesz, ez világos beszéd, nem?

Kétségtelen, de a baloldali szavazó bizalmatlan a Jobbik gondolataival szemben, s ez fordítva még inkább igaz.

Akkor mi a megoldás?

A koordinált megoldás – amiről most egyeztetnek közös lista hiányában – a még elfogadható megoldás  . Ezt kell feltölteni tartalommal, hogy a választók érzelmeik, politikai világlátásuk alapján szavazni tudjanak.

Érthető, de ezt látják a pártok is?

A pártok szerintem annyira el vannak foglalva saját humánerőforrásuk hatalmi és pénzügyi finanszírozásával, hogy ők ebben a pillanatban erre nem állnak készen. Ha viszont a legrövidebb időn belül mégis felkészülnének erre a lehetőségre, akkor a közvélemény olyan prémiumszavazatokban részesítené a demokratikus ellenzéket, hogy még a hatmilliónál is több szavazó menne el szavazni.

A baloldali pártvezetők ezt nem ismerik fel?

A mai politikai elit 1988. óta nem tanult semmit. A szimpatizánsok és a szaktanácsadók véleményét sem hallgatják meg, kizárólag a rendszerváltás előtt megszerzett ismereteik alapján politizálnak. Miközben a porondon lévők döntő része abszolút nem is ért a politikacsináláshoz. Persze van, illetve volt néhány kivételes tehetség, de ezek sem tudták a pártokat a hatalom- és vagyonszerzés gondolatából kibillenteni.

Másik oldalról azt tapasztaljuk, hogy az MSZP és a DK vezetői hetek óta egyeztetnek a 106 egyéni körzet jelöltjeiről, már-már megegyeznek, aztán kiderül, hogy mégsem. A helyzet egyre zavarosabb, tehát még egymással sem tudnak zöldágra vergődni?

Az együttműködés képtelensége abból származhat, hogy nem látnak más kiutat, mint nagy biztonsággal megszerezni húsz-harminc parlamenti helyet, illetve megőrizni a párt finanszírozásának lehetőségét, tehát az állami támogatásért folyik a küzdelem. Ha külön listán indul a két vagy több párt, akkor külön egységnyi pénzt is kap, közös lista esetén viszont a támogatás is közös. Ez egy döntő akadálya a pártok közös listán indulásának. Mindössze pénzkérdés tehát, hogy a jelenlegi állás szerint a DK már nem akar közös listát a szocialistákkal, az viszont politikai megfontolás, hogy a sorvadó MSZP közösködne a Demokrata Koalícióval.

Ön szerint milyen esélye van annak, hogy a Fidesz kormányozza tovább az országot, vagy az ellenzék átveszi a vezetést?

Jósolni nehéz, de azt mondom: 2017. decemberének első felében teljesen azonos az esély, vagyis 50-50 százalék! A következő néhány hónap politizálása dönti majd el, hogy az ugyanannyi szavazóval rendelkező Jobbik, illetve a demokratikus ellenzék, benne az MSZP és DK és szövetségesei, beleértve a jobboldali centrumot képesek-e átvenni a vezetést a Fidesz ellenében, vagy még erőteljesebb lesz a leszakadás.

Ez csak a pártvezetőkön múlik?

Szerintem most már az a pillanat jött el, hogy a párt hívei kikényszerítik a pártok együttműködését. Eddig ugyan a pártvezetők döntöttek az együttműködésről, de ma a választó igénye megnőtt az együttműködésre, mert nem akarnak tovább a Fidesz Magyarországán élni. Még az is lehet, hogy ha a politikusok nem kapnak időben a fejükhöz, akkor azokat elkergetik a szavazóik, akik nem képesek az összefogásra.

Arra gondol, hogy ma többen akarnak változást, mint elégedettek a hatalommal?

A plurális rendszer kikényszeríti a pártok együttműködését. Ha létrejön a demokratikus pártok győzelme, akkor az soha nem vezetne olyan diktatúrához, amilyet Orbán Viktor ma működtet. Tapasztalatom szerint már a Fideszen belül is megrendült a miniszterelnök helyzete, hisz támogatói közül is sokat elzavart a húsosfazék mellől, ami véleményem szerint már a januári közvélemény-kutatások eredményein is érzékelhető lesz.

A választási törvényt elemezve azt írta, hogy egy félig szabad, tisztességtelen, átláthatatlan választásra készülünk. Van így értelme? Nem okosabb inkább a bojkott?

Csak a szavazatok erejével lehet a hatalmat megváltoztatni, nem pedig fegyverekkel, vagy erőszakkal.  Ráadásul a bojkott soha, sehol nem hozott győzelmet. Ha viszont nem sikerül, akkor le kell vonni a tanulságait.

Azt mondja, hogy Magyarországon megszűnt a törvények uralma, a nyers gazdasági, politikai, kormányzati érdekek közvetlenül hatnak a választás végeredményére. Mire gondol?

A Fidesz nevű párt már nincs, mert ez a politikai alakulat teljes egészében beépült az államszervezetbe. Mindenütt ott vannak, övék a gazdaság jó része is. Egy ellenzéki választási győzelem esetén hatvan napig minden a Fidesz kezében marad, az országgyűléstől kezdve a rendőrségen, az ügyészségen át a hadseregig minden, továbbá a közigazgatás, s a gazdaság, s persze a sajtó is. Ez pedig veszélyes.

Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy egy autokratikus rendszert meg lehet-e változtatni a szavazatok erejével?

Ehhez az ellenzéki oldalon politikai innovációra lenne szükség, miközben a demokratikus ellenzék az elmúlt hét évben semmilyen innovációra nem volt képes. Elmaradtak az előválasztások, pedig az ma egy objektív együttműködési platformot jelenthetett volna. Nem állapodtak meg a feltétel nélküli alapjövedelem semmilyen formájáról sem. Politikai innováció nélkül viszont nincs megújulás. Ha a követező fél évben még képesek erre, akkor még van remény! Ha nem sikerül, akkor hosszú időre elveszett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK