Kezdőlap Címkék Tíz éve történt

Címke: tíz éve történt

Tíz éve történt – Cáfolja az SZDSZ, hogy átadná az egészségügyi tárcát

0

2007. szeptember 12-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy az SZDSZ határozottan cáfol minden olyan híresztelést, mely szerint a liberálisok átadnák az Egészségügyi Minisztérium vagy más tárca vezetését a szocialistáknak.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint azok, akik az MSZP részéről ilyen javaslatot fogalmaznak meg, nem a biztosítási rendszerről szóló vita, hanem a koalíciós együttműködés kereteit feszítik szét. Az előző ciklusban az oktatási reform,

ebben a ciklusban az egészségügyi reform megvalósítása az SZDSZ legfontosabb feladata

– írja Horn Gábor.

Az SZDSZ szerint a kormányzás sokkal felelősségteljesebb feladat annál, hogy tárcákról vagy pozíciókról szóló méltatlan osztozkodássá alakuljon a koalíciós együttműködés. Az SZDSZ három minisztérium vezetését vállalta egy évvel ezelőtt, és kötelességének tartja, hogy a kormányzati ciklus végéig ennek a három minisztériumnak az élén, végig vigye a liberális párt által vállalt programot.

Az SZDSZ szerint Magyarország érdeke az, hogy a megszorítások mellett a reformok is megvalósuljanak

és a közös kormányzásnak csak akkor van értelme, ha lehetőség van a közösen kitűzött célok elérésére -olvasható a közleményben.

Horn Gábor szerint a tárcacsere felvetése azért is érthetetlen, mert a hétfői miniszterelnöki látogatáson a liberális frakció már egyértelművé tette, hogy csak a reformok közös végig vitelében lesz partner, a pozíciók és tárcák osztozkodásában viszont nem.

Tíz éve történt: A Fidesz üdvözli a Gripen-vizsgálatot

0

Tíz évvel ezelőtt, 2007. szeptember 11-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy a Fidesz örült annak, hogy a svéd ügyészség is vizsgálatot indított többek között Magyarország Gripen-vásárlásaival kapcsolatban. A kormánynak nem volt külön álláspontja.

Lázár János, a honvédelmi bizottság akkori fideszes elnöke beszélt a vizsgálatról, azt mondta: így végre kiderülhet, hogy a Medgyessy-kormány 2003-ban miért módosította az Orbán-kormány által megkötött Gripen-beszerzési szerződéseket. Szerinte azok előnyösek és kedvezőek voltak az ország számára, 2003-ban viszont a Medgyessy-kabinet úgy módosította a szerződést, hogy a beruházás összköltsége kétszeresére nőtt.

Azt is mondta, hogy

a Fidesz nem áll el az általuk kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság felállításától,

ugyanakkor a már működő Vadai Ágnes (MSZP) honvédelmi államtitkár vezette bizottság a Fidesz szerint egyértelműen az Orbán-kormányt hozza ki felelősnek, így annak az eredményére kár is várni.

Budai Bernadett kormányszóvivő azt mondta:

a kormánynak nincs külön álláspontja a svéd ügyészségi vizsgálattal kapcsolatban,

ha olyat tárnak fel, ami a magyar kormány számára is érdekes, akkor foglalkoznak majd vele.

Tíz éve történt: Vizsgálja az ügyészség a Magyar Gárdát

0

A parlamentben jelentette be Kovács Tamás legfőbb ügyész, hogy a Fővárosi Főügyészség vizsgálja a Magyar Gárda működését – írta 10 évvel ezelőtt, 2007. szeptember 10-én a Független Hírügynökség.

Kovács Tamás Gusztos Péter SZDSZ-es frakcióvezető-helyettes kérdésére válaszolva elmondta, hogy

a Magyar Gárda nyilvántartásba vételének nem volt törvényes akadálya, így azt nem lehetett megtagadni,

most azonban több bejelentés nyomán vizsgálatot folytat a Fővárosi Főügyészség a gárda működésével kapcsolatban. Vizsgálják például azt, hogy olyan kérdéseket tesznek fel a szervezetbe belépni szándékozóknak az adatlapon, amelyek adatvédelmi aggályokat vetnek fel.

Gusztos Péter viszontválaszában emlékeztetett arra, hogy

bíróság már egyszer oszlatott fel egyesületet,

a Vér és Becsületet, méghozzá azért, mert az egyenruha és a bajtárs megszólítás alapján bizonyítottnak látta, hogy katonai szervezetről van szó, a bejegyzés alapján egyébként „szegény zenészek megsegítésére” létrejövő egyesület esetében.

Tíz éve történt: Miniszteri rendelettel javítanák a kórházi ellátást és higiéniát

0

2007. szeptember 9-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszter bejelentette: miniszteri rendeletben kívánják itthon szabályozni, hogy mi mindent kellene megtenniük a kórházaknak az étkeztetés és a higiéniai körülmények javításáért.

A SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy október elejéig szülessen meg a koalíciós megállapodás a társadalombiztosítás átalakításáról, hiszen csak így lehet a következő évben beindítani az új biztosítókat – mondta a tájékoztatón résztvevő Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője.

Az egészségügyi miniszter szakértői bizottság létrehozását tervezte, amelynek az lesz a feladata, hogy megállapítsa, mi az a minimális komfort, amely minden betegeknek jár a kórházakban – mondta Horváth Ágnes. Szabályozni akarják például azt, hogy

a bennfekvőknek hányszor kell naponta gyümölcsöt és zöldséget kapniuk, vagy milyen tisztálkodószerekről kell gondoskodnia az intézménynek.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a héten döntés született arról: a társadalombiztosítás megtakarításaiból 25 milliárd forintot osztanak szét a kórházak között, és ebből 3 milliárdot kifejezetten a betegek kórházi ellátásának javítására szánnak.

Horváth Ágnes bejelentette:

a hálapénz visszaszorítása mellett a tárca a jövőben kiemelten foglalkozik majd a szülések szabályozásával is.

Például azzal, hogy milyen kötelezettségei vannak ebben a társadalombiztosításnak, illetve milyen körülményeket kell teremtenie annak az évi több száz kismamának, akik otthon akarnak szülni. Azért is kell világos szabályozás, mert ez az a terület, amely a legjobban érintett a hálapénz szempontjából – tette hozzá.

Horn Gábor azt mondta: az utóbbi 15-20 évben nem fordult elő Magyarországon, hogy folyamatosan csökkentek a gyógyszerárak, az egészségügyi kasszának többlete lett, és igazi lépések történtek a hálapénz visszaszorítására. Most ez a helyzet, de

minden visszasüllyedhet a korábbi állapotba, ha nem sikerül a koalíciós partnereknek megállapodnia a biztosítási rendszer átalakításáról

– utalt az SZDSZ ügyvivője az MSZP-vel fennálló vitára.

Hangsúlyozta: azért nem támogatják a szocialisták 7 egybefüggő régióra osztott biztosítási modelljét, mert szerintük ez az új rendszer lényegét, a versenyt, és ezzel az egészségügyi ellátás minőségének javulását zárná ki. „7 kis állami országos egészségbiztosítási pénztár jönne létre, amelyet semmi sem motiválna arra, hogy versenyezzen a többivel. Ez még a jelenlegi rendszernél is rosszabb lenne” – mondta az ügyvivő. Szerinte ahhoz, hogy biztosítók között valódi verseny legyen, a magánbefektetőknek menedzser jogokat kell adni. Ha kisebbségi tulajdonosok lesznek is, lehetne például vétójoguk, vagy ők nevezhetnék ki a vezérigazgatót.

Tíz éve történt – Tiltakozás a közvagyon eladása ellen

0

2007. szeptember 8-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom demonstrációján több ezren tüntettek a Pénzügyminisztérium előtt.

A tüntetésen felszólalók a közvagyon eladása ellen tiltakoztak, egyebek mellett a kormányzati épületek, valamint az egészségügyi és kulturális intézmények értékesítésének leállítását követelték – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A tüntetés békésen zajlott, atrocitás nem történt.

Csaknem 1500-an indultak el szombaton délután 4-kor a Hősök teréről az Andrássy úton át a Pénzügyminisztériumhoz, a József nádor téri épülethez érve azonban már több ezresre duzzadt a tömeg. A szervezők bejelentették, hogy hétfő délután 5 órától hajnali 2-ig a Parlament előtt fognak tüntetni.

Az indulás előtt a Hősök terén is többen felszólaltak. Az állami vagyon eladása ellen tiltakoztak, valamint

a Gyurcsány-kormány távozását és azonnali előrehozott választásokat követeltek.

A résztvevők többségénél nemzeti színű lobogó volt, de többen árpádsávos zászlókkal érkeztek. Sokan a Kossuth téren kora délután befejeződött demonstrációról mentek át a Hősök terére.

Hatvan aláíró kezdeményezéséhez csatlakozva az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom szervezte a tiltakozó megmozdulást a szerintük alkotmánysértő vagyontörvény ellen. A tüntetést támogatta a Professzorok Batthyány Körének elnöksége, valamint a MAGOSZ és a Magyarországért Egyesület.

Tíz éve történt – Vádemelés Budaházy ellen

0

2007. szeptember 7-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy vádat emelt a Fővárosi Főügyészség Budaházy György ellen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt. Az iratokat a Fővárosi Bíróságnak küldték meg: ha elítélik, Budaházy akár 5 év börtönt is kaphat.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Független Hírügynökség információit megerősítve elmondta, hogy a férfi 2006. szeptember 27-e és 2007. március 15-e között több közleményt tett közzé szélsőséges honlapokon. „Ezekben olyan erőszakos cselekményekre szólította fel az olvasókat, melynek közvetlen célja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megváltoztatása, de az egyikben például rendőröket fenyegetett meg” – tette hozzá a szóvivő.

A rendőrség a tavaly szeptemberi MTV-ostromtól több hónapon át kereste Budaházyt, akit akkor

azzal gyanúsítottak, hogy megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet.

Március 15-én elfogták, két héttel később a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el: Pest megyei lakhelyét azóta sem hagyhatta el engedély nélkül.

Budaházy ellen az elmúlt években több eljárás is indult: idén májusban például a Fővárosi Bíróság Budaházy Györgyöt és hét társát az uniós csatlakozás elleni tiltakozásul 2003-ban plakátjaikon szereplő tiltott önkényuralmi jelképek ügyében felmentette. Budaházyt és társait azért fogták perbe, mert

az uniós csatlakozási kampány ellen annak idején tiltott jelképeket is tartalmazó plakátokkal léptek fel.

A tárgyaláson Budaházyt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány védte, álláspontjuk szerint az ítélet azt jelenti, hogy akik a tiltott önkényuralmi jelképeket azok elítélése érdekében teszik közszemlére, nem vétenek a törvények ellen.

Tíz éve történt – Meghalt Pavarotti

0

2007. szeptember 6-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy 71 éves korában elhunyt a világhírű tenor, Luciano Pavarotti.

A művész hasnyálmirigy-rákkal küzdött, tavaly nyári New York-i műtéte óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. A New York Times írása szerint

Pavarotti az olasz operánál sokkal távolabbra terjesztette határait: a pop-kultúra óriásává vált.

Milliók látták a tévében, köztük olyanok, akik nem álltak köszönőviszonyban sem az opera műfajával, mégis: Pavarotti gyermeki varázsa, megkapó személyisége, könnyedsége és nagy szíve közelebb hozta őket ehhez a művészi kifejezési formához.

Modenában született, 1935 október 12-én, apja pék és műkedvelő tenor, anyja szivargyári munkás volt. Gyerekként együtt dúdolt Beniamino Gigli és Tito Schipa operafelvételeivel. Énekesi pályája előtt tanitóként kereste kenyerét, két éven át. Művészi áttörése

1961-ben következett be: megnyert egy nemzetközi dalversenyt a Reggio Emilia Szinházban.

Ugyanebben az évben és színpadon már Rodolphe-ot alakitja Puccini Bohémélet cimű operájában. 1963-ban kezdődött nemzetközi karrierje: először Amszterdamba, majd Bécsbe és Zürichbe hivják. A londoni Covent Gardenben is ebben az évben debütál. Újabb mérföldkő 1967, amikor először énekel a milánói Scalában és Herbert von Karajan vezénylete alatt Verdi Requiem-jében. A New York-i Metropolitan-ben 68-ban tűnik föl.

Karrierje kezdetén, egészen a 70es évekig rendkivül komolyan trenírozta hangját, minden erejét operkarrierjének szentelte: így válhatott a Magas Cé-k Királyáva, ahogy sokan nevezték.

A 80-as években hozta létre a Három tenor-projektet, melyben megosztotta a színpadot Placido Domingóval és Jose Carreras-szal,

először a futball világbajnokságon, később világkörüli turnékon. A legtöbb kritikus egyetértett abban, hogy legfőképpen Pavarotti kisugárzása tette a hármas formációt rendkivül sikeressé.

Sokan azért üdvözölték a három tenort, mert népszerűsitették az operát a széles tömegek számára, a legtöbb kiritikus viszont úgy értékelte, hogy a fellépés méltatlan tehetségükhöz. A 80as években, úton a szupersztárság felé Pavarotti rendkivül népszerű figurává vált, az emberek megszerették: beszélgetős műsorokban viccelődött, lóra ült egy felvonuláson és – bár korpulens termete miatt valószerűtlenül hangozhat – szex-szimbólumként tűnt föl az „Igen, Giorgio” című filmben. Sportcsarnokbeli koncertjeire tízezrek mentek el és hatszámjegyű összegeket keresett.

A kilencvenes évek elején lépett a közönség elé a Pavarotti és barátai cimű jótékonysági koncertsorozattal,

olyan népszerű előadók társaságában mint Sting, Bono vagy Elton John. 1997-ben Pavarotti csatlakozott a koncertező Sting-hez a a háború sújtotta boszniai városban, Mostarban. A Diana hercegnő emlékére kiadott CD-n Michael Jackson és Paul McCartney mellett énekelt.

Idős éveire világkörüli búcsúturnét tervezett, amit 2004-ben el is kezdett, de betegsége miatt csak félig sikerült teljesitenie.

2004 márciusában búcsúzott a new york-i Metropolitan Opera színpadától, ahol összesen 379-szer lépett föl.

Utoljára a Toscában énekelt, amit a közönség 15 perces szűnni nem akaró ovációval dijazott: a tenort 10-szer tapsolták vissza.

Két bejegyzés is róla szól a Guinnes Rekordok könyvében: az egyik, hogy őt tapsolták vissza legtöbbször a világon: 165-ször. A másikat két tenortársával, Domingóval és Carrerasszal együtt tartja: ők adták el a legtöbb klasszikus zenei albumot a legelső Három Tenor CD-vel.

1998-ban az Opera News cimű lapnak úgy nyilatkozott: „Amikor elkezdtem a pályát 1961-ben, arra intettek, hogy siessek, mert az opera műfajnak maximum tíz éve van hátra. Aztán fölismertem annak fontosságát, hogy az opera eljusson a tömegekhez”. Hozátette: „Azt hiszem, az a fontos, hogy ha az emberek bekapcsolják a rádiót, és hallják, hogy valaki énekel, rögtön rámismernek. Nem tévesztik össze a hangomat senki máséval.”

Tíz éve történt – Diákok tüntettek Szegeden a tandíj ellen

0

2007. szeptember 5-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy egyenpólóban, táblákkal és dudákkal felszerelkezett diákok gyűltek össze a Szegedi Dugonits téren, hogy a 2008 szeptemberétől tervezett felsőoktatási tandíj ellen tüntessenek.

Több mint 1000 diák tiltakozott a tandíj bevezetése ellen. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Miskolczi Norbert beszédében azt mondta: az

idén azért jelentkeztek 24 ezerrel kevesebben főiskolára és egyetemre,

mert képtelenek felvállalni a havi 10 ezer forintos tandíjat.

A tandíj bevezetéséről olyan törvényhozók döntöttek, akik szüleink és nagyszüleink adójából korábban ingyen tanulhattak – mondta a HÖOK elnöke. A szegedi megmozdulást a tervek szerint további hasonlóak követik majd.

A tiltakozó akcióhoz más egyetemi városok diákjai csatlakoznak és egészen addig akarnak tüntetni, amíg a tandíjat vissza nem vonják.

 

Tíz éve történt: Beomlott az épülő négyes metró alagútja

0

Egy gáz- és egy vízvezeték is eltört, amikor beomlott a föld az épülő négyes metró Tétényi úti megállójánál – írta tíz évvel ezelőtt, 2007. szeptember 4-én a Független Hírügynökség. Napokra le kellett állítani a fúrópajzsokat.

300 méteres körzetben le kellett zárni az állomás környékét, miután

az omlás miatt eltört vezetékből szivárgott a gáz.

Horváth Éva, a DBR Metróprojekt szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a fúrópajzsokat az automata-rendszer azonnal leállította, a pajzsok nem sérültek meg. A két fúrópajzs a felszíntől tíz méterre dolgozott, egymástól négy-öt napnyi távolságra.

Regőczi Miklós, a BKV akkori kommunikációs igazgatója azt mondta:

a talajviszonyok miatt omlott be a föld.

Szerinte az első vizsgálatok szerint olyan porlékony agyagtalajba ütköztek a szellőzőrendszer építése közben, amire ezen a területen nem lehetett számítani. Az éjszakai műszakban dolgozók időben észrevették a földcsuszamlást és el tudták hagyni a területet, így senki nem sérült meg.

Azt is mondta: a közműtérképen még nem volt rajta ez a gázvezeték, amelyet két éve éppen a metró építése miatt helyeztek át.

Tíz éve történt: Új bevándorlási szabályokon dolgozik az EU

0

2007. szeptember 3-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy megkönnyítené a harmadik országból érkezők munkavállalását és letelepedését az Unióban. Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos szerint így orvosolni lehetne a tagállamok munkaerő hiányát.

A biztos azt is mondta: a végső döntést a tagállamok hozhatnák meg: alkalmazzák-e vagy sem a könnyítéseket. Ferrero-Waldner szerint

a változtatásokkal csökkenne az illegális bevándorlók száma, egyúttal a munkaerőpiac nehézségein is segíteni lehetne.

Elsősorban a vízumkiadás terén szeretne könnyíteni a Bizottság – írta tíz éve a Független Hírügynökség.

Az Unió 2004-es bővítésekor egyedül a svédek, írek és britek nyitották meg munkaerőpiacukat az akkor belépő 10 új ország munkavállalóik, köztük a magyarok előtt. A Bizottság tíz évvel ezelőtti tapasztalatai szerint

mindhárom ország profitált a nyitásból.

Azóta a régi tagállamok egymás után nyitották meg munkaerőpiacukat az újak dolgozói előtt. De például Németország és Ausztria 2007-ben még életben tartotta a korlátozásokat.

A Bizottság a bővítéskor szerzett pozitív tapasztalatok alapján harmadik országok felé is nyitni akart. Jóllehet a munkanélküliség szinte minden uniós országban gondot okozott, ugyanakkor munkaerőhiány is jellemezte a közösséget: kevés volt a képzett ember, aki megfelelő szintű tudással rendelkezett az állások betöltéséhez. Ezen szeretett volna azzal segíteni a Bizottság, hogy az EU-n kívülről enged be szakembereket.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!