Kezdőlap Címkék Tiborcz

Címke: tiborcz

Két férfi, egy titok

„Ez maradjon a kettőnk titka.” Ezt válaszolta Lázár János a Hír TV kérdésére, és még azt is elmondta, hogy nemcsak 2017. őszén beszélgettek Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével, hanem más alkalmakkor is.

Maradhatna a kettőjük titka, hogy miről szoktak beszélgetni, ha Lázár János nem a Miniszterelnökséget vezető miniszter lenne, és Tiborcz István nem Orbán Viktor miniszterelnök veje. Utóbbi honfitársunk évekig az Elios egyik tulajdonosaként funkcionált, mely cég a magyarországi közvilágítás elsőszámú haszonélvezője volt. Döntően a sokat szidott, gyarmatosítónak nevezett Európai Unió pénzéből. Arról a közvilágítási programról van szó, amellyel kapcsolatban az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) nemcsak számos szabálytalanságot, de szervezett csalást is megállapított.

A magyar szervek nem állapítottak meg semmit. Pedig, lett volna mit: az OLAF gyanúja szerint az Elios, Tiborcz István egykori cége, már a pályáztatásnál jogtalan előnyöket élvezett, emberük a pályázatok kiírásában is részvett, ebből kifolyólag sok pályázatot annyira „testre szabtak”, hogy a feltételeknek egyedül az Elios nevű volt képes megfelelni.

Ezt nevezik szervezett csalásnak. Emellett még volt némi túlszámlázás, arról nem is szólva, hogy az érintett települések közvilágítása nemhogy javult volna Tiborczék munkája eredményeként, hanem kifejezetten rosszabb lett annál, mint amilyen előtte volt.

Ha másért nem, ezért tartozna a két férfi beszélgetése az ország polgáraira. Azokra a kormány által magyar embereknek nevezett személyekre, akik többnyire bérből és fizetésből élnek. Pontosabban: a bérükből, a fizetésükből próbálnak megélni.

Sokasodnak a titkok Lázár és Tiborcz urak körül. Lázár Jánosról évek óta tudjuk, hogy szeret fácánra vadászni, és erre a hobbijára nem sajnálja a milliókat. És ha külföldön jár, hivatalos úton, akkor előfordul, hogy nagyon elegáns szállodában lakik. Olyan hotelekben, amelyekben a mienkénél gazdagabb országok miniszterei is kétszer meggondolják, mielőtt szobát foglalnának. És azt is sokan tudják róla, hogy évekkel ezelőtt, az akkor tízéves kisfiának egy hozzávetőlegesen 70 millió forintba kerülő budai lakást vásárolt. Amikor erről kérdezték, azt válaszolta, hogy akinek semmije sincs, az annyit is ér. Ennek a mondatnak a szó szerinti magyar fordítása ezt jelenti: mindenki kapja be!

Tiborcz István körül azóta kezd forrni a levegő, hogy kiderült: ügyeskedései mintegy 12 milliárdba kerülnek az országnak. Ennyi büntetés kiszabását javasolta ugyanis az OLAF az Elios üzletei körül tapasztalt visszaélések miatt.

A két férfinak nincs oka az aggodalomra: közös titkuk még sokáig nem fog kiderülni, mert ez egy olyan ország, ahol Tiborcz apósa a miniszterelnök, Polt Péter a legfőbb ügyész, és Pintér Sándor a belügyminiszter.

Ameddig ez így lesz, jobb híján kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy hőseink teljesen köznapi témákról beszélgettek. Nőkről, fociról, időjárásról.

Örülök, hogy láttalak, Jánosom. Én is nagyon örülök, Pistám.

Csók a család.

Tiborcz és csapata: az érinthetetlenek kasztja

Polt Péter még nem szólalt meg a Tiborcz-ügyben és a rendőrség is meglehetősen visszafogott. Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), hosszan tartó vizsgálódás után visszaélésekre és szervezett csalásra utaló jeleket fedezett fel az  Elios Innovatív Zrt. 2011 és 2015 közötti tevékenységében. Ennek a cégnek 2009 és 2015 között Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje is tulajdonosa volt.

Az OLAF jelentése szerint, amelyet egyébként a kormány igyekezett eltitkolni az állampolgárok elől, nemcsak túlárazással vádolja Tiborczékat, de megállapításaik szerint már a pályáztatás feltételei is annyira „testre szabottak” voltak, hogy kimerítik a szervezett csalás fogalmát: rendre olyan paramétereket jelöltek meg, amelyeknek egyedül a miniszterelnök vejének a cége felelt meg.

Hogy mekkora nagyságrendekről van szó, azt mi sem jelzi jobban, minthogy az OLAF – miután Tiborczék üzleteit az Európai Unió támogatta  – mintegy 12 milliárd forintot követel vissza Magyarországtól.

Most azonban visszakérik a pénzt. Hogy ki fogja visszafizetni, afelől nincsenek kétségeink. Jobb híján a magyar adófizetők lesznek kénytelenek a zsebükbe nyúlni, hogy visszaadják az Európai Uniónak a Tiborczékra kiszabott büntetés összegét.

A 2010 előtti időkben, különösen nem sokkal a választások előtt, az ilyen ügyek gyanúsítottjait nagy és szervezett sajtóérdeklődés kíséretében, vezetőszáron és bilincsben vitték volna el. Most, hivatalosan ugyan megindult a nyomozás, ám ennek a kimenetele igencsak bizonytalan. Az Elios szerdai közleménye szerint mind a pályáztatásnál, mind az elvégzett munkáknál minden rendben volt. Amit persze jogukban áll kijelenteni, a gyanúsítottnak nem kötelező maga ellen vallani.

A tanúknak azonban muszáj igazat mondaniuk. Márpedig tanúk vannak szép számmal ebben az ügyben. Tanúnak tekinthetők ugyanis azok, akik a pályázatok kiírásában, majd elbírálásában közreműködtek, valamint azon személyek, akik elvégezték a munkát. És persze azok is tanúk, akik átvették a Tiborczék cége által elvégzett, és – sok település panaszai alapján fogalmazhatunk így – nem mindig minőségi munkát.

A legfőbb ügyész, Polt Péter hallgat, de még hivatalának szóvivője sem mond semmit. Pedig, miután a miniszterelnök családja is érintett, ez az utóbbi évtizedek legnagyobb közéleti botránya. Függetlenül attól, hogy az ország lakosságának nagy része, a köszönhetően a kormány és a hozzá közelállók tájékoztatási túlsúlyának, nem, vagy csak nagyon keveset tud arról, hogy van egy nagyon súlyos ügy, amelyben a miniszterelnök veje is érintett.

A botrány azonban előbb-utóbb kínos lesz a kormány és a Fidesz számára.

Nem is feltétlenül a nyilvánosság miatt – ez ugyanis a fenti okokból következően eléggé korlátozott. Ám ez az ügy még azoknál a Fidesz-hívőknél is kiverheti a biztosítékot, akik feltétel nélkül hisznek Orbánban, és tűzbe tennék érte a kezüket.

Nem is feltétlenül azért, merthogy a történtek erkölcsi elveikkel ütköznének. Azért sokallhatnak be, mert veszélyben érezhetik a Fidesz öröknek és megbonthatatlannak tűnő hatalmát. Attól tartanak, hogy a botrány, ha nem sikerül időben mederbe terelni, elsodorhatja de legalábbis, jelentősen meggyengítheti Orbánt és kormányát.

Ráadásul az Elios-ügy miatt a párton belüli nimbusz is odaveszni látszik. Az a vélekedés, hogy Orbán Viktor becsületes és tisztességes, csak hát milyen nagy kár, hogy tisztességtelen emberekkel van körülvéve. A mostani botrány főszereplője azonban nem valamelyik miniszter, vagy államtitkár, hanem az Orbán-család egyik tagja – és ezt a Fidesz-hívők közül sem mindenki fogja megbocsátani.

Visszaélések az Eliosnál

0

Sajtóhírek szerint komoly szabálytalanságokat említ az Elios Innovatív Zrt.-ről szóló és a kormány által sokáig titkolt OLAF-jelentés.

Az Elios az a cég, amelyben 2009 és 2015 között Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje volt a tulajdonos, és amely számos magyarországi településen a közvilágítással kapcsolatos munkákat végzett.

Az már korábban kiderült, hogy az Európai Unó mintegy 12 milliárd  forint visszafizetését javasolja az illetékes bizottságnak, ám most a 24.hu azt is megtudta, hogy az Elios-szal kapcsolatba hozható valamennyi, összesen 35 projektben felmerült a vesztegetés gyanúja, és ezek közül 17-ben egy szervezett csalási mechanizmust is kiépítettek.

Különösen a 2012-es pályázatokra volt jellemző, hogy azokat oly módon írták kik hogy a pályázati feltételeknek egyedüliként az Elios felelt meg.

Tiborcz István üzleti ügyeiről, és az ezzekkel kapcsolatops OLAF-jelentésről korábban a Független Hírügynökség is beszámolt.

Mivel foglalkozik Magyarország miniszterelnöke?

Üzleti ügyekkel biztosan nem. És nőügyekkel sem. Bohócügyi államtitkára viszont van. Vagy legalábbis volt, mert néhány évvel ezelőtt még erről beszélt.

Sok rejtély övezte Orbán Viktor röpke bécsi útját. A miniszterelnök vonattal utazott az osztrák fővárosba, még a hátizsákjának is vásárolt egy külön helyjegyet, ám odakint a szolgálati kisbusza várta. Előzetesen úgy tűnt, hogy a Sebastian Kurz kancellárral történt megbeszélése után a magyar fél kérésére nem tartanak sajtótájékoztatót, ám az osztrákok meggyőzték Orbánékat, hogy ez odakint nem szokás. Ott, szemben a magyar gyakorlattal, az állami vezetők és a kormány tagjai szóba szoktak állni az újságírókkal. Végül kompromisszumos megoldás született:

négy előre egyeztetett kérdést lehetett feltenni a miniszterelnöknek.

Volt még két másik találkozója is Orbán Viktornak Bécsben. Heinrich Pecinával, a Népszabadságot fondorlatos módon bezáró volt Mediaworks-tulajdonossal még Kurz előtt találkozott, a kancellárral történt megbeszélés után pedig a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnökével ebédelt.

Az ezt követő sajtótájékoztatón az Index munkatársa megkérdezte Orbánt, hogy mikor fogja a kormány nyilvánosságra hozni az OLAF-jelentést, illetve hogy beszélt-e az ügyről a vejével, Tiborcz Istvánnal, mire a miniszterelnök azt válaszolta:

semmilyen üzleti üggyel nem foglalkozok, nem is fogok

Korábban azt is megtudhattuk róla, hogy nőügyekkel sem foglalkozik. Tavaly áprilisban kiderült, hogy Szemerkényi Réka washingtoni nagykövetet Szabó László külügyminiszter-helyettes váltja június végén. Akkor az egy ezzel kapcsolatos újságíró kérdésre azt válaszolta: nőügyekkel nem foglalkozom.

Két ügy tehát már biztosan van, amivel a nem foglalkozik a miniszterelnök. Üzleti- és nőügyek kipipálva.

Bohócügyekkel viszont foglalkozik Orbán Viktor. Ezt onnan tudni, hogy van, de legalábbis volt bohócügyi államtitkára. Ez egy régebbi történet, 2011-es. Akkor épp a rendvédelmi dolgozók tüntettek. Orbán Viktor hosszú hezitálás után végül fogadta néhány rendvédelmis szakszervezet vezetőjét. Akiket nem fogadott, azok a tárgyalások alatt odakint várakoztak a Kossuth téren.

Árok Kornél, akit mások mellett fogadott a miniszterelnök, az amúgy eredménytelen tárgyalások végeztével arra kérte Orbánt: ha már úgyis itt van, tartson egy rögtönzött szociális konzultációt a téren várakozóknak. „Ezt majd átadom a bohócügyi államtitkáromnak”, mondta erre a miniszterelnök.

Nyomozás egy minden gyanún fölül álló személy volt cége ellen

– Pistikém, te vagy az?

– Igen. Parancsolj velem, Péter bécsi.

– Hivatalból kereslek. Tudod, van az a nyomozás, amit ellened folytatunk. Pontosabban a volt céged, az Elios ellen.

– Még nem hallottam róla.

– Benne volt az újságban.

– Nem olvasok újságot. Ami a mi újságjainkban van, azt tudom nélkülük is, mert azokat a mi embereink írják. A többivel meg, ami még nem a miénk, nem idegesítem magam. Amúgy, hogy vagytok, Péter bácsi?

– Köszönöm, mint mindig. Jól.

– Na, ennek örülök. Már azt hittem, valami baj van, hogy hívsz.

– Tudod, Pistikém, van ez az OLAF-jelentés.

– Hallottam róla. A Bajnaiékat fogjátok megvádolni.

– Megpróbáljuk. De veled is beszélnünk kell.

– Parancsolj velem, Péter bácsi.

– Pistikém, neked, úgyis, mint a miniszterelnök vejének, mikor lenne alkalmas, hogy néhány szót váltsunk veled?

– Bármikor, Péter bácsi.

– Tényleg ne vedd tolakodásnak, de ezek ott az unióban nagyon ráfeküdtek arra a 13 milliárd forintra, ami szerintük a te sarad.

– A múltkor még 12 milliárd volt.

– Mostanra 13. Tudom, hogy elfoglalt vagy, alig van nap, hogy ne vásárolnál valamilyen céget, meg ilyesmi. De ha netán mégis tudnál időt szakítani arra, hogy a nyomozóink néhány, tényleg nem bántó kérdést feltegyenek…

– Mondd csak, Péter bácsi, nem lehetne lezárni ezt a nyomozást?

– Milyen nyomozást?

– Hát azt, amiről az előbb beszéltél.

– Csak vicceltem, Pistikém. Nyomozás a miniszterelnök veje ellen? Ne röhögtessél! Örülök, hogy hallottam a hangodat.

– Zene füleimnek, ha veled beszélhetek, Péter bácsi. Csók a család.

Lapszem 2­018. január 15.

0

Ma a Lórándokat és a Lórántokat köszönthetjük névnapjuk alkalmából. Ami az időjárást illeti: napközben is hűvös lesz, -2 és +2 fok között alakul a hőmérséklet az országban. Délelőtt még előfordul napsütés, lesz ahol lesz némi havazás is. Késő estére -6, -1 fokra hűl le a levegő. Lássuk, miről írnak a mai lapok!

 

Népszava – OLAF-jelentés: hallgat a kormány

2015-ben 17 vizsgálatot folytattak az uniós támogatási alapok magyarországi felhasználásáról. Ezek közül 14-ben állapítottak meg szabálytalanságokat. 2016-ban a 13 vizsgálatból 11 végződött ajánlások megfogalmazásával, ami azt jelenti, hogy visszaélésekre bukkant az OLAF – írja a Népszava, amely ezt a választ kapta az OLAF-tól  megkeresésre. Az unió csalás elleni hivatala legutóbb az Elios Innovatív Zrt. által 2011- 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban tárt fel súlyos szabálytalanságokat. A cég éveken át Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott. Az OLAF – amellett, hogy vizsgálata eredményeit elküldte a magyar vádhatóságnak – meg nem erősített sajtóhírek szerint azt ajánlja az uniós testület regionális főigazgatóságának, hogy követelje vissza a beruházásra adott 40 millió eurót, azaz nagyjából 12 milliárd forintot.

„Azonnal hozzák nyilvánosságra a Tiborcz-ügyben készült OLAF-jelentést!” – szólította fel a magyar kormányt Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: az Orbán-kormány korábban más ügyekben elengedhetetlennek tartotta az OLAF-jelentések közreadását, a brüsszeli hivatal pedig ehhez az adatok védelme és az alapjogok betartása mellett rendre hozzá is járult.

Jelen esetben sincs tehát akadálya a dokumentum mielőbbi nyilvánosságra hozatalának

– írta közleményében a képviselő.

Magyar Nemzet –  Semjén Zsolt is lobbizott a Naffa családért

„Messzemenően támogatta” a kormány egyik legkedvesebb arab üzletembere, Zaid Naffa testvéreinek honosítási kérelmét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az érintett Tarik Naffa és Huda Naffa meg is kapta a magyar állampolgárságot még 2014-ben – tudta meg a Magyar Nemzet az LMP-s Demeter Márta iratbetekintése nyomán. Elsőként a külügy fordult levélben Semjén Zsolthoz a támogatásért még 2014-ben. „Naffa úr és Naffa asszony” érdekében, arra kérve, hogy a honosításról szóló kérelmet terjessze fel elbírálásra Áder János köztársasági elnöknek. Semjén kabinetje is levelet írt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának címezve, s azt írták:

„Amennyiben a törvényben előírt feltételeknek megfelelnek, úgy honosításukat nemzetpolitikai érdekből miniszterelnök-helyettes úr támogatja”.

A két testvér közül Tarik Naffa személye különösen érdekes. Ugyanis ő is eljárt annak érdekében, hogy a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi, tavaly januárban elhunyt Ghaith Pharaon tartózkodási engedélyt kapjon Magyarországon. Tarik Naffa megkapta a magyar állampolgárságot, ám a Pharaon és Orbán Viktor közös 2014-es vacsoráját megszervező Zaid Naffa kétszer is elbukott az ehhez szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.

A két Naffa fivérrel egyébként nem teljes a családra jutó tiszteletbeli konzulok száma, ugyanis Semjén Zsolt másik támogatottja, Huda Naffa is tiszteletbeli konzul – Macedóniát képviseli Jordániában.

Magyar Idők – Domokos László ÁSZ-elnök a pártok gazdálkodásáról

Az államnak eredményességi célokat kellene megszabnia minden olyan szereplő számára, amely közpénzt költhet el – hangoztatta a lapnak adott interjújában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki egyben sajnálatosnak nevezte, hogy egyes pártok pénzügyei átláthatatlanok. Beszélt arról is, hogy lehetne még hova csökkenteni az adókat.

Habár az interjú zömében az adókról beszélt az ÁSZ elnöke, s dicsérte a kormányt, amiért sikerült úgy lefaragnia a terheket, hogy közben visszaszorította a fekete gazdaság súlyát, a végén néhány mondat erejéig (egy kérést kapott erről) érintette a közpénzek felhasználásának hatékonyságét is. Mint leszögezte: „mindenekelőtt törvényesen, szabályosan kell elkölteni az adófizetői forintokat. Érdekes módon ezt az alapvető elvárást egyes politikai pártok sem teljesítik. Az ÁSZ számos politikai szereplő 2015–2016-ös gazdálkodásáról állapította meg nemrégiben, hogy nem átláthatóan és nem elszámoltathatóan kezelték a költségvetésből kapott százmilliókat, és a saját elszámoltathatóságukat sem lehetett megbízhatónak értékelni. A pártoktól elkanyarodva: meggyőződésem, hogy

a közpénzek felhasználásától akkor várható nagyobb hatékonyság, ha minden közforinthoz ellenőrizhető eredményességi kritériumokat szab az állam.

Azaz rögzíteni kell, hogy milyen minimális eredményt várnak el a döntéshozók azoktól, akik a költségvetésből jutnak forráshoz” – szögezte le.

Dokomos egyébként a személyi jövedelemadó, a járulékok és a munkabérek után fizetendő vállalkozói közterhek további csökkentését sürgette, s úgy fogalmazott: ettől a reálbérek emelkedése és a családok anyagi biztonságának növekedése remélhető.

Magyar Hírlap –  Soltész Miklós interjú pénzekről, civilekről, tervekről

A liberális diktatúra képviselői olyanokat akarnak beengedni Európába, akik évszázadok óta a zsidóság és a kereszténység romlására törnek – állítja Soltész Miklós egyházi, civil és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Szerinte eljött a liberalizmus vélemény­-diktatúrája.

„Látszik, Soros György futtatottjai elveszítették az élethez kötődő realitásérzéküket.

Nem ismerik a valóságot, például a bevándorlókkal való együttélés elképesztő nehéz­ségeit, miközben életidegen dolgokat erőltetnének rá a társadalomra.” A TASZ-ról részletesen is beszélt, majd leszögezte: „legutóbb már annak a lehetőségét vetette fel a szimpatizánsai számára, hogy anarchista módon zavarják meg a hazai választásokat. Ez szerintem alkotmányos aggályokat, kérdéseket vet fel.”

Szóba került az interjúban ,hogy milyen elvek alapján osztották szét egyházak alapján év végén több mint 100 milliárd forintot („nemcsak az egyházak, a hívő emberek, hanem végeredményben az egész társadalom javára szolgáló”  célokra). Közölte azt is, hogy mégsem épül rendezvényközpont Csepelen a 2020-as eucharisztikus kongresszusra, ehelyett a Hungexpo területének, csarnokainak fejlesztése valósulhat meg a találkozóra. A „migránsokkal” kapcsolatban

 

Tiborcz cége miatt büntetik Magyarországot, de a kormány szerint Bajnai a hibás

Ameddig lehetett, titkolta a kormány és sajtója az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának azt a jelentését, amelyben elmarasztalják az Elios céget, amiért szabálytalan közbeszerzés útján, a szokásosnál drágábban, valamint az elvártnál rosszabb minőségben végezték el a közvilágítás munkáját számos magyarországi településen. Az OLAF azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy vegyék vissza a pénzt, összesen 12 milliárd forintot.

Amikor mégis megírták, azt is kénytelenek voltak közölni, hogy az Elios a vizsgált időszakban, 2011-1015 között, Tiborcz István cége volt, bár azt nemigen tették hozzá, hogy Tiborcz István nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök veje.

Végül Kovács Zoltán kormányszóvivő is megszólalt az ügyben, aki nem kevesebbet állított, minthogy az említett szabálytalanságokért Bajnai Gordon és kormánya a felelős. Vagyis, ők tehetnek arról, hogy a közvilágítási program drágábban, silányabb minőségben és szabálytalan közbeszerzés révén valósult meg.

A kormányszóvivő azzal érvelt, hogy a magyarországi közvilágítás megújításának ötletét még a Bajnai-kormány vetette fel, így szerinte az is nyilvánvaló, hogy a későbbi szabálytalanságokért, amikor már nem ők voltak kormányon, Bajnaiékat terheli a felelősség.

Ha a Kovács-féle – nevezzük így – logika mentén haladunk, akkor a  következő történhetett: Bajnai Gordon miniszterelnök 2009-ben kitalálta, hogy jó lenne, ha Magyarországon korszerűbb volna a közvilágítás. Több lenne a fény, és biztonságosabbak a települések.

Bajnai – még mindig a Kovács féle logika mentén haladva – 2009-ben azt is kitalálta, hogy a közvilágítás megújítására pályázatot kell kiírni, s ő maga javasolta, hogy a pályázat előkészítésében Tiborcz István egyik barátja és üzlettársa is részt vegyen. Ezzel Bajnai nyilván azt akarta elérni, hogy a pályáztatás feltételeit a majdani miniszterelnök, Orbán Viktor vejének a cégére szabják, vagyis, hogy Tiborcz István nyerje el a milliárdos megrendelést.

Bajnai még azt is kitervelte, hogy Tiborcz cége, az Elios majd csapnivaló minőségben végezze el a munkát, úgy, hogy annak befejezése után az érintett településeken sokkal sötétebb legyen, mint a közvilágítás megújítása előtt volt. Ráadásul mindez sokkal többe került, mint amivel előre számoltak – ezt is Bajnai találta ki még 2009-ben.

„Ott van a haza, ahol a haszon”

Vidnyánszky Attila végletekig eldurvult világot mutat Bánk bán rendezésében, a Gobbi Hilda Színpadon. Ottó a nyílt színen otrombán megerőszakolja Melindát, valóságos udvari orgia tanúi is lehetünk, és ez az orgia persze jelképezi mindazt a mocskot, káoszt, aljasságot, ami itt honol.

Vidnyánszky akkurátus alapossággal lepucol Katona József darabjáról minden üres fennköltséget, értelmetlen pátoszt, a mából kiindulva, de napi aktualitásokat nem használva, rendezi meg a produkciót. Megnöveli Biberach fajsúlyát, már-már főszereplővé teszi, érzékeltetve ezzel, hogy elszaporodtak ezek az alattomos képmutatók, gyakorlott bajkeverők, haszonleső, nagyzoló, csúszómászók. Biberach harsogja az inkriminált mondatot, „ott van a haza, ahol a haszon.” És ennek megfelelően lúdbőröztetően tenyérbemászó fickót játszik, remekül, Horváth Lajos Ottó. Megmutatja, hogy egy alapvetően okos, agyafúrt ember hogyan válik a gerinctelenség, a számító elvetemültség, a rideg agresszió megtestesülésévé.

Vidnyánszky színre visz egy egész televényt, ott van a félkörívben körülült színpadon Biberach sok-sok inkarnációja, és nagy elánnal mérgezik a levegőt. Gyakran állandó a mozgás, párhuzamosan többféle cselekmény is zajlik, mint amikor megyünk az utcán, és jó néhány dolgot látunk és hallunk magunk körül egyszerre. Mindehhez a kaposvári színinövendékek még élő zenét is szolgáltatnak, de színészként is jelen vannak, táncolnak is, pulzál, lüktet, él az előadás, amihez jelentős mértékben hozzájárulnak Olekszandr Bilozub parádés jelmezei, riasztóan rideg díszletei. Aztán amikor valami igen fontos történik, csönd lesz, netán halálos, vészjósló csönd, és ott áll például szemben a másikkal Gertrudis meg Bánk, és ahogy egymás szemébe néznek vádlóan, mindketten felsebzetten, fájdalmasan, az maga a lidércnyomás. Ekkor nincs is értelme semmi párhuzamos történésnek, mert, ha cigánygyerekek potyognának az égből, akkor is csak rájuk lehetne figyelni. Erre a sorsdöntő összecsapásra, meg a két karizmatikus színészre. Mindketten fenomenálisak.

Udvaros Dorottyának több olyan szerepe volt a Nemzetiben, amiben inkább csak egy jel volt a rendező koncepciójában, mint kiteljesedő színész. Hát most kiteljesedhet, és meg is teszi. Naggyá nő a deszkákon. Eszében sincs egyértelműen undok, idegenszívű királynőt játszani. Nem kapásból utálható perszónát ad. Nagyon is árnyalja a képet azzal, hogy bár kezében a hatalom, próbál beilleszkedni a magyarok közé, és szenved attól, hogy ez nehezen megy. Félti magát, félti gyermekét, félti távollévő férjét a háborúban. Sok szempontból ő is kiszolgáltatott.

Bánkot soha nem láttam ilyen jól játszani, mint most Mátray Lászlótól. Tán még akkor sem, amikor saját társulatában, Sepsiszentgyörgyön, Bocsárdi László rendezésében, egészen más felfogásban, alakította a szerepet, szintén meglehetősen jó előadásban. Igazi, magas, izmos, férfias hősszínész, de egyáltalán nem úgy, hogy öblöget a hangjával, amivel egyébként szépen megáldotta a természet, ha úgy istenigazából kiereszti, repednek a falak. De nem él vissza ezzel az adottságával, tud akár suttogóan töprengő, vívódó színész lenni, mestere a színpadi élve boncolásnak. Udvaros és Mátray találkozása a deszkákon esemény, hitelesen játszanak nagyvadakat, hiszen ők is színházi nagyvadak.

A kisembert, Tiborcot formázó Varga József nem térdeplő, könyörgő, kérvényezőt ad. Egyenes gerinccel sorolja a végtelenségig a panaszait, mint aki tudja, nem rajta múlt, hogy ebek harmincadjára jutott az ország. Söptei Andrea Melindaként mártírt ábrázol, aki bármennyire is próbálkozik, a temérdek gazsággal szemben nem lehet hathatós ellenszere. A Biberach tanítvány, és általa félrevezetett Ottó, Farkas Dénes megtestesítésében, maga lesz az elszabaduló, gátlástalan szörnyeteg, méltán rohan a vesztébe. A lázadó Petur bán Olt Tamás, akiben iszonyú mennyiségű indulat, düh gyűlt össze, mégsem jut el az életképes pártütéség, Bánk le tudja csendesíteni, hogy aztán maga hajtsa végre a véres bosszút.

Szalma Tamás II. Endreként, aki hasonló cipőben jár, mint Bánk, némi feloldozással szolgál. Nagy lélekről tanúbizonyságot téve, megbocsát, amennyire lehet. Ezzel a manapság ritkaságszámba menő gesztussal megteremti a megbékélés lehetőségét. Hogy aztán ez bekövetkezik-e, azt a kérdést nyitva hagyja az átütő erejű előadás. A jelenlegi súlyos helyzetben nem is tehet mást.

Tudja, miről beszélgetett Tiborcz és Lázár egy belvárosi étteremben?

Az azonnalinak köszönhetjük az itt látható fotót. Amióta a portál közzétette, sokan találgatják, hogy miről beszélgethetett egymással a két férfi, Lázár János és Tiborcz István.

Lázárt mindenki ismeri, róla tudjuk, hogy miniszter, ő vezeti a miniszterelnökséget. Tiborcz Istvánnak nincs állami funkciója, ő ennél magasabban áll, főként azért, mert ő Orbán Viktor miniszterelnök veje.

Sokan találgatják, hogy miért találkozott és miről beszélgetett egymással a két férfi a belvárosi Börze étteremben. Többen még attól sem riadnak vissza, hogy összefüggést véljenek felfedezni arra vonatkozóan, hogy Lázár János, funkciójából következően, az uniós fejlesztési pénzek elosztásáért felelős miniszter, míg Tiborcz István, aki feleségének emlékezetes közlése szerint független a miniszterelnöktől és a saját lábán áll, igen sikeres üzletember.

Nem tudjuk, hogy van-e köze a rokonsági foknak abban, hogy Tiborcz vállalkozásai rendre nagyon sikeresek és igencsak jövedelmezők. Tiborcz korábbi cége, az Elios nagyon kedvező, sokszor versenytársak nélküli pályázatokon nyert el egy csomó közbeszerzést, amelyek keretében uniós pénzből korszerűsítették a közvilágítást számos településen.

A teljesség kedvéért meg kell még jegyeznünk azt is, hogy ebben az ügyben az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálódik. Tiborcz István azóta kiszállt az Eliosból.

Mindez persze lehet találgatás. Szebben szólva: összeesküvéselmélet. Valószínűbb, hogy a következő történt.

Tiborcz István megunta a saját lábon állást, változatosságra volt szüksége. Gondolt egy nagyot – ha szeretnénk a szóvicceket, azt írnánk: gründolt egy nagyot – és felutazott Budapestre. Sétált az utcákon, nézegette a házakat, az embereket, de előtte még megfogadta magában, hogy miután ő, mint a miniszterelnök veje nem teheti meg, hogy a kormány tagjaival mutatkozzon, nem is találkozik senkivel.

Aztán egyszerre csak nagyon megszomjazott. Gondolta, iszik valamit. Ez amúgy nagyon emberi dolog, ha valaki szomjas, igyon valamit, mielőtt még kiszárad a torka.

Addig-addig ment a számára ismeretlen városban Tiborcz, míg elé nem tárult a Börze nevű étterem. Amikor belépett, azonnal észrevette, hogy már minden asztal foglalt.

Szerencsére.

az egyik asztalnál egy igen szimpatikusnak látszó férfi ült.

Tiborcz odalépett hozzá, és udvariasan megkérdezte, hogy leülhet-e.

Amikor az ismeretlen, aki a fotón Lázár Jánosnak látszik, bólintott, Tiborcz leült. Rendelt a pincértől egy italt, majd eredeti tervének megfelelően, inni kezdett. Ittak, ahogyan kell. Közben nem beszéltek egy szót sem. Egy ideig ittak némán, majd Lázár hirtelen az órájára nézett, felállt, elköszönt, és távozott.

Annyira sietett, hogy még a számláját is Tiborcznak kellett kifizetnie.

Hát, valahogy így eshetett. Úgyhogy mindenkinek, aki gyanús ügyletet sejt a két férfi találkozása mögött, innen üzenjük: nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen oszolni és tovább haladni.

Szigetvári szerint Tiborcz Orbán egyik strómanja

0

Tiborcz István ma interjút adott az Origónak. Orbán Viktor veje nem szokott nyilatkozni a sajtónak, most is csak a kormányszócsővé alakított portállal tett kivételt.

Tiborcz a napokban azzal került a lapokba – nem mindegyikbe, hiszen a közmédia, valamint a kormányhoz közeli újságok nem szoktak vele kapcsolatos híreket közölni – hogy

Budapest egyik legdrágább helyén vásárolt házat.

A hely annyira előkelő, hogy ingatlanszakértők szerint csak a telek ára több százmillió forintra rúg.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke szerint Tiborcz István Origónak adott interjújából kiderült, hogy Orbán veje a miniszterelnökhöz hasonlóan retteg a valódi újságírói kérdésektől, csak egy lopott adófizetői pénzből felvásárolt, kormánypropagandát harsogó médiumnak mer nyilatkozni. A miniszterelnök veje és egyben strómanja az Origónak adott mai interjújában féligazságokat híresztelő újságírókról, tisztességtelen támadásokról beszélt. Ugyanakkor az is kiderült, hogy

meghatározó része van a tulajdonosi körének titkolásáról hírhedté vált, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó BDPST Zrt-ben.

Tiborcz István az interjúban azt is elpanaszolta, hogy bár a BDPST Zrt.-ben valóban meghatározó tulajdonrésze van mégsem akart eddig senki utánajárni, kik a valódi tulajdonosok, pedig bárki betekinthetett volna a részvénykönyvbe. Amennyiben a személyre szabott törvénykezéssel helyzetbe hozott cég valóban annyira transzparens, ahogy azt a stróman-vej állítja, akkor feltételezzük, hogy nem jelentene gondot a cég „bárki által megtekinthető” részvénykönyvének internetre való feltöltése.

Szigetvári Viktor szerint Tiborcz István valójában nem saját teljesítményének köszönhetően lett „ingatlanvállalkozó”, hanem az államtól igazi verseny nélkül vásárolt, állami bankok hiteleivel támogatott projekteknek. Tiborcz István sem több Orbán egyik strómanjánál. Cégeit, érdekeltségeit csak azért hizlalja fel a Fidesz-kormány adófizetői pénzből, hogy azokkal vagyontárgyakat vásároljon, így pedig a miniszterelnök vagyonát gyarapítsa.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK