Kezdőlap Címkék Tarjányi Péter

Címke: Tarjányi Péter

Hogy reagálna a rendőrség Orbán választási vereségére?

Elképzelhető-e Magyarországon is olyasmi mint a Capitolium ostroma volt Washingtonban azt követően, hogy Donald Trump elveszítette a választásokat?

“Amit az Egyesült Államokban láttunk, és amivel Trump elnök próbálkozott, azt itthon egyszerűen nem lehet megpróbálni” – nyilatkozta a Hírklikknek Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Aki azért hozzátette:

“ha mégiscsak megpróbálnák, akkor az nagyon durva lenne, mert polgárháborús helyzetet teremtene, amelyben a nyertes ellenzék és a vesztes Fidesz hívei egymásnak esnek.”

A rendőrség, az ügyészség és a többi szervezet “tudni fogja a dolgát” – legalábbis Tarjányi Péter szerint.

“Ha a választási eredmények azt mutatják, hogy Orbán veszített, akkor ezek az erők tudni fogják a dolgukat. Egyszerűen nem fogják engedni, hogy akárcsak egy olyan eset is előforduljon mint a Capitolium ostroma az Egyesült Államokban. Persze nem lehet kizárni, hogy nálunk egymásnak esik mindenki, de ennek az esélye 1%”.

Tarjányi végül azt jósolja, hogy “ha Orbán veszít, akkor itt egy teljesen normális, békés átmenet lesz.”

Mire alapozhatja véleményét a biztonságpolitikai szakértő?

A magyar tisztikart az elmúlt harminc évben az Egyesült Államokban illetve Nyugat Európában képezték ki. Ez feltételez bizonyos lojalitást a NATO-hoz és elsősorban Washingtonhoz. Budapesten az amerikai nagykövetség nyíltan támogatja Márki-Zay Pétert, Orbán kihívóját. Brüsszel és az Európai Unió nagyhatalmainak vezetői sem rejtik véka alá, hogy Orbán bukásában reménykednek. Ez erős korlát a magyar fegyveres erőknek. Amelyek 1990-ben is puskalövés nélkül adták át a hatalmat a demokratikusan megválasztott ellenzéknek.

Az USA nagykövetsége minden bizonnyal Orbán Viktor miniszterelnököt is figyelmeztette, hogy a polgárháború nem opció Magyarországon. Donald Trump ugyanakkor nyilvánosan támogatásáról biztosította Orbán Viktort. Az ex elnök újra be akar költözni a Fehér Házba, ahol újra szívesen fogadná Orbán Viktort. A Biden adminisztráció viszont mielőbb le akarja zárni az Orbán korszakot Magyarországon.

Csakhogy februárban Budapestre látogat Putyin orosz elnök. Számára Orbán Viktor választási győzelme lenne az előnyösebb noha kiválóan elboldogult Gyurcsány Ferenccel is, akit épp a Fidesz nevezett Putyin pincsijének.

A magyar választásra immár figyel a külvilág: ezt minden résztvevőnek tudomásul kell vennie. Mindenekelőtt magának Orbán Viktornak, akinek egyetlen túlélési esélye maradt: olyan választási eredményt produkálni, amely egyértelműen mutatja a többség támogatását. A választási csalás, melyet Putyin előszerettel alkalmaz, Magyarországon szinte kizárt a nagy nemzetközi figyelem miatt. A polgárháborús opciót, kevesen támogatnák külföldön, belföldön viszont minden bizonnyal nagyobb az esély 1%-nál, melyet Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő említett.

Nem Szijjártó védelme a furcsa

„Nem az a furcsa, hogy Szijjártó Péter bekerült a TEK által védett magyar politikusok és közéleti személyek közé, hanem az, hogy eddig nem védték, miközben a legfőbb ügyészt igen” – mondta a Független Hírügynökségnek Tarjányi Péter biztonsági szakértő. A Magyar Közlönyben a napokban jelent meg, hogy már a külgazdasági és külügyminisztert is a terrorelhárítók védik.

Hatosra bővült az állandó TEK-védelmet élvező politikusok és közéleti személyek csoportja Magyarországon: a miniszterelnök, a köztársasági elnök, a külügyminiszter, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész tartozik ide. (Orbán Viktor és Polt Péter közeli családtagjaik védelméről is gondoskodhat a terrorelhárítás.)

Nyugat-Európában – Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában például – már jó pár éve biztosítják a külügyminiszterek védelmét, mondta Tarjányi, aki Magyarországtól elvonatkoztatva emlékeztetett arra, hogy egy ország külügyminisztere – politikai akaratot végrehajtva – egy személyben irányítja a teljes diplomáciai tevékenységet, s felel is ezért.

„A mai világban biztonsági kockázatelemzési szempontból elfogadhatatlan,

hogy egy külügyminiszter – a segítőit leszámítva – egyedül utazik például egy észak-afrikai, ázsiai vagy közel-keleti országba, ahol a mozgása „nyílt információ”, s adott esetben az iszlám állam egy terroristája nyugodtan le tudja szúrni a szállodájában a liftben” – mondja Tarjányi, emlékeztetve az isztambuli orosz nagykövet ellen elkövetett merényletre. (Mint emlékezetes, 2016. decemberében egy kiállítás megnyitóján követtek el halálos merényletet Andrej Karlov Oroszország törökországi nagykövete ellen.)

Magyarországon is volt idő, amikor komoly védelmet kapott a külügyminiszter – a délszláv válság idején, amikor ezt indokolta az akkori diplomáciai tevékenység. Napjainkban pedig ugyan az Iszlám Állam politikai szárnyát igen, de a terroristaszárnyát nem sikerült megsemmisíteni, sőt, ez utóbbi erősödött is, és

Magyarország is rajta van a terrorszervezet listáján, még akkor is, ha annak csak az „alsó végén”

– mondja Tarjányi. Szijjártó pedig egy NATO- és EU-tagállam diplomáciájának irányítója, s kell is őt védeni – szögezte le.

Felvetésünkre, hogy miért nem kapott ilyen védelmet Szijjártó 2015-ben, amikor a terroristák beszivárgása inkább realitás volt mint ma (s tegyük hozzá, a kormányzat riogatta is a lakosokat ezzel), a biztonságpolitikai szakértő meggyőződését fejezte ki, hogy a TEK és a belügy javasolta az állandó védelem kiterjesztését rá is, de akkor a politika másként döntött. A politikáé volt a végső szó egyébként akkor is – mondott egy példát –,  amikor a kilencvenes évek elején Magyarország és Izrael újból felvette a diplomáciai kapcsolatot, s az első budapesti nagykövet, David Krausz ugyan nem kért védelmet, de a Knesszet másként döntött, és védett személy lett.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében a TEK az idei évre 504 millió, jövőre pedig 641 millió forint többletpénzt kapott Szijjártó védelmére. A TEK-védelem – mint megtudtuk Tarjányitól – tartalmaz egy egyszeri költséget, ezért is kap arányaiban jóval többet az idén az év hátralévő részére ebben az esetben, mint jövőre egész évre. Ki kell építeni a technikai védelmet, „fel kell okosítani” az általa használt ingatlanokat, járműveket, stb., ki kell képezni az őt védő embereket. S vannak az állandó kiadok, a fizetésük, az utaztatásuk költsége, a lőszerek, stb. – sorolta a biztonságpolitikai szakértő.

Tényleg betiltják a Békemenetet is?

Szigorítja az állampolgári elégedetlenség miatt szerveződő utcai tüntetések feltételeit a héten beterjesztett új gyülekezési törvénytervezet. Ez a rendőrségnek szinte korlátlan jogokat biztosít a demonstrációk betiltására. A Független Hírügynökség által megkérdezett jogvédők szerint a beterjesztett jogszabály több paragrafusa is pontosabbá tette a már meglévő törvényt, s néhol még a tüntetők jogait is védi.  Az egykori politikus, Tamás Gáspár Miklós szerint az új törvény alapján ma tilos lenne az, ami a rendszerváltás idején még szabad volt, Kuncze Gábor ex-belügyminiszter pedig úgy látja, ha elfogadják a törvényt, Magyarország már nem lesz olyan szabad ország, mint korábban volt.

 

Az elmúlt évek tüntetései valószínű betilthatóak lennének, ha már érvénybe lépett volna a kormány által a héten beterjesztett új gyülekezési törvény. A jogszabály-tervezet ugyanis tilt minden demonstrációt, amely a közrend veszélyeztetésével jár. Csakhogy a döntéshozók adósak maradtak a közrend pontos meghatározásával. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt évek tömeges utcára vonulásai, így az internetadó elleni és a CEU melletti tüntetés, vagy a Budapest Pride, de még a Békemenet is ma lazán betiltható lenne.

Nem beszélve 2006-os Kossuth téri tüntetésről, amelyet szinte bizonyosan be lehetett volna tiltani, mert valóban tartósan akadályozta az autóforgalmat, vagyis veszélyeztette a közrendet – hívja fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért szervezet. Ugyancsak a közrend veszélyeztetésének számítana, ha a tüntetők a bíróságok működését megzavarnák, ebből következően a devizakárosultaknak nem lenne lehetőségük kivonulni a Kúria elé. A jogszabály szerint már két ember hangos, utcai véleménynyilvánítása is tüntetésnek minősül, tehát betiltható.

Az Eötvös Intézet jogásza Pásztor Emese szerint a ma még hatályos törvény alapján a demonstrációk betiltására csak pontosan meghatározott esetben van lehetőség. A frissen beterjesztett jogszabály viszont olyan mértékben bővíti a rendőrség jogait, hogy a jövőben elvileg bármilyen tüntetést betilthat, ehhez ugyanis a közlekedés rendjének legkisebb sérelme is elegendő. Vagyis a benyújtott törvényjavaslat – ha a jelenlegi formájában fogadják el – jelentősen szűkíti majd a szabad gyülekezés lehetőségét, és felhatalmazza a rendőrséget az önkényes döntések meghozatalára.

Tamás Gáspár Miklós viszont úgy véli, hogy az új gyülekezési törvény több, eddig vitatott helyzetet pontosít. A rendszerváltásban aktív szerepet vállaló filozófus szerint a rendőrség döntési jogköre valóban megnőtt, de előnye a jogszabálynak, hogy több, eddig tisztázatlan részletet pontosít, így rendelkezik az egy időben tartott demonstrációk megrendezésének szabályairól is. Tehát Tamás Gáspár Miklós egyetért a Mércében megjelent, Kalocsai Kinga által jegyzett írással, amely szerint nincs nagy gond a gyülekezési törvénnyel. A publicista ma inkább azt tartja nagyobb bajnak, hogy a társadalom – bár sok az elégedetlen ember, – ma már fásult, s emiatt nem vonul az utcára.

Azt a biztonságpolitikai szakértő, Tarjányi Péter is hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet számos olyan gumiparagrafust tartalmaz, amely lehetővé teszi a rendőrségnek a tömegdemonstrációk ellehetetlenítését, esetleg betiltását. Vagyis ha a rendvédelem azt akarja, hogy az emberek ne menjenek utcára, akkor ezt könnyűszerrel el tudja érni. Ugyanakkor a jogvédő szervezetek figyelmét elkerülhette, hogy a jogszabály sok szempontból pontosabb lett, néhol szigorúbb ugyan, de a tüntetés résztvevőinek a biztonságára is jobban ügyel. Tarjányi szerint – a tiltakozás ellenére – a törvényt biztosan elfogadják, de valójában csak a gyakorlatban dől majd el, hogy az új szabályozás lehetőséget ad-e az embereknek a tiltakozás, a gyülekezési vágy kifejezésére. Ehhez bizalomra lenne szükség a hatalom, a rendőrség, illetve az elégedetlen tömegek között. Ha ez hiányzik, akkor a jogszabály is alkalmatlan lesz a feladatára.

Az egykori belügyminiszter Kuncze Gábor is azt megerősíti, hogy az új jogszabály megkönnyíti a hatalomnak a tüntetések tiltását. Pedig a demokráciában a mindenkori kormányzatot akkor is szembesíteni kell az elégedetlen emberek véleményével, ha az a hatalmon lévőknek nem tetszik. Kuncze szerint, ha elfogadják a gyülekezés korlátozását, akkor Magyarország már nem az a szabad ország lesz, mint amilyen volt a rendszerváltás utáni években. Igaz – tette hozzá – 56-ban sem éltünk szabad országban, de a legvadabb diktatúra idején is utcára vonultak az emberek, mert ha komoly az elégedetlenség, akkor a népet a legszigorúbb törvény sem képes megállítani.

Puccs az MSZP-ben, avagy fejezetek a szocialista párt hálószobatitkaiból

„Ha az ellenzéki pártok a kormány megbuktatása helyett egymás szavazóinak elcsábítására törekszenek, akkor annak súlyos választási vereség lesz a következménye”- nyilatkozta két hónappal ezelőtt a Független Hírügynökségnek Tarjányi Péter. A Magyar Progresszív Mozgalom vezetője – akit egyébként leginkább biztonsági szakértőként ismer a hazai közvélemény – azt is megígérte szerkesztőségünknek, hogy ha az ellenzéki pártok között nem lesz választási együttműködés, akkor elmondja, hogy ez kinek a felelőssége.

 

Ki a felelős azért, mert az ellenzéki pártok között még ma is csak részleges együttműködés van?

Elmondom azonnal, de előtte lépjünk egyet hátra. A szocialista párt vezetése 2016 elején felkért arra, hogy másokkal együtt vegyek rész a kormányváltás előkészítésében.

Ki kérte fel?

Személyesen a pártelnök, Tóbiás József.

Önt biztonsági szakértőként és vállalkozóként ismeri a közvélemény. Hogy jutott a szocialista pártelnök eszébe?

Titok volt eddig, de valójában már a 2002-es, és a 2006-os kampánycsapatban is részt vettem. Két győztes választás háttérembereként elsősorban szervezésben, illetve a hazai és külföldi kapcsolatok építésében vettem részt.

Most mi volt a feladata?

Elsősorban az ellenzék állapotát kellett alaposan feltérképezni, beleértve a Jobbik néppártosodási törekvéseit. Ezen kívül igyekeztünk megvalósítani a baloldal teljes mozgósítását, természetesen a bizonytalanok választási hajlandóságának növelésével. Végül igyekeztünk kapcsolatot keresni a civilszféra, a nagyvállalkozók, a szakszervezetek és külföldi szakmai szervezetek képviselőivel.

Tehát lényegében új politikai stratégia körvonalait kellett kialakítani?

Így van, de ez egyáltalán nem volt könnyű. Gondoljon bele: a korábbi választási kampányokban Kovács László segítségével szinte minden hivatalban lévő külpolitikust könnyűszerrel elértünk. Egy éve viszont még az is komoly nehézséget okozott, hogy némely európai ország külügyminisztériumában egyáltalán fogadják a telefonhívásunkat.  Illetve már az is gondot jelentett, hogy valóban komoly szakértőket nyerjünk meg a pártnak, ugyanis a vezérkar szerette volna elkerülni az addig foglalkoztatott, de már belterjessé váló, ámbár divatos politikai tanácsadókat. Ugyanis a kormányváltáshoz, az orbáni rendszer megdöntéséhez elengedhetetlenül szükséges a kelet- és közép-európai folyamatokat tisztán látni. Tehát ütőképes külföldi szakértőket igyekeztünk találni.

Ma már tudhatjuk, hogy a német szociáldemokraták szakértőjét szerződtették. Gondolom, csodát vártak tőle…

Szó sincs róla, magunkat kellett kitalálni: a programunkat, és azt, hogy miért szavazzon ránk a magyar választó. Nem akartunk egy Fideszre reagáló pártot, hanem egy kezdeményező politika alapvonalait akartunk kidolgozni, amely hitelesen képes elmondani, hogy mit akar kezdeni Magyarországgal. A munka jórészét 2016 őszéig elkezdtük, ha nem is fejeztük be. Viszont megtaláltuk azokat a pártbeli szereplőket, valamint gazdasági és politikai elemzőket, akik a feladatokat tőlünk majd átvehetik.

Kívülről viszont azt látta a laikus, hogy az MSZP már megint nem készül fel a választásokra. Maradtak a régi szereplők, s komoly mondanivalójuk sincs a választók számára.

Ez nem volt igaz, mert piszkosul készültünk. Az elvégzett munka eredményét, és az új szereplőket is bemutattuk.

Kik voltak az új szereplők?

Neveket nem akarok mondani. Egyébként 2016-ban Kötcsén Gyurcsány Ferencet beavattuk a tervekbe, s az ex-miniszterelnök megértette, hogy itt komoly munkát végeztünk. Ne felejtse el, hogy akkor már Molnár Gyula volt a pártelnök, Tóth Bertalan a frakcióvezető, tehát az operatív vezetők körében szinte teljes generációváltás volt.

Viszont továbbra sem vették fel a világ külügyminisztériumaiban a telefonjaikat, mert Kovács Lászlót kihagyták a vezérkarból. Miért kellett a jól teljesítő, idősebb generációt háttérbe lökni?

„Az új seprő jól söpör” – elve működött, nyilván személyi ügyekben a párt fiatalított, és szerette volna a múltat lezárni. Ezen kívül a szocialista párt fiatal vezetői túlságosan meg akartak felelni a médiának, s igyekeztek elvenni még a lehetőségét is az előforduló kommunistázásnak. De személyeskedéseket, gyűlöletet nem tapasztaltam, kétségtelen több hadra fogható, tehetséges ember is eltűnt.

Ez akkoriban volt, amikor kiszivárgott, hogy Lattmann Tamás lenne a párt miniszterelnök-jelöltje?

Igen, 2016 novemberéről van szó, amikor a háttérben erről megindultak az egyeztetések.

De ez még mind a legnagyobb titokban történt?

Nem véletlenül, hiszen a Fidesz információgyűjtő rendszere hatékony. Ha kiszivárog, hogy valaki fontos tisztséget tölt majd be, akkor azonnal célkeresztbe kerül, és karaktergyilkosság áldozatává válik, mielőtt még kulcspozícióba kerülne. Ezért szükséges a katonás fegyelem, ami tőlem nem áll távol. Fegyelem nélkül nem lehet kampányt irányítani, fegyelem nélkül győzni sem lehet.

A szocialista párt vezérkara tehát tudta, hogy Lattmann Tamás lenne a miniszterelnök-jelölt?

Természetesen, s senki nem is cáfolta, sem Hiller István, sem Molnár Zsolt.

Viszont Molnár Gyula, tehát az MSZP elnöke a leghatározottabban cáfolta!

Igen, de ő Hiesz György esetében is furcsán viselkedett!

Ő volt a legjobb gyöngyösi jelölt, aki kilépett az MSZP-ből, miután kijelentette, hogy a párt elnöke hazudik.

Pontosan. A váratlan fordulat egyébként 2016 decemberében kezdődött a szocialista pártban. Senki nem értett semmit, ugyanis minden addigi megbeszéléssel ellentétes döntés született. Legalábbis mi, akik a háttérben a pártot szerveztük semmit nem tudtunk. Ugyanis a legnagyobb meglepetésünkre megjelent Botka László. Az addigi jelölt, Lattmann eltűnt, a helyén megjelent Botka. Nem hittünk a szemünknek.

Utána mondta a párt vezérkara, hogy nekik sokkal jobb jelölt Botka László, de legyünk nyugodtak, hisz amit koncepcióként kidolgoztunk, – egységes ellenzék, együtt a szakszervezetekkel, civilekkel, pártokkal – lényegében ezt fogja végrehajtani Botka László is. Mit tehettünk, elfogadtuk, hiszen a párt elnöke, Molnár Gyula mondta.

De a jelek szerint semmi nem úgy lett, ahogy ígérték?

Semmi, de semmi. Botka Laci mindent csinált, csak azt nem, amit addig kidolgoztunk. Egy idő után megjelent az addigival élesen ellentétes új koncepcióval, amelynek használhatatlanságát a közvélemény kutatási adatok folyamatosan jelezték.

Emlékezhettünk, hogy Botka gyorsan leárulózta Molnár Zsoltot, illetve kifejtette, hogy a szocialista párt vezetése nem akarja leváltani a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, hanem együttműködik vele, s hatalomban kívánja tartani. Jelöltként Botka ezt nyilván komolyan gondolta, hisz emellett mindvégig kitartott.

A baloldali pártoknak van egy jellemzője, de sajnos ez már Lenin óta így van. Vagyis a belső ellenzék megsemmisítése mindig magasabb prioritású, mint a külső ellenféllel való leszámolás.

Magyarán, amikor Botkán az addig kidolgozott stratégiát kérték számon, s a szemére vetették, hogy a miniszterelnök-jelölti programja csak ellentéteket szült, mindenki szembefordult mindenkivel. Mikor ezt a szemére vetették, akkor kezdett el árulót kiáltani. Ahogy a kommunista pártok több évtizedes történelmében annyiszor, most is a belső ellenséggel kívánt leszámolni, mint egy ősbolsevik.

Mikor ez megtörtént, akkor önök, akik a háttérben az addig programokon dolgoztak, Botka László ellen fordultak, ezért akarták őt megpuccsolni?

Nem, szó sem volt arról, hogy mi Botka ellen fordultunk.

Pedig azt hirdették, hogy Botka jelölése árt az MSZP-nek, ezért el kéne távolítani. Ez nem puccs?

De ezt nem mi mondtuk…

Hanem?

Ezt Molnár Gyula mondta.

Az elnök?

Amikor már komoly gond volt a közvélemény kutatási adatokkal, akkor azt kérte, hogy térjünk vissza az eredeti tervhez, keressünk párton felüli civil jelölteket. Kezdjünk erről gondolkodni.

Ez mikor történt?

2017 augusztus végén kellett ismét teljes hátraarcot csinálnunk. Immár másodszor. Azt kell tehát mondanom, hogy a pártvezetés következetlensége vezetett a hibákhoz. Bizonyos szociopata jegyekről beszélek, tudniillik rájuk jellemző, hogy saját szabályukat sem tartják be. Ez vezetett oda, hogy nem sikerült megfelelő módon felkészülni a választásokra.

Ezt pedig Molnár Gyulának tulajdonítja?

Igen. Gondolja meg: Gyurcsány Ferenc először azt mondja, hogy induljanak közös listán, mert azt tapasztalja, hogy egy alapos, tervszerű, következetes munka folyik az MSZP-ben. Aztán kiderül, hogy a hirtelen és váratlanul jelöltté váló Botka a DK elnökét ki akarja átkozni, hadat üzen neki. Akkor hangzott el ugyanis, hogy „Gyurcsánnyal semmiképp”. Ilyen pálfordulás után persze, hogy nem akar a szocialistákkal megállapodni.

Ugyanezt a játékot játszotta a szocialista elnökség a gyöngyösi képviselő-jelölt, Hiesz György esetében is. Azt mondták neki, hogy van egy nagyobb ívű politikai játszma, ami fontosabb a pártnak. Mire a térség legesélyesebb jelöltje, aki a hatalomban lévő polgármester is, kilép a pártból. Ez a totális szétesés!

Gyurcsány Ferenc pedig nyilván azt mondja, hogy ez a fajta következetlen politizálás nem vezet eredményre, s elkezdte a saját útját járnia szocialista párt nélkül. Ebbe sajnos belefér az is, hogy az MSZP bénázása miatt saját, jól felfogott politikai érdekeit képviseli.

Ez lenne az ok, ami miatt a Demokrata Koalíció és az MSZP nem együtt indul, ez lenne a magyarázata, hogy nincs közös listán az ellenzék?

Igen, szerintem komoly hiba, hogy a programot az MSZP nem következetesen hajtotta végre, hanem cikk cakkban. Belső, kisstílű játszmák zajlottak a pártban, amelyek kizárólag a pozíciószerzést szolgálták. Lásd a Fodor Gábor – Hiesz György sztori.

Nagyon bosszantja, most beszélünk róla harmadszor!

Igen, mert ez a tünet, ami a szocialista párt betegségét jelzi. Ugyanis a pártelnök, ahogy hallom Fodor Gábornak ígérte a gyöngyösi körzetet, amit azóta elfelejtett, mint ahogy korábban pedig azt is letagadta, hogy Lattmann Tamással a miniszterelnökségről tárgyalt. Aki persze bement a televízióba és elmondta az igazat. Én tulajdonképp ekkor rágtam be, a „katona agyam” ezt már nem bírta tovább, mert így nem lehet politizálni.

Molnár Gyulát a szocialista párt vezérkara nem szembesítette a következetlenséggel?

Ezt már nem tudom.

De önök próbálták rávenni akár a DK, akár az Együtt, akár az LMP vezetőit, hogy lépjenek közös listára a baloldal többi pártjával?

Nézze, mi nem tudunk az MSZP helyett pártokkal tárgyalni. Ráadásul Botka elég ridegen kezelte az említett politikai szervezeteket. Mi ennek ellenére elkezdtünk civil jelölteket keresni. Felröppentek újabb nevek, például, Balázs Péteré.

Az egykori külügyminiszter a Magyar Progresszív Mozgalom jelöltje volt?

Mi is támogattuk.

Emlékszem, Balázs Péter azt mondta, hogy őt a szocialisták nem kérték fel…

Igen, mert miközben mindenki támogatta volna a szocialista pártban, alapbeszélgetések nem kezdődtek vele. Fel kellett volna gyorsítani a tárgyalást, ehelyett semmi nem történt. Ezt a mai napig nem értem. Ez a káosz eredménye, ami a nyilvánosságban is megjelent. Eközben le is árulózták egymást. Ez alapvetően elriasztott mindenkit.

Önök pártok felett álló civil jelöltet akartak, ergo más pártok vezetője szóba sem kerülhetett. Vagyis nem támogatták volna Karácsony Gergelyt?

MTI Fotó: Bruzák Noémi

De támogatjuk, mert Karácsony Gergely és Kunhalmi Ágnes személyében két kifejezetten erős jelöltje van a szocialista pártnak. Két jó arc, tehetséges politikus. De szeretném jelezni: ezt hamarabb is meg lehetett volna lépni. Ha a folyamatokat elindítjuk egy évvel ezelőtt, s nem tesszük meg a Botka kitérőt, akkor valószínű, hogy nem így néznének ki a közvélemény-kutatási adatok. A szavazókat ugyanis fel kell keresni, fotelből nem lehet választást nyerni.

Viszont ha mérleget készítünk, akkor a Magyar Progresszív Mozgalom megbuktatta Botka Lászlót, más nem csináltak.

Nem mi buktattuk meg, Botka László magát buktatta meg. Laci elszigetelődött. Kétségtelen, mi mondtuk ki, hogy vele semmire sem megyünk. Az elnök, Molnár Gyula pedig jelezte, hogy vissza kell térni az eredeti tervhez. Mi azonnal elkezdtünk dolgozni, mert ha marad minden a régiben, akkor az MSZP már 3 százalékon lenne.

Januárban jelentették be, hogy az ön által létrehozott mozgalom megszűnt, de január 15-én önt elítélték. Egy 2010-es bűncselekményért első fokon két évet kapott öt évre felfüggesztve, és 440 millió megfizetésére kötelezték. Az ítélet nem jogerős. De nem ez az ítélet jelezte a mozgalom végét?

Dehogy. Várom a bírósági ítélet leiratát, amire reagálni fogok. Annyit tudni kell, hogy az elmúlt hét évben sok vizsgálaton átestem, mindenütt a javamra döntöttek. Úgy mentem el a tárgyalásra, hogy egyértelműen csak én nyerhetek, végre lezárul az ügy. Így utólag azt mondom, hogy joga van a bíróságnak a polgári perekben született bizonyítékokat figyelembe venni, vagy figyelmen kívül hagyni. Az esetemben nem vették figyelembe az én igazamat, tehát az ártatlanságomat alátámasztó bizonyítékokat. Ezt ma sajnos megteheti a bíró, de a per folytatódik.

Visszatérve, azt mondja, hogy a Magyar Progresszív Mozgalom nem ezért szűnt meg?

Nem, hisz elvégeztük a munkát, van egy miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely, van programja a szocialista pártnak, s számtalan összejövetelt szerveztünk az országban. Engem ennyi érdekel, már az első pillanatban jeleztem, hogy politikai szerepet nem akarok. Viszont elvégeztük a munkát. Most már csak az a feladatom, hogy izguljak az április 8-i választás eredménye miatt.

Ez volt ma – 2017. november 6.

0

Magyarországra is elértek a legújabb offshore-botrány hullámai, 26 embert ölt meg egy ámokfutó egy texasi templomban, mielőtt öngyilkos lett, Tarjányi Péter nyilatkozott a FüHü-nek, elmaradt a metrófelújítás miatt várt káosz, Tarlós kirúgta Földi Lászlót – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Magyarországra érnek az újabb offshore-botrány hullámai

Nagy István svájci nagykövet
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

II. Erzsébet és Donald Trump közeli munkatársai is érintettek az offshore-botrány legújabb hullámában, a Paradise Papersben. Itt is előkerültek magyar szereplők, a Direkt36 többek között Nagy István svájci nagykövetről, Orbán Viktor régi ismerőséről, és Andy Vajnáról ír.

Nagy Istvánnal kapcsolatban Mesterházy Attila, az országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez fordult. Azt kérdezi:

“Magyarországi berni nagykövetének van-e olyan tevékenysége, ami összeférhetetlen nagyköveti szerepvállalásával?”

Agyonlőtte magát a texasi mészáros

26 embert ölt meg egy texasi baptista templomban egy ámokfutó. A lövöldözés után elmenekült, de két fegyveres civil üldözni kezdte és tűzpárbaj alakult ki köztük.

Végül az ámokfutó kocsija megállt, ekkor agyonlőtte magát.

Hogy miért lövöldözött a templomban, azt egyelőre nem tudni.

„Az elemzőknek gőzük sincs, hogy mi van ebben az országban!”

 

Tarjányi Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

„Ha az ellenzéki pártok a kormány megbuktatása helyett egymás szavazóinak elcsábítására törekszenek, akkor annak súlyos választási vereség lesz a következménye” – ezt mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Progresszív Mozgalom megalapítója, Tarjányi Péter.

Szerinte a Fidesz megbuktatható, az Orbán-rezsim embereit – a főügyésszel, Polt Péterrel az élen – el lehet zavarni. Az interjúban arról is beszélt, hogy a demokrácia visszaállításához nincs szükség kétharmados győzelemre, elég lenne az egyszerű többség, de a Fidesz leváltásához nélkülözhetetlen a demokratikus ellenzék együttműködése.

Nem volt káosz a metrófelújítás miatt

Hétfőn elkezdődött a 3-as metró több mint egy éven át tartó felújítása a Lehel tér és az Újpest-Központ közötti szakasz lezárásával. Tarlós István főpolgármester szerint a BKV és a BKK szakemberei mindent megtettek, hogy a legkisebb fennakadással járjon a felújítás. Horváth Csaba MSZP-s politikus szerint a főváros által tervezett hatvan busszal nem tartható a 3-as metró pótlása.

Teljes a csönd az erdélyi „magyar kórház” körül

Csaknem másfél éve sokat beszéltek az Erdélyben építendő „magyar kórházról”, tavaly április óta azonban

mély csend van körülötte.

Legutóbb két hete a parlamentben nem válaszolt képviselői kérdésre az Emmi államtitkára. Lehet, hogy a héten a MÁÉRT-en elhangzik valamilyen bejelentés, de az is, hogy a választások előtt a kormány már nem forszírozza ezt. Mindenesetre semmilyen magyar jogszabályban nincs nyoma a kórház tervének, sem a felröppent 5,5 milliárdos költségkeretnek.

Kirúgta Földi Lászlót Tarlós István

Sértődött interjút adott Földi László a Magyar Időknek: az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója, sok egyéb mellett, arról beszélt, hogy az Echo tévés megnyilatkozását, amelyben a civilszervezetek vezetőit likvidálásra ítélte, szándékosan félremagyarázták, „elindult a karaktergyilkosság ellene”, amelyet szerinte a balliberális oldal oly kiérlelt technikával művel, és amelynek ő már sokszor lehetett részese.

Ez volt az az interjú, ami után Tarlós István eltiltotta attól, hogy migrációs témában nyilatkozzon, most viszont erről is beszélt. Így aztán a főpolgármester délután közleményt adott ki, amelyben azt írja:

“A történtek után nem maradt választási lehetőségem. Földi Lászlóval megegyeztem, hogy 2017. november 30-ával munkaviszonya a Városházán megszűnik.”

Az Amnesty International konzultálna a kormánnyal

A nemzeti konzultációban is emlegetett szervezet közleménye szerint úgy döntött, emlékezteti a kormányt, hogy „egykoron a magyar állam legmagasabb szintű vezetése számára is fontosak voltak az emberi jogok és az azokért dolgozó civil szervezetek”. Ezért elindítottak egy weboldalt, amelyen keresztül mindenki üzenhet a kormánynak.

Feltételesen szabadlábon a volt katalán elnök

A belgiumi vizsgálóbíró több mint tíz órán át tartó kihallgatás után azt közölte, hogy

Carles Puigdemontot és volt minisztereit szabadlábra helyezi,

amíg az illetékes bíróság nem dönt arról, hogy kiadhatók-e a spanyol hatóságoknak

Túszokat ejtettek az Iszlám Állam dzsihádistái

Jemenben öngyilkos merénylők támadtak az ádeni rendőrkapitányságra, majd túszokat is ejtettek. Több órás tűzharc után sikerült megölni az összes dzsihádistát. 23 rendőrtiszt halt meg az akciójukban.

A szélsőjobb veresége Szlovákiában

A hétvégi szlovák megyei választásokon az antifasiszta egységfront megbuktatta Marian Kotleba kerületi kormányzót Besztercebányán. A szélsőjobboldali politikus 2013-ban került a közép-szlovákiai tartomány élére, ahol a leszakadó régió frusztrált lakói őt látták a legalkalmasabbnak, hogy változtasson a rossz helyzetükön. Mostanra viszont, többek között az EU-ellenes üzenetei miatt, jelentősen csökkent a támogatottsága.

Casey Afflecket is elérte a hollywoodi zaklatási botrány

Egy petíció azt követeli, hogy az Oscar-díjas

Casey Afflecket tiltsák ki a jövő évi Oscar-gáláról.

Az online ív aláírói szerint a színészt több korábbi kolléganője vádolta meg szexuális zaklatással. Már több mint ezren kérték azt, hogy Casey Affleck ne vehessen részt az Oscar-díjátadó gálán, ahol pedig a hagyományok szerint ő adná át a legjobb színésznőnek járó díjat.

Sztárok verekedtek az NFL-meccsen

51 pontot ért el a ligát vezető Philadelphia Eagles és az idény egyik meglepetéscsapata, a Los Angeles Rams is. Az NFL kilencedik játékhetének vasárnapi meccsein tulajdonképpen az volt a legnagyobb meglepetés, hogy alig született meglepetéseredmény. Izgalmas meccs persze akadt és volt két verekedés is: az egyik két sztár, A.J. Green és Jalen Ramsey között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK