Leültek egymással tárgyalni az ellenzéki pártok az LMP kezdeményezésére, egyelőre abban maradtak, hogy folytatják a tárgyalást, tovább egyeztetnek a jövőbeli munkáról. A választások előtt a hasonló tárgyalások jórészt kudarcba fulladtak. Ön szerint miért?
Címke: tárgyalás
Trump Észak-Koreáról és Iránról tárgyalt Macronnal
Donald Trump amerikai elnök telefonon megvitatta az észak-koreai és az iráni helyzetet Emmanuel Macron francia államfővel.
A beszélgetést Donald Trump kezdeményezte, és még szombaton került rá sor, de a Fehér Ház csak vasárnap este adott ki róla közleményt.
A Fehér Ház szerint a beszélgetés célja az volt, hogy aláhúzza az Egyesült Államok, Dél-Korea és a nemzetközi közösség elkötelezettségét Észak-Korea atomfegyver-mentességének megteremtésében.
„A két államfő egyetértett abban is, hogy a széleskörű tüntetések Iránban a rezsim kudarcát jelzik, amely népe szükségleteinek kielégítése helyett a nemzet gazdagságát a terrorizmus és harciasság finanszírozására fordítja külföldön” – olvasható a közleményben.
Phenjan nem tárgyal Washingtonnal
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter közölte: az Egyesült Államok kész feltétel nélkül párbeszédet kezdeni a kommunista diktatúrával. Észak-Korea visszautasította az ajánlatot
Tillerson a múlt héten jelentette ki, hogy Washington kész „előfeltételek nélkül” tárgyalásokat kezdeni, de később úgy fogalmazott, hogy Phenjannak előbb fel kellene hagynia „fenyegető viselkedésével”.
Az észak-koreai állampárt, a Koreai Munkapárt lapja, a Rodong Szinmun kedden azt írta: semmi nem változott,
Észak-Korea továbbra is fejleszti nukleáris fegyvereit.
A pártlap szerint Washington „párbeszéd-offenzívájával” Phenjanra akarja hárítani a felelősséget a Koreai-félszigeten kialakult feszültségért.
„Úgy tűnik, az Egyesült Államok ezzel akarja befolyásolni az ENSZ Biztonsági Tanácsának újabb határozatait, ha nem fogadjuk el a párbeszédet atomfegyvereink leszereléséről, s még tengeri blokád is szóba jöhet” – írja a Rodong Szinmun.
Észak-Korea legutóbb szeptemberben hajtott végre kísérleti atomrobbantást, majd több ballisztikusrakéta-kísérletet is végrehajtott. Phenjan állítása szerint képes elérni rakétáival az Egyesült Államokat, s azt is bejelentették, hogy ezzel beteljesült az észak-koreai nukleáris fegyverkezési program.
Az USA közvetlenül tárgyal Észak-Koreával
Az amerikai főtárgyaló rendszeresen találkozik észak-koreai diplomatákkal.
A Reuters szerint Joseph Yun amerikai főtárgyaló azokkal a diplomatákkal szokott tárgyalni, akik Észak-Korea ENSZ-misszióján dolgoznak New Yorkban. A Reutersnek az amerikai külügy egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselője azt mondta:
ez a csatorna működik.
Vagyis, hiába mondja azt Donald Trump, hogy nem érdemes Észak-Koreával tárgyalni, megbeszélések mégis zajlanak – ahogy arról egyébként Rex Tillerson külügyminiszter is beszélt, aki szerint
„az első bombákig tárgyalni kell”.
Yun feladata korábban az volt, hogy kihozza Észak-Koreából az ott fogvatartott amerikai diákot – ami sikerült, de a diák nagyon rossz állapotban volt, valószínűleg a kínzások miatt, és hamarosan meg is halt. Azóta új feladatokat is kapott, de a külügyminisztérium nem árulja el, hogy pontosan mik is ezek.
Kim Dzsong Un négyszemközt tárgyalna az amerikai elnökkel
„Az USA közvetlenül tárgyalhat Észak Koreával”. Erről beszélt Tokióban John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes miután találkozott a japán diplomácia vezetőivel.
Ezt megelőzően Észak-Korea ENSZ képviselőjének a helyettese bejelentette: a koreai félszigeten
olyan feszült a helyzet, hogy bármelyik pillanatban kitörhet egy atomháború.
Dél Koreában már megkezdték a lakosság felkészítését egy nukleáris háború túlélésére. Szöul mindössze negyven kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.
Észak-Korea diktátora állítólag azt szeretné elérni a nukleáris fegyverkezéssel, hogy Washingtonban komolyan vegyék és Donald Trump tárgyaljon vele a Fehér Házban. A washingtoni hivatalos álláspont az, hogy a tárgyalások addig nem lehetségesek amíg Észak-Korea le nem állítja nukleáris és rakéta kísérleteit. Donald Trump már többször katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak-Koreát. Az amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson ugyanakkor azt hangsúlyozza: az USA továbbra is diplomáciai megoldást keres. Ezt tanácsolja Amerikának Oroszország és Kína is. Ha Amerika valóban kész a közvetlen tárgyalásokra, akkor az változtathat a válság kezelésén.
Washingtonban viszont el kellene dönteni: milyen javaslatokkal üljenek a tárgyalóasztalhoz Észak-Koreával, melynek ambíciózus ifjú diktátora,
Kim Dzsongun négyszemközt szeretne tárgyalni az amerikai elnökkel a Fehér Házban.
Donald Trumpnak egyelőre esze ágában sincs az ifjú diktátor fogadása, de az amerikai külügyminiszter-helyettes tokiói bejelentése azt mutatja: az Egyesült Államok minden megoldást figyelembe vesz, mert mindenképp szeretne elkerülni egy nukleáris konfliktust, melynek következményei beláthatatlanok lennének az egész világra nézve …
Bombariadó miatt szakadt félbe a drogbanda pere
Az érdi bűnbanda tagjait azért állították bíróság elé, mert az ügyészség szerint kilószámra árulták a drogot, és hamis 500 eurósokat hoztak forgalomba.
2015 januárjában a bűnügy két vádlottja Érden kibérelt egy lakást, amiből egy bűnbarlangot alakítottak ki. Ide futott be és itt talált gazdára a hamis pénz, de kábítószer-kereskedelemmel is foglalkoztak. A hamis bankjegyeket a névérték 50-60 százalékán, alkalmanként több ezres tételben adták tovább. A kábítószert – kokaint, MDMA-t, amfetamint – Belgiumból hozták, általában trélereken szállított kocsikba rejtve. A drogot a lakásban kiporciózták, majd piacra dobták.
Hogy csökkentsék a lebukás veszélyét, a banda feje a kábítószerek és a hamis bankjegyek vásárlóinak, a dílereknek osztrák és belga, feltöltős SIM kártyákat adott telefonkészülékkel együtt. Sőt rendszeresen gondoskodott a kártyák feltöltéséről is. 
Amikor 2015 októberében a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói házkutatást tartottak az érdi lakásban, 7 kiló kábítószer mellett mérlegeket és több mint 200 darab 500-as címletű hamis euró bankjegyet találtak.
A vád szerint a lebukásig összesen 195 ezer hamis euróval kötöttek ügyletet, melyért 64 millió forintot kaszáltak.
A Pest Megyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerkereskedelem és különösen nagy értékű pénzre, folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás miatt emelt vádat a csoport hét tagja ellen. Közülük ketten vannak előzetesben.
A bíróság október ötödikén tartotta meg az első tárgyalást. A vádlottak egyike nem jelent meg a Budapest Környéki Törvényszéken, állítólag nemrég elkapták a szlovák rendőrök, most ott ül börtönben. Az ügyész éppen csak elkezdte a vádirat ismertetését, amikor a bíróság egyik alkalmazottja a bíró fülébe súgta, hogy bombariadó miatt ki kell üríteni a termet. A tárgyalás így félbeszakadt, az épületet órákon át vizsgálták, az előzetesben lévő vádlottakat visszavitték a börtönbe. A folytatás december elején várható. A bíróság épületében robbanóanyagot nem találtak.
Nem tárgyal az LMP Botkáékkal
A hvg.hu írta meg még szerdán, hogy csütörtökön az LMP elnökségi tagja, Ungár Péter megbeszélést folytat Botka Lászlóval, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével.
A tárgyalás tényét mindkét pártban tagadták, ám a hvg.hu továbbra is állítja, hogy több egybehangzó forrásuk szerint lesz tárgyalás a két párt között.
Hadházy Ákos, az LMP alelnöke ma a FüHü-nek elmondta, hogy nincs tárgyalás a két párt között. Ha valaki az LMP politikusai közül találkozik valamelyik szocialista politikussal, azt csakis magánemberként teheti meg.
Mindezt egyébként Ungár Péter is megerősítette. Tegnap a Facebook oldalán közölte: egy CD-ben fogad bárkivel, hogy csütörtökön nem találkozik Botka Lászlóval.
Ha szőrszálhasogatók lennénk, akkor most azt írnánk: ebből a mondatból mindössze annyi következik, hogy Ungár és Botka csütörtökön nem találkoznak. De a hétnek ugye még van hat másik napja, amikor még minden előfordulhat.
Mindenesetre Hadházy Ákos a FüHü-nek megerősítette: az LMP jelenleg egyedül a Gémesi György vezette Új Kezdet párttal áll tárgyalásban, velük készül együttműködni a 2018-as választásokra.
Venezuela: Az elnök szerint közel a megegyezés, az ellenzék szerint ez nem igaz
Nicolás Maduro venezuelai elnök televíziós beszédében azt mondta, hogy a hetek óta tartó párbeszéd közelebb hozta az ellenzéket és a kormányt, és hamarosan megszülethet a venezuelai belpolitikai válságot lezáró megegyezés. Az ellenzék nem ilyen optimista.
„Sikerült tárgyalóasztalhoz ülnünk, ami elengedhetetlen Venezuela békéjének, szuverenitásának és jólétének biztosítása érdekében”
– mondta a szocialista vezető, aki megköszönte Danilo Medina dominikai elnök, José Luis Rodriguez Zapatero volt spanyol kormányfő és António Guterres ENSZ-főtitkár segítségét, illetve a tárgyalások újraindításában játszott szerepét.
Fotó: MTI/EPA/Nathalie Sayago
A Demokratikus Egység Kerekasztala nevű ellenzéki pártszövetség viszont nem ilyen optimista, szerintük
addig szó sem lehet párbeszédről, amíg az elnök nem teljesíti feltételeiket.
A jobboldali ellenzék azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon 590 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy ők is indulhassanak a választásokon.
Az MTI tudósítása szerint arról tudtak megegyezni, hogy
létrejön egy baráti országokból álló csoport, amely a jövőbeli találkozókat segíti.
Venezuela az ország történetének egyik legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon.
Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan szinte teljesen megvonta a parlament minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek.
Az Egyesült Államok egyenesen diktátornak minősítette Madurót,
Donald Trump még katonai akcióval is fenyegetőzött.
Emellett április óta folyamatosak az utcai tüntetése, ezekben eddig legalább 125-en haltak meg.
