Kezdőlap Címkék SZVR

Címke: SZVR

Újra áll Dzerzsinszkij szobra Moszkvában

A titkosszolgálat alapítójának szobrát a Szovjetunió bukása után eltávolították a Dzerzsinszkij térről, ahol a Cseka – rendkívüli bizottság – megkezdte működését nem sokkal az októberi forradalom győzelme után 1917-ben.

A korábbi szoborhoz hasonló, de kisebb szobrot avattak fel Jaszenovoban, Moszkva mellett, az orosz hírszerzés központja előtt. Szergej Nariskin tábornok, az SZVR főnöke, emlékeztette a szoboravatás részvevőit, hogy Dzerzsinszkij születésnapján kerül sor a szimbolikus eseményre: a vörös terror alapító atyjának ismét emléket állítanak Oroszországban. Nariskin felidézte Dzerzsinszkij nagy mondását arról, hogy milyennek kell lennie a titkosszolgálat tisztjének: ”hideg fej, forró szív és tiszta kezek. ”Mindez akár Putyin elnök burkolt bírálatának is felfogható. Az orosz elnök a Szovjetunió bukásáig – 1991 – a titkosszolgálat tisztje volt, ahol alezredesi rangot ért el.

Szergej Nariskin tábornok nemmel szavazott az Ukrajna elleni katonai agresszióra, és ennek ellenére meg tudta őrizni fontos pozícióját a hírszerzés élén. Sőt ebben a minőségben gyakran tárgyal telefonon William Burns CIA igazgatóval, aki régi kedves ismerőse hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt.

Putyin elnök nem felel meg Dzerzsinszkij hármas kritériumának

Az elnök döntésképtelen – ezt már fiatal korában megállapították róla amikor jelentkezett a Jurij Vlagyimirovics Andropovról elnevezett hírszerző akadémiára. A felvételi bizottság megállapította: Putyin jó csapatjátékos, de egyedül döntésképtelen márpedig egy hírszerzőnek külföldön egyedül kell megoldania a problémáit. Putyint nem is vették fel az elitakadémiára noha ez volt élete álma amióta látta a Tavasz 17 pillanata című televíziós sorozatot egy szovjet mesterkémről a náci Németországban.

Dzerzsinszkij hitt a forradalomban, de Putyin nem hisz semmiben csakis a hatalomban és a pénzben. Ez már akkor kiderült amikor Leningrádban aktívan együttműködött a helyi maffiával  mint a polgármester gazdasági tanácsadója. Később is gátlástalanul kihasználta a gazdagodás lehetőségeit: külföldi vagyonát a CIA 40 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai háború előtt.

Szergej Nariskin tábornokot és a többi orosz vezetőt nem ez zavarja igazán hanem az, hogy Putyin zsákutcába vezette Oroszországot, amely az ukrajnai háború miatt teljesen elszigetelődött. Nemzeti jövedelme csökken, az életszínvonal szintén. Még szomorúbb, hogy Oroszország elveszítette a perspektíváját. Azzal, hogy teljes mértékben visszaállítják a rendőrállamot, amely sohasem szűnt meg igazán Oroszországban, a káoszt próbálja meg kontrollálni a hatalom, amely ha becsületes és őszinte lenne, akkor egy napig sem tarthatná magát.

Embert barátjáról…

Mi tartja össze Orbán Viktort és Vlagyimir Putyint? Talán az, amit Pesty László mondott Tusnádfürdőn a nemzeti együttműködés rendszeréről: “lopunk, csalunk hazudunk és zsarolunk!” E tekintetben a két rendszer nagyon is hasonlít egymásra. A hatalom logikája is hasonló: a törvény én vagyok! Ezt hirdette Dzerzsinszkij és Sztálin, ezt vallja Putyin elnök és lelke mélyén ezt gondolhatja Orbán Viktor is, csak őt még zavarja a NATO és az Európai Unió, hogy ezt nyíltan kimondja. Ami még inkább szomorú: a nemzeti együttműködés orosz és magyar rendszere egyaránt zsákutcába viszi az országot!

Azért is érzi a hatalom mind Moszkvában mind Budapesten annak szükségességét, hogy megerősítse a rendőrállamot.

Orbán Viktornak persze eszébe juthat Nicolae Ceausescu rendőrállama, melyet “elfújt a szél” 1989-ben. Ceausescu a Szovjetunióban a Dzerzsinszkij akadémián tanult, igaz, hogy csak elégséges minősítéssel végzett…

Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Az amerikai diplomácia egykori vezetője a hadügyminiszterrel tárgyalt a kínai fővárosban, aki nem volt hajlandó beszélni sem az amerikai hadügyminiszterrel sem pedig a külügyminiszterrel, mert az Egyesült Államok feketelistára helyezte őt.

Li Sangfu hadügyminiszter Kína nagy barátjának nevezte a Kissingert, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai paktumot Nixon és Mao Cetung között.

“Az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfelének tekintse a másikat”

– jelentette ki Henry Kissinger Pekingben a kínai források szerint.

Kína elsőszámú diplomatája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy “több ilyen amerikai politikus kellene mint Kissinger.”

Az Egyesült Államok és Kína viszonya azt követően került a mélypontra, hogy Biden elnök kormányzata első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Pekinget 2021-ben. Idén tavasszal lassú enyhülés kezdődött meg miután titokban a kínai fővárosban tárgyalt William Burns, a CIA igazgatója. Őt követte Tony Blinken amerikai külügyminiszter, nemrég pedig Janet Yellen pénzügyminiszter tárgyalt a kínai fővárosban, ahol az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

John Kerry, a Biden adminisztráció klímavédelmi megbízottja jelenleg is Pekingben tárgyal, hogy egyeztesse a világ két legnagyobb környezetszennyező államának együttműködését a klímavédelem területén. Mind az USA, mind pedig Kína területén jelenleg is hőhullám pusztít, melyet a klímaváltozással hoznak kapcsolatba.

Ukrajnai béke

Kissinger többször is úgy nyilatkozott  hogy alkalmasnak tartja a kínai béketervet az ukrajnai háború befejezésére. Kissinger szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni kínai közvetítéssel Moszkva és Kijev között.

William Burns, a CIA igazgatója hosszan tárgyalt telefonon az ukrajnai békéről Szergej Nariskinna, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Utána Nariskin, aki állítólag nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen úgy nyilatkozott, hogy van esély a megegyezésre, de ennek még nincsenek meg a feltételei.

Volodimir Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a békét területért elvet. Ezt természetesen mi nem fogadnánk el”

– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki attól tart, hogy az USA a feje fölött egyezkedik Moszkvával. Biden elnök ugyan többször is azt ígérte, hogy sosem tárgyalnak Moszkvával Ukrajna feje fölött, kénytelen odafigyelni vetélytársára, Donald Trumpra, aki újra kijelentette: ”jól ismerem mind Zelenszkijt mind pedig Putyint. 24 órán belül békét teremtenék közöttük, ha a Fehér Házba kerülnék.”

Ukrajnáról tárgyalt a CIA főnökével az orosz hírszerzés vezetője

Még a múlt hónapban telefonon került sor a CIA és az orosz hírszerzés vezetője közötti megbeszélésre, de egyáltalán nem véletlenül a NATO csúcs idején tették közzé az erről szóló hírt Moszkvában.

A Washington Post és a New York Times korábban jelezte a beszélgetés tényét, de azt nem, hogy Ukrajna jövőjéről tárgyalt Szergej Nariskin, az SZVR főnöke William Burns-szel, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. A CIA főnöke volt az utolsó magasrangú vezető, aki Moszkvában tárgyalt 2021 őszén mielőtt Putyin 2022 februárjában megindította a háborút Ukrajnában.

Moszkvai hírek szerint Szergej Nariskin annak idején ellenezte a háborút Ukrajnában éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök. Az orosz hírszerzés csúfos kudarcot szenvedett Ukrajnában, ahol Putyin háromnapos villámháborúra készült, mert alábecsültek Moszkvában az ukrán hadsereg szervezettségét és a társadalom ellenálló képességét.

“A háborúk tárgyalással érnek véget”

Ezt a sejtelmes mondatot közölte a TASZSZ hírügynökség Szergej Nariskintól. Az SZVR vezetője arról semmit sem mondott, hogy konkrétan miről is tárgyaltak William Burns-szel. Korábban Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt békét tudna teremteni Ukrajnában, ha elfogadná a területért békét elvet. Ezt azonban mi nem fogadnánk el – hangsúlyozta Ukrajna elnöke, akinek csalódnia kellett a NATO közgyűlésen, mert Ukrajna nem kapott határidőt a tagságra. Korábban a Washington Post olyan amerikai béketervet szivárogtatott ki, mely fegyverszünetet hirdetne a jelenlegi helyzetben, majd pedig olyan béketárgyalást készítene elő, mely összekötné a területért békét elvet Ukrajna NATO tagságával. Nem kizárt, hogy erről egyeztetett az orosz és az amerikai titkosszolgálat vezetője amikor “megvitatták Ukrajna jövőjét.”

Megkérdezték erről Zelenszkij elnök tanácsadóját is, aki ezt válaszolta:

“Szergej Nariskinnak már nincs befolyása Ukrajna jövőjére”.

Mihajlo Podoljak szerint “Ukrajna megnyeri a háborút, ezért olyan emberekkel nem lehet tárgyalni mint Szergej Nariskin.

“Zelenszkij elnök problémája az, hogy már mind kevesebben hisznek abban a szövetségesek közül, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben.”

Putyin összecsinálta magát?

Az orosz elnök hivatala cáfolni volt kénytelen a brit hírszerzés információját, mely szerint minden oroszok elnöke a múlt héten elvágódott lakása belső lépcsőjén, és a földön fekve összecsinálta magát. Az ok: bélrákja van, egy éven belül meghalhat. Az információ forrása az SZVR Telegram csatorna, mely Putyin testőrségére hivatkozik.

A brit hírszerzés szerint a Kremlben már készítik elő az utódlást. A trónörökös állítólag Putyin régi cimborájának, Nyikolaj Patrusev tábornoknak a fia. Dmitrij Patrusev jelenleg Oroszország mezőgazdasági minisztere, és a titkosszolgálati elit, amely Putyin hatalmának bázisa állítólag őt támogatja.

Puccs Putyin ellen?

A brit hírszerzés szerint a hadsereg egyes tábornokai le akarnak számolni a titkosszolgálati elittel, és csak az alkalomra várnak , hogy félreállíthassák Putyint, akit felelősnek tartanak az ukrajnai háború kudarcáért. Az elnöki testőrség közvélemény kutató irodája felmérte, hogy az oroszok mennyire támogatják a “korlátozott hadműveletet Ukrajnában “, és az derült ki, hogy több mint kilenc hónap után a többség béketárgyalásokat akar, és mindössze a válaszadók egynegyede véli úgy, hogy a harcot mindaddig folytatni kell amíg meg nem buktatják Zelenszkij nyugatbarát rendszerét.

A brit hírszerzéssel szemben a CIA nemigen ad hitelt azoknak az információknak, hogy Putyin beteg lenne, és emiatt küszöbön állna az utódlás a Kremlben. William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, jól ismeri Putyint. Amikor legutóbb az orosz államfő egészségéről kérdezték őt az újságírók, akkor így válaszolt:

”Nem hiszem, hogy bármilyen komolyabb baja lenne, de ezt ne tekintsék úgy mint megalapozott értékelést a CIA-től.”

Orosz tudós Németországban kémkedett

Vádat emeltek egy bizonyos Ilnur N. ellen, aki Bajorországban kutatott, és az Ariane európai rakéta programról továbbított információkat az SZVR-nek, az orosz hírszerzésnek.

Az orosz tudós 2500 eurót kapott készpénzben a moszkvai hírszerzéstől – állapitja meg a vádirat, melyről a közszolgálati Deutsche Welle számolt be. Ilnur N-t tavaly júniusban tartóztatta le a kémelhárítás Németországban.

A vádirat szerint 2019 óta továbbított titkos tudományos információkat az SZVR-nek.

A vádiratban nincsen benne, hogy melyik egyetemen kutatott az orosz tudós,  de letartóztatásakor a dél-németországi Augsburgi Egyetem dolgozott.

A bíróságnak most azt kell eldöntenie, hogy pert rendez-e vagy más megoldást keresnek. Egy kémper megnehezítené az amúgy is meglehetősen problematikus német-orosz kapcsolatokat. A német kormány nemrégiben közölte , hogy amennyiben az orosz csapatok megindulnak Ukrajna ellen, akkor nem kap engedélyt a működésre az Északi áramlat kettő földgáz vezeték, amely közvetlenül Oroszországból hozná az energia válság idején felértékelődött energiahordozót  Németországba.

Orosz kémfőnök: az Egyesült Államok elveszítette globális hegemóniáját

Meg vagyok győződve arról, hogy az Egyesült Államoknak minden információja megvolt Afganisztánnal kapcsolatban – egyet kivéve! az USA saját képességei immár nem teszik lehetővé, hogy a globális világhatalom szerepet játsza – mondta Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés, az SZVR főnöke.

Az amerikaiak elmenekültek Afganisztánból, és romokat hagytak maguk után. A gazdaság összeomlott, a terroristák szabadon garázdálkodnak, egyre több a konfliktus a különböző nemzetiségek között Afganisztánban. Növekszik a fegyver és kábítószer kereskedelem. Az iszlamista erők jelentős számú amerikai fegyvert szereztek meg.

USA-orosz együttműködés a terrorizmus ellen

Moszkvát is aggasztja az afganisztáni helyzet már csak azért is, mert sokkal közelebb van Oroszországhoz mint az Egyesült Államokhoz. Ráadásul Oroszországnak jelentős számú és egyre növekvő muzulmán kisebbsége van, akikre hatással lehetnek az afganisztáni fordulatok. Csecsenföldön az iszlamista terrorizmusnak komoly hátországa alakult ki. Bár a csecsenek lázadását Putyin katonai erővel vérbefojtotta, de a jövőt illetően korántsem lehet nyugodt. Kadirov, aki Putyin megbízásából Csecsenföld korlátlan ura, már meghirdette a kíméletlen harcot az iszlamista terrorizmus ellen.

„Mi igazán sokra értékeljük az együttműködést a CIA-val a nemzetközi iszlamista terrorizmussal szemben” – hangsúlyozta az orosz hírszerzés vezetője. Szergej Nariskin hozzáfűzte: „Afganisztán jó lecke volt az USA-nak, és ezek után újra végig kell gondolnia egész stratégiáját. El kell gondolkodniuk azon, hogy ki fenyegeti valójában az Egyesült Államokat, és új prioritási sorrendet kell megállapítaniuk!” – jelentette ki az orosz hírszerzés főnöke, aki az Rt.com-nak nyilatkozott.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!