Kezdőlap Címkék Szlovákia

Címke: szlovákia

A liberális Ódor Lajos legyőzte Ficot az európai választáson

Ódor Lajos Szlovákia első magyar miniszterelnöke volt, minden valószínűség szerint megnyerte az európai választást északi szomszédunkban. Robert Fico, aki ellen nemrég merényletet hajtottak végre, és akit Orbán Viktor lelkesen támogat, csak a második helyen végzett.

Az előzetes becslés szerint a liberális PS-nek hat mandátuma lehet az új Európai Parlamentben, ahol Robert Fico baloldali nacionalista pártja, a Smer öt képviselői helyre számíthat. A szlovákiai magyarok mozgalma valószínűleg nem jut be az Európai Parlamentbe – ez Orbán Viktor szlovákiai politikájának nyilvánvaló kudarca. A Magyar Szövetség nem érte el a 4%-ot sem Szlovákiában.

Orbán – Fico szövetség

A Fidesz jelenleg pária szerepben az Európai Parlamentben: nem tartozik egyetlen nagy koalícióhoz sem miután kilépett az Európai Néppártból. Manfred Weber szívből utálja Orbán Viktort, és igyekszik megakadályozni, hogy bármilyen fontosabb szerepet eljátszhasson Brüsszelben.

Robert Fico pártja a Smer a szocialista frakció tagja volt Brüsszelben, de felfüggesztették miután lepaktált a szélsőjobboldallal.

Bár más ideológiával kábítják választóikat, de Orbán Viktor és Robert Fico politikai elképzelései meglehetősen hasonlóak: olyan autokrata maffia állam létrehozása és fenntartása, amelyben a hatalmat nem ellenőrzi senki sem!

A szuverenitás pontosan ezt jelenti ebben a politikai szótárban: a hatalom a fennmaradása érdekében úgy lopja és osztja a közpénzeket, hogy azzal megfelelő számú választópolgárt tudjon maga mögé állítani.

Szlovákiában Ódor Lajos és liberális elődei megpróbálták leépíteni a maffia államot, melyet Robert Fico korábban kialakított. Átszervezték a rendőrséget és az igazságszolgáltatást, mely teljes mértékben a hatalom irányítása alatt állt Fico idejében. Jól megmutatkozott ez akkor amikor meggyilkoltak egy fiatal oknyomozó újságírót és a barátnőjét, mert Fico korrupciós ügyeit vizsgálták. Akkor Ficonak le kellett mondania, de újra megválasztották. Rögtön meg is kezdte a nemzeti együttműködési rendszer újjászervezését: a rendőrség, a titkosszolgálat és a közmédia teljes alárendelését a hatalomnak.

Orbán és Fico közös baja:
nincsen pénzük!

A magyar miniszterelnök nem kapja meg az uniós eurómilliárdok nagy részét miközben Szlovákia azt már régen felvette hiszen a liberális kormányzat igyekezett helyreállítani az európai normákat Szlovákiában, ahol viszont rossz a gazdasági konjunktúra, mert a kis ország túlságosan a német autóiparra alapozta a jövőjét. A német autóipar nem készült fel megfelelően a zöld átmenetre, ezért válságba jutott, és ez kihat Szlovákiára éppúgy mint Magyarországra.

Mind Orbán mind Fico rájött arra, hogy a rossz gazdasági helyzetben a béke hangoztatása az egyetlen menekülő út.

Miután a NATO képtelen egy mindenkinek elfogadható, reális békeprogramot kidolgozni, ezért tágas tér nyílik a demagógiára, melyet mind Orbán Viktor mind pedig Robert Fico kihasznál. Hosszú távon mindez kevés lesz, mert az embereket elsősorban a megélhetésük érdekli Magyarországon és Szlovákiában, de ezzel kapcsolatban sem Orbán Viktor sem Robert Fico nemigen szolgálhat jó hírekkel a közeljövőben.

Ferenc pápa: “minden háború abszurd”

Ferenc pápa a békéről beszélt húsvétkor Nagyszombatban. Szlovákia érseki székhelyén pontifikált misét a katolikus egyház vezetője, aki ismét állást foglalt a béke mellett Trnavan.

Nem véletlenül választotta Ferenc pápa Nagyszomabatot hiszen Szlovákia – a magyar kormányhoz hasonlóan – béketárgyalásokat sürget a szomszédos Ukrajnában, ahol több mint két éve folyik a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin agressziója váltott ki. Ukrajna számára Ferenc pápa azt javasolta, hogy mutassa föl a fehér zászlót, és keresse a béketárgyalást Oroszországgal. Ezt Zelenszkij ukrán elnök ingerülten elutasította noha tisztában van azzal, hogy Ukrajna lehetőségei arra, hogy kiszorítsa az orosz hadsereget az ország területéről ugyancsak korlátozottak. Márpedig Ukrajna ezt szabta meg a béketárgyalások megkezdésének alapvető feltételének. Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el – mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij, aki számíthat a szomszédos Lengyelország maximális támogatására.

A katolikus Lengyelország jelenleg a világ országai közül a lehető legtöbbet költi katonai célokra: a GDP csaknem 5%-át! A NATO előírás 2%. Donald Tusk miniszterelnök szerint egyre nő a háború esélye a NATO és Oroszország között.

Ferenc pápa a háború ellen

“A béke iránti vágyakozást a gyűlölet kegyetlensége és a háború vadsága töri meg”

– mondta Ferenc pápa Nagyszombatban. Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta az iszlamista merényletért, melyet Moszkva mellett követtek el, és ahol a halottak száma meghaladta a 140-et. Válaszul Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy Putyin a korábbihoz hasonlatosan maga rendezhette meg a merényletet, hogy azután az orosz társadalom gyűlöletét Ukrajna irányába terelhesse.

“A háború mindig abszurd és mindig vereséget jelent”

– hangsúlyozta Ferenc pápa az Urbi et Orbi áldásában a Szent Péter téren Rómában. A pápa tűzszünetet sürgetett a gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg és a Hamász háborújában rémes állapotokat kénytelen elviselni a polgári lakosság.

Ami Ukrajnát illeti: Ferenc pápa mindenekelőtt a hadifoglyok kicserélését javasolta, hogy ezzel meg indulhasson valamiféle békefolyamat Kijev és Moszkva között.

Budapesten is mosott pénzt a legerősebb olasz maffia

20 éves börtönbüntetést is kaphat Sz. Edina ügyvédnő, akinek irodája a Szent István körúton a Ndrangheta calabriai maffia pesti főhadiszállása is volt egyben. A leleményes ügyvédnő 168 társaságot jegyeztetett be Magyarországon, melyekben jelentős részben résztulajdonos is volt.

A maffia ellen küzdő olasz bíró Catanzaroban kiderítette, hogy nagyszabású pénzmosás zajlott Budapesten és Cipruson, meg persze Olaszországban, ahol a Ndrangheta kábítószer pénzeit mosták tisztára. A Ndrangheta Európa legnagyobb kokain kereskedője, amely ellenőrzi a Latin Amerikából érkező szállítmányokat éppúgy mint a terítést az európai országokban és a Közel Keleten. A hasznot legkevesebb 5 milliárd dollárra becsülik az Interpol szakértői.

A Privátkopó szerint a magyar ügyvédnő úgy jelentette be a 168 céget, hogy azok tulajdonosa jórészt olasz volt, de saját magát sem felejtette el megemlíteni. Ezenkívül pedig fiktív vagy valós nevek szerepelnek a cégek tulajdonosi körében, akik orosz, bolgár, ukrán stb. állampolgárok. A cégek jelentős többsége nem fizetett adót Magyarországon, így a magyar államot milliárdos károsodás érhette.

Nemcsak a magyar ügyvédnő került rács mögé, aki előzetesben várja a kiadatást Olaszországnak, de az egész nemzetközi céghálózat vezetője is: az 53 éves Giovanni Barone irányította a pénzmosást Olaszországban, Cipruson és Magyarországon.

Szlovákiában is aktív a Ndrangheta

Erre akkor derült fény amikor meggyilkoltak egy fiatal oknyomozó újságírót és a kedvesét. Az ifjú újságíró épp arról írogatott, hogy a Ndrangheta beépült Fico miniszterelnök nemzeti együttműködési rendszerébe, és lenyúlja az európai pénzek jelentős részét. Az újságíró gyilkosság után Fico szerette volna a gyanút az olasz maffiára terelni, de gyorsan kiderült, hogy a hatalom a felelős a gyilkosságért Szlovákiában. Akkor ebbe bele is bukott Fico és csapata, de a legutóbbi választáson vígan visszatért a hatalomba. Tovább folytatja a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítését jó szövetségesével, Orbán Viktorral. Arról még nem érkeztek hírek, hogy a magyar miniszterelnök is paktálna a Ndranghetaval mint Robert Fico, de morális akadályok valószínűleg nálunk sincsenek viszont Orbán Viktor úgy véli: az uniós eurómilliárdokat lenyúlhatja ő maga is, minek ahhoz az olasz maffia évtizedes tapasztalata ezen a téren?

A Transparency International számításai szerint Orbán és csapata 10 milliárd eurót nyúlt le az uniós pénzekből az elmúlt hétéves költségvetési ciklus során.

Szlovákia és az orosz olaj elleni szankció: Pozsony még egy év haladékot kért

Robert Fico kormánya változtat elődje ukrán barát európai vonalán, és “megértőbb” Putyinnal szemben, de távolról sem annyira mint a magyar diplomácia. Közben az Európai Unió a tizenkettedik szankciós csomagon dolgozik, melynek célja az orosz agresszor megbüntetése és meggyengítése.

Csehország, Magyarország és Szlovákia mentesítést kapott a tengeri orosz olaj szállítás bojkottja alól, de ez a mentesség decemberben lejár. A Fico kormány azt szeretné elérni, hogy Brüsszel hosszabbítsa meg a mentességet egy évvel. Szlovákia uniós nagykövete terjesztette elő ezt a kérést, melyet azzal indokolt meg, hogy az ország legnagyobb olajfinomítója Pozsonyban leállna a szankció miatt, és ez dízel hiányt idézne elő nemcsak Szlovákiában, de az egész térségben. A Slovnaft a MOL tulajdona, és már korábban azt közölte Brüsszellel, hogy több időre van szüksége az átálláshoz hiszen eddig kizárólag orosz olajat finomított.  A MOL kérését rögtön támogatta Szijjártó Péter külügyminiszter. A Slovnaft 350 millió eurót fordít az átállásra, a Slovnaft dízel az ukrán háborúban is fontos hiszen a tankokba is ez kerülhet.

“Politikai és technikai szempontok egyaránt motiválhatják a szlovák kérést a halasztásra”

– mondta egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata a brüsszeli Politiconak.

“A szlovák kérés mögött a MOL is ott állhat hiszen a magyar cég sem kívánja felgyorsítani finomítói átállását” – hangsúlyozza Krzysztof Debiec, a varsói Keleti Tanulmányi  Központ munkatársa. Aki azt is megemlíti, hogy a MOL közel áll a magyar kormányhoz. Orbán Viktor nemrég Pekingben parolázott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

“Szlovákia egy olyan állam, melynek az energia struktúrája kritikus mértékben egy másik állam kezében van. Azzal, hogy Szlovákia benyújtotta ezt a kérést, Pozsony azt mutatta meg, hogy nem is kívánja mérsékelni ezt a függést”- hangsúlyozta a lengyel szakértő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A magyar és a szlovák diplomácia másképp ítéli meg az ukrajnai háborút

A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Szijjártó Péter külügyminiszter  is egyéves haladékot kért. A szlovák külügyminiszter elhatárolta magát az Ukrajnával kapcsolatos magyar állásponttól, és az 1956-os magyar forradalomhoz illetve a prágai tavaszhoz hasonlította Zelenszkij elnök ellenállását. “Mi tudjuk, hogy mit jelent az, ha egy országot leigáznak” – hangsúlyozta az Ukrajnát ért orosz agresszióról szólva az 1968-as Csehszlovákia elleni katonai akcióra utalva Miroslaw Wachowsky, aki kifejtette, hogy

“egy szuverén és stabil Ukrajna egyaránt érdeke Szlovákiának és Magyarországnak.”

Létrejön -e a nemzeti együttműködés rendszere Szlovákiában?

Rendőrháború zajlik északi szomszédunkban, ahol hamarosan országos választást rendeznek. Négy magasrangú rendőri vezetőt is vád alá helyeztek: a titkosszolgálat jelenlegi igazgatóját, a nemzetbiztonsági hivatal vezetőjét, a titkosszolgálat egyik volt igazgatóját és az egyik volt országos rendőr főkapitányt. Daniel Lipsic különleges ügyész irányítja a tisztogatást, ő a Fico tábor mumusa.

Robert Fico, aki baloldali húrokat penget, de Orbán Viktorral barátkozik, azzal vádolja Lipsicet, hogy mint egykori kereszténydemokrata politikus azért tisztogat a rendőrségen és a titkosszolgálatnál, hogy rossz színben tüntesse fel őt és pártját, a Smert a választások előtt. Robert Fico a legutóbbi vizsgálatok kapcsán már egyenesen puccsot emlegetett:

”Ez az állam megdöntésére tett kísérlet. Hatalomátvétel hat héttel az országos választás előtt!”

Robert Fico tudja, hogy miről beszél hiszen Szlovákiában a rendőrség és a titkosszolgálat a függetlenség kikiáltása óta kulcsszerepet játszik a rendszer működésében. Ezt már Meciar miniszterelnök idejében is észrevehették a megfigyelők, de akkor annak érdekében, hogy az uniós belépéssel ne legyenek problémák, a titkosszolgálat és a rendőrség adott a látszatra. Aztán Robert Fico újrakezdte  a korrupt rendőr állam kiépítését, amely igyekezett uralni a médiát is. Jan Kuciak fiatal oknyomozó újságíró ezt a rendszert próbálta meg leleplezni, és emiatt maffia módszerekkel kivégezték nemcsak őt, de menyasszonyát is megölték. A felháborodás elsöpörte Fico rendszerét, de a nacionalista baloldali politikus visszakészül a hatalomba. Utódai ugyanis nemigen tudták megoldani Szlovákia problémáit, és ezért jelenleg Fico pártja a legnépszerűbb az országban.

Washington és Brüsszel Fico ellen

Az amerikai és a német nagykövetség Pozsonyban maximálisan a jelenlegi liberális kormányzatot támogatja, melynek miniszterelnöke jelenleg Szlovákia első magyar kormányfője, Ódor Lajos. Szlovákia jelenleg támogatja a NATO és az EU politikáját Ukrajnával kapcsolatban, és elveti Orbán Viktor Putyinbarát irányvonalát. Robert Fico azonban jóval megértőbb az orosz elnök iránt, ezért Washingtonban és Brüsszelben egy Orbán-Fico blokktól tartanak. Egyik ország sem olyan jelentős, hogy túlságosan nagy gondot okoznának, de egy illiberális blokk kialakulása problematikussá válhat az ukrajnai háború után. Amíg a háború tart addig Lengyelország kitart a NATO és az EU irányvonala mellett, de azt követően közeledhet Orbán Viktorhoz. Jelenleg az USA tanácsára Lengyelország és Románia erősíti együttműködését, és minthogy Washingtont csakis ez a két állam érdekli valójában ebben a térségben, ezért Orbán Viktor zavarkeltési képessége mérsékelt.

A magyar miniszterelnök számára jól jönne egy ikertestvér a határ túloldalán hiszen jelenleg a magyar diplomácia igencsak elszigetelt az Európai Unióban. Csakhogy Fico jóval ravaszabb annál minthogy Orbán útját kövesse, és nyíltan szembeszálljon Washingtonnal és Brüsszellel. Épp ellenkezőleg: Fico a kétszínű politika mestere. Valószínűleg ugyanazt csinálná mint Orbán korábban: bólogatna Washingtonban és Brüsszelben miközben szépen csendben sunyi módon kiépítené a nemzeti együttműködés rendszerét – szlovák módra. Ebben a rendszerben a nacionalista ideológia a kötőanyag, ez nem sok jót ígér a magyar kisebbségnek Szlovákiában. Miért érdekelné ez különösebben Orbán Viktort, ha a magyar kisebbség feje fölött vígan üzletelhetne szlovák cimborájával, Robert Ficóval?

Miért állt ki a magyar külügy Fico egykori rendőrkapitánya mellett?

Rövid időre őrizetbe vették Szlovákiában Tibor Gáspárt, akit korrupcióval gyanúsítanak. Szlovákia egykori rendőrfőkapitánya annak idején abba bukott bele, hogy az újságíró gyilkosság nyomozása során mindent megtett azért, hogy az igazság lehetőleg soha ne derüljön ki: ki és miért ölette meg Jan Kuciak fiatal oknyomozó újságírót és menyasszonyát?

Sokan gyanítják, hogy legfelső helyről jött az utasítás: Robert Fico miniszterelnök akkor le is mondott követve rendőrfőkapitányát. Most azonban mindketten vissza készülnek a hatalomba: Fico újra miniszterelnök szeretne lenni míg az egykori rendőrfőkapitány a legnépszerűbb párt, a Smer listáján befutó helyen szerepel.

Ezért tartotta szükségesnek a magyar külügy, hogy megtámogassa Tibor Gáspárt, elítélve annak őrizetbevételét mondván

“akcióba lendültek a sorosista erők térségünkben.”

Ezt az érvet Robert Fico is használja a választási kampány során. Szlovákia mostani rendőrfőkapitánya visszautasította a vádat mondván a rendőrség korrupció miatt vizsgálódik Tibor Gáspár ellen, aki állítólag megvesztegetett egy nyomozót. A bíróság nem találta megalapozottnak a letartóztatást, és ki is engedte a börtönből Robert Fico egykori főrendőrét.

A pénz és az orosz barátság fűzi össze Orbánt és Ficot

Mindkét vezető nacionalista húrokat penget, és ez Szlovákiában magyar ellenességet jelent. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki ennek ellenére Robert Ficot támogatja Szlovákiában, ahol már régóta nincsen önálló képviselete a magyaroknak a parlamentben, akik pedig a lakosság mintegy 10%-át teszik ki az országban.

Mi fűzi össze Orbánt és Ficot? Mindenekelőtt az orosz barátság. A jelenlegi szlovák kormány, melyet az ország első magyar kormányfője vezet, kiáll Ukrajna mellett, és maximálisan együttműködik ennek érdekében a NATO-val. Fico ezzel szemben jóval megértőbb Putyin iránt. Annál persze okosabb, hogy ezt oly nyíltan képviselje mint Orbán Viktor, akit Putyin trójai falovának tartanak a NATO-ban és az Európai Unióban, de hogyha hatalomra kerülne, akkor Fico Szlovákiája a gyakorlatban sokban közelítene a magyar diplomáciához. Ily módon a visegrádi együttműködésben 2-2 lenne az arány, a nyugatbarát Lengyelország és Csehország állna szembe Magyarországgal és Szlovákiával. Csakhogy Varsóban a visegrádi együttműködést eltemették amikor Morawiecki miniszterelnök kijelentette: Románia a mi első számú partnerünk a térségben.

A zűrzavaros korrupciós ügyek is összeköthetik Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét Fico szlovák rezsimjével, amely a maga idején ugyanígy működött: a titkosszolgálat tisztjei koordinálták a rendszert.

Ezért is rendeztek óriási tisztogatást Fico és utóda, Pellegrini bukása után Pozsonyban a belügyben. Egy országos rendőrfőkapitány például öngyilkos lett a börtönben.

Ha Fico visszakerülne a hatalomba, akkor Magyarország és Szlovákia közép-európai ikerpárrá változhatna Orbán Viktor elképzelései szerint. Ehhez persze Robert Ficonak  nemcsak, hogy meg kellene nyernie a választást, de partnereket is kell találnia a kormányalakításhoz Pozsonyban. Ami nem lesz könnyű, különösen, hogy mind az amerikai nagykövetség, mind pedig Brüsszel lebeszéli a szlovák pártokat arról, hogy Ficóval közösködjenek. Így járhat úgy mint Orbán cseh barátja, Andrej Babis, akinek pártja hiába végzett az első helyen a választásokon, mert a többi párt nem vállalta vele a koalíciót. Robert Fico persze követheti Giorgia Meloni útját is: feledi Orbán Viktort, és maximálisan jó kapcsolatra törekszik Washingtonnal és Brüsszellel.

Végülis Orbán sorsa a Putyin barát zsákutcában nem különösebben vonzó alternatíva.

Magyar miniszterelnök Szlovákiában

Ódor Lajost, a szlovák Nemzeti Bank eddigi alelnökét nevezte ki kormányfőnek Caputova köztársasági elnök. Ő ügyvezető miniszterelnök, aki a választásokig irányítja Szlovákia kormányát. Magyar miniszterelnöke Szlovákiának még nem volt.

A 47 éves Ódor Lajos Komáromban született a város szlovákiai részén. A neves Selye János gimnáziumban érettségizett. Pozsonyban a Comenius egyetemen szerzett matematikus- közgazdász diplomát. 2016 óta vendég professzor a CEU-n, melyet Orbán Viktor kormánya arra kényszerített, hogy székhelyét Budapestről Bécsbe helyezze át. Ódor Lajos kezdetben pénzügyi elemzőként dolgozott, 2006-ban már a szlovák Nemzeti Bank igazgató tanácsának tagja lett.

Saját honlapján így írt magáról:

”Ideológiám a pragmatizmus, a modern módszereken és adatokon alapuló gazdaságpolitika. Célom az, hogy összekapcsoljam az akadémia tudás és a valódi gazdaságpolitika világát.”

Ódor Lajos résztvett olyan fontos gazdaságpolitikai döntések előkészítésében mint az egységes adókulcs bevezetése, az euró bevezetése, a nyugdíj rendszer reformja stb.

2018 februárja óta volt alelnöke Szlovákia nemzeti bankjának. Ódor Lajos azt tanácsolta mindenkinek, hogy “úgy foglalkozzunk a pénzügyeinkkel mint a kertünkkel.”

Választás szeptemberben

Ódor Lajos ügyvezető kormánya addig irányítja a szlovák államot amíg a választások eredményeképp meg nem alakul az új kormány.

Nem véletlenül választotta a köztársasági elnök a Nemzeti Bank alelnökét a kormányfői posztra hiszen Szlovákiában – éppúgy mint Magyarországon – az infláció következtében megélhetési válság van. Ez pedig a lakosság többsége számára a nadrágszíj összehúzását jelenti. Tavaly 12,5%-os volt az infláció, amely minden korábbi rekordot megdöntött. Igaz persze, hogy így is elmaradt a magyar inflációtól. Ebben szerepe van annak is, hogy Szlovákia az euró övezet tagja. Az euróövezet is inflációs rekordot produkált, de ez messze elmarad a magyar 25%-os inflációtól.

Érdekes, hogy a nemzeti bank alelnökének az volt a véleménye, hogy

“fizethetünk euróval, koronával vagy forinttal, lehetnek magasak vagy alacsonyak a kamatok, csak a kormányoknak van lehetőségük a magas árak ellen harcolni.”

A nyugati világban ez elsősorban a jegybank kötelessége, így van ez az eurozónában is. Magyarországon jelenleg fura munkamegosztás alakult ki: a nemzeti bank küzd az infláció ellen míg a kormány önti a pénzt a piacra, hogy a gazdaság elkerülje a recessziót.

Ódor Lajos szerint a szlovák gazdasági modell hosszútávon nem fenntartható:

”az elmúlt években túlságosan sokat foglalkoztunk azzal, hogy állami kölcsönökkel támogattuk a fogyasztást, és túl keveset azzal, hogy átálljunk a tudás alapú gazdaságra.”

Szlovákiában éppúgy mint Magyarországon a kormányok megpróbálták megvásárolni a választók jóindulatát, és ezért nem maradt pénz a korszerű gazdaság fejlesztésére.

Mire számított januárban Szlovákia új miniszterelnöke amikor még a nemzeti bank alelnökeként nyilatkozott a sajtónak?

“Kisebb visszaesés benne van a pakliban, de recesszióval nem számolunk a következő két évben”

– nyilatkozta Ódor Lajos, aki ügyvezető kormány élén Szlovákia miniszterelnöke lett.

Orbán és a szlovák függetlenség

Novák Katalin köztársasági elnök nem ment el az ünnepségre, melyet a független Szlovákia megalakulásának 30-ik évfordulóján rendeztek Pozsonyban. Ehelyett Orbán Viktorral együtt Rómában tisztelgett XVI-ik Benedek pápa koporsója előtt. Visegrád ezzel nagy pofont kapott, de Orbán Viktor most korrigált.

Heger szlovák miniszterelnök a hétvégén gála estet rendezett a szlovák államiság ünnepe alkalmából, és erre meghívta a visegrádi négyes kormányfőit feleségükkel együtt. Orbán Viktor Lévai Anikóval együtt meg is jelent Pozsonyban. A visszautasítás ebben az esetben olyan kihívást jelentett volna, amelyre Orbán Viktor nem mert vállalkozni. Hazai nacionalista és irredenta híveinek eljátssza ugyan Trianon ellenfelét, de a valóságban tisztában van azzal, hogy ez üres illúzió. Másrészt viszont komolyan akadályozza nemcsak a két állam együttműködését hanem ezen túl a visegrádi szövetség értelmét is.

Austerlitz egyre fontosabb

Napóleon császár itt aratott fényes győzelmet a Habsburg és szövetséges csapatok fölött. Három állam ebben a kisvárosban tartja diplomáciai egyeztetéseit: Ausztria, Csehország és Szlovákia. A jövőben ez felértékelődhet hiszen hasonlóképp látjuk  az ukrajnai háborút – fejtegette a szlovák diplomácia vezetője finoman arra célozva, hogy a magyar diplomácia Putyin barátsága Pozsonyban sem számíthat elnézésre.

Jön Babis?

Az egykori cseh kormányfő – Orbán barátja – államfő szeretne lenni Prágában. Ez megerősíthetné Orbán pozícióját a visegrádi négyesben, ahol orosz barátsága egyre inkább szemet szúr. A Pozsonyban született szlovák Babis, akinek édesanyja magyar volt, Orbánban fedezte fel politikai szövetségesét. Együtt kampányoltak Csehországban – sikertelenül. Orbánt egyáltalán nem zavarja Babis múltja: a cseh államfőjelölt Moszkvában végzett, és állítólag ott belépett a KGB-be is. Babis természetesen cáfol, de Orbán számára Putyin egykori kollégája távolról sem okoz problémát.

Babis dollármilliárdos és igen pragmatikus politikus. Számára evidencia, hogy Csehország a Nyugathoz tartozik. Nem táplál illúziókat Oroszországot illetően. Valószínűleg Orbán sem. A magyar miniszterelnök számára Moszkva ellensúlyt jelent Washingtonnal és Brüsszellel szemben, semmi többet. Persze Orbán is igen pragmatikus politikus: Putyintól tanulni lehet azt, hogy miképp is működik egy rendőrállam 2023-ban? Mesterről tanulni sohasem szégyen …

ELVESZETT MAGYAROK

Genocidiumról beszél az Erdélyi Magyar Szövetség a romániai népszavazás eredményeit kommentálva. Az derült ki ugyanis, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest 225 ezerrel, 20 százalékkal, a harminc évvel ezelőttihez képest 620 ezerrel, 40 százalékkal csökkent a romániai magyarok létszáma, és már alig haladja meg az egymilliót.

Ez a csökkenés, ha nem tévedek, még mindig kisebb, mint a vajdasági magyaroké, ami nagyjából a felére csökkent, de gyorsabb, mint a szlovákiai magyarok fogyása, ami harminc év alatt 25 százalék volt, és ma már a számuk 450 ezer alatt van.
„Békeidőben elkövetett csendes genocidiumról” beszélni még sem indokolt. Romániában a magyarok száma nagyjából hasonlóan csökken, mint a románoké, a magyarok részaránya a 23 millióról 20 millió alá csökkent népességen belül változatlanul 6 százalék, a csökkenés fő oka tehát az elvándorlás, részben Magyarországra, de növekvő arányban Nyugat-Európába is. Emellett szerepet játszik az asszimiláció, ami bizonyos mértékig természetes. Figyelemre méltó, hogy a szlovákiai népszámlálási adatok nemcsak azt mutatják meg, hogy a magyar anyanyelvűeknél kevesebben vallják magukat magyar nemzetiségűnek (462 ezerből csak 422 ezren), de a korábbi, 2011-es népszámlálás azt is felmérte, hogy az akkori, még 509 ezer magyar anyanyelvűből csak 472 ezren használták elsősorban a magyar nyelvet otthon, és csupán 392 ezren a nyilvános érintkezésben: a munkahelyen, sz oktatásban, a boltban. Szlovákiában a magyarok részaránya is csökken, a rendszerváltáskor még 10 százalék fölött volt, ma pedig már csak 8 százalék (anyanyelv szerint kicsivel több, nemzetiség szerint kicsivel kevesebb). A román népszámlálás a különbségből csak annyit mutat meg, hogy a magukat magyar nemzetiségűnek vallók 6 százalékos arányához képest 6,3 százalék a magyar anyanyelvűek részesedése, de ezek a számok nem tükrözik, hogy a válaszadók egy része nem nyilatkozott a nemzetiségéről, illetve az anyanyelvéről, s köztük lehetnek számosan a magyar anyanyelvüket elhagyók.
Korábban, az 1989-90-es fordulat előtt az asszimilációt joggal lehetett erőteljes állami kényszerre visszavezetni, azóta viszont létrejöttek a magyarok politikai pártjai, megerősödött a magyar nyelvű sajtó, konszolidálódott a magyar iskolarendszer, és még bővült is a magyar nyelvű felsőoktatás.

A természetes asszimiláció azonban folytatódik, ami ugyanúgy természetes, mint az elvándorlás.

A kisebbségi lét példáiként emlegetett finnországi svédek köréből is létezik elvándorlás Svédországba, és a dél-tiroli németajkúak közül is van, aki Németországban vagy Ausztriában, anyanyelvi környezetben keresi a boldogulását, csinál szakmai karriert. Hogyne látnánk ezt a szomszéd országokban élő magyaroknál! Az elvándorlás pedig a magyarországi magyarokat ugyanúgy érinti, mint a szomszéd országokban kisebbségben élőket. Ennek nem is a népességszám csökkenése az igazán aggasztó következménye, hanem a népesség korösszetételének kedvezőtlen alakulása, hiszen a fiatalok, aktív korúak mennek el, és az idősek maradnak, ami viszont nehezíti a nyugdíjrendszer és az egészségügy finanszírozását. A kisebbségek esetében az elvándorlásnak speciális hátránya, ha egy kisebbségi populáció saját értelmiség nélkül marad: nem lesznek pedagógusai, népművelői, könyvtárosai, ügyvédei, anyanyelvén beszélő orvosai, ápolói, bolti eladói, postásai, hivatali ügyintézői, ezért az élet mind több területén kényszerül a többségi nyelv használatára.

Amikor két évtizeddel ezelőtt Kolozsváron jártam, és fogadott az RMDSZ egy magasrangú vezetője, elmondta nekem, hogy azért támogatják az első Orbán-kormány státusztörvényét, mert azzal meg lehet úszni a kettős állampolgárságot, ami fokozná az elvándorlást, persze elsősorban a fiataloknál, aktívaknál.

Amikor azután a második Orbán-kormány a kettős állampolgársággal teljesítette ki a határon túli magyaroknak a magyar államhoz kötését, már Románia is az EU tagországa volt, és nem volt szükség magyar útlevélre az áttelepüléshez. Az RMDSZ pedig a Fidesz fenntartás nélküli híve lett. Az elvándorlást, a magyar kisebbség létszámának csökkenését ez már nem érinti.

Az RMDSZ elnöke másképpen, józanul értékeli a friss népszámlálási adatokat: szerinte azok sem büszkeségre, sem pánikra nem adnak okot. Ebben igazat adhatunk neki.

Már csak azért is, mert nem indokolt az olyan erkölcsi elvárás, hogy valakinek a szülőföldjén kellene maradnia. Ki-ki maga dönti el, hogy Romániában, Szlovákiában, Szerbiában vagy éppen Magyarországon marad, a szülőföldjén éli le az életét, élvezve az anyanyelvi környezet komfortját, az ismert környezetet, és ugyanakkor vállalva az együttélést olyan körülményekkel, amelyekkel nehezen tud megbékélni, vagy pedig odébb áll egy idegen, de jobb egzisztenciát, biztonságosabb életvitelt ígérő világba. Szerencsére ma már – vagy még? – nem kötnek adminisztratív akadályok senkit a szülőföldjéhez. Az államoknak ugyanakkor határozottan dolguk az, hogy – legalábbis a demográfiai és államháztartási egyensúly fenntartása érdekében, de azért is, hogy legyen Magyarországon is és a kisebbségi életben is elegendő szakember – igyekezzenek vonzóvá tenni a maradást. A magyarországi állam ugyanúgy nem tesz eleget ennek a követelménynek, mint a romániai, szlovákiai, szerbiai. Ehhez mérten lehet a szomszéd államokon bármit számon kérni.

Orbán újabb pofonja a visegrádi együttműködésnek

Január elsején ünnepelte Szlovákia megalakulásának 30-ik évfordulóját. Minden szomszédos állam vezetőit meghívták az ünnepségre. Kapott meghívót Novák Katalin magyar államfő is, aki azonban lemondta a látogatást. Vajon miért?

A magyar államfő Orbán Viktorral és nejével együtt Rómában járt, ahol imádkoztak a nemrég elhunyt nyugdíjba vonult pápa, XVI-ik Benedek ravatalánál. A református Novák Katalin vagy Orbán Viktor számára ez aligha lehetett mélységes vallási kényszer, sokkal inkább politikai szerepjátszás. Kiállás a konzervatív német pápa mellett, és megfeledkezni Szlovákia függetlenségéről.

Trianon árnya kísért

Szlovákia nem létezett a trianoni béke előtt. Csehszlovákia megalakulása épp ennek a békének volt az eredménye. Emiatt óriási a nemzeti érzékenység. Minden szomszédos állam tisztában volt ezzel- kivéve a magyar diplomáciát!

A szlovák sajtó sietett is megragadni az alkalmat, hogy bírálja a magyar kormány kétszínű politikáját.

Nyilvánvalóan nem Novák Katalin döntéséről volt szó. A Napunk című szlovákiai magyar hírportál az ügy kapcsán megírta: a két nő az államfői poszton kifejezetten jó személyes kapcsolatban áll egymással.

Ezzel együtt Novák Katalin fegyelmezett katona: Orbán Viktor intésére mond igent vagy nemet. Azzal, hogy nem ment el a szlovák függetlenségi ünnepségre, újabb pofont adott a visegrádi együttműködésnek.

Az már amúgyis nagyon rossz állapotban van hiszen már mind a három másik állam vezetői jártak Kijevben, hogy támogatásukról biztosítsák Zelenszkij elnököt az orosz agresszióval szemben. Orbán Viktor évvégi nemzetközi csúcstalálkozóján megerősítette: nem szándékozik Kijevbe látogatni.

Mi lesz az EU-ukrán csúcstalálkozón?

Február harmadikán Kijevbe utaznak az uniós tagállamok vezetői, hogy a helyszínen demonstrálják támogatásukat Ukrajnának az orosz agresszióval szemben. Vajon elmegy-e erre Orbán Viktor miniszterelnök? Ő volt az egyetlen az uniós tagállamok vezetői közül, aki újévi üzenetet kapott Putyintól. Aki barátságosan üzen ugyan, de a földgázt méregdrágán adja Magyarországnak is. Megéri a kötéltánc? Orbán Viktornak még van pár napja, hogy ezt eldöntse, de eszébe juthat Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter figyelmeztetése: egyszer még számon kérik rajtad, hogy egy agresszív lúzer mögé álltál!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK