Kezdőlap Címkék Szíriai háború

Címke: szíriai háború

Lezuhant egy orosz katonai gép, Izraelt hibáztatják

0

Pedig a gépet valójában a szíriai légvédelem lőtte le – amelyet pont az oroszok fegyvereztek fel.

Az Iljusin 20-as gép, fedélzetén 15 főnyi személyzettel visszatérőben volt az oroszok Latakia melletti támaszpontjára, amikor eltűnt a radarok képernyőjéről. Amerikai források szerint a szíriai légvédelem tévedésből lőtte le, amikor egy, a rezsim állásai elleni izraeli légicsapást próbált megakadályozni.

Orosz források is elismerték, hogy valóban

a szíriaiak lőtték le a repülőt.

A védelmi minisztérium szerint akkor vesztették el vele a kapcsolatot, amikor négy izraeli F-16-os földi célpontokat támadott Latakia tartományban. Az ellenük való védekezés közben lőtték le az orosz gépet.

Éppen ezért, az orosz védelmi minisztérium szóvivője Izraelt hibáztatta. Mint mondta, az F-16-osok a jóval nagyobb orosz felderítőgép fedezékében repültek, ezért a légvédelmi rakéták a nagyobb gépre álltak rá.

Izrael az elmúlt másfél évben legalább kétszáz alkalommal mért légicsapást szíriai célpontokra,

többségében olyanokra, ahol Irán is berendezkedett. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban megígérte Putyinnak, hogy a légicsapásokról előre értesítik az oroszokat, nehogy közvetlen katonai konfliktus jöjjön létre a két állam között.

Az oroszok most azzal vádolják Izraelt, hogy annyira az utolsó pillanatban szóltak, hogy már nem tudták értesíteni a felderítőgépet.

A szíriai légvédelmet egyébként pont Oroszország fegyverezte fel.

Amerikai-orosz külügyi találkozó lehet a G20-on

0

Május 20-21-én tartják meg a G20 csúcstalálkozót Argentínában, és itt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalhat frissen kinevezett amerikai kollégájával, Mike Pompeóval.

Ezt maga Lavrov közölte az interfax orosz hírügynökséggel. Minthogy a két állam kapcsolatai a mélyponton vannak, ezért minden találkozó reményt nyújthat a javulásra.

Vlagyimir Putyin elnök, akit most iktattak be újabb hat évre, érvényes meghívóval rendelkezik a Fehér Házba – mondta az orosz diplomácia vezetője. Trump hívta őt meg, miután gratulált választási győzelméhez. Csak Trump ellen épp a túl szoros orosz kapcsolatai miatt folyik vizsgálat, ezért

a csúcstalálkozó időpontja teljesen bizonytalan.

A feszült közel-keleti helyzet miatt mindenképp szükség lenne amerikai-orosz eszmecserére, hiszen a két nagyhatalom vezérkari főnökei csak a konkrét katonai problémákat vitathatták meg nemrég Bakuban. Oroszország olyan rakétavédelmi rendszerrel látja el Szíriát, mely képes lelőni a támadó izraeli gépeket. Izrael hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az izraeli légierő ennek ellenére folytatja a támadásokat, még akkor is, ha a rakétákat kezelő orosz személyzet is veszélybe kerülhet.

Sőt, az egyik izraeli miniszter azt mondta: ha nem állítja meg Iránt, akkor

készek megdönteni Bassár el Aszad szíriai diktátor rendszerét is.

Közben Donald Trump épp készül felmondani az Iránnal megkötött atomalkut. Irán jelenleg Oroszország oldalán áll, miközben az Egyesült Államok Izraellel és Szaúd Arábiával alkot szövetséget. A két oldal között több országban rendkívül kiélezett a helyzet. Lavrov és Pompeo találkozója enyhíthetne ezen, ha valóban létrejön.

Németország 1 milliárd eurós segélyt nyújt Szíriának

0

Heiko Maas német külügyminiszter bejelentette: 1 milliárd eurót fizetnek be a segélyalapba, melynek célja a polgári lakosság szenvedésének enyhítése a 2011 óta tartó szíriai háborúban.

A német külügyminiszter erről azon a kétnapos donorkonferencián beszélt, amelyet Brüsszelben tartanak az ENSZ és az EU közös rendezésében. Hangsúlyozta: több mint 13 millió ember szorul rá szociális segélyre Szíriában, illetve a környező országok menekülttáboraiban. Heiko Maas elmondta még, hogy további 300 millió eurós átutalás várható a nyáron, miután elfogadták Németország 2019-es költségvetését.

Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselője később bejelentette, hogy az EU a korábbi felajánlások mellett, a tavalyi évhez hasonlóan idén is 560 millió eurót fog nyújtani a rászorulók megsegítésére Szíriában, illetve a menekültek ellátására Libanonban és Jordániában.

Hangsúlyozta, hogy mielőbb béketárgyalásokat kell kezdeni Szíriában, és felszólította Oroszországot és Iránt, hogy gyakoroljanak nyomást ennek érdekében a szír vezetésre.”Úgy hisszük, hogy a fenntartható béke megteremtésének egyetlen útja az ENSZ égisze alatt zajló politikai folyamat” – mondta Mogherini.

Németország 2012 óta 4,5 milliárd euró támogatást nyújtott a szíriai háború áldozatainak megsegítésére.

Trump „szép, új és okos” rakétákkal fenyeget

0

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szíriai Dúmában körülbelül 500 ember került kórházba olyan tünetekkel, amelyek vegyifegyver-támadásra utaltak. Valószínűleg ismét az oroszok és irániak által támogatott szíriai kormányerők vetettek be vegyi fegyvert. Donald Trump kemény választ ígért, és „gázzal gyilkoló állatnak” nevezte Bassár el-Aszad szíriai elnököt.

Az ENSZ-hez tartozó segélyszervezeteket a szíriai rezsim csapatai nem engedik be a blokád alá vont, a felkelők által ellenőrzött Kelet-Gúta területére, itt található Dúma városa is. A WHO helyi orvosoktól származó információi szerint 500 ember került kórházba olyan tünetekkel, amelyek bizonyítják, hogy mérgező vegyszerekkel kerültek kapcsolatba.

A támadásban legalább 42-en meghaltak.

Sokan olyan tüneteket mutattak, amelyek szaringázra utalnak – ez volt az a mérges gáz, amelyet a szíriai kormányerők 2013-ban Gútában, majd tavaly Hán Sejkúnban is bevetettek. Arra is volt már példa, hogy klórgázzal támadták a felkelőket.

A szombati támadás után az egyik lázadószervezet bejelentette: feladják a várost.

Az ENSZ nem tudott független bizottságot létrehozni, hogy kivizsgálják a támadást,

mert ezt az oroszok vétója megakadályozta. Oroszország most hatodszor akadályozta meg, hogy az ENSZ vizsgálatot indítson a szíriai kormány vegyi fegyvereinek ügyében.

A 2013-as támadás, ezer halálos áldozattal járó szarintámadás után döntötte el az akkori amerikai kormány, hogy nyíltan beavatkozik a szíriai háborúba. Erre most is megvan az esély: Donald Trump kemény választ ígért – alig egy héttel azután, hogy arról beszélt, ki kell vonni az amerikai csapatokat Szíriából. A válaszról már egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel és Theresa May brit miniszterelnökkel is.

Fotó: MTI/AP/SANA

Ugyanakkor Oroszország azt jelentette be: ha az amerikaiak rakétákkal támadnának, ők készek lelőni azokat. Trump erre a Twitteren úgy reagált: készüljenek az oroszok, mert mennek a rakéták: „szépek, újak és okosak”. Aszadot pedig „gázzal gyilkoló állatnak” nevezte.

Az Aszad-rezsimet szintén támogató Irán pedig Izraelt fenyegette meg.

Lehet egyes embereket kritizálni, amíg ezt nem kísérik antiszemita hangok

Különbséget kell tenni a jogos kritika és az aggodalomra okot adó reakciót kiváltó sztereotípiák emlegetése között, ezt mondta Izrael magyarországi nagykövete, Yossi Amrani a Független Hírügynökségnek adott interjúban. A menekültellenes kampány hangvételét nem akarta minősíteni, azt mondta: minden országnak magának kell eldöntenie, kit fogad be. Yossi Amrani beszélt arról is, hogy Irán fenyegetést jelent és Izrael „diplomáciai vagy más eszközökkel” is megakadályozza, hogy túlzott befolyása legyen Szíriában. Azt is elmondta, hol lát lehetőséget a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok fejlesztésére.

Yossi Amrani
Fotó: Izraeli Nagykövetség

Tavaly nyáron a két miniszterelnök a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről beszélt. Vannak ennek már látható eredményei?

A két miniszterelnök áttörést ért el a két ország közötti kapcsolatokban, több tekintetben is. Ezek közül némelyiknek idő kell, hogy az eredmények látszódjanak. Ha valaki szorosabb gazdasági együttműködés mellett dönt, akkor ennek meg kell teremteni a feltételeit.

Ennek megfelelt Palkovics László államtitkár kinevezése a Magyar-Izraeli Gazdasági Vegyes Bizottság társelnökének. Ő egy cselekvő típus, többször is járt már Izraelben a miniszterelnök látogatása óta,

az együttműködés több területét feltérképezte, főleg tudományos és technológiai területen,

ahol közös vállalkozásokat is létre lehet hozni.

A bizottság májusban Magyarországon találkozik majd. Ez az együttműködés egyik útja. A múlt héten a V4-ek innovációs munkacsoportja járt egy háromnapos tanulmányúton Izraelben. Ez már a találkozók második köre, a cél az, hogy az izraeli high-tech ipart bemutassuk a visegrádi országoknak. Most a V4-eknek maguknak kell dönteniük a prioritásokról. A partnereim a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumban nagyon optimisták.

A magunk részéről mi megpróbáljuk arra bátorítani az izraeli üzletembereket, hogy fedezzék fel a magyarországi befektetési lehetőségeket. Egyre aktívabb a nagykövetség ezen a területen, van egy gazdasági osztályunk, ami korábban nem létezett. Azt nem mondanám, hogy azonnal eredményeket látunk majd a kereskedelmi forgalomban, ehhez idő kell, de a tudományos és technológiai együttműködésnek már mindenképp látjuk a kezdeteit.

A high-tech szektor, az innováció nagyon erős Izraelben. Ez lehet az együttműködés fókuszában is?

Többféle terület van. Ott a TEVA, egy izraeli vállalat, amely aktív az országban, még ha most bizonyos átalakuláson is megy keresztül. Ott az NNG, amelynek szintén izraeli tulajdonosai vannak. Vannak komoly izraeli befektetések az ingatlanpiacon is.

Van lehetőség magyarországi befektetésekre.

Egy kormánynak azt kell felismerni, hol látja az együttműködés előnyeit, hogy win-win helyzet jöjjön létre.

Ez lehet a mezőgazdaság is, ezen a területen is van együttműködés, minden évben megy egy magyar csoport Izraelbe, az izraeli know-howt pedig alkalmazzák itt. Vízgazdálkodási együttműködés is van, ezen a területen Magyarország vezetőnek számít.

Ahol mi a legnagyobb lehetőséget látjuk, az a biztonságos városok, az intelligens mobilitás és a high-tech. Ezen a területen van együttműködési potenciál. És persze a kibernetika, akár a mindennapi használatban, akár más területen. Nem tudok részletekbe belemenni, mert ez még csak most alakul. De van egy folyamat, egy trend, amelyet ki kell használni és támogatni kell, és ehhez meg is van az elkötelezettség mindkét oldalon.

Az utóbbi időben komoly hangsúlyt fektettek a turizmusra is, ez továbbra is növekszik?

A számok nagyon magasak. Ugyan soha nem lehet pontosan tudni az izraeli turisták számát, mert sokan közülük, miután elrepülnek Európába, ott már az EU-s útlevelüket használják, sok izraeli ugyanis kettős állampolgár. Azokról az izraeliekről vannak adataink, akik izraeli útlevelet használnak. A számuk közelít az évi 200 ezerhez.

Ez egy magas szám. De még ha nincsenek is pontos adatok, elég Budapest bizonyos részein sétálni, hogy az ember héber nyelvű beszédet halljon. Tehát

nagy számban vannak itt izraeli turisták,

még izraeli hotelek is vannak a városban.

Fotó: Izraeli Nagykövetség

Azt gondolom, hogy a jövő az, hogy az izraeli turisták az ország más részeire is eljussanak. Most Budapesten töltik el az idejüket, szeretik Budapestet, szeretnek ide jönni, szeretnek a helyi éttermekben enni – Budapestet jól ismerik. De most azzal próbálkozunk, hogy az ország más részeit is megmutassuk. A Balaton az egyik prioritás, de emellett van közvetlen járat Debrecen és Tel Aviv között. Az országnak ez a része, Debrecen, Nyíregyháza és más úticélok is fontosak lehetnek.

A budapesti Wizz Air és El Al járatok száma egyértelmű jele annak, hogy ez egy jövedelmező útvonal, és igény van rá. Sokkal több izraeli jön Magyarországra, talán tízszer annyi, ha nem több, mint magyar Izraelbe. Ezen a téren lehetne fejlődés.

Az elmúlt években több olyan politikai kampány is volt Magyarországon, amelynek sokak szerint antiszemita felhangjai voltak, például a Soros György elleni kampány. Mit gondol erről?

Nagyon óvatos vagyok az antiszemitizmus szó használatával. Mindenkinek azt ajánlom, hogy előre gondolja meg, mint jelent, hogy valaki antiszemita. Szerintem, és ez az én saját definícióm, antiszemitának lenni annyit jelent, hogy valakinek bizonyos nézetei vannak a zsidó emberekről és Izraelről. Ha egy bizonyos egyénről gondol valamit, akár rólam, vagy bárki másról, az nem jelent antiszemitizmust.

Lehet valakinek véleménye egyes emberekről, lehet kritizálni Izraelt, egészen addig, amíg ezt nem kísérik antiszemita hangok.

Nekem az antiszemita hangok azt jelentik, hogy bizonyos, zsidókról szóló előítéleteket és babonákat általánosítanak.

Mi a helyzet akkor, ha egy parlamenti képviselő megoszt egy fényképet, amelyen egy ember neve egy megölt disznón tűnik fel?

Különbséget tennék jogos kritika és bizonyos képek, sztereotípiák használata között, amelyek olyan reakciót válthatnak ki, amely már aggodalomra ad okot. Ha valaki egy zsidó emberről, vagy egy zsidó származásúról, mert ez nem feltétlenül ugyanaz, attól függ, minek tekinti magát, tehát ha valaki készít egy képet, amelyet egy ismert zsidóval lehet összefüggésbe hozni, és ott van egy leölt disznó, akkor azt érzéketlenségnek, rossz ízlésnek és a megfelelő értékítélet hiányának nevezném.

Tartanék attól, hogy antiszemitának nevezzem, ugyanakkor nagyon őszintének és nagyon világosnak kell lennem:

ha ezek a dolgok megismétlődnek és az emberek úgy érzik, hogy ezek felhangja, vagy az általános hangvétel a zsidók ellen uszít, és felidéz különböző rettenetes képeket a múltból, akkor ez komoly, az antiszemitizmuson túlmutató veszély a társadalomra nézve.

Mindannyiunknak jól kellene ismernünk a múltat és egymást.

Sokan mondják azt is, hogy a menedékkérők elleni kampány hangvétele egy bizonyos 30-as évekbeli narratívára emlékeztet. Például amikor politikusok egy olyan globalista ellenségről beszélnek, amelynek nincs hazája, pénzzel spekulál… Erről mit gondol?

Nem akarom megítélni a magyarországi vagy más országbeli bevándorlásellenes kampányt. Tisztában kell lennünk a definíciókkal. Vannak gazdasági bevándorlók és emberi jogi menekültek. Amikor a menekültekről van szó, akkor humánus kötelesség menedéket biztosítani és megoldást találni más emberek szenvedésére.

Az illegális bevándorlással Izrael is küzd. Azokat az embereket, akik „menedéket” keresnek ott, üldözik a saját országukban? Ez nem minden esetben van így. Néhányan eljöttek egy bizonyos országból, több ezer kilométert mentek több másikon keresztül, és aztán menedékjogot kértek Izraelben. A nemzetközi jog szerint

bárki elhagyhatja az országát és kérhet menedéket, de csak abban az országban, ahova először megérkezik.

Ha sok más országon keresztül utazik, és ott telepedne le, ahol a gazdasági helyzet és az életszínvonal sokkal jobb, akkor a társadalom nehéz feladata eldönteni, hogy be akarja-e fogadni ezeket a bevándorlókat vagy nem. Ez olyan, mint valakit arra kérni, hogy fogadjon be mást az otthonába. Az ország egy közös otthon. Az ott lakóknak kell eldönteni, hogy befogadnak-e másokat. Ez nem rasszizmus, ez nem a bevándorlókról szól, hanem az életstílus védelméről.

Általánosságban hogy látja, az antiszemitizmus problémát jelent ma Magyarországon?

Fotó: Izraeli Nagykövetség

Nem akarok a mai Magyarországról beszélni, azt gondolom, hogy a számok és incidensek az egész világon azt mutatják, hogy az antiszemitizmus szörnyűsége továbbra is létezik. Magyarországon a kormány nagyon aktív és nagyon érzékeny a zsidó közösség aggodalmaira, látni azt is, hogy támogatja a zsidó életmódot és történelmet.

Ugyanakkor vannak olyan emberek, akiknek bizonyos véleményük, nézeteik vannak, amelyek antiszemitának tekinthetők, ezt mutatják a közvélemény-kutatások.

A zsidó emberek ebben az országban biztonságban vannak.

De még nem élünk olyan világban, amelyből eltűnt a bigottság, az idegengyűlölet, az előítéletek. Ez nem csak Magyarországon van így, hanem sok más európai országban is.

Közel vagyunk az áprilisi Holokauszt Emléknaphoz, és mindenki megkérdezheti, hogy a kontinens megtanulta-e a leckét. A most Európába érkező bevándorlók egy része megint csak antiszemita nézeteket hoz magával. Ezen is el kell gondolkodni.

Budapesten pezsgő zsidó kulturális életről beszélhetünk, de ez kevésbé igaz a vidékre. Tudom, hogy Ön már az ország sok részén járt, mit gondol, vidéken is újjáéledhet a zsidó kulturális élet?

Szerintem újjáéledhet és újjá kellene élednie. Azt is gondolom, hogy

az ország különböző zsidó szervezeteinek együtt kellene működniük, hogy vidéken is legyen zsidó kulturális élet.

Ha el akarunk oszlatni bizonyos előítéleteket, akkor az a kultúra megismertetésével történhet, nem egyes nézetek másra kényszerítésével. Történhet ez az oktatáson keresztül, de a kulturális együttműködésen keresztül is. Ezért kezdtünk a ZsiFi-vel, a Zsidó Filmfesztivállal közösen egy projektet, a Zsidó-Izraeli Filmhetet. Remélhetőleg idén öt másik városban is meg tudunk ezzel jelenni, nem csak Budapesten. Tavaly kezdtük ezt, akkor még csak kisebb mértékben, de idén sokkal nagyobbak az elvárásaink.

Van egy kiállítás is, az izraeli művészetről. Amikor csak lehetőségünk van rá, meg akarjuk mutatni az izraeli kultúrát a vidéknek is, de ehhez partnerekre lenne szükség. Többre, mint amennyi most van.

Izrael elítélte a lengyel holokauszt-törvényt. Vannak erről tárgyalások, vagy bármilyen fejlemény?

Izrael számára Lengyelország egy fontos stratégiai szövetséges, fontos ország az EU-n és a visegrádi csoporton belül is. Sok területen szorosan együttműködünk. Most vannak bizonyos nézetkülönbségek a két kormány között az említett törvényről.

Eltekintve a lengyel érzékenységtől, amit elismerünk,

arra is szükség lenne, hogy elismerjék a zsidók és izraeliek érzékenységét is.

A két kormány úgy döntött, hogy létrehoz egy szakértői bizottságot, mindkét ország részvételével. A jó együttműködést és a kapcsolatok történetét észben tartva nagyon fontos, hogy elkötelezték magukat a nyílt eszmecsere mellett, hogy ezeket az érzékeny területeket jobban megértsék. Remélhetőleg ez nekik és nekünk is segít, hogy megoldhassuk ezt a válságot.

Ha Izraelről beszélünk, akkor elkerülhetetlen, hogy megemlítsük a szíriai háborút. Voltak olyan hírek, amelyek szerint Izrael egyes felkelőcsoportokat támogat, hogy Iránt olyan távol tartsa a határaitól, amennyire csak lehetséges. De a szíriai kormány egyre erősebbnek tűnik, ami azt is jelenti, hogy az iráni befolyás is nő az országban. Mit gondol Izrael erről? Van egy határ?

Szíria szomszédos ország, és több mint nyolc éve instabil. Izrael mindent megpróbált, hogy távol tartsa magát a konfliktustól, de vannak bizonyos stratégiai, biztonsági és diplomáciai érdekeink az országban.

Talán emlékszik, hogy

Izrael orvosi segítséget nyújt a szíriai háború áldozatainak,

szíriaiak százait, ha nem ezreit kezelték izraeli kórházakban. A különböző szíriai csoportok közötti politikai civakodásban nem akarunk aktív szerepet vállalni. Tökéletesen tisztában vagyunk az ország jövőbeli instabilitásának és a szuverén szíriai állam szétesésének politikai következményeivel, de

Szíria nem lehet egyfajta iráni tengely része. Izrael minden eszközzel, diplomáciaival vagy másokkal, meg fogja akadályozni, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósuljon.

Szoros kapcsolatban vagyunk a szíriai konfliktus különböző releváns szereplőivel, hogy biztosítsuk: nem kerül veszélybe a stratégiai egyensúly a régióban.

Irán egy fenyegetés.

Aggodalomra ad okot az iráni törekvés, hogy kiterjesszék befolyásukat a szomszédos országokra és így egyfajta tengelyt hozzanak létre a Földközi-tengerig.

A Hezbollah is megerősödött a szíriai háborúban. A terrorszervezetnek jelentések szerint több ezer, Izraelre irányított rakétája van. Lehetséges egy háború a jövőben?

Nem vagyok próféta és semmiképp nem akarok a háború prófétája lenni. Van egy katonai helyzet, egy kockázatelemzés. Beszéltünk Iránról, ez is a kockázatelemzés része. Izrael most nagyon szoros stratégiai együttműködést tud folytatni néhány arab szomszédjával. Ez Izrael stratégiai kilátásait tekintve nagyon komoly fejlemény.

A Hezbollah jelen van.

Néhány ember azt gondolja, hogy a Hezbollah politikai erő, de nem tudok a világon egyetlen más politikai erőről sem, amelynek ekkora tűzereje és ennyi rakétája lenne.

Azok a kijelentések, amelyeket Naszrallah sejk, a Hezbollah főtitkára tett, Iránt visszhangozzák, és arról szólnak, hogy Izraelt le kell bombázni, tűzbe kell borítani és így tovább.

Izrael egy olyan ország, amely nagyon komolyan veszi a biztonságot.

Nem fogjuk megengedni a Hezbollahnak, vagy bárki másnak, hogy lehetetlenné tegye a normális életet Izraelben.

És ezt a Hezbollah is tudja.

Ha már az arab országokkal való együttműködésről beszélünk, Irán most közös ellensége Szaúd-Arábiának és Izraelnek. Beszéltek arról, hogy történelmi, magas szintű tárgyalások voltak a két ország között, izraeli tábornokok nyilatkoztak szaúdi médiumoknak…

Nyugalmazott tábornokok…

Mit gondol, lehet, hogy ez a folyamat esetleg békeszerződéshez is vezet majd?

Azt javaslom, hogy nézzük ezt történelmi távlatból, hiszen fontos dátum közeleg, április 19-én ünnepeljük Izrael függetlenségének 70. évfordulóját. Nem kérem, hogy gondoljon vissza 1948-ra, vagy 1967-re vagy 1973-ra. Csak annyit mondok, hogy Izrael 2018-ban egy teljesen más ország. Egy erős ország.

Fotó: Izraeli Nagykövetség

Egy ország erejét nem csak a katonai erőn lehet mérni, hanem a gazdasági erején, a nemzetközi közösségben elfoglalt helyén, a spirituális és szellemi erején is. A 2018-as Izrael egy teljesen más ország, mint amelyikben én születtem.

Ez is a változás része, és ugyancsak ennek része a legitimáció és elfogadottság, amelyet Izrael egyre inkább elnyer a saját régiójában.

Most már nem Izrael a hódító.

Már nem egy csoport gyarmatosító, aki a Szentföldre költözik. Izrael a nemzetbiztonság része a régió sok országában. És ez egy olyan fejlemény, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk.

Az Izrael és a szomszédos országok közötti együttműködés, és ezt nem fejteném ki bővebben, biztonsági területen zajlik.

Izrael biztonsága más országok biztonságán és stabilitásán múlik. De azt is el kell mondani, hogy az ő biztonságuk és stabilitásuk Izrael együttműködésén múlik.

Szóval ez egy win-win helyzet.

Ez az elmúlt évek fejleménye. A gyökerei az Obama-kormány politikájában voltak, az Iránnal kötött alkuban, de leginkább a régió saját fejlődésének az eredménye. Sokan megértették, hogy az együttműködés sokkal inkább szolgálja az ő saját érdekeiket is.

Két, két és fél évvel ezelőtt Izraelben több szakértő is azt mondta nekem, hogy van egy plafonja az együttműködésnek, a palesztin kérdés miatt. Azt is mondták, hogy bár nem ez a legfontosabb kérdés más arab országoknak, de szimbolikus ügyről van szó, és ezért addig nem lehet nyílt együttműködés Izrael és arab országok között, amíg ezt valahogy meg nem oldják. Egyetért ezzel? Mit gondol, a kétállami megoldás továbbra is lehetséges?

Én hiszek a kétállami megoldásban, szerintem ez Izrael érdeke. Abban nem vagyok biztos, hogy a palesztinoknak is az jár a fejükben, hogy két különálló, szuverén politikai egységgé kellene fejlődnünk. Izrael számára a kétállami megoldás kötelező. Politikai megoldást kell találnunk, és nem vagyok biztos benne, hogy mostanában közelebb kerülünk hozzá.

Hiszek a kétállami megoldásban, de nem tudom, hogy a közeljövőben megvalósítható-e.

Arról, hogy van-e plafonja Izrael regionális kapcsolatainak… A karrierem során azt tanultam meg, hogy ne fogadjak el semmilyen plafont, amelyet egyes szakértők állítanak fel. Simon Peresz mondta azt, hogy a szakértők nagyon jók abban, hogy a múltat elemezzék, de abban nem annyira, hogy előre lássák a jövőt. Megértem azoknak a logikáját, akiket idézett, de ez tíz éve volt igaz. És azóta láttunk fejlődést.

Most az a kérdés, mit várunk el. Nyitott határokat? Turisták látogatását? Nem erről beszélünk mostanában. A bilaterális kapcsolatok alapjairól tárgyalunk: gazdasági, katonai és stratégiai együttműködésről és kulturális, emberek közötti kapcsolatokról.

Az én értékelésem szerint a négyből három területen komoly előrelépést értünk el. A gazdasági együttműködésnél a gáz, az elektromosság, a víz területén van ilyen, ez az infrastruktúra, ez jelenti az életet. Enélkül nincs élet. A katonai együttműködésről nem kellene részletekbe belemennem, de elég, ha követik a híreket. A stratégiai együttműködéssel kapcsolatban beszéltünk arról, hogy Izrael jelenti a stabilitást sok más országnak, az ő stabilitásuk pedig Izraelét.

Egy olyan elem van, ami hiányzik, az emberek közti kapcsolat.

70 évvel vagyunk a függetlenségi háború után, ismerve a régió történelmét, ez egy olyan dolog, ami talán a jövőben fejlődik majd. Ha megnézzük a francia-német kapcsolatokat, látjuk a kémiát a két ország vezetői között, hogy van kulturális együttműködés; de hadd emlékeztessem arra, hogy egészen a második világháború végéig nem ez volt a helyzet. A világ megváltozott. A világ az izraeliek és az arabok között is változhat.

Nem hiszek plafonokban, érdekekben és reálpolitikában hiszek. Egy olyan korban élünk, amikor a legtöbb arab ország vezetői realisták és látják a saját országuk érdekeit.

Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerése befolyásolja ezt a folyamatot?

Nem, mert ez Izrael fővárosa. Hol máshol lenne? Őszintén, mindazok, főleg európaiak, akik kritizálták Donald Trumpot és azt mondták, hogy megakasztotta a békefolyamatot és veszélybe sodorta a régió stabilitását, amikor Izraelbe mennek, hova látogatnak? Hol tartják a találkozóikat? Haifában? Afulában? Jeruzsálemben, hol máshol, hiszen ez a főváros.

Bizonyos okok miatt több országnak nagyon nehéz Jeruzsálemet elismerni fővárosnak. Rendben. De akkor sincs másik főváros.

Fegyverek Phenjanból, kínai közvetítéssel, Szíriába

0

Egy, a BBC által megszerzett, és még nem közzétett ENSZ-jelentés szerint 2012 és 2017 között negyven gyanús szállítmány érkezett Észak-Koreából Szíriába. Az ENSZ szakértői szerint ezek a szállítmányok olyan berendezéseket szállítottak, melyek alkalmasak tiltott vegyi fegyverek, így a Szíriában többször bevetett mérges gázok gyártására.

A szállítmányok ezen kívül vegyi fegyvereket is tartalmaztak, illetve olyan alapanyagokat, melyekből vegyi fegyvereket lehet előállítani. Ezeknek a vegyi fegyvereknek a gyártását és felhasználását nemzetközi egyezmények tiltják.

Észak-Korea viszont elad ilyen vegyi fegyvereket- elsősorban pénzügyi okból. A világtól elzárkózó kommunista

rendszer méregdrága nukleáris és rakétafejlesztési programot folytat.

Pénzért az észak-koreai titkosszolgálat bármilyen tiltott dolgot elad. Korábban az amerikaiak Oroszországot gyanúsították azzal, hogy ellátja Szíriát a tiltott vegyi fegyverekkel. Moszkva mindig tiltakozott. Ezek szerint joggal, hiszen a tiltott vegyi fegyverek illetve az azokat előállító berendezések Észak-Koreából érkeztek.

Az ENSZ-jelentés szerint az észak-koreai szállítmányok jelentős részben kínai cégek közvetítésével jutottak el Szíriába. Az ENSZ emiatt érdeklődött Pekingben, de ott azt a választ kapta: a szóban forgó kínai cégeknek nincsen kapcsolatuk Észak-Koreával.

Nukleáris és rakéta programja miatt Észak-Koreát szankciók sújtják.

Az USA rendszeresen azzal vádolja Kínát, hogy nem kellő szigorúsággal tartja be a szankciókat. Pekingben természetesen mindent tagadnak.

Közben Szíriában tovább tart a hetedik éve folyó háború. Putyin ugyan – humanitárius okokból – tűzszünetet hirdetett, de ezt a felek nem tartják be. Az oroszok az Aszad-rezsimet támogatják, míg az USA és szövetségesei a mérsékelt felkelőket, de ott vannak még a dzsihádisták is. A háborúban több százezren meghaltak, több millió embernek pedig el kellett menekülnie.

Ez volt ma – 2018. február 26.

0

A Fidesz váratlan hódmezővásárhelyi veresége után főleg az ellenzéki együttműködés lehetőségéről szólt a mai nap. Közben viszont rasszistának nevezte Orbánt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, kivégeztek egy szlovák oknyomozó újságírót és újra klórgázt vetett be a szíriai rezsim. Csaba László pedig az Orbán-rendszert elemezte.

Fölényes ellenzéki győzelem a hódmezővásárhelyi választáson

Fotó: Facebook / Márki-Zay Péter

Nagy meglepetésre a függetlenként induló, de az ellenzék összes pártja által támogatott Márki-Zay Péter nyerte a hódmezővásárhelyi polgármester-választást.

A szavazatok 57,49 százalékát kapta.

A győzelem után röviden nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.

Szinte mindenki ellenzéki koordinációt sürget

Karácsony Gergely és Molnár Gyula szerint a hódmezővásárhelyi választásnak az a fontos üzenete, hogy ha sokan mennek el voksolni és van esélyes jelölt, akkor le lehet győzni a Fideszt. Azt mondták,

az utolsó percig készen állnak egyeztetni.

Karácsony a Jobbikkal nem lát lehetőséget szervezett együttműködésre, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke viszont nem zárta ezt ki.

A jobbikos Dúró Dóra ugyanakkor arról beszélt,

az MSZP-vel semmilyen tárgyalást nem tart elképzelhetőnek,

és az LMP-t is komolytalannak nevezte.

Rasszistának nevezte Orbánt az ENSZ emberi jogi főbiztosa

Zeid Raad al-Husszein Orbán saját szavait idézve vádolta idegengyűlölettel és rasszizmussal a magyar miniszterelnököt. Szijjártó Péter szerint ezért le kellene mondania.

Barátnőjével együtt végeztek ki egy szlovák oknyomozó újságírót

Valósággal sokkolta Szlovákiát, hogy megölték az egyik legismertebb szlovák oknyomozó újságírót. Saját otthonában, feltehetőleg a tevékenysége miatt végezhettek ki a barátnőjével együtt. Ján Kuciak részt vett az offshore-botrányokkal foglalkozó Panama Papírok feldolgozásában, de

sokat írt a kormánypárthoz közeli oligarchákról is.

Leginkább az adócsalással kapcsolatos ügyekre összpontosított.

Csaba László: 2-3 év múlva robbanás lesz

„Magyarország ma tele van halmozódó feszültséggel, de ez nem az idén április 8-án fog robbanni. Hogy mikor, nem tudni, szerintem 2-3 éven belül” – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Csaba László, egyetemi tanár, akadémikus, Orbán egykori tanácsadója. Arról is beszélt, hogy nálunk miért nem alakulhat ki putyini rendszer. Szerinte az, hogy a Fidesznek ilyen agresszív a kampánya, azt jelenti, hogy

„tudatában vannak saját gyengeségüknek”.

Szerinte 2010-ben adódott egy esélye Orbánnak, de ő „egy tál lencséért” eladta.

Megint vegyi fegyverrel támadtak a szíriai kormánycsapatok

A rezsim katonái tartják ostrom alatt Kelet-Gútát. Az egyik légitámadás során klórgázt is használhattak. Főleg gyerekeket vittek kórházba, egy hároméves gyerek meghalt.

Megint vegyi fegyverrel támadtak a szíriai kormánycsapatok

0

A rezsim katonái tartják ostrom alatt Kelet-Gútát. Az egyik légitámadás során klórgázt is használhattak.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű szervezet azt közölte, hogy a támadást követően 14 embert, főleg gyerekeket vittek légzési problémákkal kórházba, és

egy hároméves gyerek meg is halt.

A tüneteik arra utaltak, hogy klórgáztámadás történt.

Az Aszad-rezsim azt állítja, hogy nem használ vegyi fegyvereket, de korábban több példa is volt erre, néhány éve épp Gútában támadtak szaringázzal.

Gázmérgezést szenvedett gyerekek a támadás után. (MTI/EPA/Mohamed Badra)

Az oroszok és az irániak által támogatott kormánycsapatok egy hete példátlan intenzitású légitámadásokat indítottak a főváros mellett található Kelet-Gúta ellen, ahol mintegy 400 ezer civil él.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton határozatot fogadott el, amelyben

30 napos tűzszünetet

követelt. Ennek ellenére a kormánycsapatok még ma is bombázták a felkelők uralta várost, a támadásban legalább tíz civil meghalt. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár a tűzszünetre vonatkozó határozat haladéktalan betartását követelte.

A 2011 óta tartó háborúban hivatalos adatok szerint 340 ezren haltak meg. Mások szerint az áldozatok száma félmilliónál is több lehet.

Bréking nyúz, február 24. – Tudósítás a másik valóságból

0

Sajátos beszámoló a diáktüntetésről, és felháborodás, mert megismertetik az emberi jogokat a diákokkal, vagy mert egy dokumentumfilm bemutatja a szíriai háború borzalmait. Elmerültünk a kormánymédia alternatív valóságában.

 

Az Origo névtelen szerzőjének nem tetszik, hogy tüntetnek a diákok

„A Soros György-közeli fiókcsapat szóvivője a Kossuth téren arra bíztatott mindenkit, hogy április 8-án menjenek el szavazni, és azt is világossá tette, hogy „bár nem akar senkit győzködni”, ne a Fidesz-KDNP szövetségére voksoljanak.

A politikai belekeverésével egyértelművé vált az, amely már eddig is annak látszott: az FD egy ellenzéki politikai akciót vett a hátára a választási kampány kellős közepén. (…)

Hiába azonban a politikai hátszél, a kritikus tömeg a januári próbálkozása után ezúttal sem jött össze az FD-nek. A demokrácia hiányát előszeretettel emlegető, mégis zavartalanul tiltakozható szónokokat nevetségesen kevesen, néhány százan figyelhették a parlament előtti téren.”

(Megjegyzés: még a többi propagandaoldal is több ezer tüntetőről írt.)

Apokaliptikus látomása támadt a Magyar Idők munkatársának, mert megismertetik a középiskolásokat az emberi jogokkal

„Merthogy azokon az Amnesty-s órákon nem a határainkat megrohamozó hordák elleni védekezés, nem a papi és apáca ruhában nyilvánosan fajtalankodókkal kapcsolatos elemi felháborodás jogossága a téma, hanem az önfeladó tolerancia, a másságnak mindenek fölé helyezése, a janicsárok jogainak, befogadásuk behazudott pozitívumainak propagandája.

Csendben magam elé képzelem Eger várát, ahogy Dobó vezetésével, hatalmas véráldozat árán, sikeresen áll ellent a Magyarországot elözönlő hordának. Belegondolok, mi történt volna azzal az oskolaigazgatóval, azokkal a tanítókkal, akik az ostrom alatt a janicsár életmód elfogadására, a beözönlő hordák vezetőinek jogaira oktatta, érzékenyítette volna a várat védők gyermekeit.

El is hessentem a gondolatot, hisz más időket élünk!

De hogy egy tanár sincs két elit gimnáziumunkban, az Apáczaiban és a Fazekasban, aki azt mondja elég?! És még olyan se, ki azt kiálltja, hallgattassék meg a másik fél is?

Hogy hallgattassék meg a másik fél, hogy ismerjék meg diákjaink – ha másért nem, a fennhangon emlegetett tolerancia jegyében! – a többség véleményét, nem mellékesen az igazságot. Az igazunkat, hazájuk igazát, amit éppen európai szinten kísérelnek meg eltiporni.

Ekkora az elnyomás, ilyen mérvű a félelem az iskolá(k)ban?

Vagy tán mind osztják ezeket a romboló eszméket, mind egyetértenek a várvédők ellen uszítókkal?”

Újabb ellenzéki „együttműködést” talált a Pesti Srácok

„Újabb be nem vallott ellenzéki háttérpaktum látszik kibontakozni Somogy megye 4-es számú választókerületében, ahol eddig mindössze ketten gyűjtötték össze az áprilisi választásokon való induláshoz szükséges mennyiségű ajánlásokat. Egyikük Witzmann Mihály, a Fidesz-KDNP jelenleg hivatalban lévő országgyűlési képviselője, kihívója pedig a kalandos életű “sztárügyvéd” Magyar György, aki az MSZP és a Párbeszéd támogatását élvezi. Bár a legtöbb Jobbik-jelölt a héten már leadta a szükséges ötszáz ajánlást, a titkolt MSZP-Jobbik-paktum, azaz a koordinált jelöltállítás újabb bizonyítékaként értelmezhető, hogy a jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita ezt nem tette meg, kampány gyanánt pedig egyedül járja a választókörzetet, a felkeresett falvakban senkivel sem találkozik.”

A 888-nak nem tetszik, hogy egy film bemutatja a szíriai háború poklát, ezért orosz propagandaoldalra hivatkozva támadja

„A hazánkban is bemutatott Aleppó a végsőkig (Last men in Aleppo) című dokumentumfilm sikertörténete remekül példázza, hogy miként lehet célzatosan torzított tényekkel a világ közvéleményét manipulálni és az emberiség ellenségeit az emberiesség hőseiként ünnepelni.”

Ez volt ma – 2018. február 22.

0

A magyar sport első téli olimpiai aranyérmét szerezte a Liu-testvérek vezette gyorskorcsolya-váltó Phjongcsangban. Kalocsán kirúgták állásából az ellenzéki képviselőjelöltet, akit több bizottságból is visszahívták, Elek István elmondta, hogyan nyerhet választást az ellenzék, tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon, a Jobbikkal viccelődött a miniszterelnök, Szíriában földi pokollá változott egy város. És még egy szomorú hír: meghalt Tahi Tóth László.

Történelmi magyar győzelem a téli olimpián

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Első helyen végzett a rövidpályás férfi gyorskorcsolya váltó a téli olimpián, ezzel 38 év után újra érmet szerzett Magyarország, és

ez volt az első magyar arany a téli olimpiák történetében.

A Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összeállítású csapat olimpiai csúccsal elért győzelmét videón itt nézheti meg, ide kattintva pedig elolvashatja, hogyan értékelték a sikert.

Átszervezésre hivatkozva kirúgták a kalocsai ellenzéki jelöltet

Angeli Gabriella
Fotó: Facebook

Angeli Gabriellát a kalocsai közgyűlés fideszes többsége leváltotta a jogi bizottság éléről és visszahívta a közbeszerzési bizottságból is.

Ő volt az, aki a nyilvánosság elé tárta az Elios-botrány helyi fejleményeit.

A Független Hírügynökségnek azt is elmondta, hogyan veszítette el az állását.

172 millió a volt szocialistának?

Márki-Zay Péter, a hódmezővásárhelyi polgármester-választás ellenzéki támogatottságú jelöltje a Független Hírügynökségnek azt mondta, azok hátráltatják,

„akiket megfizettek”.

Azt állítja, hogy volt MSZP-s ellenfelének a teniszklubja is pénzt kapott.

Tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon

Fotó: FüHü

Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen

az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét

nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott. A jelentés három helyen lát nagy problémát: a menedékkérőkkel szembeni bánásmódnál, a CEU elleni intézkedéseknél és a civil szervezetek üldözésénél.

Botka: Nem ismerek olyan pártot, hogy Modern Magyarországért Mozgalom

Ezt válaszolta mosolyogva arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Bokros Lajos pártja az ellenzék által esélyesnek gondolt körzetben indít önálló jelöltet.

A Jobbik az balra van tőlünk – viccelődött (?) a miniszterelnök

Dunaújvárosba látogatott Orbán Viktor, hogy a Fidesz jelöltjét, Galambos Dénest támogassa. Erről is megjelent egy kampányvideó a Facebook-oldalán, amelyen Rogán Antallal „viccelődött”.

Elek István: A Fidesz csak az ellenzék összefogásától fél

wikimedia

Nyílt levelet írt Elek István Vona Gábornak, mert attól tart, hogy ha az ellenzék összefogás nélkül indul a választásoknak, akkor borítékolható a Fidesz kétharmada.

Ha viszont létrejön a legszélesebb választási koalíció, akkor szerinte a Fidesz legyőzhető.

Elek egyébként választási útitervet is csatolt a leveléhez. Ebben részletesen leírja, hogy villámgyors megállapodásra kéne jutni Orbán rendszerének megbuktatására, szükség lenne egy közös minimumprogramra, továbbá minél több helyen, de legalább 79 kerületben közös jelöltet kellene állítani. Elek István a Független Hírügynökségnek nyilatkozott a tervéről.

Ausztria bíróságon támadta meg a paksi bővítést

A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítési projekt állami támogatását. Ezt jelentette be közleményében Elisabeth Köstinger osztrák fenntarthatósági miniszter.

„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg”

Egyre többen, főleg civilek halnak meg a szíriai Kelet-Gútában. A város a felkelők kezén van, a kormánycsapatok és az őket támogató oroszok folyamatosan bombázzák.

Donald Trump szerint a tanárok kezébe is fegyvert kéne adni

A 17 halálos áldozatot követelő floridai lövöldözés kapcsán újult erővel lángoltak fel a fegyvertartással kapcsolatos viták az USA-ban. A kérdés akkor is előkerült, mikor Donald Trump a Fehér Házban fogadta a túlélőket. Az amerikai elnök arról beszélt, hogy

a tanároknak és az iskolai dolgozóknak is fegyvert kéne hordaniuk,

hogy megelőzzék a hasonló eseteket.

Meghalt Tahi Tóth László

Hosszú betegség után halt meg a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész. Még tavaly januárban lett rosszul előadás közben, kórházba került, megműtötték, de

utána újra színpadra állt.

Tahi Tóth László 75 éves volt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!