Kezdőlap Címkék Színház

Címke: színház

Egyre több magyar színésznő számol be zaklatásról

Miután Sárosdi Lilla előállt a maga traumatikus történetével a hollywoodi zaklatási ügyek kapcsán, több magyar színésznő csatlakozott hozzá, hogy közzétegye saját történetét. Két hazai színház pedig közleményt adott ki arról, hogy elítélnek mindenfajta visszaélést.

Sárosdi Lilla szombaton írta meg a Facebook-oldalán, hogy pályakezdőként egy elismert rendező orális szexre akarta kényszeríteni. Kedden arról is beszámolt, hogy azóta egy neves rendező megkereste, hogy változtassa meg nyilatkozatát, mert másokra is ráillik a leírás, amelyet a zaklatójáról adott, ezért inkorrekt.

„Arra kért, hogy mondjak nevet, mert azt gondolhatják az emberek, hogy róla van szó. Megmondtam neki, nem fogok nevet mondani.

Ha egy magyar szakemberre ráillik, annak üzenem, nem magyarázkodni kell, hanem szolidárisnak lenni”

– mondta a színésznő a Borsnak. Sárosdi Lilla szerint a szereposztó dívány jelensége ma is létezik, és felháborító, hogy a rendező, aki pályakezdőként orális szexre akarta kényszeríteni, jelenleg is fiatalokat tanít.

Sárosdi Lilla 
MTI Fotó: Marjai János

Miután Sárosdi Lillát több támadás is érte a poszt miatt, férje, Schilling Árpád rendező hosszú bejegyzésben állt ki mellette. „Ő úgy érezte, hogy ebben a helyzetben tudatosítani kell magunkban, ami Hollywoodban megesik, az bizony Magyarországon is rendszeresen előfordul. Hatalmukkal rendszeresen visszaélnek a művészvilág nagyjai” – írta hozzátéve, hogy sohasem bátorította arra feleségét, hogy megossza a történetet, mert tudta, hogy sok nehézség származna belőle.

Sárosdi Lilla posztjához még szombaton csatlakozott Sándor Erzsi, aki arról írt, hogy egy fiatal rendező kényszerítette megalázó helyzetbe kezdő színésznőként.  Azóta több más színésznő is támogatásáról biztosította Sárosdi Lillát, és olyan is volt, aki beszámolt a saját zaklatásos élményéről.

Földes Eszter kedden úgy fogalmazott, szintén a Facebookon, hogy „számos más jellegű, nem ennyire durva, de ugyanúgy szexista” élményben volt része karrierje során. Szerinte származott is konfliktusa és hátránya abból, hogy mindig keményen kiállt magáért. „Sárosdi Lilla bátor, hogy elmondta a történetét.

És szerencséje van az összes olyan férfinak, akit nem nevesítenek egy ilyen történet kapcsán. Írhatnék én is egy szép listát.

De nem tesszük. Viszont remélem, mélységesen szégyelli az összes magát!” – írta a színésznő.

Török-Illyés Orsolya Eszter szerepében Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál címû darabjának elõadásán 
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Török-Illyés Orsolya pedig nyilvános posztban számolt be arról, hogy 14 éves korában egy erdélyi lánykórus karvezetője molesztálta, aki köztiszteletben álló, a hatvanas éveiben járó férfi volt. Azzal az ürüggyel hívta fel Török-Illyés Orsolyát a lakásába, hogy átadna egy képet, amely az egyik külföldi turnéjukon készült.

„Amikor már kezemben volt a kép, és búcsúzni akartam, magához rántott, ölelésével lefogott, altestét hozzám szorította, és miközben próbált megcsókolni, azt hörögte, hogy „Legyünk barátok”. Kisebb dulakodás után kiszabadultam a szorításából, és elrohantam.
Másnap már nem jelentem meg a próbán, és azután soha többé” – írta a színésznő hozzátéve, hogy Sárosdi Lilláért osztotta meg most a történetet.

A színházi és filmes szakma nevében pedig Enyedi Ildikó, Gigor Attila és Janisch Attila rendezők, illetve Szöllősi Barnabás forgatókönyvíró tett közzé nyílt levelet, hogy kiálljon Sárosdi Lilla mellett. „Lilla bátorsága reményeink szerint kiáltás lehet a többi áldozatnak, hogy nincsenek egyedül, és

figyelmeztetés a molesztálóknak, hogy bizonyos bűnök a mi szemünkben nem évülnek el,

és a cinkos vagy tehetetlen hallgatás időszaka véget ért” – írták. Szerintük a szakmának önvizsgálatot kellene tartania, mert a visszaélések igenis jelen vannak a színházi és a filmes világban.

A budapesti Katona József Színház a zaklatási ügyekre reagálva kedden közleményben hangsúlyozta, hogy mélyen elítél minden verbális és fizikai erőszakot:  „Az emberi méltóság sérthetetlenségének minden, emberek közötti kapcsolat alapját kell képeznie, ugyanúgy a családon, magánszférán belül, mint a munkahelyeken. Elítéljük az alá- és fölérendeltségi viszony bármilyen jellegű kihasználását és a hatalommal való visszaélést, legyen szó tanár és diák, vállalkozásban, vagy állami szférában dolgozó vezető és beosztott, vagy éppen színházi rendező és színész közötti helyzetekről” – írták. De hozzátették, hogy attól

óva intenek mindenkit, hogy a napvilágra került történetek alapján ítélje meg a hazai színházi életet.

Azt írják, hogy az előmenetel kizárólag az érdemektől függ a társulatban, és a színház fennállása alatt nem fordult elő zaklatási ügy a Katonában, de „ha ilyen eset tudomásunkra jut, természetesen nem maradhat következmények nélkül”.

A Radnóti Miklós Színház pedig szűkszavú, szerdai közleményében úgy fogalmazott az általános sajtóérdeklődésre reagálva, hogy az egész társulat „a leghatározottabban elítél minden támadást az emberi szabadság és méltóság ellen, az élet bármely területén, beleértve a szexuális zaklatás minden formáját is”.

Hollywoodban is egyre tovább dagad a botrány: már Harvey Weinstein testvérét, Bob Weinsteint is zaklatással vádolják, pedig ő korábban elítélte bátyja viselkedését, betegesnek nevezve azt.

Tarján Tamás halálára

Egyetlen papírfecni sem volt Tarján Tamásnál júliusban, Gyulán, amikor már nyolcadik alkalommal vezette az Irodalmi Humorfesztivált. Tizenkét író jött pedig a színpadra, de ő fejből tudta, ki mit olvas fel, a szövegekről, az alkotóikról egyaránt lenyűgöző mennyiségű ismerettel rendelkezett, és szokása szerint áradt belőle a szó.

Kissé hadarva beszélt, ahogy általában, hiszen szinte mindig sokat akart egy szuszra elmondani. Szakszerű ismeretanyagot és személyes dolgokat egyaránt, úgy közölt temérdek mindent, hogy szórakoztató volt, képes volt poentírozni, nevetést fakasztani a publikumból, miközben lázas szenvedéllyel terjesztette az ismereteket. Tudós volt, a budapesti bölcsészkar egyetemi tanára, de igazán nem zárkózott be az elefántcsonttornyába, nem is volt neki olyan, mert ahol csak lehetősége nyílt,  terjesztette a kultúrát.

Szerintem széles e hazában

annyi könyvbemutatót senki nem tartott, mint ő,

nekem is vagy öt kötetemet mutatta be. Könyvhét idején már-már pendlizett, mint a haknizó színész, vagy egy helyen bemutatott több kötetet is. Kritikáiban akár metsző élességgel, és persze pontossággal fogalmazott, könyvpremiereken jobbára dicsért, igencsak felkeltette az érdeklődést, de ezt azért úgy tudta tenni, hogy finoman megfogalmazta a kifogásait, egyáltalán nem hozsannázott. Szerkesztőként pedig végtelenül, zavarba ejtően precíz volt, tanúsíthatom, hiszen szerkesztette is könyvemet.

A Gutenberg galaxis szerelmese volt, nehezen szokta a számítógépet, hosszú ideig ellenállt neki,

amikor már szinte mindenki elektronikus úton küldözgette a kéziratokat, neki még papíralapon, kinyomtatva kellett vinni,

hogy azon aztán rossz helyre tett vesszőt ugyanúgy sasszemmel kiszúrjon, mint senki más által észre nem vett apró tárgyi tévedést. Jellemző a precizitására, hogy miközben egy premieren a színház előcsarnokában táskájából előhúzva, ajándékozta nekem tizedik színikritika kötetét, és ott rögtön kedves szavakkal dedikálta, és nem ám csak annyit írt, hogy „barátsággal”, arra is gondja volt, hogy kijavítsa a kiadó hibáját, a megjelenés 2012-es évszámát, 13-asra.

Könyveinek száma közelít a harminchoz, köztük persze sok az irodalmi tárgyú, hiszen a színház mellett, azért mégiscsak ez volt az első számú szenvedélye, hivatása.

Irodalomtörténeti munkát éppúgy írt, mint könyvkritikákat, esszéket, monográfiát, vagy akár szellemes rejtvényeket is.

De szóban, katedrán, pódiumon, legalább olyan karizmatikus volt, mint írásban. Ezért is foglalkoztatta valaha sokat a rádió, a televízió. Felfoghatatlan, hogy ezt a lenyűgöző tudású embert miért rúgták ki az egyetemről, szégyenszemre miért csak óraadóként, akár ingyen, járhatott vissza tanítani. Nem húzott pedig se ide, se oda, nem politizált különösebben.

Nyáron, ott Gyulán, beszéltem vele utoljára. Meghívtam a tévéműsoromba, azt mondta ez nagy megtiszteltetés, de neki elvették minden lehetőségét a médiában, ezért az elektronikus sajtóban nem kíván többet szerepelni. Most sajnos végképp kiiratkozott az életünkből. Lidérces, hogy éppen halálhírének napján jött postán az Óbudai Társaskör októberi programja, melyben huszonhatodikára, Bálint András Arany János estjét hirdetik. És az is ott áll nyomtatásban, hogy „Bevezetőt mond: Tarján Tamás. Sokunknak fáj, hogy már nem lehet ott.

Több mint 100 program a 26. CAFe Budapesten

0

Oscar-díjas zeneszerzővel, „Kína Bartókjával” és falon táncoló amerikai sztárcsapattal teszi felejthetetlenné az őszt a 26. CAFe Budapest rendezvénysorozata. Több mint 100 program lesz számtalan műfajban, közel 40 helyszínen, szerte Budapesten:

Október 6-án indulnak az események, és 17 napon át október 22-ig tart a művészeti fesztivál. A régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata ebben az évben is a kortárs művészet nemzetközi és hazai világsztárjaival, premierekkel és rendhagyó szabadtéri programokkal várja a közönséget.

A fesztivál nyitókoncertjén példaképe,

Bartók Béla előtt tiszteleg az Oscar-díjas kínai–amerikai zeneszerző, Tan Dun.

A hamburgi világpremier után néhány nappal, Multiversum című új művével érkezik Eötvös Péter és a Royal Concertgebouw Orchestra Amsterdam. Öt év után

fantasztikus jazzműsorral lép újra színpadra a legendás bariton, Thomas Quasthoff, és Budapest belvárosában, egy Kálvin téri irodaház üvegfalán mutatja be lélegzetelállító koreográfiáját a vertikális tánc amerikai úttörője, a Bandaloop.

Itt nézheti meg képgalériánkat.

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál minden évben kiemelt figyelmet szentel egy-egy ország kultúrájának:

2017-ben az izraeli művészet és kultúra áll fókuszban.

Itt lesz a zseniális nagybőgős, Avishai Cohen, a klasszikus zene és a jazz fonódik össze, Avi Avital és Omer Avital koncertjén, valamint lenyűgöző Hattyúk tava-koreográfiákkal érkezik a legendás Izrael Balett.

Az erdélyi haszid zsidóság népdalkincseiből merítve, És a halottak újra énekelnek címmel készül bemutatóra, Elek Judit rendező. Jerusalem My Love címmel ad különleges koncertet az Anima Sound System és a brit énekesnő, Heidi Vogel, de itt lesz Izrael legnépszerűbb indie-folk együttese, a Lola Marsh is. Október 6-án nyitja meg Capa in Israel című kiállítását a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, az elismert izraeli képzőművész, Eran Shakine pedig új köztéri szobrot készít Budapest számára: a lenyűgöző, hat méter magas nőalak a Lánchíd mellett látható majd.

A CAFe Budapest a premierek és ősbemutatók fesztiválja is: Selmeczi György Boldogasszony lovagja című művét a Kolozsvári Magyar Opera mutatja be Novák Eszter rendezésében.

A 2015-ös amerikai bemutató után a fesztiválon látható hazánkban először Vajda Gergely Georgia Bottoms című vígoperája.

A táncrajongók különösen izgalmas fesztiválra számíthatnak: Kodály és Ligeti műveiből építkezve mutatja be új koreográfiáját a Bozsik Yvette Társulat, Alain Resnais kultikus filmjéből ihletet merítve, HIR-O címmel készül bemutatóra a Frenák Pál Társulat és Hans van Manen, a modern balett holland mesterének koreográfiáit egy estén bemutató, LOL című premierjével csatlakozik a fesztiválhoz a Magyar Nemzeti Balett.

Budapestre érkezik a szemtelenül fiatal jazztitán, Jacob Collier, itt lesz a fúziós jazz kitűnő izlandi képviselője, a Mezzoforte zenekar, színpadra lépnek a kollektív improvizáció mesterei, Danilo Pérez, John Patitucci és Brian Blade, de jön az elektronikus zenei ikon, Carl Craig is.

A CAFe Budapest idén is valódi „fesztivál a fesztiválban” élményt nyújt majd minden műfajban: a tavalyi hatalmas siker után újra világzenei csemegékkel érkezik a Budapest Ritmo, és jubileumi programmal készül az idén 30 éves Mini-Fesztivál is.

A képzőművészet rajongóinak az Art Market Budapest, az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár és a Mercedes-Benz Fashion Week Central Europe pedig az irodalom, illetve a divat szerelmeseinek ígér jobbnál jobb programokat.

Kuplung Sounds Good! Rendezvénysorozata.

Idén már nem játszik Kulka János

0

Egyetlen őszi darab szereposztásában sem szerepel Kulka János a Katona József Színházban.

Kulka János 2016 áprilisában kapott sztrókot. A Blikk szerint állapota lassan, de szépen javult, a színpadra azonban még mindig nem térhet vissza.

A lapnak ezt Kazimir Annamária, a színház sajtósa is megerősítette. Azt mondta:

„Kulka János az idei évadban nem tér vissza a színpadra. Ennek oka, hogy továbbra is a felépülésre és a pihenésre koncentrál.”

Kulka ősszel egy tánc erejéig már fellépett a színházban, októberben Párizsba repült egy díjátadóra, idén tavasszal pedig Ujj Mészáros Károly legújabb filmjében vállalt szerepet.

Vidéki Színházak Fesztiválja a Tháliában

0

A Thália Színház szeptember 4–10. között hatodik alkalommal rendezi meg hagyományos évadnyitó eseményét, a Vidéki Színházak Fesztiválját. A hét nap alatt ismét kilenc előadás várja majd a színházkedvelő közönséget.

Szeptember 4-én a fesztivál nyitó előadásaként kerül színre Anton Pavlovics Csehov Ivanovja Spiró György fordításában, a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában. A darab főszereplői Bányai Kelemen Barna és Bánfalvi Eszter, rendezője Lukáts Andor.

Szeptember 5-én Paczolay Béla rendezésében tekinthetik meg a Pécsi Nemzeti Színház játékát, az Ádám almáit, mely a jellegzetes skandináv humor világába kalauzolja a nézőt. Anders Thomas Jensen mára kultikussá vált filmjének színpadi adaptációját először láthatja a budapesti közönség, a főszerepben Cserna Antallal.

A fesztivál nagyszínpadi előadásainak sora szeptember 6-án Az ötödik pecsét című produkcióval folytatódik,

amely a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vendégjátéka. A Sánta Ferenc regényéből készült darab által – amit Hamvai Kornél alkalmazott színpadra – 1944-be, a nyilas korszak végnapjaihoz utazhatunk vissza. Az előadás rendezője Csiszár Imre.

Szeptember 7-én, csütörtökön Bagó Bertalan rendezésében tekinthetik meg Brian Friel: Apák és fiúk című darabját a Vörösmarty Színház előadásában. A színmű Ivan Szergejevics Turgenyev azonos című regénye alapján készült. A székesfehérvári produkció középpontjában a generációs problémák, a fiatalok és idősek közötti konfliktusok állnak. Főbb szerepekben Kádas Józsefet, Nagy Pétert és Gáspár Sándort láthatják.

Szeptember 8-án, pénteken két előadás is várja az érdeklődőket: a Nagyszínpadon Dale Wasserman és Mitch Leigh világhírű musicaljének, az európai irodalom egyik alapregényének zenés feldolgozása, a La Mancha lovagja, Miskolci Nemzeti Színház előadását Keszég László rendezte; és a Bereményi Stúdióban a kecskeméti Katona József Színház előadása, Anton Pavlovics Csehov: Apátlanul (Platonov) című műve.

A magányosság különös tragikomédiájaként számon tartott darabot Szász János rendezte, Platonov szerepében Kocsis Pál.

Szeptember 9-én, szombaton a Békéscsabai Jókai Színház hozza el Örkény Macskajátékát – Felkai Eszter és Fodor Zsóka főszereplésével, Juhász Róza rendezésében.

A Vidéki Színházak Fesztiválja szeptember 10-én két előadással zárul. A Nagyszínpadon a Jászai Mari Színház – Népház előadását, Spiró György: Az imposztor című darabját láthatja a közönség. Bogusławski szerepében Fodor Tamás, további szerepekben többek között: Crespo Rodrigo, Megyeri Zoltán és Major Melinda látható. A produkció rendezője Szikszai Rémusz. A Bereményi Stúdióban a Szegedi Nemzeti Színház várja a közönséget, Háy János: Utánképzés (ittas vezetőknek) című előadása kerül színre, melynek rendezője Szőcs Artur.

A programot ezúttal is öttagú zsűri kíséri figyelemmel.

Lorán Lenke halálára

Életének 91. évében elhunyt Lorán Lenke érdemes- és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki több mint harminc esztendeig játszott a Vidám Színpadon.

Kirobbanó energiái voltak Lorán Lenkének csaknem élete végéig. Ez zabolátlansággal is párosult már gyerkőckorában, emiatt kellett eljönnie a Balettintézetből. Nem feltétlenül arra mozdult, amerre a mesternő a többiekkel együtt vezényelte. Kilógott a sorból egész életében. Hamar

figura, fazon, jól megjegyezhető karakter lett belőle,

teltkarcsúvá vált, élettelien nagyhangúvá, bátran használt vaskos színészi eszközöket.

Jó pár évvel ezelőtt barátnőjével, Csala Zsuzsával, akinek halála nagyon megviselte, a Mikroszkóp Színpadon még vagány, bőrszerkós csajokként táncolva, énekelve szinte szétrepesztették a falakat nagy vehemenciájukban. De máig ismert Zágon Istvánnak az a kabarétréfája, amiben Loránnal masnis kislányként mind nagyobbat tódítanak egymásnak, hogy kinek tojt egészen fantasztikus, képtelen ajándékot a nyuszi. Eljutnak egészen odáig, hogy már a ház és a repülőgép is tojásban érkezett hozzájuk, a nyafkán füllentőkhöz.

Lorán tudatosan használta kövérségét, ahogy ezt egy komikusnak tennie kell.

Kedvességgel, öniróniával párosította behemót lényét és elementáris vitalitással.

Azon kevés komikus közé tartozott, akiknek civilben is árad a humoruk, folyamatosan, pergő nyelvvel beszélt, gyakran be nem állt a szája, élő anekdota gyűjtemény volt. Jókedvet teremtett maga körül. Tévékabarékban, szilveszteri műsorokban, a Família Kft. című sorozatban, filmekben, haknik garmadájában, egyaránt ott volt.

Legutolsó szerepeit a Karinthy Színházban játszotta. Ezek közül a legemlékezetesebb Hunyady Sándor Lovagias ügy című darabjában a minden lében kanál, nagyothalló nagymama volt. Persze eljátszott azzal, hogy leginkább akkor hall nagyot, ha ő is így akarja. Szándékosan félrehallott, elferdített, kifacsart szavakat, mondatokat. Jókora élvezettel tekerte ki a jelentésüket, nyíltszíni tapsokat aratva. Időnként ellopta a show-t másoktól, hiszen gyermekkori zabolátlan énje megmaradt.

A Whisky esővízzel előadásában nyolc színésznő társával egyetemben randalírozott a deszkákon.

Az Én, Te Őt! című krimi tenyeres-talpas szobalányaként mindig a legváratlanabb pillanatokban toppant be a hotelszobába, a lehető legnagyobb naivitást mímelve, akár gyilkosságot is megakadályozva.

Miután egyszer otthon megszédült, és a szó szoros értelmében a padlóra, a szőnyegre került, nem tudott felállni, így találtak rá reggel, kijelentette, hogy nem lép többet színpadra.

Most nem csak a színházból, hanem az életből is kiiratkozott.

Humora sokak számára jelentett gyógyírt, mindenki érezte rajta, hogy nagyon szereti az embereket, és ezért cserébe viszontszerették. Markáns, erőteljes színfolttal lett szegényebb a magyar színházi paletta.

Az Őrült Nők Ketrecével indít az Átrium

0

A budai teátrum, amely hétfőn tartotta évadnyitóját, a nyár folyamán jelentős felújításon esett át. Megújultak az öltözők, a villamos hálózat, az előtéri világítás, új fény- és hangtechnikai rendszert építettek be, megújult a homlokzati dizájn és az intézmény teljes arculata

A színházat ettől az évadtól a THEA Art Nonprofit Kft. üzemelteti változatlanul magánszínházi formában.

Októberben Rainer Werner Fassbinder A félelem megeszi a lelket című művének színpadi adaptációját tűzik műsorra Alföldi Róbert rendezésében, Hernádi Judit és Bányai Kelemen Barna főszereplésével.

Februárban George Orwell 1984 című regényének színpadi változatát mutatják be a Lepkegyűjtő Produkció előadásában, Horgas Ádám rendezésében, Bereczki Zoltán főszereplésével és látható lesz Bodó Viktor új előadása, a Vendetta is, amelyben többek között Gyabronka József, Lukáts Andor és Lázár Kati játszik. Emellett számos produkció kerül újként az Átrium repertoárjára. Tasnádi István Majdnem 20 című, a Bárka Színház bezárására reflektáló darabját Vidovszky György, a Nyáry Krisztián könyve nyomán készült Így szerettek ők című felolvasószínházi sorozatot Réczei Tamás rendezte. Az idei évadtól az Átriumban látható a Pintér Béla és Társulata Kaisers TV, Ungarn és Tündöklő Középszer című produkciója is.

Scherer Péter lesz a főszereplője a Kiscsillag zenekar Semmi konferencia című kamaraestjének, bemutatkozik Gubás Gabi és Szabó Győző zenés estje, a Ha lenne más is., a galérián pedig Alföldi Róbert 1940 és 1970 közötti színezettfotó-gyűjteményéből nyílik kiállítás októberben. Krizsó Szilvia színházi talkshow-ja is az Átriumba költözik.

Az idén ünnepli ötödik születésnapját az Átrium első saját bemutatója, a Gothár Péter rendezte Vaknyugat, emellett repertoáron maradnak a színház korábbi sikeres előadásai is.

Több könyvbemutató lesz az évadban, elsőként Bödőcs Tibor új kötetét ismerhetik meg az érdeklődők szeptemberben.

Az Átrium infrastruktúrája szolgálja ki a színházi nevelési előadásokat bemutató Mentőcsónak Egység munkáját is; előadásaik októbertől láthatók a Jurányi Házban.

Az Átrium csapata a szeptember 2-i Pozsonyi Pikniken és a szeptember 16-i Színházak Éjszakáján is különleges zenés produkciókkal várja az érdeklődőket.

A zsidók által bújtatott náci históriája

Kalmár Tibor rendező élő anekdota és viccgyűjtemény. Dőlnek belőle az adomák. Már úgy nyolc éves korában is mesélt törzshelyén, az Almássy téren szerelmes pároknak, sétálóknak, padon ücsörgőknek, olyan sikamlós vicceket, amelyeket nem is értett.

Mondjuk ilyesmiket. „Két barátnő találkozik, és az egyik megjegyzi a másikról: Csinos vagy, jól ki vagy nyalva. Mire a másik: Ennyire látszik?” Kalmár ezekért a felnőttektől elfülelt viccekért rendszeresen még be is zsebelt néhány fillért. Mondhatnám nagy gonoszul, hogy és így is maradt, az emberek szórakoztatásából él, ahogy ezt leírja Mulattam és mulattattam című legújabb könyvében, ami a Kossuth Kiadónál jelent meg a mostanában igencsak termékeny szerzőtől.

Nem is olyan régen még a Fészek Klubban, majd a műsoros éjszakai lokálokban szerzett régi élményeiről számolt be egy-egy kötetben.

Nehéz megmondani, hogy önéletrajz temérdek anekdotával, vagy anekdoták laza fűzére önéletrajzi elemekkel összefűzve a mostani könyv.

Kalmár, aki júliusban volt 85 éves, és még mindig meglehetősen gyakran ér jókedvében fülig a szája, meg ki sem bírná, ha változatlanul nem lenne hiperaktív, arra jó példa, hogy a humor segít a túlélésben, az egészség megőrzésében. A háborúban pedig veszített elhurcolt hozzátartozókat. Maga is volt gettóban, csillagos házban, ahol Örkény tollára illő abszurd eset történt. A cselédszobájukban lakó Editet keresve Hans névre hallgató náci állított be hozzájuk, övében kézigránáttal. Azt mondta, unja a háborút, a kilátástalan macska-egér harcot, és szeretné náluk meghúzni magát amíg véget nem ér ez a hepaj. És bizony zsidók, a csillagos házban, németet bújtattak. Bármelyik abszurd drámaíró megnyalhatná a tíz ujját ilyen remek téma hallatán. Vannak persze ennél sokkal felhőtlenebb történetek a kötetben, már rögtön Lakner Bácsi Gyermekszínházával kapcsolatban, amiben Kalmár játszott, ahogy a Valahol Európában című filmben is szerepelt, a háború rémségei miatt kivert kutyaként bandázó árva gyerekek egyikeként.

Véletlenen múlt, hogy miután végzett a színművészetin, nem a Nemzetibe került. Akkor tán egészen máshogyan alakul a pályája. A Déryné Színházban még rendezett is úgymond komoly darabokat. De miután a Vidám Színpadra invitálták, visszavonhatatlanul eljegyezte magát a könnyű műfajjal. Zenés vígjátékok, kabarék tömkelegét rendezte, nem csak a deszkákon, hanem a televízióban is.

Több szilveszteri műsor, a hatalmas népszerűségnek örvendő színész-újságíró találkozó, azaz a SZÚR is a nevéhez fűződik, a közszolgálati ismétlő csatorna álla alighanem felkopna az ő műsorai nélkül.

Kalmár egyébként, aki önpropaganda terén soha nem kullogott a leghátul, rendszeresen büszkén ki is teszi a facebookra, hogy már megint mit ismételnek tőle. A legnagyobbakkal dolgozott együtt, és néhány históriával a könyvlapokon érzékletesen meg tudja idézni őket. Nem áll könnyű ember hírében, ha valamit akar, azt rendszerint el is éri, vannak, akik egyenesen erőszakosnak titulálják.

A kötet címlapján Vogel Eric karikatúrája látható róla, amint karmesteri pálcával dirigál a körülötte lévő temérdek jeles színésznek. Mi tagadás, szeret középpontban lenni. Feltehetőleg meglehetősen hiú ember. De van is mire hiúnak lennie!

Kaposfest, 2. nap, hétfő – Kortársnap

0

Nem igaz, hogy a kortárs zene hallgathatatlan. Ha eljöttek volna Kaposvárra hétfőn délelőtt, akkor elhinnék, amit mondok. Először is meghallgathatták volna egy ausztrál zeneszerző kompozícióját, amely egészen különleges hangokat csalt ki a trombitából. Tényleg úgy hangzott, mintha beszélne a hangszer. Következett egy XX. századi francia zeneszerző műve, szaxofon-zongora felállással, nagyon izgalmas volt hallani a szaxit, mint klasszikus zenei hangszert. Jópofa, kedves szám volt, működött a dolog. csakúgy, mint a török zeneszerző, Fazil Say „Négy város” című darabjánál. A komponistát négy anatóliai város, Sivas, Hopa, Ankara, Bodrum ihlette meg, mindegyikre keresett és talált egy vezértémát.

Az első a szomorú nosztalgiázás, a második egy házassági mulatság, a harmadik a szülőváros, Ankara világa, a negyedik egy divatos fürdőhely zenei kavalkádja.

Finom, élvezhető, kimondottan kellemes, ugyanakkor sokszor izgalmas muzsika,

pedig a szerző csak 47 éves, de már több, mint 30 éve komponál. Zongoristaként és zeneszerzőként is világhírű, hazája is büszke lehetne rá, ha nem bírálná már hosszabb ideje a szabadságjogokat egyre intenzívebben porba taposó kormányzatot. Ahogyan azt „rendes” iszlám autoriter rendszerekben szokás, négy évvel ezelőtt vádat emeltek ellene és egy isztambuli bíróság 20 hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az iszlám és a muzulmánok megsértése miatt. Say egy Twitter-üzenetben azt merte mondani, hogy tetszik neki a híres, XI. században élt perzsa költő Omar Khajjam az iszlámot gúnyoló verse. a zeneszerző ráadásul nyilvánosan kijelentette, hogy ateista és szerinte egy kormánynak nincs joga eldönteni, hogy egy állampolgárnak kell-e hinnie Istenben vagy nem.

Persze a török művész már nem él, nem élhet hazájában, ez a történet bizonyos elemeiben emlékeztet Say egyik példaképe, Bartók Béla sorsára. Talán nem véletlen, hogy a délelőtti koncert utolsó darabjának a „Román népi táncok”-at választották. Két zseni, akik –teljesen más kontextusban, de- nem maradhattak otthon, miközben rengeteg dicsőséget szereztek a hazájuknak.

Este Rost Andreát hallgatva azon tűnődtem, hogy van-e jogom írni egy valóban világhírű magyar művészről.

Ki vagyok én, hogy vegyem a bátorságot és leírjam, amit persze minden szakember tud: a művésznő már nem a régi.

Hú, de okosat mond a jeles szakértő – gondolom magamról, de azért a helyzet nem ilyen egyszerű. Hogyan kell méltó módon befejezni egy pályát? Abbahagyni teljesen vagy fokozatosan, alkalmazkodva a darabválasztással a hanghoz? És egyáltalán: ki mondja meg, hogy mit kell tenni? A férj? Az impresszárió? A kritikus? A barátok? Esetleg maga a művész tudja, hogy adott pillanatban meddig mehet el? Sok zenésztől megkérdeztem már, kinek a véleményére adnak? Ki a kontroll? A válasz szinte mindig ugyanaz: mi, művészek mindig tudjuk, hogyan sikerült a koncert, nincs szükségünk más véleményére. Ki meri megmondani egy nemzetközi sztárnak, hogy például egy szerepet már nem kellene énekelnie? Az is igaz persze, hogy ha egy idő után elmaradnak a rangos meghívások, akkor váltani kell.

„Levezetésnek” marad a Magyar Állami Operaház, utána pedig kezdődhet a munka a tanítványokkal. Vagy sem. Rost Andrea például egészen más úton indult el, 2015-ben bemutatta az első ékszerkollekcióját. Ha ebben is hasonlóan tehetséges lesz, mint az éneklésben, akkor büszkén elmondhatja, hogy megtalálta az új útját.

Rost Andrea nagy sikerrel szerepelt a Kaposfesten, ő volt az első, akinek kétszeri ráadást tapsolt ki a publikum.

Forrás: FüHü/RM

50 év után először mutatnak be új Agatha Christie-darabot Londonban

0

Különleges környezetben mutatják be ősszel A vád tanúja című színdarabot Londonban, ráadásul az 1960-as évek óta ez lesz az első igazán nagyszabású új produkció a brit fővárosban, amely Agatha Christie egyik művéből készül.

Agatha Christie
Forrás: Wikimedia Commons

A darabot Lucy Bailey rendezi, a hivatalos bemutató október 23-án lesz, a régi városházán. A szereposztás egyelőre nem ismert.

A vád tanúja volt Agatha Christie egyik személyes kedvence.

Az eredetileg Traitor Hands címmel 1925-ben megjelent novella főszereplője Leonard Vole, akit azzal vádolnak, hogy megölt egy idős özvegyasszonyt a vagyonáért. A férfinak egyedül a felesége szolgáltathatna alibit, a nő azonban – mindenki megdöbbenésére – a házastársa ellen vall.

A történetet 1957-ben Billy Wilder rendezésében, Marlene Dietrichhel az egyik főszerepben filmre vitték.

Agatha Christie dédunokája a színházi bemutatóval kapcsolatban azt mondta,

igazán izgalmas figyelemmel kísérni a dédnagyanyja egyik legjobb művéből készülő innovatív darab előkészületeit.

Lucy Bailey nevéhez emlékezetes produkciók fűződnek Londonban, 2006-ban a Shakespeare’s Globe színházban állította színpadra a drámaíró Titus Andronicus című művét, a realisztikus ábrázolás azonban

több nézőt is annyira megviselt, hogy rosszul lett, vagy elájult.

Agatha Christie művei továbbra is nagyon népszerűek. A londoni West Enden például 1952 óta megszakítás nélkül játsszák Az egérfogót. A BBC pedig tavaly nyáron jelentette be, hogy az írónő újabb hét művét filmesíti meg.

MTI/FüHü

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!