Kezdőlap Címkék Színház

Címke: színház

Bréking nyúz, augusztus 3. – Tudósítás a másik valóságból

0

Egy sikertörténet folytatódik a Hír TV-n a Magyar Idők szerint, az egyik új műsorvezető úgy érzi, pozitívan fogadták. A Pesti Srácoknál Kálmán Olga továbbra is célpont, az Origo is beszállt a kultúrharcba, a 888-nál pedig megjelent a revizionizmus: lapszemle az alternatív valóságból.

A Magyar Idők szerint a Hír TV-n a „megakasztott sikertörténet folytatódik”

„Általános várakozás a jobboldali közösségben, hogy a szerdai átadás-átvétellel a Hír TV visszatér eredeti értékeihez, és folytatódik a 2015-ben átmenetileg megakasztott médiatörténeti siker – derült ki az eddigi elemzésekből, nyilatkozatokból. A világnézetileg elkötelezett hírcsatorna életében az elkövetkező hetek szimbolikus jelentőséggel bírnak. (…)

Reméljük, hogy ez az átmenetileg megakasztott médiatörténeti siker az újabb tulajdonosváltás után folytatódik, és a Hír TV visszatér eredeti értékeihez – jegyezte meg (Tóth Gy. László – a szerk.). Az elemző azt is aláhúzta, hogy független és objektív médium nem létezik, mert minden tulajdonosnak és szerkesztőnek van saját világnézete.

Ám a Hír TV a G-naptól kezdve egyszerre szolgálta a balliberálisokat és a Jobbikot, ezért semmilyen koherens értékrendet nem képviselt. Simicska Lajos kizárólag a saját politikai céljaira használta fel a csatornát: az Orbán-kormány kétharmados többségét kívánta megakadályozni – tette hozzá. (…)

Pozitívan fogadtak a kollégák a televízióban, én pedig meg tudtam bocsátani azoknak, akik korábban gyaláztak engem. A jelenlegi átvételhez hasonló szituáció minden médium életében nehéz pillanat, amely felfokozott érzelmekkel is jár, és ezt mindannyiuknak tudnia kell kezelni – nyilatkozott lapunknak Földi-Kovács Andrea műsorvezető.”

A Pesti Srácoknál nem tudnak leszállni Kálmán Olgáékról

„Ma már dicsőséglisták készülnek a “hős mártírokról”, akik nem működnek közre az új adás elkészítésében, hanem büszkén mondják fel szerződéseiket. A Kálmán-házaspárról a Magyar Idők korábban azt írta, busás jussért hagyták ott az ATV-t.

FH

Maga Kálmán Olga is talán bízott benne, hogy ha hajlandó némi szellemi irányváltásra, akkor a Hír Televíziónál maradhat. Amikor még csak a sajtó találgatott arról, hogy visszatérhet a régi menedzsment és újra jobboldali lehet a csatorna, Kálmán Olga úgy nyilatkozott, őt sohasem érdekelte, hogy hívják a főnököt vagy a tulajdonost, a lényeg mindig a szakmai munka minősége. Kijelentését sokan úgy értelmezték, hogy ezzel azt üzente a nyíltan baloldali, kormánygyűlölő műsorvezető, hogy ha igényt tartanának rá, ő akár maradna is a televíziónál. Megnyilvánulásán még saját hívei is megrökönyödtek, pedig ha belegondolunk, érthető a tévés óvatos helyezkedése. Eléggé leszűkültek ugyanis a lehetőségei, ha a televíziós szakmában szeretne maradni.”

Az Origo főszerkesztője sajátos módon száll be a kultúrharcba

„A szinhaz.hu nevű internetes újság interjút kért emailben (igen, emailben…) a világ egyik legnagyobb balett-táncosától, a világ feltehetően leghíresebb balettegyüttese, a Béjart Ballet Lausanne vezetőjétől. Gil Romantól borzalmas közhelykérdések mellett azt is kérdezte, pontosabban egyik írásos kérdésében állította, hogy leépíti a kormány a demokráciát Magyarországon. Milyen meglepő, a provokatív kérdésre nem kapott választ. (…)

Azért szánalmas a kérdés, mert – természetesen fogalmunk nincs, Gil Roman bal- vagy jobboldali, érdekli-e a politika vagy sem – éppen a kérdés dilettantizmusa akadályozza meg a választ. Az agresszivitás, a követelőzés. Ha általánosságban kérdez Magyarországról, vagy még inkább a magyar kultúráról, lett volna esélye, hogy valamilyen választ kap. Persze, így nem tudta volna sugallni a választ. (…)

Szánalmas.

A három konkrét kérdés felidézésével nem untatjuk az Origo olvasóit. Csak egész röviden. Az egyik arra vonatkozik, nem kopott-e meg Béjart koreográfiája (nem unalmas-e a Mona Lisa, nem poros-e Victor Hugo vagy Márai Sándor, tehát ez a gondolatkör), a második arra, hogy mennyit változtatott a felújításon Béjart eredeti koreográfiáján (nem kellene-e kivágni néhány jelenetet Andrzej Wajda Hamu és gyémántjából, újabb bölcsesség és hihetetlen balettművészet-ismeret), végül egy döbbenetesen eredeti kérdés: mi az ereje és eredetisége Béjart koreográfiájának.

Milyen véletlen, két-három mondatos válaszokat kapott.

Szégyen.

Csak azt nehéz eldönteni, mi nagyobb szégyen. A provokáció szemérmetlensége vagy a dilettantizmus.”

A 888-on nyíltan megjelent a revizionizmus

„Az ember azt gondolná, hogy minden magyar számára egyértelmű: Magyarország önmagával határos, és ha Erdély, Délvidék, Kárpátalja vagy a Felvidék felé átlépjük a határt, akkor nem külföldön vagyunk, nem idegenek vagyunk, otthon vagyunk. (…)

Hiszen Split olaszul Spalato, Kolozsvár pedig magyarul Kolozsvár. Mi sem természetesebb, hogy így hívjuk a focicsapatokat is.

Sajnos Magyarországon ez nem természetes. Különösen riasztó, hogy ez politikai oldaltól független, például az MTI-ben is simán leírnak olyat, hogy a „román CFR Cluj” vagy a „szlovák Dunajska Streda” vagy „Spartak Trnava”, esetleg „Dinamo Bucuresti”. Sőt, a Nemzeti Sportban sem biztos, hogy a magyar nevet fogjuk megtalálni ezeknél a csapatoknál.

A kérdés csak az: nincs az MTI-ben egy olyan ember sem, akit ez zavar? Tényleg? (…)

Természetellenes és felháborító bármilyen magyar nyelvű sajtóban azt olvasni, hogy Cluj, Bratislava vagy Subotica. Egész egyszerűen elképesztőnek és végtelenül szomorúnak tartom, hogy ezt 2018-ban is le kell írni, mert nem egyértelmű mindenkinek.”

A világsajtóba is eljutott a magyar musicalbotrány híre

0

A legnagyobb lapok, portálok foglalkoznak azzal, hogy törölték a Billy Elliot című musical több előadását. Mindannyian összefüggésbe hozzák a darabról megjelent homofób cikkel.

A Független Hírügynökség is megírta, hogy elmarad a Billy Elliot 15 előadása. Az Operaház közleménye szerint azért, mert nem elég nagy az érdeklődés a musical iránt. Ugyanakkor néhány hete az erősen kormánypárti Magyar Időkben megjelent egy homofób írás, amely élesen kritizálta az előadást, mondván, „melegpropagandát” folytat.

A botrány híre már a nemzetközi sajtóba is eljutott.

A CNN arról ír, hogy a Magyar Állami Operaház az előadások harmadát törölte, miután egy kormánypárti médium azzal kritizálta, hogy

„a darab meleggé teszi a magyar fiúkat”.

Többször is idéznek a Magyar Idők írásából, többek között ezt: „nem lehet nemzeti cél a homoszexualitás propagálása egy olyan helyzetben, amikor amúgy is csökken/elöregszik a népesség, hazánkat pedig idegen invázió fenyegeti”.

A CNN megkérdezte a Magyar Időket, hogy az írás mennyire tükrözi az egész szerkesztőség véleményét, de nem kaptak választ. Megemlítik viszont, hogy Ókovács Szilveszter visszaszólt a lapnak.

A CNN a Miniszterelnöki Hivatalt is megkereste,

hogy Orbán Viktornak vagy bárkinek a kormányból van-e köze a kampányhoz, vagy támogatják-e azt. Választ nem kaptak, az Operaház közleményét ajánlották nekik.

A New York Times is ír az ügyről, ők is azt, hogy több mint egy tucat előadást töröltek, miután egy publicista „melegpropagandával” vádolta a darabot. Ők is többször idéznek a cikkből, többek között ugyanazt a „nemzeti célt” emlegető mondatot, amelyet a CNN is. Azt is megemlítik, hogy

a kormánysajtóban máshol is kritizálták a darabot.

Ők is írnak Ókovács Szilveszter válaszcikkéről, majd a levélről, amelyben az Operaház főigazgatója azt írja: a támadások miatt nagyon lecsökkent az érdeklődés a darab iránt, ezért kell előadásokat törölni.

A New York Times azt is írja, hogy a Magyar Idők

„a nacionalista Orbán-kormány nem hivatalos orgánumaként ismert”.

Írnak arról is, hogy 2010 óta a kormány célja az is, hogy átalakítsa a kultúrát úgy, hogy alkalmazkodjon az „illiberális demokrácia” eszméjéhez. Megemlítik, hogy Orbán nyilvánosan nem kritizálta a homoszexualitást, de ha hasonló sértések hangoznak el a közbeszédben, annak nincs következménye.

A lapnak Herczog Noémi, az Élet és Irodalom színházkritikusa is nyilatkozott, ő többek között azt mondta: a cikkváltás a publicista és a főigazgató között a kommunista időket idézte.

A Guardian is ír a botrány, ott az olvasható, hogy kevesebb jegyet adtak el, miután a miniszterelnökhöz közel álló média szerint a darab „deviáns életmódot támogat”. Idézik Ókovács Szilvesztert, majd a Magyar Időkben megjelent cikket is.

Ők is kiemelik ugyanazt a mondatot,

amelyet a CNN és a New York Times is.

Írnak Ókovács szintén a Magyar Időkben közölt válaszáról, és arról is, hogy a Billy Elliotot 2016 óta 90-szer adták elő és több mint 100 ezren látták.

A Guardian arról is ír, hogy harmadik választási győzelme után Orbán még inkább fokozta a nyomást a független intézményeken, többek között a Magyar Tudományos Akadémián és a CEU-n, és támadja a bírói függetlenséget és a civileket. Megemlítik a Figyelő listázását és a Stop Soros törvénycsomagot is.

A lap megkereste a homofób cikk szerzőjét is, de ő nem akart válaszolni a kérdésekre.

A szintén brit Independent azt írja az ügyről, hogy egy lap homofób kampányt indított a show ellen, ezután több előadást töröltek. Idézik Ókovács közleményét, amely szerint a kampány miatt csökkent az érdeklődés.

A Magyar Idők írásából az Independent is ugyanazt a mondatot emeli ki, amelyet a több újság.

Határon túli előadás nyert a POSZT-on

0

Idén nagyon erős volt a határon túli színházak felhozatala, ennek megfelelően a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ibsen-előadása, a Rosmersholm lett a legjobb a 18. Pécsi Országos Színházi Találkozón, amelynek díjait szombaton adták át Pécsen.

A szakmai zsűri által legjobb előadásnak ítélt produkció még két díjat kapott, a Rebekka Westet alakító Imre Évát a legjobb női főszereplő, Andrij Zsoldakot és Daniel Zsoldakot a legjobb díszletért járó díjjal ismerték el.

A legjobb rendezésért járó díjat Székely Kriszta, a budapesti Katona József Színház Kaukázusi krétakör című darabjának rendezője kapta,

a legjobb férfi főszereplő a darabban Azdakot játszó Kocsis Gergely lett.

A legjobb női mellékszereplő a Radnóti Színház III. Richárd című előadásából Kováts Adél, a legjobb férfi mellékszereplő a kecskeméti Katona József Színház által színre vitt Csárdáskirálynőben Kaucsiánó Bonifác grófot alakító Szemenyei János lett.

A legjobb harminc év alatti színésznő díját Szakács Hajnalka, a debreceni Csokonai Színház művésze kapta Csehov Három nővér című drámájában nyújtott alakításáért. Ez a produkció kapta a legjobb színpadi mozgás és térhasználatért, illetve Kozma András a legjobb dramaturgi munkáért járó díját is.

A színészzsűri különdíját a legjobb női alakításért Pálmai Anna kapta A kaukázosi krétakörben nyújtott alakításáért a Katonában, a legjobb férfi alakításét pedig Horváth László Attila a Móricz Zsigmond Színház Illatszertár című előadásáért. A közönségzsűri díját is ez a darab kapta.

A vidéki és határon túli színházak lekörözték a budapestieket

Csütörtökön kezdődik a 18. Pécsi Országos Színházi Találkozó: a fesztivál versenyprogramjában idén is tizennégy előadás szerepel, azonban a válogatók kifejezetten sok határon túli és vidéki produkciót válogattak be a versenybe. Az egyik válogató, Regős János szerint ennek egyszerűen az volt az oka, hogy idén Budapesten kívül találtak igazán erős előadásokat.

 

Új szabályokat vezettek be a POSZT versenyprogramjának kiválasztásában, ennek értelmében a színházaknak regisztrálniuk kellett, és a bemutatószámtól függően három, kettő vagy egy előadást ajánlhattak a válogatók figyelmébe megtekintésre – mondta a FüHü-nek Regős János, színpadi szerző, szakíró, színész, rendező, a Szkéné Színház korábbi igazgatója, aki Térey János író, költő, drámaíró és műfordító mellett a 2018-as POSZT válogatója volt.

Összesen 178 előadást láttak az évadban, tehát még többet is, mint amennyit a színházak neveztek. Térey Jánossal, illetve a tanácsadónak felkért Bazsányi Sándorral (a MASZK egyesület elnöke) és Balog Józseffel (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkara esztétika szakának megbízott tanszékvezetője) a legtöbb darabot Budapesten nézték meg. Ennek ellenére tavalyhoz képest kevesebb fővárosi előadás került be a válogatásba, és feltűnően sok a határon túli produkció.

Regős János
MTI Fotó: Marjai János

Regős János ezt azzal magyarázta, hogy egyrészt megszűnt a korábban érvényben lévő korlátozás, hogy csak két határon túli előadás lehet a versenyben, másrészt pedig úgy alakult, hogy nagyon erős volt a vidéki, és különösen a határon túli színházak műsora.

„Meglepően érdekesebbek, izgalmasabbak a vidéki és határon túli színházak, mint úgy általában a budapestiek,

ami nem jelenti azt, hogy Budapesten ne lett volna jó néhány figyelemreméltó előadás” – mondta.

Budapesten körülbelül nyolcvan előadást láttak Regősék, tehát messze a legtöbbet, de a vidéki és a határon túli színházak esetében a kisebb merítésből is több produkciót válogattak ki.

„Ez mutatja azt is, hogy milyen korszerű, különleges színházi nyelvet használnak a határon túli színházak” – mondta Regős János. Hozzátette, hogy Térey Jánossal

igyekeztek az „érvényes, progresszív, mai” előadásokat beválogatni,

és az ország határain kívül nagyon sok ilyen erős előadást találtak.

Idén is hét nagyszínházi és hét kamaradarab került be a versenyprogramba, ezek között négy budapesti, öt vidéki és öt határon túli színház produkciója szerepel, amelyeket a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán és kamaraszínházban láthat a közönség június 7. és 16. között.

A szakmai zsűri tagja idén Szamosi Zsófia, Trokán Péter, Falussy Lilla, Csanádi Judit, Rockenbauer Zoltán, Bóta Gábor és Zsuráfszky Zoltán, a színészzsűri tagja Felföldi Anikó, Molnár Zsuzsa és Ungvári István lesz.

A fesztivál díszvendége Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházigazgató, rendező.

A 2018-as POSZT versenyprogramja:

  • Henrik Ibsen: Rosmersholm, Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Andriy Zholdak
  • A. P. Csehov: Három nővér, Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen, rendező: Ilja Bocsarnikovsz
  • Alfred Döblin: Berlin, Alexanderplatz, Katona József Színház, Budapest, rendező: Kovács D. Dániel
  • Henrik Ibsen: Hedda Gabler, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat, rendezte: Keresztes Attila
  • Leo Stein – Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, Katona József Színház, Kecskemét, rendezte: Béres Attila
  • Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör, Szigligeti Színház, Nagyvárad, rendező: Anca Bradu
  • László Miklós: Illatszertár, Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, rendező: Mohácsi János
  • Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke, Újvidéki Színház, rendező: Alekszandar Popovszki
  • William Shakespeare: III. Richárd, Radnóti Színház, Budapest, rendező: Andrei Șerban
  • Matei Vișniec: Migránsoook – avagy túlsúlyban a bárkánk, Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely, rendező: Zakariás Zalán
  • Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház, rendező: Szőcs Artur
  • Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör, Katona József Színház, Budapest, rendező: Székely Kriszta
  • Jon Fosse: Halál Thébában, Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, rendező: Horváth Csaba
  • Forte Társulat / Thomas Bernhard: Vaterland, Forte Társulat, rendező: Horváth Csaba

 

 

Ordítani kell!

Mint egy folyamatos lórúgás, olyan a világ egyik legnevesebb színházának, a Berliner Ensemble-nek A kaukázusi krétakör előadása, amit a Nemzetiben láthattunk, a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozón, Michael Thalheimer, a legeredetibb, legizgalmasabb rendezők egyikének elképzelései szerint.

 

A női főszerepet, Gruse-t játszó Stefanie Reinsperger pedig minden bizonnyal kolosszális színész. Naiv, tiszta lelkű, szerető szívű embert játszik, aki kénytelen rájönni a világ farkastörvényeire, de ha törik, ha szakad, ő nem akar hozzájuk idomulni, próbál olyan maradni, amilyen volt, ez viszont számtalanszor életveszélybe sodorja. Reinsperger úgy játszik, hogy segélykiáltásként hat az egész lénye. Azt érzékelteti igencsak intenzív alakításával, hogy ez aztán így nem mehet tovább, de persze tovább megy. Ahogy ő is vándorol, hogy menedéket találjon, mindenáron óvja a gyereket, aki ugyan másé, égszakadás-földindulás közepette mentette ki, amikor az anyja gyáván eliszkolt nélküle. Gruse arcára kiül az elszántság, de a kétségbeesés is, a rettenet ugyanúgy, ahogy a bátor nekirugaszkodás, ezer dolgot fejez ki az arca.

Brecht darabja vészterhes időkben, először háborús káoszban, majd ugyancsak zűrzavarral terhes békében játszódik. Olyan időkben, amikor

a morál luxusnak számít, a többség inkább létezni, túlélni akar, mint gerinces maradni,

és egy olyan elvont eszmének hódolni, mint amilyen az igazság. De Brecht a legnagyobb földi pokolban is időnként azért talált egy embert, akinek nagy E-vel lehetne írni a nevét. A szecsuáni jólélekben is, Shen Te személyében akad egy humánus, érző szívű, igaz nő, aki kezdeti, végtelen nagy naivitásával nem vesz, nem is akar tudomást venni a körülötte lévő, pénzéhes, számító, rideg romlottságról.

A kaukázusi krétakör Forrás: Nemzeti Színház

Gruse akár édestestvére is lehetne. Maga a megtestesült jóság, aki hosszú ideig nem lát tovább az orránál. Csak azt látja, a nép egyszerű gyermekeként, hogy úrnője, a kormányzóné, akinek lefejezték a férjét, lóhalálában menekül. Úgy, hogy még a csecsemőjét is faképnél hagyja. A kutya nem törődne vele. Bukott kormányzó ivadékának babusgatása életveszéllyel járhat.

De Gruse nem sokat töpreng ezen. Ott egy kétségbeesetten síró csecsemő, evidensen, és azon nyomban segíteni kell neki. Ezen még csak nem is gondolkozik, zsigerből teszi. Meg szeretetből, mert azzal ebben a rút világban is tele a lelke. Nem könnyű eljátszani ezt a földöntúli jóságot. Hiteltelen sematizmus lehet belőle.

Thalheimer tán ezért is stilizál annyira. Nincs pepecselő lélektani realizmus. Még a beszédmód sem szokványos,

a színészek jóformán végig kiabálják, üvöltik, olykor egyenesen bömbölik a produkciót,

ezt is kicsit elnyújtva, már-már természetellenesen. Vagyis nem az életet látjuk a színpadon, hanem inkább, akár Brecht elidegenítési effektusának megfelelően, egy tanmesét róla. Ez nehezítheti a nézői átélést, de hát nem is feltétlenül ez a cél, hanem, hogy dolgozzon az agyunk, lássuk át a különböző szituációkat, töprengjünk el azon, mi hogyan cselekednénk bennük.

A kaukázusi krétakör Forrás: Nemzeti Színház

Okos, végtelenül profi színház ez, többeknek, ahogy nekem is, kicsit rideg. Nagyon akar ütni, és ehhez minden szükséges elemet használ, mégis sokkal felzaklatóbb Brecht előadásokat láttam már. Miközben ez a maga nemében fantasztikus!

Tán csodálom, ámde nem szeretem?

Némiképp erről van szó, de azért kicsit szeretem is, mert lenyűgöz ez a precíz kidolgozottság. Ingo Hülsmann narrátorként maga az éles eszű, megtestesült kívülállás, még akkor is, ha dalra fakad. Acdak, a korrupt bíró, aki megvágja a gazdagokat, de a szegények felé hajlik a keze, Tilo Nest a szerepben igyekszik rezzenéstelen arccal cselekedni, de aztán rajta is csak kiül a rémület.

Thalheimer alaposan az orrunk alá dugja, hogy ember mennyire embernek farkasa, és állásfoglalásra késztet. Nem cirógatja meg a buksinkat, nem kedveskedik a nézőknek könnyedségekkel, mondhatnám azt is, hogy leüvölti a fejünket, vegyük már észre, katasztrofálisan nagy a baj. És úgy gondolja, hogy ezt nem lehet halkan, diszkréten mondani, ehhez már fülsiketítően ordítani kell.

Nem cáfolta Marton visszatérését a veszprémi színházigazgató

Nem tudok nyilatkozni az ügyben – mondta Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, amikor telefonon arról kérdeztük, igaz-e, hogy a zaklatással vádolt Marton Lászlót rendezni hívták a színházba.

Az igazgató nem erősítette meg, de nem is cáfolta a FüHü értesülését, hanem arról beszélt, hogy még most kezdte összerakni a következő évadot, ezért korai lenne erről beszélni, mert fogalma sincs, hogy mi lesz. Hozzátette, hogy azt sem tudja, milyen egészségi állapotban van Marton László. Azt is mondta, ha majd „odajutnak”, akkor tájékoztatják a sajtót az új évadról.

A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy két helyre is hívták Martont, aki a botrány kirobbanása óta nem rendezett: Veszprémbe, illetve a Rózsavölgyi Szalonba. Ez utóbbi vezetőjét, Zimányi Zsófiát egyelőre nem sikerült elérnünk, hogy reagáljon a hírre.

Földi pokol

A Földi paradicsom címből persze sejteni lehet, hogy éppen az ellenkezőjéről lesz szó, földi pokolról. Méghozzá Caryl Churchill angol írónő esetében leginkább szexuális pokolról, ami hatalmi játszmákkal is ötvöződik. Nemre, korra való tekintet nélkül szinte mindenki mindenkivel próbálkozik, és ettől közel sem boldog, a tíz éves KV Társulat előadásában, a Trafóban.

Fotó: Kovács Juju

A sikeres írónő jól megkeverte a szálakat, azt is előírta, hogy például melyik nőt adja férfi, vagy éppen fordítva. Szinte nehéz követni, hogy ki kivel és miért, mit akar, de a lényeg az, hogy az ég egy adta világon senkinek nem jó, ami van, legfeljebb nagyon időlegesen. Ráadásul az első rész a XIX. században játszódik, egy afrikai brit gyarmaton, ahol feltehetően még büntetés is jár azért, ha valaki eltér a megszokottól, a hagyományos nemi szerepektől. Színleg mindenki azt is csinálja, amit kell, amúgy pedig

abszolút keresztül-kasul, kiszámíthatatlanul történik minden.

A leszbikus nevelőnő például a ház úrnőjéért rajong, aki viszont a macsónak kinénéző házibarát Harryra hajt, ő pedig a család fiú gyerekét, akit nő játszik, igyekszik nagy elánnal megkörnyékezni. És még sorolhatnám…

Fotó: Kovács Juju

Káosz a köbön. Na ebből aztán lesz nemulass, persze nem olyan, mint mondjuk egy szaladgálós bohózatban. Bár azért ebből is van kicsi ebben az 1976-ban írt, a világban többfelé sikert aratott darabban, aminek műfaja tán leginkább tragikomédia.

Sokat lehet rajta nevetni. Ha valaki nem harcedzett színházba járó, csak a bársonyfüggönyös teátrumokat látogatja, akkor akár szörnyülködni is, hogy mit művelnek ezek a hétpróbás színészek. Káromkodnak például vaskosan, csókolóznak, és nem csupán az ellenkező neműek, földön fetrengve orgiát imitálnak. Na jó, ezt már csak a második részben, a XX. században, amikor már a hetvenes évek, vagy éppen napjaink Angliájában járunk.

Különös logikai csavarral azonban mindenki csak huszonöt esztendővel idősebb, viszont

garantáltan nem az a színész játssza, aki az első részben,

ami nem jelent felvonást is, mert szünet nélküli a produkció. Egy szemetes zsákból a padlóra kiborított ruhákból választja ki valamennyi szereplő a magáét, hogy az orrunk előtt öltözzön át a modern korra. Amúgy naná, hogy van anyaszült meztelenség is. De ez most nem feltétlenül provokáció, bár persze van benne az is, de közben kifejezi azt a mérhetetlen káoszt, bizonytalanság-halmazt, félelmet, identitászavart, ami bennünk dúl. Azt, hogy magunk sem tudjuk mit is akarunk, tartunk annak meglépésétől, amit igazán szeretnénk.

Fotó: Kovács Juju

Aztán pedig bűntudatunk van, vagy a modern korban, amikor pedig elvileg mindent szabad, tán már nincs is. Kontroll sincs, nihil van, nagy büdös semmi, és az ezzel járó létbizonytalanság, meg persze a soha kellően ki nem élhető, mindent eluraló, visszafojtani próbált, de mégiscsak fékezhetetlen vágyak.

Az első részben még Clive, a Scmied Zoltán által megformált gyarmati tisztviselő, a család feje, a nyilvánvaló középpont, aki hű, de nagyon férfiasságával, látszólagos határozottságával, rendszeresen felemelt érces hangjával, villámló tekintetével mindenkit igyekszik leuralni. De hát azért ez már ekkor is csak szórványosan sikerül.

A második részben pedig már

az illúziója sincs meg annak, hogy bármi is egyben lenne,

minden és mindenki szanaszét hullik. Clive feleségét, Bettyt, fodros-bodros blúzba öltözötten, Szabó Zoltán alakítja, kényeskedve, selypegve, színleg erkölcscsőszként, gyakorlatilag írott és íratlan szabályokat egyaránt áthágva. Jászberényi Gábor, Joshua, a fekete szolga, félmeztelenül, hófehér felsőtesttel, megalázottan, szexuális szolgáltatásokra is evidensen kötelezetten. A háziak állandóan felhúzott orrú, örökösen durcás kisfia, Edward, Messaoudi Emina. A csak saját lelki zűrzavaraira figyelni képes nevelőnője, Urbanovits Krisztina. Terhes Sándor a külsőleg férfias, meleg felfedező, aki leginkább a kis srác Edwardot igyekszik felfedezni. Száger Zsuzsanna nyársat nyelv özvegyként, némiképp kívülről, megrettenve figyeli ezt a díszes társaságot. Vagyis minket?

Fotó: Kovács Juju

Hiszen a szerző elég nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy rólunk beszél, tükröt mutat nekünk, tessék, tessék, jöjjetek, nézzétek, ugye nem is annyira kellemes ezt bámulni. És nyilván temérdek dologban igaza van. De azért én bevallom, hogy megrökönyödés helyett, a vége felé kicsit unni kezdtem ezt az egészet. Balga módon azt hittem, hogy valamerre mégiscsak tart a darab, nem csupán azt taglalja, hogy szétestünk, szétestünk, még ennél is jobban szétestünk, meg így is maradunk. Ez már kicsit monoton.

Miközben rendezőként Ördög Tamás, feladatának megfelelően, rendet tart a színpadi káoszban, a színészek pedig odaadással, ihletetten, tehetséggel, hogy azt ne mondjam, szakmájukba vetett maximális hittel ábrázolják, hogy már semmiben nem lehet hinni.

Meghalt Ujlaky László

0

A Jászai-díjas színművész 76 éves volt.

Ujlaky László 1942-ben született Budapesten, a Szent István Gimnáziumban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt 1964-ig.

Diplomája megszerzése után a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, amelynek 1972-ig volt tagja, majd a Szegedi Nemzeti Színház, később a győri Kisfaludy Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, majd ismét a szolnoki Szigligeti Színház, 2002 és 2008 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt.

A Nemzeti Színházban többek közt Raverdan márkit alakította a Vesztegzár a Grand Hotelben című darabban, ő volt Székely Ferenc káplán a Boldogtalanokban, Poplavszkij szerepét játszotta a Mester és Margaritában, Charley-t Az ügynök halálában, valamint Brakenburyt a III. Richárdban. Tévében is lehetett látni, többek között a Kisváros és a Tűzvonalban című sorozatokban.

1997-ben kapott Jászai Mari-díjat. Temetéséről később intézkednek.

Az ördög és a hazugságvizsgáló gép

Hazugságvizsgáló gép lényegében Molnár Ferenc Az ördög című darabjának címszereplője. Lakmuszpapírként kimutatja a hamisságot, jelzi az elhallgatást, kimondja azt, amit a körülötte lévők maguknak sem mernek bevallani. De ő nem tűri a mismásolást. A Karinthy Színház előadása szellemesen sziporkázó.

Fotó: Nagy Dániel István

Frányán cinikus, elmésen kaján, élvezettel gonoszkodó ördögről van szó. Kitalálja a gondolatainkat, ravaszul turkál az agyunkban, belemászik a magánéletünkbe, közszemlére teszi, amit titkolnánk. Az a véleménye, hogy fabatkát sem érnek a polgári erkölcsök, hogy például a házasságok jelentős része nem boldog, érdekből köttetik, a társas érintkezéseink botrányosan hazugok, az őszintétlenség pusztító. Amikor 2013-ban, a Karinthy Színházban bemutatták a darabot, Balikó Tamás, aki rendezte is a produkciót, volt az elegáns sátán. Nagystílűen szemétkedett, nagyvilágian, elegáns jelenségként piszkoskodott, némiképp Don Juan módjára, akár ugyanúgy belezúghattak volna a nők, mint a sikeres festőművész Jánosba. Az előadásnak plusz tétet is jelentett, hogy időnként billegett közöttük a léc.

Fotó: Nagy Dániel István

De aztán sajnos Balikó döbbenetes hirtelenséggel meghalt, úgy, hogy másnap éppen az előadás alapján tévéjátékot vettek volna fel, ami így soha nem jött létre. És a színház direktora, Karinthy Márton úgy döntött, hogy nála sem lesz beugrás, nem játsszák tovább a darabot Balikó nélkül, hiszen annyira ráépült az előadás.

Élete egyik legjobb teljesítményét nyújtotta benne.

Amikor Bajor Imre meghalt, akkor két produkciót is levett Karinthy a műsorról. Nagyra értékelem, hogy bár magánszínházként akár a saját pénztárcája is bánja, nem gondolja úgy, hogy a show-nak mindenáron tovább kell mennie. Van az úgy, hogy kegyeletből, egy-egy jelentős személyiség miatt, vagy akár csak amiatt, mert a néző nem kapná az eredeti színvonalat, meg kell állni kicsit. De ugyanakkor szép gesztus, hogy Balikóra is emlékezve, néhány év kihagyással, érezve a közönségigényt, meg tán belső késztetésből is, felújították a produkciót úgy, hogy minden korábbi színész a régi, és Szabó P. Szilveszter, aki eredetileg is a festőt játszotta, tehát ismerte Balikó instrukcióit, az ő elképzeléseit is figyelembe véve állította ezúttal színpadra ezt a sok tragikus momentumot is tartalmazó, fölöttébb szellemes vígjátékot.

Fotó: Nagy Dániel István

Persze nyilván lehetett volna egy hasonló alkatú színészt keresni a címszerepre. De a másik megoldás is kézenfekvő, egy olyan egészen ellentétes karakter, mint amilyen Földes Tamásé, aki nem szokott amorózókat játszani, gonoszakat sem nagyon. Le is írtam már róla, a Budapesti Operettszínház Isten pénze előadása kapcsán, amiben az első részben egy érzéketlen pénzeszsákot ad, hogy kiváló a szerepben, de mégiscsak lerí róla, hogy egy áldott jó ember, ezért hitelesebb a második részben, amikor a gazdag fickó rájön, hogy azért csak van, ami a pénznél fontosabb.

Most viszont az a csalafinta helyzet, hogy alapvetően egy rendes pasas az ármánykodásai, gonoszkodó trükkjei, fullánkos megjegyzései, és elmaradhatatlan öntömjénezése dacára,

lényegében jót akar ez az ördög.

Azt, hogy hulljon le az álságos társadalmi lepel, és a festő, aki eddig jobbára csak szerelmi kalandokba bocsátkozott, merjen azé lenni, akivel hosszú ideje szeretik egymást, de a hölgy egzisztenciáért hozzá ment egy gazdag emberhez. Szóval suba subához, guba gubához, igaz, a többiek ott maradnak némiképp boldogtalanul, de hát ez közel sem egy felhőtlen vígjáték, sokkal fanyarabb, karcosabb annál, meg aztán az ördög nem istenség, hogy mindenki dolgát igyekezzen rendbe tenni. Játszott egyet a maga kedvére, ebből végül is most jó sült ki, de hát azért közel sem totális jó.

Fotó: Nagy Dániel István

Földes viszont remek a szerepben, megmutat egy szuper okos, piszkoskodó alakot, aki a sok szemétkedés során naggyá tud nőni, és végül is csak tud örülni annak, hogy ezúttal összességében nem aljas dolgot cselekszik, miközben azért élveteg kéjjel beledöfheti az emberekbe a fullánkjait, számára tetszetős sebeket okozva. Szabó P. is az Operettszínház tagja, tán a festő szerepében bizonyította először, úgy istenigazából, hogy milyen nagyívű prózai szerep megformálására is képes. Kékkovács Mara ugyancsak az Operettből kirándul a Bartók Béla útra, és illúziókeltően ad egy hoppon maradt hölgyet, ő is bizonyítva ezzel, hogy a Karinthy Színházban szereposztás terén nem mennek feltétlen a tutira. Mernek kockázatot vállalni, ezzel a színészek lehetőségeit is tágítva. Igaz, Gubás Gabi a sokadik szépasszonyt alakítja, de ezúttal a megszokottnál sokkal szélesebb érzelmi amplitúdókat bejárva, pusztító szenvedélyeket is megmutatva. Balázs Andrea is hoppon maradt nőt játszik, de annyi bájjal és öniróniával, hogy erősen kérdéses, érdemes-e parlagon hagyni. Schlanger András érdekesen alakít unalmas férjet, Honti György pikírten eszes inas, aki mindent lát, amit nem kellene. Horesnyi Balázs díszlete, Pirinyi Márta jelmezei fényesen bizonyítják, hogy szűkös körülmények között is lehet elegáns miliőt teremteni.

Fotó: Nagy Dániel István

A színészek igencsak élvezik, amit csinálnak, és ezért a nézők is fölöttébb jól szórakoznak.

Karácsonyi videókban köszöntik a nézőket a színházak

A karácsonyi köszöntésekből a budapesti színházak is kivették a részüket: több társulat is vicces vagy megható videóval kedveskedett Facebook-oldalán a nézőknek.

Szombaton került fel a Vígszínház oldalára a videó, amelyben a társulat az LGT
Ha eljönnek az angyalok című dalát énekli egy nagyszabású karácsonyi élőképben.

A Centrál Színház karaoke-videóval készült, a színészek Mariah Carey All I Want for Christmas is You című örökzöld karácsonyi dalára tátognak benne:

Az Örkény István Színház pedig egy egész adventi naptárat készített a nézőknek: folyamatosan töltik fel a Facebook-oldalukra és honlapjukra a karácsonyi témájú videókat. Volt már szó például az ünnepi menüről, az örök problémát jelentő karácsonyi égősorról és legutóbb pedig Kerekes Éva előlegezte meg a fehér karácsonyt. Mi most csak két videót mutatunk meg, de az összes elérhető az orkenyszinhaz.hu oldalon.

A Nemzeti Színház pedig még pénteken tette fel YouTube-csatornájára a Művészbejáró című sorozata rendhagyó, karácsonyi részét, amelyben a társulat tagjai karácsonyi szokásaikról mesélnek:

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK