Kezdőlap Címkék Szijjártó

Címke: szijjártó

Egy 7, 1 hét, egy hét – Ott, ahol a párt szakad

  • Dúró Dóra hiába közölte, hogy marad a Jobbikban, mert számára fontos a párt, már késő volt: a frakció és az elnökség is úgy döntött, hogy a továbbiakban nem számít rá.

  • Rónával egy ikon távozott Schiffer András egykori pártjából, melynek romjain hovatovább csak a Szél Bernadettel szimpatizálók maradnak.

  • A hét legfontosabb belpolitikai eseményére nem Magyarországon, hanem Washingtonban került sor.

Ez a hét megint nem az ellenzéké volt. A Jobbik kizárta a párt parlamenti frakciójából Dúró Dórát, és felszólította, hogy adja vissza képviselői mandátumát. Dúró, lapzártánkig legalábbis, erre nem volt hajlandó, így az ügynek nyilván még lesz folytatása.

Dúró Dórát több jobbikos vezető is pártjuk egyik legnépszerűbb politikusának tartja,

és emiatt sajnálják is, hogy nem dönthettek másképp. A Jobbikból évekkel korábban már eltávolított Novák Előd feleségének egyetlen bűne – legalábbis a Jobbik szempontjából – az volt, hogy a Jobbik-frakció egyetlen tagjaként az elnökválasztáson alulmaradt és emiatt új platform létrehozásán ügyködő  Toroczkai Lászlóval tartott volna.

A Jobbik elnöksége azonban nem díjazta Toroczkai platformalapítási törekvéseit, közölték, hogy ez ellentétes az alapszabállyal, és fegyelmi eljárás indul vele szemben. Amikor ezt követően Dúró Dóra közölte, hogy marad a Jobbikban, mert számára fontos a párt, már késő volt: a frakció és az elnökség is úgy döntött, hogy a továbbiakban nem számít rá.

Az LMP házatáján sincs ok az unalomra. Róna Péter bejelentette, hogy szakít a párttal A közgazdászprofesszor az LMP politikai mindennapjaiban az utóbbin évben már nemigen vett rész, távozása tehát inkább szimbolikus jelentőségű  – annak viszont igencsak erős. Rónával egy ikon távozott Schiffer András egykori pártjából, melynek romjain hovatovább csak a Szél Bernadettel szimpatizálók maradnak.

Szél Bernadett, MTI Fotó: Bruzák Noémi

Érdekesség egyébként, hogy

sorra kapják a fegyelmiket azok az egykori LMP-s képviselőjelöltek, akik a választási kampány során visszaléptek más ellenzéki pártok jelöltjei javára.

Ez a persze csak azok számára meglepő, akik komolyan vették, hogy lehet más a politika, azaz, az LMP által (is) támogatott összefogás.

A Momentum sem úszta meg távozás nélkül. Bár a párt jelenleg távolról sem annyira jelentős, mint az előbb említett két másik – azok sem túlságosan izmosak, és a jövőbeni kilátásaik sem túl bíztatók– de vélhetően Fekete-Győr András pártjából is távoznia kell egy embernek. Galgóczi Péterről van szó, akinek a fegyelmi eljárás lefolytatása után azért kell majd mennie, mert a választási kampányban Pest megye 11. számú választókerületében visszalépett az MSZP-Párbeszéd közös jelöltje, Kücsön Sándor javára.

A visszalépéssel akkor nem volt baja a Momentumnak, mint március végén kelt közleményükben írták, „A visszalépést a Momentum vezetősége is támogatja, és kiáll Galgóczi Péter döntése mellett. A Momentum vezetősége ismét leszögezte: mindent megteszünk a kormányváltásért, és addig fogjuk ütni a rendszert, amíg össze nem roppan.”

Ez volt március végén, de most már június eleje van, és Galgóczi ellen eljárás zajlik a párton belül – ha az ügyét vizsgáló grémium úgy dönt, ki is zárhatják a Momentumból.

A hét legfontosabb belpolitikai eseményére mégsem Magyarországon, hanem Washingtonban került sor – Szijjártó Péter ott találkozott ugyanis amerikai kollégájával, Mike Pompeoval.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Washingtonban, (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

A találkozás magyar szempontból nagy diplomáciai sikernek számít, hiszen

2010 óta ilyen szinten nem fogadtak magyar politikust az Egyesült Államokban, nem is szólva egy esetleges Orbán-Trump találkozóról.

Pedig ez utóbbi lenne Orbán Viktor álma, hiszen ezzel olyan politikusnak tűnhetne, akivel Trump elnök és úgy általában az amerikai politika is számol.

És bár a mostani külügyminiszter találkozó bíztató jelnek mondható, elbizakodottságra nincs ok. A két ország ugyan hagyományosan jó viszonyt ápol egymással – ezt egyik fél sem szokta kifelejteni a közleményeiből –s Magyarországot megbízható NATO szövetségesnek tartják, ám sok megoldatlan probléma van, amelyek nehezítik Orbán számára, hogy az épp regnáló amerikai elnökkel találkozhasson. Most épp a Stop Soros törvénycsomag és a CEU körüli méltatlan huzavona az ütközőpont, nem mellesleg pedig a mindkettővel összefüggő emberi jogok helyzete Magyarországon, különös tekintettel a civil szervezetek kormányszintű vegzálására, valamint a sajtószabadság kérdésére. E két utóbbira az amerikaiak hagyományosan és különösen kényesek.

Pompeo és Szijjártó találkozója után nem volt közös sajtótájékoztató, közlemény azonban igen. A magyar fél beszámolójából kimaradt, hogy az amerikaiak nyomatékosan figyelmeztették Szijjártón keresztül a magyar kormányt a Putyinnal való barátkozás veszélyeire, és arra, hogy mennyire aggódnak a civil társadalom elleni támadások miatt. E két utóbbi gondolat nem szerepelt a magyar változatban – tálán a kormány, és hű fegyverhordozója, a  Magyar Távirati Iroda, nem akarta ilyen szomorú megfogalmazásokkal beárnyékolni a magyar emberek egyre derűsebbnek mutatott mindennapjait.

Ettől eltekintve még minden lehet, ha Trump elnök hajlandó találkozni az észak-koreai vezetővel – és most megint úgy néz ki, hogy június 12-én összefutnak Szingapúrban – akár még az is előfordulhat, ami ma nem látszik nagyon valószínűnek, hogy egy nap Orbán Viktor is meghívást kap a Fehér Házba.

Pompeo Magyarországnak: álljon ellen a rosszindulatú orosz befolyásnak

Ezzel a címmel jelent meg az amerikai-magyar külügyminiszteri találkozóról szóló beszámoló a Newsweek honlapján. „Az amerikai külügyminiszter sürgette Szíjjártó Pétert, hogy Magyarország lépjen fel Európában az orosz agresszióval szemben és védje meg a civil társadalmat.”

A washingtoni találkozó egy nappal azután zajlott le, hogy a mind inkább Moszkva-barát magyar kormány benyújtotta a „Stop, Sorost”. A Newsweek idézi a külügyminisztérium szóvivőjét, Heather Nauertet, aki azt mondta: a külügyminiszter hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy egy országban eleven legyen a civil szféra. A szóvivő szerint Pompeo ugyancsak kiemelte, hogy segíteni kell Ukrajnának az orosz területfoglalással szemben, ideértve, hogy támogatni kell Kijev közeledését a NATO-hoz. Egyben lényegesnek nevezte, hogy ellensúlyozzák a rosszindulatú orosz befolyást Közép-Európában. Abban viszont egyetértettek, hogy bővíteni kell az energia beszerzési forrásokat.

A lap a maga részéről hozzáteszi:

a magyar vezetés nem sok jelét adja, hogy távolodni szeretne a Kremltől.

Azon kívül olyan idegengyűlölő, nacionalista és bevándorlás-ellenes retorikát alkalmaz, amely nagyon emlékeztet Putyinéra. Orbán és szövetségesei egyúttal átvették Moszkva gyűlöletét Soros Györggyel szemben. A kedden benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban az Amnesty International európai igazgatója a Newsweeknek kiemelte, hogy az bűncselekménynek nyilvánítja, ha bárki törvényes módon felvilágosítást, vagy jogi segítséget ad a menedékkérőknek. Ilyen formán megbénítaná ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét, és még szörnyűbb helyzetet idézne elő az amúgy is sebezhető, földönfutó emberek számára. Az Atlanti Tanács szakértője, Ariel Cohen szerint azonban Pompeo alighanem hiába próbál meg Szijjártón keresztül közbenjárni Orbánnál, mivel az orosz kapcsolat nagyon erős. Ám az amerikai félnek vannak erős eszközei a miniszterelnök meggyőzésére, mert a washingtoni pénzügyminisztérium nyomon követi az oroszok és a magyarok banki műveleteit.

Emberi jogvédők közben azt közölték, hogy

a budapesti amerikai nagykövetség továbbra is nyomást fejt ki a hatalomra a demokrácia és az emberi jogok védelmében,

ám további erőfeszítések szükségesek. Gárdos Tódor, a Human Rights Watch-tól azt mondta, hogy az USA kormányzata és magyarországi képviselete hiába fejezte ki többször is aggodalmát az utóbbi években, ezért napirenden kell tartani a sajtószabadság és a pluralizmus ügyét, a civil társadalom elleni törvényeket, valamint azt, hogy az Orbán-kabinet idegengyűlölő és időnként antiszemita eszközöket vet be.

Diplomáciai áttörés?

Amerikai részről egyfajta diplomáciai karanténban tartották évekig az Orbán-kormányt. A mai washingtoni külügyminiszteri találkozó ilyen szempontból mindenképpen áttörésnek számít. Egyelőre csak a magyar fél nyilatkozatát ismerjük. A State Department honlapján csupán egy twitter bejegyzés van egy videóval, amelyen Mike Pompeo és Szijjártó Péter, a protokoll szerint kezet ráznak.

Magyarország és az Egyesült Államok megerősítette stratégiai szövetségét – értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter amerikai kollégájával folytatott megbeszélését.

A tárcavezető kiemelte: megerősítették, hogy

az Egyesült Államok természetes szövetségesesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre.

Szijjártó Péter biztosította amerikai partnerét arról, hogy “Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába”.

Továbbra is együttműködnek rendkívül fontos külpolitikai kérdésekben, így az ENSZ-reform vonatkozásában és abban a tekintetben is, hogy Izraellel szemben tisztességes nemzetközi megközelítést szeretnének kivívni – mutatott rá. Hozzátette: együttműködnek továbbá az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint abban is, hogy világszerte a keresztény közösségeket megvédjék.

A találkozót megelőzően az amerikai média nem nagyon foglalkozott az üggyel, kivéve a Daily Beast portált írását, amellyel a Független Hírügynökség is foglalkozott. A Háborog a State Department Szijjártó miatt című írás megállapítja: Attól függ, milyen üzenetet továbbít Pompeo. Ha arról beszél majd, hogy az USÁ-t aggasztja a magyar politika alakulása, akkor jó lesz, ha a vendég ilyen fontos forrásból hallja majd. De ha nem említi meg a magyar politika túlkapásait, akkor a legrosszabb magyar ösztönökre játszik rá.

A Daily Beast azt is írta, hogy „az amerikai Külügyminisztérium illetékesei fel vannak háborodva, mert főnökük (Mike Pompeo, külügyminiszter) úgy döntött, hogy találkozik magyar kollégájával, a Putyin-barát, antiszemita és iszlámgyűlölő magyar kormány képviselőjével”.

Heather Nauert, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a cikkre reagálva védelmébe vette a találkozó jogosultságát és kifejtette:

Pompeo kategorikusan visszautasítja az antiszemitizmust.

„Magyarország egy fontos NATO szövetséges. Mi nagyra értékeljük ezt a partnerséget, de ez nem jelenti azt, hogy csupán azért mert szövetségesek vagyunk mindenben egyetértünk. Aggodalmainkat kifejezzük nyilvánosan – beleértve a most publikált emberi-jogi jelentésünket – és négyszemközt is, amikor magyar hivatalos személyekkel találkozunk.”

 

 

Háborog a State Department Szijjártó miatt

0

Attól függ, milyen üzenetet továbbít Pompeo. Ha arról beszél majd, hogy az USÁ-t aggasztja a magyar politika alakulása, akkor jó lesz, ha a vendég ilyen fontos forrásból hallja majd. De ha nem említi meg a magyar politika túlkapásait, akkor a legrosszabb magyar ösztönökre játszik rá.

Az amerikai Külügyminisztérium illetékesei fel vannak háborodva, mert főnökük (Mike Pompeo, külügyminiszter) úgy döntött, hogy találkozik magyar kollégájával, a Putyin-barát, antiszemita és iszlámgyűlölő magyar kormány képviselőjével – írja a Daily Beast (Mike Pompeo to Huddle With Anti-Semite’s Envoy).

A miniszterelnök a vér-és-rög-kampánynak köszönhette választási győzelmét, ebben egyesítette a zsidó- és muzulmánellenességet. Azonban

Pompeo most szembefordult a sokéves washingtoni politikával és hajlandó fogadni Orbán fődiplomatáját.

A Daily Beast szerzője Spencer Ackerman szerint ez kiverte a biztosítékot a State Department jó néhány jelenlegi és volt magas rangú tisztségviselőjénél, hiszen a demagóg és tekintélyelvű magyar kormányfő megbízottjáról van szó. Az egyik név nélkül nyilatkozó illetékes úgy vélte, hogy a Trump-adminisztráció tudvalevőleg nem foglalkozik az emberi jogok megsértésével, valamint a demokrácia visszaszorulásával, ebbe illeszkedik bele Szijjártó ma esti tárgyalása. A politikus jó ideje próbálkozott, hogy fogadják a legfelső szinten, de lepattant, és alacsonyabb szintű vezetőkkel kellett beérnie. Illetve Gorka Sebestyénnel.

A tengerentúli hírportál rámutat:

az út éppen egybeesik azzal, hogy a Fidesz civil szervezeteket fenyeget, ha azok felkarolják a migránsokat.

Soros és a muszlim menekültek lejáratásában Szijjártó nem passzív szereplő volt. Tavaly pl. élesen visszautasította az izraeli nagykövet bírálatát a Soros-ellenes plakátok miatt. De a választás után is kirohant az üzletember ellen. Anthony Blinken, az Obama-kormányzat volt helyettes államtitkára azt mondja, a mai megbeszélés jelentősége attól függ, milyen üzenetet továbbít Pompeo. Ha arról beszél majd, hogy az USÁ-t aggasztja a magyar politika alakulása, akkor jó lesz, ha a vendég ilyen fontos forrásból hallja majd. De ha nem említi meg a magyar politika túlkapásait, akkor a legrosszabb magyar ösztönökre játszik rá.

A marylandi demokrata szenátor, Ben Cardin a minap az orbáni „gulyás tekintélyelvűségét” szapulta a Kongresszusban. Úgy értékelte, hogy a miniszterelnök beváltja ellenfeleivel szemben a jóvátételre vonatkozó választási ígéretét. Megjegyezte, hogy a Figyelő 200-as listája olyasfajta rágalomhadjárat része, amely után a kesztyűket gyakran leveszik és puszta kézzel osztogatják az ütéseket.

A washingtoni Külügy egyébként éppen most tette közzé szokásos jelentését a vallásszabadság állapotáról, és a dokumentum utal a baljós magyar légkörre.  Idézi, hogy támadások érnek zsidókat és muzulmánokat,

napirenden van a gyűlöletbeszéd, a holokauszt tagadása, vallási jelképek megrongálása.

Utal arra is, hogy a hatalom befeketíti Soros Györgyöt. A szöveg úgy fogalmaz, hogy a kormány folytatta kampányát a neves magyar-amerikai üzletember ellen, amiről zsidó vezetők úgy gondolják, hogy antiszemita tettekre ösztökélhet.

 

Ki kicsoda a negyedik Orbán-kormányban?

A miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (egyben tárca nélküli miniszter) mellett tíz miniszterrel és két tárca nélküli miniszterrel kezdi meg működését a negyedik Orbán-kormány. Az alábbiakban rövid, mondjuk úgy, vázlatos áttekintést adunk a kormány most hivatalba lépő tárcavezető munkatársairól.

A szűkebb pátriájába visszatért Lázár János helyett Gulyás Gergely lesz a Miniszterelnökség vezetője. Utóbbi Gulyás azon három személy egyike, akikre a kormánypártok az új alkotmány megszövegezését bízták, ő volt a frakció vezérszónoka az alaptörvény előkészítéséről szóló parlamenti vitában. A jövőben ő celebrálja majd a Lázár János által bevezetett csütörtöki kormányinfókat, ahol valódi újságírók is tehettek fel valódi kérdéseket, és még az is előfordult, hogy valódi válaszokat kaptak.

Gulyás Gergelyt sokszor láttuk a televízióban nyilatkozni, egyszer azt is bemutatta, hogy a futball labdával is ügyesen bánik, ha a szárnyaló magyar labdarúgó válogatottból kiesik valaki, rá biztosan számíthatnak a szövetség vezetői.

Rogán Antalt nem kell bemutatni, mindenki ismeri, hiszen fiatal kora ellenére régi motoros a szakmában. Orbán Viktor negyedik kormányában akárcsak a harmadikban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezeti, de bizonyára továbbra is foglalkozik majd a letelepedési kötvények ügyével. Helikopteren nem fog utazni, ezt a nagy nyilvánosság előtt ígérte meg, még a feleségét is megkérte arra, hogyha legközelebb lakodalomban mennek, az utazásnak valamilyen más, a nagyközönséget kevésbé irritáló módját válasszák. Várhatóan folytatódik a nemzeti konzultációk sorozata, például a demográfiai fordulatról, vagyis arról, amiről már Orbán Viktor is beszélt, hogy 2030 évre szóló átfogó megállapodást akar kötni a magyar hölgyekkel. Hogy ebben igán Antal miként tud tevékenyen részt vállalni, az egyelőre a jövő zenéje.

Szijjártó Péter marad külügyi és külgazdasági tárca élén, vagyis, továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát. Várhatóan az elkövetkező években is sok dolga lesz, megküzd Magyarország ellenségeivel, megállítja Brüsszelt, s még az eddigieknél is több nagykövetet rendel be. A hírek szerint május végén az új amerikai külügyminiszterrel találkozik, amire magyar viszonylatban évek óta nem volt példa, ha hinni lehet az előrejelzéseknek, az amerikaiak most még megússzák komolyabb feddés és fejmosás nélkül, de ha kihúzzák a gyufát, például a vízummentesség belengetett megszüntetésével, Szijjártó nem fog sokat hezitálni, és gond nélkül hadat üzen nekik.

Pintér Sándor már többször megszellőztette, hogy távozik, ám egyelőre belügyminiszter marad. Még Rogánnál is régebbi motoros, az első Orbán-kormányban is belügyminiszter volt, majd, miután Orbán Viktor 2010-ben visszakerült a hatalomba, közölte, hogy bízik Pintér szakmai tudásában, és abban, hogy két hét alatt felszámolják a bűnözést. A magyar emberek ez utóbbit saját bőrükön tapasztalhatták, a bűnözés mint olyan, megszűnt Magyarországon, ha lenne, akkor Polt Péter legfőbb ügyészsége már egy sor súlyos ügyben nyomozást rendelt volna el. Pintér Sándor mindenesetre bizonyította, hogy tudja a leckét, miniszteri meghallgatásán a migráció megállításának fontosságáról beszélt.

Trócsányi László is marad helyén, igazságügy miniszterként szolgálja a hont, ami egy fontos poszt Magyarországon, mert a bíróságok függetlensége is hozzá tartozik. Trócsányi egyébként 2000 és 2004 között diplomata volt, Brüsszelben képviselte a magyar érdekeket, ily módon a saját bőrén tapasztalhatta, hogy milyenek a no-go zónák, valamint hogyan hanyatlik és rohan a megsemmisülés felé a migránsok miatt élhetetlen Nyugat.

Varga Mhály nem új fiú, de új miniszterséget kap. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis Pénzügyminisztérium néven folytatja, nyilván nemcsak az intézmény neve változik, de a feladata is. Mielőtt új kormányának tagjairól döntött volna, Orbán Viktor kijelentette, hogy neki olyan pénzügyminiszter kell, aki garantálni tudja, hogy a gazdasági évi növekedése 4 százalék, vagy annál magasabb lesz. Feltehetőleg Varga volt az, aki mindenki másnál szebben és hihetőbben ígérte meg ezt a miniszterelnöknek.

Az emberi Erőforrás minisztériumot (Emmi) Balog Zoltántól Kásler Miklós veszi át. A kiváló onkológusként elkönyvelt Kásler hamar letette a névjegyét, mikor közölte, hogy a halálos betegségek mintegy háromnegyede elkerülhető lenne, ha az emberek betartanák a tízparancsolatot. Ez a felfogás váratóan jelentős előrelépés lesz a várólisták rövidülése és az egészségügyben dolgozók anyagi megbecsülése terén, és remélhetőleg az ugyancsak az Emmi alá tartozó oktatásügy is profitál az ilyen és ehhez hasonló, tudományos megfogalmazásokból.

Palkovics László az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezeti majd. Ő a kormányban amolyan szürke eminenciás, ismertebb balhé, necces kijelentés nem fűződik a nevéhez. Korábban az oktatásért volt felelős, de ott már nincs rá szükség, mert az oktatással minden rendben van, például elegendő mennyiségű kréta van az iskolákban, és az utóbbi időkben arról sem kaptunk hírt, hogy valahol egy iskolaépület összedőlt volna.

A mezőgazdasági minisztériumot Fazekas Sándor helyett Nagy István vezeti majd a jövőben. Épp jókor jött a váltás, emlékszünk még, hogy Fazekas úr azzal riogatta a magyarokat, hogyha az országot elözönlik a migránsok, akkor a magyar emberek majd hús helyett kénytelenek lesznek grillezett skorpiót enni. Ezzel szemben Nagy István más minőséget képez, ő már miniszteri meghallgatásán is egyértelművé tette, hogy a hazánkban újból jelentkező sertéspestist a migránsoknak köszönhetjük, az elhullott vaddisznó ugyanis azért dobta fel a talpát, mert megevett egy migráns által eldobott fertőzött szendvicset.

A honvédelmi tárcát az eddigi vezérkari főnök, Benkő Tibor vezeti. A rendszerváltozás óta ő az első olyan honvédelmi miniszter, aki nem civil, hanem katona. Ami egyébként érthető, a civil kifejezés az utóbbi években szitokszóvá vált Magyarországon, ráadásul Benkő úr viszonylag szálkás termetű, kisportolt, katonás ember benyomását kelti, ami azért jó, mert Orbán Viktor miniszterelnök néhány évvel ezelőtt kijelentette, hogy nem szereti a pocakos katonákat. Benkő úr oly módon alakítaná át a hadsereget, hogy amint azt miniszteri meghallgatásán elmondta, alkalmas legyen a migránsok megállítására.

Nő is lesz Orbán Viktor negyedik kormányában, mégpedig a nemzeti vagyonért felelős Bártfai-Máger Andrea személyében. Róla az feltételezhető, hogy jó kezekben lesz a nemzeti vagyon, mert amikor kiderült, hogy miniszter lesz belőle, több lap is megírta, hogy volt férje által használtlakásban olyan vállalkozásokat is működtetett, melyek utóbb százmilliós tartozásokat maguk mögött hagyva szűntek meg. Az új miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő nem tudott ezekről az ügyekről, amit gond nélkül elhihetünk, mert nemcsak életszerű, de nincs is más lehetőségünk, mint hogy elhiggyük.

Csendben, szinte mindenki által ismeretlenül, de már a harmadik kormányban is a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter volt a most újrázó Süli János. Nem csoda, hogy keveset tudunk róla, magáról a paksi bővítésről sem tudunk sokat, legalábbis ahhoz képest, amennyit beszélünk róla, és amennyibe mindez a magyar adófizetőknek belekerül. Miniszteri meghallgatása sorén elmondta, hogy az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe, ekkortól adnak áramot, energiát, és minden mást, amire szükségük van a magyar embereknek.

A végére hagytuk az általános miniszterelnök-helyettest, Semjén Zsoltot, aki a nemzetpolitikáért felel a kormányban. Vagyis, várható, hogy amint azt korábban is megtette, fehér lovon üget be Kézdivásárhelyre, de ha igény lesz rá, más külhoni magyar településeket is meglátogat. Semjén Zsolt a választás előtt kisebb vadászati kalamajkába keveredett, kiderült róla, hogy Svédországban házi rénszarvasra vadászik, mely tevékenység nem elhanyagolható költségét egy baráti vállalkozó fizette. Semjén úr és minisztériuma először azzal védekezett, hogy rokonai élnek Svédországban, később, lányos zavarában viszont arról beszélt, hogyha lenne rá módja, jegesmedvére is vadászna.

Orbán Viktor régi-új miniszterelnök érdemeinek méltatásától ezúttal eltekintünk. Őt mindenki ismeri, munkásságát, ha akarnánk sem tudnánk néhány sorban összefoglalni.

Diplomáciai „hidegfront” után enyhülés?

Eddig meg nem erősített forrásokból úgy tudni, hogy május végén találkozhat Mike Pompeo nemrég hivatalba lépett amerikai külügyminiszterrel Szijjártó Péter egy hivatalos washingtoni látogatáson. Ez jelentős előrelépés lenne a kétoldalú kapcsolatokban, ha valóban sikerül a programot véglegesíteni. Ugyanis nemcsak Orbán Viktor miniszterelnököt nem fogadták a Fehér Házban, hanem külügyminiszteri szintű vizit sem volt az utóbbi években.

Orbán Viktor első kormányzása jól indult, hiszen 1998-ban Bill Clinton fogadta Orbánt, de ezt követően – főként a jobboldali ifjabb Bush elnöki időszakában –mélypontra jutott a magyar-amerikai viszony, egyebek mellett, azért is, mert – sajátos manőverek és egy fura tendereljárás után – amerikai F16-osok helyett svéd Gripenekre cseréltük a magyar vadászgép flottát. Washington cserbenhagyásként értékelte, hogy a miniszterelnök az utolsó pillanatban megvétózta az amerikai gépek beszerzését. Ráadásul ez a döntés szinte napra egybeesett a szeptember 11-ei, az ikertornyok elleni terrortámadással, amelyet a várakozásokkal ellentétben nem ítélt el Orbán Viktor.

Ezek a máig gennyedző tüskék motiválják az amerikai politikusokat. 2001. májusban Orbán – magánlátogatáson – Washingtonban járt, a Fehér Házban tárgyalt Dick Cheney alelnökkel, ahol egy rövid időre csatlakozott a megbeszéléshez Bush elnök is.

Fotók ugyan készültek, de ez messze nem számított magas prioritású, még kevésbé hivatalos találkozónak.

Bár történtek kísérletek arra, hogy 2002-ben a választások előtt Orbán Viktor találkozzon George W. Bushsal, ám ezek is kudarccal végződtek. 2002-ben a Fidesz elnöke Amerikába utazott, ám mindössze annyi történt, hogy Bostonban átvett egy díszoklevelet, mert a várakozások ellenére elmaradt az elnöki találkozó.

Gyurcsány Ferenc 2005. október 4-8. között hivatalosan járt Washingtonban, majd George W. Bush 2006. június 21-22-én tett hivatalos látogatást Budapesten.

Ezt a közeledési folyamatot sem sikerült 2010 után a Fidesznek folytatnia.

Pedig a második Orbán kormány megalakulását követően jól indultak a dolgok: Martonyi János külügyminiszter 2010 júniusában látogatást tett Washingtonban, ahol fogadta őt Hillary Clinton külügyminiszter, és a Kongresszus tagjai is.

Martonyi János külügyminiszter Hillary Clinton. MTI/EPA/Michael Reynolds.

2011-ben mindezt „megfejelték” azzal, hogy a „Transzatlanti Hetet” ünnepelve a Szabadság téren felavatták Ronald Reagan szobrát, megnyitotta kapuit az egykori Tom Lantos nevét viselő intézet. Az avatási ünnepségen részt vett Hillary Clinton, aki azonban nemcsak a fideszes elittel, hanem civilekkel is találkozott. A külügyminiszter óvatosan fogalmazott az akkor túlhevült állapotban levő magyar belpolitikáról, de egyes kijelentései akár a politikai rendszert éppen átalakító Orbán Viktornak szánt figyelmeztetésnek is felfoghatóak voltak.

Ha 2014-ben a magyar-amerikai kapcsolatok nem lettek volna a soha nem látott mélyponton, valószínűleg az emlékezetes korrupciós ügyet követő kitiltási botrány sem válhatott volna annyira súlyos kérdéssé. Az Egyesült Államokból akkor már évek óta egyre növekvő aggodalommal nézték az Orbán-kormány intézkedéseit, legyen az

a médiatörvény, a civilek vegzálása, a nyíltan oroszbarát külpolitika, a paksi szerződés.

Ezek miatt sorra kaptunk nyílt kritikákat, de ezek láthatóan minden következmény nélkül maradtak. Ráadásul Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetőjeként, a maga „érdes” stílusában több alkalommal is beszólt a magyarországi viszonyokat bíráló amerikai diplomatáknak.

A 2014-es nyári, tusványosi beszéd jóval nagyobb vihart kavart Amerikában, mint Európában. Ráadásul időben mindez egybe esett a Putyin-ellenes szankciók kérdésével, amelyben a magyar miniszterelnök nemzetközi mércével mérve kiugróan “visszafogott” volt. A magyar diplomácia nem vette figyelembe, hogy a mindenkori amerikai kormányzat Európa-politikájának egyik legmeghatározóbb pontja Oroszország és a térség államainak Moszkvával ápolt viszonya. Amerikai vezetők és közéleti személyek korábban nyílt levelet írtak Trumpnak, amelynek lényege az volt, hogy a Putyinnal való kiegyezés nem békét hoz, hanem épp ellenkezőleg, táplálja a Kreml expanziós törekvéseit. Ki volt a levél születésének egyik atyja? Wess Mitchell. Az a Wess Mitchell, aki az új Trump adminisztrációban többek közt most a magyar ügyeket is felügyeli.

Egyértelmű, hogy a miniszterelnöki meghívás elmaradásának oka a magyar kormány politikája.

Orbánék az elmúlt évtizedben sok mindent félreértenek Washingtonnal kapcsolatban, az új elnökség hajnalán is rögtön “kapufát lőttek” az America first elvének értelmezésével. Ha a magyar kormány ezt maradéktalanul megértette volna, és fontosnak tartotta volna a legfelső szintű találkozót, akkor meggondolták volna, hogy folytatják-e a támadásokat Soros György és a CEU ellen. Trump, noha nem kedveli a nyílt társadalom elképzelést, magát Sorost sem, de attól ő még amerikai. Márpedig ha amerikai, akkor Trump kormánya megvédi, még ha belpolitikai ügyekben nem is értenek egyet. Ez az America first egyik lényege. Az amerikai érdekek bármi áron történő védelme és érvényesítése, amibe nem fér bele ha Orbánék egy amerikai alapítású egyetemet, egy amerikai állampolgársággal is rendelkező milliárdost támadnak. Ha ezt nem értik meg, akkor hiába várják, hogy fogadják őket – akár csak külügyminiszteri szinten –  Washingtonban.

A harmadik Orbán-kormány alatt a magyar diplomácia vezetőjével legfeljebb államtitkári szinten tárgyaltak Washingtonban.

Ez év januárjában sem volt ez másként. Szijjártó akkor Wess Mitchell-lel találkozott. “Számos igaztalan kritikával kellett szembesülnünk, több esetben a megértés hiányát tapasztaltuk magyarországi intézkedések amerikai megítélésében” – nyilatkozta, de hozzá tette, hogy az elmúlt éveket figyelembe véve most van a legjobb esély a politikai kapcsolataink javítására. A május végi látogatás ennek lehet a folytatása, hiszen most végre egy „igazi” külügyminiszteri szintű találkozó rangosabbá teszi. Talán még egy miniszterelnöki meghívás ügye is szóba kerülhet.

Rendkívüli Bréking Nyúz – További miniszterjelöltek csillogása

0

Trócsányi szerint felesleges bürokrácia és duplázás az Európai Ügyészség; Süli János mindenkit megnyugtatott: lesz Paks2; Gulyás Gergely az európai közösség sírásóiról beszélt; Ezután Szijjártó fog tárgyalni az energiáról és a határon túli beruházásokról is.

Az Európai Ügyészség mint szuverenitási kérdés

Nem támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez Trócsányi László igazságügy-miniszter – erről az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságában beszélt újabb kormányzati ciklusa előtti meghallgatásán. A politikus emlékeztetett: a lengyel és a magyar kormány ezt szuverenitási kérdésnek tekinti, ez alapján egy ilyen intézmény létrehozása szembemegy a nemzetek Európájáról szóló állásponttal.

Szerinte azonban nem csak ez a gond a várhatóan 2021-ben létrejövő, az uniós források elosztásával kapcsolatos visszaéléseket és az áfaügyeket vizsgáló ügyészséggel, de végiggondolatlan és elhibázott az ügyészség koncepciója is. Trócsányi felesleges bürokráciának és duplázásnak látja a létrehozást, hiszen szerinte ma az OLAF és az uniós igazságügyi együttműködést bonyolító Eurojust már biztosítja ezt a funkciót.

MTI Fotó: Soós Lajos

Mindenki megnyugodhat: lesz Paks2

Az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe – mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottságában.

A beruházás fix áras, a szerződésben lévő 12,5 milliárd eurótól nem lehet eltérni, ebből 10 milliárd az orosz hitel, 2,5 milliárd a hazai forrás – közölte. A hitel kedvező, Magyarországnak joga van költségmentes előtörlesztésre, ha a hazai költségvetés helyzete ezt megengedi, vagy kedvezőbb feltételekkel lehet a piacon hitelhez jutni – hangsúlyozta a jelölt, hozzátéve, hogy a magyar állam már élt is az előtörlesztés lehetőségével.

Süli János tavaly május óta, az előző kormányzati ciklusban is betöltötte a miniszteri posztot.

MTI Fotó: Soós Lajos

Ilyet is régen mondtak: az uniós tagság azonos a nemzeti érdekkel. De: vannak sírásók is az unióban

Gulyás Gergely szerint a megalakuló kormány a jövőben is a nemzeti érdekkel azonosnak tekinti az ország európai uniós tagságát, ez azonban megengedi az éles kritikát a közösség intézményrendszerével, működésével vagy válságkezelésével kapcsolatban. A Miniszterelnökség élére jelölt politikus erről az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán beszélt.

Beszámolt arról is, hogy a kormány az eddigieknél nagyobb szerepet szán az uniós ügyeknek, havonta tart majd tematikus, európai uniós kormányülést.

Kitért arra is, hogy a Magyarországról szóló, az alapjogok helyzetét értékelő jelentés gazdáját, Judith Sargentini zöldpárti uniós képviselőt és a hozzá hasonló politikusokat “az európai közösség sírásóinak tartja”, de hangot adott azon véleményének is, hogy a kötelező kvóta kérdésében a június végi állam- és kormányfői csúcson nem várható konszenzus.

Szijjártó Péter: bővül a külügyi és külgazdasági tárca feladatköre

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ezután Szijjártó fog tárgyalni az energiáról és a határon túli beruházásokról is

A Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatköre a nemzetközi energiatárgyalásokkal és a határon átnyúló fejlesztésekkel bővül, emellett az Információs Hivatal is a tárcához kerül – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén.

A tárcavezetői kinevezés előtti meghallgatáson Szijjártó Péter megerősítette, hogy a külügy és a külgazdaság továbbra is egy minisztériumot fog alkotni.

 

Lapszem – 2018. május 14.

0

Ma a Bonifácok ünneplik a névnapjukat. Elő a melegebb ruhákkal és az esernyőkkel/esőkabátokkal: jön ugyanis a csapadékosabb, hűvösebb idő, helyenként erős széllel. A hőmérséklet kora délután ország nagyobb részén 20 és 24 fok között, a csapadékos délnyugati tájakon 18 fok körül várható. Késő estére 13, 18 fok közé csökken a hőmérséklet. Lapszemlénk következik.

 

Magyar Idők: A migráció lesz az EP-választás központi kampányeleme

A 2019-es európai parlamenti választáson minden országban a migrációs válság lesz a meghatározó kampánytéma, és az erőviszonyok átalakulásával az unió közelebb juthat majd a migrációs válság megoldásához – fogalmazott a Magyar Időknek adott interjúban Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szerint az Európai Parlamentben nyilvánvaló pártpolitikai csatározások folynak, ezért hangzanak el gyakran teljesen alaptalan vádak hazánk ellen a baloldali képviselőktől.

Navracsics beszélt arról, hogy folyamatosan tartja Orbán Viktorral a kapcsolatot, a válaszás óta telefonon is beszélt vele, s júniusra egy személyes találkozójuk is tervbe van véve. Több kérdés – például az Európai Parlament LIBE-bizottságának jelentése – kapcsán is beszélt függetlenségéről, mint uniós biztos, leszögezve:

amikor a bizottságon belül nem tényszerű vagy kifejezetten pártos véleményeket fogalmaznak meg hazánkkal szemben, akkor természetesen megszólal, többször is volt példa erre.

A 7. cikkely szerinti eljárás esetleges megindítása esetére arról beszélt, hogy meg kell nézni a joganyagot, amelyet a tagállamok elfogadtak, amikor beléptek az unióba, és ha a mostani gyakorlatuk ütközik ezzel, akkor különböző lehetőségekkel élhet a bizottság, ilyen például a kötelezettségszegési eljárás.

A terjedelmes interjúban Navracsics nagyon sok kérdést érintett, közte a bevándorláspolitikát („Csak olyan megoldás működhet a bevándorláspolitikában, amelyet az unió tagállamainak mindegyike támogat”); a kvótarendszert („azt az uniós országok kevésbé hatékony lépésnek tartják „Soros Györgyöt („Az uniós biztosok között akad, aki büszkén vállalja, hogy Soros György a legjobb barátja”), s álláspontját a kormányhoz viszonyítva:

„A kormány tagjai és én is egy célért dolgozunk, hogy Magyarország minél sikeresebb legyen az Európai Unióban.

Magyar Hírlap: „Kiemelkedően jó a magyar közbeszerzések átláthatósága”

A brüsszeli adatokkal szemben hazánkban rekordalacsonyra, csupán 16,63 százalékra csökkent az egyszereplős közbeszerzések aránya. A közbeszerzések átláthatóságát tekintve is kiemelkedően teljesít Magyarország – állítja a lap, amely szerint téves adatokat közölt az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottsága (CONT), amely szerint 36 százalék volt tavaly azon magyarországi közbeszerzések száma, ahol egy ajánlattevő volt – mondta Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke arra reagálva, hogy a 2018. évi országjelentésben és a CONT véleményében egyaránt a hibás szám szerepel, amely az unió szerint a második legmagasabb érték a tagállamok között.

Javuló tendencia látszik az összes közbeszerzési eljárás, a nagy értékű uniós vagy a hazai ügyek tekintetében egyaránt – mutatott rá az elnök.

A CONT azon javaslatára, mely szerint „javítani kell a közpénz elköltésének átláthatóságát, valamint erősíteni a közbeszerzési struktúrákat és a korrupcióellenes programokat”, Rigó Csaba úgy reagált, az Európai Bizottság belső piaci eredménytáblája alapján is az látszik, hogy

a magyarországi közbeszerzések átláthatósága százszázalékos.

Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérők elegendő információt tesznek közzé egy-egy eljárás során, az ajánlattételi felhívásokat vagy az elbírálás eredményeit és egyéb információkat tekintve egyaránt.

Az elnök szerint hazánk e téren is kiemelkedően teljesít, olyan országokat megelőzve mint Dánia, Finnország, Hollandia vagy Svédország.

Népszava: Orbán emberei – A lojalitás dönthetett a kormány-castingnál

Komplett sorokat cserélt kormányában Orbán Viktor, és nagy neveket is kispadra küldött. A válogatón nem a szakmai vagy morális kiválóság, hanem a lojalitás a döntő. A miniszterelnök kivételes képességű személyiség, aki nem tud mást adni, mint önmagát – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egy minapi interjúban. Orbán Viktor „önazonossága” jól látszik azon is, hogy hatalomgyakorlása ciklusok óta változatlan: amilyen könnyen emel fel bizalmi posztokra embereket, éppúgy löki is le onnan őket. Az új, negyedik kormányában is kevés a régi “arc”, és közülük is csak Pintér Sándor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Varga Mihály meg Szijjártó Péter számít alapembernek – emlékeztet a lap, amely konkrét példákkal veszi végig a 2010 óta a kormányban megfordul emberek névsorát, s megszólaltatja Ceglédi Zoltán politikai elemzőt, aki rámutat: a nagy túlélők, Rogán és Szijjártó nem tud többet, mint Lázár, Pokorni, vagy Navracsics, de előbbi kettő teljes mértékben függ a kormányfő akaratától.

Míg a másik három fideszes politikus lojalitása korlátosabbnak tűnik, ezért hosszabb távon nem kompatibilisek a kormányfő közvetlen közelségével.

Orbán Viktornak egyébként – folytatta a szakértő – nem bizalmasai, inkább végrehajtói vannak, és természetesen elvárt tőlük a maximális lojalitás. Nem szakmai, morális vagy politikai kiválóság, hanem a sorvezető követése a döntő. Ugyanakkor a siker nagyobb mozgásteret is jelent: Lázár János például teljesítményére büszkén többször is kibeszélt a hivatalos kormányzati kommunikációs kánonból, míg mondjuk a botrányokkal terhelt Rogán Antalnak erre semmi alapja nem lehetett – vélekedett Ceglédi.

Annak, akiben egyszer csalódik Orbán szinte lehetetlen visszatérnie az élvonalba, de erre is találunk példát.

 

Szijjártó levelén derül az osztrák sajtó

0

Az előzmény az volt, hogy Van der Bellen államfő a minap egy lapinterjúban nevetségesnek minősítette az FPÖ (a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt) frakcióvezetőjének állítását a Soros-féle összeesküvésről.

A Die Presse eredetiben lehozza azt a levelet, amellyel Szijjártó Péter alá akarta támasztani a „Soros-terv” létezését az osztrák államfő számára, ám a „cáfolhatatlan” bizonyíték mindössze egy A4-es papír, rajta háromnegyed oldalon 6 rövid idézettel az üzletembertől. Ezek egy részét Soros maga írta az elmúlt évek során, illetve bizonyos kijelentéseit elevenítik fel.

Az előzmény az volt, hogy Van der Bellen a minap egy lapinterjúban nevetségesnek minősítette az FPÖ frakcióvezetőjének állítását a Soros-féle összeesküvésről.

A magyar külügyminiszter a kísérő levélben arra hivatkozik, hogy a milliárdos le akarja bontani a nemzeti határokat, szorgalmazza, hogy az EU-t jelentős összegekkel segítse elő a migránsok betelepítését, illetve hogy ehhez a tagállamok pénztárcáját csapolja meg. A lap hozzáteszi, hogy Magyarországon Soros nézeteit úgy állították be a durva propagandakampányban, mintha azok az unió tényleges menedékpolitikáját jelentenék. A befektetőből sikerült oly mértékben ellenségképet faragni, hogy a végén

a Fidesz-hívek több, mint 80 százaléka azt hitte: Sorosnak pártja van.

A Kurier megjegyzi a Szijjártó-levél kapcsán, hogy Soros két éve valóban felvetette: évente maximum 300 ezer embernek kellene menedéket adni és őket igazságosan el kellene osztani a tagállamok között. A szám egybeesik azzal, amennyit a Bizottság kezdeményezett, ám ezt sok kelet-európai kormány elveti. A cikk ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy Soros ötlete, amelynek semmi köze sincs a menekültválság kirobbanásához, egyszerűen igen jól beleillik nem egy nacionalista és jobboldali-populista keleti politikus EU-ellenes mondandójába, mármint hogy fölülről diktátumot akarnak rákényszeríteni országukra. A magyar külügyminiszter különben arról is igyekezett meggyőzni Van der Bellent, hogy a magyarok a választáson egyértelműen az ország biztonságára, a szuverenitás védelmére és a migráció leállítására voksoltak.

Lapszem – 2018. 05. 10.

0

Ma Ármin és Pálma napja van. Az Ármin germán-latin eredetű, az Arminius névből, aki a keruszk törzs vezére volt. Jelentése: hadi férfi. A Pálma név magyar eredetű, azt jelenti: a növény maga. Olvassák el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Nő a feszültség a Jobbikban a tisztújítás előtt

Azonnali hatállyal feloszlatta a Jobbik vezetése a párt székesfehérvári alapszervezetét – olvasható a Magyar Hírlapban. Árgyelán János regionális igazgató közleményben cáfolta a hírt, miszerint a döntés oka, hogy a szervezet Toroczkai László elnökjelöltet támogatja a párt május 12-i tisztújító kongresszusán.

Mint írta, a döntés nem politikai jellegű, ő maga is Toroczkait támogató alelnökjelöltként vesz részt a kampányban. Az elnökségért a Vona Gábor volt pártelnök bizalmasának számító Sneider Tamással szemben a párt radikálisabb szárnyát képviselő Toroczkai indul. A jelenlegi vezetés korábban a társelnöki rendszer bevezetését javasolta, de az alapszervezetek tiltakozása miatt végül új struktúrát vezettek be, amelyben az elnök és alelnökök mellett egy elnökhelyettes is helyet kap a pártvezetésben.

A lap forrásai szerint mindkét rendszert a mai vezetés jelöltjére, Sneiderre szabták, aki mellé a több nyelven beszélő, diplomás Gyöngyösi Mártont szánták társelnöknek, illetve elnökhelyettesnek. Tartottak ugyanis attól, hogy Sneider önmagában nem lenne elég erős jelölt a karizmatikus és népszerű Toroczkaival szemben.

Ha a jelöltek támogatottsága azonos, a pártvezetésnek nem kell az összes Torocz­kait támogató alapszervezetet feloszlatnia, egy-kettő feloszlatása is elég lehet Toroczkai meggyengítéséhez.

Népszava: Szijjártó is kap egy titkosszolgálatot

A Miniszterelnökségtől a Külügyminisztériumhoz rendelik a külföldi hírszerzést, az Információs Hivatalt, Orbán Viktor felügyelete alá pedig “csúcselemző” részleg kerül – értesült a Népszava.

A kétharmados győzelem után erősebb lehet ugyan a politikai nyomás a titkosszolgálatokon, ám valószínűtlen, hogy az így is majdnem tucatnyi szervre, hatóságra széttagolt nemzetbiztonsági rendszerben egy újabb hírszerző ügynökséget hozzanak létre – így kommentálta a Népszava forrásainak többsége azt, hogy Orbán Viktor bejelentése szerint az újonnan létrejövő Miniszterelnöki Kormányirodán egy egységes hírszerzési központ alakul. A lap értesülései szerint a miniszterelnök felügyelete alá kerülő kormányirodán “csak” egy „csúcselemző” részleg jön létre. Ezzel párhuzamosan a külföldi hírszerzést, vagyis az Információs Hivatalt (IH) a jövőben nem a Miniszterelnökség felügyelheti, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetik – tudta meg a Népszava. Ezzel Szijjártó Péter lehet a gazdája az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági szervezetnek.

Magyar Idők: Gyárfás Tamás gyanúsítása csak mellékszál lehet, az igazi bomba fél év múlva robbanhat

A Fenyő-gyilkosságra való felbujtás, illetve a gyilkosság megbízása egy jóval nagyobb ügy mellékszálának tűnik – írja a Magyar Idők. Gyárfás Tamás, Portik Tamás és Ihász Sándor meg­gyanúsítása mögött ugyanis államtitkokkal tarkított ügy sejthető, amely akár az országos politikát is érzékenyen érintheti.

A lap szerint a Fenyő-gyilkosság kapcsán felbujtással meggyanúsított sportvezető, valamint az ügyben bűnpártolás miatt számonkért egykori főügyész története egy jóval nagyobb sztori mellékszála lehet. A gigantikus botrány kirobbanása legkorábban őszre várható, és lapértesülések szerint minősített, azaz államtitkokat is érintő nyomozást sejtet.

Gyárfás – és Ihász – áprilisi meg­gyanúsításával kapcsolatban nem feledkezhetünk meg Portik Tamás március 22-i meggyanúsításáról sem. A Prisztás József és Boros Tamás megöletéséért összesen huszonnyolc év fegyházat kapott egykori olajos vállalkozó – a gyanúsítás szerint – húsz éve Gyárfás Tamás felbujtására ölette meg a szlovák maffiózóval, Jozef Roháccsal Fenyő Jánost. Rohác ezért és Boros felrobbantásáért életfogytiglant kapott, jogerősen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK