Kezdőlap Címkék Szijjártó Péter

Címke: Szijjártó Péter

Putyint nem tartóztatnák le Magyarországon

A sajtó kérdésére válaszolva azt közölte Gulyás Gergely kancellária miniszter, hogy Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa ellenére nem tartóztatnák le ha Magyarországra jönne.

A Nemzetközi Büntetőbíróság nemrég elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen amiatt, hogy ukrán gyerekeket nagy számban szállítanak Oroszországba a háború kitörése óta. Oroszországban janicsárokat képeznek belőlük – állítják Kijevben. A bíróság illetékességét nem ismeri el sem Oroszország sem pedig az Egyesült Államok. Az Európai Unió elismeri, de a tagállamokon múlik, hogy mennyire veszik ezt figyelembe. A magyar alkotmánnyal ez ellentétes, tehát nem ismerjük el – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Az egésznek csak szimbolikus jelentősége van hiszen nem valószínű, hogy a közeljövőben Putyin Magyarországra vagy bármelyik más uniós tagállamba kívánna utazni.

Korábban Szudán egykori elnökét sújtotta hasonló módon a Nemzetközi Büntetőbíróság, és ezzel jelentősen megnehezítette diplomáciai aktivitását.

Szijjártó kontra Pressman

A magyar diplomácia vezetője Bosznia-Hercegovina szerb részében bírálta az Egyesült Államokat, mert a washingtoni külügy legfrissebb jelentése borús képet fest a jogállami normák érvényesüléséről Magyarországon. Szijjártó Péter ebben beavatkozást vél felfedezni  a belügyekbe különösen azért, mert az USA intézményesített korrupciót lát Magyarországon. A Blinken jelentés szerint Magyarországon nem küzdenek hatékonyan a korrupció ellen bár van egy-két vizsgálat , de az mindig megáll, ha valamelyik magasrangú politikai vezetőhöz kellene eljutnia. Ez lehet akár célzás is a Völner-Schadl ügyre, amely mint cseppben a tenger tükrözi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének általános korrupcióját. Emlékezetes, hogy a Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama, még Bulgária és Románia is jobban áll nála.

Alig pillantotta meg Szijjártó Péter felháborodást mímelő nyilatkozatát máris reagált David Pressman amerikai nagykövet. Arra hívta fel Szijjártó Péter külügyminiszter figyelmét, hogy Putyin is mindig arról beszélt, hogy beavatkoznak Oroszország belügyeibe amikor külföldről bírálják az ottani korrupciót és az emberi jogok megsértését.

Legutóbb Pressman nagykövet arra figyelmeztette a magyar diplomáciát, hogy az USA-t aggasztja: Törökországgal együtt Magyarország akadályozza Svédország NATO csatlakozását. A magyar diplomácia korábban Finnország csatlakozását is akadályozta, de ezt már támogatja, mert a finnek megegyeztek Törökországgal. Orbán Viktor nemrég Törökországban járt, ahol egyeztetett Erdogan elnökkel. Erdogan azért kekeckedik a
NATO-val, mert májusban választások lesznek, és a magas infláció miatt nem áll jól a szénája. A szultán, ahogy hívei elnevezték, nagyhatalmi álmokkal kívánja ellensúlyozni a gazdasági realitásokat: hosszú emelkedés után már csökken Törökország lakosságnak életszínvonala.

Orbán Viktor hasonló helyzetben van azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy nemrég nagy fölénnyel nyerte a választásokat úgyhogy ebből a szempontból nyugodtan alhat. A magyar miniszterelnök ugyanakkor olyan puccstól tart, melyet az USA szervezne ellene. Ezért viccelődött azon országértékelő beszédében, hogy a következő amerikai nagykövetet Puccininek hívják majd.

Szijjártó leszart állapotban

0

Jens Stoltenberg NATO főtitkár annak ellenére összehívja a NATO-Ukrajna tanácskozást április 4-re, hogy a magyar diplomácia ezt folyamatosan ellenzi. Szijjártó Péter külügyminiszterrel ezt személyesen közölte a NATO főtitkára.

Eddig a magyar diplomácia sikeresen blokkolta ezt a tanácskozást arra hivatkozva, hogy Ukrajna megsérti a nemzeti kisebbségek jogait. Más NATO tagállamoknak is élnek kisebbségei Ukrajnában, akiket zavar a nyelvtörvény – Lengyelország és Románia -, de nekik eszük ágában sincs a háborús időkben emiatt blokkolni a hivatalos NATO együttműködést Ukrajnával.

Kijevben nyíltan azzal vádolják Orbán Viktort, hogy Putyin kezére játszik amikor akadályozza Ukrajna csatlakozását vagy legalábbis együttműködését a NATO-val. Elvben fennáll a konszenzus kötelezettsége a NATO-ban, ezért tudja például blokkolni Törökország és Magyarország Svédország tagságát. Csakhogy Törökország fontos tagja a NATO-nak, Magyarország nem az. Egyszerűen kihagyják az együttműködésből Ukrajnával, és ennek semmilyen különösebb gyakorlati jelentősége sincsen. Azt leszámítva, hogy Washingtonban egyre kevésbé tolerálják a különutas magyar diplomáciát a háborús időkben.

Háború vagy béke?

Orbán Viktor nyíltan szembemegy az USA elképzeléseivel, amely egyelőre nem akar véget vetni a háborúnak Ukrajnában. A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós vezető, aki nem járt Kijevben a háború kitörése óta, és egyáltalán nem siet támogatásáról biztosítani Zelenszkij ukrán elnököt. Annál megértőbb Putyin orosz elnökkel szemben bár azt nem tagadja, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna megtámadásával.

A magyar diplomácia szép reményekkel várta a moszkvai kínai-orosz csúcstalálkozót hiszen a kínaiaknak van béketerve a konfliktus rendezésére vagy legalábbis leállítására. A nyugati világ elveti a kínai béketervet, de nyíltan nem áll elő semmiféle alternatívával.

A kínai diplomácia a közelmúltban bizonyította közvetítői képességét amikor békemegállapodást hozott össze az ősellenségek, Irán és Szaúd Arábia között.

Zelenszkij elnök azt üzente Hszi Csin-ping kínai államfőnek, hogy bármikor felhívhatja, ha békejavaslata van Ukrajna jövőjének rendezésére.

Bajban a kémbank

Fizetésképtelenség fenyegetheti a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bankot, melyben a főrészvényes Oroszország, a tagok között pedig már csak Magyarország, Mongólia, Kuba és Vietnam maradt meg.

Az Európai Unióból ugyanis csakis Magyarország tart ki miután Bulgária is kilépett Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Szankciók sújtják a pénzintézetet, mert szoros kapcsolatban állhat az orosz hírszerzéssel. Belgium is befagyasztott egy tisztes összeget. Az első nagy pénzügyi szankció során csak az orosz nemzeti banktól több mint 300 milliárd dollárt koboztak el a nyugati világban. Ezt a hatalmas pénzösszeget az USA-ban részben a szeptember 11-i merénylet áldozatainak akarta juttatni a Biden kormány, de ezt a bíróság megakadályozta. A pénz nagy része Ukrajnának juthat, de ennek még számtalan jogi akadálya van.

Nagy Márton levele

A magyar gazdaságfejlesztési miniszter levélben kérte a Nemzetközi Beruházási Bank Belgiumban lefoglalt értékeinek kiadását, de nem járt eredménnyel – írja a hvg.hu. A bank szerint a levél hamisítvány, de a hvg.hu szerint nagyon is valódi: a magyar gazdaság fejlesztési miniszter megpróbálta megfúrni az Oroszország elleni pénzügyi szankciót, de nem járt sikerrel.

Szijjártó Péter külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy miután az uniós tagállamok többsége kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, Magyarország részesedése növekedhet. Arról is szó van, hogy Orbán és Putyin barátja, Vucsics szerb elnök is csatlakozna a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Csakhogy az Egyesült Államok és az Európai Unió szemében mindez azt jelentené, hogy a magyar kormány erőteljesen támogat egy orosz többségű pénzintézetet, amely megpróbálja kijátszani azokat a pénzügyi szankciókat, melyekkel Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják.

Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét már amúgy sem látják szívesen az Egyesült Államokban túlságosan szoros kínai kapcsolatai miatt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki Matolcsy helyettese volt egykor, és az utóda szeretne lenni, könnyen fekete listára kerülhet, ha a kétes nemzetközi bank mellett lobbizik. Putyin barátsága olyan mint piszkos Fredé: könnyen öl!

Mi lesz a tizedik uniós szankciós csomaggal Oroszország ellen?

Brüsszel azt szeretné, ha minden uniós tagállam pontosan jelezné: milyen orosz javakat foglalt le Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta? Aki elmulasztaná a bejelentést, az büntetést fizetne. Az utolsó percig vita folyt a lefoglalt orosz javakról az Európai Unióban. Ezzel sok tagállam nem ért egyet – írja a brüsszeli Politico.

300 milliárd dollárt fagyasztottak be a G7 és az Európai Unió tagállamai csak az orosz nemzeti bank deviza készletéből. Ezt a hatalmas összeget és a többi lefoglalt orosz javak ellenértékét Ukrajna újjáépítésére kívánja fordítani az Európai Unió, de ez számtalan nemzetközi jogi csapdát rejt. Brüsszel mindenekelőtt azt szeretné tudni, hogy melyik tagállam mennyit foglalt le. A tervezet szerint bejelentési kötelezettség lenne. Ha pedig valaki ezt nem teljesítené, akkor komoly büntetést kellene fizetnie. Jogi személy esetében ez felmehet a cég üzleti forgalmának 10%-ára is. Szankció alá eső orosz személyek esetében a büntetés maximum 50 ezer euró lehet.

13 uniós tagállam nemet mondott erre az elképzelésre köztük az Európai Unió három vezető hatalma: Németország, Franciaország és Olaszország. Ezek az országok arra hivatkoztak, hogy ilyen gyorsan nem tudnak előállítani egy szankciós listát az orosz javakról, mert ahhoz még nagyon sok jogi részletet tisztázni kellene. A brüsszeli bizottság azt szeretné, hogy a tizedik szankciós csomagban már ez is benne lenne. Ezt a szankciós csomagot az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulójára időzítik tehát szimbolikus jelentősége van.

Péntek ma van

A viták hevesek, mert a határidő rövid: február 24, az agresszió első évfordulója péntekre esik. A brüsszeli bizottság új kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Ebből már kihúzták azt, hogy büntetés jár azért, ha valaki nem jelenti be precízen a lefoglalt orosz javakat. Sok tagállam vitatja a brüsszeli bizottságnak azt a jogát, hogy büntetéseket szabjon ki, mert a szankciók végülis nemzeti hatáskörben vannak.

A tizedik szankciós csomag ügyében a brüsszeli bizottság már két fontos témában meghátrálásra kényszerült. Kihúzták a szankciós listáról az orosz nukleáris ágazatot és a gyémánt kereskedés ügyében heves vita folyik.

Az orosz nukleáris ágazat elleni szankció jelentős részben Magyarország tiltakozása miatt került ki a tizedik csomagból, de Franciaország is ellenezte amint az kiderült Szijjártó Péter külügyminiszter pár nappal ezelőtti párizsi látogatásán.

A brüsszeli bizottság számíthat néhány más tagállam támogatására az orosz javakkal kapcsolatos szankció ügyében. Ezek az uniós tagállamok azt hangsúlyozzák, hogy

“Brüsszelnek hatékony eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az Oroszország elleni szankciókat”

– írja a brüsszeli Politico.

A lap persze azt is megemlíti, hogy minden tagállam egyetértésére szükség van a szankciós csomagok összeállításakor.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahova kínai turista csoportok érkezhetnek

Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben Blinken amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt, lángost evett a magyar fővárosban Szijjártó Péter társaságában Budapestről Moszkvába utazott. Vang Ji államtanácsos szerint a lángos a kínai-magyar kulináris kapcsolatot jelképezi.

Kína jelenleg 20 országba engedélyezi társas utazások szervezését, ebből csak kettő európai. Svájc az egyik, a másik pedig Magyarország – egyedül az uniós tagállamok közül.

Peking az Új Selyemút program fontos európai célpontjának tekinti Magyarországot, de természetesen Németország számít az első számú partnernek az Európai Unióban. Mind Németország mind az Európai Unió számára Kína a legfontosabb kereskedelmi partner, de az Egyesült Államok fúrja a kínaiakat. Washington azzal zsarolja európai NATO szövetségeseit, hogy csak akkor számíthatnak megfelelő katonai védelemre Oroszországgal szemben, ha nemcsak Moszkvával, de Pekinggel is leépítik gazdasági kapcsolataikat. Sem Németország sem Franciaország nem hajlandó a kapcsolatok leépítésére Kínával. Magyarország még kevésbé.

8-10 milliárd eurós új kínai beruházások

Erről folynak a tárgyalások jelenleg négy kínai vállalattal – írta Facebook oldalán a magyar külügyminiszter. Aki emlékeztetett rá, hogy Magyarország legnagyobb külföldi beruházása is Kínából érkezett: ez a debreceni akkumulátor gyár, melyet sokan bírálnak a túlságosan magas környezetvédelmi kockázatok miatt. Kínában hagyományosan elhanyagolják a környezetvédelmet, mert az drágítja a termelést.

Vang Ji államtanácsos budapesti tárgyalásai után kijelentette, hogy Magyarország a modellje lehet a sikeres kínai-európai együttműködésnek. Jelenleg az uniós tagállamok többsége egyre jobban visszafogja a kínai kapcsolatok fejlesztését. Csehország új köztársasági elnöke például el akar látogatni Tajvanra. Ez vörös posztó Peking számára. Ugyanakkor nem véletlen a cseh elnök tervezett tajvani programja hiszen ezen a szigeten működik a világ legnagyobb chip gyára, amely piacot keres Európában is. Ez a chip gyár állítja elő a legkorszerűbb chipek 90%-át a világon, épp ezért Tajvan nagyon felértékelődött a high tech piacon. Az USA-ban már terveznek gyárat nyitni, és jelenleg sok uniós tagállam verseng azért, hogy náluk legyen a tajvani chip gyár.

Paks: németek helyett franciák?

A berlini kormány blokkolja a Siemens Energy részvételét a Paks 2 atomerőmű építésében. A magyar kormány a francia Framatome-tól várja az alternatív tervet. Erről is tárgyalt Párizsban  Szijjártó Péter külügyminiszter francia kollégájával, Catherine Colonnával.

Míg Németország fokozatosan leépíti nukleáris energiahálózatát addig a franciák számára az atomenergia továbbra is meghatározó fontosságú. Ha az energiaválság elhúzódik, akkor Németország Franciaországból importál energiát, amely jórészt az atomerőművekből származik.

A magyar diplomácia magánya

Szijjártó Péter külügyminiszter Párizs előtt Minszkben tárgyalt, hogy demonstrálja a magyar diplomácia külön útját. Kinek és mire jó ez? Erre az egyszerű kérdésre Orbán Viktor nehezen válaszol azóta, hogy kiderült: Putyin hazudott az olcsó orosz gáz ügyében. Magyarország tőzsdei áron kapja az orosz földgázt éppúgy mint mindenki más. Akkor mi haszna van az orosz barátságból Magyarországnak, amelyet egyre gyakrabban bírálnak emiatt még az olyan egykori barátok is mint Lengyelország? A sajtó megírta, hogy Magyarországon villámgyorsan kaphatnak vízumot az orosz polgárok, akiket más uniós államok be se engednek.

Magyarország lehet, hogy nem profitál az oroszbarát politikából, de Orbán igen. A MET gázkereskedő cég szépen pénzel az energiaválságból, ahogy erre legutóbb Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában rámutatott. Orbán nagy bolgár barátja kifogásolja a magas árat, amelyet Bulgáriának felszámoltak. A MET igazgató tanácsának elnöke a legutóbbi időkig Lantos Csaba volt, akit Orbán Viktor nemrég energiaügyi miniszterré nevezett ki. Lantos Csaba többször is cáfolni volt kénytelen, hogy Orbánnak komoly részesedése lenne a MET-ben. Lantos Csaba szorgosan cáfolt, és miniszter lett Orbán kormányában.

Talán épp a cáfolat miatt…

Orbán számított az Erasmus pénzek befagyasztására

0

6 milliárd plusz forintot írtak bele az új költségvetésbe az Erasmus program finanszírozására 2023-ban – szúrta ki a K monitor. Vagyis az Orbán kormány jóelőre számolt azzal, hogy az Európai Unió beváltja fenyegetését a külföldi egyetemi ösztöndíjakkal kapcsolatban.

Brüsszelben már régóta kifogásolják, hogy az alapítványok által irányított egyetemek kormányzati ellenőrzés alatt állnak hiszen az alapítványok vezetőinek döntő többsége kormányzati ember olykor miniszter, aki szép pénzt húz ebből. Ilyen miniszter például Varga Judit és Szijjártó Péter. Gulyás Gergely kancellária miniszter közölte: az Orbán kormány hajlandó arra, hogy kivonja a minisztereket az alapítványok vezérkarából. Gulyás Gergely egyúttal elmondta: a kormány számításai szerint 5 milliárd forintot jelent az uniós döntés a befagyasztásról vagyis a költségvetésben lesz annyi pénz, amennyiből az Erasmus programot továbbra is finanszírozni lehet. Mire kellett a színjáték Orbánnak, aki képmutató módon felháborodott: ”Brüsszel a gyerekeinket bünteti!”? Arra, hogy ismét bűnbakot csináljon az Európai Unióból. A megélhetési válság ugyanis, melyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beharangozott, mind nyilvánvalóbb a hétköznapokban. A 15%-os nyugdíj emelést azonnal megeszi az infláció, amely hivatalosan is 20% fölött van. És akinek nem emelkedett a jövedelme az idén, az hogy vészeli át az inflációt, amely uniós rekorder, és idén minden bizonnyal az is marad? A kérdésre nincs válasz, ezért kell Orbánnak minden korábbinál inkább a bűnbak.

Plusz 20 milliárd a titkosszolgálatoknak

Szintén a K monitor vette észre, hogy szép csendben megemelte az Orbán kormány a titkosszolgálatok amúgy sem kicsi költségvetését. Vajh miért? Mert Orbán tart attól, hogy az USA a megélhetési válságot kihasználva kipöcköli a hatalomból. A miniszterelnök maga irányítja a titkosszolgálatokat Kovács tábornok segítségével. Korábban arról volt szó, hogy Rogán Antal kapja majd a megtisztelő feladatot: az összes titkosszolgálat irányítását, de Orbán nem bízik immár senkiben sem. Okkal. Korábbi kancellária miniszterét, Lázár Jánost már a 2018-as választást megelőzően megkeresték az amerikaiak: vállalná-e a pótolhatatlan vezér posztját?

A maffiában általában a törekvő alvezérek nyírják ki elődjüket. Paul Castellano, akiről a Keresztapa Michele Corleone figuráját mintázta az író illetve a filmrendező úgy végezte, hogy az egyik alvezére, John Gotti lelövette őt a nyílt utcán. Gotti csak a saját erejére támaszkodhatott, el is bukott: börtönben halt meg. Most azonban a törekvő alvezérek számíthatnak az USA és Brüsszel támogatására. Nem csoda tehát, hogy Orbán Viktor fél. A diktátorokról azt mondják: úgy alszanak, hogy a fél szemük nyitva. Hosszú távon elég fárasztó lehet…

27%-os infláció decemberben?

Ennyit jósol a Kopint-Tárki intézet arra hivatkozva, hogy a benzinársapka eltörlése tovább növelheti az inflációt. Amely a Központi Statisztikai Hivatal számai szerint is 22,5%-os volt novemberben. Közben pedig mind az Egyesült Államokban mind pedig az eurozónában megállt az infláció, sőt lassú csökkenésnek indult.

Az Európai Központi Bank azzal számol, hogy 2025-ig lesz infláció az eurozónában, de 10% alatt.

A magyar infláció viszont bajnok az Európai Unióban, és nyoma sincsen annak, hogy megindulna a csökkenés. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy erre jövő tavasszal kerülhet sor.

Egy év múlva egy számjegyű infláció?

Ezt jósolta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus gazdasági alapítvány tanácskozásán. Nagy Márton szerint nincs világválság, európai válság viszont van. Való igaz, hogy az energiaválság padlóra vitte az Európai Unió tagállamait miközben az USA és Kína megúszta ezt a krízist. Nagy Márton rámutatott arra, hogy a földgáz ára Európában ötször vagy hatszor magasabb mint az Egyesült Államokban, és az olcsó energia alapvetően befolyásolja a versenyképességet. A tőke oda megy, ahol profitot várhat, és ez ma sokkal inkább Észak Amerika vagy Kelet Ázsia nem pedig Európa.

Ennek ellenére Magyarország elkerülheti a recessziót – legalábbis Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter abban bízik, hogy idén a GDP 5% kal nő, jövőre pedig
1,5%-kal.

Optimizmusát arra alapozza, hogy Magyarországot nem vitte padlóra az energiaválság. Bár jelentős mértékű cserearány romlást szenvedett el a magyar gazdaság, de hogyha ezt kivesszük a képletből, akkor a külkereskedelmi mérleg pozitív lenne.

A magyar kormány bízik a kínai beruházásokban – erről tárgyalt Szijjártó Péter külügyminiszter kínai kollégájával, Vang Jivel. A Debrecenben épülő kinai akkumulátor gyár jelentősen javíthat a magyar külkereskedelmi mérlegen.

A baj csak az, hogy jelenleg van válságközeli állapot a magyar gazdaságban – ahogy arra Matolcsy György rámutatott a parlament gazdasági bizottsága előtt. Az európai pénzek pedig egyelőre nem jönnek. Milyen lesz így a jövő évi költségvetés? Hogy viseli el a lakosság a magas inflációt?

Mihez kezdenek a nyugdíjasok a 15%-os emeléssel, ha az infláció 20% fölött van? Ezeket a kérdéseket kellene megválaszolnia Orbán Viktornak, aki még nem is oly rég azt állította, hogy

“nem lesz megszorítás.”

Szijjártó: “tudjuk, hogy kik húznak hasznot az energiaválságból”

A külügyminiszter ezt az energia szankciók kapcsán jelentette ki. Orbán Viktor első janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi magát, valószínűleg nem a főnökére kívánt utalni. Pedig megtehette volna…

Orbán és Lantos

A 60 éves Lantos Csabát választotta a miniszterelnök energetikai miniszternek. Egyidejűleg távozott Palkovics László miniszter és Maróth Gáspár, a fegyverkezésért  felelős államtitkár. Az energetika kulcskérdés a következő években amikor valószínűleg drága marad az olaj és a földgáz viszont át kell térni a zöld energiára, mert az Európai Unió tagjaként Magyarország is ezt vállalta. Lantos Csaba máris jelezte, hogy maximálisan igényeljük az uniós hitelkeretet, melyből nagyarányú energiafejlesztéseket lehet végrehajtani – a többi között a szélenergia terén. Nem is oly rég Orbán Viktor még ellenezte a szélenergiát, és közölte: Magyarország nem tart igényt az uniós hitelkeretre. Aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy mégiscsak szükség van az alacsony kamatozású uniós hitelre.

Lantos Csaba még az egyetemi időkből ismeri Orbán Viktort éppúgy mint Hernádi Zsoltot. 2009 óta ő a MET Holding igazgató tanácsának elnöke. A MOL  és az oroszok által menedzselt gázkereskedelmi cég, amely Svájcban van bejegyezve remekül pénzel a földgáz áringadozásából. A részvényesek között a hírek szerint ott található Orbán Viktor is, aki elszántan küzd Brüsszelben az ellen, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék a földgázra is.

Közben pedig megszegte választási ígéretét, és nem védte meg a rezsicsökkentés rendszerét.

Az eredmény: sok magyar család, vállalkozás és önkormányzat kap olyan gázszámlát, melyet nemigen tud kigazdálkodni. A 27%-os ÁFA viszont feltölti az államkasszát, a földgáz kereskedelemmel foglalkozó MET pedig Orbán Viktor házipénztárát.

Szijjártó: a magyar kormány nem akar közös uniós hitelfelvételt

0

A politika sajátja az érdekervényesítés akár nyomásgyakorlás útján is. Ennek az erőviszonyok határozzák meg a mértékét. Sok farok fizetett már rá amiért csóválni akarta a kutyát.

“A külügyminiszter kolléga félreérti a helyzetet, számunkra elvi kérdés az uniós hitelfelvétel elutasítása. Szerintünk ugyanis nem a közös európai eladósodás jelenti a jövőt. Az európai jövő nem a nagy adósság hegyek felé tart” – jelentette ki a magyar külügyminiszter. Korábban Annalena Baerbock német külügyminiszter azt vetette a magyar kormány szemére, hogy megvétózza azt az uniós segély csomagot, amely 18 milliárd euró értékű támogatást nyújt Ukrajnának. A háborúban álló Ukrajnának ez létszükséglet – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője. Magyarország kétoldalú alapon támogatja Ukrajnát – közölte Szijjártó Péter. Ez nyilvánvaló képmutatás hiszen

a magyar kormány sem fegyvert nem szállít Ukrajnába sem pedig pénzügyi támogatást nem nyújt.

Ennek Putyin nyilvánvalóan örül, de a jelenlegi helyzetében ez csekély vigasz hiszen az oroszok a legnagyobb katonai vereségüket szenvedték el Herszon körül.

Biden amerikai elnök egyidejűleg kijelentette: csakis akkor kerülhet sor béketárgyalásra az oroszokkal, ha a megszálló csapatok elhagyják Ukrajna területét. Putyin négy ukrán tartományt is Oroszország részének nyilvánított – köztük Herszont is. Arról már nem is beszélve, hogy a Krím félsziget is Ukrajnához tartozott 2014-ig amíg az oroszok el nem foglalták.

Putyin pácban

A nagy katonai vereség és a fokozódó diplomáciai elszigetelődés miatt Putyin úgy döntött, hogy nem vesz részt a G20 csúcstalálkozón Indonéziában. Erre két oka lehet: egyrészt nem kíván vele tárgyalni az amerikai elnök, aki viszont eszmecserét folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Másrészt pedig Putyin attól tarthat, hogy távollétében politikai puccsot szervezhetnek ellene Moszkvában. A háború ugyanis több mint nyolc hónapja tart, és az orosz hadsereg szánalmasan leszerepelt. Korábban a titkosszolgálat mondott csődöt amikor a villámháborús terv befuccsolt, mostanában pedig a hadseregről derül ki, hogy távolról sem oly hatékony mint ahogy azt Putyin állította.

Kifizetődik-e a magyar diplomácia orosz barátsága?

Vesztes oldalon állni korántsem biztos, hogy jó befektetés. Putyin hazugsága már régen megbukott: Magyarország nem kapja olcsóbban a földgázt.

Miért érdemes akkor szembeszállni az Európai Unió legerősebb országával Ukrajna ügyében?

Az egyik ok nyilvánvaló: a magyar kormány így kívánja zsarolni Brüsszelt, hogy hozzájusson az eurómilliárdokhoz. Amikor az Európai Unió felvette első közös hitelét, akkor a magyar kormány ebből jelentős összegre számított, de ez nem érkezett meg. A német parlament meg is szavazta, hogy a magyar kormány csak egy részét kaphassa meg a 13 milliárd eurós uniós támogatásnak. Enélkül viszont a nemzeti együttműködés rendszere meginoghat hiszen Orbán Viktor egyre kevésbé képes finanszírozni nagy találmányát. Pénz híján pedig a lelkesedés ugyancsak gyorsan csökkenhet.

A másik ok, ami miatt a magyar kormány nem lelkesedik a közös hitelfelvételért az úgynevezett Hamilton hatás. Az USA úgy jött létre, hogy Hamilton pénzügyminiszter egyesítette a tagállamok adósságait, és ily módon mindenkinek érdekében állt az egyesülés. Vagyis a közös hitelfelvétel egy lépést jelenthet az Európai Egyesült Államok felé. Ettől irtózik Orbán Viktor hiszen hatalmát ez nagymértékben korlátozná. Csakhogy a hatalom megtartásához szüksége van az Európai Unió pénzére.

Ebben a helyzetben csakis a képmutatás és a hazudozás segíthet, de ebben a tekintetben Orbán Viktor eddig sem szorult bátorításra.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK