Kezdőlap Címkék Szijjártó Péter

Címke: Szijjártó Péter

Amerikai figyelmeztetés a magyar kormánynak

Kenderessy Milán
-
0
Amerikai figyelmeztetés a magyar kormánynak

Magyarország egyedül az uniós tagállamok közül nem szavazta meg azt, hogy az Európai Unió katonai kiképzést adjon ukrán katonáknak. Ezt Szijjártó Péter jelentette be, aki részt vett az uniós külügyminiszterek értekezletén Luxemburgban.

“Nem veszünk részt ebben a kiképző misszióban, nem küldünk kiképzőket, nem járulunk hozzá a kiképzés költségeihez” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

Miért nem?

Az USA és Nagy Britannia már hónapok óta képez ki ukrán katonákat az amerikai illetve a brit fegyverek használatára. Ehhez csatlakozik most az Európai Unió.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője Luxemburgban kijelentette: “az Európai Unió számára prioritás, hogy Ukrajna további támogatása a brutális orosz agresszióval szemben. Az 500 millió eurós támogatással az uniós hozzájárulás 3,1 milliárd euróra emelkedik” – jelentette ki Josep Borrell külügyi főképviselő.

Videó az USA budapesti nagykövetségéről

Akár Vlagyimir Putyin is beszélhetett volna úgy az ukrajnai háborúról mint ahogy néhány magyar közéleti szereplő illetve kormánypárti újságíró – hangoztatja az amerikai nagykövetség, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a NATO tagja. Az észak-atlanti szervezet pedig – élén az Egyesült Államokkal – jelentős támogatást nyújt Ukrajnának, melyet orosz csapatok támadtak meg február 24-én.

Ehhez képest Kövér László, az országgyűlés elnöke a következő kijelentést tette:

“mi van akkor, ha a birodalom építési politika nyugatról keletre zajlik, és Ukrajna a következő reménybeli tartománya az Euroatlanti Birodalomnak?”

A kormánypárti Demokrata című lap főszerkesztője, Bencsik András pedig egyenesen azt állította, hogy az Egyesült Államok ellen Magyarországnak háborút kellene indítania, mert ő szerinte az USA hajtott végre terrortámadást az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek ellen, melyek oroszt gázt hoznának Németországba, ha az uniós szankciók ezt nem akadályoznák meg.

Az USA budapesti nagykövetsége megállapítja, hogy ezekben a nehéz időkben inkább a szövetségesek együttműködése lenne célszerű nem pedig az efféle bírálatok.

Ehhez képest Orbán Viktor nemzeti konzultációt tart az uniós szankciók ellen, melyeket azért vezettek be, mert Putyin február 24-én megtámadta Oroszországot.

Ilyen magas gázárat Magyarország tartósan nem tud elviselni

Polonius
-
0
Ilyen magas gázárat Magyarország tartósan nem tud elviselni

A földgáz árának halálzónájában vagyunk. Azok a földgáz függő országok, ahol alacsony a GDP: Magyarország, Szlovákia és Csehország három éven keresztül nem bírnak ki ilyen magas gázárakat.

„Magyarországnak a jelenlegi ár mellett éveken keresztül olyan sok pénzt kellene kifizetnie, amely megfelel a teljes jegybanki tartaléknak vagy a hétéves uniós támogatásnak.

2024-ben már leválhatunk az orosz gázról. Akkor jön el az igazság pillanata”

– állítja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Intézetének főmunkatársa, aki szerint addig ki vagyunk szolgáltatva Moszkvának. Nemcsak a földgázra igaz ez hanem az olajra is.”

A dízel olajat jelenleg csak azért kapják még az autósok, mert a stratégiai készleteket használtuk fel. Most vagy lesz új uniós döntés erről a szankcióról vagy újra az oroszokhoz kell fordulni. Kérdés, hogy ők mit mondanak erre.”

Szijjártó moszkvai útja

“Tűnjék bármilyen gusztustalannak is, logikai kapcsolatot lehet létesíteni Magyarország gázellátása és a magyar külpolitika magatartása között” – nyilatkozta Deák András biztonságpolitikai szakértő a valasz.hu- nak.

Aki arra nem tért ki, hogyha az oroszok piaci áron adják a földgázt – ellentétben Putyin ígéreteivel – akkor másutt is lehetne vásárolni ahogy azt a többi uniós ország teszi.

Brüsszelnek az az elképzelése, hogy amennyiben az Európai Unió közösen lépne fel az energiapiacon vásárlóként, akkor árengedményt érhetne el. Az Európai Unió közelgő csúcstalálkozóján kellene erről döntést hozni hiszen a magas gázár minden uniós tagállamban súlyos szociális problémákat okoz pedig még meg sem kezdődött a fűtési szezon.

Szijjártó moszkvai tárgyalásait azért nehéz reálisan értékelni, mert minden szigorúan titkos. A nyilatkozatok igen kevés információt tartalmaznak és ezek igazság tartalma is erősen kérdéses.

Mennyire vagyunk kiszolgáltatott helyzetben?

Más egykori szocialista országok miért tudtak leválni az orosz gázról? Ezekre a stratégiai fontosságú kérdésekre nincsen válasz. Orbán Viktor ellenzékben még sürgette az orosz energiafüggés enyhítését sőt megszüntetését, de 2009-ben találkozott Putyinnal Szentpéterváron. Akkor minden megváltozott: a magyar miniszterelnök nemcsak Oroszországnak, de Putyin rendszerének is nagy híve lett. Moszkva évtizedek óta a gázkereskedelmen keresztül fizette ki európai barátait. A Gazprombank egyik ilyen listáját megszerezte a brit hírszerzés.

Ezért is estek ki oly sokan az ablakon Oroszországban az elit tagjai közül. Nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök is szerepel Putyin barátainak listáján. Hírek szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben, ebben a magyar-orosz gázkereskedő cégben, melynek a központja Svájcban van, és természetesen egyetlen információt sem ad ki erről.

A forint megmentése

Polonius
-
0
A forint megmentése

Zsiday Viktor pénzügyi szakértő, azt javasolja, hogy a forint megmentése érdekében az MNB nyúljon hozzá a devizatartalékhoz és kezdjen erőteljes a forint vásárlásába. Veszélyes, de akár eredményes lépés is lehet a forint további mélyrepülésének megakadályozására.

A XX-ik század elején amikor még nem működött a Federal Reserve Board, a fenyegető pénzügyi válságot J. P. Morgan egyszemélyben oldotta meg. Összehívta a pénzintézetek vezetőit, és felszólította őket, hogy dobjanak össze egy tisztes összeget a válság megoldására. A bankárok makacskodtak: ha befizetünk a válság kasszába, akkor a kötelező tartalékszint alá megyünk! Ekkor hangzott el J. P. Morgan legendás mondata:

Marhák! Hát mire való a tartalék?!

A bankárok összedobták a pénzt, és az USA pénzügyi rendszere megmenekült. Hamarosan létre is jött a Federal Reserve Board, amely a jegybank szerepet tölti be az Egyesült Államokban, amely ily módon nemcsak a pénzügyi válságot küzdötte le, de a világ első számú pénzügyi nagyhatalmává is vált.

Hogy lehet megállítani a forint mélyrepülését?

Hasonló megoldást javasol Zsiday Viktor Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek. A magyar fizetési mérleget lényegében a magas földgáz importár húzza le. Putyin nem adja olcsóbban a gázt – ahogy pedig megígérte. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek sikerült viszont elérnie a halasztott fizetést a Gazpromnál. Csakhogy ez nem állította meg a forint mélyrepülését. Az euró immár 430 forint fölé is ment.

Az MVM forintot vált folyamatosan euróra, és ez állandóan rontja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Mit javasol Zsiday Viktor? Azt, hogy az MVM a Nemzeti Banktól a deviza tartalékból vegye meg az eurót!

Ily módon a deviza tartalék nyilvánvalóan csökkenne, de a piacon enyhülne a nyomás hiszen az MVM nem ott vásárol eurót. A múltban az uniós pénzeket a magyar kormány nem vitte a piacra, de most ezt is megtehetné, hogy ezzel enyhítse a nyomást a forintra. Ehhez persze meg kellene érkeznie az uniós eurómilliárdoknak.

A devizatartalék csökkenése persze nem kockázatmentes: kiválthatja a pénzügyi ragadozók támadását. Zsiday Viktor szerint a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal érdemes bevállalni a kockázatot. Miért? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hagyta elszállni a forint árfolyamát vagyis a kockázat ily módon nem nőne lényegesen. A bizalom ilyenkor nagyon fontos, ezért precízen törleszteni kell az államadósságot. A magyar kormánynak pedig minél előbb alá kell írnia a megállapodást az Európai Unióval! – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki egyértelműen utal arra, hogy az uniós milliárdok nélkül a forint stabilizálása vágyálomnak is gyenge.

Mit keres Szijjártó Moszkvában?

A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy célja a béke és a földgáz. Eléggé valószínűtlenlennek tűnik, hogy a magyar diplomácia bármilyen szerepet is játszhatna a békefolyamatban, ha megindulnának a tárgyalások. Az Európai Unió kifejezetten kérte Szijjártó Pétert, hogy ne találkozzon Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ székházában New Yorkban. A magyar diplomácia vezetője mégiscsak megtette ezt. Újra Moszkvába látogat, noha az ukrajnai háború kezdete óta erre egyetlen más uniós tagállam külügyminisztere sem vállalkozott.

Hogy lesz ebből békülés az Európai Unióval, amelynek pénze nélkül közeleg a pénzügyi csőd?

Orbán Viktornak talán van elképzelése erről, de eddig nem sietett elárulni azt. Találkozott Scholz kancellárral. Végső soron ő mondhatja ki a döntő szót abban, hogy Magyarország mikor és mennyi pénzt kaphat az Európai Uniótól.

A magyar diplomácia gyakran hivatkozik arra, hogy Németország érdekeit is képviseli amikor Moszkvában tárgyal. A németek szemében a földgázellátás a fűtési szezonban minden más szempontot felülír. Orbán azt javasolja, hogy az orosz energia és a magyar technológia Magyarországon találkozzon. Nagy kérdés, hogy mekkora realitása van ennek a javaslatnak? Most mindenki kényszerhelyzetben van: Putyin, Scholz kancellár, Brüsszel és mindenekelőtt maga Orbán Viktor.

Ha elszáll a forint, és nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor itt a rendszerválság, amelyet súlyosbít az is, hogy az infláció és a számla-frász az energiaköltségek láttán megingathatják a nemzeti együttműködés rendszerének alapjait. Magyarország eddig minden válságból jobban jött ki – mondta Orbán Viktor Berlinben, ahol nem véletlenül nem volt közös sajtóértekezlet Scholz kancellárral. Az újságírók ugyanis megkérdezhették volna a magyar miniszterelnököt: ezúttal mire alapozza törhetetlen optimizmusát?

Uniós gázegyezmény – kiskapukkal

Polonius
-
0
Uniós gázegyezmény – kiskapukkal

A piacok szkeptikusan fogadták az Európai Unió gázkorlátozási tervét: 200 euró fölé ment az ár. Télen pedig tízszer drágábban lehet majd földgázt vásárolni a piacon mint tíz évvel korábban.

Az elfogadás érdekében Brüsszel felvizezte eredeti tervét. Az oroszok meg újra csökkentik a gázszállítást. Ezért csúcson a gázár az uniós spórolási döntés után.

“Szembeszállunk Putyin kísérletével, hogy megossza az uniót. Ezért ennek az egyezménynek  óriási jelentősége van”

– jelentette ki Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter.

Spanyolország ökológiai minisztere, aki pedig harcolt az eredeti gázspórolási javaslat ellen, szintén elégedetten nyilatkozott:

“Jelentős lépést tettünk abban az irányban, hogy létrehozzunk egy közös európai projektet” – jelentette ki Teresa Ribera spanyol miniszter.

Csak Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nem szavazta meg a határozatot.

Csakhogy a számok nem stimmelnek – írja a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az eredeti terv szerint 43 millió köbméter földgázt kellene megspórolnia a 27 tagállamnak. Csakhogy annyi kiskapu van a végülielfogadott megállapodásban, hogy maximum 10%-ot spórolhatnak a tagállamok és nem 15%-ot ahogy azt eredetileg tervezték.

Frans Timmemans alelnök mindenesetre kiadta a jelszót: a gáztakarékosságnak már holnap meg kell kezdődnie!

Kiskapuk

Kezdetben Brüsszel azt szerette volna elérni, hogy kötelező erejű legyen az uniós gáz szolidaritás. Ehelyett olyan döntés született, hogy az Uniós vészjelzést csak akkor adhatják ki, ha legkevesebb öt tagállamban már vészhelyzet alakult ki és ezt ki is hirdették illetve ha az Európai Tanács, melyen az állam és kormányfők vesznek részt, erre utasítja a brüsszeli bizottságot.

Ha tehát Németország, az Európai Unió legnépesebb állama egyedül kerül vészhelyzetbe a tél folyamán, akkor ez nem jelent automatikusan uniós vészhelyzetet is – állapítja meg a Deutsche Welle. A német közszolgálati portál arra is rámutat, hogy nagyon különböző a tagállamok függése az orosz gáztól. Míg Németország és sok közép-kelet-európai állam – így Magyarország – számára az meghatározó, az ibériai félszigeten ennek jóval kisebb a jelentősége. Ezért Portugália és Spanyolország számára kiskaput nyit a gáz spórolási egyezmény.

A szigeteken is különleges a helyzet hiszen Ciprus, Málta vagy Írország energiahálózata nem kapcsolódik más uniós államhoz. Ezért ők felmentést kapnak a spórolás alól.

Egyedül Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szavazott az uniós gázkorlátozási egyezmény ellen.

Mi erről a véleménye? – kérdezték a cseh miniszterelnök-helyettest, aki az EU soros elnökségét képviselte. Jozef Sikela cseh miniszterelnök-helyettes nem kívánta kommentálni “egyetlen tagállam döntését.” Ehelyett azt mondta, hogy “nyíltan  elköteleztük magunkat, nyíltan szolidaritást mutattunk és nyíltan üzentünk a világnak és a Kremlnek.”

Ezek után minden szem Németországra szegeződik – írja a Deutsche Welle hiszen más tagállamok csökkentették a függésüket az orosz gáztól, de Berlin nem. Most ennek fizeti a politikai árát.

Az Európai Unió három legnagyobb gazdasága, a német, a francia és az olasz fogyasztja el az uniós orosz gáz import felét.

Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter is azt üzente Putyinnak Brüsszelből, hogy “nem tudja megtörni az uniós egységet”. Ez kiderülhet  amikor szavazni kell arról, hogy kihirdessék az uniós vészhelyzetet.

Ösztönzést büntetések helyett

Ezt sürgeti Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő, aki levelet írt Ursula von der Leyennek. Görögország is sokáig bírálta az uniós spórolási tervet, de végülis elfogadta azt. Mit javasol a görög miniszterelnök? Azt, hogy az Európai Uniónak ösztönöznie kellene a nagy földgáz felhasználó cégeket, hogy térjenek át más energiahordozóra – lehetőség szerint olyanra, amely kevésbé károsítja a környezetet. Jelenleg a rendszer a rövidtávú leállásokat díjazza, de hosszútávú megoldások kellenek. Ehhez uniós pénzeket sürget Görögország miniszterelnöke.

“Ily módon össze lehetne hangolni a nemzeti és az uniós célokat. Az kapna uniós pénzeket, aki a leghatékonyabban csökkenti a gáz függőséget” – írta a görög miniszterelnök Ursula von der Leyen asszonynak abban a levélben, melyet a Politico megszerzett.

Szijjártó Moszkvában gázért portyázott, miközben Brüsszel a gázembargót fontolgatja

Polonius
-
0
Szijjártó Moszkvában gázért portyázott, miközben Brüsszel a gázembargót fontolgatja

A magyar diplomácia vezetője csütörtökön Moszkvába látogatott, ahol nem gyakori vendégek mostanság az uniós tagállamok vezetői azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én.

A magyar kormány folytatva hintapolitikáját azzal indokolja az utazást, hogy még 700 millió köbméter földgázt kell vásárolni ahhoz, hogy biztonságos legyen az ország ellátása a téli időszakban is. (Csak mellékesen jegyezzük meg, ha ahazai készlet nincsen meg miért adunk Szerbiának majdnem ugyanennyi földgázt. Gáz lehet ésszerű és hihető magyarázatot adni erre.)

Szijjártó olyan utasítást kapott Orbán Viktortól, hogy bárhonnan beszerezhet földgázt tekintettel a rendkívüli helyzetre. Amikor a magyar miniszterelnök Putyinnal aláírta a földgázegyezményt, akkor szó volt további földgáz vásárlásáról is, de közbeszólt a háború.

Az Európai Unió egyre másra hozta a szankciókat Oroszország ellen. Kezdetben csak a korszerű technológia exportját érintették volna a szankciók illetve a külföldi orosz pénzek befagyasztását. Később amerikai nyomásra az EU az orosz olajembargója mellett döntött. Orbán Viktor ezt megvétózta, így a MOL továbbra is vásárolhat orosz olajat, amely 30%-al olcsóbb a Brent olajnál. A MOL ebből a profitból tudja finanszírozni az üzemanyag ársapkát Magyarországon a hazai autósoknak.

Brüsszel gázembargót is szeretne

Az USA ösztönzésére az Európai Unió az olaj után földgázembargót is szeretne Oroszország ellen mondván ebből Putyinnak óriási jövedelme származik. Csakhogy sok uniós tagállam függése az orosz földgáztól olyan nagy, hogy a téli fűtési szezont veszélyeztetné,  ha a földgázembargót is bevezetnék Oroszország ellen. A magyar kormány hallani sem akar erről, de sok más tagállam is húzódik, ezért a földgázembargó egyelőre lekerült a napirendről Brüsszelben, de nem végleg.

Arra viszont aligha gondoltak az Európai Unió központjában, hogy egy tagállam még plusz orosz földgáz vásárlást tervezne az ukrajnai háború kellős közepén. Márpedig nyilvánvalóan erről van szó. Szijjártó Péter moszkvai tárgyaló partnerei Lavrov külügyminiszteren kívül: Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az energiaügyek fő kormányzati embere Moszkvában és Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterelnök-helyettes. Arról egyelőre nem lehet tudni, hogy az orosz Barátság Érdemrenddel nemrég kitüntett Szijjártó Pétert fogadja-e maga Putyin elnök is? Egy ilyen fénykép nyilván kihívást jelentene Brüsszelnek, ahol Navracsics Tibor kétségbeesett elszántsággal küzd az uniós eurómilliárdokért – elismerve azt, hogy a bizalmat még meg kell ehhez szerezni.
Ezzel a gesztussal ez aligha sikerülhet.

Személycsere a hírszerzés élén

Kenderessy Milán
-
0
Személycsere a hírszerzés élén

Rogán Antal a kormányátalakítás következtében átvette a titkosszolgálatok irányítását Pintér Sándor belügyminisztertől és Szijjártó Péter külügyminisztertől. A hírszerzés eddig formálisan a külügyminiszterhez, de a valóságban mindenütt Orbán Viktor hozta meg a fontos döntéseket. Most például azt, hogy új embert nevezett ki a hírszerzés élére.

Még nem is oly rég az Információs Hivatal élén a veterán Czukor József állt, aki még Moszkvában a Dzerzsinszij akadémián sajátította el a kémkedés tudnivalóit. Czukor berlini nagykövetsége után Orbán Viktor külügyi tanácsadója lett, majd innen következett az Információs Hivatal. Czukor József azután újra nagykövet lett, ezúttal Svájcban. Az alpesi állam – semleges státusza miatt – a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió az USA szövetségeseinek hírszerzési együttműködési szervezete.

Czukor utóda még kevesebb ideig bírta. Az új kormány megalakulása után beadta lemondását. Bunford Zsolt vezérőrnagy nemcsak emiatt távozik. Az Információs Hivatal sokáig hitelt adott az oroszok megtévesztő hazugságainak, és még egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is arról tájékoztatta Orbán  Viktort, hogy nem lesz háború! Más kérdés persze, hogy a magyar miniszterelnök ezt is akarta hallani. Dehát a világ nem mindíg alakul úgy ahogy Orbán Viktor szeretné. A magyar miniszterelnök most oroszbarát álláspontjával meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO- ban.

A hírszerzés új főnöke a kémelhárítástól érkezik

Oláh Krisztián eddig az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti igazgatóhelyettese volt. Ez meglepő húzás Orbán Viktortól, aki pontosan tudja, hogy a két hivatal kölcsönösen utálja egymást.

A hírszerzés élére a világot jólismerő sok nyelvet tudó, a diplomáciai szolgálatban járatos tiszteket szoktak állítani.

Orbán valószínűleg nem bízik az ilyen tisztekben. Egyrészt, mert javarészüket nyugati titkosszolgálatok képezték ki, másrészt pedig a magyar miniszterelnök nem épp ortodox külpolitikája nem biztos, hogy elragadtással tölti el őket.

Kérdés persze, hogy Orbán Viktor mennyire kiváncsi még a külvilágra vagy inkább a saját véleményét akarja visszahallani tőlük. Orbán hazai sikerei az elmúlt időszakban külföldi kudarcokkal párosultak. A magyar miniszterelnök egyelőre kitartani látszik nem ortodox külpolitikája mellett, amely szembenállást jelent az Európai Unióval és a NATO-val. Orbán reménykedhet Trump visszatérésében illetve európai szövetségesei meg erősödésében       (például Salvini, Meloni Olaszországban).

Orbán hitelt ad Matolcsy György jegybank elnök véleményének, mely szerint az USA és Németország pénzügyi eszközökkel igyekszik padlóra küldeni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Ez a feltevés határozhatja meg a titkosszolgálatoknak adott parancsokat is. Csakhogy a hírszerzésnek épp az a feladata, hogy a világ valós állapotáról tájékoztassa a hatalom csúcsán állókat. Mi van akkor, ha Orbán már nem kiváncsi a világ állapotára, mert ő “jobban tudja, hogy mi lesz”?

Szijjártó: az orosz gázembargó szóba sem jöhet!

Polonius
-
0
Szijjártó: az orosz gázembargó szóba sem jöhet!

A magyar kormány tárgyalni sem hajlandó a gázembargóról  az Európai Unióban – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője Luxemburgban, ahol az uniós energia ügyekben illetékes miniszterek üléseztek.

Magyarország évente 10 milliárd köbméter földgázt fogyaszt, ebből 8,5 milliárdot Oroszországból importál. Ennek kiváltására rövid távon semmilyen lehetőség sincsen – jelentette ki Szijjártó Péter.

A külügyminiszter elmondta, hogy beszélt ebben az ügyben Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel, aki megnyugtatta őt: csakis technikai okból csökkent a gázmennyiség, melyet Oroszország az elmúlt napokban Magyarországra küldött. A szerződés szerinti földgáz 88-89%-a így is megérkezett. Ennek következtében jól áll a gáztárolók feltöltése télre, elérte a 39%-ot. Az Európai Unió azt szeretné, ha a tagállamok gáztárolói októberre elérnék 80%-os telítettséget, majd pedig novemberre a 90%-ot.

Van vészforgatókönyv

A magyar külügyminiszter Luxemburgban egy újságíró kérdésére válaszolva megerősítette: van energia vész forgatókönyv Magyarországon is – éppúgy mint minden más uniós tagállamban – de jelenleg az ország energia helyzete biztonságban van.

Arról Szijjártó Péter nem beszélt, hogy kapott-e garanciát Novak orosz miniszterelnök- helyettestől, hogy amennyiben Putyin elzárja a gázcsapot az Európai Unióba, akkor Magyarország különleges elbánásra számíthat-e vagyis továbbra is megkaphatja a szerződése mennyiséget Oroszországtól.

Szijjártó Péter nemrég megkapta a Barátság Érdemrendet Lavrov orosz külügyminisztertől. A magyar diplomácia pedig Putyin érdekeinek védelmében lép fel gyakran az Európai Unióban. Nemrég a magyar diplomácia megvétózta Kirill moszkvai pátriárka elítélését és fekete listárahelyezését. A Putyinhoz hűséges főpap támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Négymilliárd dolláros vagyonának jelentős részét Nyugaton tartja, a hírek szerint Ausztriában, Olaszországban és Svájcban. A magyar vétó következtében Kirill pátriárka lekerült az uniós fekete listáról, így sem személyét sem vagyonát nem fenyegeti veszély az Európai Unióban.

Paks 2 megy tovább, de miért?

Polonius
-
0
Paks 2 megy tovább, de miért?

Bár a magyar kormánypártok is megszavazták az Európai Parlamentben a szankciót a Roszatom ellen, de minthogy ez nem kötelező érvényű, ezért továbbra is fennáll: az oroszok építik Paks 2-őt. Ez akkor derült ki amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Isztanbulban találkozott a Roszatom főnökével Alekszej Lihacsovval.

„A XXI-ik században elképesztő kihívásokkal kerülnek szembe az energiaimportőrök – köztük Magyarország. Minél inkább önállónak szeretné a kormány Magyarországot, és ennek az a legjobb lehetősége, ha saját atomerőművünk van.”

Arról nem tett említést Szijjártó Péter, hogy a finnek lemondták a hasonló atomerőmű építést a Roszatommal.

„Magyarországnak nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a paksi erőmű két új blokkjának megépítése, a Roszatom pedig képes a beruházás végrehajtására” – mondta Szijjártó Péter az MTI-nek.

Azt nem fejtette ki, hogy ez mennyiben erősíti Magyarország szuverenitását hiszen olajban és földgázban már akkor függés alakult ki, amelyet a nukleáris elkötelezettség tovább fokozna.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a háború előtt írta alá a hosszútávú földgáz szállítási szerződést. Melyhez még plusz egymilliárd köbmétert ígért Putyin „kedvező áron”. A magyar kormány a rezsicsökkentés védelmével indokolja az elkötelezettséget az orosz energia mellett. Az oroszok is piaci áron szállítják a földgázt, de ez csak két hónapos csúszással derül ki.

Magyarország jelenleg hatszor annyit fizet az orosz földgázért mint amennyit a magyar fogyasztók. A különbözet kigazdálkodása az új Orbán kormány egyik nagy próbatétele lesz.

„Nem jó az alacsony rezsi”

Csányi Sándor fogalmazta meg így a véleményét. A leggazdagabb magyar, az OTP elnök – vezérigazgatója azzal érvelt, hogy az alacsony ár nem ösztönöz spórolásra. Ez mellébeszélés.

Csányi Sándort az aggasztja, hogy Orbán Viktor esetleg újra bevezeti a bankadót, hogy abból finanszírozza az alacsony rezsi és a magas orosz földgáz ár közötti különbséget.

Csányi Sándor lelkesedése ebben az irányban ugyancsak mérsékelt. Ez már csak azért is érthető, mert az OTP számára súlyos veszteséget jelent a háború Ukrajnában.

A számlát azonban végül valakinek ki kell fizetnie. Csinos összegről: 1200 milliárd forintról van szó.

Hét év börtön korrupcióért Orbán barátjának

Polonius
-
0
Hét év börtön korrupcióért Orbán barátjának

Hét év börtönbüntetésre ítélték sikkasztásért Nicola Gruevszki, Észak Macedónia egykori miniszterelnöke.

Aki Magyarországon menekült státuszt élvez miután magyar diplomaták kalandos módon kiszöktették az országból. Már akkoris egy bírósági ítélet elől menekült, de ez egy újabb 1,3 millió eurós ügy. Ennek a lényege az, hogy a pártja számára érkező „adományokat” egy Belizeben bejegyzett offshore céghez utalttatta át. Majd a pénzek visszakerültek Észak Macedóniába, ahol azután ingatlanokat vásároltak belőle Szkopjéban. Már önmagában az is nagy kérdés, hogy miért is kapta az akkori kormányzó párt az akkori adományokat. Az offshore cég közbeiktatásával nyilván azt akarták elérni, hogy a pénz eltűnjön a hatóságok elől.

Gruevszki ügyében öt másik embert is elítéltek, köztük a titkosszolgálat akkori főnökét, az ex miniszterelnök bizalmasát.

Gruevszki egyébként nem a korrupcióba bukott bele hanem a nagy lehallgatási botrányba. Kiderült, hogy a titkosszolgálat az egész helyi elitet lehallgatta. 20 ezer ember telefonját figyelte a titkosszolgálat. Az amerikai nagykövetség figyelmeztette erre az ellenzéket, és megindult a lavina. Gruevszki megbukott, és Magyarországra menekült. Orbán Viktor miniszterelnök, akkor azzal indokolta a befogadását, hogy „az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel.”

Embert barátjáról …

Idén áprilisban a washingtoni pénzügyminisztérium jelezte, hogy Nikola Gruevszki nemkívánatos személy az Egyesült Államokban. Orbán barátai közül egyre többen buknak meg amerikai segítséggel: Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában, Babis volt kormányfő  Csehországban. Fico ex miniszterelnök ellen is épp most indult korrupciós vizsgálat Szlovákiában.

Ezeknek a vezetőknek nemcsak a korrupciós ügyeket róják fel az USA-ban hanem azt is, hogy Putyinnal túlságosan jó kapcsolatot ápoltak.

Nikola Gruevszkivel ennek ellenére rendszeresen konzultál Szijjártó Péter külügyminiszter a balkáni fejleményekről.

Orbán kétarcú diplomáciája

Hírek szerint a magyar miniszterelnök korlátozni fogja Szijjártó Péter jogkörét: neki a Vadkelet marad. A Balkán, az oroszok, a kínaiak, a törökök és persze a határon túli magyarok.

Az európai ügyeket Navracsics Tibor vinné a jövőben. Ő az emberarcú fideszesek között van elkönyvelve, aki öt évig uniós biztos volt Brüsszelben. Neki kellene elfogadtatni Brüsszellel Orbán kétarcú diplomáciáját, amelynek valójában egyetlen igazi célja van: pénzt szerezni a nemzeti együttműködés rendszerének vagyis a saját hatalmának fenntartására.

Orbán Canossa járása

ki
-
0
Orbán Canossa járása

Az újjáválasztott magyar miniszterelnök első külföldi útja a Vatikánba vezet majd. Ezt közölte Orbán Viktor sajtószóvivője. Legutóbb a választásokon győztes magyar miniszterelnök Varsóba utazott először. Csakhogy Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt ott a fogadókészség nem a régi.

Míg a lengyel kormány a legelszántabb fellépést sürgeti Oroszország agressziójával szemben, a magyar kormány továbbra is igyekszik jó kapcsolatokat fenntartani Putyin elnökkel, aki az elsők között gratulált Orbán Viktor választási győzelméhez. Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég a Barátság érdemrenddel tüntetett ki Lavrov orosz külügyminiszter, tegnap diadalittasan jelentette, hogy megérkezett a nukleáris fűtőanyag Oroszországból a paksi erőműbe. Az energia szférára a NATO és uniós szankciók nem vonatkoznak, mert rövid távon Magyarország és néhány más tagállam nem tud ellenni orosz energia nélkül.

Canossa járás?

Ferenc pápa csak három órát töltött Budapesten az eucharisztikus kongresszuson. Utána pedig három napot Szlovákiában, ahol semmilyen különleges rendezvény nem volt. Csak egészen röviden találkozott Orbán Viktorral, komolyabb eszmecserére nem nyílt lehetőség. Nem véletlenül: a pápa nézetei homlokegyenest ellenkeznek a magyar kormányfő világképével. Míg Orbán Viktor szuverenista politikát folytat és szembenáll a nemzetközi szervezetekkel, nem engedte be a migránsokat a legutóbbi időkig, addig a pápa első látogatása épp a nagy migráns táborba vezetett Lampedusa szigetén. A Vatikán maga is vendégül látott közel-keleti migránsokat, akik ellen Orbán Viktor falat épített a magyar határon.

Aztán jött Putyin háborúja Ukrajna ellen, és összeomlott Orbán diplomáciája.

A magyar miniszterelnök villámgyorsan reagált, és nemcsakhogy beengedte a menekülteket Ukrajnából, de személyesen is sietett támogatásáról biztosítani őket a határon. A pálfordulást nyilvánvalóan értékelték a Vatikánban is annál is inkább, mert az Ukrajnából menekülők jelentős része görög katolikus vagyis vallásilag Róma fennhatósága alá tartozik. Ferenc pápának nem kellett változtatnia a magatartásán hiszen ő minden rászoruló menekült befogadásának a híve, Orbán viszont váltott és nem véletlenül. Most először találkozik Ferenc pápával úgy, hogy komolyan tárgyalhat vele. Abban reménykedhet, hogyha sikerül meggyőznie Ferenc pápát arról, hogy ő a nyugati értékrend őre a keleti végeken, akkor ez megnyithatja a kaput a nagyhatalmaknál is.

Biden amerikai elnök gyakorló katolikus. Számára a pápai találkozó referencia lehet.

Washington minden erővel az ellenzéket támogatta a választásokon, de az eredményekből minden bizonnyal levonták a következtetéseket. Orbán Trumpot támogatta a választásokon mint ahogy az USA ex elnöke is sietett neki gratulálni a győzelemhez. Orbán viszont pragmatikus, és tudja, hogy a demokrata adminisztrációval kell valamiféle modus vivendit találnia. Ez egyáltalán nem lesz könnyű. Ugyanaz a Victoria Nuland asszony a régióval foglalkozó külügyi államtitkár-helyettes Washingtonban, akivel az Obama adminisztráció idején Orbán Viktor kapcsolatai kifejezetten rosszak voltak. Orbánnak vissza kell szereznie a bizalom minimumát Washingtonban ahhoz, hogy sikeresen kormányozhasson további négy évig.

Brüsszel megér egy misét

Orbán Viktor és az Európai Unió központjának viszonya is mélypontra jutott. Megindult a jogállamisági eljárás Magyarország ellen. Sok milliárd euró egyelőre nem jön pedig enélkül a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet tartósan üzemeltetni – különösen válsághelyzetben nem. Brüsszel mögött a német-francia-olasz hármas szövetség dönt a fontos ügyekben. Ezért Orbánnak először a németekkel, a franciákkal és az olaszokkal kell megállapodnia. Pragmatikus politikusok ülnek mindenütt a döntéshozó helyeken, ezért a megállapodás egyáltalán nem kizárt. Ez már kiderült Macron francia elnök budapesti látogatás során is. A francia és a magyar álláspont közel áll egymáshoz a nukleáris energia és a közös európai hadsereg ügyében. A Rotschild bankház, Macron első munkahelye, a tanácsadója a Paks 2 programnak és Orbán Viktor új szuper bankjának.

Macron rendszeresen tárgyal Putyin orosz elnökkel, és fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az USA és az Európai Unió érdekei nem esnek egybe a globális versenyben.

Scholz német kancellár és Draghi olasz miniszterelnök ugyancsak pragmatikus politikusok, akiket az ideológia a legkevésbé sem érdekel. Ezen az alapon Orbán Viktor tárgyalhat velük, sőt talán megegyezésre is juthat. Már persze, ha tényleg meg akar állapodni. Az, hogy ragaszkodik Szijjártó Péterhez, nem a változás jelét mutatja, de Orbán Viktor kaméleon: olyan politikát folytat, amelyiktől a legnagyobb hasznot reméli. Ez pedig azt jelentheti, hogy valamiféle modus vivendit kell találnia a nyugati nagyhatalmakkal. A vatikáni Canossa járás ennek lehet az első stációja.

1234...113. oldal a 11-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan