Kezdőlap Címkék Szabóné

Címke: szabóné

Előzetes – a csengeri örökösnő 2018. szeptember 20.-án tett írásbeli vallomásából

0

Készenléti Rendőrség
Nemzeti Nyomozó Iroda
Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály
Kiemelt Ügyek osztálya

…”Én évek óta, mintegy tíz éve tudok arról, hogy igen jelentős vagyont örököltem, és külföldről, sőt belföldről nálam lényegesen magasabb végzettségű és tudású személyektől is azt a tájékoztatást kaptam a különböző e-mailben megküldött okiratok alapján, hogy ez a hagyatéki vagyon létezik. Csak a hagyatéki vagyon átadásával kapcsolatban merültek fel az elmúlt években különböző problémák, amelyek miatt valóban különböző magánszemélyektől a külföldi hagyaték megszerzésének költségeire különböző összegeket kölcsönkértem. A kölcsönkért összes kölcsön nagyságrendje csak elenyésző töredéke annak a vagyonnak, mint aminek én a hozzám eljutott tájékoztatás alapján az örököse vagyok.”

„… nem tudtam a tartozást megadni, mivel a Svájcban történő kiadatási őrizetbevételem megakadályozott abban, hogy végre 2018. május 2-án Svájcban az örökségemmel kapcsolatosan érdemi előrelépés történjen.” 

„A jelen ügyben engem feljelentő Kiskun-Tender Kft.-től én sem a külföldi örökségem megszerzése, sem más célból kölcsönt nem kértem. A részemre hosszú ideig különböző részletekben megküldött összegnek semmi köze nincs az én örökségemhez, vagy az én családomhoz. A részemre átutalt összeget én átadtam a Kiskun-Tender illetékese által megjelölt azon személynek vagy megbízottjának, akinek bizonyos okoknál fogva lekötelezettje volt ez a cég és nem közvetlenül részére, hanem rajtam keresztül fizetett a Kiskun-Tender Kft.” 

„Én az elmúlt években arról győződtem meg a részemre megküldött okiratokból – amelyeket megmutattam közjegyzőknek, kül- és belföldi ügyvédeknek, jogászoknak, közgazdászoknak -, hogy igen jelentős vagyont örököltem külföldön, ezért kötöttem ennek a vagyonnak az ismeretében közjegyző előtt szerződést a befektetésre Kósa Lajos országgyűlési képviselővel, aki a birtokomban, valamint a dr. Péteri István ügyvéd birtokában lévő iratok alapján ajánlotta fel a segítségét, úgy, hogy többször is eljárt velem együtt külföldön és Svájcban is. Állítom ezt annak ellenére, hogy a magyar sajtóban ő sok éves barátság után engem csalónak nevezett.” 

„Előadom azt, hogy miután rendkívül hosszú ideje húzódik ez a hagyatéki eljárás, ezért mind Magyarországon, mind külföldön ügyvédeket bíztam meg a hagyaték megszerzése érdekében, és igyekeztem igen befolyásos emberek, így például a kormánypárti frakció vezetője, Kósa Lajos segítségét kérni ahhoz, hogy az örökségemhez hozzájuthassak. Számtalan bizonyíték van arra, hogy az ügyemben az elérhető okiratok ismerete mellett az egyébként közgazdász végzettségű Kósa Lajos is eljárt kül- és belföldön, mert őt is meggyőzték az örökségről rendelkezésre álló dokumentumok.”

„Én nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy engem, mint jogban járatlan személyt, valaki vagy valakik évek óta becsapnak, megtévesztenek és azzal hitegetnek, hogy egészen jelentős örökségem van apám után külföldön, és magatartásukkal el tudták érni azt, hogy én igen jelentős kölcsönöket vegyek fel Magyarországon a rendkívül drága ügyvédi kül- és belföldi ügyvédi és egyéb költségek fizetésére, azonban mindazok az információk, amelyek hozzám kerültek ebben az öröklési ügyben, bennem azt a meggyőződést erősítették meg, hogy a vagyon létezik, az örökségem létezett és létezik ma is.” 

„… hiába utaztam ki Svájcba, hogy meggyorsítsam a hagyaték ügyintézését, mert Svájcban magyar elfogató parancs alapján kiadatási őrizetbe kerültem és több mint négy hónap múlva úgy kerültem haza, Magyarországra, hogy én magam kértem a Svájcban az érdemben eljáró ügyvédet, hogy ne fellebbezzen a kiadatásom ellen, mert haza szeretnék kerülni.”

„Kijelentem, hogy jelen írásbeli vallomásom benyújtását követően vallomást tenni nem kívánok, szembesítéseken vagy más eljárási cselekményen részt venni nem kívánok. Annak ismeretében, hogy a védekezés ezen módjairól lemondok, azonban úgy ítélem meg, hogy így a nyomozás egyszerűbbé, gyorsabbá válhat, ami a velem szemben jelenleg megállapított kényszerintézkedés mellőzését vagy háziőrizetre, illetve bűnügyi felügyeletre való enyhítését eredményezné. Jelen vallomásomat saját kezűleg írom, és aláírom azzal, hogy a hatóságok ezen vallomásomat felhasználhatják.” 

Budapest, 2018. szeptember 20.

A vallomás teljes szövegét ide kattintva olvashatja el.

Mire jó a mentelmi jog?

Miután a letartóztatásban lévő, bűncselekménnyel gyanúsított csengeri „örökösnő”, Szabóné Marika vallomást tett, védőügyvédje, Helmeczy László hivatalosan kérte Kósa Lajos tanúként való kihallgatását. A Nemzeti Nyomozó Iroda az eljárásjog szerint ezt köteles megtenni, a képviselőt a mentelmi jog nem menti fel a tanúvallomás megtétele alól. Az országgyűlési képviselők mentelmi jogáról dr. Bárándy Péter ügyvédet, volt igazságügy-minisztert kérdeztük.

Bárándy Péter
MTI Fotó: Mohai Balázs

Pontosan mire vonatkozik a képviselők mentelmi joga?

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy

a mentelmi jog nem a képviselő személyes privilégiuma,

hanem a történelmi kezdetektől fogva azt szolgálja, hogy az országgyűlés, mint a népképviseleti szerv, zavartalanul működhessen. A képviselő ne legyen olyan zaklatásnak kitéve, ami akadályozhatja az országgyűlés munkáját.

A mentelmi jog duális: egyrészt felelősségmentesség, ami konkrétan azt jelenti, hogy a képviselőként nyilvánított véleményéért, kijelentéséért – néhány bűncselekmény kivételével – nem vonható felelősségre, sem a mandátumának ideje alatt, sem azt követően. Másrészt sérthetetlenséget biztosít a képviselőnek, azaz egyéb bűncselekmények elkövetése miatt csak akkor lehet felelősségre vonni, ha a parlament kiadja őt.

A képviselő maga nem mondhat le a mentelmi jogáról, ezt csak kisebb súlyú szabálysértési esetekben teheti meg. Bűncselekmények esetében a parlament dönti el, hogy felmenti, vagy sem.

Tanúként való kihallgatásra viszont nem vonatkozik a mentelmi jog,

tehát a konkrét esetben Kósa Lajosnak, ha tanúként beidézik – az ismert előzmények után a nyomozó hatóság ettől nem tekinthet el – vallomást kell tennie. Más a helyzet, ha gyanúsítottként indul eljárás ellene, akkor életbe lép a mentelmi jog, a képviselői a sérthetetlenség alapján.

Ehhez talán előbb a nyomozó hatóságnak el kell döntenie, hogy Kósa Lajos annak a bűncselekménynek, amellyel Szabóné Marikát gyanúsítják, áldozata vagy közreműködője volt.

Valóban, de ne szaladjunk előre. A lényeg, hogy

Kósa Lajos az egyik eljárás alól nem szabadulhat, a másik alól igen,

ha a Ház mentesítheti. A mentelmi jog felfüggesztését legfőbb ügyész indítványozhatja a parlamentnek.

Tanúként kihallgatják Kósa Lajost?

Tanúként mindenképpen be kell idéznie a nyomozó hatóságnak Kósa Lajos fideszes politikust, parlamenti képviselőt Szabóné Marika, a csengeri örökösnő ügyében – nyilatkozta a Független hírügynökségnek dr. Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke. A képviselői mentelmi jog a tanúkihallgatásra nem vonatkozik.

Mint elsőként hírt adtunk róla, a csengeri örökösnő néven elhíresült Szabóné Marikát kedden hazaszállították Svájcból és szerdán már ki is hallgatták a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói. Ügyvédje szerint a bűncselekménnyel gyanúsított asszony vallomást tett, és ennek során nemcsak tagadta, hogy csalást követett el, hanem megerősítette, hogy a hatalmas összegű, 1,3 milliárd eurós öröksége létezik, és ezt két személy, Kósa Lajos és Orendi Mihány igazolni tudják. dr. Helmeczy László, Szabóné ügyvédje hivatalosan kérte a kihallgatásukat.

Megkérdeztük dr. Bánáti János ügyvédet, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az eljárásjog szerint köteles-e a nyomozó hatóság beidézni tanúként Kósa Lajost. Az ügyvéd – bár hangsúlyozta, hogy csak újsághírek alapján tájékozott az ügyben – határozottan megerősítette, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodának be kell idéznie és a munkatársainak

mindenképpen meg kell hallgatni Kósa Lajost,

hiszen az előzmények szerint nyilvánvalóan rendelkezik az üggyel kapcsolatban információkkal, sőt, a hírek szerint dokumentumok is alátámasztják a közreműködését az örökséggel kapcsolatban. A nyomozó hatóság nem tekinthet el ettől, mert minden olyan körülményt fel kell tárnia, ami közelebb visz az igazság kiderítéséhez.

Dr. Bánáti szerint

a képviselői mentelmi jog tanúkihallgatásra nem vonatkozik,

a képviselőnek kötelessége eskü alatt vallani és válaszolni a kérdésekre. Ez alól nem bújhat ki, az idézésre a hatósággal egyeztetett helyen és időpontban a képviselőnek meg kell jelennie. Arra van lehetőség, hogy elfoglaltságra vagy más okra hivatkozva az időpontot módosítsa, arra nincs szabály, hogy ezt hányszor teheti meg, de alapvetően nem kerülheti el a tanúként való kihallgatást.

Vallomást tett a csengeri örökösnő

Vallomást tett Szabóné Marika, csengeri örökösnő a mai kihallgatásán, általánosságban tagadta a bűncselekmény elkövetését, közölte, hogy nem akart senki becsapni – tudtuk meg az ügyvédjétől. Helmeczy László hivatalosan kérte Kósa Lajos és Orendi Mihály kihallgatását, miután Szabóné közölte, ők is igazolni tudják, hogy az öröksége valóban létezik.

Igen részletes gyanúsítást közöltek a nyomozók a mai kihallgatáson, mondta el Helmeczy a Független Hírügynökségnek. Hozzátette: védence kifejtette, hogy a hagyaték édesapja után létezik, vannak is olyanok többen, akik igazolni tudják ezt az állítást, miután látták a dokumentumokat. A többi között ilyen Kósa Lajos és Orendi Mihály. Szabóné kérte a hatóságokat, hogy segítsenek hozzájutni az örökségéhez.

Védencét – aki éjjel került a Péterffy Sándor utca kórházba, rosszullét miatt – ma kiengedik a kórházból, és visszakerül az Aradi utcába. Szabóné igen rossz állapotban van, amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy testsúlya negyedét elveszítette az elmúlt hónapokban – számolt be.

Kérdésünkre az ügyvéd elmondta, hogy pénteken Mátészalkán lesz az előzetes tárgyalás, amelyen dönteni kell a harminc napos letartóztatásról. Helmeczy László szerint ennek elrendelésére van esély.

Ezután tesz majd részletes vallomást védence.

Mint korábban megírtuk, nagy terjedelmű eddigi nyomozati anyag, amelyet egyébként Szabóné papíron, ügyvédje pedig CD formátumban kap meg. Arról portálunknak nincs tudomása, hogy Kósa Lajos, fideszes parlamenti képviselő bármilyen formában szerepel a nyomozati anyagban. Ha azonban Szabóné úgy dönt, hogy vallomást kíván tenni, ahogy ezt eddig is jelezte, mindent kitálalva, akkor ezt a hatóság nem tudja megakadályozni.

Szabóné ügyét a FüHü folyamatosan elsőkézből nyomon követte és követi a történéseket. Korábbi e témában készült írásainkat  itt, itt, itt, itt olvashatják.

Kitálal-e a csengeri örökösnő? Ha igen, kórházban teszi

0

A kórházban fogják kihallgatni Szabóné Marikát, a csengeri örökösnőt, miután reggelre tervezett kihallgatását el kellett halasztani, mert éjjel rosszullét miatt a Péterffy Sándor utcai intézménybe került. Ügyvédje dr. Helmezcy László a Független Hírügynökségnek azt is elmondta, hogy a kihallgatás előtti négyszemközti megbeszélésükön azt fogja tanácsolni védencének hogy tegyen vallomást.

Ha le akarják tartóztatni a gyanúsítottat, akkor 24 órán belül ki kell őt hallgatni, ezért a nyomozók a Péterffy Sándor utcai kórházban fogják még a nap folyamán ezt megtenni – magyarázta az ügyvéd, emlékeztetve arra, hogy tegnap este érkezett haza Svájcból Szabóné.

Kérdésünkre, hogy mire számít azt mondta:a kihallgatás akár tíz perc alatt is befejeződhet, ha védence úgy dönt, hogy nem tesz vallomást, de akár egész nap eltarthat, ha beszél. Ő, a maga részéről ez utóbbit fogja javasolni: „ugyanis az álláspontom, hogy

ez nem az a típusú ügy, ahol meg kell tagadni a vallomást, itt el kell magyarázni, hogy mi történt”.

A kihallgatás megkezdése előtt lesz is lehetősége ezt elmondani, mivel a törvény szerint biztosítani kell számára és védence számára egy négyszemközti konzultációs lehetőséget. De ezt megelőzően az orvossal is beszélni akar megtudakolva, kihallgatható állapotban van-e egyáltalán a csengeri asszony.

Mint a Független Hírügynökség tegnap megtudta, nagy terjedelmű eddigi nyomozati anyag, amelyet egyébként Szabóné papíron, ügyvédje pedig CD formátumban kap meg. Arról portálunknak nincs tudomása, hogy Kósa Lajos, fideszes parlamenti képviselő bármilyen formában szerepel a nyomozati anyagban. Ha azonban Szabóné úgy dönt, hogy vallomást kíván tenni, ahogy ezt eddig is jelezte, mindent kitálalva, akkor ezt a hatóság nem tudja megakadályozni.

Szabóné ügyét a FüHü folyamatosan elsőkézből nyomon követte és követi a történéseket. Korábbi e témában készült írásainkat  itt, itt, itt, itt olvashatják.

Breaking: Szabónét hazaszállították!

A Független Hírügynökség értesülése szerint Szabóné Marikát, aki csengeri örökösnő néven híresült el, a mai nap folyamán hazaszállították Svájcból. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai szerda reggel hallgatják ki.

Arról nem tudott tájékoztatást adni Szabóné ügyvédje, Helmeczy László, hogy ügyfele kíván-e vallomást tenni.

Az ügyvéd jelen lesz a kihallgatáson és szinte biztosra vehető, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdeményezni fogja Szabóné előzetes letartóztatását.

A Független Hírügynökség információja szerint nagy terjedelmű az eddigi nyomozati anyag, amelyet Szabóné papíron, ügyvédje pedig CD formátumban kap meg.

Nincs tudomásunk arról, hogy Kósa Lajos, fideszes parlamenti képviselő bármilyen formában szerepel a nyomozati anyagban.

Amennyiben Szabóné úgy dönt, hogy vallomást kíván tenni, ahogy ezt eddig is jelezte, mindent kitálalva, akkor ezt a hatóság nem tudja megakadályozni.

A Független Hírügynökség szerdán beszámol a kihallgatás fejleményeiről.

A jövő hét közepén hozzák haza Kósa ismerősét, Szabóné Marikát

0

Mint arról a Független Hírügynökség korábban beszámolt, a jövő héten hozzák haza Svájcból a kiadatási őrizetben lévő, csengeri örökösnő néven elhíresült Szabó Marikát.

A FüHü most Szabóné ügyvédjétől, Helmeczy Lászlótól úgy értesült, hogy Szabóné hazahozatalára konkrétan a jövő hét közepén kerül sor, vagyis, szerdán, vagy csütörtökön érkezik Magyarországra a Kósa Lajossal üzletelni szándékozó nő.

Napokon belül kiadják a csengeri asszonyt

Lassan fél éve, hogy a csengeri asszonyként elhíresült Szabóné Marika elhagyta az országot, Svájcba utazott, hogy rendezze hagyatékát, amiről időközben az is kiderült, hogy nem is csupán hagyatékról van szó, vagy talán arról is. Ebből a mondatból az is kiderül, hogy minden bizonytalan a nő körül; maguk az ügyvédei sem tudják eldönteni, mennyi az általa elmondottakból a valóság és mennyi az igaztalan állítás. Annyi azonban bizonyos, hogy a rendőrség csalás gyanújában indított ellen nyomozást; feltételezésük szerint Szabóné” a mesés örökségre hivatkozva jutott hozzá kölcsönökhöz; a hatóság állítása szerint csalt ki emberektől pénzt, becsapva őket. Ebbe a körbe került bele Kósa Lajos is, aki közjegyzői okiratban, hivatalosan vállalta, hogy a mintegy tizenkét milliárd forintnyi pénzt segít befektetni, állampapírt vásárolni belőle. Kósa ezt először el is ismerte, később átment tagadásba, és csalással vádolta nőt. Annak ellenére, hogy annak sem érkezett cáfolata, hogy előbb a felesége, utóbb – a feleség helyére lépve a képviselő édesanyja szerződött le nyolcszázmillió forintra Szabónéval, az összeget ajándékként kapták volna az asszonyok.

A magyar hatóságok – hogy éppen Kósa feljelentésének hatására-e vagy saját elhatározásból, nem ismert – előbb magyarországi, majd nemzetközi elfogató parancsot adtak ki, aminek következtében a svájci rendőrök el is fogták a csengeri nőt, mégpedig április végén; azóta kiadatási fogdában várja a sorsa alakulását. Szabóné menedékjogot kért Svájctól, arra hivatkozva, hogy az aktuális politikai vezetés – jelesül Kósa Lajos – veszélyezteti az ő és családja életét. Akkor még létezett Szabóné mellett mentora is, akivel többször is tudott telefonon beszélni a Független Hírügynökség; az illető úriember – akit különben egy a ismert vállalkozás valamikori tulajdonosaként említettek portálunknak -, akkoriban még határozottan állította, hogy az örökség, illetve a vagyon létezik, és ha nem is abban a nagyságrendben, amelyről korábban Szabóné beszélt, de biztosan van fedezete a kölcsönöknek. Az említett úr ott volt Svájcban Szabóné mellett, sőt egyes hírek szerint ő biztosította ottani életét is, mi több, amikor Szabónét már letartóztatták, ő vette fel Svájcban, majd később Magyarországon is azt a mobil telefont, amelyet Szabóné tulajdonaként ismertünk meg. Az úriember azóta eltűnt, a telefonszám már nem létezik, így aztán feltételezhetjük, hogy kiszállt a Szabóné féle ügyletekből,  ha csak a Nemzeti Nyomozó Iroda nem vonta be a kihallgatottak sorába.

Az előzetes információk alapján Szabóné kérelmére hatvan napjuk volt a svájci hatóságoknak, hogy döntsenek; arról már korábban beszámoltunk, hogy első fokon elutasították a magyar asszony kérelmét. A Független Hírügynökség információi szerint másodfokon sem javult Szabóné helyzete, ezért aztán a döntés végleges kiadják őt a magyar nyomozóknak. Úgy tudjuk, hogy napokon belül, de legkésőbb jövő héten hazahozzák a csengeri asszonyt.

Nagy kérdés, hogy mi történik a hazahozatal után. Az biztosnak látszik, hogy el fogják rendelni az előzetes letartóztatását, de hogy mikor fogják kihallgatni, az már erősen bizonytalan. Szabóné többször nyilatkozott arról, és később Helmeczy László, Szabóné ügyvédje is megerősítette ezt, hogy itthon kellemetlen helyzetek várják még Kósa Lajost, vannak ugyanis olyan információi – tényekkel, dokumentumokkal alátámasztottan -, amelyek a képviselőt, volt polgármestert kínos ügyekkel fogják szembesíteni. Olyan ügyekkel, amelyeknél nem pusztán a már ismert közjegyző előtti szerepvállalása vár magyarázatra, hanem egyéb pénzügy tranzakciókban való részvétele is. Arról egyébként a Független Hírügynökségnek nincs információja, hogy Kósa Lajost meghallgatta volna a Nemzeti Nyomozó Iroda, illetve bármely hatóság kérte volna az országgyűléstől a kiadatását. Márpedig, Helmeczy szerint, az eljárás itthoni szakaszában ez elkerülhetetlen lesz.

Úgy tudjuk, két nappal ezelőtt született meg a döntés Svájcban, innentől kezdve már csak a magyar hatóságokon múlik, mikor hozzák haza Szabónét.

Kósa, aki azt is tudja, amit nem tudhat?

„A rendőrség kiadott egy körözést a nő ellen, száznál is több áldozatot csapott be, volt köztük orvos, közjegyző, kamarai elnök, ügyvéd polgármester, rendőrkapitány is.” Ezt nyilatkozta Kósa Lajos arra a kérdésre, hogy vajon miként fordulhatott elő az, egy pár elemit végzett háztartásbeli, Szabó Gáborné, rá tudta venni őt, az ország egyik fő döntéshozóját arra, hogy közjegyzői dokumentumban vállalja, hogy nagyjából 1400 milliárd forintért vesz majd állampapírt egy FHB-s számláról.

Hogy Kósa Lajos változó színességgel számol be az esetről, azt már megszoktuk. Megszoktuk, hogy elismeri, majd letagadja, azt is, ami kétségbevonhatatlanul megtörtént. Ebben – a Népszavában közölt – interjúban felbukkan egy új elem; ezek szerint Kósa tudta, hogy kik és hányan jelentették fel a „csengeri asszonyt”.

Mi tagadás, igencsak meglepő, gondoltuk, hogy a képviselő ilyen tudás birtokában van, tekintettel arra, hogy a rendőrség, a nyomozást végző Nemzeti Nyomozási Iroda ilyen jellegű tájékoztatást, hivatalosan, a nyilvánosság számára nem adott. A felsoroltak közül a polgármester lehet hiteles, de az is csak abban az esetben, ha Kósa Lajos magára gondolt, tekintettel arra, hogy az inkriminált időszakban ő maga Debrecen polgármestere volt.

A Független Hírügynökség, értelemszerűen Szabó Jánosné ügyvédjéhez fordult, hogy honnan lehetnek a volt polgármesternek ilyen információi. Noha Kósa Lajos az interjúban azt a tanácsot adja, hogy bővebb ismeretek megszerzéséért forduljunk a rendőrséghez, ám ezt hiába is tennénk. A bűnüldözők folyamatban lévő ügynek minősítve a dolgot nem adnak információt.

De akkor Kósa Lajos hogyan? Ő tudhatja? Őt tájékoztathatják? Helmeczy első szava ezzel kapcsolatban az volt: baj. Mármint, hogy nagy baj van akkor, ha Kósának valóságos tudása van arról, miként is áll a nyomozás. A rendőrségnek ugyanis arra nincs felhatalmazása, mondhatjuk törvényes lehetősége, hogy bárkit külön, fülbesúgva informáljon. „Nagyon nagy a baj” – mondta Helmeczy László, ha ez tényleg így van. És hozzátette azt is: őt, mint a hivatalos védőügyvédet semmilyen, a Kósa által említett tájékoztatással nem láttak el, ezek alapján pedig kijelentheti: Kósával sem tehettek kivételt, akármilyen funkciót is tölt be éppen. Azt pedig már mi fűzzük hozzá: meglehet, hogy Kósa Lajos a feljelentő, de hogy ebben az ügyben nem lehet makulátlan, abban is biztosak vagyunk. Helmeczy egyébként nem elégedett meg a fentiek közlésével, azt is tudomásunkra hozta, vagy inkább Kósa Lajosnak szólt az üzenet: jobban tesz a képviselő úr, mondta az ügyvéd, ha nem nyilatkozgat Szabóné kapcsán, mert előbb-utóbb Szabóné maga is meg fog szólalni, és abból Kósa Lajos csak rosszul jöhet ki. 

Megtagadták a menedékjogot a csengeri asszonytól – Kósa mentelmi joga megmarad?

Nem állnak túl jól Szabó Jánosné, alias Marika, vagy még alias „csengeri asszony ügyei. Éppen két hónapja, hogy Svájcban, a nemzetközi elfogató parancsnak megfelelően elfogták, és kiadatási őrizetbe helyezték.

A gyanú szerint Szabóné csalások sorozatát követte el, s noha –a letartóztatása előtt – a Független Hírügynökségnek kijelentette, hogy semmilyen csalást nem követett el,  a meseszerű nagyságú vagyon létezik – nem volt teljesen tisztázható, hogy örökség útján, vagy más módon jut hozzá az 1300 milliárdnyi pénzhez, de biztosította portálunkat arról, hogy fizetni fog. Akkor arról beszélt, hogy június végén jut hozzá pénze egyik részéhez, míg a következő, nagyobb adag május 1-én nyílik meg számára. Azt is hangsúlyozta akkor, hogy fizetni fog mindenkinek, és az egész rendőrség akció mögött Kósa Lajos áll. Kósa, szerinte meg akarja félemlíteni, azért, hogy elkerülje a nyilvánvaló részvételét Szabóné örökségének kezelésében.

Kósa Lajos, aki az ügyek ellenére nagy fölénnyel nyerte meg a debreceni országgyűlési választási körzetét, kezdetben elismerte ugyan, hogy volt közös akciója Szabónéval, és a közjegyzői papírok hitelesek, később azonban mindenről azt állította, hogy hamisítványok, sem ő, sem korábban a felesége, sem pedig az édesanyja nem jutott volna 800 milliós jutalomhoz, vagy ajándékhoz; nevezzük akárminek.

Akárhogy is: a felettébb talányos ügyből nehezen tudna kimászni a volt tárca nélküli miniszter, polgármester, frakcióvezető, országgyűlési képviselő, korcsolyaszövetségi elnök, ha nem a Fidesz nyeri meg a választásokat. Helmeczy László, Szabóné ügyvédje szerint Kósára így is nehéz napok várnak, mert – tudomása szerint Szabóné készen áll arra, hogy ha sor kerül a magyarországi kihallgatására, illetve a bírósági tárgyalásra, mindent kiteregessen. Hogy mi az a minden, arra egyelőre nincsenek legfeljebb csak utalások, például egy kft közel hetvenmilliós kölcsöne, amely ugyan Szabóné számláján landolt, de állítása szerint nála csak tranzitállt az összeg, és ő ezt bizonyítani is tudja.

Ma egyébként, ha közvélemény álláspontját vizsgáljuk, meglehetősen felemás a helyzet: sokan adnak hitelt Szabóné szavainak, de az idő múlásával egyre többen pártolnak el mellőle, ami nem jelenti azt, hogy Kósa hitele erősödne. Ma inkább az az általános vélekedés, már azok között, akik még figyelemmel kísérik ezt a meglehetősen hosszúra nyúló, mondanánk azt, hogy szappanoperát, de ha valakit börtönnel fenyegetnek, annak történetét nehéz ebbe a kategóriába sorolni. Mindenestre Helmeczy László fenntartja ügyvédi szerepkörét – nincs egyedül különben, Svájcban is dolgozik, ahogy ő mondja egy kolléga – , de a hite már neki sem olyan erős, mint kezdetekben volt. És független attól, hogy eközben úgy véli:  ha Szabónéról az bizonyosodik be, hogy csaló, Kósa Lajos akkor sem úszhatja meg az ügyet. Szembe kell majd néznie a kétségbevonhatatlan tényekkel, és az mégiscsak fura lenne, ha a mentelmi joga alapján akarna kibújni az eljárás alól.

A Független Hírügynökség egyébként kísérletet tett felhívni a Szabóné által korábban használt telefont. A készülék kicsörgött, ám az a férfiú – akivel a fuhu.hu egy alkalommal már beszélt; ő volt az, aki svájci tartózkodása alatt támogatta a „csengeri asszonyt” – lerázott bennünket, mondván nem tud semmit mondani, nincs információja. 

Portálunk azonban más forrásból megtudta, hogy Szabóné politikai menedékjogot kért Svájctól. A beadvány tartalmát nem ismerjük pontosan, annyit azonban bizonyosra vehetünk, hogy abban főszerepet játszhat Kósa Lajos, illetve a Fidesz, aki és amely létében fenyegeti Szabónét. A svájci hatóságok azonban nem adtak hitelt a beadványban szerepelt indokoknak, és elutasították a kérvényt. A visszautasítás indokait sem ismerjük, annyi azonban elmondható: ez alapján nem áll jól a szénája Szabó Jánosnénak. Ő mindenesetre megfellebbezte a határozatot, amellyel – szakértők szerint – legfeljebb egy kis időt nyert, viszonylag csekély az esély arra, hogy a másodfokon másképpen döntsenek Svájcban. Ez viszont azt jelenti, hogy még legfeljebb harminc napja lehet a svájci kiadatási letartóztatásban „Marikának”, után véglegesen a magyar igazságszolgáltatás kezeire kerül.  Ennek lapján szinte biztosra vehetjük, hogy legkésőbb július végén, Magyarországon döntenek majd Szabóné előzetes letartóztatásáról.  Sorsa, április 8-a után, aligha lehet bárki előtt kétséges, azt viszont lehetetlen megjósolni, hogy miként alakul majd Kósa Lajos szerepe. Érintetlen biztosan nem maradhat, bár most igazán nem tudnánk megmondani, hogy ez pontosan mit is jelent.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK