„keveseknek adatik meg, hogy az utókor azt mondhassa, nélküle többször is másként alakult volna a világ rendje”.
Vásárhelyi Miklós fegyverrel szállt szembe a német megszállókkal a második világháború idején, ezért Soros György szerint azon kevesek egyike, „akiknek nem szégyenkezve kellett emlékezniük Magyarország náci megszállására”.
Vásárhelyi Miklós 1956-ban Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal
Ezután új világot próbált teremteni, de belátta, hogy az utópia hamis, és „tragikus tévedésével szembesülve” ellenzéki lett, majd Nagy Imre közeli munkatársa. 1956 után börtönbe is került. Soros Györggyel a nyolcvanas években ismerkedtek meg, és, ahogy írja, „rájöttünk, hogy eltérő élettörténetünk ellenére egy nyelvet beszélünk”. Tudták, hogy
„az öröknek látszó autokrata hatalom mindig remegő, gyenge lábakon áll”.
Vásárhelyi Miklós vezette a Soros-alapítványt, az ő irányításával Soros György szerint „a Nyílt Társadalom Alapítványok legeredményesebb időszaka” jött 1985 után. Sokan kaptak ösztöndíjat, modernizálták a kórházakat, ultrahang-, röntgen- és CT-berendezéseket vettek.
Ahogy írja:
„Az elmúlt évtizedekben az alapítvány közel 100 milliárd forintot költött oktatásra, egészségügyre, a romák helyzetének javítására.”
Ezeket a programokat Vásárhelyi Miklós indította el, aki nem ideológia mentén döntött a támogatásokról. Azt írja: „támogatott olyanokat is, akik később ellene, a végre megszerzett demokrácia ellen uszítottak”, és fontos szerepe volt a kommunizmus megdöntésében.
Végül Soros György azt írja: Vásárhelyi Miklós, ha élne, ma sem adná fel a reményt, mert
„a jövő nem az uszítóké: a gyűlölet nem közösséget, csak megkeseredett, egymásban is ellenséget látó, önmagukkal is békétlen embereket teremt”.
Szerinte veszélyes dolog gyűlöletet szítani, mert az idővel a gyűlöletkeltők ellen fordul, és innen nem vezet út „a jobb, igazabb, szabadabb, emberibb világba”, amiért Vásárhelyi Miklós sokat tett.
Arról, hogy hogyan és miért lett Soros György ellenség bizonyos országokban, ebben a cikkben olvashat.
„Úgy tudni, a szocialisták közös listát szeretnének a DK-val, s Botka visszavonulása óta már egyértelműen a marxista, atlantista Balázs Péterben látják a megváltást.
A Bajnai-kormány egykori külügyminiszterének castingja igen érdekesen alakult.
Először – miután felröppent a híre, hogy felkérést kap a Hülyék 2018-ba – az ATV-nek adott röpke interjújában cáfolta, hogy megkeresték volna, ám pár nappal később a Hír TV-ben már arról beszélt, hogy kész elvállalni a megmérettetést egy választási szövetség vagy egy párt élén.
Közben megszólalt Gyurcsány Ferenc is – tovább színesítve a számunkra oly kedves komédiát.”
Az Origo a Jobbik-közeli Iránytű Intézetről
„A párt iránti megfelelési kényszerükben és a beléjük fektetett anyagiak miatt a Jobbik-féle think tank munkatársai olyan szédületes végtermékeket tudnak produkálni a napi belpolitikai eseményekkel kapcsolatban, hogy arra egy viccpárt elnöksége is felkapná a fejét. A Jobbik elnökének Facebookon elejtett nyugdíjas-gyalázó sorai óriási botrányt okoztak a társadalomban, az Iránytű Intézet erre kötelességének érezte megvédeni a politikust. Gyorsan gyártottak egy, a témával kapcsolatos tanulmányt, amiben sikerült azt kihozni (az Alfahír interpretálásában), hogy Vona Gábor soraiért és az azt követő felháborodásért a Fidesznek kell bocsánatot kérni, nem Vona Gábornak.”
A Pesti Srácok Soros Györgyről szóló állítólagos dokumentumokról
„A „Soros-dokumentumok” gyakorlatilag az egész világot felölelik: Európa, Ázsia, Afrika, USA, sőt, a Világbankra vonatkozó adatok, jelentések szerepelnek benne, de útmutatást is tartalmaznak például arra vonatkozóan is, hogyan tudják az Európai Uniót használni, irányítani. De talán azon sem fognak meglepődni, hogy a magyar kvótareferendum óriási riadalmat keltett a Soros-szervezetekben és megfelelő stratégiát sürgettek kidolgozni arra vonatkozóan, hogy a magyar miniszterelnök elhallgasson a témában. Azt sem nézték jó szemmel, hogy a magyar gazdaság stabilizálódik, a GDP növekszik. Lefizetett képviselők, újságírók, hálózatszerűen működtetett alapítványok, jelentéstevők…és ez még csak egy kicsiny szeletét képezi a Soros-birodalom működésének, ami portfólióként tartja számon a migrációt vagy éppen az polgárháborús helyzet előidézését.”
A Magyar Hírlap véleménycikke a Weinstein-ügyről
„Azokat a színésznőket pedig, akik szexuális szolgáltatásért cserébe hatalmas pénzekhez, világhírnévhez jutottak hozzá a producer segítségével, most vajon miért kellene erkölcsileg felmagasztalni? Kötöttek egy prostitúciós ügyletet.
Amire amúgy simán nemet is mondhattak volna, de a jelek szerint a pénz és a hírnév iránti vágy mindent felülírt. Ám akkor most mi a probléma? Ja, az, hogy kell a pénz és hírnév, de közben kéne az erkölcsi tisztaság is? Hát akkor tessék elolvasni az elmúlt évszázad néhány nagy regényét, hogy rádöbbenjünk, ez a dilemma elég régi keletű. Az állati altesttel és emberi felsőtesttel rendelkező kentaur máig élő szimbólumként figyelmeztet minket erre a dilemmára.”
A Ripost a Halloweenról
„Döbbenetes lendületet vett hazánkban a halloweenőrület! Egyre többen ünneplik, a boltok gazdagodó kínálata mellett egy másik terület is táplálja a hisztériát. Veszélyben az elhunytakra való méltó emlékezés?”
A világ vezető politikusait dróton rángató, ördögi tervvel rendelkező milliárdos tőzsdespekuláns – Soros Györgyről az utóbbi időben nem csak a magyar kormány sulykolja ezt a képet. A magyar származású befektető, aki alapítványai keresztül régóta támogatja a szabadságjogokért küzdő szervezeteket, az „illiberális” rezsimek kedvenc ellensége lett, az ellene folytatott kampány antiszemita felhangoktól sem mentes.
Forrás: Flickr / Heinrich Böll Stiftung
A kormányzati propagandamédiát olvasva és az óriásplakátokat látva az embernek könnyen az az érzése támad, hogy Soros György maga az Ernst Blofeldbe oltott Palpatine szenátor, a Lex Luthorral és Moriartyval kevert Szauron, aki gonosz tervével Magyarország romlására tör. Aradszki András államtitkár pedig egyenesen Sátánnak nevezte, aki ellen rózsafüzérrel kell küzdeni (később módosított, hogy valójában „csak” a tervét gondolja sátáninak).
Soros György sokak számára egyszerűen csak egy gazdag ember, aki olyan ügyeket támogat, amelyek elsősorban a liberálisoknak fontosak.
A szélsőjobboldaliaknak viszont egy, már-már természetfeletti képességekkel rendelkező veszélyes figura,
aki dróton rángatja a fél világot.
A Financial Times gyűjtése szerint csak 2017-ben kitalált egy hamis vegyifegyver-támadást Szíriában, Trump-ellenes tüntetőknek fizetett Washingtonban, megpróbálja végrehajtani a Soros-tervet Magyarországon, kormányváltást kényszerített ki Macedóniában, aláásta az izraeli miniszterelnök tekintélyét, és kirúgatott több Fehér Ház-i tanácsadót.
Van, aki szerint egymaga kreálta az európai menekültválságot, az alt-right kedvenc propagandaoldala, a Breitbart szerint pedig azért támogatta a Black Lives Matter nevű, a feketéket ért rendőri erőszak ellen küzdő mozgalmat, hogy befolyásolja az amerikai elnökválasztást. Alex Jones álhíreket terjesztő, Donald Trump által kedvelt oldala, az Infowars szerint Soros György áll amögött is, hogy „a muszlimok egyre inkább átveszik az uralmat Nyugaton”.
De persze olyan elmélet is van, hogy összeesküvést szőtt a világelittel (bármit is jelentsen ez), hogy tönkre tegye a nemzeti valutákat. Mások szerint meg nem kevesebbet akar, mint világuralmat, hogy aztán liberálisabbá tegye a világot.
Soros György az új generációs nacionalisták számára a tökéletes ellenség:
internacionalista, támogatja az egyéni szabadságjogokat, a szabad sajtót, a korrupcióellenes kezdeményezéseket, ő a világ 29. leggazdagabb embere a Forbes szerint, és zsidó származású. Azért ő az egyes számú közellenség az új jobboldaliak körében, mert ők egyszer és mindenkorra le akarnak számolni azzal a gondolattal, hogy a liberális értékek, vagyis az emberi jogok és a demokrácia jó dolog.
Ahogy a Guardian írja: Soros György annyira tökéletes ellenség, hogy
ha nem lenne, akkor ki kellene találni
– de mivel az a Soros György, aki a propagandában él, a valóságban tényleg nem létezik, ezért ki is találták.
De hogy lett a 87 éves, magyar-amerikai üzletember a világ első számú főgonosza, a mumus, akivel nem csak Magyarországon rémisztgetik a gyerekeket, hanem Lengyelországtól Románián és Macedónián át az Egyesült Államokig és Izraelig számos országban?
A korai évek
Soros György 1930-ban született Budapesten, Schvartz György néven, a család hat évvel később változtatta a nevét Sorosra. Hamis papírokkal élte túl a Holocaustot, majd a háború után a kommunizmus elől Londonba ment.
A London School of Economicsban tanult, többek között Karl Poppertől, a nyílt társadalom filozófusától, aki azt vallotta: a társadalmak akkor virágoznak, ha demokratikus a kormányzás, szólásszabadság van és tiszteletben tartják az emberi jogokat.
Soros György 1956-ban költözött Amerikába, ahol pénzügyi területen kezdett dolgozni, befektetésekkel szerzett vagyont. Jótékonysági tevékenységét Dél-Afrikában kezdte 1979-ben: feketéknek adott ösztöndíjat, hogy egyetemre mehessenek.
1984-ben hozta létre a Nyílt Társadalom Alapítványt Magyarországon,
saját bevallása szerint azzal a céllal, hogy „alternatívát mutasson a hamis állami dogmával”, vagyis a kommunizmussal szemben. Többek között fénymásoló berendezéseket adott kulturális és tudományos intézeteknek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a párt egyre kevésbé tudja kontrollálni az információáramlást.
Soros György az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett ünnepségen Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Egyre több országban hozta létre a helyi Nyílt Társadalom Alapítványt, amellyel két célja volt: elterjeszteni a szabadságjogok eszméjét a diktatúrákban, és az, hogy a fiatal értelmiségiek ne érezzék úgy, hogy el kell hagyniuk az országukat. De Paul Stubbs Horvátországban élő brit kutató szerint Soros Györgyöt hamar megvádolták, hogy politikai szerepre tör, és ezért ad pénzt.
A rendszerváltás idején és az utána következő években még népszerű volt Magyarországon: civil szervezeteket támogatott, ösztöndíjakat osztott.
Nagyon sokan, például Orbán Viktor is, az ő ösztöndíjának segítségével jutottak ki külföldre,
hogy olyan dolgokról tanulhassanak, amelyekről korábban soha nem hallottak.
De közben olyan pénzügyi ügyletei is voltak, amelyek miatt joggal érte kritika. Az 1990-es évek elején a font ellen kötött üzleteket, amellyel több mint egymilliárd dollárt keresett, az angol pénzügyi rendszer viszont összeomlott. Néhány évvel később ugyanezt játszotta el az ázsiai pénzügyi válság idején. Az érintett országokban természetesen nem pozitív szereplőként jelent meg.
A CNN szerint a Soros-ellenesség a ’90-es évek végén érkezett meg Amerikába, Lyndon LaRouche, a Munkáspárt meglehetősen furcsa nézeteket valló elnöke által, aki saját „újságjában” olyanokkal vádolta meg, hogy ki akarja robbantani a harmadik világháborút, és ő vezeti II. Erzsébet királynő drogkartelljét.
2004-ben aztán Soros György azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy olyan csoportokat támogatott, amelyek Bush újraválasztását akarták megakadályozni, ráadásul felszólalt az iraki háború ellen. Michael Vachon, a Soros Fund Management szóvivője szerint ekkor került a „konzervatív propagandagépezet kereszttüzébe”.
Befolyásos konzervatív magazinok is
elkezdték átvenni az összeesküvés-elméleteket.
Bill O’Reilly, a Fox News egyik műsorvezetője (Donald Trump régi barátja) arról beszélt, hogy Soros veszélyes, szélsőséges, aki nyitott határokat akar, legalizálni akarja a drogokat és az eutanáziát, sőt, meg akarja szüntetni a karácsonyt.
Glenn Beck konzervatív tévés kommentátor pedig a „Soros-terv” egyik korai verzióját vázolta fel: eszerint humanitárius segély álcájával árnyékkormányt kell létrehozni, át kell venni a hatalmat a médiában, kormányellenes érzelmek keltésével kell destabilizálni az államot és felforgatni az amerikai választási rendszert, aztán jöhet a világuralom.
Glenn Becket egyébként nem sokkal a „Soros-terv” felvázolása előtt választották meg a második legnépszerűbb tévés személyiségnek Oprah Winfrey mögött.
Forrás: Wikimedia Commons
Aztán jött a 2008-as gazdasági válság: az érintett országok közül több-ben is elkezdték megkérdőjelezni, hogy jó-e az EU tagjának lenni,
a pénzügyi válság több helyen elkezdte aláásni a demokratikus intézményrendszert,
ráadásul arra is jó volt, hogy ellenszenvessé váljon mindenki, akinek pénze van.
Soros György ekkor egyébként 100 millió dollárt költött arra, hogy enyhítse a válság tüneteit Közép- és Kelet-Európában. A Financial Times-nak ennek okáról azt mondta: „nagyon komoly a politikai veszély, és a soviniszta, idegengyűlölő szélsőjobboldal felemelkedése zavaró fejlemény”.
2012-ben aztán az Open Society Foundations úgy döntött, hogy nem finanszírozza tovább közvetlenül az alapítványait Közép- és Kelet-Európában, mert megítélése szerint elérték a célt: EU-tagok lettek az országok.
De ez már egy másik világ volt.
Egyre több országban törtek előre a populista pártok: 2010-ben Magyarországon Orbán Viktor, 2012-ben Szlovákiában Robert Fico került újra hatalomra, majd 2015-ben Romániában a Liviu Dragnea vezette szociáldemokraták alakíthattak kormányt, és Lengyelországban is megnyerte a választást Jaroslav Kaczynski pártja. Tavaly pedig jött Donald Trump.
Jan Orlovsky, a szlovákiai Nyílt Társadalom Alapítvány vezetője szerint ezeket a pártokat a válság segítette abban, hogy hatalomra kerüljenek. Szerinte sokan azt kezdték gondolni, hogy az EU nem arról szól, amit korábban ígértek, néhányan egyenesen fenyegetésnek kezdték érezni az Uniót. A „liberális demokrácia” pedig szitokszóvá vált.
Chris Stone, az Open Society Foundations elnöke a Politicónak márciusban azt mondta, hogy
„a ma illiberálisnak nevezett autoriter vezetők régóta küzdenek Soros György és a nyílt társadalom eszméje ellen, és Trump győzelme felbátorította őket, hogy még messzebb menjenek el”.
És mivel Soros rendszeresen felszólal az autokratikus rezsimek és a korrupció ellen, egyre több országban kezdték ellenségnek kezelni.
A mumus
Soros szóvivője, Laura Silber a Foreign Policynek azt mondta: Magyarországon Orbán Viktor személyes kampányt indított Soros ellen – előkerültek az összeesküvés-elméletekbe átcsapó vádak arról, hogy le akarja bontani a kerítést, egymillió bevándorlót akar betelepíteni, ráadásul egész hálózatot épített, és még a „brüsszeli bürokraták” is a zsebében vannak.
Forrás: Wikimedia Commons
Romániában Dragnea és pártja okolja minden bajért Sorost. Télen, amikor tömegek tüntettek a korrupció ellen, egy, a kormányhoz közel álló tévében azzal vádolták meg a demonstrálókat, hogy Soros fizette őket: a felnőtteknek 100, a gyerekeknek 50 lejt adott, de még a kutyák is kaptak 30-at (egy lej kb. 67 forint).
Emlékezhetünk rá,
hasonlóan bizarr vádak a magyar kormánymédiában is előkerültek,
amikor arról írtak, hogy Soros György repülővel hozott embereket a Lex CEU elleni tüntetésre. Ahogy Magyarországon, úgy Romániában is viccel válaszoltak: volt, aki pénzt dugott a kutyája ruhájába, más meg olyan transzparenst kötözött rá, amelyen azt kérdezte: „Ki tud 30 lejt euróra váltani?”
A különbség az volt, hogy a nyilvánvaló hazugságért Romániában megbüntették a tévét.
Korrupcióellenes tüntetés Romániában Fotó: MTI/EPA/Dan Balanescu
Egyes csoportok ezen kívül még Sorost vádolják azzal is, hogy miatta tanulnak a melegek jogairól Romániában a középiskolások.
Gabriel Petrescu, a Serendinno Alapítvány vezetője szerint Dragneáék számára is egyértelmű, hogy Soros György nem jelent fenyegetést, de az ellenzék gyengén szerepelt a választáson, és nem akarják őket erősebbé tenni azzal, hogy őket támadják és őket kezelik ellenségként. Ezért vették elő Sorost, de
valójában nem a 87 éves milliárdos a célpont, inkább egy mítoszt építettek köré.
Ez a mítosz sok országban terjed. Az összeesküvés-elméletek szerint Soros György manipulálta a szlovákiai korrupcióellenes tüntetőket, Bulgáriában egy lap liberális terroristának nevezte, Szerbiában a szélsőjobboldali és a oroszbarát médiumokban a Rotschildokhoz kötik, és azt is hangsúlyozzák, hogy zsidó származású, Lengyelországban pedig a kormányzó PiS egyik képviselője a „világ legveszélyesebb emberének” nevezte az ultrakonzervatív Maryja rádióban. Kaczynski pedig egyenesen arról beszélt, hogy a Soros által támogatott szervezetek „identitás nélküli társadalmakat” akarnak.
A „sorosozás” Magyarország mellett Macedóniában a legerősebb.
Itt Nikola Gruevszki bukott miniszterelnök szerint egyenesen „Soros-talanítani” kellene a társadalmat.
Az Oroszország által erősen támogatott Gruevszki azért bukott meg, mert felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyekből kiderült, hogy kormányhivatalnokok visszaéltek hatalmukkal. Az is kiderült, hogy illegálisan újságírókat és ellenzéki politikusokat hallgattak le, ő maga pedig arra biztatta a választási bizottság tagjait, hogy csaljanak a választáson.
Ezek után az orosz propaganda kezdte el azt terjeszteni, hogy Soros beavatkozott a macedón választásokba – ezt pedig átvette az amerikai szélsőjobboldal, majd persze többek között a magyar kormánymédia is. Még egy szervezetet is létrehoztak Macedóniában, „Stop Operation Soros” néven, természetesen orosz támogatással.
Soros Györgyöt ugyanis Putyinék sem szeretik.
Többek között azért támadják, mert terjeszti a szabadságjogok eszméjét a volt szovjet tagállamokban. Ez egyébként nagyjából egybeesik a republikánusok külpolitikai elképzeléseivel, márciusban hat amerikai szenátor mégis a külügyminisztériumhoz fordult, hogy nézzék meg, a szövetségi kormány milyen Soroshoz köthető szervezeteket támogat.
Fotó: MTI/EPA/Andreas Gebert
És sorra jönnek Amerikában is a furcsa elméletek. Szélsőjobboldali médiumok, mint például Trump egyik kedvence, a Breitbart, azt állítják, hogy Soros fizette a Nők Menetén vagy a Séta a Tudományért felvonuláson résztvevőket. Sőt, a Foreign Policy szerint még az is felmerült, hogy Sorosnak köze van Colin Kaepernick NFL-játékoshoz – ő volt az, aki a feketék elleni rendőri erőszak miatti tiltakozásként letérdelt a himnusz alatt, amellyel tüntetéshullámot indított el.
Soros György még Izraelben is ellenségnek számít bizonyos körökben. Egyrészt azért, mert támogatja az Izraelt rendszeresen kritizáló Human Rights Watchot, valamint palesztin és izraeli, a békéért küzdő szervezeteket is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök viszont, a többi autoriter vezetőhöz hasonlóan, nem szereti a civil szervezeteket.
De egy másik oka is van annak, hogy Netanjahu Sorosnak támadt, méghozzá egy másik amerikai milliárdos, Sheldon Adelson.
Ő Soros György egyik nagy ellenfele Amerikában,
rengeteg pénzzel támogatja a republikánusokat.
És erősen támogatja Netanjahut is, az utóbbi időben viszont voltak jelei annak, hogy elfordul a miniszterelnöktől és a még tőle is jobbra álló Naftali Bennett mellé áll. Netanjahu a Háárec szerint azért is támadhatott Sorosnak, hogy jó pontokat szerezzen Adelsonnál. (Fia pedig egészen szórakoztató módon nyilvánult meg a témában.)
Akár Soros Györgyről is beszélgethettek MTI Fotó: Mohai Balázs
Tehát Soros György abban, hogy pénzét politikai célokra is költi és politikai csoportokat is támogat,
nem különbözik más milliárdosoktól:
Adelson mellett meg lehet említeni a jobboldali Koch-testvéreket, vagy épp Robert Mercert, aki milliókkal támogatta Trump kampányát.
A Soros elleni támadások azonban különböznek az őket érő esetleges bírálatoktól. Mark Fenster, a Floridai Egyetem professzora szerint a Soros-ellenes összeesküvés-elméletek hasonlóak azokhoz, amelyekkel korábban a Rotschildokat vádolták, és amely elméletek mögé az antiszemitizmust próbálták elrejteni. A Breitbart például a nácik által is használt retorikával támadta: világot átszövő polipnak nevezték, ugyanúgy, ahogy a nácik a zsidókat a 30-as, 40-es években.
Közép- és Kelet-Európában még hangsúlyosabb ez a párhuzam. Jacek Kucharczyk lengyel szociológus szerint
Soros György ellen modern boszorkányüldözés folyik,
ráadásul olyan országokban, ahol az antiszemitizmusnak komoly hagyományai vannak. Rafal Pankowski, a Never Again antirasszista szervezet vezetője pedig a Háárecnek azt mondta: az, hogy Sorost egy összeesküvéseket irányító központi figurának ábrázolják, beleillik abba a tendenciába, hogy nő az idegengyűlölet, és egyre több a gyűlöletbeszéd. A már idézett Paul Stubbs is egyetért ezzel, a Soros elleni kampányok őt is az antiszemita összeesküvés-elméletekre emlékeztetik.
A magyarországi Soros-ellenes kampánnyal kapcsolatban az izraeli nagykövet is tiltakozó közleményt adott ki, mondván, az
„nemcsak szomorú emlékeket idéz fel, de gyűlöletet és félelmet szít”.
Netanjahu kormánya azonban visszavonatta a bírálatot.
Soros György egyébként saját bevallása szerint a náci uralom alatt átéltek miatt küzd az átláthatóságért, a szólás- és sajtószabadságért, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. Az pedig, hogy az alapítványai mire költenek pénzt, itt böngészhető.
Az uniós vezetők Orbán szavait visszhangozzák, de mégis erőltetik a Soros-tervet, a fővárosban megszűnt a korrupció, Soros adóelkerülés miatt jótékonykodott és már baszni sem lehet úgy, mint régen.
Origo: Brüsszel harcol a Soros-terv végrehajtásáért
„Miközben a brüsszeli EU-csúcson az uniós vezetők sorra visszhangozzák Orbán Viktor szavait, az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtöki döntése azt mutatja, Brüsszel nem adja fel a harcot a kötelező kvóta bevezetéséért. A bizottság döntésével a szolidaritásra hivatkozva a migránsok felső keret nélküli áthelyezését és a befogadásukat ellenző tagállamok szankcionálását teszi lehetővé.”
„A menedéket kérő migránsoknál nem állapíthatnak meg biztonsági kockázatot, viszont felajánlanak nekik négy olyan országot, amelyik kevés embert fogadott be – vagyis olyanokat, amelyek ellenzik a kötelező kvótákat. Közülük a migránsok szabadon választhatnak.” (origo.hu)
Tarlós szerint a fővárosban megszűnt a korrupció, Demszkynek pedig mentális gondjai lehetnek
Tarlós Istvánnal készített interjút Magyar Idők, amelyet a kormánypárti lapok is rendre vezetők cikként szemléztek, olyan címekkel, hogy hét éve nincsen korrupció a fővárosban. Az interjúból ugyanis kiderül, hogy Tarlós arra a legbüszkébb, hogy a budapesti önkormányzatban sokat változott a szellemiség. „Ellenfeleink hiába kiabálnak mindenféle oligarchákról meg korrupcióról, ha visszatekintünk, 2010 óta nem volt a fővárosban ilyen ügyből származó politikai botrány” – mondta.
Tarlós arról is beszélt, hogy Demszky Gábor össze-vissza beszél, és aggasztó az állapota. „A napokban biztosítottam neki egy parkolót itt, a díszudvarban, hogy ha a városba jön, ne kelljen helyet keresgélnie. Nem haragszom rá, mélységesen sajnálom.”
Pörge újra szurkolt a 888-on
Ezt a pályát egyszerűen nem lehet nem szeretni címmel: „Vasárnap hosszú idő után visszatértem Pesterzsébetre, az ESMTK-pályára. Nagyon hiányzott már ez a közeg, tegnap újra megbizonyosodtam róla, hogy nem véletlenül. Csak imádni lehet ezt a csapatot, és főleg ezt a pályát. Mondom ezt úgy, hogy dél-pesti csapatról van szó, balos közegben, ezek mind taszítanak, és mégis…” (888.hu)
A Pesti Srácok arról érdeklődik, hogy szabad-e még baszni
„Mivel meggyőződéses szexista volnék, ezért azt az ellentétet, miszerint a nők egyszerre szeretik különböző haladó portálokon világgá kürtölni afelett érzett fájdalmukat, miszerint „hol vannak az igazi férfiak?”, hogy aztán ugyanezeket az igazi férfiakat jól feljelentsék, mivel „ajánlatot tettek nekik”, azzal oldottam fel magamban, hogy hát az igent tisztelt gyengébbik nem megint nem tudja eldönteni, mit akar. Nyilván kellene melléjük egy férfi, aki két feljelentés között megfogná a megfelelően manikűrözött, ápolt kis kezecskéjüket és segítene ebben (is) eligazodni. Sajnos azonban a valóság sokkal kevésbé vicces.” (Tutiblog a Pesti Srácoktól)
Soros nem jótékonykodott, hanem trükközött a Lokál szerint
„Soros György amerikai milliárdos 18 milliárd dollárt (4716 milliárd forint) utalt át magánvagyonából az általa létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványba (a szervezet világszerte, így Magyarországon is rendelkezik helyi alapítvánnyal). Habár eleinte sokan ezt a spekuláns „jótékony cselekedetének” értékelték, a valóság ezzel szemben az, hogy Soros mindössze el akarta kerülni azt, hogy adót fizessen. Minderre az amerikai Bloomberg hírügynökség hívta fel a figyelmet.” (lokal.hu)
18 milliárd dollárt adott az elmúlt időszakban az Open Society Foundationsnek Soros György. Az alapítvány a második legnagyobb amerikai jótékonysági szervezet lett, csak a Bill és Melinda Gates Alapítvány előzi meg.
A 87 éves Soros György a cégét is átalakította a Wall Street Journal szerint. A befektetésekért felelős vezető már nem neki, hanem az alapítvány befektetési bizottságának jelent. A Soros Fund Management egyébként eleve visszaadta néhány éve a befektetők pénzét, és tulajdonképp családi vállalkozássá vált.
A 18 milliárd dollárt (ez átszámítva kb. 4700 milliárd forint) azonban
a saját vagyonából adta
az alapítványoknak. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy ez a célja, eddig évente adott különböző összegeket. Azt tervezi, hogy élete hátralevő részében, vagy halála után, maradék (eddig 26 milliárd dolláros) vagyona nagy részét is az alapítványnak adja.
A mostani, egyszeri nagyobb adományozással azonban a Bloomberg szerint az is célja, hogy kevesebb adót kelljen fizetnie. Egy 2008-as amerikai törvény ugyanis különadót vet ki bizonyos befektetésekre, amelynek határideje idén december 31. – ezt a legtöbben úgy kerülik el, hogy jótékonysági alapítványoknak adnak a pénzükből.
Az alapítványnak adott pénzt azonban nem befektetésekre szánja.
Nem ő az első, és valószínűleg nem is az utolsó milliárdos, aki jótékony célja fordítja vagyonát. Az ebben úttörőnek számító Bill Gates és Warren Buffett egy felhívást is közzétett, amelyben arra kértek más milliárdosokat, hogy vagyonuk felét adományozzák el. Ehhez már több mint 150-en csatlakoztak.
Buffett egyébként 2000 óta már 46 milliárd dollárt fordított jótékony célokra – vagyonának több mint 70 százalékát. Ha 1994 óta nézzük, akkor pedig Bill Gates vezet, ő közel 60 milliárd dollárt adományozott el.
Szlovákiában már egy ideje sokat foglalkoznak azzal, hogy Magyarország az Európai Uniótól több kritikát kap, mint dicséretet. A szlovák elemzőket és kommentátorokat gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon miért is „lázadozik” Budapest Brüsszel ellen? Mik azok az érzékeny témák, amelyek az állandó vita tárgyát képzik az Európai Unió és Magyarország közötti vitákban?
Lucia Rusnáková a Hospodárske noviny napilapban közölt elemzésében Zuzana Gabrižovával, az Euractiv portál főszerkesztőjével közösen öt olyan kérdésre próbáltak meg választ találni, amelyek szerintük lefedik a Magyarország és az Európai Unió közötti legnagyobb ellentéteket.
Hogyan áll hozzá a magyar kormány a kvótákhoz és a migrációhoz?
Orbán Viktor magyar miniszerelnök már számtalan fórumon hangsúlyozta, hogy a migráció drasztikus következményekkel fog járni Magyarországra nézve. Az Európai Unió Bírósága szeptember elején elutasította az uniós kvótarendszerről szóló magyar-szlovák keresetet. Habár eredetileg 120 000 menekültet kellett volna szétosztani az EU-ban, mindössze 27 000-et sikerült, mivel a bíróság szerint nincs együttműködés a tagállamok között.
Ugyanakkor a Rusnáková rámutatott arra, hogy Budapestet tették meg bűnbakká és kvótarendszer ellenségévé. Orbán továbbra is élénken harcolt a bírósági döntés ellen, miközben Robert Fico szlovák kormányfő elfogadta azt, igaz, ő sem ért vele egyet. Az EU migrációs biztosa, Dimitris Avramopoulos figyelmeztette nemcsak ezt a két országot, hanem Csehországot és Lengyelországot is, hogy ők is bíróság elé kerülhetnek, ha nem változtatnak a magatartásukon.
Gabrižová úgy látta, hogy a magyar miniszterelnököt még ez sem hatotta meg, s továbbra is a migráció negatív következményeiről beszélt és az uniós intézményeket kritizálta, valamint elutasította a „kevert társadalmak létrehozását”. Ez a xenofóbia azonban a jövő évi magyarországi választások kampányának a része. Rusnáková ebben a részben kitért még az Eurostat felmérése is: az EU-ban a menedékkérelmek elutasítása terén Magyarország áll az első helyen.
2017 júniusában már csak 255 személy kért menedékjogot, miközben tavaly júniusban még 4745-an.
Miképp gyakorol nyomást Orbán a civil szervezetekre?
A civil szervezetek jelentik a második nagy ellentétet Budapest és Brüsszel között. Idén júniustól ugyanis a magyar kormány szigorúbb törvényeket vezetett be: az a Magyarországon tevékenykedő civil szervezetnek, amely évenként több mint 23 000 eurónyi (7,2 millió forintnyi) támogatást kap külföldről, köteles regisztráltatnia magát.
Ezenfelül az interneten vagy a sajtóban a magyar állampolgárok tudomására kell hozni, hogy kik támogatják őket. Ha ezt nem teszik meg, akkor akár ki is utasíthatják őket az országból. A kritikusok és az Európai Bizottság szerint a magyar kormány így akarja kontroll alatt tartani az egész civil szektort. Emiatt Brüsszel szintén eljárást indított Budapest ellen, de a kritikákra a magyar kormány továbbra sem reagál.
Gabrižová közölte, hogy amennyiben Magyarország a következő egy hónap során sem fog érdemben válaszolni,
akkor eljárás indulhat Magyarország ellen és ez a sokkal keményebb retorziót jelenti.
Az Amnesty International üdvözölte az EB fellépését egy „olyan törvénnyel kapcsolatban, amely szembe megy az európai joggal.” Rusnáková pedig azt jegyezte meg, hogy az AI továbbra sem tartja be az új magyar jogszabályt.
Milyen problémái vannak Orbánnak a Közép-európai Egyetemmel (CEU-val)?
A szlovák elemző szerző elemzésének harmadik fő területét a Közép-európai Egyetem (CEU) képezte. A magyar kormány mindenben Soros Györgyöt amerikai milliárdost hibáztatja, miközben ő a felsőoktatási intézmény legnagyobb szponzora. A CEU elleni támadások tavasszal vették kezdetüket, és nem sokkal később elfogadták az új felsőoktatási törvényt, amely előírja, hogy a külföldi egyetemeknek egy kampusszal kell rendelkezniük, illetve a magyar kormánnyal egy együttműködési szerződést kell kötniük.
A CEU-nak viszont nincs anyaintézménye az Egyesült Államokban, így nagy az esélye, hogy el kellene hagynia az országot. A magyar kormány lépése több tízezres tüntetéseket idézett elő az országban, valamint rengeteg bírálatot váltott ki a nemzetközi szervezetek részéről. Rusnáková azt írta, hogy a CEU számára a kiutat jelentheti az amerikai a New York-i Bard College-dzsal kötött együttműködési memorandum.
Ugyanakkor Palkovics László magyar államtitkár azt nyilatkozta, hogy nem elég, ha együttműködési memorandumot írtak alá a felek, és ezért még korántsem biztos az egyetem jövőbeli helyzete. A Soros elleni harc második fő eleme az országszerte kirakott plakátok és médiában szereplő reklámok, valamint a következő nemzeti konzultáció. Budapest ugyanis minden eszközzel meg akarja akadályozni, hogy „Soros nevesen a végén”.
A visegrádi együttműködés jelenti az alternatívát?
A magyar kormány előszeretettel azt kommunikálja, hogy
„az EU felől érkező keményebb fellépés a V4-ek közötti szoros együttműködést hozza magával”.
Továbbá ezt bizonyítja szerintük az uniós belügyminiszterek október eleji közös nyilatkozata, amelyben továbbra is ellenezték a migránskvótákat és helyette a határvédelmet helyezték előtérben.
Azonban Gabrižová úgy vélte, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közvetítő szerepet tölt be a V4-nek és a nyugati tagállamok között, és mindent megtesz azért, hogy az EU-ban egységessé váljon a migrációs politika. Magyarországot és Lengyelországot igyekszik elszigetelni, ezért is nyit Csehország és Szlovákia felé. Ugyanakkor ezen a téren nagyon szorítja az EB-t az idő: Európa politikai térképét jelenleg átrajzolás alatt van, elég csak az osztrák választások eredményére gondolni.
Továbbra is szövetségesek maradnak a magyarok-szlovákok?
Budapest és Pozsony együtt harcol a kettős minőségű élelmiszerek ellen, vagyis Fico és Orbán igyekszik véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a külföldi élelmiszervállalatok ugyanazon márkák esetében a gyengébb minőségű áruikat dobják a kelet-közép-európai országok piacaira. Ezzel párhuzamosan együttműködnek a környezetvédelem terén – létezik egy közös nemzeti park projekt – és a magyar diplomácia támogatja azt is, hogy az Európai Gyógyszerügynökséget Londonból a szlovák fővárosba költöztessék át. Vajon akkor mostantól Magyarország és Szlovákia „elválaszthatatlan partnerek” lettek? -tették fel a kérdést az elemzésben.
Gabrižová válasza erre az, hogy
1993 óta soha nem vOLT OLYAN JÓ A MAGYAR-SZLOVÁK VISZONY, MINT MOST
Mérföldkő. Ifjúkommunista bagázs. Nem éppen kedvezően. Csodagyerek.
Újabb kirohanás az Origón, ezúttal egy 444-cikk miatt
„Vasárnap délelőtt újabb mérföldkőhöz érkezett ízléstelenségben a 444 nevű Soros-blog. A lap egyik újdonsült keresztény szakértője a világban és Európában teret nyert keresztényüldözést figurázta ki olyan módon, hogy lám-lám, itthon is megjelentek ennek a folyamatnak a jelei, és ezt kormánypárti politikusok parlamenti inzultálásaként jelenítette meg. A provokatív írásokat futószalagon gyártó újságíró tíz videót mellékelt cikkében, ahol az általa kereszténynek tartott honatyákat zaklatták az ellenzéki média munkatársai. Nagyon úgy néz ki, hogy eldőlt az idei Gőbölyös Soma-díj – a szerző fő esélyessé vált a liberális kisértelmiségiek bohócdíjára 2017-ben.”
A Pesti Srácok bloggere a Momentum programjáról
„Mert ezek a rendkívül okos kisgyerekek és az elmúlt 27 év meghaladásának jegyében újraélesztett MDF–SZDSZ-es panoptikum legcukibb tagjai végre felismerték úttörő módon, hogy br. 500 ezer fölött már GAZDAG vagy, és ezért 25%-os SZJA-val fogják sújtani a béredet. De NE aggódjon senki, mert mindenki boldog lesz, még TE is, akinek egy pirinyót több áldozatot kell vállalnia, hiszen neked semmiség, max. évente nem 3x mész el a Cook-szigetekre sárkánydeszkázni, hanem csak kétszer. Elvégre a br. 500 ezer az nettóban, egy egyedülálló fiatal esetében olyan 300 ezer, ami ugye – és akkor gondoljunk azokra, akiknek az apuci nem vett öröklakást pesti panorámával, Andriska – abból levonva a megélhetések mindennapos költségei, marad is az embernek közel 100 ezer forintja havonta mindenféle olyan úri huncutságokra, mint sör, tornacipő, hetiválasz.
Ezt a pénzt akarja a Momentum Mozgalomnak nevezett ifjúkommunista bagázs szépen elvenni tőled és odaadni a „rászorulóknak”. Illetve a lófaszt odaadni, csak politikusként szépen elvenni, maszatolgatni vele, jóembert játszani, sokgyerekes, sok éve munkanélküli cigány családoknak adni, aztán azt füllenteni, hogy a leállított stadionépítésekből folyt be a rá való.”
A Lokál a Soros György elleni összeesküvés-elméletek kapcsán
„Nem Magyarország az egyetlen hely, ahol Soros György neve része a napi aktuálpolitikának – ahogyan azt az ellenzék állítja. Tucatnyi országban emlegették már botrányok közepette a milliárdos spekuláns nevét – nem éppen kedvezően.”
A Magyar Idők véleménycikke az osztrák választásról
„Ausztria ugyanis Magyarország egyértelmű szövetségese, nemcsak az EU-n belüli véd- és dacszövetség okán, de a kétoldalú viszonyok is kiemelkedően fontosak. A stabil és kiegyensúlyozott Ausztria számára a sikeres Magyarország igazi ajándék, és fordítva is így van. Nem visegrádi ország, s nem is lenne jó kibővíteni ezt a nagyon szépen fejlődő együttműködést a négy ország között, de a friss, közép-európai ötletekre és megoldási javaslatokra nyitott Ausztria mindenkinek segítene, a megrekedt EU-nak és a kitörésre váró és vágyó V4-nek is.”
Szégyellnie kellene magát a magyar kormánynak a menekültek kezelése miatt, nem pedig büszkének lenni – ezt mondta az Amnesty International főtitkára, Salil Shetty. A FüHü-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultációt a választási kampány részének tartja, a civiltörvény nincs összhangban a nemzetközi joggal, a démonizálás politikája miatt pedig az emberi jogok szabadesésbe kezdenek. Salil Shettyt arról is megkérdeztük, hogy valóban Soros-ügynök-e.
Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára
Az Amnesty International is előkerült az úgynevezett nemzeti konzultációban. Mit gondol erről?
Ez az úgynevezett nemzeti konzultáció olyan, mintha a kormány választási kampányának része lenne.
Nem tényeken alapul, hanem fikción.
Az Amnesty Internationalt azért említik benne, mert ez is része a kormány kampányának, hogy ellehetetlenítsen minden független hangot, kritikát, minden ellenőrző mechanizmust.
A konzultációban az Amnesty úgy szerepel, mint akik többször követelték Ahmed H. szabadon bocsátását. A férfit a röszkei zavargás után azzal vádolták, hogy megafonba beszélt és „szilárd tárgyakat” dobott a rendőrök felé. Ezért terrorcselekménnyel vádolták, amit az Amnesty „megalapozatlannak és abszurdnak” tart. A szíriai férfit első fokon 10 évre ítélték, másodfokon viszont megalapozatlannak találták az ítéletet és új eljárást rendeltek el.
Ahmed pere kezdettől fogva nem volt tisztességes, mert már a befejezése előtt a kormány drága kampánnyal akarta bizonyítani, hogy terrorista. Már akkor, amikor még tartott a per. Ez durva megsértése minden nemzetközi szabálynak. És, ahogy tudja, ezt el is utasította a bíróság. A megismételt eljárás október végén kezdődik. Ebben a kontextusban került elő az Amnesty. Nem vesszük ezt komolyan. Hálás vagyok nekik, hogy ekkora publicitást biztosítanak az Amnestynek.
A kormány azt mondja, hogy az Amnesty International a Soros György-féle „álcivil szervezetek” közé tartozik, amelyek a Soros-tervet akarják végrehajtani, a képviselőik pedig az ő ügynökei. Ön Soros-ügynök?
(nevet) Nem vagyok biztos benne, hogy mi az a Soros-terv, vagy mi az, hogy Soros-ügynök. Az Amnestyvel kapcsolatban az a jó, hogy mi olyan hétköznapi emberek globális mozgalma vagyunk, akik mindenhol kiállnak az emberi jogokért. Bevételünk több mint 95 százaléka a tagjainktól jön. Több mint 7 millió tagunk és aktivistánk van a világon, akik kis adományokkal segítenek minket.
Kapunk némi pénzt alapítványoktól is, köztük a Nyílt Társadalom Alapítványtól, de ez csak töredéke a bevételünknek, nincs igazán jelentősége.
Mit gondol általánosságban a civil szervezetek elleni kampányról?
Több lépésből állt a kampány. Orbán miniszterelnök már 2014-től különböző módokon támadja a civileket. 2014-ben ott voltak azok a szervezetek, amelyek a Norvég Alaptól kaptak pénzt. Akkor őket támadták, vizsgálták. Amikor a bíróságra kerültek ezek az ügyek, mindről bebizonyosodott, hogy hamis.
Aztán meghozták a törvényt a civil szervezetekről, amelyet az orosz külföldiügynök-törvényről mintáztak. Persze, hogy nem értünk vele egyet, mert ellentmond a magánélethez való jognak, az egyesülési szabadságnak. Megbélyegez szervezeteket. Megtagadjuk a betartását, 22 másik civil szervezettel együtt panaszt tettünk az Alkotmánybíróságnál.
A törvény nincs összhangban a nemzetközi joggal. Ellentmond minden alapelvnek, amelyért az Amnesty harcol.
Ezért országosan és nemzetközi szinten is küzdünk ellene.
A legutóbbi éves jelentésükben azt írták, hogy a magyarországi helyzet a leginkább csalódást keltők közé tartozik. Miért gondolják így?
Ha az 1990-es éveket nézzük, az első évtizedet a vasfüggöny lebontása után, akár egészen mintegy 10 évvel ezelőttig, nagy volt az optimizmus Magyarországot illetően. A magyar fiatalok kitűntek a világ minden részén, rengeteg volt a sikertörténet.
Amit viszont a legutóbbi Orbán-korszakban látunk, az a támadás az igazságszolgáltatás, a média, a civil társadalom ellen. A legrosszabb megnyilvánulása ennek természetesen a muszlimok és migránsok elleni támadás volt.
Ez nem csak csalódást keltő, hanem szégyenletes is. Egy országnak, amelyik nem tiszteli a világ legsérülékenyebb embereinek a jogait, szégyellnie kellene magát. Pontosabban, nem is az országnak, mert meg kell különböztetnem a magyar embereket a rezsimtől, amelyik ezt a képet közvetíti Magyarországról.
Ahelyett, hogy szégyellnék magukat azért, amit tesznek, azt mondják, milyen büszkék,
hogy távol tartják a menekülteket. A magyar kormánynak minimum bocsánatot kellene kérnie, amiért nem tiszteli a legsebezhetőbb emberek jogait és az irántuk való kötelességet.
A jelentés 2016-ról szólt, azóta már eltelt néhány hónap. Hogy változott a helyzet? Jobb lett vagy rosszabb?
Mindent egybevetve, a civilek elleni támadásokat, azt, ahogy a menekültekkel bánnak, a támadásokat a szólásszabadság és mindenféle kritika ellen, azt mondanám, hogy rosszabb lett.
Ha a menekülteket nézzük, nos, alig jönnek már menekültek. Így aztán nincs ki ellen eljárást indítaniuk… De az emberek azokban a konténertáborokban szenvednek. Elhanyagolható azok száma, akiknek a menedékkérelmét feldolgozták, 2500 emberről beszélünk az első hat hónapban. Nincs kit visszaküldeni, mert nem engednek be senkit. Ez biztosan nem jobb azoknak, akik menedékjogot akarnak kérni.
Említette a szólásszabadságot: mit gondol a sajtószabadság helyzetéről Magyarországon?
Amennyire tudom, az olyan sajtótermékeknek, amelyek próbálnak független hangon szólni, és amelyek kritikusak a kormánnyal, alig van mozgásterük. És a kormány mindent meg is tesz, hogy ne lehessen hallani a kritikus hangokat.
Ez nem különbözik a civilek helyzetétől.
Mindenkit, aki kritikus a kormánnyal, és ellenőrizné a tevékenységét, valahogy elhallgattatják.
A világban terjed a populizmus, miért tartja ezt problémának?
Általánosságban nézve ez abból a szempontból probléma, ahogy a társadalmak fejlődnek, működnek, probléma a demokráciák jövőjére nézve. Az Amnestynek viszont az emberi jogokra gyakorolt következmények miatt probléma.
Persze, beszélhetünk Dutertéről meg Erdoganról, de az tény, hogy Magyarország egy nyugat-európai ország. Európa szívében van. Nem lehet a Fülöp-szigetekhez vagy Oroszországhoz hasonlítani.
Populizmus helyett mi egyébként a démonizálás politikája kifejezést használjuk, amikor valaki emberek egy csoportját, például a menekülteket vagy a romákat bűnbaknak kiáltja ki, támadást indít ellenük, hogy elterelje a figyelmet arról, amit tenni kellene az országban, és szájkosarat tesz mindenkire, aki nem ért egyet vele.
A démonizálás politikájának az a következménye, hogy az emberi jogok szabadesésbe kezdenek.
Beszéljünk akár az egyesülési szabadságról vagy a szólásszabadságról, ezeket mind fenyegetik vagy támadják.
Soros. Botrányról botrányra botladozott. Gyomoridegtől fojtogatva. A létezés legfontosabb kérdése. 6 kilótól.
Jurák Kata a katalán népszavazásról a Pesti Srácokban
„A milliárdos tőzsdespekuláns évek óta bomlasztja a spanyolokat, 2014-ben például az ő támogatásával törtek ki az “idegengyűlölet és az euroszkepticizmus” elleni tüntetések az EP-választások előtti napon. Soros ideológiájához igen közel állnak a katalánok, akik nem rendelkeznek közös etnikai eredettel. 1950 és 1980 között közel 3 millió bevándorló érkezett és választotta lakhelyül Barcelona ipari vonzáskörzetét; igaz, ekkor külső tényezők is befolyásolták a folyamatot. A bevándorlással kapcsolatban kialakított integrációs politika segítette az autonómia megszilárdítását: a katalán nemzetet tágan értelmezik, így sikerült hatástalanítani a belső kohéziót gyengítő tényezőket.”
„A Soros által pénzelt szervezetek közül jó néhány fittyet hányva a törvényekre, jogállamiságra, agresszív, anarchista módszerekkel próbál érvényt szerezni akaratának. A “budapesti tavasz” tüntetésein pallérozódott olvasóink már tudják: az is a forgatókönyv része, hogy mindehhez középiskolásokat és egyetemistákat mozgósítanak. A múlt héten legalább tízezer középiskolás és egyetemista vonult utcára Barcelonában, hogy a madridi kormány szigorú fellépése ellen és a katalán függetlenség mellett demonstráljon.”
Az Origo Botka lemondásáról
„Botka László legnagyobb botrányát luxuséletmódja okozta. Miután lebuktatta a Ripost, bekerült a luxuskaróra és 300 négyzetméternyi telekrész is Botka Lászlónak, a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének a javított vagyonbevallásába. A saját pártjában egy ideje „Rolex Lacinak” nevezett politikus a luxusautóját viszont még mindig nem vallotta be. Pedig ő az üzembentartó. Ezenkívül Botkának három lakó- és egy üdülőingatlanban van tulajdonrésze.”
„Olvasói vélemény” a 888-on Botkáról
„Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Botka László lemondott a miniszterelnök-jelölti pozíciójáról. Tudjuk, hallottuk, láttuk. A kamerák előtt toporogva, egyik lábáról a másikra állva, szorongva, elfogódottan, gyomoridegtől fojtogatva, remegve mondta mikrofonba, amit megírt előre magának a hétvégén.”
Bogár László Németországról a Magyar Hírlapban
„A német társadalom legsúlyosabb kihívása ugyanis az, hogy mindenféle értelemben elvesztve történelmi identitását, egyre kevésbé képes értelmezni saját létét. A fizikai élvezetek minél magasabb szintű kielégítésére alkalmas anyagi javak öncélú felhalmozása a létezés legfontosabb kérdésévé vált, akár azon az áron is, hogy ezzel hosszú távon önmagát számolja fel. A Replacement Migration című, 2000-ben napvilágot látó ENSZ-tanulmány már akkoriban leírta, hogy ha Németország azt akarja, hogy 2050-ben is legalább négy aktív kereső jusson egy időskorú (65 év feletti) eltartottra, és nem változtat saját reprodukcióján, akkor ehhez 1995 és 2050 között legalább 188 millió migránst kellene befogadnia.”
Uborkadiéta a Riposton
„Az uborka tökéletes választás egy diétához, mert nagyon kevés szénhidrátot tartalmaz, viszont tele van rostokkal, valamint a szervezet számára fontos vitaminokkal és nyomelemekkel. Ezt a diétát akár két hétig is csinálhatod, már ennyi idő alatt nagy változásokat érhetsz el. 6 kilótól is megszabadulhatsz, és még koplalnod sem kell, mert az uborka mellett (amit minden mennyiségben fogyaszthatsz) még sok finomságot is ehetsz. Karcsúsodj és méregteleníts ősszel ezzel a szuperhatékony programmal!”
Ma a Móricok és a Mauríciák ünneplik névnapjukat. És már a lapszemle is megérkezett. Friss, ropogós. Vegyék, vigyék!
Magyar Nemzet: Szokatlanul sok földgáz van a tározókban
Továbbra is gyors ütemben zajlik a hazai kereskedelmi földgáztárolók feltöltése, naponta körülbelül 18 millió köbméterrel gyarapodik a készlet. A befogadók töltöttsége már megközelíti a 60 százalékot, ami szokatlan – írja a Magyar Nemzet.
A lap úgy tudja, hogy a kormány nem a magyar lakosság számára halmozta fel a tartalékok jelentős részét, hanem az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom részére végez bértárolást. A kormány még július elején állapodott meg az orosz állami gázmonopóliummal a gáz magyarországi betárolásáról. Azt nem közölték, hogy mekkora gázmennyiség befogadásáról szól a szerződés, de a Magyar Nemzet információi szerint egymilliárd köbméter gáz bértárolásáról lehet szó.
Népszava: Uniós biztos: nem tudok Soros-tervről
Bár akadnak, akik az Európába vezető migrációs utakat használják törvényellenes céljaik elérésére, nagyon fontos, hogy megkülönböztessük őket a valódi menedékkérőktől, akiket viszont nem szabad biztonsági kockázatként kezelni, mivel azzal éppen a terroristák elleni munkát veszélyeztetnénk – mondta a Népszava beszámolója szerint Julian King uniós biztonságért felelős biztos budapesti háttérbeszélgetésén.
Julian Kinget megkérdezték, mi a véleménye arról, hogy Magyarország alig-alig fogad be menekülteket. Az uniós biztos úgy fogalmazott, ez így nem merült fel Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott tárgyalásain. A Népszava rákérdezett arra is, mit gondol arról, hogy a magyar kormánypropaganda szerint Brüsszel menekülteket akar betelepíteni. „Nem tudok ilyenről” – mondta az uniós biztos.
Kérdésre válaszolva Julian King elmondta azt is, hogy a magyar kormányzati szereplőkkel folytatott tárgyalásain nem merült fel Soros György neve, továbbá nem tud semmilyen „Soros-tervről” sem.
Magyar Idők: Migránsvédő tolmácsokat toboroz Soros hálózata
Számos jel utal arra, hogy a Soros György által támogatott szervezetek az utóbbi években jelentős hatást gyakoroltak a hatósági fordító és tolmács szakmára: tanulmányokban, egyetemi előadásokon terjesztik nézeteiket, s mindezt nehéz nem összekapcsolni azzal a hírrel, hogy tavaly tíz tolmácstól vált meg elfogultság miatt a bevándorlási hivatal. Figyelemre méltó az is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok fizetési listáján szereplő Menedék Egyesület ismét meghirdette migrációs szakembereknek szóló képzéseit a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület – írja a Magyar Idők.
A Soros-hálózathoz köthető személyek és szervezetek visszatérő vendégei az egyetemek, például a BME tanrenden kívüli programjainak a tolmácsképzésben a lap szerint.
Magyar Hírlap: Népességrobbanás várható Afrikában
Egyértelműen erősödni fog az Afrikából Európába irányuló migrációs nyomás az előttünk álló években, és a Európai Uniónak nem az ezzel összefüggő tűzoltással kellene foglalkoznia, hanem a migráció külső dimenziójával kapcsolatos felkészülési feladatot kellene elvégeznie – mondta a Magyar Hírlapnak Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, aki szerint értelmetlen a migráció belső dimenziójával kapcsolatos, unión belüli ellentétek élezése.
Orbán Balázs szerint a migrációs potenciál egyelőre jóval nagyobb a térségben, mint a valódi migráció. Afrika esetében komoly népességrobbanással kell számolni, a negyvenhét legkevésbé fejlett ország közül harminckettő Afrikában található, és ezek lakossága 2050-re megduplázódik – mondta a lapnak a főigazgató.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
