Egy olyan vállalkozásba fektetett pénzt, amely a mobilbankolást akarja megkönnyíteni.
15 éve nem volt ilyen Argentínában, hogy Soros a reálgazdaságba fektette volna a pénzét – így büszkélkedett a 30 éves Pierpaolo Barbieri, aki Buenos Airesben indította meg vállalkozását.
A Reuters szerint 1999 és 2003 között a legsikeresebb latin-amerikai startupok közül több argentin volt, csak aztán Cristina Fernandez elnök olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek elriasztották a külföldi befektetéseket, egyfajta gazdasági nacionalizmus jellemezte Argentínát és ennek következtében a
mélypontra zuhant a vállalkozási kedv.
A mostani elnök, Mauricio Marci jóval inkább támogatja a vállalkozásokat és egyáltalán nem zavarja az, ha a pénz ehhez külföldről érkezik. Így egyre több a befektetés, sőt, sokan már Argentínát tartják ilyen szempontból az egyik legvonzóbb országnak Dél-Amerikában.
Egy kecskeméti fórumon beszélt erről. Szerinte ezt egy vagy két újságcikkre alapozza a kormány.
A magyar uniós biztos, Navracsics Tibor azt mondta az N1TV tudósítása szerint, hogy újságcikkeket az Európai Bizottság nem szokott munkaterv részévé tenni. Arról is beszélt, hogy a bizottságnak a migrációs kérdéssel kapcsolatos lépései már nagyjából 2014-ben megfogalmazódtak.
Navracsics Tibor nem először beszélt arról, hogy a Soros-terv nem létezik, az csak kampányfogás. Szeptemberi hasonló kijelentése után Semjén Zsolt gyakorlatilag hazaárulónak nevezte. Erről most Navracsics Tibor azt mondta:
nem örül, ha hazaárulónak nevezik, és szerinte Semjén is tudja, hogy nem az.
A fórumon Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy sokszor úgy beszélnek az Európai Unióról, mintha külpolitika lenne, és a kormány egy külső hatalommal veszekedne.
Rogán Antal szerint olyan is van, hogy „Soros-média”, és örült a Népszabadság bezárásának.
A kongresszus korábbi eseményeiről itt, itt és itt olvashat.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter viccel próbálta kezdeni beszédét, de nem aratott sikert. Ezután szinte végig Soros György nem létező tervéről és hálózatáról beszélt.
Szerinte az igazi ellenség a határon túlról fenyeget,
a Soros-birodalom „mindennel szembemegy, ami nekünk szent és fontos, és a rombolást tűzte ki célul”. Azt állította, hogy „Soros médiája” nem beszél az európai terrorhullámról, tagadja a „no-go zónák” létét. Szerinte „Soros-birodalom hadosztályaival” szemben bátornak kell lenni, és együtt kell elvégezni a munkát. Azt ígérte, hogy ehhez „hétről-hétre” szállítani fogják a muníciót.
Beszélt a Jobbikról is: megkérdezte, mikor indítanak kamiont a Pride-on, és hogy Vona Gábor mikor szólítja fel a tagságot, hogy szavazzanak Gyurcsány Ferencre. Azt is mondta, hogy
örült a Népszabadság megszüntetésének.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy célokra van szükség a sikerességhez, és
„az országot nem lehet úgy irányítani, mint egy részvénytársaságot”.
Szerinte a kormány a legversenyképesebb országot akarja felépíteni. Azt is mondta, hogy az ország csődben volt, de mára megbecsült lett.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Németh Szilárd szerint az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel, és „szétesett, mint a Riga-lánc.” Ő is sorosozott egyet, szerinte Soros György „benyújtotta a tervét”, Simicska Lajos pedig „felvásárolta a Jobbikot”, a baloldalon meg „mindenki Gyurcsány kottájából játszik”.
Utána Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a vizes világbajnokság sikeres megrendezéséről beszélt.
Kihallgathatja a rendőrség Gyurcsány Ferenc feleségét; Soros György Magyarország zaklatója; aki meleg, az pedofil; Medveczky Ilona szenved – a kormánypárti sajtó alternatív valóságából szemléztünk.
Az Origo a Czeglédy Csaba elleni nyomozásról
„Két hét múlva kihallgatja az ügyészség Dobrev Klárát a Czeglédy-Csurcsány-botrány (az elütés az eredeti szövegből való) ügyében – tudta meg az Origo. Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök felesége az után került képbe, hogy kiderült, az Altus Zrt. több kölcsönt is adott az előzetesben ülő baloldali politikus cégének. Mint arról portálunk is beszámolt, Gyurcsány feleségének a cége nem baráti kölcsönt adott az előzetesben ülő Czeglédy Csabának, így az üzletszerű tiltott pénzintézeti tevékenység gyanúja is felmerülhet az Altus Zrt.-vel szemben.”
A Magyar Idők publicistájának a zaklatási ügyekről is Soros György jut az eszébe
„Magyarországnak is van egy zaklatója: Soros György. Elsőre joviális, ősz öregúrnak látszik, ám a jámbor külső mögött spekuláló, ravasz kandúr lapul. Kapunyitásra vár. Arra, hogy kitárulkozzunk, és „szobára” jöhessenek az ő komálósai, mert állítólag úgy, együtt az igazi… Csakhogy mi, zaklatottak se most jöttünk a hat húszassal!
Minket nem vesz le a gazdag bélyeggyűjteményével… Lesz viszont sok millió tanúnk, gyűjtjük az aláírásokat. Tartok tőle, a végén Soros lesz zaklatott.”
A Pesti Srácok bloggere a Kerényi-botrányról
„A zaklatásos performansz legújabb – hazai – eleme, hogy egy bizonyos Kerényi Gáborról is kiderült, hogy fiatal fiúkat zaklatott pályája során, mi több, az is, hogy ez rendszeres dolog volt nála. Kerényi az Operett Színház igazgatója, főrendezője, atyaistene volt sokáig. Most azután jól kirúgták, illetve „nyugdíjba vonult”. Teljesen magától – nyilván. Ez az ember – libsi vélekedés szerint – halmozottan hátrányos helyzetű és elnyomott. Egyrészt zsidó az istenadta, másrészt pedig buzi. Szakszóval pederaszta. (Ha biciklizik akkor velocipederasza. Bocs.)”
A Ripost egy betegségről
„Nem kímélte a betegség Medveczky Ilonát sem! A 76 éves díva hetek óta szenved a kínzó tünetektől. És úgy tűnik, még nincs vége megpróbáltatásainak!
„Két héttel ezelőtt csúnyán megfáztam. Be is lázasodtam, alig volt hangom, fájt mindenem. De a munka nem állhat meg a betegség ellenére sem egy ekkora házban. Nem tétlenkedtem, folytattam a napi teendőimet, ami nyilván nem tett jót az amúgy is legyengült szervezetemnek” – kezdte a Ripostnak a táncművésznő, akinek azóta súlyosbodtak tünetei.”
Vasárnap este szélvészként száguldott végig a magyar sajtó nagy részén a legújabb offshore-botrány. Amint azt a Független Hírügynökség is megírta, a Paradise-iratok néven kiszivárgott, 13,4 millió aktából álló adattömeg feldolgozásában számos ország oknyomozó újságírói vettek részt, hazánkat a Direkt36 portál munkatársai képviselték.
A Magyar Távirati Iroda, melynek hírei valósággal felszántják az országot, aznap este több hírben is foglalkozott az offshore-botránnyal, nem feledkezvén meg annak közlésétől sem, hogy több ismert személy is belekeveredett az ügybe. Megtudhattuk, hogy az adóelkerülésre szakosodott cégek között Trump egy munkatársa, illetve II. Erzsébet vagyonkezelője is szerepelt.
Az MTI arról diszkréten hallgatott, hogy az ügynek magyar vonatkozásai is vannak. A lista azóta bővült, és a napokban feltehetőleg újabb cégek és személyek nevei kerülnek elő, de azt már vasárnap este is tudni lehetett, hogy cégeik révén
Demján Sándor és Andy Vajna mellett Nagy István, Magyarország berni nagykövete is érintett.
Utóbbi személy talán kevéssé ismert a szélesebb közönség előtt, róla most csak annyit, hogy Orbán Viktor jó barátja, ő az, aki néhány évvel ezelőtt, máig rejtélyes svájci vonatútja során állítólag útitársa volt a miniszterelnöknek.
Szerepelt még Soros György egyik cége a listán, de a MTI rá sem vesztegetett egyetlen szót sem. Lehet, még az elsőszámú közellenségnek kikiáltott milliárdos nevének említésével sem akarták bolygatni, hogy az ügynek magyar vonatkozásai is vannak.
Közbevetőleg jegyeznénk meg, hogy az offshore nem ördögtől való dolog, a legtöbb országban, így Magyarországon sem tiltja törvény. Legföljebb a jó erkölcsbe és a gyakorta hivatkozott polgári erkölcsbe ütközik, lévén ezeknek a cégeknek egyetlen céljuk van: a kreatív adózás, magyarul a fizetendő adó jelentős csökkentése, adott esetben nullára való redukálása.
A Magyar Távirati Iroda nem tartotta fontosnak, hogy az ügy magyar vonatkozásait is megemlítse a magyar emberek előtt.
Pedig a magyar embereknek jogukban állna tudni arról, hogy mi történik a világban és Magyarországon. A közmédia, melynek az MTI egyik kiemelt szereplője, idén mintegy 80 milliárd forintot kap az adófizetők pénzéből, és a hírek szerint jövőre ennél is több pénzből gazdálkodhat. Ezt az összeget nem azért dobják össze a magyar adófizetők, hogy elhallgassák előlük az információt, megmásítsák a valóságot. A közmédiának az lenne a dolga, hogy vállalt feladatát pártatlanul és magas szakmai színvonalon ellássa. Másképp fogalmazva: nem azért ad a magyar állam a magyar emberek pénzéből ennyi pénzt a közmédiának, hogy az valamelyik párt – jelen esetben a kormányzó erő – érdekeit képviselje, hanem azért, hogy objektíven tájékoztassa az embereket.
Az, hogy Andy Vajnát, vagy éppen Magyarország Orbán-közeli svájci nagykövetét megemlítsék, nem mérlegelés kérdése, hanem szakmai és morális alapvetés. Jelen esetben a közmédia vállalt feladatának nem tett eleget, rosszul gazdálkodott az adófizetők pénzével, mert nem arra költötte, amire a megrendelő adta.
Ismét rengeteg dokumentumot szivárogtattak ki arról, hogyan mentik a világ legbefolyásosabb és leggazdagabb emberei titokban adóparadicsomokba a pénzüket. II. Erzsébet brit királynő, illetve a Trump-adminisztráció több tagja is érintett a Paradise Papers névre keresztelt dokumentumok szerint. Csakúgy, mint a Panama-papíroknál, itt is előkerültek magyar szereplők.
Több mint 100 médium érintett a nyomozásban, amely befolyásos üzletemberekről, politikusokról, sportolókról és művészekről rántja le a leplet, akik adóparadicsomokban rejtették el a vagyonukat. A dokumentumok két offshore cégtől származnak, és a német Süddeutsche Zeitung szerezte meg őket, amely az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezettel együtt dolgozta fel az adatokat.
A Paradise Papers néven emlegetett projektből kiderül többek között, hogy:
II. Erzsébet magánvagyonából 10 millió fontot fektettek Kajmán-szigeteki alapokba,
a Donald Trumpot körülvevő politikusok és tanácsadók kiterjedt offshore-hálózatot működtettek, amelybe még Vlagyimir Putyin orosz elnök köréhez kapcsolható cégtől is érkezett pénz,
a Twitterhez és a Facebookhoz orosz állami pénzügyi intézetektől érkeztek dollárszázmilliók,
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pénzügyi tanácsadója Kajmán-szigeteki pénzalapot üzemeltetett,
multinacionális cégek, köztük a Nike és az Apple agresszív adóelkerülést folytattak,
kiterjedt offshore-hálózaton keresztül tették rá a kezüket az orosz milliárdosok angol futballcsapatokra.
A nyomozást egy éven keresztül 380 újságíró végezte, és a BBC beszámolója szerint a következő héten további leleplezések látnak majd napvilágot.
Csakúgy, mint a 2015-ben közzétett Panama-papíroknál, most is volt magyar résztvevője a munkának: a Direkt36 kutatásai szerint a több mint 13 millió kiszivárgott dokumentumban ismét feltűnnek hazai szereplők. Ezúttal politikusok nem érintettek, de előkerültek információk többek között Nagy István svájci nagykövetről, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó, tíz éve megszüntetett offshore-cégről, és az iratok tartalmaznak részleteket Soros György offshore-érdekeltségeiről is.
Folytatjuk…
A sokszor álhírek gyártásával vádolt alt-right hírportál, a Daily Caller alapján a 888, majd az alapján az MTI is Soros-pénzek és terrorista csoportok kapcsolatáról ír, ami az egész kormánypárti médiát bejárta vezető hírként. De volt böszme Gyurcsány és a népe sorsát mindenek fölé helyező Orbán is.
„Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa (Open Society Foundations) több amerikai alapítvánnyal együtt több millió dollárt adományozott olyan muzulmán egyesületeknek, amelyeket azzal vádolnak, hogy radikális iszlám mozgalmakkal vagy terroristának minősülő szervezetekkel is összeköttetésben állnak – írja a 888.hu hírportál.
A magyar portál a The Daily Caller konzervatív amerikai hír- és véleményportálra cikkére hivatkozva azt írja: muszlim csoportok – köztük az Islamic Relief Worldwide -, amelyek működését néhány ország betiltotta a Hamász és más terrorszervezetek feltételezett támogatása miatt, több millió dollárt kaptak vállalati jótékonysági szervezetektől (köztük a GE Foundationtől), közösségi alapítványoktól (például a Silicon Valley Community Foundationtől) és független alapítványoktól, köztük Soros György Nyílt Társadalom Alapítványától.” (az elírás az eredeti szövegben található)
Reményt adnak a visegrádi országok – Alain de Benoist a Mandinernek
„Korántsem rendelkezem mindenre kiterjedő tudással azzal kapcsolatban, hogy mi történik Magyarországon, ugyanakkor Orbán Viktor példája rendkívül érdekesnek tűnik számomra, és nagy figyelemmel és rokonszenvvel követem a javaslatait. Azzal, hogy kritikával illette az öngyilkos migrációs politikát, melyet a brüsszeli intézmények a népek akarata ellenére fogadtak el, és melynek ő bátran ellenállt, Orbán Viktor bebizonyította, hogy mindenekelőtt a népe sorsával törődik: tudja jól, hogy azért választották meg a magyarok, hogy megvédje Magyarországot, annak identitását és biztonságát, és nem azért, hogy átültesse a gyakorlatba azokat a kártékony nyugati ideológiákat, melyeket elő akarnak írni neki. Ami az „illiberális demokrácia” fogalmát illeti, melyet ugyancsak rendkívül érdekesnek találok, nyilvánvalóan el kell mélyíteni azt.”
Pesti Srácok: Nemzetárulás és lopás: lenyúlta az MSZP videóját Gyurcsány, hogy a külhoniak ellen hergelhessen
„Óriási vehemenciával vetette bele magát a határon túli magyarság elleni gyűlöletpropagandába Gyurcsány Ferenc, aki napok óta azzal uszít külhoni testvéreink ellen, hogy nekik nem szabadna szavazniuk, mivel nem Magyarországon élnek. A sokadik nemzetárulására egy olyan videóval tette föl a koronát a „Böszme”, amelyet még az MSZP készített a 2006-os kampányra: a Gyurcsány-párt fogta, leszedte a felvétel végéről a szocialisták logóját, és rárakta a DK-ét.”
Ripost: Ártatlan turisták élete forgott veszélyben!
„Most azonban a húszi lázadók a szaúdi fővárostól északra eső Khalid király nemzetközi repülőteret vették célba. A belül fényűzően kialakított repülőtéren mindig nagy a forgalom, tehát ártatlan turisták élete is veszélyben forgott.
Szerencséjükre a rakétát, amelyet Jemenből, mintegy 500 kilométer távolságból lőttek ki, a szaúdi légvédelem szintén elfogta és megsemmisítette. Az RT.com szerint az esemény után a legnagyobb videómegosztón ugyan megjelentek olyan felvételek, amelyeken emberek rémülten rohangálnak és a háttérben kisebb robbanások zaja hallatszik, de ezek egyelőre nem tekinthetők hiteles bizonyítéknak.
A repülőtér mindenesetre nyilatkozattal igyekezett megnyugtatni mindenkit, amely szerint a forgalomban semmilyen fennakadást nem okozott a húszi lázadók rakétája.”
A szexuális zaklatási botrányok és a sorosozás összekapcsolása, a világ legjobb színházrendezői közé emelkedő Vidnyánszky Attila, a nemzeti gyásznap és a benne rejlő Bayer Zsoltot felfedező Apáti Bence balettművész…
Soros perverz bizalmasa a 888-on
„A korábban hét évig Soros György amerikai tőzsdespekulánsnak dolgozó Howard Rubin befektetési alapkezelő ellen három nő indított pert, miután azzal vádolják: a perverz férfi nemcsak megerőszakolta, hanem válogatott módszerekkel meg is kínozta őket.
Megerőszakollak, akárcsak a lányomat!”- üvöltötte két áldozat szerint is Soros György korábbi bizalmasa, amikor 2016-ban elcsábította őket egy Manhattan-i ingatlanba, melynek egy külön, várbörtönhöz hasonló vallatópincéje is volt. Az eredetileg modellként dolgozó lányok elmondták: Howard Rubin nemcsak bedrogozta őket, hanem az egyikünket addig ütötte ököllel, míg el nem veszítette az eszméletét.”
A két brutálisan megerőszakolt lánynak ezután 5 ezer dollár „kompenzációt” ajánlott fel Soros György volt alapkezelője annak érdekében, hogy hallgassanak a történtekről.” (888: Megerőszakolta és áramot vezetett áldozataiba Soros György korábbi alkalmazottja)
Vidnyánszky és az oroszok az Origón
„Puskin-éremmel tüntette ki a Nemzeti Színház igazgatóját Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton Moszkvában, az orosz nemzeti egység napján. …
Vidnyánszky Attila korábban megkapta az egyik legnagyobb orosz művészeti díjat, a moszkvai Mejerhold Központ díját, ezt a világ legjobb színházrendezőinek szokták odaítélni. Vidnyánszky előtt Lupa, utána Warlikowski kapta meg ezt a díjat. A Nemzeti Színház igazgatója Oroszország egyik legjelentősebb és legnagyobb hagyománnyal rendelkező színházában, a világhírű szentpétervári Alekszandrinszkij Színházban Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését rendezte meg tavaly, ráadásul saját adaptációban. A produkció a 10. Alekszandrinszkij Nemzetközi Fesztivál nyitóelőadása volt. Ezt az intézményt a világ egyik legnagyobb rendezője, Valerij Fokin vezeti, itt Dosztojevszkijt rendezni páratlan elismerés.” (Origo: Nagy orosz állami kitüntetést kapott Vidnyánszky Attila)
Kommunistákkal riogat a nemzeti gyásznap alkalmából a Magyar Idők
„A rendszerváltás idején mindenki azt hitte, hogy a történelem legtisztább forradalmának emléke végre méltó helyére kerül. Ez azonban csupán felemás módon valósult meg, mivel az igazságtételt áltudományos jogászkodással elszabotálták, megakadályozták, így a bűnösök, a megszálló szovjet csapatokkal kollaboráló, saját hazájuk ellen forduló kommunista vezetők még szimbolikusan sem nyerhették el méltó büntetésüket.
Nekik és mai utódaiknak az lett a kínszenvedésük, hogy tehetetlenül kénytelenek elviselni, nézni az ország fejlődését, gazdasági sikereit. Pedig mindezt annak ellenére érte el a magyar lakosság, hogy az álbaloldal továbbra is a pártállam levitézlett csődkultúráját, a külső érdekek maximális, gerinctelen kiszolgálását vitte tovább, míg hatalomban volt, s vinné tovább ma is, ha lenne erre módja.” (Magyar Idők: Legyőzhetetlenül)
Balettművészből lesz az új Bayer Zsolt?
„Mert bizony nálam is időnként betelik a pohár, én is ki tudok jönni a béketűrésemből. Amikor már nem segít a humor, az irónia, a 27 évnyi katonai fegyelmet igénylő balettos múlt. Amikor kénytelen vagyok tiszta erőből azért összpontosítani, hogy ne hajítsam ki az ablakon a televíziót, és ne kezdjek sűrű bazdmegelések között írni. Amikor minden energiámat arra kell használnom, hogy úriember maradjak. Hogy ne engedjem kitörni a bennem élő Bayer Zsoltot. Pedig lassan ki fog…
Történt, hogy Cserdi celebpogálmestere olyannyira belezavarodott az általa kitalált népmesei elemekkel tűzdelt történetébe, hogy még az őt celebstátuszbán tartó médiának is elkezdett kínossá válni. Le is vették egy hétre a képernyőről, és pszichológusok, valamint felkészült kommunikációs szakemberek tréningezték, hogy mit is mondjon, ha visszatér a médiába.” (Pesti Srácok: Apáti Bence: Bogdán László sztorija – lassan kibújik belőlem a bennem lakozó Bayer Zsolt)
A katalán függetlenség, az M3-as metró felújításának részletei, és a tovább dagadó szexuális zaklatási botrány volt a téma november 2-án, csütörtökön.
TGM: Az etnikumok mindenütt egymás ellen fordulnak
Az etnikumok nem akarnak többé együtt élni. Se más nemzetiségűekkel, se bevándorlókkal. Még a katalánok sem, akiknek a jogairól a kelet-európai nemzetiségek csak álmodhatnak. A székely autonómia csak az eddigi európai egyensúly teljes fölborulásával válhatnék lehetségessé, de ez utóbbi már az államhatárokat is szétszaggatná – mondta Tamás Gáspár Miklós filozófus a FüHü-nek.
Van, amiben Soros György egyetért a magyar kormánnyal
Soros-terv nem létezik, az csak a választási kampány része, a nemzeti konzultáció hazugságokra épül, és az sem igaz, hogy uniós tisztviselők „vannak Soros György zsebében” – ezt mondta a FüHü-nek Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője. Arról is kérdeztük, hogy Soros-ügynöknek tartja-e magát, de az is kiderült, hogy hiába szidja a magyar kormány Soros Györgyöt, a nemzetközi fórumokon néhány pontban ugyanazt vallják.
Bayer Zsolt és libsiző barátai
A FüHü is megírta, hogy Bayer Zsolt blogján tette közzé Kerényi Miklós Gábornak, az Operettszínház volt igazgatójának, jelenlegi főrendezőjének azt a közleményét, amelyben azt állítja, hogy nem igazak a vele szemben felhozott vádak. Bayer most hiányolja, hogy – ahogyan ő fogalmaz – miért hallgat ilyen feltűnően a libsi-balos propagandasajtó ebben az ügyben? Legújabb blogbejegyzésében azt is állítja, hogy közel húsz színházi ember hívta fel azzal, hogy amit Kalmár Péter állít igaz. Arra is volt magyarázatuk Bayer szerint, hogy miért ez a nagy csönd az ügyben…
Máris késik a metrófelújítás
November 6-án, hétfőn zárják le a 3-as metróvonal Újpest-városközpont és a Lehel tér közötti szakaszát, és az érintett hat állomás felújítása várhatóan egy évig tart – közölte Tarlós István főpolgármester csütörtökön. Eddig azonban úgy volt, hogy 4-én, szombaton zárják le a metrót – még csütörtök reggel is erről tájékoztatta az utazóközönséget hangosbeszélőkön a BKK. A felújítás ideje alatt a metró hétköznap este fél kilencig csak Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között közlekedik, esténként és hétvégenként a teljes vonalon pótlóbuszok szállítják majd az utasokat.
Dustin Hoffmann is célkeresztben
Dustin Hoffmant is szexuális zaklatással vádolják Hollywoodban. A népszerű írónő, Anna Graham Hunter egy 32 éves történetet emleget fel, amikor gyakornokként az Ügynök halála forgatásán járt, és Dustin Hoffmann ízléstelenül viccelődött vele, illetve fogdosta is. Abban az időben az ilyen viselkedések mindennaposak voltak a forgatáson a nő szerint, de a színész bocsánatot kért.
Letartóztattak nyolc katalán kormánytagot
Előzetes letartóztatásba helyezte az eltávolított katalán kormány nyolc tagját a spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön. Carmen Lamela bíró döntését azzal indokolta, hogy fennáll a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye.
Soros-terv nem létezik, az csak a választási kampány része, a nemzeti konzultáció hazugságokra épül, és az sem igaz, hogy uniós tisztviselők „vannak Soros György zsebében” – ezt mondta a FüHü-nek adott interjúban Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője. Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban az ellenségképzés lett a kormányzati kommunikáció fő iránya, de a gyűlöletkeltés az őcsényihez hasonló esetekhez vezethet. Csontos Csabát is megkérdeztük arról, Soros-ügynöknek tartja-e magát.
Csontos Csaba Fotó: FüHü
Mit szól a plakátkampányhoz és a nemzeti konzultációhoz?
Nagyon sok probléma van ezzel a nemzeti konzultációval. Alapvetően az, hogy
hamis állításokra épül.
Újságcikkekből, Soros György által írt véleménycikkekből kiragadott részletekből extrapolál bizonyos feltételezéseket, és azokat úgy állítja be, hogy tulajdonképpen már be is épültek az Európai Unió döntéshozatali folyamatába, és egy létező tervként működnek. Ez így természetesen nem igaz.
Soros György egy sokat publikáló, sokat megnyilvánuló ember, aki az elmúlt évtizedekben a befektetői tevékenysége mellett nagyon sok emberbaráti adományozó tevékenységet indított el. Emellett a gondolatait megosztja a külvilággal, publikál, előadásokat tart.
Azok a kiragadott idézetek, amelyeket a kampányban használ a kormányzati kommunikáció, azok egy 2015-ös, a Project Syndicate-en megjelent esszéből vannak kivéve, amelyet egyébként egy évvel később már sok szempontból meghaladott Soros György gondolkodása, és ezt a Foreign Policy tavaly júliusi cikkében ki is fejtette.
Ha visszamegyünk az eredeti kérdésre, több probléma van magával a kampánnyal is. Egyrészt a kampányt kísérő masszív kommunikáció, a plakátok, tévés, rádiós, online kampány elég erős gyűlöletkeltő és ellenségképző hatást fejt ki.
Azt látjuk, hogy az elmúlt egy évben
egyértelműen az ellenségképzés lett a kormányzati kommunikáció fő csapásiránya.
Voltak ugye a menekültek, a „migránsok” az elején. Aztán jött „Brüsszel”, ami azért volt bizarr, mert az EU egy népszerű dolog Magyarországon, a lakosságnak több mint kétharmada támogatja az ország uniós tagságát. Ezért az a csúsztatás történt a „Brüsszel, mint ellenség” kampányban, hogy a kormányzati kommunikáció egyenlőségjelet tett az Európai Unió és a brüsszeli bürokrácia között.
Ennek keretében ráadásul
a lakosságot szándékosan félrevezették
azzal, hogy összekeverték a döntéshozói szerveket, amelyekben ott ülnek a magyarok, így az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők fórumain Orbán Viktor maga is részt vesz, és a Bizottságot, amely döntés-előkészítő és ellenőrző funkcióval bír.
Közben jött a civilek elleni kampány, a megbélyegző törvény. Itt már megjelent Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítvány neve, mint támogató. Ebből nőtt ki a Soros György elleni kampány, amelynek már a második hullámát látjuk, hiszen nyáron, szerencsére csak rövid ideig, de volt egy gyűlöletkeltő kampány Soros György ellen személyesen.
Tehát akkor Ön azt mondja, hogy a „Soros-terv”, amit a kormány most már naponta többször is emleget, valójában nem létezik?
Most már ott tartunk, hogy a múlt heti Kossuth rádiós interjúban maga Orbán Viktor is azt mondta, hogy ha Navracsics Tibor nem tud arról, hogy van Soros-terv, akkor ezért kell kideríteni a titkosszolgálatok bevonásával, hogy van-e Soros-terv. Most előreugrottam kicsit az időben, de nem csak mi mondjuk, hanem már a kezdetektől fogva értelmiségiek, talán százas nagyságrendben mondták ki, beleértve Navracsics Tibort is, hogy nem létezik ilyen.
Látható, hogy
ez egy Magyarországra kitalált kommunikáció,
hiszen nem véletlenül mondta Navracsics Tibor és más uniós biztosok is, hogy nincsen ilyen napirenden, tárgyalások során soha nem emlegetik a Soros-tervet. Ez a magyar lakosságnak, a magyar választóknak szól, a választási kampány része.
Azt gondolom, hogy nem is lenne érdemes erről tovább beszélni, csak sajnos ott landolt a postaládákban több millió háztartásban ez a hazug kérdőív. Azért is tartjuk károsnak ezt a kampányt a gyűlöletkeltés mellett, mert ez egy ál-konzultáció. Egyrészt
manipulatívak a kérdések,
van hozzájuk egy sorvezető, aminek a végén megkérdezik, hogy „ugye nem akarod, hogy valami nagyon rossz történjen”. Az ilyenek a valódi társadalmi párbeszédet értékét csökkentik.
A Nyílt Társadalom Alapítvány hisz a valódi párbeszédben. Annyi olyan kérdés és megoldandó probléma lenne Magyarországon, az egészségügy helyzetétől, az oktatástól a nyugdíjkérdésig, amit meg kellene beszélni a társadalommal, oly módon, hogy valódi kérdéseket tesznek fel, vagy akár, meghagyni a lehetőséget az embereknek, hogy ők tegyenek fel kérdéseket. Magyarországon elfojtják a társadalmi kezdeményezéseket, fölülről irányított kérdések vannak.
A harmadik nagyon veszélyes dolog, és ez a kérdések mögé van elbújtatva, hogy az Európai Unió ellen dolgozik az egész kampány, mert azt sugallja, hogy az Unió sötét erők zsebében van.
A kormány azt mondja, hogy aki tagadja a Soros-terv létezését, az azért teszi ezt, mert Soros György ügynöke. Mástól is megkérdeztem már: Ön akkor Soros-ügynök?
Nyilvánvalóan nem vagyok ügynök, én munkavállaló vagyok, egy alapítványnál. Olyan munkaszerződésem van, mint bárkinek Magyarországon, aki egy vállalatnál, közigazgatásban vagy bárhol dolgozik. Ha ezt ügynöknek nevezik, akkor lehetnék az is, de ez a címkézés megint az ellenségképzéshez tartozik.
A magyar történelemnek voltak olyan korszakai, amikor címkéztek embereket származásuk, politikai meggyőződésük miatt. Nagyon rossz dolog lenne, ha oda mennénk vissza.
Visszatérve arra, hogy akik letagadják, hogy van Soros-terv, azok mind Soros György zsebében vannak. Megint tisztázni kell valamit: hogyan működik az EU döntéshozatali folyamata. A kommunikációban szándékosan mossák össze a döntéshozó és a végrehajtó ágakat. Ez odáig ment, hogy amikor a strasbourgi emberi jogi bíróság, amelynek semmi köze az Unióhoz, két bangladesi menedékkérő ügyében hozott egy olyan döntést, amely szembe ment a magyarországi ítélettel, rögtön utána az jelent meg a kormányzati kommunikációban, hogy már a bíróságok is a Soros-tervet hajtják végre, és az Unió máris lép.
Ez nem a tudatlanságukat mutatja,
én biztos vagyok benne, hogy a magyar kormányban minden megfelelő ember pontosan tudja, mi a különbség a luxemburgi Európai Bíróság és a strasbourgi bíróság között, a Bizottság és a Tanács között. Szándékosan keverik össze őket, hogy a saját kommunikációjuk alá rendeljék az üzeneteket.
Fotó: FüHü
És hogy ki kinek van a zsebében… Korábban megjelentek olyan cikkek a kormányzathoz közel álló médiumokban, amelyek azt mutatják be, hogyan dolgozik Brüsszelben a Nyílt Társadalom Alapítvány és intézetei. El kell mondani, hogyan működik a brüsszeli döntéshozatal és döntésbefolyásolás.
Ez utóbbit lehet lobbizásnak vagy advocacynek nevezni. Ez Európában egy nagyon átlátható történet.
Minden találkozó nyilvános, lehet tudni, ki kivel találkozik.
A hazai médiában olyan kifejezéseket használnak, mint „zárt ajtók mögött tárgyaltak”, amelyek obskúrusnak tüntetik fel az ilyen megbeszéléseket.
Több ezer érdekképviseleti szerv működik Brüsszelben. A mi irodánk 14-15 fős, a rendezvényei nyilvánosak.
Ettől fél Magyarország?
Dolgoztam én vállalati oldalon is ezen a területen, ez ott is ugyanúgy megy. Szakpolitikai kérdésekben megvitatnak dolgokat. Például egy parlamenti képviselő nem szakértője minden kérdésnek, meghallgat mindenkit, a döntéshozók igyekeznek minden érintettet meghallgatni és eldöntik, ki volt meggyőző, kivel értenek egyet. A legfontosabb: csak értelmes üzenetet várnak, csak valódi tartalomról hajlandóak beszélgetni.
A kormány és a hozzá közel álló médiumok egy oroszokhoz közel álló hackercsoport állítólagos dokumentumaira hivatkozva mondják azt, hogy emellett van egy manipuláció, amit az alapítvány, és, az ő szavaikkal élve, a „Soros-hálózat” folytat. Erről mit gondol?
Nem akarok belemenni, hogy mi köze a csoportnak az orosz titkosszolgálatokhoz, de valóban volt egy támadás, amikor belső dokumentumokat, levelezéseket elloptak. A kormányközeli sajtóban azt írják, hogy több mint 200 képviselő van a baráti listán. Azt tudom erre mondani, hogy
minden érdekérvényesítő összeállítja azoknak a listáját, akihez megítélése szerint egy adott szakpolitikában érdemes odamenni.
Ez a vállalati oldalon is ugyanígy működik. Ezt tanítják is. Mondok egy egyszerű példát: atomenergetikában dolgozó cégnek nem érdemes egy zöldpárti képviselőt megkeresnie.
Tehát, ha egy belső levelezésben azt látják valakiről, hogy vele tudunk beszélni, akkor az annyit jelent, hogy nyitott például emberi jogi kérdésekre. Az bizarr gondolkodásra vall, ha valaki azt mondja, hogy azok a döntéshozók, akik nyitottak a párbeszédre egy szakpolitikai témában, máris annak szervezetnek a „zsebébe kerülnek”, amely képviselőivel beszélgetnek.
Tehát itt inkább arról van szó, hogy azonos elveket vall az alapítvány és bizonyos képviselők?
Így van. Ez a munkánk része, hogy felmérjük, kivel lehet beszélgetni. Tegyük fel, hogy találkozik valaki egy kávéra egy újságíróval. Ez vállalati oldalon is létezik. Sőt, én nem hiszem, hogy a magyar kormány emberei ne találkoznának döntéshozókkal Brüsszelben, vagy épp újságírókkal.
Az az igazság, hogy amikor azt mondják, hogy valaki valakinek a zsebében van, az súlyos inszinuáció, mert azt feltételezi, hogy pénzek mozognak és valakit lefizet valaki.
Vagyis ez egy korrupciós vád?
Azért csak inszinuáció, mert aki ezt állítja, az semmilyen tényt nem említ, csak annyit mond, hogy ki kell deríteni.
Térjünk vissza a civilekhez. A kormány azt mondja, hogy azért támogatnak civileket, mert ők is azt a tervet akarják megvalósítani, amiről mondta, hogy nem is létezik: le akarják bontani a kerítést és be akarnak telepíteni egymillió bevándorlót. Valóban ezért támogatják őket?
Nem. És
Soros György sem akarja lebontani a kerítést és nem akar behozni egymillió menekültet se Európába, se sehova. Sőt, a kötelező kvótaelosztást kifejezetten ellenzi.
De megérkezett több mint egymillió ember Európába. 2015 volt a csúcs, azóta csökkent a szám, de nem azért, mert kerítést építettünk, hanem azért, mert Törökországgal született egy megegyezés, és a két fő útvonalon több szűrést vezettek be.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szíriai menekülthullámban főleg a középosztály jött el, azok, akiknek volt pénze arra, hogy ide tudjanak jönni. Azok jelentős részének, akik a környező országok menekülttáboraiban vannak, nincs erre pénze.
Mármint a Szíriát körülvevő országokra gondol?
Igen, Jordániára, Törökországra, Libanonra. Azok a megoldási javaslatok, amelyeket Soros György leírt, illetve az alapítvány és az általa támogatott szervezetek képviselnek, arról szólnak, hogy egyrészt a már ideérkezett menekülteknek valamilyen jogsegélyt, egészségügyi segítséget, pszichológiai segítséget nyújtsanak. Utóbbiról kevesebbet beszélünk, pedig ők traumatizált emberek. És nem csak a jogaikat, hanem a kötelezettségeiket is el kell nekik mondani.
Fotó: FüHü
Ha a hatóság ignorálja, hogy itt vannak, nem kommunikál velük, és ahogy látjuk, kirakják őket egy senkiföldje-zónába, hátha megunják és elmennek – ezzel nem csak az emberséges bánásmódot és a genfi egyezményhez kötött jogokat sértik meg, hanem rontják a helyzetet. Ezeket az embereket, akik átéltek egy traumát, fölösleges frusztrációnak teszik ki.
Ezzel a későbbi beilleszkedésüket nem, hogy segítik, hanem még taszítják is őket tőle.
Ők már eldöntötték, hogy elmenekülnek. Valahova el fognak jutni, és ha olyan helyről jöttek, ahol valóban életveszélynek vannak kitéve, akkor megkapják a menedékjogot. Valamikor őket integrálni kell. Ebben is tudnak segíteni a civil szervezetek, akiket támogatunk.
A másik fontos csapásirány, hogy a megoldást azokon a helyszíneken kell keresni, ahonnan a menekültek elindultak.
Tulajdonképp ezt mondja a magyar kormány is.
Így van, ebben teljesen egyetértenek. Csak ugye eltér a külső és belső kommunikáció.
Magyarországon azt mondják, hogy nem értenek egyet Soros Györggyel, de a nemzetközi fórumokon néhány pontban ugyanazt vallják.
Visszatérve a helyszínekre: vannak olyan helyzetek, mint a szíriai polgárháború, vagy Afganisztán és Irak, ahol folyamatos az erőszak, a terror. Ott politikai megoldást kell keresni. A többi országban, főleg Afrikában, a szubszaharai régióban, ott a klímaváltozás miatt várható éhínségek megoldása hosszabb távú, más jellegű. Mindkét dolog a nemzetközi közösségre vár.
A lényeg, hogy a helyszínen kell segíteni, de ha már megérkeztek a menekültek, akkor nekik segíteni kell abban, hogy minél hamarabb integrálódjanak. Ez mindenkinek jó: a befogadó társadalomnak is és az érkezőknek is.
A gyűlöletkeltés, ami nálunk folyik, csak oda vezet, mint ami Őcsényben történt.
Olyan ijedtek, kétségbeesettek az emberek, hogy teljesen irracionálissá vált az érvrendszerük. Olyan apokaliptikus víziókat vetít eléjük a központi kommunikáció, ami után nem is lehet csodálkozni, hogy még pár gyereket sem hajlandóak egy hétig megtűrni maguk között.
Az alapítvány nem csak a menekültekkel foglalkozó civileket támogatja, hanem sok egyéb szervezetet is. Mi alapján választják ki, kiket támogatnak és egyáltalán, hogy néz ki ez a támogatási rendszer?
Vannak nagy programok, ezeknek vannak pályázati kiírásai, amelyeken elindulhatnak közösségek, civil szervezetek, akik megfelelnek a feltételeknek – ezek általában az átláthatóság és a tapasztalat. Lényeges, hogy
ezek nem politikai kritériumok.
Ha bejelentkezik egy nem liberális beállítottságú szervezet, az is kaphat támogatást. Közösségfejlesztő, közösségeket segítő programjaink is vannak.
Azt is látjuk, hogy ma Magyarországon van egy nagy párbeszéd-, bizalom- és együttműködési hiány. Ha nincs párbeszéd, nem alakul ki bizalom. Hajlamosak vagyunk elhinni minden információt, a legvadabb dolgokat is. Az együttműködésnek meg a bizalom lenne az alapja. Ha a gyűlölettel próbálunk szembe menni, ezeket kell kiépíteni.
Sok jó példa lenne, de ha ezek az alulról jövő kezdeményezések nem kapnak levegőt, támogatást, illetve megbélyegzik őket, akkor nem lesz továbbra sem párbeszéd, együttműködés, bizalom.
Soros György az elmúlt időszakban 18 milliárd dollárt adott a Nyílt Társadalom Alapítványoknak. Miért adta ezt, és mire fogják felhasználni?
Ez nem egy pillanatnyi aktus volt, évek óta folyik, most fejeződött be. Soros György 87 éves. A menedzsment arra készítette fel a szervezetet, hogy tudja tovább vinni az ügyeket, a nyílt társadalom eszméjét. Soros György azért döntött úgy, hogy vagyonának nagy részét az alapítványra hagyja, mert azt gondolta korábban, hogy erre szüksége van a világnak.
Világszerte szűkül a tér az alulról jövő kezdeményezések körül. Az antidemokratikus rendszerek gyakorlatilag kiszorították az alulról jövő kezdeményezéseket, a civil társadalmat.
Ezekben az országokban nem tűrik az ellenvéleményeket.
Soros György azért küzdött az elmúlt 30 évben, hogy a szabadságot, az emberi jogokat, a jogegyenlőséget, a kisebbségeket, a sérülékeny csoportokat segítse. Sajnos erre még sokáig szükség lesz.
A támogatási rendszer pedig nem változik. Ez nem úgy működik, hogy akkor most gyorsan eltapsolja az alapítvány a pénzt, épp ellenkezőleg, hosszú távra rendezkedik be.
A Bloomberg azt írta, hogy valójában ennek az adományozásnak a célja adóelkerülés volt. Ez is szerepet játszott?
Az amerikai törvények hagytak egy határidőt arra, hogy az offshore cégekben felgyülemlett vagyont vagy jótékony célra használják, vagy adót kell fizetni utána. Ez valóban így van, de Soros György több mint 30 éve kezdte el filantróp tevékenységét. Erre már korábban is 14 milliárd dollárt szánt. Ő azért hozta ezt a döntést, hogy a célokat tovább vigye.
Fotó: FüHü
Ha valaki a magyar kormányt hallgatja, akkor azt gondolja a nyílt társadalomról, mint elvről, hogy az valami rossz dolog, ami ellen küzdeni kell. Valójában mi ez a nyílt társadalom, miről szól?
Soros György Londonban tanult, filozófiát is hallgatott Karl Poppertől, a 20. század egyik meghatározó filozófusától. Az ő leghíresebb könyve volt A nyílt társadalom és annak ellenségei. Nyilván az ő előadásai és könyvei is inspirálták Soros Györgyöt.
A nyílt társadalom egy fejlett, demokratikus, szabadságon, jogegyenlőségen, a vélemények pluralitásán alapuló, párbeszédre épülő rendszer.
Arra lehetőség, hogy az emberek szabadságban éljenek, meg tudják beszélni a dolgaikat, és legyen társadalmi mobilitás. A zárt társadalmak megszüntetik a véleményszabadságot.
Arról mit gondol, hogy az utóbbi időben nem csak Magyarországon van egyre több támadás, egyrészt ez ellen a gondolat ellen, másrészt személyesen Soros György ellen, hanem egyre több országban?
Ez valahol párhuzamosan zajlott azzal, hogy különböző, még demokratikus országokban is, megerősödtek a populista hangok. Hangosabbá váltak a leegyszerűsödött üzenetek. Ezt sok mindenhez lehet kötni, de a nyugati világban a 2008-as válság után volt egy elbizonytalanodás.
Ez frusztrációt okozott.
Sokan ma is úgy érzik, hogy a legfelsőbb elitben jól jártak az emberek, érintetlenek maradtak, ők meg nagyon sokat vesztettek.
Ugye a második világháború után kialakult jóléti rendszerek egyik fő üzenete az volt, hogy a következő generációnak mindig jobb volt, mint az előzőnek. Most egy olyan korszak határán vagyunk, vagy bele is léptünk, amikor ez nem látszik biztosnak. Nagy társadalmi rétegek lába alól kijött a talaj.
A háború után megszilárdult a jobb- és baloldali pártfelosztás, a váltógazdálkodás a kereszténydemokrata-konzervatív jobboldali, illetve a szociáldemokrata baloldali gondolkodás között. Bejöhettek még centrista, liberális pártok. De most azt látjuk, hogy a mainstream pártok üzenetei már nem jutnak el a választók jelentős részéhez, és
az elbizonytalanodó választók nyitottak lettek a populista ígérgetésekre. Új, radikális, elitellenes közbeszéd alakult ki a politikában is.
Ebből a szempontból Soros György ideális célpont lett. Azonosították a liberális eszmékkel, az alapvető emberi jogokkal, a szabadságjogokkal. Mivel a kisebbségi jogok védelmébe olyan csoportok is beletartoztak, amelyek ellen könnyű volt érzelmeket mozgósítani, leegyszerűsített populista ígéretekkel, amelyekre fogékonyak a talajt vesztett rétegek.
Ebben az a bizarr, hogy nálunk az elitellenes kommunikációt pont a hatalmon lévő elit folytatja.
Magyarországon van egy másik vonulata ennek: Soros György magyar származású, pénzügyi befektető, liberális ügyeket képvisel, és sok helyen kirekesztett kisebbségeket karol fel a programjai egy részével. Ezek a kirekesztett csoportok, akár a romák, akár a menekültek, akár a szexuális kisebbségek könnyű célpontok – és aki a kirekesztetteket segíti, az rossz ember.
Külön jogi entitások vagyunk, nem is nyilatkozunk egymás ügyeiről. Alapítónk ugyanaz a személy és empátiával tekintünk a másikra, amikor azt politikai támadás éri.
Mit szól ahhoz, hogy a kormány most nemzetbiztonsági vizsgálatot is akar a „Soros-hálózat” tevékenységével kapcsolatban?
Abban látjuk a veszélyt, hogy
ez egy fenyegetés.
Nem feltétlenül csak a Nyílt Társadalom Alapítványra nézve, hanem az újságírókra és a civil szervezetekre is. Hiszen itt őket nem is annyira burkoltan meg is nevezték. Az újságírók fenyegetése pedig kifejezetten káros, hiszen az a szabad sajtó elleni támadás.
Ami a legfontosabb az alapítvány szempontjából, hogy mi mindenféle gyanúsítgatás ellenére fenntartjuk a támogatásainkat és elkötelezettségünket Magyarország iránt, és segítünk a magyar embereknek, hogy megoldják a problémáikat.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
