Bukaresti sajtóértesülések szerint megpecsételődött Mihai Tudose sorsa: a Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfői végrehajtó bizottsági ülésén megvonják a bizalmat a miniszterelnöktől. Utódja Mihai Fifor védelmi miniszter lesz. Tudose bukásának egyik közvetett oka az „akasztásos” nyilatkozata is lehet.
A stiripesurse.ro információi szerint erről Liviu Dragnea pártelnök és több megyei szervezet vezetőjének vasárnapi titkos találkozóján született döntés. A politikai bizalom megvonását a portál szerint azzal fogják megindokolni, hogy Mihai Tudosét és a táborába tartozó minisztereket foglyul ejtette a „párhuzamos állam”. A kormányfő szemére hányják, hogy a PSD érdekeivel ellentétes döntéseket hoz, és nem fogadja el a párt jelöltjeit bizonyos kormánytisztségekbe.
A miniszterelnök korábban kijelentette, hogy ragaszkodik kormánya átszervezéséhez. Szándéka hátterében állítólag az áll, hogy megszabaduljon a Liviu Dragneához közeli miniszterektől, megszilárdítsa tekintélyét a pártban, majd átvegye a PSD vezetését.
A kormány átszervezéséről eredetileg január 28-án kellett volna döntenie a PSD végrehajtó bizottságának. Ezt az ülést azonban előrehozták január 15-re, mert a párton belüli két tábor politikusai egyre nyíltabban támadták egymást, és a konfliktus elfajulni látszott.
Ismert, hogy ha nem mond le, Mihai Tudosét csak bizalmatlansági indítvány benyújtásával lehet megbuktatni. Tekintettel a kormányfő „akasztásos” fenyegetőzéseire, Liviu Dragnea vélhetően számíthat az RMDSZ támogatására is céljai elérésben.
Többen is reagáltak Mihai Tudose román miniszterelnök „köteles” nyilatkozatára, Bárándy Péter szerint hosszú időre van szükség, hogy helyreálljon a jogállam uralma, az EU csalás elleni hivatala súlyos visszaélést talált Orbán vejének cégénél, áttörés a német koalíciós tárgyalásokon, Trump újabb rasszista megjegyzése – összegyűjtöttük a nap legfontosabb híreit.
Bárándy Péter: A Fidesz a szolgálólányává tette a jogot
Hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy a jogállamiság újra uralkodóvá váljon Magyarországon – ezt mondta Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter, a V18-as csoport tagja a Független Hírügynökségnek. Szerinte ma
az ügyészség teljes mértékben a vezetője által meghatározottan működik, de olykor a bíróságokra is megpróbál nyomást gyakorolni a hatalom.
Úgy látja, hogy változás esetén mindkét szervezet tagjai azonnal képesek a normál üzemmódban, demokratikusan működni. Ő maga nem akar már miniszter lenni, de szerinte kötelessége tenni a demokratikus rendszer kialakításáért.
Markó Béla: A román miniszterelnök alkalmatlan a tisztségére
Helyes, hogy az RMDSZ vezetői bocsánatkérésre szólították fel a miniszterelnököt, de ez egyáltalán nem elég, le kellene mondania, hiszen
ezek után nem lehet tudni, hogy holnap mivel áll elő
– mondta Markó Béla író, az RMDSZ volt elnöke a Független Hírügynökségnek. Mihai Tudose román kormányfő egy interjúban a székely autonómiával kapcsolatban azt mondta: ha egyes intézmények kihelyezik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették.
Magyari Nándor László erdélyi politikai elemző a Független Hírügynökség felkérésére rövid elemzést írt az ügyről, ezt itt olvashatja.
Súlyos visszaélésre bukkant az OLAF Orbán vejének egykori cégénél
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) visszakérne
több mint 12 milliárd forintot
az Elios Innovatív Zrt.-től, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István is résztulajdonosa volt a vizsgált időszakban. A súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenségre is talált bizonyítékot az uniós hivatal, írja a Wall Street Journalnek az Átlátszó munkatársa közreműködésével készül cikke.
MSZP és Jobbik: Orbán titokban teljesítette a kvótát?
Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára egy interjúban azt mondta: különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és a menekültek között, akiket egyébként Magyarország is befogad, ha valóban jogos a kérelmük, és
Magyarország tavaly körülbelül 1300 menedékkérőt fogadott be.
Az évszázad legnagyobb fideszes átverése lehet a Jobbik szerint, ha ez igaz, de eltitkolták az emberek elől. Az MSZP pedig azt kérdezi, hogy Orbán titokban teljesíti-e a Soros-tervet.
Bokros szerint kirekesztik őket
Az MSZP és a DK csak pénzt és parlamenti helyeket akar, rendszerváltást nem – állítja Bokros Lajos. A MoMa elnöke ezzel magyarázza, hogy pártját kizárták az együttműködésből. A DK és az MSZP viszont azt mondja, hogy másfajta együttműködésre készen állnának Bokros pártjával. A háttérben a kis pártok dilemmája állhat.
Hivatalosan is megkapta az értesítést Magyarország a kvótaperről
Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy megindítják az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt – közölte a minisztérium.
Így hatott a roaming eltörlése az internetezési szokásokra
A roamingdíj eltörlése óta 37 százaléknyian kezdtek el külföldön is mobilnetezni – derül ki egy kutatásból. Az olcsóbbá vált lehetőséggel már 900 ezren éltek eddig.
Sok internetező viszont még nem is hallott a roamingdíj nyári eltörléséről.
Elkezdődött a cseh elnökválasztás
Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul
Miloš Zeman államfő aggódhat
egy másik dolog miatt is: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.
Áttörés a német koalíciós tárgyalásokon
Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább
van rá reális esély,
ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Újabb rasszista megjegyzés miatt támadják Trumpot
Donald Trump azt mondta, túl sok ember jön az általa “pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba. Haitira, El Salvadorra és afrikai országokra gondolt, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.
Korrupt afrikai rezsimek pénzelhették a francia jobboldalt
A vádak szerint Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára előbb Líbia, majd Kongó és Gabon adott pénzt. Az ügy kulcsfiguráját, egy bűnözőből lett üzletembert Londonban tartóztatták le. Alexandre Djouhri házi őrizetben van.
Testről és lélekről – mérföldkő a Oscar-versenyben
A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért még versenyben lévő kilenc alkotást, köztük Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét a hétvégén nézik meg az Amerikai Filmakadémia szavazói. A kaliforniai Palm Springs nemzetközi filmfesztiválján nemrég nagy sikert aratott a film, a hazai mozikban pedig már a százezres nézőszámhoz közelít a különleges szerelmesfilm.
Helyes, hogy az RMDSZ vezetői bocsánatkérésre szólították fel a miniszterelnököt, de ez egyáltalán nem elég, le kellene mondania, hiszen ezek után nem lehet tudni, hogy holnap mivel áll elő – jelentette ki Markó Béla író, az RMDSZ volt elnöke a Független Hírügynökségnek. Mint ismeretes Mihai Tudose egy interjúban a székely autonómiával kapcsolatban azt mondta: ha egyes intézmények kihelyezik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették.
„A román miniszterelnök az utóbbi időben több olyan kijelentést tett, amelyek számomra azt bizonyítják, hogy nem képes felmérni szavai súlyát, és éppen ezért alkalmatlan erre a tisztségre” – nyilatkozta Markó, aki így folytatta:
„Viszont amit most mondott, az nem egyszerűen elszólás, hanem tükrözi az utóbbi időben az egész román politika életre jellemző, egyre növekvő magyarellenességet.
Ilyen kijelentést én vezető román politikus szájából még a kilencvenes évek elején sem hallottam, és nem is tűrtük volna el, ha valaki így beszél. Helyes, hogy az RMDSZ vezetői bocsánatkérésre szólították fel a miniszterelnököt, de ez egyáltalán nem elég, szerintem le kellene mondania, hiszen ezek után nem lehet tudni, hogy holnap mivel áll elő. Ugyanakkor ez nem egyetlen román politikus problémája, hanem most mutatkozott meg, hogy általában is milyen veszélyes nacionalista retorikával készülnek a román pártok, a kormányoldal és az ellenzék egyaránt, Erdély Romániával való egyesítésének centenáriumára. Itt lenne a pillanat, hogy a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea, illetve az ellenzék vezetői is színt valljanak, és végre a kisebbségi származású államelnök, Klaus Iohannis is
határolja el magát mindenféle szélsőséges nacionalizmustól,
amit eddig nem volt hajlandó megtenni.”
Az egyik legismertebb erdélyi értelmiségi, politikus szerint egy ilyen nyilvános állásfoglalást a román-magyar viszonnyal kapcsolatosan már régebb ki kellett volna kényszeríteni, és ez az RMDSZ mulasztása is. „Nem szabadna engednünk, hogy elszigeteljenek minket, és hogy őszinte párbeszéd helyett egy román nemzetállami ünnepségsorozat legyen a centenáriumból, figyelmen kívül hagyva, hogy ebben az országban ma is él majdnem másfélmillió magyar. Romániában mindig volt magyarellenesség, de az elmúlt évtizedekben, amikor az érdekek úgy kívánták, többek közt azért is, mert szükség volt az RMDSZ-szel való együttműködésre,
vissza tudták szorítani a nacionalista megnyilvánulásokat.
Meg kell keresni most is azokat a külső és belső érdekeket, amelyek rákényszerítik a román vezetőket és a magyar politikusokat is, hogy folytassák a párbeszédet.”
A marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen 9 ezer lej (630 ezer forint) pénzbírság kifizetésére kötelezte, és három évre eltiltotta a romániai fellépésektől Petrás János Lászlót, a Kárpátia rockegyüttes énekesét.
A bírósági ítélet indoklása szerint az énekes az „emberiesség elleni bűntettekért felelős személyek kultuszát, vagy fasiszta, rasszista, idegengyűlölő eszmék terjesztését” tiltó törvénycikket sértette meg, és tettét nagy nyilvánosság előtt követte el.
A román legfelsőbb ügyészség 2015 decemberében közölte, hogy vádat emelt Petrás János László ellen, aki a Kárpátia rockegyüttes 2014. június 6-i csíkszeredai koncertjén mind az előadott dalok szövegével, mind pedig a közönséggel folytatott párbeszéd által felingerelte a hallgatóságot, „hozzájárult a románellenes érzelmeik gerjesztéséhez és felerősítéséhez, és a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított”.
Az ügyészség szerint a koncerten elhangzott dalok által a vádlott harcra hívta a magyarokat a Magyarországtól elcsatolt területek visszaszerzésére a Krím-félszigeten érvényesített orosz modell alapján. Ugyanakkor fegyveres harcra szólított, hevesen vitatta a trianoni békeszerződés előírásait, elnyomóknak és bocskorosoknak minősítette a románokat.
Petrás János 2013. március 15-én magas magyar állami kitüntetést kapott. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének polgári tagozatát Balog Zoltán miniszter adta át a Kárpátia frontembernek.
Továbbra is Ion Ţiriac a leggazdagabb üzletember Romániában a Capital szerint. A nagyváradi Teszári Zoltán már „dobogós” helyre került, a harmadik a gazdasági lap 300-as toplistáján. Tavaly még a negyedik volt.
Negyedik esztendeje uralja Ion Ţiriac a leggazdagabb romániaiak 300-as toplistáját, amelyet a Capital évente összeállít. A teniszezőből lett üzletember vagyonát 1,7-1,8 milliárd euróra (550 milliárd forint) becsüli a gazdasági lap. Ez az összeg 7,6 százalékkal nagyobb a tavaly ismertetett számoknál.
A második helyen az 1992-ben elindított Dedeman barkácsáruházlánc tulajdonosai állnak. A moldovai testvérpár, Dragoş és Adrian Pavăl vagyona 1,1-1,2 milliárd euró, a tavalyi becsült adat 920-950 millió euró volt.
Teszári Zoltán a harmadik a Capital toplistáján.
Az RCS&RDS többségi tulajdonosának vagyonát 550-570 millió euróra
(170-180 milliárd forintra)
becsülik, tavaly ez az összeg 500-520 millió euró volt. A nagyváradi üzletember a brassói Ioan Niculaét szorította le a dobogóról, akinek a vagyona a tavalyi 600-700 millió euróról 500-600 millió euróra csökkent.
A leggazdagabb romániai személyek toplistájára idén 20-22 millió eurós vagyonnal lehet felkerülni. Ebben az évben 22 személy vagy család lépte át ezt a küszöböt, a Top 300 klub egykori tagjai közül pedig ötnek sikerült újjáélesztenie vállalkozását oly módon, hogy visszakaerült a ‘”reflektorfénybe” – írja az Agerpres.
A Capital a leggazdagabb romániaiak robotképét is elkészítette. Eszerint az ország milliomosa jellemzően 56 éves, férfi, átlagosan 77 millió eurós vagyonnal rendelkezik és Bukarestben vannak a vállalkozásai.
Az uniós pénzek lenyúlása bűnszövetkezetben: ez az új vád, amit a korrupcióellenes ügyészség hétfőn nyilvánosan is megfogalmazott Liviu Dragneaval szemben.
A szociáldemokraták vezére különben sincs könnyű helyzetben: két éves felfüggesztett börtönt kapott már választási csalásért és egy másik korrupciós ügyben is nyomoznak ellene. Ráadásul ebben az ügyben aktívan érintett az EU is, hiszen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szintén vizsgálódik az ügyben.
Miről van szó ?
Liviu Dragnea Teleorman-megye első számú embere volt 2002 és 2012 között. A vád szerint ebben az időszakban kialakított egy leleményes szisztémát az uniós pénzek lenyúlására. Erre a célra a megye nagy szolgáltató cégeit használta fel. Ezek a szolgáltató cégek kapták meg az európai pénzeket, amelyet aztán szép csendben visszautaltak Liviu Dragneanak és bizalmi embereinek. Felmerült az a gyanú is, hogy Dragnea tulaj volt néhány nagy szolgáltató cégben. Az érintett természetesen mindent tagad, de a korrupcióellenes ügyészség már lecsukatott volt kormányfőt és több egykori minisztert is.
Ezért Liviu Dragnea pártja kampányt indított a korrupcióellenes ügyészség ellen. Azt szeretnék elérni, hogy menesszék a mostani vezetőt és az újat már ne a köztársasági elnök, hanem a parlament nevezzen ki, ahol amúgy is a kormánypárt van többségben. A közvélemény ebben a kérdésben nincs a kormány oldalán: az elmúlt napokban hatalmas tüntetések voltak Romániában azért, hogy ne enyhítsék a korrupcióellenes törvényeket. Az Európai Unió és az Egyesült Államok több ízben is jelezte, hogy maximálisan támogatja a korrupcióellenes ügyészség munkáját Bukarestben.
Nem mindenki örül az új román korrupcióellenes törvénynek, és a legtöbb kritikus hang Brüsszel felől érkezik.
Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke tárgyalt Románia igazságügyi miniszterével, Tudorel Toaderrel. Az uniós vezető elmondta, hogy az Európai Bizottságot aggasztja az az új román törvény, mely a korrupció ellenes harc irányítását kivenné a köztársasági elnök kezéből. Jelenleg az államfő jogkörébe tartozik a korrupcióellenes főügyész kinevezése, de az új jogszabály ezt a jogot a parlament kezébe adná.
Frans Timmermans elmondta, hogy az új törvényt a Velencei Bizottsághoz küldik, hogy az mondjon róla szakmai véleményt. A Velencei Bizottság a strasbourgi Európa Tanács intézménye, mely tekintélyes jogászokból áll. Korábban több magyar és lengyel jogszabályt is kapott véleményezésre, de Románia helyzete egy picit eltér ettől a két országétól. Románia ugyanis Bulgáriával együtt 2007-ben lépett be az EU-ba, és vállalta, hogy Brüsszel ellenőrzi a korrupcióellenes harcot. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte a románoknak, hogy mire ő 2019-ben távozik az elnöki székből, addigra Románia is kikerül a különleges korrupcióellenes vizsgálódás köréből.
Közben Romániában folyamatosan tüntetnek a kormány korrupcióellenes törvénye ellen. A hétvégén több mint húszezren tiltakoztak Románia városaiban, most pedig a Dacia gyár dolgozói is kifejezték a nemtetszésüket a törvénnyel szemben. A munkások nemcsak az új korrupcióellenes törvényt bírálják, hanem azt az új jogszabályt is, miszerint a jövőben a munkavállalókat a társadalombiztosítási járulék befizetésére kötelezik, miközben eddig ez csak a munkaadók kötelezettsége volt Romániában.
Több mint húszezren vonultak az utcákra Romániában, hogy figyelmeztessék a kormányt: nem tűrik el a korrupcióellenes törvények enyhítését. Korábban ennél sokkal nagyobb tüntetések zajlottak az egész országban, ahol a korrupció – pártoktól teljesen függetlenül – teljesen „általánosnak” mondható.
Bukarestben a parlament gyülekező tömeg azt skandálta: „nappal maffiózók vagytok, éjszaka pedig tolvajok!”
A román kormány azt akarja elérni, hogy
a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét ne az államfő nevezze ki, hanem a parlament.
Klaus Johannis elnök ugyanis szemben áll a kormánnyal, viszont bírja Románia nagy szövetségeseinek, elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió bizalmát. A szociáldemokraták szerint az USA nagykövetsége és néhány uniós állam diplomatái aktívan lobbiztak azért, hogy Laura Codruta Kövesi legyen a korrupcióellenes ügyészség vezetője.
Romániában nagyon sok vezető politikus került bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség vádjai miatt, többek közt Dacian Cioloș egykori miniszterelnök is. Az ügyészséget gyakran bírálták az „unortodox módszerei” miatt, mivel ők
vádalkut szoktak kötni egyes korrupt vezetőkkel,
akik aztán másokat vádoltak meg. Tehát néha olyan vádak alapján hoztak ítéletet, melyek jogi szempontból kétségesnek nevezhetőek.
A lakók hiába hívták a segélyhívó számot, a hatóságok nem tudtak kimenni hozzájuk – egy másik medveriasztás miatt.
Az egyik lakó mesélte el a szekelyhon.ro-nak, mi történt. A medve betörte az ajtót, bement a konyhába, kinyitotta a hűtőt, és
megette a zsírt és a padlizsánkrémet.
A lakók persze felébredtek a zajra, felkapcsolták a villanyt, ekkor a medve az udvarra menekült az élelemmel, és ott evett tovább.
Közben hiába hívták a 112-es segélyhívó számot: ugyanis a hatóságokat előtte hívták egy közeli panzióhoz, onnan is egy medvét kellett elkergetniük.
Romániában körülbelül 6800 medve él, többségük a Székelyföldön. Az Olt folyó völgyében fekvő Tusnádfürdőt két oldalról is erdők övezik, szinte mindennap látni élelmet kereső medvéket a városban.
Drámai vita volt a kormányzó szociáldemokrata párt (PSD) vezetőségi ülésén Romániában. Mihai Tudose miniszterelnök azt mondta, hogy lemond, ha nem távoznak bizonyos miniszterek a kormányból.
Tudose a Liviu Dragnea pártelnökhöz közel álló minisztereket akarta eltávolítani az EU nyomására. Hatórás drámai vita után végül a kormányfő a helyén maradt, és a pártelnök híveinek egy része távozott a kormányból: Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettes és Rovana Plumb európai alapokért felelős tárca nélküli miniszter, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is büntetőeljárást kezdeményezett szeptemberben, valamint Răzvan Cuc közlekedési miniszter – írja a kronika.ro.
Shhaideh és Plumb Liviu Dragnea közeli hívei voltak, aki egyébként azért nem lehetett kormányfő, mert választási csaláson kapták rajta. A két miniszter olyan pozíciókat töltött be, ahol sok európai pénz elosztásáért feleltek, és az Európai Unió azért sürgette a távozásukat, mert úgy látták, hogy nem megfelelően használták fel a támogatásokat. A Bukarest környéki Teleorman megyében például a két miniszter aktív közreműködésével a megyei önkormányzat egy 324 hektáros birtokot előbb a megyei önkormányzatnak juttatott, majd pedig bérbe adta azt a két miniszter ismerőseinek. A hab a tortán, hogy Teleorman megye vezetője sokáig Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt mai első embere volt, aki ma is sok szállal kötődik szűkebb pátriájához.
„Mi kitartunk az ártatlanság vélelme mellett, de Brüsszel nem így látja a dolgot, a miniszterek távozását követeli”- mondta a miniszterelnök, aki felajánlotta a saját lemondását arra az esetre, ha a két miniszter marad.
Mihai Tudose viszont csak június óta miniszterelnök, és a szociáldemokrata párt nem akart ilyen gyors cserét a poszton. Annál is inkább, mert fő politikai ellenfelük, Klaus Johannis liberális államfő a korrupciós vádakra hivatkozva új kormányt szeretne Romániában. A miniszterek lemondását Dragnea és Tudose közös sajtótájékoztatón jelentette be csütörtökön éjfélkor, és mindketten azt hangsúlyozták, hogy a PSD megőrizte egységét.
A két miniszter ellen indított vizsgálat is mutatja, hogy Romániában az ügyészség keményen fellép a korrupciós ügyekben, még magas rangú politikusok esetén is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.