Kezdőlap Címkék Románia

Címke: Románia

Kárpótlás 75 év után

Körülbelül 8 ezer embert érint a megállapodás, melyet Izrael állam kötött meg Németországgal. Berlin elismerte, hogy ezek az emberek a nácizmus áldozatai voltak a második világháború idején. Romániában többszázezer zsidó élt a második világháború előtt, de a számuk nagyon megcsappant a holokauszt idején. Antonescu rendszere ugyan nem adta át a román nemzetiségű zsidókat a náciknak, de sok zsidónak nem volt román állampolgársága Besszarábiában, amely a világháború előtt Romániához tartozott.

Észak Erdély a bécsi béke értelmében visszakerült Romániától Magyarországhoz. Ezért ezeken a területeken 1944-ben a magyar hatóságok összegyűjtötték a zsidókat és átadták őket a náciknak. Többségük sohasem tért haza.

Ceausescu diktatúrája idején a nyolcvanas években a zsidók egy része kivándorolhatott Izraelbe.

A zsidó állam fejpénzt fizetett ezért a román diktátornak.

A kommunista rendszer bukása után a romániai zsidók nagy számban vándoroltak ki Izraelbe , az Egyesült Államokba vagy Nyugat Európába. Körülbelül 8000 olyan izraeli állampolgár él, aki Románia területén született, ezentúl kárpótlást kaphat a holokauszt idején elszenvedett sérelmekért. 75 évvel a holokauszt után aligha lehet elsietettnek nevezni Izrael állam és Németország megállapodását.

Euróbevezetés: a környéken mindenki megelőz minket

Öt éven belül a horvátok, a románok és a bolgárok is euróval fizethetnek. Magyarország esetében még céldátum sincs, valójában hiányzik a kormányzati akarat.

Horvátország a hét végéig kérni fogja felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II) – jelentette ki Zdravko Maric horvát pénzügyminiszter, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülését követően. Csütörtökön a kormánynak még formálisan is fel kell hatalmaznia a pénzügyminisztert és a jegybankelnököt, hogy aláírja és elküldje a szándéknyilatkozatot.

Az ERM-II-t az euró előszobájának szokás nevezni, két évet kell eltölteni ebben a fázisban. A követelmények (államadósság, államháztartás hiánya, infláció) határértékének teljesítésével kerülhet sor a pénzváltásra. Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Horvátország, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.

A román kormány is 2024-es euróátvételről

nyilatkozott, legutóbb a nyáron erősítették meg ezt a dátumot. Bulgária esetleg még ennél is előbb, talán már 2022-ben bevezetheti a közös pénzt egy január végi bejelentés szerint. A térségben Szlovákia tíz éve, Szlovénia 12 éve tért át az euróra.

Magyarország esetében még céldátum sincs. A kormány lényegében a „soha napján kis kedden” szellemében lebegteti a valamikori euróátvételt. Valójában nincs politikai szándék a forint elhagyására a „nemzeti szuverenitás” jegyében.

A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége és a testvériség jele

A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, és tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is – mondta Ferenc pápa szombaton homíliájában a Csíksomlyón több tízezer hívő előtt bemutatott szentmiséjén.

“…ne hagyjuk, hogy azok a hangok és sebek, amelyek az elkülönülést táplálják, megfosszanak a testvériség érzésétől”

– hangoztatta a katolikus egyházfő, felidézve, hogy Szűz Mária mindnyájunknál “közbenjárt” azért, hogy így legyen.

Ferenc pápa arra szólította a híveket: ne feledjék, s ne tagadják a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ez nem gördíthet akadályt a testvéri együttélés elé, nem adhat rá ürügyet.

A pápa a péntektől vasárnapig tartó romániai látogatása második napján a csíksomlyói hegynyeregben mutatott be latin nyelvű szentmisét mintegy 160 pap jelenlétében.

“Isten iránti örömmel és hálával vagyok jelen ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen”

– hangoztatta Ferenc pápa olasz nyelven mondott szentbeszédében, amely román és magyar nyelvű fordításban is elhangzott.

A pápa szerint a zarándokok azért mennek Csíksomlyóra, hogy egymásban valódi testvérekre leljenek. Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést arra, hogy “járjunk együtt az úton, és kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében”. Hangsúlyozta: zarándokolni azt jelenti, hogy elszakadunk a bizonyosságainktól és a kényelmünktől, egyben kihívás számunkra, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól. A katolikus egyházfő arra buzdította a hívőket, hogy a zarándoklat során ne a múltat kutassák, hanem inkább azt, ami elodázhatatlanul vár rájuk. Arra biztatta a jelenlevőket, imádkozzanak közösen a Szűz Anyához, hogy tanítsa meg őket “összevarrni a jövőt”.

A szentmise idején az oltáron volt az ötszáz éves csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor, amelyet erre az ünnepi alkalomra szállítottak a hegynyeregbe. A szentmise végén Ferenc pápa arany rózsát helyezett el a szobor lábánál a Szűzanya iránti tisztelet jeléül.

A szertartás végén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek megköszönte Ferenc pápának, hogy Erdélybe látogatott, felidézve, hogy húsz évvel ezelőtt Szent II. János Pál pápa kénytelen volt Bukarestre korlátozni romániai vizitjét. Jakubinyi felidézte, hogy a néhai pápa akkor megígérte, újra elzarándokol Romániába, de erre már nem kerülhetett sor. Az érsek örömmel állapította meg, hogy Ferenc pápa látogatásával, húsz év múltán beteljesült a négy – gyulafehérvári, váradi, szatmári és temesvári – magyar és székely többségű erdélyi katolikus egyházmegyék híveinek a vágya.

A gyulafehérvári érsek Xantus Gézának az Ahol az ég és föld találkozik című festményével ajándékozta meg a pápát. A mise a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.

A szentmisén részt vett Áder János magyar köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Viorica Dancila román miniszterelnök.

A pápai szentmisére több mint százezren regisztráltak, a zarándokok már a kora hajnali órákban elkezdtek gyülekezni a csíksomlyói hegynyeregben, ahol szakadó eső fogadta őket és több órán keresztül áztak a hűvös időben, egészen a mise kezdetéig. A pápa a liturgia helyszínére a romániai Dacia autógyár által külön erre az alkalomra kialakított pápamobillal érkezett, köszöntötte a zarándokokat, végighaladva a kijelölt útvonalon.

A katolikus egyházfő csíksomlyói vizitje történelminek számít, hiszen pápa most első ízben látogatott Erdélybe.

Ferenc pápa Csíksomlyóról Jászvásárra (Iasi) a moldvai, zömében román anyanyelvű katolikusokhoz utazik, ahol szombat délután fiatalokkal és családokkal találkozik.

A tömeggyilkos elnök – Déli kávé Szele Tamással

Feketén kérem ma a kávét, nincs jó kedvem: megtudtam, hogy több ezer ember halt meg annak idején minden különösebb ok nélkül, csak azért, hogy egy alkalmatlan ember politikai hatalomhoz jusson. Ne tessék most kardot rántani: nem Magyarországról beszélek, hanem Romániáról. Hát kiderült, aminek ki kellett derülnie és most már bíróság elé is áll a volt elnök, Ion Iliescu.

Bizony, akármekkora úr volt, annak már vége van: most már felelnie kell a tetteiért. Elkészült a vádirat, amely alapján bíróság elé állítják Ion Iliescu volt államfőt és két bűntársát az 1989-es rendszerváltás perében – jelentette be hétfő délelőtt Augustin Lazăr, Románia legfőbb ügyésze. Sőt, a nyomozati anyagot a katonai ügyészi részleg át is küldte a bírói testület elé, itt már mindenképpen per lesz, felelősségre vonás lesz. Akkor is, ha egy héttel ezelőtt az elsőrendű vádlott, Ion Iliescu szívpanaszokkal kórházba került – ha nekem kéne tömeggyilkosságokért felelnem, nekem is volnának szívpanaszaim.

Hogy került elő ez az ügy pont most?

Úgy hogy 2016-ben a román katonai ügyészség leporolta az 1989-es forradalom aktáit, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak. És most jutottak el a bírósági szakaszba.

Akkor először is lássuk, mi a vád?

„Szándékos katonai diverzió, tudatos rémhírkeltés miatt vesztette életét sok ember Romániában Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor 1989. december 22-i menekülési kísérlete után. Megállapították, hogy a kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának megőrzése és legitimálása érdekében 1142 ember halálával, illetve 3138 ember sérülésével járó fegyveres diverziót szervezett, amely bűn elévülhetetlen.

A vádhatóság szerint 1989. december 22-e és 30-a között mintegy 12 millió 600 ezer töltényt lőttek ki Romániában. Iliescut és Gelu Voican Voiculescut, a CFSN kormányfőhelyettesét – a televízió adásában és közleményeiken keresztül terjesztett – szándékos félretájékoztatással és rémhírkeltéssel, a Ceaușescu házaspár kivégzéséhez vezető diverzió megszervezésével gyanúsítja az ügyészség. Bűnvádi eljárás indult Iosif Rus, a légierő volt parancsnoka és Emil (Cico) Dumirescu, a CFSN tagja ellen is. Előbbit az otopeni-i repülőtéren egymás ellen vezényelt katonák által rendezett, 48 ember halálát okozó vérfürdő kiprovokálásával, utóbbit a televízió székházánál végrehajtott katonai diverzió megszervezésével gyanúsítják.” (Maszol)

Hát, ha még tetszenek emlékezni – meglehet, már keveseknek jut eszébe, pedig akkor mindenki lélegzetét visszafojtva figyelte a híreket, melyek nagyon gyakran egymásnak is ellentmondtak – az 1989-es forradalom tulajdonképpen a temesvári tiltakozással kezdődött. Ott bevetették a hadsereget a civil tüntetők ellen. Gyakorlatilag csatérré vált a város, a kórház harctéri sérülések százait kellett ellássa. Az akkori rádióhírek rengeteg halottról, sőt, mérgezett ivóvízről szóltak, mármint a temesvári rádió hírei. Még előző nap is beszédet mondott Ceausescu, az igaz, nem aratott osztatlan elismerést, sőt, bizony már a jó bukarestiek is szépeket kiabáltak neki, de hát mit tehetett az a sok civil ember, akiket páncélosok támadtak? – és egyszer csak, mintegy varázsütésre, mikor minden remény veszni látszott, átállt a hadsereg.

Győzelem

A bukaresti televízióban megjelent Mircea Dinescu költő pulóverben és bejelentette:

„Armata în Bucureşti e cu noi! Dictatorul a fugit! Eroicul popor român, victorios! Am învins! Am învins!”

Ami magyarul annyit tesz:

„Bukarestben a hadsereg velünk van! A diktátor elmenekült! A hős román nép győzött! Győztünk! Győztünk!”

Dehogy győztek. Az logikus lett volna. Hátra volt még a feketeleves:

Ceausescu kivégzése után azonnal kitörtek a harcok, mégpedig valamiféle – terroristákkal. Senki sem tudta, kik ők, honnét jöttek, csak valahogy mindenhol látták őket, lőtték a tömeget, a civileket, a katonákat, rejtelmes helikoptereken támadtak… foglyul egy sem esett, csak a holttestüket mutogatták időnként. Hát most a vádirat szépen tisztába teszi ezt a rejtelmet is.

„A vizsgálat megállapította, hogy a teljes katonai és politikai hatalmat közvetlenül a Ion Iliescuból, Silviu Brucanból, Victor Atanasie Stănculescu és Nicolae Militaru tábornokokból és Gelu Voican Voiculescuból álló Nemzeti Megmentési Front Tanácsa gyakorolta. Az ügyészség állítja: a bizonyítékok azt mutatják, hogy a védelmi és belügyi egységeket 1989. december 22-én 16 órától a CFSN-nek rendelték alá. A CFSN fontos politikai és katonai döntéseket hozott, amely egy előre megszervezett csoport politikai hatalomátvételét és legitimálását készítette elő. E cél elérésének érdekében december 22-ének estéjétől, a CFSN-nek alárendelt Legfelsőbb Katonai Tanács koordinálásával, diverzióval és rémhírkeltéssel, széleskörű megtévesztési akciót indítottak. (…) A négy vádlott közvetlenül is részt vett a diverzió- és rémhírkeltésben – állítja a vádhatóság. – A vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy a kialakított terrorista veszély általános pszichózisában egymásnak ellentmondó katonai parancsokat adtak ki, az egységek kaotikusan, egymás ellen tüzeltek, 1989. december 22. és 30. között.”

Akkor kérem, megvan, mi történt: a román hadsereg önmagával harcolt

Nem voltak semmiféle terroristák. Diverzió, dezinformáció útján a hadsereg különböző alakulatait vezényelték egymás ellen, a titokzatos helikopterek egyszerűen a román légierő 61-es boteni-i ezredének gépei voltak, amiken Iosif Rus utasítására lemázolták a felségjelet és bukaresti helyszínek fölé küldték őket, hogy fokozzák a zűrzavart. A hadsereg természetesen gondolkodás nélkül lőtt az ismeretlen deszantegységekre… Az otopeni-i repülőtérre kivezényeltek egy nemzetbiztonsági egységet, amely sikeresen tűzharcba keveredett a repteret védő katonákkal, mindkét oldalon súlyos veszteségek estek. Negyvennyolcan vesztették életüket csak ebben az egy ütközetben és nyolcan civilek voltak.

Mire volt ez jó?

Első sorban arra, hogy a hadsereg vegye át a hatalmat. Be kell látni: ahol ilyen gondok vannak, ott kell a fegyveres erő. Aztán mivel érdekes módon fénysebességgel sikerült Ceausescut kivégezni, Elenával együtt, jogszerű vizsgálat és kihallgatások nélkül, eltűnt rengeteg irat, ahol nem akartak eltűnni azok az iratok, ott leégtek az irattárak, biztos, ami biztos. Persze az első eufória után kilógott a lóláb, a nép is kezdte érezni, hogy tőle épp, csak a forradalmát lopták el, amiért sokan meg is haltak: ez vezetett a „golaniada” néven ismert mozgalomhoz a Nemzeti Megmentési Front alaposan beexponált hatalomátvétele után.

A „golan” szó románul „huligánt” jelent. Hát, a golanok mindenek voltak, csak huligánok nem: többnyire művelt, városi egyetemisták, értelmiségiek, akik elsőként vették észre, hogy itt nem forradalom zajlott le, hanem katonai puccs. Békés tüntetésbe kezdtek a bukaresti Egyetem téren emiatt, amit 1990. júniusában vérbe fojtottak a Zsil-völgy fanatikus bányászai, Miron Cozma vezetésével. Vertek azok mindenkit, aki akár csak szemüveges is volt, értelmiséginek nézett ki.

És utána sokáig megint nagyon hideg és sötét volt

Az álhírek és a pánikkeltés vezettek közvetve Marosvásárhely fekete márciusához is: nem kellett, nagyon nem kellett volna.

Igen, ezek az atrocitások is Iliescuék hatalmának kiépítését szolgálták: meglehet, mivel sosem volt még példa rá korábban, hogy Marosvásárhelyen „hivatalos” szervezés nélkül nem robbantak volna ki a nemzetiségi zavargások.

És most a dicsőséges nagyurak bíróság elé állnak

Sokáig úgy tűnt, erre nem kerül sor, de minden véget ér egyszer.

Azt nem állítanám, hogy meg fogjuk tudni valaha is a teljes igazságot, de már ez is eredmény. Ha minden kiderülne, tán még a végén nem acsarognának egymásra mindenféle ideológia vagy nacionalizmus miatt az emberek, hanem megférnének egymással békességben.

De ne legyünk idealisták, ilyen úgysem lesz.

Még a végén jó lenne az élet.

A tanulság annyi, hogy lám: nevezzük álhírnek vagy diverziónak, Iliescu és bűntársai hamis információk televíziós és rádiós terjesztése útján ragadták magukhoz a hatalmat, ez úton tartották is meg, és ezért ölettek meg sok embert.

Vigyázzanak az álhírekkel.

Meg a hataloméhes politikusokkal.

A korrupt ex kormányfőnek vissza kell fizetnie 2,3 millió eurót

0

Hat évre súlyosbították Ivo Sanader egykori miniszterelnök börtönbüntetését. A bírósági épületből a rendőrök egyből a fegyházba szállították Horvátország egykori miniszterelnökét (2003-2009).

“Politikailag motivált ítélet született”- nyilatkozta a sajtónak az egykori horvát miniszterelnök. Mi történt? A kormányfő utasítására méregdrágán vettek székházat a vidékfejlesztési minisztériumnak10 millió eurót fizettek az épületért Zágrábban, ahol akkoriban fele ennyiért is meg lehetett volna vásárolni azt. Ivo Sanader utasítására az állam fizetett, de közben 2,3 millió euro az akkori miniszterelnök számláján landolt! Oknyomozó újságírók észrevették a kényes hadműveletet, mely végülis véget vetett Ivo Sanader politikai karrierjének. A botrány olyan nagy volt, hogy az Európai Unió a csatlakozás feltételéül szabta: ítéljék el a korrupt miniszterelnököt! 2017-ben meg is született az ítélet. Ezt súlyosbította most a Legfelső Bíróság Zágrábban: hat év börtön és a teljes összeg vagyis 2,3 millió euro visszafizetése!

Az Európai Unió épp a hasonló esetek megakadályozására hozza létre az európai ügyészséget, melynek élére az Európai parlament a román Laura Codruta Kövesit szánja. A korrupció ellen küzdő román ügyésznőt saját hazája kormánya megbuktatta, sőt korrupciós pert akasztott a nyakába. Ezzel azzal is járt volna, hogy az ügyésznő nem hagyhatta volna el Románia területét. Brüsszel erőteljes figyelmeztetésére feloldották a tilalmat, így Laura Codruta Kövesi eséllyel pályázhat az európai ügyészség vezetőjének posztjára. Magyarország – ki tudja miért? – nem vesz részt az európai ügyészség munkájában …

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 31. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Magyar Idők közölte velünk, hogy érdektelenségbe fulladt a Brüsszeli Soros-szeánsz. A PestiSrácok olvasói is megtudhatták, hogy az ellenzék hiába akarta kizáratni Magyarországot az EU-ból. A 888 megírta, hogy Románia csicskaország, hiszen kész befogadni a migránsokat.

Orbán Viktornak szobrot kellene emelni

Érdektelenségbe fulladt a Magyarországról szóló európai parlamenti vita Brüsszelben, csupán harminc képviselő volt kíváncsi a hazánk ellen folytatott támadássorozat újabb epizódjára.

A balliberális képviselők a már jól ismert bírálatokat ismételték meg, de akadt olyan politikus is, aki szerint Orbán Viktornak szobrot kellene emelni, mert megvédi a határokat.

Deutsch Tamás fideszes képviselő az ülés után úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament a választási kampány miatt vette újból napirendre a magyarkérdést. Deutsch Tamás aláhúzta azt is, hogy „fájdalmas volt látni, hogy az ellenzék jobban gyűlöli Orbánt, mint szereti a saját hazáját”. (Magyar Idők: Érdektelenségbe fulladt a Brüsszeli Soros-szeánsz)

Az ellenzék az otthoni gyenge formáját áthozta Brüsszelbe is

Magyarország, mint siralomház, vagyis az újrabszolgák újországa, ahol a hatalom fegyveres verőlegényei tartják rettegésben az ellenzéket – így acsarkodtak a magyar ellenzékiek szerdán az Európai Parlamentben, ahol Judith Sargentini holland zöld képviselő és társai kezdeményezésére ismét a magyar jogállamiság horrorisztikus helyzetéről vitáztak. Sargentini azt követelte, hogy az Európai Tanács haladéktalanul kezdje meg a 7-es cikk szerinti elmarasztaló eljárást Magyarországgal szemben. A DK-s Niedermüller Péter azonban tovább ment: ő egyenesen kizáratná hazánkat az EU-ból.

Szájer József fideszes EP-képviselő szerint a szeptemberi vita ismétlődött meg, csak tíz fokozattal mélyebb színvonalon. “Úgy tűnik, az ellenzék az otthoni gyenge formáját áthozta Brüsszelbe is” – mondta Szájer. (PestiSrácok: Az ellenzék hiába akarta kizáratni Magyarországot az EU-ból, még az övéik sem voltak kíváncsiak rájuk)

Románia tövig benyal a migránspártoló országoknak

A több mint 100 éve megfelelési kényszerben szenvedő Románia a függetlenségének teljes elveszítését úgy koszorúzza meg, hogy tövig benyal a migránspártoló országoknak.

A román belügyminisztérium azt állítja, hogy ők eddig is migránspártiak voltak, de szándékuk jeleként be is fogadnák azt a 47 menekültet, akik az olasz felségvizeken rekedtek.

A tárca szerint “a migránsok egy részének befogadására való hajlandóság kifejezése tulajdonképpen igazolása az EU-tagállamok közötti szolidaritás elvének a migrációs jelenség kezelése érdekében, amely elvet a román EU-elnökség is támogat.”

Miközben Románia megpróbálja azt a látszatot kelteni, hogy egy toleráns, működő nemzetállam, a valóság némiképp ellentmond ennek. Épp most szüntetik meg a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen a magyar szakirányt. Az országból pedig hárompercenként lelép egy ember. (888: Csicskaország: Románia kész befogadni a migránsokat)

Az amerikai hadügy és a Dacia Sandero beszerzés

0

A korrupció teljesen átszövi a kelet-európai régiót,  ráadásul csak a szavak szintjén küzd ellene az EU, de még az Egyesült Államok is. Ha az érdek megkívánja félre fordítják fejüket, sőt előfordul, hogy maguk is részt vesznek benne.

Hogy lehet az EU elnöke Románia, ha Magyarország és Lengyelország útját járja?

Ezt a kérdést feszegeti a párizsi Le Monde, mely arra emlékeztet: Jean-Claude Juncker szerint Románia nem alkalmas arra, hogy az Európai Unió soros elnöke legyen. Az egész régióban általános a korrupció – mutat rá a New York-i Bloomberg. A helyi elitek pedig nem tesznek mást minthogy igyekeznek elfedni a kínos valóságot: míg ők egyre jobban élnek, addig a lakosság messze az uniós szint alatt vegetál. A Bloomberg egy konkrét példán mutatja be, hogy mire gondol:

Miért vett a Pentagon egy Dacia Sanderot a román hadügyminisztériumnak?

New Yorkban a Bloomberg portál kiszúrta, hogy az amerikai katonai költségvetésből egy Dacia Sanderot vesznek a bukaresti hadügyminisztériumnak. Az Egyesült Államok katonai költségvetése 717 milliárd dollár – minden eddigi rekordot megdönt. Valahogy elszámolni a hatalmas katonai kiadásokkal évek óta nem sikerül Washingtonban. A korrupciót ugyanis ritkán rögzítik írásban mint a Dacia Sandero esetében. Jim Mattis, az épp most távozó hadügyminiszter mégiscsak személyesen vállalta fel az ügyet: azt írta a szenátusnak, hogy ezzel megkönnyítik az USA és Románia kapcsolatait és a közvéleményt kedvezően befolyásolják. A furcsa csak az, hogy mindezt a US Navy költségvetéséből teszik. Egy 2,9 millió dolláros csomag része, melyet az amerikai flotta nápolyi központja utalt ki. Hivatalosan ebből az összegből a nagy amerikai rakéta támaszpont körüli utakat építik meg. Deveselu mellett épül  a nagy amerikai rakéta támaszpont, melyről célba lehet venni Oroszországot éppúgy mint a Közel Keletet. Ahol a törökök mind kevésbé megbízható szövetségesei az Egyesült Államoknak. Nem úgy mint Románia.

Liviu Dragnea részt vett Trump beiktatásán, ahova egyetlen külföldi politikust sem hívtak meg

A kiskirály, aki a háttérből irányít, mert perei miatt nem lehet miniszterelnök, tökéletesen tisztában van azzal, hogy az Egyesült Államoktól függ politikai jövője. Az USA nagykövetsége ugyanis Obama elnök idejében aktívan támogatta a korrupció ellenes ügyészség munkáját Bukarestben. Le is buktattak több minisztert. Liviu Dragnea-nak két korrupciós pere is van.

Dragnea kész káoszba taszítani Romániát csakhogy a bőrét mentse

Ezt nyilatkozta Dan Lungu író és szenátor a párizsi Le Monde tudósítójának. Az ellenzéki politikus egy új szervezet, a Mentsük meg Romániát (USR) szenátora. Szerinte Románia politikai életének irányítója tudatosan építi le a jogállamot, mely az ő politikai jövőjét fenyegeti. A korrupcióellenes ügyészség vezetőjét Klaus Johannis elnök kénytelen volt leváltani miután az Alkotmánybíróság kötelezte őt erre. Dragnea emberei támadják  az ügyészséget is, sőt magát a főügyészt szeretnék leváltani. A nemzeti szuverenitásra hivatkoznak, mondván a korrupciós vizsgálatokat kívülről ösztönzi az Európai Unió és az Egyesült Államok.

Nem emlékeztet mindez a magyar és a lengyel modellre?

A párizsi Le Monde szerint Románia egyértelműen követi Magyarországot és Lengyelországot ezen az úton. Csakhogy Románia január elsejétől az Európai Unió soros elnöke! Ebben az időszakban kellene vizsgálatot indítania a jogállam leépítése miatt Lengyelország és Magyarország ellen az Európai Uniónak – írja a Le Monde, amely nemigen látja a különbséget Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczynski és Liviu Dragnea között annak ellenére, hogy az előző kettő jobboldali húrokat penget míg a román kiskirály annak a szociáldemokrata pártnak az erős embere, amely Ceausescu kommunista pártjának a jogutóda.

A korrupciós vizsgálatoktól való félelem mintha felülírná a politikai elveket

Ez nemcsak a posztkommunista államokban van így, de ebben a régióban kristálytisztán megmutatkozik, hogy az értékrendre hivatkozás nem más mint üres blöff, a hatalom mindenütt a saját érdekeit védelmezi – változó fedő szöveget alkalmazva.

Mi lesz így az Európai Unióval?

A román elit szereplése olyan mint egy rossz vígjáték – állapítja meg a Deutsche Welle közszolgálati portál újévi elemzése arról az országról, mely ebben a félévben az Európai Unió elnöke lesz. Nem kell-e aggódni emiatt? Nem – válaszolja a Deutsche Welle román szakértője, aki szerint az elit zűrzavaros belháborújában Klaus Johannis elnök meg tudja akadályozni azt, hogy túlságosan elfajuljanak a dolgok. Klaus Johannis elérte, hogy Nagyszeben, ahol sokáig polgármester volt, Európa kulturális fővárosa lett. Megszervezheti az uniós csúcsot is Erdélyben. A soros elnöknek amúgy sincs sok más tennivalója. Különben is: ennek a félévnek a legfőbb problémája a brexit. Ebben pedig a nagyhatalmak is teljesen tanácstalanok. Brüsszel és London egyaránt leszerepelt, megoldás pedig még csak nem is körvonalazódik. Az pedig, hogy Romániában a korrupció az úr nem számít vadonatúj felismerésnek sem az Európai Unióban, sem az Egyesült Államokban. Különben miért is venne a Pentagon egy Dacia Senderot a bukaresti hadügyminisztériumnak?!…

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 11. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Fidesz szerint a brüsszeli bevándorláspárti többség áterőszakolta a migránsvízumot, mert még több bevándorlót akarnak az Európai Unióba hozni. Az Origóból megtudhatjuk, hogy magyargyűlölő, pogromot szervező párt tagja volt Soros romániai embere. Az is kiderült, hogy a francia filmek a migránspropagandát szolgálják.

Még több bevándorlót akarnak az Európai Unióba hozni

A brüsszeli bevándorláspárti többség áterőszakolta a migránsvízumot, amivel még több bevándorlót akarnak az Európai Unióba hozni – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója a közmédiának nyilatkozva kedden Budapesten.

Hidvéghi Balázs elmondta: az Európai Parlament bevándorláspárti többsége kedden ismét szavazásra bocsátotta a migránsvízum kérdését és „ezúttal számukra kedvező eredmény született”. Úgy tűnik, Brüsszelben a migrációs ügyekben „addig kell újra és újra szavazni, amíg a bevándorláspártiaknak kedvező eredmény meg nem születik”. Megjegyezte: nemcsak az eljárás elfogadhatatlan és antidemokratikus, de a javaslat tartalma, a migránsvízum is az.

Mint mondta, az elfogadott határozatban arra szólították fel az Európai Bizottságot, jövő év március végéig, tehát még az európai parlamenti (EP-) választások előtt alkosson rendeletet, amely legális beutazási lehetőséget biztosít a migránsoknak.

Ez elfogadhatatlan, a döntés gyakorlatilag kapunyitást jelent a gazdasági migránsok tömegei előtt, megkönnyítené beutazásukat az Európai Unió területére, bármiféle érdemi, előzetes ellenőrzés nélkül – fogalmazott. (MTI: Fidesz: a brüsszeli bevándorláspárti többség áterőszakolta a migránsvízumot)

Soros romániai embere magyargyűlölő

Egy kolozsvári hetilap tényfeltáró riportjából kiderült, hogy Soros György legfőbb romániai szövetségese, Dacian Cioloș volt kormányfő, a Románia Együtt Mozgalom (RO+) megalapítója, a 90-es években a magyarellenességéről hírhedtté vált szélsőjobboldali kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar pártjának, illetve a halálos áldozatokkal járó marosvásárhelyi magyarellenes pogromot (Fekete Március) szervező Vatra Românească (Román Tűzhely) nevű neofasiszta szervezetnek a tagja volt. Most pedig Macron és Verhofstadt liberális EP-frakciójához csatlakozott, ahol tárt karokkal várták.

Cioloş Soros György embere, aki rövid miniszterelnöki ciklusát is részben a spekulánsnak köszönhette, ugyanis az után került hatalomra – választások nélkül -, hogy több külföldről támogatott civil szervezet megbuktatta Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfőt. (Origo: Magyargyűlölő, pogromot szervező párt tagja volt Soros romániai embere)

A francia filmek a migránspropagandát szolgálják

A migránspropaganda azt mondja, hogy még egy dzsihadista is lehet szeretetre méltó – írja a 888-on megjelent cikkében Gábor László, az Origo főszerkesztője. A francia filmeket elemezve azt írja, hogy novemberben valósággal elárasztották propagandafilmekkel a mozikat. Négy hét, négy új migránspropaganda-premier.

Bevándorláspárti filmeket csináltatni nem nehéz, nézőket behajtani a mozikba már komplikáltabb. Egy elviselhetetlen válságban lévő ország elnökeként magát bevándorláspártinak mondani nagyon könnyű, ráadásul még igaz is. Hogy állampolgárai, a francia emberek kövessék ezen az úton, még komplikáltabb. Sőt, úgy gondolom, lehetetlen. Májusban ez ki is fog derülni. (888: Agymosás)

Románia leggazdagabb magyarjai 2018-ban

0

Ebben az évben 10 magyar fért fel arra a listára, amelyen a Capital minden évben bemutatja az ország 300 leggazdagabb emberét. Idén legalább 22 millió eurós vagyon kellett ahhoz, hogy labdába lehessen rúgni. A leggazdagabb romániai magyar ezúttal is, nem meglepő módon Teszári Zoltán lett. A titokzatos milliomos vagyona hatszor nagyobb, mint a második leggazdagabb romániai magyaré.

 

1.Teszári Zoltán (3. az összesített listán)

Vagyon: 600-620 millió euró

Kor: 48 év

Lakhely: Bihar megye

Soha nem adott interjút, fotót sem igazán lehet készíteni róla. Az egyetlen nyilvános szereplése is 2002-re nyúlik vissza, amikor egy üzleti gálán “Az év reménysége” díjjal tüntették ki. Az akkor kapott díjra viszont eléggé rászolgált: Teszári 48 éves korára egy valódi vállalatbirodalmat épített fel. Sorozatban második éve Teszári Románia harmadik leggazdagabb embere. Évek óta messze ő a leggazdagabb romániai magyar.

Az üzletember fiatalkorában cselgáncsozott, képviselte Romániát az 1990-es Európa Bajnokságon. Miután abbahagyta a versenysportot, Ludescher Csabával vállalkozni kezdett. Társával kezdetben fagylaltot árusítottak, majd megalapították a fagylaltpor és ostyák előállításával foglalkozó Rubin&King-et. A fagylaltbiznisz után előbb a TVS Holding nevű cégben volt érdekelt, majd egy társával megalapította a Kappa nevű telekommunikációs vállalatot. A cégből azért szállt ki, mert míg a többi részvényes kizárólag a bukaresti piacban gondolkodott, Teszári sokkal inkább országos léptékű vállalatot szeretett volna felépíteni, ezért 1997-ben létrehozta saját telekommunikációs cégét, az RCS-t.

A hatalmas sikert ez a döntés hozta meg számára. A Capital kiemeli, hogy Teszári abban is kiemelkedik a többi listán szereplő milliomos közül, hogy szolgáltatásai révén a talán ő van a legtöbb hazai háztartásban jelen. A vállalata hatalmas utat járt be, 2017-ben kifejezetten jó pénzügyi adatokat jelentett, és túl vannak egy tőzsdei bevezetésen is, amelyet a hazai börze legnagyobb olyan listázásának neveznek, amelyet egy magánkézben levő vállalattal hajtottak végre.

A vállalat üzleti forgalma 475,8 millió euró. Négy piacon összesen 14 millió “bevételt generáló egységgel” számolnak. Év végére a becslések szerint a vállalat optikai hálózata 7 millió háztartásban lesz jelen Romániában és Magyarországon.

  1. A Mudura család (51.)

Vagyon: 95-100 millió euró

Lakhely: Bihar megye

A Mudura család a tulajdonukban levő nagyváradi Lotus Center mellé nemrégiben megvásárolta a csődben levő Oradea Shopping City kereskedelmi központot is. Az augusztusban zajló tranzakció értéke elérte a 8 millió eurót.

  1. Pálfi Miklós

Vagyon: 70-72 millió euró

Kor: 60 év

Lakhely: Bukarest

Pálfi Miklós a Romaqua Csoport alelnöke és kisebbségi tulajdonosa. A vállalatcsoport részvényeinek 30,7%-át birtokolja. A Capital szerint Pálfi a kilencvenes évek végén üzlettársával, Octavian Creţu üzletemberrel először gyógyszergyártó vállalatokat vásárolt volna meg, de a tárgyalások sikertelensége után végül egy volt állami vállalatot, a borszéki ásványvizet palackozó Borsec nevű céget vették meg.

  1. Gadola István (140.)

Vagyon: 40-42 millió euró

Kor: 65 év

Lakhely: Kolozs megye

A Capital szerint az elmúlt évhez viszonyítva 5 millió euróval növekedhetett Gadola István vagyona. Gadola két társával, Péter Pállal és Ioan Soceával alapította a kolozsvári székhelyű Energobit nevű vállalatot. 2012-ben a lengyel Innova Capital befektetési vállalat megvásárolta a három alapítótól az energetikai vállalat részvényeinek jelentős részét. Gadola másik két alapítótársával egyetemben 20 millió eurót kapott a részvényeiért, s bár továbbra is tulajdonosok maradtak a cégben, részesedésük elenyészőnek volt mondható.

  1. Pászkány Árpád (160.)

Vagyon: 35-37 millió euró

Életkor: 47 év

Lakhely: Kolozs megye

  1. Bara Levente (200.)

Vagyon: 30-32 millió euró

Kor: 42 év

Lakhely: Fehér megye

  1. Korponay Ferenc (228.)

Vagyon: 27-30 millió euró

Kor: 51 év

Lakhely: Máramaros megye

  1. Péter Pál (231.)

Vagyon: 25-27 millió euró

Kor: 66 év

Lakhely: Kolozs megye

  1. A Szász testvérek (242.)

Vagyon: 25-27 millió euró

Lakhely: Maros megye

  1. A Pál család (267.)

Vagyon: 23-25 millió euró

Lakhely: Hargita megye

(Transindex)

Kibékülni a hétköznapokban kell

0

Szóval december 1-je, ahogyan azt ma ünneplik, nem a mi ünnepünk, de azért tiszteletben tarthatjuk, és akkor járunk el helyesen, ha nem kapcsolunk hozzá, olyan, a populista politikai diskurzust szolgáló képeket és attitűdöket, melyek nem oda tartoznak. Senkitől nem lehet eltagadni, hogy nemzeti ünnepet jelöljön ki és azt megünnepelje, ez önmagában nem irányul mások ellen, a román éppúgy nem, mint a magyar, szerb, szlovák, vagy lengyel.

Az már úgy szokott lenni, hogy az ember a szülinapját “szerettei körében”, pezsgővel, vagy anélkül szokta megünnepelni, ritkán megy a szomszéd haragosához, éppen aznap megbékülni.

És persze hasonlóan minden analógiához – hogy stílusosan mondjam – a nemzeti ünnepek, olyanok, mint a családi ünnepek és évfordulók, ezek sem a kibékülésről szólnak, de sokkal inkább a győzelemről, valami rendkívüli megvalósításról. Van, ahol a családias hangulat, a meghittség és nem a grandomán külsőségek adják az ünnep lényegét, mint ahogy pl. Finnországban egy ultramodern könyvtár felavatása a századik nemzeti évforduló ünnepének központi mozzanata. Ja, és a könyvtár kulcsrakész, használható, látogatható, sőt múltat és jövőt egybefonó, szemben a “nemzeti katedrális”-nak mondott épületmonstrummal Bukarestben, mely múltba révedő giccstorzó, egyelőre “fölszentelt” építőtelep. Szákrámentum a kőművesállványon, félig aranyozott, félig csupasz és mindenestől giccses épített milliő, óriási és ezzel távol áll a máramarosi kis fatemplomok csöndes és semmiben sem hivalkodó meghittségétől, éppen, mint Makó Jeruzsálemtől. Ettől már csak egy fokkal nevetségesebb a fölnagyított “hármas facebook” jel, mely Gyulafehérvárt “ékesíti” a centenáriumtól kezdődően, ami leginkább egy antiműemléknek néz ki, és azt üzeni: “ne is nézzetek ide, itt a semmi helye van”. Persze, még ezek is jobbak, vagy legalábbis kevesebb történelemhamisítással van átitatva, mint a pesti, jogosan kontesztált, turulos.

Más kérdés, hogy mi magyarok azon ritka népek közé tartozunk, akik elbukott forradalmakat, elvesztett csatákat és kivégzéseket tudunk évente megünnepelni: ez a mi extravaganciánk. Minden esetre március idusán mi sem azzal vagyunk elfoglalva, hogy szomszéd népekkel kötendő béke hírét közvetítsük, vagy kerekasztalbeszélgetéseket tartsunk a megbékélésről. Inkább igyekszünk sajátosságunkat/magyarságunkat, történetünket, teljesítményeinket, együvétartozásunkat éltetni. Ha még inkább átéljük az ünnepet, akkor alapító mítoszokat igyekszünk újraélni, “azokat az időket“, amelyekben nemzetünk hősei “először” követték el azokat a tetteket, melyek a profán időn kívüliek, és azóta is meghatározóak közösségi életünkben. Hát így van ezzel más is.

Ezért úgy érzem, hogy téves koncepció – elhibázott diagnózis és prognózis – alapján asszociálta először a rommagyar mainstream politika, a tavaly ősztől kezdődően, a román centenárium évét a “kötelező nacionalista” megnyilvánulásokkal, melyek ellenünk irányulnának és politikai kommunikációs meggondolásból (sic!), indított útjára egy azt ellensúlyozandó projektet. Kelemen Hunor jelölte ki elsőként az irányvonalat, abból kiindulva, hogy az idei év olyan lesz, amikor magyarellenes nacionalista támadások várhatók (“neki politikusként el kell viselnie a támadásokat, de félő, hogy olyan magyarellenes hangulatot teremtenek, amit nem tudnak kezelni”), másrészt meg a kibékülés témát hozzákapcsolta az évfordulóhoz, amiből egyelőre semmi sem lett. Szóval sem eltúlzott nacionalista gesztusok nem történtek, ami volt az a megszokott trendeken belül maradt, sőt – különösen a politikai/közéleti vitákat tekintve – a románság (nemzet-e még/már egyáltalán? Fölépült-e már az a nemzetállam, melyről oly sokat ábrándoztak, de amelynek még körvonalai is ködbe vésznek, mint félkész katedrális tornyai? Van-e elég kötőanyag, vagy Kőműves Kelemen/Mester Manole legendája, mind ismétlődik itt?) – megosztottabb, mint ‘89 után bármikor, ezért nincs “igazi ünnep” sem.

Sem Kelemen Hunor, sem a Fidesz itteni fiókpártjai nem gondolták komolyan azt a kommunikációs fogást sem, hogy – elvben a gyulafehérvári nagygyűlésen 1918-ban elfogadott kisebbségpolitikai “ígéretekre” alapozva, melyekről Szilágyi N. Sándor joggal veti föl, hogy nem is igazán “ígéretek” – a centenáriumi év a román-magyar megbékélésről szóljon. Azzal a leütéssel, hogy itt román nacionalista kirohanásokra kell számítani, és ezzel azt üzenve, hogy de ők, mármint a Fidesz fiókpártjai, aztán megvédik a rommagyarságot (ami populista politikai húzásnak még éppen elmegy, gyakorlati haszna viszont nulla), valójában elejét vették mindenféle megbékélést célzó párbeszédnek. Ha ilyesmire készültek volna, először is alkalmat keresnek a párbeszédre, olyan fórumot, mely erre alkalmas, de egyáltalán, legalább jelezték volna a “román félnek”, de minden esetre a többségnek és annak a hatalomnak, melyhez a fő pártot parlamenti együttműködési paktum köt, hogy ez a szándékuk. Minden bizonnyal nem is tették viszont elindítottak egy projektet, “Ezer év Erdélyben száz év Romániában” címmel, mely éppen hogy a történelmi elsőbbség, a ius soli, elvére utal és nem az esetleges megbékélési alapot mutatja föl. Egy ilyen tervnek – mondjuk az Adenauer-De Gaulle nevével fémjelzett 1963-as francia-német megbékélési egyezményhez hasonlóan – nem a múltbeli sérelmek fölsorolására, hanem a jövőbeni közös tervek vázolására kellene, hogy hangsúlyt fektessen. Ezzel szemben indult egy új többé-kevésbé történeti portál és elkészült három része egy jó és hasznos – helyenként és egyes történészek megszólalásában informatív és eredeti is – történeti dokumentumfilmnek, mely viszont csak a magyar szempontot követi (azért még hiánypotló!) és a párhuzamos román-magyar historiográfiai valóságot tükrözi. (Gondolom sok rázós rész fog még következni, hiszen még csak a “kicsi magyarvilág”-nál tart a történeti vázlat, és kicsit úgy számol be a negyvenes évekről, mintha háború és annak borzalmai nem is lettek volna, csak árvalányhajas, kakastollas, “jó magyarvilág”).

Azután meggyőzik a magyarországi politikai mainstreamet, hogy támogasson egy magyar-román megbékélést, vagy legalábbis indítson el egy diplomáciai támogatottságú folyamatot, ezirányban. Magyarán az, hogy a jelenlegi magyar és román hatalom egyetérteni látszik az illiberalizmusban, a Romániába is begyűrűző EU-ellenességben és az idegengyűlöletben, nemhogy nem a jó irány, hanem a viszonyok további megromlását készíti elő. A román nemzeti ünnep meg nem ünneplése, legalább a diplomáciai szokásrend és a jószomszédi, közös EU és NATO-tagsági szolidaritást jelölő minimális szinten, eltávolít mindenféle megbékéléstől. Való igaz, hogy Magyarországnak és nekünk erdélyi magyaroknak sincs ünnepelnivalónk az impériumváltás századik évfordulóján. De – ahogyan azt ismét csak Szilágyi N. Sándor fejti ki, egy román portálon megjelent esszéjében ajánlja – elkezdhettünk volna arról beszélni, hogy az ünnepet nem román nemzeti ünnepnek, hanem “Románia ünnepének” kellene nevezni. Így talán minden nem román nemzetiségű állampolgár – ugyan különféleképpen, vagy más más hőfokon, de – inkább magáénak érezhetné az ünnepet.

Szóval december 1-je, ahogyan azt ma ünneplik, nem a mi ünnepünk, de azért tiszteletben tarthatjuk, és akkor járunk el helyesen, ha nem kapcsolunk hozzá, olyan, a populista politikai diskurzust szolgáló képeket és attitűdöket, melyek nem oda tartoznak. Senkitől nem lehet eltagadni, hogy nemzeti ünnepet jelöljön ki és azt megünnepelje, ez önmagában nem irányul mások ellen, a román éppúgy nem, mint a magyar, szerb, szlovák, vagy lengyel. Ha meg megbékélni akarunk, akkor viszont ne a nemzeti ünnepnapon böstörögjünk, hanem a hétköznapokban építkezzünk, keressük a közös pontokat, amire jövő épülhet, és erősítsük azokat a szálakat, melynek révén egy nagyobb egységbe tömörülve – és az EU ilyen egység lenne, legalábbis szándéka szerint – közös jövőt képzelhetünk és azután tehetünk érte. Azután meg kimondható, hogy “La multi ani!”, nem von ez le semmit magyarságunkból, de hozzátesz európaiságunkhoz.

Magyari Nándor László

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK