Kezdőlap Címkék Reptér

Címke: reptér

Káosz a német turizmusban

Óriási a munkaerőhiány, és emiatt kell órákat várni a repülőtereken, kevés a pincér az éttermekben, a személyzet a szállodákban. A főszezon nem jól indul Németországban – derül ki a Deutsche Welle összeállításából.

Budapesten akart tölteni pár napot egy esseni testvérpár. Az Eurowings az utolsó percben lemondta járatát, kénytelenek voltak vonattal utazni a magyar fővárosba. Sokezren jártak így …

Miért? Több mint 7200 alkalmazott hiányzik a repülőtereken Németországban. A Német Gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint sokan otthagyták a légiforgalmi szektort a pandémia idején, és nem tértek vissza. A Lufthansa emiatt már több mint kétezer járatot törölt München és Frankfurt repülőterén. Ehhez jön még 900 járat, mely a hétvégeken vagy az ünnepnapokon vitte volna külföldre a német turistákat. Frankfurtban, Németország legnagyobb repülőterén a forgalom már majdnem eléri a pandémia előtti szintet, a személyzet azonban meg sem közelíti azt. Toborzó kampányok vannak, de ezek eredménye csak később lesz látható. Addig is hosszú várakozásra kell felkészülni.

Az államvasutak viszont jól működnek, náluk nincs személyzeti probléma. Időben 22 ezer új embert vettek fel, ezért bírják a terhelést.

Brüsszelnek az a célja, és ezzel a berlini kormány teljes mértékben egyetért, hogy a rövidebb légiutak helyett inkább vasúton utazzanak a turisták. Ez ugyanis a környezetvédelem számára jóval előnyösebb.

Vendégmunkások a mentőangyalok?

A német kormány részben vendégmunkásokkal akarja megoldani a személyzeti hiányt a repülőtereken, szállodákban, éttermekben. Csakhogy ehhez egyszerűsíteni kell az előírásokat. Jelenleg például az ukrán menekültek alkalmazása olyan sok papírmunkával jár, hogy néhány munkaadó visszariad ettől. A német repülőterek szövetségének főnöke üdvözölte a kormány elképzelését, ezért a toborzó kampány hamarosan elindul. Mikor lesz ennek eredménye? – kérdezik a repülőtereken frusztráltan várakozó utasok. A szkepszis jogos: a Lufthansa csak jövőre ígér eredményt.

A vendéglátásban még rosszabb helyzet

A létszámhiány a legnagyobb gond – mondják a német szálloda és étterem szövetségben (DEHOGA).

A szövetség tagjainak 60%-a munkaerőt keres – változó sikerrel. Itt is sokan távoztak a pandémia idején, és egyáltalán nem mindenki tért vissza. A szállodák és az éttermek csapdába kerültek: óriási szükségük van a vendégekre a pandémia szűkös időszaka után csakhogy nincs elegendő személyzet. A Covid járvány időszakában az ágazat 75 milliárd eurót veszített! Lenne tehát mit behozni, de közben aggódni kell a Covid új hulláma miatt. “Még egy elzárást sok szálloda és étterem nem élne túl, ezért mindent meg kell tennünk ennek elkerülésére és a személyzet megőrzésére” – hangsúlyozzák a német szálloda és étterem szövetségben.

Mi lett a német lányokkal Budapesten?

Végül vonattal megérkeztek, és jól érezték magukat a magyar fővárosban – írja a Deutsche Welle. A bajok a hazautazással voltak. Már a ferihegyi repülőtér felé tartottak amikor SMS érkezett a Eurowings-től: egy órás késés várható. Majd jött az újabb SMS: kétórás is lehet a késés. Amikor a két német lány kiért a ferihegyi repülőtérre, ott senki semmit nem tudott arról, hogy az Eurowings járata késne. Kiderült: a gép menetrend szerint indul. A fiatal lányoknak futniuk kellett, hogy elérjék. Mi lett volna akkor, ha idősebb vagy betegesebb utasok járnak ugyanígy ?!…

Az Orbán féle einstand

„Orbán meg akarja szerezni a budapesti repülőteret” – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű konzervatív német lap. A szerző rámutat: a magyar kormány meg akarja vásárolni a repülőteret, és kevéssé érdekli, hogy a külföldi tulajdonosok nem akarják azt eladni.
Jellinek Dániel a repülőtér tulajdonosainak írt levelében nemigen pazarol idő és helyet az udvariassági formulákra, hanem mindjárt az első mondatban közli, hogy érdekelt a repülőtér megvásárlásában egy „kompetens és tapasztalt konzorcium keretében”, amelyben a magyar állam, a MOL, és a saját Indotek ingatlancsoportja részes, és amerikai résztulajdon is van.

Jellineket nem zavarja, hogy a tulajdonosok a Palkovics László miniszterrel folytatott első beszélgetésen visszautasították az ajánlatot.

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány már régen vissza akarja szerezni a budapesti Liszt Ferenc Repülőteret. A magyar sajtóban erről sok minden olvasható azokról a politikusokról, akik vissza akarják csinálni a 2005-ben bekövetkezett privatizálást. Orbán Viktortól például azt idézik, hogy „ha csak egyetlen százalékos esély van, élni fogunk vele”.
A három tulajdonos – az Avi-Alliance többségi tulajdonos, valamint szingapúri és kanadai pénzügyi befektetők – meg akarják tartani a repülőteret, legjobb esetben 2080-ig, ameddig a két lépésben, 2007-ben és 2011-ben átvett üzemeltetési licenc érvényes. Az eladás nem került szóba, és nem is mérlegelték – állt abban a levélben, amelyet a kéretlen ajánlattevőknek írtak válaszként, és amely a szerkesztőség rendelkezésére áll. A levelet Patrick Charbonneau, az Avi-Alliance mögött álló kanadai PSP nyugdíjalap menedzsere írta alá. Az üzemeltető társaságnak tulajdonrészei vannak repülőterekben: Athénban, Budapesten, Düsseldorfban, Hamburgban és Saint Juanban.
A légi közlekedési szektorban és az európai befektetési környezetben egészen egyedülálló folyamat lenne, ha Orbán embereinek sikerülne rátenni a kezüket. „Egy repülőtér minden ország számára fontos arculati tényező. Amennyiben a kormány kisajátítási törekvése sikerrel jár, az fatális jelzés lenne a külföldi befektetőknek, akik egészen bizonyosan újra át fogják gondolni a magyarországi befektetéseiket” – idézett a cikk egy, a légiforgalomban tevékenykedő, tapasztalt befektetőt. Hozzátette:

az utóbbi időben csak a harmadik világban váltak ismertté olyan projektek, amelyek a helyi kormány törekvései miatt fulladtak kudarcba, de azokban az esetekben is három számjegyű milliárdos kártérítéseket fizettek.

Az Avi-Alliance semmiképpen nem akar ilyen példákat követni, mert hosszú távú stratégiát követ – mondta el a cég szóvivője. Hozzátette: 2008 óta 500 millió eurót fektettek a repülőtér korszerűsítésbe, kiépítésébe és fejlesztésébe, és a Liszt Ferenc Repülőteret 2020-ban sorban hetedik alkalommal választották Kelet-Európa legjobb repülőterévé.

A szerző feltette a kérdést: vajon meddig lehet egy országban gazdaságilag sikeresen működni, ha a vállalatnak a kormány az ellenfele? Az Avi-Alliance és a magyar kormány közötti kapcsolat már korábban megromlott.

Orbán pártjának emberei rendszeresen vádolták az üzemeltető vállalatot azzal, hogy nem elég gyors a fejlesztés, a szerviz gyatra, a vezetést le kellene cserélni. Ugyanakkor a magyar hatóságok kevés együttműködési készséget mutattak: például

már az építkezés megkezdése után visszavontak egy parkolóház építésére vonatkozó engedélyt.

Varga Mihály pénzügyminiszter júniusban közölte az üzemeltetővel, hogy elutasítja az EBRD koronavírus-alapjából 500 millió euró likviditási injekcióra vonatkozó kérelmet. Októberben hivatalosan bejelentették az egymilliárd eurós új, harmadik terminál építését. A pandémia kirobbanásáig a budapesti Kelet-Európa leggyorsabban fejlődő, közepes méretű repülőterei között volt – írta a szerző, és ismertette a repülőtér gazdasági adatait. Korábban is voltak már kísérletek a repülőtér átvételére, de ezek kudarcba fulladtak. Idén azonban a helyzet egészen megváltozott: Budapesten is sok repülőgép áll, az üzemeltetők az utasok számának 90 százalékos csökkenésére számítanak. Befektetők ebben lehetőséget láthatnak a repülőtér olcsón történő megszerzésére, amire Jellinek utalt is levelében. Emellett sürgető hangot ütött meg: két hetet adott a tulajdonosoknak, hogy az érdeklődőkkel megvitassák a felkínált árat. Amennyiben nem tudnak megállapodni, a két fél által közösen kiválasztott tanácsadó cégre bízzák az ár megállapítását, és a tanácsadó bevonásának költségeit az ajánlattevő konzorcium viseli – áll a levélben. Korábban a kormány hárommilliárd euróban jelölte meg a repülőtér árát, és ez persze a koronavírus miatt ma már kevesebb lenne.
Az üzemeltetők köreiben azonban a gazdasági adatok alapján mintegy 5-6 milliárdra teszik az árat, de ebben nem szerepelnek az esetleges adósságok. Charbonneau kitartóan hangoztatja, hogy a jelenlegi tulajdonosok továbbra is érdekeltek az üzemeltetésben, és

„amennyiben egyáltalán tárgyalások kezdődnek, akkor csakis gondos, nyitott és átlátható formában”, és ez esetben a konzorcium először tárja fel pénzügyi lehetőségeit, és a repülőterek, vagy más infrastruktúra-projektekben szerzett tapasztalatait és sikerességét.

Jellinek – aki a javasolt árról nem kíván nyilatkozni –, az elutasítást nem veszi egészen komolyan, és a lapnak elmondta, hogy a jelen részvényesek már meg is bíztak egy tanácsadó céget az eladási folyamattal, „ami világosan jelzi, hogy szándékukban áll lépni”.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar sajtó Orbán Viktorhoz való közelségéről ír, Jellinek kifejtette: „a konzorcium kizárólag profi szereplőkből áll, pártok nélkül, és az egyiknek van tapasztalata a repülőterek üzemeltetése terén”.

A szerző megállapította: köztudott, hogy az abszolút többséggel kormányzó miniszterelnök bátorítja ismerőseit részt venni az állami megrendelésekben, és nem csak az útépítésben, valamint a médiában. A kormány – céljainak elérése érdekében – csatasorba állított más tanácsadókat is, köztük az orosz kapcsolatairól elhíresült és zavaros ügyleteiről ismert Klaus Mangoldot, a Daimler igazgatósági tanácsi tagját, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának volt elnökét.

Ford.: Ara-Kovács Attila

Reptéri viták – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, ma valami könnyű kávét kérnék, talán capuccinót vagy lattét, légies dolgokról lesz szó – mi lehetne légiesebb egy repülőtérnél? Persze, maga a reptér nem szálldogál, fent a magas levegőégben, az egy viszonylag terjedelmes ingatlan, de vannak légi vonatkozásai. Már persze, ameddig vannak: tetszettek hallani, hogy el akarják költöztetni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret?

Vagy nem, persze: de nagyon furcsákat vijjognak a keselyűk a szögesdróton (ilyen ügyben mégsem mondhatom, hogy a verebek csiripelték a kerítésen). Vagy elköltözik, ez az egyik változat, vagy egyszerűen a Mészáros Lőrincé lesz, de bármelyik is következik be, az mindenképpen közkívánatra lesz.

Nem tetszik hinni?

Bebizonyítom.

Szóval, már jó néhány hónapja zajlik egy nyilvános vita, magyarán veszekedés azzal kapcsolatban, hogy hangos-e a légiközlekedés, avagy nagyon hangos. Abban minden fél megegyezik, hogy semmiképp sem csendes. A legutóbbi időkben egyenesen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ellen bontakozik ki tömegmozgalom, mivel nem lehet tőle éjjel aludni. Hát, kínálkozik a csapda és belé is esek, bemutatok néhány tényt, de nem is számítok arra, hogy ezek bárkit is meggyőznének, akinek már van szubjektív véleménye.

Panaszolják, hogy drasztikusan megnőtt a légiforgalom. Igen, az utasszámot tekintve valóban komoly a növekedés, és nehéz is kiszolgálni, főleg, hogy a Liszt Ferenc tényleg felújításra szorulna. Csakhogy – mihez képest nőtt meg micsoda? A légiközlekedés (meg a vasút) abban különbözik más tárgyköröktől, hogy szinte minden nagyon pontosan dokumentált, így például nem kell sokat kutatni ahhoz, hogy megtudjuk: 2005-ben durván 126 ezer gépet regisztráltak, tavaly 115 ezret, és közben az utasforgalom 8 millióról 15 millióra nőtt.

Hogy lehetséges ez?

Hát úgy, hogy 2005-ben még nem voltak nagy forgalmú fapados légitársaságok. És ezek már korszerű, csökkentett zajszintű gépekkel dolgoznak. Hogy mondjak egy példát: a régi magyar kormánygép egy AN-26-os volt – Árpi bácsinak nem voltak luxusigényei – és azért kellett szállítógépnek visszaminősíteni, mert a legtöbb európai reptéren nem szállhatott le a hajtómű zajszintje miatt (meg azért, mert egyszerűen megadta magát 2017-ben). Tehát nem is használhatnának elavult vagy zajos gépeket, ugyanis sehol nem tudnának velük leszállni, nem fogadnák magát a típust sem.

Akkor ott az éjszakai nyugodalom kérdése. Az bizony tényleg fontos, magam is harapok, ha nem hagynak aludni. Ámde mit tudott meg a 24.hu?

„A jelenlegi szabályozás szerint este 10 és reggel 6 óra között a menetrend szerinti és a nem menetrend szerinti kereskedelmi le- és felszállások száma legfeljebb napi 50, ebből éjfél és 5 óra között legfeljebb napi 6 lehet. Ettől eltérni csak a légiközlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet. A felmentést a Palkovics László vezette innovációs tárca légügyi kockázatértékelési hatósági főosztálya adja ki, és a Budapest Airport honlapja szerint alkalmanként meg is teszi, főként sportesemények miatt. Például a Mol Vidit a fehérorosz BATE Boriszov stadionjába szállító gép november 30-án kvótán felül kapott le- és felszállásra engedélyt, éjjel 1 óra 55-kor, illetve 2 óra 30-kor.” (24.hu)

Tehát szó sincs éjszakai csúcsforgalomról

A Tarlós István által vizionált teljes éjszakai repülési tilalom már csak azért sem jó ötlet, mert egyfelől kevés járatot érintene amúgy is, másfelől tilos bezárni a repülőteret éjszakára. Mi van, ha egy menetrendszerű járat Magyarország felett hibásodik meg? Megtagadjuk a kényszerleszállást, mert elmúlt már záróra? Leküldjük Taszárra, ami katonai repülőtér, és jelenleg használaton kívül van? Vagy azt mondjuk, amit szoktunk, hogy „minek jött ide?” és a másik oldalunkra fordulunk?

Igen, a repülőtér lármás üzem. A pályaudvar is, a Keleti mellett lakom, mikor épp nincs építkezés és nem nagy a forgalom, itthon is állandóan frissültek az ismereteim a menetrendről, míg annyira meg nem szoktam a hangosbemondót, hogy már nem is hallom – azt is megengedem, hogy sokan vannak, akik nem képesek megszokni. Tehát nem, nem vitatom, miszerint a repülőtér bizony lármás, hangos, zajos.

Én azt vitatom, hogy most lármásabb lenne, mint korábban: hiszen látjuk, hogy a nálunk megforduló gépek száma csökken, a zajszintjük pedig alacsonyabb.

Attól még persze senki sem mondhatja, hogy csendesek lennének.

De miért pont most lett ez fontos?

Tarlós esetében ez érthető: ő szavazatokat szerez ezzel a főpolgármester-választásra, és gáncsolni akarja Karácsonyt, aki korábban kidolgozott egy alternatív megközelítési rendet, Zugló zajteher-mentesítésére. Mármost ha nincs repülés, zaj sincs, legalábbis éjszaka, ez úgyszólván világos.

Rendben, de akkor mi legyen a nemzetközi repülőtérrel? Az a vitatkozókat rendszerint nem érdekli, ugyanis ha nem politikusok vagy azok aktivistái, akkor rendszerint olyan elképzeléseik vannak a megoldásról, hogy „ne repüljenek, minek azt”, „zárják be”, „lőjék le a gépeket”, csak tudjon tőlük aludni a muskátlijuk, vagy amit tartanak. Mivel pedig azok, akik nem repülnek, mindig többen lesznek azoknál, akik repülnek, ha ebből politikai kérdés lesz, netán meg is szavaztatják a lakosságot az ügyben, a Liszt Ferenc repülőtér szomorú jövő elébe néz, amint Budapest is. Szép lesz egy főváros nemzetközi légikikötő nélkül, annyit mondhatok: ilyen még Mongóliában és Nepálban sincs. Csak nálunk lenne elképzelhető.

Persze, erről sosem fogunk szavazni

Kedves és öntudatos választópolgár-társaim, ennyire még ez a rendszer sem lehet hülye, ez csak az önkormányzati választások hadjáratának része, Tarlós és Karácsony közötti torna a zöld mezőben, lóháton, dárdával, páncélban.

De a felkínált lehetőségeket tekintve – éjszakai repülési tilalom és/vagy a reptér költözése Kecskemétre – is azt kell mondanunk, hogy a bajvívók nem tudják, miről vitatkoznak. Ugyanis, mint a 168 Órában felfedeztem:

„A 2005-ös privatizációs szerződés egy másik sarkalatos pontja az volt, hogy az állam garantálja: 100 kilométeres körzetben nem hoz létre utasszállító gépek fogadására alkalmas repülőteret.

Ennek ellenére dobta be Tarlós István, hogy nem tartja kizártnak a fapados és teherszállító gépek egy új, Budapest-környéki repülőtérre való átirányítását.

A kormánypárti orgánumok erre kész tényként közölték, hogy Kecskemét lehet a fapadosok reptere, hiszen a Modern városok program keretében megkezdődött a katonai légibázis kettős hasznosításának tervezése. Csakhogy itt legfeljebb a Mercedes gyár, valamint a beszállítói kör üzleti célú járatai landolhatnak majd a vadászgépek mellett.” (168 Óra)

Jé, tényleg. Meg hát a kecskeméti repülőtér tényleg nem alkalmas nagy személyforgalom lebonyolítására. Az a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisa. Annak is épült – még 1937-ben. Minden fejlesztése mindig is katonai célú volt. Oda fapados forgalmat átirányítani nem lehet.

Akkor mi lesz?

Megjósolom: valószínűleg semmi sem történik majd.

Minek történne? Ez az egész mostani cirkusz, amibe még Gulyás Gergely is belekeveredett a Miniszterelnöki Hivatal részéről, a ferihegyi konténer-terminált kritizálván, csak két dologra jó, és ebből az egyik az, hogy Tarlós megint főpolgármester legyen. Majd megválasztják a csendpártiak, habár, mivel Karácsony is csendet ígér, a politikai felhasználás már nem is olyan nagyon egyértelműen fontos.

Igazából arról lehet szó, az lehet a valós cél, amit a G7 megtudott, vagyis, hogy Mészáros Lőrinc a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. megszerzésére készül.

Kicsit drága játék lenne neki, nagy falat, de hogy úgy mondjam, a körültekintés sosem volt az erőssége, meg hát mintha nem is ő hozná a saját üzleti döntéseit. Akkor számoljunk egy kicsit. Ugye, Mészáros cégének menedzsmentje kifejtette, hogy a jövőben kevés, de nagyméretű felvásárlásra törekszik; elsősorban a bank- és pénzügyi szektor, az informatika, az ingatlanszektor, valamint a telekommunikációs ágazat érdekli. Ez a befektetés tekinthető ingatlannak, ha akarjuk, és mindenképpen nagyméretű. De mennyi az annyi?

„Az utóbbi években Európában a reptér-üzemeltető cégek alsó hangon az éves EBITDA (adózás, hiteltörlesztés és értékcsökkenés előtti eredmény) 15-szörösén keltek el. A Budapest Airport tavalyi számai még nem ismertek, 2017-ben az EBITDA 55,5 milliárd forint volt, amiből 833 milliárdos vételár adódna.” (G7)

A médiahadjárat lefaraghat az árból

Nem mondom, hogy nem óriási pénz, de arra van a médiahadjárat, hogy lefaragjanak belőle. Hiszen, ha 1. nem is fogadhatnak éjszaka járatokat, 2. zajos és gondoskodni kell a zajvédő falakról, miegymásról, 3. zsúfolt, kényelmetlen, a minap az álmennyezet egy darabja is leszakadt (a rossz nyelvek szerint egy brit turista nyakába, aki azt találta mondani, hogy józan), szóval, ha ilyen tengernyi baj van vele, csak nem kérhetnek érte annyit, amennyi a nominális ára?

Aztán, ha különböző intézkedésekkel nehezítik, esetleg el is lehetetlenítik a repülőtér működését, akkor fog csak igazán lemenni az az összeg, kérem!

De hát, ugye tömegesen jönnek a panaszok. Milyen érdekes: főleg a kormánysajtóban jönnek. Még egyszer mondom: ezeknek jó része jogos és minden alapja megvan (más részük mondvacsinált). Azonban minden megjelent írás egy-egy argumentum az üzleti tárgyalásokon, azt bizonyítja, micsoda bóvli ez a repülőtér, ennyit nem ér, de még kevesebbet is alig…

Szóval, aki ebben a vitában öntudatosan síkra száll a repülőtér ellen, az bizony Mészáros Lőrincet támogatja.

Esetleg még Tarlóst.

Erről szól ez, nem a repülőgépek zúgásáról.

Vitézy is kiakadt a reptéri buszok zsúfoltságán

0

Az elmúlt napokban többször is téma volt a reptérre menő buszok zsúfoltsága. Sokan nem is tudnak felszállni és csak a következő, félórával később induló járattal tudnak kijutni a repülőtérre.

A zsúfoltság elviselhetetlen, sokaknak állva kell megtenniük a mintegy 35 perces utat. Nemrégiben egy utas rosszul lett az egyik 100E jelzésű buszon. Nem ez volt az  egyetlen ilyen eset, állítólag főleg a jó idő beálltával, gyakoriak a rosszullétek.

Vitézy Dávid a BKK volt vezérigazgatója – jelenleg a Budapesti Közlekedési Múzeum vezetője – a Facebookon írta meg véleményét. Szerinte „Teljesen méltatlan egy európai fővároshoz, ahogy a BKK a 100E-t működteti. Nem újdonság, hogy robbanásszerűen nő a Budapestre érkező turisták száma. A budapestihez hasonló forgalmú prágai reptérre 5 percenként járnak a buszok.”

Vitézy szerint „lehet a reptérre és a nekik nagy bevételt jelentő taxislobbira és minibuszlobbira fogni ezt, ismerem a narratívát, van benne igazság, de azt is pontosan tudom: a BKK-nak ennél több eszköz van a kezében. Sűrítsék be a járatot, és ha a reptér nem engedi be a sorompón a buszokat, akkor legalább mindenkinek világos lesz, ki a felelős. De persze jó eséllyel végül ez nem történne meg, a taxisok és a kisbuszosok kénytelenek lennének megbarátkozni azzal: az emberek tömegközlekedni akarnak. És ez jó.”

Újabb két reptéri tolvajt fogtak el

0

A police.hu beszámolója szerint a két rakodómunkás még januárban egy utas feladott poggyászából lopott el egy fehérarany gyűrűt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Öt nappal később egy másik utas poggyászából egy karórát és egy parfümöt tulajdonítottak el.

A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság nyomozói az érintett járatok rakodási körülményeinek vizsgálata során jutottak el két, a repülőtéren dolgozó munkáshoz.

A házkutatások során megtalálták az ellopott értékeket,

valamint további – vélhetően szintén bűncselekményekből származó – tárgyakat is.

A két feltételezett elkövetőt előállították és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanújával hallgatták ki.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK