Kezdőlap Címkék Rakéta

Címke: rakéta

Rakéta kísérlet a tárgyalások bejelentése után

Észak Korea két rakétát lőtt ki – valószínűleg tengeralattjárókról – közölte a védelmi minisztérium Szöulban. Mind Dél Korea mind pedig Japán tiltakozott mondván: Észak Korea a rakéta kísérletekkel durván megsértette a Biztonsági Tanács határozatát.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat alkalmaz Észak Koreával szemben annak érdekében, hogy rábírja a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert nukleáris és rakéta fejlesztési programjának befejezésére.

Szombaton szakértői szinten újrakezdődnek a tárgyalások

Észak Korea és az Egyesült Államok képviselői a hétvégén újrakezdik a tárgyalásokat arról, hogy Észak Korea hajtson végre leszerelési programot. Cserébe az ENSZ fokozatosan megszüntetné a szankciókat Észak Koreával szemben. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban jelenleg sokan éheznek, mert a diktátor minden erőforrást a katonai célokra használ fel.

Kim Dzsong Un és Donald Trump legutóbb a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalon találkozott egymással. Sőt Trump át is lépte a vonalat, így ő volt az első amerikai elnök Észak Korea területén. Korábban két csúcstalálkozót tartottak. Tavaly Szingapúrban Donald Trump és Kim Dzsong Un megállapodott a leszerelésben. Ez meg is kezdődött, de azután leállt, mert az amerikaiak közölték: a szankciókat csakis akkor szüntetik meg, ha a leszerelés teljes mértékben megtörtént és azt nemzetközi ellenőrök igazolták. Észak Korea ezt nem fogadja el: szerintük a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. A második csúcstalálkozó ezért nem is sikerült: idén tavasszal úgy ért véget Hanoiban, hogy tulajdonképp el sem kezdődött. Trump közölte: ilyen körülmények között nem tárgyal. Azóta tart a harmadik csúcstalálkozó előkészítése. Trump időközben kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját John Boltont. Aki azután bírálta az elnök Észak Koreával kapcsolatos politikáját.

Izrael kilőtte Irán gázai emberét

0

Az iráni pénzek a 34 éves Hamed al Khoudary pénzváltó hálózatán keresztül jutottak el a Hamaszhoz és más terrorista szervezetekhez a gázai övezetben – közölte az izraeli hadsereg. Amely célzott csapással kiiktatta Irán emberét, aki a legfontosabb összekötő volt az iráni forradalmi gárda és a palesztin terrorista szervezetek között.

Mindez része annak az ellencsapásnak, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök rendelt el miután a gázai övezetből több mint 900 rakéta csapódott be Izrael területére. Még nincs vége – hangsúlyozta a nemrég újjáválasztott izraeli miniszterelnök az ellencsapás első szakaszát értékelve.

Egyidejűleg az Egyesült Államok kisebb flotta egységet vezényelt Irán partjainak közelébe. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó szerint ily módon akarják figyelmeztetni Iránt arra, hogy agresszív külpolitikájának határt kell szabnia. Trump elnök felmondta az Iránnal megkötött atom egyezményt és szankciókat mondott ki Iránra. Ezek közül a legsúlyosabb az, mely tiltja az iráni olaj megvásárlását minden külföldi cégnek vagy országnak.

Irán nem ismeri el Izrael létét sem. Támogatja az Izraellel szembeálló terrorista szervezeteket mindenütt a Közel-Keleten. Ezért is sújtott le az izraeli hadsereg arra a pénzváltóra, aki az iráni pénzeket osztotta el a különböző terrorista szervezetek között a gázai övezetben.

Rövid hatótávolságú rakéta kísérletek Észak-Koreában

0

Dél Koreában a vezérkari főnökség közleményben tudatta: Észak-Korea újabb rakétakísérleteket hajtott végre. Utoljára 2017 novemberében került sor rakéta kísérletekre Észak-Koreában, de azóta leállították ezeket, hogy elősegítsék a közeledést az Egyesült Államokhoz.

Kim Dzsong un és Donald Trump tárgyalóasztalhoz is ült Szingapúrban, ahol megegyeztek arról, hogy atomfegyvermentes övezetté nyilvánítják a koreai félszigetet. Észak-Korea kötelezettséget vállalt, hogy nem folytat nukleáris kísérleteket és nem tökéletesíti hosszú hatótávolságú rakétáit, melyek elérhetik az USA területét is. Cserébe az Egyesült Államok arra tett ígéretet, hogy megszünteti a gazdasági szankciókat, melyek fojtogatják Észak-Korea gazdaságát.

A második csúcstalálkozó Donald Trump és Kim Dzsong un között kudarcba fulladt Hanoiban. Mindkét fél egymást vádolta azért, hogy érdemi tárgyalásokra nem is került sor a vietnámi fővárosban. Észak-Korea annyit közölt, hogy az év végéig ad haladékot az Egyesült Államoknak. Washington ragaszkodik ahhoz, hogy a szankciókat csakis akkor oldják fel Észak-Koreával szemben hogyha befejeződött a nukleáris fegyverzet megsemmisítése. Phenjanban viszont párhuzamos folyamatot akarnak vagyis fokozatos leszerelést és a gazdasági szankciók enyhítését ezzel egyidőben.

A mostani rakéta kísérletek nem sértik az USA és Észak-Korea megállapodását hiszen azok csak a nukleáris és a hosszú hatótávolságú rakéták kísérleteire vonatkoznak. Nemrég a KCNA hírügynökség bejelentette: Kim Dzsong Un személyesen megtekintett egy rakéta kísérlet sorozatot. Az USA akkor azt jelezte: nem tapasztaltak ilyesmit. Az amerikaiak valószínűleg közepes vagy hosszú hatótávolságú rakétákra gondoltak. Észak-Korea viszont “taktikai fegyvert” tesztelt, melynek hatótávolsága jóval kisebb, így nem jelenthet veszélyt az Egyesült Államokra.

Új iráni rakéta: Európa is elérhető

0

Iránban az 1979-es iszlamista forradalom évfordulóján új rakétát mutattak be. A hosszú hatótávolságú cirkáló rakéta igen alacsonyan repül – hangsúlyozta Irán hadügyminisztere. Amir Hatami szerint az új rakéta hatótávolsága 1300 kilométer vagyis Irán csapást mérhet vele Izraelre vagy az Európai Unió délkeleti államaira. Különösen hogyha ezeket az új cirkáló rakétákat rendszerbe állítják Szíriában, ahol Iránnak több támaszpontja is van. Az Európai Unió ezért szeretné, ha tárgyalások kezdődnének Irán rakéta programjáról.

Kizárta a tárgyalások lehetőségét a forradalmi gárda helyettes parancsnoka. Hoszein Szalami dandártábornok hangsúlyozta: miután az USA újra szankciókat alkalmaz Iránnal szemben, nincs lehetőség arra, hogy Irán leállítsa rakéta fejlesztési programját. Külföldi szakértők szerint gyakran előfordul, hogy az irániak eltúlozzák fegyvereik hatékonyságát, de elképzelhető, hogy valóban kifejlesztettek egy olyan rakétát, mely képes csapást mérni akár 1300 kilométerre is. Ez pedig változtathat az erőviszonyokon  a Közel Keleten, ahol Irán különböző hadszíntereken szemben áll Izraellel és Szaúd Arábiával.

Moszkvai bírálat Izraelnek

0

Hat izraeli harci gép megsértette Szíria légterét amikor támadást intézett Damaszkusz külvárosa ellen – állítja a hadügyminisztérium közleménye Moszkvában. Az oroszok “baráti figyelmeztetésnek” szánják a tiltakozást – közölte a hadügyminisztérium.

Oroszország Iránnal együtt Asszad elnököt támogatja Izraelben míg Izrael – az USA-val és az EU államaival együtt – Asszad ellenfeleinek nyújt támogatást. Trump nemrég közölte: az USA kivonja csapatait Szíria területéről. Ezt Moszkvában lelkesen üdvözölték.
Szeptemberben az izraeli légierő megtévesztő akciója miatt a légelhárítás tévedésből lelőtt egy orosz repülőgépet Szíria fölött. Putyin elnök és Netanjahu miniszterelnök telefonon tisztázta “a tévedést”, de azóta az oroszok nagyon figyelnek az izraeli légierő minden akciójára. A hadügyminisztérium közleménye most is megemlíti, hogy az izraeli légitámadás miatt civil gépek is veszélybe kerültek Bejrút és Damaszkusz légikikötőinek a közelében.
Izraelt aggasztja, hogy az USA kivonul Szíriából. Halálos ellenfele, Irán viszont egyre jobban berendezkedik ott. Az izraeli légicsapások elsősorban az irániak támaszpontjait támadják Szíriában. Ahol a légvédelem orosz import, és ma is orosz tanácsadók segítik annak munkáját. Izrael ezért a légicsapások előtt elvben értesíti az oroszokat a tervezett akcióról, de Moszkva azt kifogásolja, hogy ez nem minden esetben történik meg. Sok esetben ugyanis az izraeli légierő nem vállalja nyíltan fel a légicsapást Szíriában, ahogy ez a karácsonyi akció esetében is történt. Az orosz hadügyminisztérium nyílt bírálata Izraellel szemben azt mutatja, hogy az amerikaiak kivonulása után Moszkva a térség urának tekinti magát, egy olyan nagyhatalomnak, mely garantálhatja “Szíria szuverenitását”.

Mozgolódás Észak-Koreában a rakétagyár környékén

0

Észak-Korea továbbfejleszti interkontinentális rakétáit, erősítette meg egy magasrangú illetékes Washingtonban a Reuters hírügynökségnek.

A magát megnevezni nem kívánó tisztviselő beszámolt arról, hogy amerikai kémműholdak fokozódó aktivitást mutatnak annak a gyárnak a környékén, ahol Észak-Korea interkontinentális rakétáit előállítja. Magukat a rakétákat a kémműholdak nem látják, ezért az amerikai hírszerzés nem tud pontos képet alkotni arról, hogy a továbbfejlesztés milyen eredménnyel járhatott.

Szingapúrban Kim Dzsongun azt igérte Donald Trumpnak, hogy felszámolja azokat a nukleáris fegyvereit és interkontinentális rakétáit, melyekkel akár az Egyesült Államokat is elérheti. Cserébe az amerikai elnök garantálta Kim Dzsongun biztonságát és a szankciók megszüntetését.

Azóta kiderült, hogy az USA csakis akkor szünteti meg a szankciókat, ha Észak-Korea már végrehajtotta nukleáris fegyverzetének és interkontinentális rakétáinak a megsemmisítését. A Reuters most érdeklődött a Fehér Házban, hogy mi a véleményük a kém műholdak információiról. A szokásos választ kapták: hírszerzői értesüléseket nem kommentálunk.

Trump többször is jelezte a szingapúri csúcstalálkozó befejezése óta, hogy bízik Kim Dzsongun ígéreteiben. Észak-Korea tett is néhány látványos lépést: átadták azoknak az amerikai katonáknak a holttestét, akik Északon haltak meg a koreai háború idején 1950-53 között, valamint külföldi tudósítók jelenlétében felrobbantottak egy atomkísérleti telepet.

Magát a leszerelést amúgy nagyon nehéz ellenőrizni. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó azt javasolta, hogy Észak-Korea egész nukleáris fegyverzetét rakják hajókra és vigyék az Egyesült Államokba. A javaslatot Észak-Korea – nem különösebben meglepő módon – elutasította. Trump Kínát is meggyanúsította, mondván Peking azért akadályozza a leszerelést Észak-Koreában, mert így akar visszavágni az USA kereskedelmi háborújában. A kínaiak természetesen tagadták Trump feltevését.

Az amerikai elnök Iránnal szemben hasonló módszert alkalmaz mint Észak-Korea esetében. Egyelőre nem sok sikerrel. Alig közölte Trump, hogy hajlandó találkozni az iráni vezetőkkel, máris megjött a válasz: ilyen csúcstalálkozó csakis azután lehetséges, hogy Trump visszalép az atomalkuba.

Az USA elnöke májusban jelezte a kilépést és Teheránban emiatt szószegőnek tartják. Trump lehetséges tárgyalópartnere, Rohani iráni elnök pedig nagyon meggyengült a hazájában, hiszen az atomalku az ő műve volt. A kemény vonal hívei nem akarnak tárgyalni Trumppal akkor sem, ha az amerikai szankciók komoly veszteségeket okozhatnak Iránnak.

Amerikai rakétavédelmi rendszert telepítenek Németországba

0
  • „Nem hiszem, hogy a németek akadályt gördítenének az elé, hogy THAAD rendszert telepítsünk hozzájuk!”- mondta szűkszavúan Curtis Scapparotti tábornok a NATO európai erőinek főparancsnoka.

  • A Reuters hírügynökség exkluzív értesülései szerint a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rakétavédelmi rendszert Ramsteinbe telepítenék. Itt van a NATO európai légierőinek főhadiszállása.

Elvben az amerikaiaknak nem kell kérniük ehhez a németek engedélyét, de tekintettel az ügy katonai és diplomáciai jelentőségére, ezt Washington mindenképp megteszi. Ez ugyanis már olyan lépés, amely kicsaphatja a biztosítékot Moszkvában.

Miért most kerül erre sor? Mert Donald Trump kilépett az iráni atomalkuból, és ennek sok stratégiai következménye is lehet. Nem véletlen, hogy Merkel kancellár kiállt az iráni atomalku fenntartása mellett, és közölte: „Európa immár magára maradt, saját magát kell megvédenie!”

Az aggodalom jogos. Egyrészt azért, mert Irán már ma is rendelkezik olyan Shabab 3 rakétákkal, melyeknek a hatótávolsága 2000 kilométer, vagyis elérhetik Európa déli részét is. De a veszély ennél jóval nagyobb, hiszen a Forradalmi Gárda Teheránban közölte: vannak olyan rakétáik, melyek képesek ennél messzebbre is eljutni, de ezeket eddig nem fejlesztették. Ha bukik az atomalku, akkor ehhez is hozzáfognak. Ezért Németország – más európai államokkal együtt – olyan új atomalkut akar Iránnal, mely nemcsak a nukleáris fegyverekre, de a hordozó rakétákra is kiterjed.

Apró probléma, hogy ezt az európai tervet sem Irán, sem az USA nem fogadja el…

A fő gond azonban nem Irán, hanem Oroszország, mely igen érzékeny az amerikai katonai fejlesztésekre Európában. Bár a NATO tagadja, hogy ezek közvetlenül Oroszország ellen irányulnak, de Moszkvában ezt egyértelműnek tekintik. Ha tehát lesz THAAD rendszer Ramsteinben, akkor ez semmiképp sem javítja Oroszország és Európa kapcsolatait.

Erről is tárgyalt nemrégiben Merkel kancellár Putyin elnökkel Szocsiban. Természetesen nemcsak stratégiai kérdések szerepeltek a tárgyalások napirendjén, hanem gazdaságiak is. Trump kereskedelmi háborúja közelebb hozhatja egymáshoz az Európai Uniót Oroszországgal, sőt Kínával is!

Ebben a környezetben az amerikai rakéta telepítési terv Németország területén valamiféle hidegháborús maradványnak minősülhet.

Már csak azért is, mert épül a Nord Stream 2 gázvezeték, amely közvetlenül hozza el a földgázt Oroszországból Németországba, és amelyet az USA meg akart akadályozni. Ennek eredményeképp Németország az EU gázelosztó központja lehet.

A gyakorlatban tehát a német-amerikai katonai együttműködés áll szemben a német- orosz gazdasági kooperációval. Persze párhuzamosan is mehetnek a dolgok, hiszen Angela Merkel kancellár nagy mestere a kompromisszumoknak, melyek eredményeképp Németország a kecskét és a káposztát is megszerezheti magának…

Izraeli rakéták védik majd Románia légterét

0

Az izraeli Rafael hadiipari cég olyan beruházásról írt alá egyezményt Romániával, mely lehetővé teszi, hogy – izraeli licencek alapján – a rakétavédelmi rendszert maguk a románok állítsák elő.

Az ynetnews izraeli portál szerint ebből a Rafaelnek többszáz millió dolláros haszna lesz. Joáv Har-Even tartalékos vezérőrnagy, a Rafael főnöke elmondta: a cég üzletpolitikája az, hogy együttműködik más államokkal azok védelmi képességeinek a fejlesztésében. Természetesen ehhez mindig megkérik az izraeli kormány engedélyét.

Románia nagy védelmi fejlesztési programot hajt végre – hangsúlyozta a Romaero cég főnöke, aki aláírta a szerződést az izraeliekkel. Az egyik legkorszerűbb rakéta rendszert sikerült így megszereznünk – mondta Remus Vulpescu, a román cég vezetője.

Románia az orosz fenyegetésre hivatkozva hajt végre jelentős beruházási programot a védelmi iparban.

Erre buzdít minden NATO tagállamot Trump elnök is. Az észak-atlanti szerződés elvben a GDP 2 százalékban határozza meg a honvédelmi költségvetés értékét, de ezt az európai szövetségesek döntő többsége nem teljesíti. Persze Trump azért is szorgalmazza a katonai költségvetés növelését, mert szeretne eladni amerikai fegyvereket Európában.

Eredetileg a románok is amerikai rakétákat akartak, de azután rájöttek, hogy a Rafael rakétái ugyanolyan jók, és ráadásul jóval olcsóbbak. Ezért vette meg Románia az izraeli rakétavédelmi rendszert, melyet azután helyben gyártanak majd. Ez sok új munkahelyet teremt Romániában. Ezenkívül lehetővé teszi a technológiai előrelépést is, hiszen Izrael a hadiiparban világszínvonalú technológiát alkalmaz, melyet most a Rafael eladott Romániának, hogy a jövőben izraeli rakétákkal védhesse légterét mindenfajta fenyegetéssel szemben.

Moszkva Sz-300-as rakétarendszert szállít Szíriának

0

Ezt jelezte az általában jólértesült moszkvai Kommerszant magát megnevezni nem kívánó magasrangú katonatisztre hivatkozva. Lavrov külügyminiszter azt mondta: még nincs döntés, de hogyha lesz, akkor azt tudatni fogják a nyilvánossággal.

Az orosz külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: a legutóbbi nyugati légicsapás Szíria ellen mindenfajta morális aggályt eloszlatott Moszkvában. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország azért hajtott végre légicsapást Szíriában, mert Asszad elnök csapatai vegyi fegyvereket vetettek be polgári lakosság ellen. Damaszkusz természetesen cáfolt és az oroszok szokás szerint Asszad elnöknek adtak igazat. Annál is inkább, mert korábban ők szállítottak vegyi fegyvereket Szíriának, és ők ellenőrizték azok megsemmisítését.

Izraelben aggódnak amiatt, hogy az orosz Sz-300-as rakéta rendszer megnehezíti majd a légierő dolgát, ha az csapást akar mérni szíriai célpontokra. Izrael rendszeresen hajt végre légicsapást Szíriában, arra hivatkozva, hogy ott az irániak olyan rakétákat gyártanak, melyeket azután a libanoni Hezbollah milícia Izrael ellen vet be. Az ilyen légicsapások előtt az izraeliek minden esetben az oroszokkal egyeztetnek, hogy elkerüljék a konfliktust. Ha azonban az oroszok átadják az S-300-as rakéta rendszert Szíriának, akkor megnövekszik a légicsapások kockázata az izraeli légierő számára.

Az ynetnews nevű izraeli portál úgy tudja: Izrael nyomatékosan kérte az oroszokat, hogy ne szállítsák le az Sz -00-as rakéta rendszert, mely megváltoztatná az erőviszonyokat Szíria légterében.

Új orosz rakétatelepítés Kalinyingrád körül – fél Európát fenyegeti

0

Erről nyilatkozott Litvánia elnöke, aki szerint különösen hazája, Lettország, Észtország és Lengyelország fenyegetettsége nőtt meg amiatt, hogy az oroszok Iszkander típusú rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékén.

Az egykori Kelet-Poroszország 1945 óta tartozik Oroszországhoz, és be van ékelve Lengyelország és Litvánia közé. Nemcsak Dalia Grybauskaite bírálta az orosz rakétatelepítést, de Lengyelországban, Lettországban és Észtországban hasonló kritika hangzott el. Sőt a NATO brüsszeli központjában is kifogásolták az orosz döntést.

Az oroszok nem tagadják, hogy a Nagy Sándorról elnevezett rakétákat Kalinyingrád köré telepítették, de Moszkva szerint ezzel csak a NATO keleti nyomulását akarják ellensúlyozni. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője kijelentette: Oroszország szuverén joga, hogy a saját területén rakétákat helyezzen el.

Oroszország és a NATO viszonya az ukrajnai válság miatt vált problematikussá. 2014-ben Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, mely 1954-től Ukrajnához tartozott. Ezt követően az USA és az EU szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben. Párhuzamosan a NATO megerősítette a keleti határvidéket: amerikai és más nyugati csapatok érkeztek Lengyelországba és a balti államokba, hogy fokozzák az elrettentést. Az USA az orosz fenyegetésre hivatkozva növeli katonai költségvetését és ezt várja el a többi NATO tagállamtól – így Magyarországtól is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK