Kezdőlap Címkék Rakéta

Címke: rakéta

Hogyan lett Észak-Koreának rakétatechnikája?

0

Hogyan sikerült ilyen gyorsan interkontinentális rakétát létrehoznia a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek? – tették fel a kérdést Washingtonban, miután november végén Kim Dzsongun bejelentette: olyan interkontinentális rakétájuk van, amely képes elérni az Egyesült Államok bármelyik részét. Íme egy lehetséges válasz.

A Washington Post – hírszerzői források alapján – megadta a választ: orosz tudósoknak köszönhetően.

A Szovjetunió összeomlása után a Makejev rakétaközpont tudósai közös vállalkozást akartak létrehozni amerikai cégekkel. Az elképzelés az volt, hogy a katonai célokra kifejlesztett orosz rakétákat polgári célokra használják, például műholdak pályára állítására. A közös vállalkozás még azelőtt megbukott, hogy  beindult volna. Az orosz tudósok pedig magukra maradtak. Korábban a rendszer dédelgetett kedvencei voltak, és hirtelen már a napi megélhetés is gondot jelentett a számukra.

Ám megjelentek az észak-koreai titkosszolgálat emberei, akik munkát ajánlottak Phenjanban. Sokan pedig elfogadták az ajánlatot. Ez azonban az orosz kémelhárítás számára nem jelentett titkot, s a repülőtéren letartóztattak 60, Észak-Koreába induló család tagjait. Az első kísérlet akkor nem sikerült, de a militarista rendszer nem adta fel. A tudósok pedig kétségbeejtő helyzetbe, voltak: nemzetbiztonsági szempontból nem engedélyeztek számukra külföldi munkavállalást, otthon azonban nem tudtak kijönni a fizetésükből. Észak-Korea végül egyenként csempészte ki őket az országból, a tudományos dokumentációval egyetemben. Ezek a tudósok tanították azután a Kim Ir Szen egyetemen Észak-Korea legjobb elméit. Így jöhetett létre meglepően rövid idő alatt az észak-koreai interkontinentális rakéta, mely már Amerikát is elérheti.

Igaz, a Pentagonban kétségesnek tartják, hogy az interkontinentális rakéta képes-e atombombát hordozni. Nem biztos, hogy Észak-Korea rendelkezik ezzel a technológiával, de a Kim Ir Szen egyetemen a legjobb orosz tudósok által kiképzett rakétaszakértők előbb vagy utóbb megoldják ezt a problémát is. Akkor pedig az Egyesült Államoknak szembe kell néznie azzal, hogy egy nemzeti kommunista kishatalom nukleáris háborúval fenyegetheti meg őt és szövetségeseit. Talán mégiscsak inkább Amerikának kellett volna megvásárolnia a rakétatechnológia legkiválóbb orosz tudósait.

Oroszország megerősíti Vlagyivosztok rakétavédelmét

0

S 400-as rakétavédelmi rendszert állítottak rendszerbe Vlagyivosztok körül, mert attól tartanak, hogy bármelyik pillanatban háború törhet ki a Koreai-félszigeten. Vlagyivosztok mindössze 130 kilométerre van Észak-Korea határától.

Az orosz aggodalom érthető, hiszen Észak Korea épp most jelentette be, hogy háborús tettnek tartja az újabb ENSZ-szankciókat, amelyek az olajszállítások korlátozását és a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazaküldését jelentik.

Észak Koreában a titkosszolgálat feladata, hogy a szankciókat kijátszva pénzt szerezzen az országnak.

Ennek érdekében minden eszközt megragadnak, komoly nyereségre tettek szert például a bitcoinnal is.

Izrael légicsapásokkal válaszolt a rakétatámadásokra

0

Izraeli harci gépek légicsapásokat mértek szombatra virradóra a Gázai övezetben a Hamász radikális palesztin szervezet létesítményeire, miután előző este az onnan kilőtt rakéták csapódtak be a zsidó állam területén.

Izraeli tájékoztatás szerint péntek este több rakétát lőttek ki a Gázai övezetből az ország déli részére, egyet közülük megsemmisített a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer, de egy rakéta Szderót városában csapódott be.

Senkinek sem esett baja, de károk keletkeztek néhány gépkocsiban.

Szombatra virradóra az izraeli védelmi minisztérium arról tájékoztatott, hogy válaszul a rakétatámadásokra harci gépei négy célpontot – két fegyvergyártó üzemet, egy fegyverraktárt és egy katonai bázist – semmisítettek meg a Gázai övezetben, mindegyikre több csapást mérve. A védelmi tárca közleményében arra figyelmeztetett, hogy a lakott területek elleni rakétatámadások durva agressziónak minősülnek, és a Hamászt terheli a felelősség a polgári lakosság életét veszélyeztető rakéta-, illetve mindenfajta más támadásért, amely a Gázai övezetből indul.

Az izraeli légierő pénteken is légicsapásokat mért a Hamász egyik kiképző táborára és lőszerraktárára, válaszul az onnan indított rakétatámadásokra. Palesztin források szerint 25 ember, köztük hat gyerek megsebesült.

A gázai rakétatámadások azóta sokasodtak meg, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette: az Egyesült Államok Jeruzsálemet elismeri Izrael fővárosának, és oda helyezi át Tel-Avivból nagykövetségét.

Lengyelország és Románia is Patriot rakétákat vásárol Amerikától

0

Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában.

A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást. Teodor Melescanu román külügyminiszter megígérte Rex Tillersonnak, az amerikai diplomácia vezetőjének, hogy Románia megveszi a rakétavédelmi rendszert, melyet a NATO fontosnak tart az orosz fenyegetéssel szemben. Washington számára két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.

Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tól

Erről még Trump elnök állapodott meg a lengyel vezetőkkel ,amikor júliusban Varsóban járt. A szerződés szerint Lengyelország 208 Patriot tipusú rakétát kapna az Egyesült Államoktól és egy teljesen korszerű rakétavédelmi információs rendszert. A washingtoni kongresszusnak még jóvá kell hagynia a szerződést, mert ilyen korszerű fegyverzetet enélkül nem lehet eladni más államnak. Mivel Lengyelország NATO szövetséges ezért aligha lesz akadálya annak, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszert Lengyelországba telepítsék.

A lengyelek azért érzik szükségét a méregdrága amerikai rakétavédelmi rendszer megvásárlásának, mert

Oroszország nemrég Iszkander tipusú rakétákat telepített Kalinyingrád közelében.

Az egykori Kelet Poroszországból az orosz rakéták pillanatok alatt elérhetik a lengyel stratégiai célpontokat.

Nemrég az oroszok Belorusziával együtt nagy hadgyakorlatot tartottak Lengyelország határainak közelében és ez tovább növelte a gyanakvást Varsóban, ahol hagyományosan tartanak Oroszországtól. Lengyelország felosztásában nagy szerepet játszott Moszkva Nagy Katalin cárnőtől egészen Sztálinig. Lengyelország ezért maximális katonai együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal.

Putyin megfenyegette az amerikaiakat

0

Moszkva azonnal reagál, ha az amerikai felmondják a közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződést – mondta az orosz elnök.

Putyin Szocsiban, a Valdaj vitaklub tanácskozásán beszélt arról, hogy Oroszország haladéktalanul és szimmetrikus módon reagál majd, ha az Egyesült Államok felmondja a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról megkötött szerződést – írja az MTI.

Megismételte azt a figyelmeztetést is, hogy Oroszország arra is szimmetrikusan reagál majd, ha az Egyesült Államokban korlátozni fogják tömegtájékoztatási eszközeik munkáját.

Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország kész új nukleáris és nem nukleáris fegyvereket kifejleszteni arra válaszul, ha más államok is így tennének.

A beszédben többször is bírálta az amerikaiak politikáját, de hozzátette, hogy úgy gondolja, hogy a kétoldalú viszony problémái megoldhatók. Védelmébe vette az amerikai elnököt is: szerinte Trump azért kiszámíthatatlan, mert nem hagyják betartani választási ígéreteit.

Orosz szakértő: még öt év kell Észak-Koreának

0

Az iráni nukleáris egyezményből való amerikai kilépés az orosz generális szerint alapvetően megváltoztathatja Észak Korea álláspontját is, amely ugyan állandóan háborúval fenyegeti a világot, de valójában közvetlenül tárgyalni szeretne az Egyesült Államokkal.

Az orosz rakéta erők nyugalmazott parancsnoka, Viktor Jeszin vezérezredes Párizsban egy nemzetközi konferencián kifejtette: az észak-koreai rakéták 2018 és 2020 között jutnak el abba a stádiumba, hogy képesek lesznek elérni az USA csendes-óceáni részeit. Négy vagy öt év kell még ahhoz, hogy az Egyesült Államok szárazföldi részeire is képesek legyenek csapást mérni – mondta az orosz tábornok. Ehhez képest Kim Dzsongun már idén azt állította, hogy az USA bármelyik részére képesek lennének csapást mérni.

Az orosz tábornok szerint Észak Koreának 20-30 nukleáris bombája lehet.

Hogy lehetne csökkenteni a feszültséget, mely véletlenül is háborúhoz vezethet a koreai félszigeten?

Viktor Jeszin tábornok szerint Washingtonnak el kellene fogadnia az orosz-kínai közös javaslatot a helyzet rendezésére. Ennek az a lényege, hogy

Észak Korea leállítja nukleáris és rakéta kísérleteit, ha cserébe az Egyesült Államok és Dél Korea nem rendez nagyszabású hadgyakorlatokat.

Ezt jelenleg egyik fél sem fogadja el.

A másik fontos tényező az, hogy Amerika ne mondja fel a nukleáris egyezményt Iránnal. Ha ugyanis ez megtörténik, akkor jelentősen csökken az USA szavahihetősége. Erre különben már az amerikai hadsereg vezérkari főnöke is felhívta a figyelmet. Donald Trump október 15-ig nyilatkozhat arról, hogy szerinte megfelel-e az Iránnal megkötött nemzetközi egyezmény az Egyesült Államok érdekeinek? Ha nemmel válaszol, akkor a washingtoni kongresszuson a sor, hogy döntsön: kilép-e a nemzetközi szerződésből, melyet hat nagyhatalom kötött Iránnal vagy sem. A kilépés az orosz generális szerint alapvetően megváltoztathatja Észak Korea álláspontját is, amely ugyan állandóan háborúval fenyegeti a világot, de valójában közvetlenül tárgyalni szeretne az Egyesült Államokkal.

Észak-Korea válasza Trumpnak: a kutya ugat, a karaván halad!

0

Az Egyesült Államoknak van türelme, de ha Észak Korea közvetlenül fenyegeti őt vagy szövetségeseit, akkor eltöröljük ezt a gengszter államot a föld színéről!- mondta Trump az ENSZ közgyűlés előtt kedden.

Újságírók megkérdezték Észak Korea külügyminiszterét, aki szintén az ENSZ közgyűlésre érkezett New Yorkba. Ri Yong Ho azzal a régi arab közmondással válaszolt, hogy “a kutya ugat, a karaván halad!”

Donald Trump rakéta-embernek nevezte Észak Korea első emberét, Kim Dzsongunt.

Hogy látják ezt Phenjanban? “Sajnálom Trumpot, hogy ilyen gyenge tanácsadói vannak!”- válaszolta a kérdésre Észak Korea külügyminisztere.

Trump már többször megfenyegette katonai megelőző csapással Észak Koreát, ha a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer nem hagy fel nukleáris és rakéta kísérleteivel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa minden korábbinál szigorúbb szankciókat hozott. Észak Korea ennek ellenére tovább folytatja a kísérleteket és már egészen közel jutott ahhoz, hogy

teljes értékű atomhatalommá váljon.

Észak Korea egykori barátai, Kína és Oroszország – miközben elítélik a kísérleteket- arra ösztönzik az Egyesült Államokat, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral. Donald Trump egyelőre erre nem hajlandó …

Újabb rakétát lőtt ki Észak-Korea – Összeül az ENSZ BT

0

Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott. Emiatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

A rakéta típusát még nem sikerült azonosítani, az első hírek szerint a dél-koreaiak az amerikaiakkal együtt vizsgálták az első percekben rendelkezésre álló információkat. Nem sokkal később dél-koreai katonai források a Jonhap hírügynökségnek elmondták:

körülbelül 3700 kilométeres hatótávolságú rakétáról van szó, amely mintegy 770 kilométeres magasságban repült.

A japán kormány elfogadhatatlannak nevezte kilövést. Összehívták az ENSZ BT rendkívüli ülését is, amelyet zárt ajtók mögött tartanak majd.

Észak-koreai rakétakísérlet augusztus 29-én.
Fotó: MTI/EPA/KCNA

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azt mondta: Kínának és Oroszországnak cselekednie kell.

“Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának. Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek”

– olvasható a közleményben, amelyet az MTI idéz.

James Mattis védelmi minisztert megkérdezték, hogy az Egyesült Államok milyen választ ad az újabb észak-koreai provokációra, Mattis csak annyit felelt:

“Erről egyelőre nem akarok nyilatkozni”.

Észak-Korea augusztus 29-én is ballisztikus rakétát bocsátott fel, az is átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott. Állításuk szerint hidrogénbombával is kísérleteztek.

Saját katonái ellen vásárol orosz rakétákat Erdogan török elnök?

0

Erre gondolnak azok a katonai szakértők, akik a Deutsche Wellének nyilatkoztak annak kapcsán, hogy Erdogan elnök bejelentette: letették az előleget az S 400-as rakétavédelmi rendszer megvásárlására. De hogy vehet orosz rakétarendszert a NATO tag Törökország?

Korábban a kínaiaktól próbáltak ilyet venni, de akkor Washington sikeresen lebeszélte a szövetségesét erről. Most is volt amerikai nyomás, de Erdogan ezúttal nem engedett és

Oroszországtól vásárol rakétavédelmi rendszert, mely nyilvánvalóan nem kompatibilis a NATO rendszerével.

Ez azt is jelenti, hogy orosz szakértők tucatjai érkezhetnek Törökországba azért, hogy kiképezzék a török tisztikart a rakétavédelmi rendszer használatára.

Az S 400-as rakéta rendszer egyébként már működik külföldön – ezt az izraeli hírszerzés jelezte. Ilyen rakétavédelmi rendszert telepítettek az oroszok Szíria északi részén egy iráni hadiüzem köré. Az izraeli hírszerzés szerint

az irániak ott rakétákat gyártanak a Hezbollah libanoni síita milíciának,

mely közvetlen fenyegetést jelent Izrael számára. Ha azonban Izrael bevetné a légierejét, akkor szembetalálkozhatná magát az orosz rakétavédelmi rendszerrel. Ennek kipróbálásán nemrég izraeli légicsapást mértek Szíriára, de az orosz rakéta védelem nem reagált, holott az S 400 egyidejűleg 80 célpontot is képes megsemmisíteni.

De miért kell ilyen rendszer Törökországnak és miért Oroszországtól? A magyarázat a tavalyi sikertelen puccskísérlet, melyben a török légierő tisztjei állítólag nagy szerepet játszottak. Erdogan elnök Fethullah Gülent, az USA-ban élő prédikátort vádolta a puccs szervezésével és a washingtoni kormányt annak támogatásával.

Minthogy saját légiereje jelentős részben elárulta Erdogant a puccs idején, ezért a török elnök arra a következtetésre juthatott: olyan rakéta rendszer kell, melyet a NATO nem irányít. Így került a képbe Oroszország.

Törökország, Irán és Oroszország haderőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek a Közel-Keleten.

Most Brüsszelben a NATO főhadiszállásán főhet a fejük a stratégiai tervezőknek: vajon mennyire számíthatnak Törökországra, mely a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik?

Interkontinentális ballisztikus rakéta Észak-Korea nyugati partvidékén

0

A rakéta szállítása hétfőn, egy nappal a föld alatti kísérleti atomrobbantás után kezdődött, az éjszaka leple alatt. A nyugati partvidéken Észak-Koreának rakétakilövő létesítményei vannak.

Észak-Korea feltehetően egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) szállít a nyugati partvidékére – jelentette kedden az Asia Business Daily című szöuli napilap meg nem nevezett hírszerzési forrásra hivatkozva.

A dél-koreai védelmi minisztérium nem erősítette meg a lapinformációt, de hétfőn a tárca a parlamentnek tett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy

Észak-Korea bármelyik pillanatban kész újabb rakétatesztekre, a többi között interkontinentális ballisztikus rakétákkal is.

Észak-Korea vasárnap hivatalosan bejelentette, hogy sikeresen tesztelt aznap egy hidrogénbombát.

Több ország földrengéstani intézete és a dél-koreai hadsereg előzőleg közölte, hogy Észak-Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre, már a hatodikat, amely két erős földrengést váltott ki. Az észak-koreai bejelentés szerint a Kim Dzsong Un utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és a kísérlet “tökéletesen sikeres” volt.

Észak-Korea július 4-én lőtte ki első interkontinentális ballisztikus rakétáját, július 28-án pedig a másodikat. Szakértők számításai szerint

a Hvaszong-14-es típusú rakéta hatósugara 10 ezer kilométer, vagyis Észak-Korea elérheti vele az amerikai nagyvárosokat, Los Angelest vagy akár Chicagót is.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy héttel a második ICBM kilövése után egyhangúlag elfogadott határozattal újabb szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta Észak-Koreát. Ez volt a Phenjan ellen foganatosított nyolcadik szankciós határozat 2006 óta, de a kommunista rezsimet mindeddig nem sikerült eltántorítani nukleáris és rakétaprogramja fejlesztésétől.

MTI/FüHü

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK