Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Macron-Putyin

„Rövid, őszinte és közvetlen beszélgetést folytattunk” – mondta a francia elnök a Putyinnal folytatott eszmecseréről. Emmanuel Macron az első nyugati vezető, az orosz támadás megindulása után beszélt Putyinnal. A francia államfő Zelenszkij ukrán elnök kérésére vállalta a beszélgetést , mert az orosz elnököt ő „nem tudta elérni”.

A moszkvai hivatalos közlés szerint Putyin részletesen megindokolta a támadást Macron elnöknek. Azt nem közölték, hogy pontosan mit mondott. Amikor Macron elnök Moszkvában járt, akkor Putyin francia tudósítóknak elmondta: nem akar nukleáris robbanófejjel ellátott amerikai rakétákat Ukrajnában! A kubai válsághoz hasonlította a mostani ukrajnai krízist. „Nem mi akarunk rakétákat telepíteni Mexikóba”- hangsúlyozta Putyin. Az USA nem ismeri el Oroszország jogát arra, hogy biztonsági övezetet jelöljön ki az ország határain túl.

Blinken amerikai külügyminiszter azt közölte: jelenleg nincs miről tárgyalni Oroszországgal.

Zelenszkij viszont azt mondta Macronnak: ha eljut Putyinhoz, akkor olyan javaslattal áll elő, amely semleges állammá tenné Ukrajnát.

Korábban Kissinger egykori USA külügyminiszter javasolta azt, hogy „finnesítsék” Ukrajnát.

Nagy francia segítség Ukrajnának

1,2 milliárd eurós támogatási csomagot állítanak össze Ukrajnának Párizsban. Ebből jelentős összeg jut a katonai támogatásra is. Franciaország – Németországtól eltérően szállít fegyvereket Ukrajnának.

Mindezzel együtt Macron elnök azt hangsúlyozta, hogy nem szabad feladni a diplomáciai kapcsolat keresést Oroszországgal. Franciaország jelenleg az Európai Unió soros elnöke, Macron ebben a minőségében is tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.

Az orosz elnök francia barátai elítélték Putyin katonai akcióját

Mind Marine Le Pen asszony mind pedig Eric Zemmour szélsőjobboldali elnökjelölt elítélte Ukrajna megtámadását. Korábban mindketten lelkes támogatói voltak az orosz elnöknek. Aki viszonozta is ezt. A korábbi elnökválasztás előtt Putyin a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt, és egy orosz bank pénzügyi támogatást nyújtott a választási kampányához. Orosz hekkerek megpróbáltak mindent, hogy megakadályozzák Macron győzelmét a 2017-es elnökválasztáson.

Idén már Orbán Viktor vette át Marine Le Pen asszony külföldi támogatását. Nemcsak, hogy fogadta a karmelita palotában Marine Le Pent – szinte úgy mint egy köztársasági elnököt -, de egy magyar bank több mint 10 millió eurós kölcsönt adott a pénzügyi gondokkal küszködő szélsőjobboldali vezérnek.

Franciaországban áprilisban tartják a kétfordulós elnökválasztást, melynek fő esélyese Emmanuel Macron, a jelenlegi köztársasági elnök.

Belebukhat-e Orbán az ukrán háborúba?

Ebben a helyzetben mindenkinek választania kell, hogy melyik oldalra áll – hangsúlyozza az Élysée palota közleménye, melyet az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt adtak ki.

Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Macron elnök – éppúgy mint Orbán Viktor miniszterelnök – tárgyalt az elmúlt napokban Putyinnal Moszkvában. Csakhogy csütörtök hajnalban az oroszok megtámadták Ukrajnát. Az új helyzetben egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Orbán Viktor utoljára azt mondta, hogy ebből az ukrán-orosz konfliktusból a legjobb lenne kimaradni. Csakhogy a NATO és az EU egy tagállama ezt nem teheti meg!

Putyin trójai falova

Orbán Viktornak ez az eposzi jelzője eddig csak politikai támadás volt, de ezek után döntő fontosságú kérdés lehet. Washingtonban, Berlinben, Párizsban és Rómában dönthetnek úgy, hogy ebben a háborús helyzetben ez immár nem tolerálható.

A budapesti amerikai nagykövetség már eddig is nyíltan lobbizott Márki-Zay Péter mellett. Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tüntetést szervez az orosz nagykövetség elé. Orbán Viktor megbuktatását ebben a helyzetben még lengyel barátai sem utasítanák el olyan hevesen hiszen számukra Putyin maga az ördög.

Miért csinálja ezt Putyin?

Valószínűleg lepaktált Kínával, és hosszú távra elkötelezte magát Peking irányában. A kínaiak az ukrán konfliktus nagy nyertesei, akik nyugodtan koncentrálhatnak  a gazdaság fejlesztésére miközben összes többi vetélytársuk teljesen fölöslegesen háborús konfliktusba bonyolódik egymással.

Putyin – éppúgy mint Brezsnyev – saját működésképtelen gazdasági – társadalmi rendszerének reformja helyett katonai megoldásokkal kísérletezik. Brezsnyev megtámadta Afganisztánt, és ezzel felgyorsította a Szovjetunió agóniáját. Putyin támadása Ukrajna ellen járhat hasonló következményekkel. Peking előtt viszont igazolhatja hadseregének erejét, és így egyenrangú kapcsolatnak mutathatja be a kínai-orosz szövetséget. Noha valójában csak gazdit cserélt: a Nyugatnak, amely semmibe vette búcsút inthet, de a kínaiak sokkal okosabb és erősebb partnerek. Ráadásul nem katonai kategóriákban gondolkodnak mint az oroszok, akik számtalan kudarc ellenére nem tudnak ettől megszabadulni.

Hétéves csúcson az olajár az Ukrajna körüli válság miatt

Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre, a földgáz termelésben pedig az első helyen áll- emlékeztet a BBC, amelynek a szakértők úgy nyilatkoztak, hogy az árak még mehetnek feljebb is.

99 dollárra emelkedett egy hordó Brent olaj ára azt követően, hogy Putyin elnök parancsára orosz csapatok támadást intéztek Ukrajna Ukrajna ellen. Bár mind az Egyesült Államok mind pedig az Európai Unió szankciókkal válaszolt, az olaj ára egyelőre nem ment 100 dollár fölé, mert a piacok kivárnak.

„Ha Oroszország a szankciók miatt kevesebb olajat és földgázt juttat a világpiacra, akkor annak lényeges következményei lehetnek az egész globális gazdaságra” – nyilatkozta a BBC-nek Sue Trinh, a Manulife Investment Management szakértője. Nagy Britanniában 1,5 fontra emelkedhet egy liter ólommentes benzin ára.

„Ha az oroszok tovább mennek, akkor mi is” – hangsúlyozta Biden amerikai elnök, aki nem titkolta, hogy ez bizony az energia árak emelkedéséhez vezethet. Arról nem beszélt, hogy ez az energia exportőr USA-nak sokkal kisebb gond mint az Európai Uniónak, amely importőrként egyre magasabb árakat kénytelen fizetni. Ráadásul Dmitrij Medvegyev, az orosz Védelmi Tanács elnökhelyettese megfenyegette az Európai Uniót a földgáz árak jelentős emelésével.

100 dollár fölé mehet az olaj ára

Ennek oka nemcsak az Ukrajna körül kialakult válság hanem az is, hogy az Egyesült Államokban hideg a tél, és a palaolaj és palagáz kitermelő cégek eddig nem sok pénzt fektettek be, mert az alacsony árak nem kecsegtettek profittal.

„A globális gazdaságban minden tizedik elfogyasztott hordó olaj orosz. Ezért Oroszország fontos az olajár meghatározásában, és ennek hatása megérződik a benzinkutaknál”

– mondta a Fidelity International szakértője, Maike Curie.

Az oroszok már régóta készülődtek erre- hangsúlyozza a BBC világkereskedelmi szakértője. Chris Morris szerint Moszkva levonta a tanulságokat a Krím félsziget elfoglalását követő nyugati szankciókból. Az oroszok 2014-ben foglalták el a Krím félszigetet , amelyet Oroszországhoz csatoltak.

Ukrajna két szakadár tartománya: Donyeck és Luhanszk ugyancsak 2014-ben deklarálta magát „népköztársaságnak”. A két „népköztársaságot néhány napja elismerte az orosz törvényhozás, és Putyin aláírta a törvényt. Ezt követően indultak meg az orosz csapatok a két szakadár ukrán tartományba.

Mit találtak ki az oroszok? Igyekeztek a dollárt kizárni a fizetésekből noha az energia piacokon ez a megszokott pénznem. Ezenkívül igyekeztek szankcióbiztos gazdaságot létrehozni – írja a BBC szakértője.

Tegyük hozzá, hogy Putyin a téli olimpia idején Pekingben járt, és ott hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csinping elnökkel, aki támogatásáról biztosította őt. Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, és az orosz földgáz nagy vásárlója. A pekingi véleményt kifejező Global Times pedig arról írt az Oroszországot sújtó nyugati szankciók kapcsán, hogy Moszkva igen sokáig kibírja azokat- nem utolsó sorban Kína támogatásával.

Putyin: A minszki megállapodások már nem léteznek

Putyin orosz elnök kedd esti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai szeparatista konfliktus lezárását célzó minszki megállapodások „már nem léteznek”, és Oroszország katonai segítséget nyújt a szakadároknak – írja az orosz TASSZ hírügynökség.

Putyin azt állította, hogy a minszki megállapodásokat Kijev „megölte” jóval azelőtt, hogy Oroszország elismerte volna a szakadárokat függetlennek. Azt nem részletezte, hogy mikor vetik be a csapatokat, megjegyezte, hogy nem mondta, hogy a csapatok „most mennének” Donbászba, és hozzátette, hogy lehetetlen megjósolni a hadművelet kereteit a térségben.

Putyin emellett Ukrajna demilitarizálását is szorgalmazta.

Az orosz parlament felsőháza kedd este jóváhagyta az orosz fegyveres erők bevetését az országon kívülre, néhány órával azután, hogy Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter kijelentette, hogy az orosz csapatok már behatoltak az ukrán szakadárok által birtokolt területekre.

Az orosz elnök hozzátette, Oroszország elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot (DPR és LPR) az alkotmányukban rögzített határokon belül, amelyek Ukrajna által ellenőrzött területeket foglalnak magukban. 

Putyin hangsúlyozta, hogy „minden vitás kérdés a jelenlegi kijevi hatóságok és e köztársaságok vezetése közötti tárgyalások során megoldódik”.

Ez még csak „szankciók light”

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő este. 

Putyin együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és mielőbb ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni. A szakadár kelet-ukrajnai államokok hivatalos elismerése után Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereg egységeit.

Putyin azt is bejelentette, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, vagyis arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Putyin bejelentését követően az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este.

Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését. Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Egyoldalúan megsértette a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el, hogy az orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be. A lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti.

Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

A Fehér Ház illetékesei hétfőn közölték, hogy Biden elnök gazdasági szankciókat fog bevezetni Ukrajna két szeparatista régiója ellen, amelyeket Putyin elnök függetlennek ismert el, de nem szabott ki semmilyen büntetést közvetlenül Oroszország ellen. A szankciók korlátozott jellege a jelek szerint lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei az agresszívebb szankciókat tartalékban tartsák.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára nyilatkozatában Putyin lépését „Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak kirívó megsértésének” nevezte, és kijelentette, hogy az elnök hamarosan végrehajtói rendeletet ad ki, amely megtiltja a befektetéseket, kereskedelmet és finanszírozást a két szakadár területen élőkkel.

„Az egyértelműség kedvéért: ezek az intézkedések elkülönülnek azoktól a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel egyeztetve készítettünk elő, és kiegészítenék azokat arra az esetre, ha Oroszország tovább támadná Ukrajnát”

– mondta Psaki asszony a nyilatkozatában.

Putyin bejelentését követően Biden majdnem 35 percig beszélt Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével. Psaki asszony nem közölt részleteket a beszélgetésről, de azt mondta, hogy az Egyesült Államok „továbbra is szorosan konzultál szövetségeseivel és partnereivel, köztük Ukrajnával”.

Macron, a közvetítő

Hétfőn hajnalban Macron elnök másodszor is egyeztetett Putyin elnökkel, ahol ismételten csúcstalálkozót javasolt a két elnök között. Ezt követően Putyin orosz elnök előre nem tervezett ülést tartott Biztonsági Tanácsában hétfőn – közölte a Kreml.

Biden elnök és Putyin orosz elnök „elfogadta a csúcstalálkozó elvét” – áll a francia elnökség hétfői közleményében.

A találkozón, „amelynek feltétele, hogy Oroszország nem támadja meg Ukrajnát”, az „Európa biztonságáról és stratégiai stabilitásáról” fog szólni.

A közlemény szerint a csúcstalálkozó előkészítését Antony Blinken  és Szergej Lavrov  külügyminiszterek csütörtöki találkozóján készítik elő.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban hétfőn kijelentette: „Egyértelmű, hogy a feszültség nő, de túl korai lenne konkrét tervekről beszélni a csúcstalálkozók megszervezésével kapcsolatban.”

Biden szerint az orosz erők napokon belül meg akarják támadni Ukrajnát, és amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a célpont a főváros, Kijev lesz.

Emmanuel Macron francia elnök következetesen óvatosabban fogalmaz az invázió lehetőségével kapcsolatban, és párbeszédet szorgalmazott Oroszországgal. 

A találkozó elvéről szóló megállapodás azután jött létre, hogy Macron vasárnap kétszer is beszélt telefonon Putyinnal, egyszer pedig Bidennel is beszélt telefonon.

Macronhoz közel álló tisztviselők elmondták, hogy az amerikai és az orosz vezetők megegyezzenek a találkozó elvéről, és ez a megállapodás azt jelzi, hogy mindketten hisznek a diplomáciai megoldás lehetőségében.

Macronra április 10-én elnökválasztás vár, amelyre hivatalosan még nem jelöltette minden esetre ez a személyes közbenjárás növelné esélyeit, eennyiben képes elhárítani a háborút.

Miért nem lett a Krím az üldözött zsidók menedék helye?

Roosewelt amerikai elnök követelte Sztálintól, hogy a Krím félszigetet bocsássa a nácik által üldözött zsidók rendelkezésére. Milovan Gyilasz Jugoszlávia ex alelnöke szerint Sztálin ezt meg is ígérte Rooseweltnek, de az amerikai elnök halála után erről az ígéretéről megfeledkezett.

Sztálin utóda, Hruscsov már Jaltában is javasolta 1944-ben, hogy a Krím félsziget legyen Ukrajna része, de akkor ezt a javaslatot visszadobták. Hruscsov, aki maga is részben ukrán származású volt – írja Putyin portálja, az Rt.com – amint megerősítette a hatalmát máris átadta a Krímet az ukránoknak 1954-ben.

Deportálás

A Krím lakosságának több mint egynegyedét tették ki a tatárok, akiket Sztálin rendeletére deportáltak mondván: együttműködhetnek a nácikkal! Csakis azok úszták meg a kitelepítést, akiknek a hozzátartozója a Vörös Hadseregben szolgált. A nácik is magukénak akarták a Krímet, melyet azután Roosewelt elnök a zsidó túlélőknek akart juttatni.

Végülis Hruscsov akarata győzött: a Krím Ukrajna része lett 1954-ben noha lakosságának csak a 10%-a volt ukrán – emlékeztet az Rt.com.

Miért adta a Krímet Hruscsov az ukránoknak?

A Sztálin örökségéért folyó hatalmi harcban döntő fontosságú volt Ukrajna kommunista pártjának támogatása. Ennek megszerzéséért kapta a Krímet Ukrajna. Ráadásul Ukrajna kommunista pártja hosszú időre vezető szerephez juthatott a Szovjetunióban: Hruscsov után innen jött Brezsnyev majd Csernyenko is.

A szakadár tartományok „függetlensége”

Az orosz Duma megszavazta azt, hogy Ukrajna két tartománya: Donyeck és Luhanszk „független”. Mindkét tartomány lakóinak jórésze rendelkezik orosz útlevéllel is. Jogilag tehát Putyin „legálisan” szerezheti meg a két tartományt, ahol a lakosság többsége orosz – éppúgy mint a Krím esetében.

Megér ez egy háborút? Erősen kérdéses. Putyin pekingi látogatása idején Hszi Csinping elnök állítólag azt kérte Putyintól, hogy halassza el a háborút az olimpia utánra. A téli olimpia Peking mellett végetért…

Bolsonaro, a „megmentő” Budapesten

Bolsonaro brazil elnök jóval közelebb ülhetett vendéglátójához, Putyinhoz  mint Orbán Viktor, akivel különben a mai napon találkozik Budapesten.

Putyin környezetében korábban a Covid vírussal indokolták meg a hosszú asztalt, amely nemcsak Orbán Viktor esetében keltett feltűnést, de Emmanuel Macron francia államfőt is messzire ültették Putyintól. Később az orosz államfő a hosszú asztal mellett fogadta két fontos miniszterét: Lavrov külügyminisztert és Sojgu hadügyminisztert is.

Aztán megjött Jair Bolsonaro brazil elnök, aki már komfortosan tárgyalhatott Putyinnal.

Bolsonaro akadályozta meg a harmadik világháborút?

Ezt állítják a dél-amerikai Trump hívei, akik szerint pontosan aznap tárgyalt a brazil elnök Putyinnal, amikor a CIA szerint Oroszországnak meg kellett volna támadnia Ukrajnát. Ehelyett az oroszok csapataik egy részét visszavonták az ukrán határtól. Ezt értelmezik úgy a brazil elnök hívei, hogy Bolsonaro megmentette a világot a harmadik világháborútól.

Korábban már a Covid világ járványtól is meg akarta menteni Brazíliát. Az eredmény több mint 600 ezer halott, ezzel Brazília a második helyen áll az USA mögött (több mint 900 ezer halott). Lakosság arányosan Magyarország náluk picit rosszabbul áll a maga 42 ezernél több halottjával.

Trump hívei igyekeznek összetartani

Az USA elnökének választási veresége után Trump külföldi híveit folyamatosan biztosítja támogatásáról. Nemcsak Orbán Viktor vagy Jair Bolsonaro járt így, de nemrégiben Eric Zemmour, a francia szélsőjobb egyik elnökjelöltje társaloghatott 40 percig Donald Trumppal.

Biden diplomáciája igyekszik levadászni Trump híveit

Hernandez hondurasi elnököt Trump jó szövetségesének tartotta noha jelentették róla, hogy a latin amerikai kábítószer maffiák egyik legfőbb keresztapja, aki több millió dollárért biztosít védelmet és támogatást a klánok vezéreinek.

Hernandez elnök testvérét az USA-ban már elítélték: életfogytiglant plusz harminc évet kapott! Washingtont kérvényezte az ex elnök kiadatását is, és a baloldali kormányzat sietett eleget tenni a kérésnek. Élő televíziós adásban bilincselték meg Honduras ex elnökét, aki hamarosan bírái elé kerül az Egyesült Államokban.

Orbán Viktor csütörtökön találkozik Jair Bolsonaro brazil elnökkel a Karmelita kolostorban.

Valami megtört 2021. január 06-án

Wang Huning Kína elmúlt harminc éves történelmének legjelentősebb politikai gondolkodója. Álláspontja időnkét változik, ahogy az minden átfogó rendszert kialakító politikai személyiség esetében történni szokott. Ám az semmiképp sem mondható el róla, hogy a globális körülmények között nagy sebességgel változó világ fejleményeit ne látná át meglehetősen élesen.

A ’90-es évek elején hosszabb időt töltött az USA-ban, észlelte az ottani ellentmondásokat, de véleménye az volt: ameddig Amerikában példamutató módon – azaz demokratikus pedantériával és zökkenőmentesen – adja át egyik adminisztráció a másiknak a hatalmat, az ország ereje és globális pozíciója megingathatatlan.
Ez az álláspontja 2021. január 6-án, amikor Trump a Capitoliumra uszította a csőcseléket, megingott. Ha képes egy, a való világ által ennyire megvetett senki a Fehér Házig kapaszkodni, s ott példátlan cselekedeteket büntetlenül végrehajtani, akkor más megoldást kell találnia ahhoz, hogy életben tartható legyen egy jövőbeli stabil társadalom – gondolta.
Xi Jinping – és persze Putyin – régi vágású autokraták. Nekik is azt üzente ez a bizonyos januári nap, hogy Amerika már nem a régi; hogy Amerikát figyelmen kívül hagyva lehet olyan világot teremteni, ami felülírhatja a demokráciát és a liberalizmust. Hisz Trump alatt Amerika többé már nem volt hajlandó garantálni Európa biztonságát; ráadásul Washington 2019-ben kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből. A gyengeség és átgondolatlanság megannyi beszédes jele!
Joe Biden láthatóan igyekszik mindezt gyorsan visszacsinálni – meglátjuk, mennyi ideje és ereje marad ehhez. De a transzatlanti szövetségnek most nagy árat kell fizetnie azért, hogy Putyin és Xi ráébredjen saját politikai cselekedeteik korlátaira. Ezért fontos mindaz, ami ezekben a napokban Ukrajnában és Ukrajnával történik.
Ara-Kovács Attila

Macron Moszkvába megy

A francia államfő hétfőn tárgyal Putyin orosz elnökkel, aki jelenleg Pekingben vesz részt a téli olimpia megnyitóján. Korábban Olaf Scholz német kancellár is jelezte, hogy Moszkvába megy vagyis az Európai Unió két vezető hatalma érezhetően másképp ítéli meg az Ukrajna körüli válságot mint Washington.

Macron Biden elnökkel is tárgyalt telefonon. Putyinnal hat napon belül már harmadszor beszélt telefonon mire megszületett a hivatalos közlemény Párizsban: hétfőn Moszkva, kedden Kijev – ez Macron jövő heti diplomáciai programja.

Ukrajnában sem érzik az orosz fenyegetést

Kijevben jobban tartanak a hideg téltől mint az orosz tankoktól – mondta Zelenszkij elnök egyik nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegel tudósítójának. Habozás nélkül „hírszerzési dezinformációnak” nevezte a Washington Post híres cikkét, melyben megkongatta a vészharangot: Putyin le akarja rohanni Ukrajnát!

Cui prodest?

Kinek az érdekeit szolgálja az Ukrajna körül kialakult válság? Az Európai Unióét nem! – vélekedik a francia államfő, aki jelenleg az unió soros elnöke is. Ugyanez az álláspontja Németország kancellárjának. Ezért tárgyalnak Putyinnal. Ezért nem siettek elítélni Orbán Viktort moszkvai látogatása miatt.

Az Európai Unió vezetőit sokkal jobban izgatja az energiaválság mint az Ukrajna körüli konfliktus. Azt látják viszont, hogy a mesterségesen gerjesztett válság Ukrajna körül, meghosszabbítja és elmélyíti az energia válságot. Ez jó Putyinnak és az energia exportőr Egyesült Államoknak, de egyáltalán nem jó Európának, amely magas energia árakat kénytelen kifizetni az orosz és amerikai cégeknek a földgázért.

Biden elképzelése, hogy Putyin agresszivitása egységbe kovácsolja a NATO-t, üres illúziónak bizonyult. Arra viszont jó lehet, hogy Brüsszelben felgyorsítsa az előrehaladást az Európai Egyesült Államok felé. A közös európai hadsereg terve mind nagyobb támogatást kap, és a pénzügyi integráció is előre megy, mert a tagállamok jelentős része nem tudja kezelni a saját problémáit a csillagászati államadóság miatt (Olaszország, Spanyolország, Görögország…stb.)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK