Kezdőlap Címkék Pompeo

Címke: Pompeo

Keménykedés Moszkvában

0

Mike Pompeo Brüsszelben kijelentette: az oroszoknak ki kell vonulniuk Venezuelából! Ez az egyik vitatott kérdés az USA és Oroszország között.

Rjabkov külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva és Washington pontosan ellentétesen ítéli meg a helyzetet Venezuelában. Az oroszok arra hivatkoznak, hogy katonai együttműködési szerződésük van Maduro elnök rendszerével. Az amerikaiak a Monroe elvet vették elő: az USA elnöke a XIX-ik században kiadta a jelszót: Amerika az amerikaiaké! Moszkva viszont arra mutat rá: ez a huszonegyedik század!

Rjabkov külügyminiszter-helyettes arról faggatná az amerikaiakat, hogy vajon a Krím félsziget hovatartozásához mi közük van? Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet és ezt az USA – a világ legtöbb államához hasonlóan – Ukrajna területi szuverenitásának megsértésének tekinti.

A harmadik vitás pont: Irán. Moszkva együttműködik Iránnal a Közel Keleten. Együtt védték meg Asszad elnököt Szíriában, akit az USA és szövetségesei meg akartak buktatni. Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból, melyet Oroszország és négy másik nagyhatalom mindmáig érvényesnek tart. “Kemény vagyok Oroszországgal szemben, de mégiscsak jó a kapcsolatom Putyin elnökkel!” – mondta washingtoni sajtóértekezletén Donald Trump. Bjelentette azt is, hogy június végén a G 20 csúcson találkozik Putyin elnökkel Japánban. Alig hangzott el Trump bejelentése máris megjött a cáfolat Moszkvából. Dmitrij Peskov, Putyin elnök szóvivője közölte: nem volt meghívás, ezért nem is született megegyezés a találkozóról Putyin és Trump között.

A két elnök tavaly Helsinkiben találkozott utoljára egymással. Most Mike Pompeo külügyminiszternek kell előkészítenie az új csúcstalálkozót Trump és Putyin között. Helsinkiben kiderült: az orosz elnök sokkal jobban ért a világpolitikához mint Donald Trump. Azóta persze eltelt majdnem egy év, Trump sokat fejlődhetett. Azonkívül mögötte az USA áll, melynek GDP-je több mint a tízszerese Oroszországénak! Vagyis Putyin csak egy nagyhatalmat képvisel míg Donald Trump egy szuperhatalmat.

Lavrov-Pompeo találkozó Helsinkiben

0

A nemzetközi jogot sérti az USA tevékenysége Venezuelával kapcsolatban – hangsúlyozta Lavrov orosz külügyminiszter amikor közös sajtóértekezletet tartott a venezuelai diplomácia vezetőjével Moszkvában.

Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter megköszönte a támogatást, melyet Oroszország nyújt Maduro elnök rendszerének Venezuelában. Trump elnök Maduro ellenfelét, Juan Guaidot támogatja a csőd szélén álló latin-amerikai országban.

Venezuela helyzetét is megvitatja Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel Lavrov, aki kijelentette: reméli, hogy a józan ész felülkerekedik majd. Az amerikai-orosz külügyminiszteri találkozón téma lesz még Venezuelán kívül a koreai félsziget atomfegyver mentesítése és a közel-keleti helyzet. Ezenkívül természetesen szóbakerült az északi sark körüli helyzet, mely mindkét nagyhatalmat aggasztja. A gyorsuló felmelegedés miatt jelentős változások mennek végbe a térségben, melynek egyre nagyobb a gazdasági és a stratégiai jelentősége.

Putyin és Trump nemrég egyórás telefonbeszélgetést folytatott egymással. A hivatalos tájékoztatás szerint ugyanezek a témák szerepeltek a telefonbeszélgetésben. Az USA és Oroszország szembenállása fokozódott az elmúlt években annak ellenére, jegy Donald Trumpot azzal vádolták demokrata ellenfelei Washingtonban, hogy az oroszok támogatásával lett az Egyesült Államok elnöke.

Putyin sokat veszíthet Venezuelában

0

A legsúlyosabb következményekkel járhat egy amerikai beavatkozás Venezuelában – figyelmeztetette Szergej Lavrov külügyminiszter amerikai kollégáját, aki a Monroe doktrínára hívta fel a figyelmét.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter egymást váltva ismételgetik: Oroszországnak semmi keresnivalója sincsen az amerikai kontinensen! Ahogy azt Monroe elnök még a XIX-ik században megfogalmazta. Csakhogy most a huszonegyedik században vagyunk amikor a globális gazdaság eltüntette a távolságokat. Oroszország pedig igen szoros viszonyt épített ki Venezuelával. Ha bukik Nicolas Maduro populista rendszere, akkor Putyin is pórul járhat.

A Rosznyeft 9 milliárd dollárt ruházott be Venezuelában

Nem véletlenül indította meg most támadását a Maduro rendszer megbuktatására Juan Guaido, az ellenzék vezére, akit Trump elnök nyíltan támogat. Április 28-án lépett életbe az az embargó, melyet az USA mondott ki Venezuela olaj exportjára! Ez újabb koporsószeg a Maduro rendszernek, mely már így is ezer sebből vérzik. A PDVSA, az állami olajvállalat a rendszer legfőbb pénzügyi támogatója. Bankja a Gazprombank Moszkvában. Az oroszok ugyanis jelentős kölcsönöket is nyújtottak Venezuelának, amely a fizetésképtelenséget gyakran csak orosz és kínai pénzekkel kerülte el. 17 millárd dollárra teszik az orosz kölcsönök értékét. Ezek fedezete Venezuela olajkincse, mely a legnagyobb a világon.

Ha Maduro bukik, mi lesz az orosz szerződésekkel?

Putyin sokat veszíthet – hívja fel a figyelmet a londoni Daily Mail, mely riportjában emlékeztet arra: tavaly decemberben orosz szuperszonikus harci gépek szálltak le Venezuelában. Nemrég pedig érkezett egy válogatott kommandós csapat Moszkvából élén egy tábornokkal. Washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: katonai egyezményük van Venezuelával.

Trump opciói kifogyóban vannak

Erre figyelmeztet a Reuters hírügynökség, mely rámutat arra, hogy a katonai beavatkozás nemigen számíthatna támogatókra sem az Egyesült Államokban sem pedig Latin Amerikában. Marad tehát a fenyegetőzés. A kubaikat újabb szigorú szankciókkal akarják rábírni arra, hogy kivonják a fegyveres erőiket Venezuelából. Washington szerint 20-25 ezer válogatott kubai katona őrködik Maduro rendszerének stabilitásán. Havannában ezt természetesen cáfolják.

A politikai káosz közepette tovább folytatódik Venezuela mélyrepülése. Az ország, mely a világ legnagyobb olaj kincsén üldögél, kénytelen volt olajat vásárolni Nigériától. Saját olajipara, melybe oly sok pénzt fektettek az oroszok és a kínaiak egyre inkább működésképtelen. Gyakoriak az áramszünetek és fogyatkozóban a pótalkatrészek. Az USA ily módon akarja megfojtani a Maduro rendszert, melyet viszont Oroszország, Kína, Kuba és Törökország elszántan támogat. Oroszország és Kína egyáltalán nem önzetlenül, hiszen dollár milliárdjaik vannak befektetve Venezuelában, ahol a gazdasági csőd politikai káosszal párosul …

A Huawei áldozata

0

Gavin Williamson bűne az volt, hogy kiszivárogtatta a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén elhangzottakat a sajtónak. A Huawei ügyről van szó vagyis arról, hogy Theresa May miniszterelnök engedélyezte a kínai cég részvételét az ötödik generációs mobil rendszerek kifejlesztésében annak ellenére, hogy az óceánon túlról komolyan megfenyegették Nagy Britanniát.

A Huawei miatt kizárhatják Nagy Britanniát a titkosszolgálati együttműködésből

Five eyes only – ez a híres ötös jelszava: az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland ezen az alapon osztja meg a titkosszolgálati információkat egymás között. Washingtonból most megfenyegették Theresa May kormányát: amennyiben nem golyózza ki a Huaweit az ötödik generációs mobil rendszerből, akkor a britek iránti bizalom megrendülhet. Odáig is eljuthatnak a dolgok, hogy a Five eyes mindössze four eyes- ra szűkülhet.

Az amerikai kémelhárítás szerint a Huawei a pekingi hadügyminisztérium cége és ennek megfelelően szorosan együttműködik a hírszerzéssel.

A Huawei chipek egy része információkat továbbíthat Pekingbe anélkül, hogy a külföldi felhasználók erről tudomást szerezhetnének! Washingtonban eddig nem álltak elő bizonyítékokkal, de most

a  Vodafone kutatói érdekes felfedezést tettek a Huawei chipekkel kapcsolatban.

Ezek alátámaszthatják az amerikaiak gyanúját. És természetesen megnehezíthetik Theresa May brit miniszterelnök helyzetét is.

A kínaiak természetesen mindent cáfolnak. A Huawei alapító atyja kijelentette: a világ nem lehet meg a mi chipünk nélkül! Másképp látják ezt Amerikában, ahonnan korábban Mike Pompeo külügyminisztert épp azért küldték Európába, hogy lebeszélje a NATO szövetségeseket a Huawei ötödik generációs rendszeréről. Pompeo Budapesten is járt ebben az ügyben, de nem aratott sikert: Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmét, hogy sem Németország sem pedig Franciaország nem kívánja negligálni a Huaweit! Nemrég Hszi Csinping elnök külföldi állam és kormányfők jelentős csoportját látta vendégül Pekingben. Kína első embere egyértelművé tette: kiállnak a Huawei mögött. Ha pedig valaki szakítani akar a Huawei-jel politikai okból, akkor annak az országnak számolnia kell azzal, hogy Peking ezt ellenséges lépésnek tekinti, melynek azután kínos következményei lehetnek…

USA: a Huawei miatt kizárhatják Nagy Britanniát a titkosszolgálati együttműködésből

0

Five eyes only – ez a híres ötös jelszava: az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland ezen az alapon osztja meg a titkosszolgálati információkat egymás között.

Washingtonból most megfenyegették Theresa May kormányát: amennyiben nem golyózza ki a Huaweit az ötödik generációs mobil rendszerből, akkor a britek iránti bizalom megrendülhet. Odáig is eljuthatnak a dolgok, hogy a Five eyes mindössze four eyes-ra szűkülhet.

Az amerikai kémelhárítás szerint a Huawei a pekingi hadügyminisztérium cége és ennek megfelelően szorosan együttműködik a hírszerzéssel. A Huawei chipek egy része információkat továbbíthat Pekingbe anélkül, hogy a külföldi felhasználók erről tudomást szerezhetnének! Washingtonban eddig nem álltak elő bizonyítékokkal, de most a  Vodafone kutatói érdekes felfedezést tettek a Huawei chipekkel kapcsolatban. Ezek alátámaszthatják az amerikaiak gyanúját. És természetesen megnehezíthetik Theresa May brit miniszterelnök helyzetét is.

A kínaiak természetesen mindent cáfolnak. A Huawei alapító atyja kijelentette: a világ nem lehet meg a mi chipünk nélkül! Másképp látják ezt Amerikában, ahonnan korábban Mike Pompeo külügyminisztert épp azért küldték Európába, hogy lebeszélje a NATO szövetségeseket a Huawei ötödik generációs rendszeréről. Pompeo Budapesten is járt ebben az ügyben, de nem aratott sikert: Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmét, hogy sem Németország sem pedig Franciaország nem kívánja negligálni a Huaweit! Nemrég Hszi Csinping elnök külföldi állam és kormányfők jelentős csoportját látta vendégül Pekingben. Kína első embere egyértelművé tette: kiállnak a Huawei mögött. Ha pedig valaki szakítani akar a Huawei-jel politikai okból, akkor annak az országnak számolnia kell azzal, hogy Peking ezt ellenséges lépésnek tekinti, melynek azután kínos következményei lehetnek…

Gengszternek nevezte Trump embereit Észak Korea külügyminiszter-helyettese

0

Észak Korea felfüggesztheti a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal – fenyegetőzött Phenjanban Choe Son Hui külügyminiszter-helyettes. Visszautalt a félbeszakadt csúcstalálkozóra Hanoiban, ahol “Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó gengszterként viselkedett”.

Trump elnök megszakította a tárgyalásokat és hazautazott, de azt hangsúlyozta: a diplomáciai tárgyalások tovább folytatódnak. Most Észak Korea külügyminiszter-helyettese arra célzott, hogy hamarosan megszólal az ügyben Kim Dzsong un is.

Közben a nukleáris leszerelés ügye a holtponton van. Az Egyesült Államok nemhogy nem enyhített a szankciókon, de John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó azzal fenyegetőzött, hogy még szigorúbb szankciók következhetnek, hogyha Észak Korea nem folytatja a nukleáris leszerelést. Észak Korea álláspontja az, hogy csakis akkor folytatja a leszerelést, hogyha az amerikaiak enyhítik a szankciókat, melyek fojtogatják a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államot.

Pekingben Li Kocsiang miniszterelnök mindenkit nyugalomra intett és felajánlotta segítségét a párbeszéd folytatásához. Nem lehet megoldani a koreai helyzetet az egyik percről a másikra – hangsúlyozta Kína kormányfője a nyilvánvaló igazságot. Kína Észak Korea egyetlen igazi szövetségese. Kim Dzsong un mindkét Trump csúcstalálkozó előtt hosszasan konzultált Hszi Csinping kínai elnökkel. Jelenleg Kína és az USA viszonya sem a legjobb. Trump kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és senki sem látja a végét a két nagyhatalom birkózásának, melynek célja a vezető szerep a globális gazdaságban.

Korábbi NATO főtitkára szerint Oroszország beavatkozik az európai választásokba

0

27 államban lesznek választások és nem mindegyik van felkészülve egy ilyen orosz kampányra – jelentette ki Anders Fogh Rasmussen, aki korábban a NATO főtitkára volt.

Jelenleg egy politikai konzultációs tanácsadó szervezetet vezet. Legutóbbi kliense Petro Porosenko ukrán elnök volt. Ukrajnában vonta le a tanulságot “Moszkva célja nem valamiféle ideológia terjesztése vagy támogatása hanem a destabilizáció! Alá akarják ásni a bizalmat és káoszt teremteni”- állítja a NATO ex főtitkár, aki a brüsszeli Politico-nak nyilatkozott. “Mások is tanulhattak az orosz forgatókönyvből, például Kína és Irán”.

Rasmussen ezért valamiféle etikai kódex elfogadását javasolja, amely garantálná, aki európai parlamenti képviselő kíván lenni, az nem veszi igénybe különböző titkosszolgálatok támogatását és nem használ fel megengedhetetlen módszereket. Például fake news-ok tömeges alkalmazását. Az óceán mindkét partján szükség lenne ilyen etikai kódexre – véli a NATO ex főtitkára. Létre hozott egy testületet az etikai kódex összeállítására. Amerikát Joe Biden egykori alelnök képviseli.
Aligha valószínű, hogy az etikai kezdeményezést túlságosan sokan támogatnák hiszen mindenütt köztudott: jelentős támogatás nélkül egyetlen politikus sem folytathat sikeres választási kampányt. Franciaországban az elnökválasztás idején Putyin elnök nyíltan támogatta Marine Le Pen asszonyt és szélsőjobboldali mozgalmát. Ausztriában a Szabadságpárt élvezi Moszkva bizalmát annak ellenére, hogy a pártot egykori SS tisztek alapították. Hosszan lehetne sorolni Putyin barátainak listáját Európában, de az amerikaiak sem tétlenkednek. Pompeo külügyminiszter legutóbbi kelet-európai körútján amikor Budapesten is tárgyalt, önkritikusan beismerte: az USA az elmúlt 15 évben elhanyagolta ezt a régiót, de ezentúl másképp lesz. Az Európán kívüli nagyhatalmak beavatkozása Európa ügyeibe évtizedek óta realitás, és aligha valószínű, hogy ezen etikai kódexekkel változtatni lehet.

Oroszország és Beloruszia egyesül – Putyin mindörökké elnök maradhat?

2024-ben lejár Vlagyimir Putyin elnöki mandátuma és a jelenlegi orosz alkotmány kizár bármiféle folytatást. Minden oroszok ura viszont egyáltalán nem kíván nyugdíjba vonulni hiszen még “csak” 66 éves. Mi lehet a megoldás?

Putyin-Lukasenko eszmecsere Szocsiban

Nem egyetlen napra tervezzük a találkozót – mondta a sajtónak Dmitrij Peskov. Az elnök szóvivője szerint elsősorban az energiáról van szó. Oroszország sokáig kedvezményes olaj és gáz árakkal támogatta Lukasenko orosz barát rendszerét Belorusziában. Ám a moszkvai Duma nemrég úgy határozott: Beloruszia is fizesse meg az európai árat! Ez katasztrófa lenne a szegény állam költségvetése számára.

Beloruszia belföldi orosz áron akar olajat

Akkor viszont fontolóra kellene újra venni az uniós szerződést a két állam között – mondta Medvegyev miniszterelnök. 1999-ben kötött uniós szerződést Moszkva Minszkkel, ez kedvezményes bánásmódot jelentett Beloruszia számára, de nem teljes uniót. Egyes moszkvai tudósítók szerint ezen most Putyin változtatni szeretne.

Az egyesült orosz-belorusz állam elnökké választhatná Vlagyimir Putyint

Ha Oroszország és Beloruszia egyesülne, akkor az új államszövetség új alkotmánnyal bírna. Első elnöke, ki lenne más mint Vlagyimir Putyin?! Belorusziában amúgyis az orosz a hivatalos nyelv, a belorusz csak megtűrtnek számít. Lukasenkonak viszont el kellene fogadni azt, hogy nyíltan és egyértelműen alárendeli magát Putyinnak.

A Krím után Beloruszia is?

Felerősítené az orosz fenyegetéssel kapcsolatos félelmeket, ha Moszkva szép csendben annektálná Belorusziát is. A nagy Szovjetunió egykori tagállamai aggodalmaskodni kezdenének: ők mikor kerülnek sorra?

Észtország, Lettország, Litvánia a NATO tagja. Oda készül Grúzia és Ukrajna is. Azerbajdzsán és Üzbegisztán az USA sziklaszilárd szövetségese. Oroszország és az Egyesült Államok amúgy is feszült kapcsolatát tovább élezné, ha Beloruszia egyesülne Oroszországgal.

Mike Pompeo külügyminiszter épp az orosz hatás ellensúlyozására érkezett.

Budapesten, Pozsonyban és Varsóban tárgyalt az Egyesült Államok külügyminisztere, aki nem hagyott kétséget afelől: csökkenteni szeretnék az orosz befolyást a térségben. Az amerikaiak önkritikusan elismerték: az elmúlt tizenöt év során elhanyagolták ezt a térséget. Most ezen változtatni szeretnének. Kérdés persze, hogy emögött van-e igazán komoly szándék és főleg pénz?!

Beloruszia sem jókedvében egyesülne Oroszországgal hanem, mert nem lenne képes a felemelt olaj és gáz árakat megfizetni! Ezért lehetnek érdekesek azok a tárgyalások, melyeket Szocsiban folytat Putyin elnök és Lukasenko belorusz államfő a két ország “egyesüléséről”.

Pompeo kudarca

„A magyar miniszterelnök abban a hitben él, hogy nyugodtan folytathatja az eddigi politikát, hisz sok kockázat abban nincsen. Elvégre minden amerikai nyomásgyakorlási kísérlet mindaddig kudarcra van ítélve, amíg nem tesznek Washingtonban különbséget saját belpolitikai taktikai és külpolitikai stratégiai céljaik között, s amíg ez utóbbi továbbra is alárendelődik az előbbinek.” – írja Ara-Kovács Attila Diplomáciai jegyzetében.

Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo budapesti útja eredményeiben – egészen pontosan eredménytelenségében – pont azt hozta, ami várható volt tőle. Amerikai szempontból az egész totális kudarc volt, s még inkább az lesz, ha hónapok múlva összevetjük a washingtoni elvárásokat mindazzal, amit az Orbán-kormány addig művelni fog.

A dolgok állására rálátó diplomata mondta bizalmasan: Orbán Viktor soha nem fog olyan amerikai kérést teljesíteni, ami a legcsekélyebb mértékben is korlátozza a mozgásterét, s ami ellentmondana a Moszkvával és Pekinggel kialakított bizalmi viszonynak. Az ok végtelenül egyszerű – tette hozzá a diplomata –, ha mondjuk engednénk abban, hogy Magyarországon szolgáló amerikai katonákra ne vonatkozzanak a magyar törvények, márpedig a Védelmi Együttműködési Megállapodás (DCA) megújításából ez is következne, akkor egész biztosan az amerikaiak újabb követelésekkel állnának elő. Esetleg azzal, hogy legyen itt is a kormánytól független különleges korrupcióellenes ügyészség, mint amilyen Romániában okozott roppant felfordulást, elindítva ellenőrizhetetlen folyamatokat.

A neve mellőzését kérő diplomata mellesleg még hozzátette: ha pedig Washington emiatt nem küldené ide katonáit, az csak tiszta haszon. A miniszterelnök megspórolhatja, hogy Putyinnak magyarázkodjon.

Hogy a fent említett mondatok indiszkréció folytán kerültek-e napvilágra vagy direkt kiszivárogtatták őket, azt nem tudni, de aki ismeri a magyar külpolitika 2010 óta zajló formálódását, annak ez a mentalitás túl nagy meglepetést nem okozhat. Ez alatt a nyolc év alatt halmozódott fel a legtöbb probléma, ami miatt Pompeo most Budapestre kényszerült jönni.

Foglaljuk tehát össze, melyek is ezek:

  • Túl baráti kapcsolatok Moszkvával és Pekinggel, annak minden politikai, gazdasági és titkosszolgálati vonatkozásával együtt.
  • A Védelmi Együttműködési Megállapodás aláírásának megtagadása.
  • Feltűnő tartózkodás attól, hogy a magyar honvédség amerikai fegyvereket szerezzen be.
  • NATO-ban történt bizalomvesztés.
  • Diverzifikáció a földgáz-vásárlásban, az Oroszországtól való függés csökkentése.
  • Az Orbán-kormányt jellemző példátlan korrupció.
  • A demokratikus intézményrendszer lebontása.
  • A civil szervezetek autonómiájának felszámolása orosz módra.

Egy ideig a lista élén szerepelt a CEU ellehetetlenítése is, de ez láthatóan mára lekerült a washingtoni napirendről. A Trump-kormány első nagy kudarca épp a CEU volt, de csak idő kérdése, hogy a lista többi eleme is a kudarcok gyűjteményét gazdagítsa. Melyek e fejlemény valódi okai?

Klikkelj a 2 számra, hogy a teljes cikk olvashatóvá váljon.

Pompeo pozitív befolyása

Kérem, itt a szokásos kávé mellett érdekes kísérletet javaslok: tegnap, ugye, arról beszélgettünk, vajon miről lehet majd szó Mike Pompeo budapesti tárgyalásain, és milyen eredményekkel járhatnak a megbeszélések – akkor azzal fejeztük be, hogy estére okosabbak leszünk. Jelentem: okosabbak is lettünk. Akkor lássuk, mennyire találtuk el a tárgyalások kimenetelét?

Bizony, ahogy elnézem, nagyon magas ám a találati pontosság. Tegnap úgy vettük, a tárgyalások négy fő pillére a Védelmi Együttműködési Megállapodás (Defense Cooperation Agreement), a BRUA-vezeték ügye, a fegyvervásárlási tender és az orosz-magyar illetve kínai-magyar viszony lesz. Ötödik fontos elemként még meg kellett említenünk Pompeo találkozóját a magyar civil szervezetek képviselőivel – mondjuk nagyot nem is lehetett tévedni, hiszen a hivatalos diplomáciai tájékoztatók alapján tudhattuk, miről lesz szó, bár a magyar és az amerikai külpolitika jelen állapotát tekintve bármikor előfordulhatott volna valamilyen váratlan, meglepő téma. Valamilyen fordulat, ami mindent megváltoztat.

Szerencsére Pompeo nem Trump, nem vezérlik hirtelen ötletek, így aztán minden a tervek szerint zajlott – mármint Pompeo tervei szerint, mert a magyar félnek jobban jött volna egy semmitmondóbb végeredmény. Így viszont az amerikai külügyminiszter elég markánsan jelezte, mik is hazájának szándékai a mi térségükben, és ehhez sokat nem szólhatott a magyar fél, maradt a kényszeredett mosoly és a bólogatás.

Moszkva és Peking nem fog tapsikolni, annyit már elöljáróban is mondhatok, bár ránk nézve Moszkva a veszélyesebb, mert ők vannak közelebb… de menjünk szépen időrendi sorrendben.

Pompeo külügyminiszter először a civil szervezetek képviselőivel találkozott – hangsúlyozzuk, hogy őket az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma hívta meg a találkozóra, nem ők hívták meg Pompeót, és ez lényeges mozzanat! – jelesül Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, Kapronczay Stefániát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatóját és Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatóját fogadta. Az elhangzottakról legjobb a Magyar Helsinki Bizottság közleményét idéznünk:

„A találkozón kiemelt figyelmet kaptak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete. Pardavi Márta többek között a hatalommegosztás és a független igazságszolgáltatás csorbításáról, a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedésekről és azokról az elmúlt években elfogadott törvényekről beszélt a miniszternek, amelyek gyengítik a magyar demokrácia szilárdságát. Elmondta, hogy az utóbbi évek civilellenes kampányával és jogalkotási lépéseivel szűkül a különböző vélemények megjelenésének lehetősége, megbélyegzés és fenyegetés éri azokat, akik a kormányzatétól eltérő álláspontot képviselnek, illetve felszólalnak a jogállamiságért és az emberi jogokért.

Kapronczay Stefánia a független és sokszínű sajtó demokratikus fontosságáról beszélt. Szót ejtett a sajtószabadság korlátozásáról a folyamatos központosításon, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásán, illetve a független sajtó jogainak korlátozásán keresztül. „Két okból különösen fontos ez – emelte ki Kapronczay. – Egyrészt a propagandamédia gyakran indít lejárató kampányokat azok ellen, akik a kormánytól eltérő álláspontot képviselnek. Másrészt a decemberben létrejött médiaholding különösen hatékony lehet a dezinformáció terjesztésében.” Kapronczay tájékoztatta még az amerikai külügyminisztert a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét érintő tervezett korlátozásokról, amelyek szintén veszélyeztetik a vélemények sokszínűségét.
Léderer Sándor a korrupció helyzetéről számolt be a találkozón. Kiemelte, hogy a mindennapi korrupció visszaszorításában történt ugyan előrelépés az elmúlt 10 évben, de a politikai korrupció átszövi az egész gazdaságot, és a társadalom is jelentős problémaként érzékeli. Ez nem csak a demokratikus értékeket erodálja, de sok esetben biztonságpolitikai veszélyt is jelent.

A találkozó létrejötte és a civil szervezetek véleménye iránti nyitottság ismét bizonyította, hogy az amerikai vezetés szövetségi kapcsolataiban is elkötelezett a jogállamiság értékeinek és a civil társadalom szerepének megvédésében. A civil szervezetek képviselői ma újra kifejezték, hogy ebben a küzdelemben fontos és megbízható partnerként lehet rájuk tekinteni.”

A teljes közleményt idézem, mert minden szava fontos. Pompeo tehát előbb megkérdezte, mi a baj, hol a baj – az nem biztos, hogy tud vagy akár csak akar is segíteni rajta, de a hivatalos, külügyminiszteri szintű találkozóra már úgy akart menni, hogy ezzel tisztában legyen.

Szijjártó csak a civilek után következett, Orbán pedig még később – ennek is van jelentősége.

Hogy valójában mi hangzott el a két külügyminiszter közötti tárgyaláson, arról természetesen csakis a tolmácsoknak, az FSzB-nek, a CIA-nek és az unokáinknak lehet tudomása – az unokáinknak azért, mert mire ők felserdülnek, talán feloldják a jegyzőkönyv titkosítását. A CIA-nak volt a legkönnyebb dolga, hiszen az amerikai tárgyaló fél pont az ő volt igazgatójuk, nekik majd megírja ő. Nekünk viszont most nem áll módunkban ismertetni a valószínűleg indulatoktól sem mentes diskurzust: be kell érnünk azzal, ami a sajtótájékoztatón elhangzott. De már az is mutatja, hogy a két fél álláspontja távol állt a tökéletes koherenciától.

Szijjártó azzal kezdte a mondandóját, hogy elkezdték újraépíteni a magyar-amerikai kapcsolatrendszer harmadik pillérét, a politikai kapcsolatokat. Ez annyiban hír, hogy tudomásunk szerint ezek a kapcsolatok nem szakadtak meg és senki sem rombolta le őket, tehát az „újjáépítés” nagyon szerencsétlen kifejezés a mostani folyamatra. De lássuk tovább a kormany.hu-t, ezt hogy magyarázza meg?

„A tárcavezető a Mike Pompeóval tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: a korábbi években is létezett a kétoldalú kapcsolatrendszer gazdasági és védelmi pillére, de a republikánus adminisztráció hivatalba lépése óta gyors javulásnak, újraépülésnek indultak a politikai kapcsolatok is, ezt mutatja az amerikai külügyminiszter mostani látogatása is.”

Ja, sehogy. Egyszerű udvariatlansági gesztus volt.

„A külügyminiszter kitért arra: Magyarország a külpolitikáját mindig a kölcsönös tiszteletre alapozta, és elvi kérdésnek tekintette, hogy megvétózzon minden európai döntést, amely az Egyesült Államok szuverén külpolitikai döntéseit bírálja. „A külpolitikánk lehetővé teszi, hogy őszinték legyünk” – mondta, hozzátéve, ezért megvitathattak olyan témákat is, mint az Oroszországhoz fűződő viszony, a kínai gazdasági térnyerés és a magyar-ukrán kapcsolatok. Azt is mondta: Magyarország részesedése az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalomból 1,2 százalék, és képmutatás Magyarországot azért bírálni, hogy szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben „üzletek köttetnek” Nyugat-Európa és Oroszország között. A két ország védelmi együttműködési kereteit rögzítő megállapodásról elmondta: 1997-ben kötötték, azóta megváltoztak a biztonsági kihívások, ezért modernizálni kell az egyezményt. A tárgyalásokat lezárták és a megállapodás szövegét a jövő héten az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elé terjesztik – jelentette be. A tárcavezető hangoztatta: Magyarország megbízható védelmi és katonai szövetséges. Fontos tárgyalásokat folytatnak beszerzésekről is, és nemsokára a honvédelmi bizottsághoz fordulnak azzal is, hogy előrehaladott tárgyalások folynak a közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerről – közölte.

Szijjártó Péter kitért arra: amerikai kollégája segítségét kérte, hogy az ExxonMobil mielőbb hozzon döntést, és kezdjék meg a kitermelést a romániai gázmezőkről, mert ezzel Magyarország előreléphet a gázbeszerzés diverzifikálásában. Magyarország együttműködése Kínával vagy Oroszországgal nem befolyásolja azt, hogy az ország megbízható szövetséges a NATO-ban. Az Oroszországhoz fűződő viszony miatt Magyarországot érő kritikákkal kapcsolatban kiemelte: nem magyar vagy közép-európai energiacégek építenek gázvezetéket a Gazprommal.”

Akkor most fordítsuk le magyarra ezt a sillabuszt. Konkrétan arról van szó, hogy Szijjártó, némi szemtelenkedés mellett, de azt közölte: minden lényeges kérdésben engedünk, ám továbbra is szeretnénk üzletelni Kínával és az oroszokkal, mert az nekünk fontos és vezetőink szeretik a sok pénzt. De engedünk minden másban, ha nagyon követelik, engedhetünk ebben is. Legalábbis megígérhetjük, de keresztben van az ujja, tehát nem számít, amit mond.

No jó, az világos volt, hogy szokás szerint azt fogjuk mondani Pompeónak, amit bárki másnak is szoktunk – tehát amit hallani akar – de mit mondott ő? Hát, azért az ő mondókájából látszik, hogy kaliberben is jóval nagyobb a mi kis külügyérünknél.

Ukrajna kapcsán azt mondta, nem szabad engedni, hogy Putyin kerítést húzzon barátok közé a NATO-ban. Az autoriter Oroszország sosem volt a barátja a kisebb nemzetek szabadságának és függetlenségének, ezt a magyarok történelmük folytán tudják. Ennek apropóján Kínára rátérve jelezte: nem látnák szívesen, ha a Középső Birodalom hídfőállást építene ki minálunk (szerencsére ez a veszély csakis a kormányzati kommunikációban fordul elő, abban is, mint „ígéretes lehetőség”, a valóságban nem), ugyanis „Peking kézfogása időnként kötöttségekkel társul, de olyanokkal, ami után Magyarország gazdaságilag és politikailag is adós marad.” Azt is mondta, Oroszország és Kína autoriter hatalmak, amelyek nem osztják a közös harcot a függetlenségért, a civilek pedig mindeközben nagy munkát végeznek a szabadság megőrzésében a nyugati világban, és Pompeo büszke az amerikai támogatásra. Bejelentett egy programot, amivel magyar gimnazisták egy évet tölthetnek amerikai családoknál, illetve a médiaösztöndíjakról és a hatóságok megerősítéséről is beszélt a korrupció elleni harc részeként. (Ez kötelező kűr minden diplomáciai tárgyaláson, bár a médiaösztöndíjak és a civilek védelme némi reményre adnak okot). De a kulcsmondat is elhangzott:

„Megerősítettük az eltökéltségünket, hogy pozitív befolyással éljünk a régióban”

Magyarul:

„Látjuk, mi folyik a külpolitikátokban és nem akarjuk hagyni.”

Mint az Index írja:

„Megkérdezték Pompeótól, hogy az Orbán Viktorral tartandó esti megbeszélésén szó lesz-e a sajtószabadságról, jogrendről, emberi jogi kérdésekről. Pompeo azt mondta, hogy „barátok között mindig beszélünk a fontos témákról, Amerika pedig mindig kiállt ezekért az értékekért.”

Hogy aztán este a Várban végül mi hangzott el közöttük vacsora közben vagy utána, mikor kettecskén kimentek a balkonra, a szabad ég alá (ahol nehezebb lehallgatni egy beszélgetést, bár távolról sem lehetetlen), mit mondott Pompeo négyszemközt Orbánnak, vállát lapogatva, azt nem tudjuk, de sejtjük.

Valószínűleg nem túl szép dolgokat.

Vagy ki tudja, de csodálnám, ha szerelmet vallott volna.

Hát, így járt nálunk Pompeo külügyminiszter.

És mi meg így jártunk vele.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK