Kezdőlap Címkék Pompeo

Címke: Pompeo

Britannia óvakodj a Huaweitől!

Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint, ha a kínaiak részt vehetnek az 5G rendszer bevezetésében, akkor ez a polgári szférának is jelent bizonyos kockázatot, de a titkosszolgálat súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

Robert O’Brian nemzetbiztonsági tanácsadó a Financial Timesban azt írta:

“A kínaiak ellophatják az Egyesült Királyság legfontosabb titkait!”

Például azokat, melyek az atomfegyverekkel kapcsolatosak vagy amelyek a két titkosszolgálatot: az MI 5-ot és az MI 6-et érintik! Trump nemzetbiztonsági tanácsadóját “valósággal sokkolja” az, hogy Londonban a Huawei-el kapcsolatos döntést pusztán gazdaságinak és nem nemzetbiztonságinak tekintik!

Az amerikaiak offenzívája eddig sikertelen

Korábban Pompeo külügyminiszter házalt ugyanezzel Európában, de sehol sem fogadták igazán örömmel. Mindenütt úgy vélik, hogy az USA azért akarja kizárni a Huaweit az 5G tenderből, hogy ezzel legyengítse Európát, mely az Egyesült Államok vetélytársa a globális gazdaságban. Erre figyelmeztetett Vang Ji kínai külügyminiszter is, aki nemrég Brüsszelben rámutatott: Kína partnernek tekinti az Európai Uniót nem pedig vetélytársnak. Magyarország figyelmen kívül hagyva az amerikai figyelmeztetést, a Huawei 5G rendszerét vezeti be- éppúgy mint Spanyolország. Olaszország, Németország, Franciaország és Portugália jelezte: nem hajlandó kizárni a kínaiakat az 5G tenderből. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy Peking figyelmeztetett mindenkit: a Huawei kizárását igen rossz néven venné. Aki tehát így dönt, az kockáztatja azt, hogy hátrányba kerülhet a világ egyik legdinamikusabb piacán, ahol potenciálisan 1,4 milliárd vásárló van.

Lavrov Szíriáról tárgyalt az amerikai külügyminiszterrel

Oroszország szerint az USA megsérti a nemzetközi jogot azzal, hogy páncélosokat küld az olajkutak védelmére Szíria északi részén. Erről tájékoztatta Pompeo amerikai külügyminisztert telefonon Lavrov orosz külügyminiszter. Aki szerint az amerikai döntés megsérti Szíria szuverenitását.

Az oroszok azt szeretnék, hogyha az Egyesült Államok teljesen kivonná a csapatait Szíriából, hogy ott aztán Putyin elnök a kedve szerint elrendezze a helyzetet. Putyin és Erdogan török elnök megállapodott annak a zónának a létrehozásáról, mely a kurd milíciák kivonulása után jön létre Szíria északi részén. Érdeke és ezen a módon ez az oroszok szerint nem megsértése a nemzetközi jognak noha két külső nagyhatalom állapodott meg Szíria területéről, és Asszad elnököt meg sem hívták a tanácskozásra. Moszkva kezdettől fogva támogatja Asszad elnököt a polgárháborúban, ezért Putyin úgy érzi: a nevében is megállapodhat a törökökkel.

A zónában akarja letelepíteni a szír menekültek egy részét Törökország. Erre hivatkozva Oettinger, az Európai Unió költségvetési biztosa azt javasolta: csökkentsék az átutalásokat Törökországnak a menekült egyezmény keretében hiszen a menekült táborok népessége is fogyatkozik Törökországban.

Trump kész katonai erővel fellépni a törökök ellen

Pompeo külügyminiszter szerint Trump elnök kész katonai erőt is bevetni a török invázió ellen. Erről a CNBC televíziónak beszélt amikor elemezte a helyzetet Szíriában. Trump korábban kivonta az amerikai csapatok nagy részét Szíriából mire október kilencedikén Törökország megkezdte ott invázióját. Pence alelnök és Pompeo külügyminiszter ötnapos tűzszünetet harcolt ki Erdogan elnöktől. Ez kedden jár le. Erdogan fogadkozik: folytatja az offenzívát!

Ha elmélyül a válság Szíriában , akkor Trump elnök kész arra, hogy katonai erőt alkalmazzon egy NATO szövetségessel szemben! Ezt közölte Pompeo külügyminiszter, aki nem tisztázta: milyen helyzetben döntene Trump az amerikai erők bevetéséről Törökország ellen?! A NATO történetében először fordulna elő, hogy az USA fegyveres erői szembekerülnek egy szövetséges állam katonáival. A NATO alapszerződése elvben kizárja ezt a lehetőséget, de Trump a nemzetközi szerződések értelmezése terén soha nem bajlódott a részletekkel.

Mi az USA stratégiája a Közel Keleten?

Ezt nem közölte a nyilvánossággal Pompeo külügyminiszter Izraelben sem holott a zsidó állam az USA első számú szövetségese a térségben. Esper hadügyminiszter a szír válság kapcsán kijelentette: nekünk az olaj a fontos a térségben, és nem a kurdok sorsa! Ezért az olajkutak közelében megmaradnak az amerikai katonák Szíriában. Korábban ugyanis ezek az olajkutak az Iszlám államnak hajtottak hasznot. Méghozzá úgy, hogy

az embargó hatálya eső olajat olyan cég exportálta a világpiacra, melyet Erdogan elnök fia üzemeltetett.

Az amerikai stratégiát, ha van ilyen, nem értik a szövetségesek, akik emiatt mind nagyobb számban fordulnak Oroszország felé – ha katonai kérdésekről van szó, Kína felé, ha pénzre van szükségük. Az izraeli Haaretz szakértője szerint tudomásul kell venni, hogy az USA kivonul a Közel Keletről. Helyét a gazdaságban Kína foglalja el, mely a világ legnagyobb olaj és földgáz importőre, és amelynek pénze is van arra, hogy vásároljon. A katonai problémák rendezését pedig rábízza szövetségesére, Oroszországra …

Trump: Nem értesz velem egyet? Ki vagy rúgva!

Sok kérdésben nem egyeztek a nézeteink John Boltonnal. Például Irán és Észak Korea esetében – írta Twitteren  az USA elnöke. Aki azt állítja: ő rúgta ki John Boltont.

Az érintett viszont ugyancsak Twitteren azt közölte: ő ajánlotta föl a lemondását az elnöknek. Akárhogy is történt: a kemény vonalas John Bolton immár nem tagja a Fehér Ház csapatának. Ez jó hír a mérsékeltebb vonal képviselőinek, így Mike Pompeo külügyminiszternek.

Trump az ENSZ közgyűlés idején találkozni akar Rohani iráni elnökkel. Később pedig újra csúcstalálkozót szeretne Kim Dzsong un-nal. Mindkét találkozó jól jönne a választási kampányban , mert növelhetné Trump személyes presztízsét. Egyúttal pedig enyhíthetné a feszültséget a Közel és a Távol Keleten.

Pompeo Brüsszelben

Az USA újra akarja szabályozni a kapcsolatait az Európai Unióval. Erről nyilatkozott a látogatás kapcsán az Egyesült Államok brüsszeli nagykövete a Politico című lapnak. Sondland Lengyelországból adott telefon interjút, ahova elkísérte Mike Pence alelnököt. A lengyelek persze Donald Trumpot várták, de ő maga helyett az alelnököt küldte. Nem véletlenül …

Trump tanácsadói újragondolják az egész európai diplomáciát

Ez derült ki Biarritzban is, ahol Trump meglepően józanul szerepelt és kompromisszum késznek mutatkozott Irán és Oroszország ügyében. Meghívást fogadott el Angela Merkeltől noha eddig mindig kihagyta Németországot, ha Európában járt.

Trump Oroszországot szeretné visszahozni a nyugati nagyhatalmak közé, hogy ezzel csökkentse Kína szoros szövetségeseinek a számát. Ez a törekvése szinkronban van az európai nagyhatalmak elképzeléseivel. Ezért nem látogatott Trump Lengyelországba, ahol nem kíván támaszpontot sem létesíteni. Ukrajnában pedig csökkenteni akarja az USA elkötelezettségét. Ukrajna katonai támogatása során figyelembe veszi Oroszország érzékenységét.

Trump új lapot akar nyitni Európával

Ezért Pompeo külügyminiszter kizárólag az új EU vezetőkkel találkozik. Junckerrel és Tuskkal nem. Mindenekelőtt Ursula von der Leyennel kívánja megvitatni az USA – EU viszonyt, amely döntő fontosságú az egész globális gazdaság szempontjából. Kérdés persze, hogy mit jelent mindez a kereskedelmi ellentétek terén. De Biarritzban sikerült előzetes megállapodást kötni az úgynevezett GAFA adó ügyében vagyis Trump a korábbinál jóval kompromisszum készebbnek mutatkozott, és ez lehet akár kedvező előjel is az USA és az EU kapcsolatában.

Kínát és Oroszországot tartja stratégiai ellenfélnek az új amerikai hadügyminiszter

0

Mark Esper a washingtoni szenátus előtt fejtette ki nézeteit, melyek szerint a jövőben az Egyesült Államoknak nem kellene beszállnia helyi háborúkba. “Míg mi Afganisztánban és Irakban háborúztunk, addig a kínaiak és az oroszok gyors ütemben fejlesztették a hadseregüket!” – hangsúlyozta Trump új hadügyminisztere.

Esper megjegyzése a helyi háborúkról most különösen fontos lehet hiszen Iránnal kiéleződtek a kapcsolatok. Trump elnök legutóbb már tíz perccel a csapás előtt fújt le egy katonai akciót Iránnal szemben.

Zarif iráni külügyminiszter egyébként tárgyalási szándékát hangoztatta, igaz, hogy kissé magas árat szabott érte: az USA szüntesse meg Izrael és Szaúd Arábia támogatását. Jelenleg Washington erre a két államra támaszkodik a Közel Keleten. Mind Izrael mind pedig Szaúd Arábia azt szeretné, hogyha az Egyesült Államok csapást mérne Iránra, de a Pentagon tábornokai óvják ettől Trump elnököt, mert úgy vélik: egy katonai csapás Iránra kiszámíthatatlan következményekkel járna az egész térség számára.

Mark Esper hadügyminiszter a West Point katonai akadémián végzett éppúgy mint Mike Pompeo külügyminiszter, akivel már régóta barátok. Korábban már szolgált a hadügyminisztériumban, ahol a haditengerészet államtitkára volt. A washingtoni kongresszust zavarhatja, hogy Esper utoljára a Raytheon fegyvergyártó óriás egyik vezetője volt hiszen ez felvethet összeférhetetlenségi problémákat. A fegyver lobby Trump fő támogatói közé tartozik. Ezért Trump állandóan növeli az USA hadi költségvetését, és erre biztatja szövetségeseit is. Régiónkban Lengyelország és Románia a két legfőbb vásárló. Ebben a két államban amerikai támaszpont is működik és fontos szerepet játszanak a NATO keleti szárnyán. Ahol az új amerikai hadügyminiszter éppúgy sürgeti a hadsereg korszerűsítését mint hazájában az Egyesült Államokban.

Irán feltétele a tárgyalóasztalhoz való visszatéréshez

0

Teherán kész a tárgyalásokra Washingtonnal, amennyiben az Egyesült Államok feloldja az Irán elleni szankcióit – jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az NBC televízió kedd éjjeli híradójának New Yorkban adott interjújában.

Zaríf az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) ülése alkalmával tartózkodik New Yorkban.

Az interjújában leszögezte: Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, de Donald Trump elnöknek meg kell szüntetnie az általa bevezetett szankciókat, ha meg akarja nyitni az utat a tárgyalások előtt. Meggyőződése szerint sem Irán, sem az Egyesült Államok nem akar fegyveres konfliktust, és nem fenyeget a háború közvetlen veszélye közöttük.

“Azt gondolom, hogy az amerikai elnök nem akar háborút, de a körülötte lévők nem bánnák”

– jelentette ki. Szerinte ezek a háborút szorgalmazók nem érik el, amit akarnak, mert – mint mondta – “végül mindig az óvatosság győzedelmeskedik. Az emberek tudják, hogy Irán nagy és büszke ország és nem vennénk könnyedén egy katonai támadást”.

Nem Irán, hanem az Egyesült Államok ásta alá a diplomáciai erőfeszítéseket azzal, hogy egyoldalúan felmondta a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást az iráni atomprogramról – jelentette ki.

“Az Egyesült Államok állt fel a tárgyalóasztaltól, de mindig örömmel fogadjuk a visszatérését”

– fogalmazott.

Az iráni külügyminiszter hangsúlyozta: országának nem érdeke, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, jóllehet, ezt eddig is megtehette volna, ha akarja, mert képes rá.

Mohamed Dzsavád Zaríf vasárnap érkezett meg az ENSZ-konferenciára, de szinte az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megkapja-e az amerikai vízumot, mert az amerikai kormány a múlt hónapban még a beutazását megtiltó szankcióval fenyegette meg. Végül mind Zaríf, mind az őt kísérő delegáció beutazhatott, de mozgásukat az amerikai kormányzat alaposan korlátozza. Csakis az ENSZ-palota, az iráni ENSZ-képviselet, az ENSZ-nagyköveti rezidencia és a Kennedy repülőtér közötti úton mozoghatnak.

Az ENSZ hétfőn aggasztónak nevezte e korlátozásokat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a The Washington Post című lapnak adott interjújában azzal próbálta megvédeni a kormány döntését, hogy “az amerikai diplomaták sem bóklásznak Teherán utcáin, így semmi okát nem látjuk annak, hogy iráni diplomaták szabadon sétáljanak New Yorkban”.

Pompeo megvádolta az iráni külügyminisztert azzal, hogy “rosszindulatú propaganda terjesztésére használja fel az Egyesült Államokban tapasztalható szabadságot”. Hozzátette: elfogadna egy ajánlatot, hogy szerepeljen az iráni televízióban. “Elmondanám, hogy támogatjuk az iráni népet, és tisztában vagyunk azzal, hogy ez a forradalmi teokrácia nem az ő érdekeiket szolgálja” – mondta Pompeo a lapinterjúban.

Kínai figyelmeztetés USA-nak: ne menjetek túlságosan messzire!

Vang Ji külügyminiszter felhívta Mike Pompeot a hétvégén, hogy tudassa vele: betelt a pohár! Kína és a Huawei felkészült a rövid távú kereskedelmi háborúra, mely végül úgyis hosszútávú együttműködésre kényszeríti a háborúzó feleket.

A kínai diplomácia vezetője utalt az elmúlt napok brutális szankcióira: a büntető vámok kiterjesztésére újabb 200 milliárd dolláros kínai exportra, a Huawei tilalomra a Fehér Házban és a Google-nál.

A Huawei vezére Ren Zhengfei a Nikkei Asian Review-nak elmondta: alaptalanok az amerikaiak vádjai. De a Huawei számított washingtoni retorziókra. Bespájzoltak. 6-12 hónapig kitarthatunk- nyilatkozták a Huawei főnökei, akik tavaly 70 milliárd dollár értékben szereztek be chipeket és egyéb fontos alkatrészeket külföldön – ebből “csak” 11 milliárd dollár az USA import.

High tech hidegháború

Pekingi megítélés szerint az USA high tech hidegháborút kezdett, mert félti vezető pozícióját. A kínaiak viszont arra utalnak, hogy Európa nem követi a high tech háborúban Trumpot. Macron francia elnök megerősítette: nem teszik tilalmi listára a Huaweit!

A jüan leértékelés lehet a csodafegyver?

Hét jüan felé csúszik a dollár árfolyama, mely pénteken lépte át a 6,9-et. A New Yorki Bloomberg arra hívja fel a figyelmet, hogy Hszi Csinping elnök ugyan a leértékelés ellen nyilatkozott, de a jüan májusban 3%-ot veszített az értékéből! És még nincs vége a hónapnak. A sok rossz hír a leértékelés felé löki a jüant. A központi bank Pekingben ugyan próbálja fékezni a folyamatot, de csodákat nem tehet.

A héják Washingtonban új érvet kapnak: lám, a kínaiak így akarják kivédeni Trump szankcióit! Kétségtelen tény, hogy a kínaiak exportja erősödhet attól, ha a jüan veszít az értékéből a dollárhoz képest. De ott a hatalmas kínai piac, ahol a leértékelés olyan folyamatokat indíthat el, melyeket a központi bank sem lesz képes kordában tartani.

Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki nemrég jött vissza Washingtonból, ahol eredménytelen tárgyalásokat folytatott, az idén a hazai pénzügyi reformmal kellett volna, hogy foglalkozzon. A hazai hitel piramisok ugyanis rendkívül ingatagok. Dehát jött Trump és a kereskedelmi háború. Így a Harvard egyetemen doktorált fő mandarin a kereskedelmi háborúban lett a kínaiak fő tárgyalója. Csakhogy amerikai partnere Robert Lightizer – Trump elnökhöz hasonlóan – azzal vádolja Pekinget, hogy tudatosan hagyja leértékelődni a jüant, hogy ezzel enyhítse az amerikai szankciók hatását.

Mi lesz a világ legnagyobb valuta tartalékával?

Ezt a jogos kérdést teszi fel a New Yorki Bloomberg. Arra utalva, hogy Kínának több mint 3 ezer milliárd dolláros valuta tartaléka van! Ennek igen jelentős része washingtoni kincstárjegyekben. Mihez kezd ezzel Peking? Védelmezi a jüan árfolyamát? Vagy fegyverként használja azt a mindinkább elmérgesedő kereskedelmi háborúban az Egyesült Államokkal szemben?

A pekingi China Daily szerint a hosszútávú együttműködés fontosságára hívta fel Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmét Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője amikor telefonon beszélgettek. Rövid távon kereskedelmi háborúzunk, hosszútávon együttműködünk? Az egész világ aggodalommal figyeli a két óriás párharcát, melynek következményei mindenkire kihatnak. Trumpnak hamarosan döntenie kell, mert jövőre választások lesznek Amerikában. Bár az ellenzéki demokraták többsége is támogatja a szankciókat Kínával szemben, de hogyha ez visszaeséshez vezet az Egyesült Államokban, akkor füstbe mehet Trump terve, hogy nyolc évet töltsön a Fehér Házban.

Keménykedés Moszkvában

0

Mike Pompeo Brüsszelben kijelentette: az oroszoknak ki kell vonulniuk Venezuelából! Ez az egyik vitatott kérdés az USA és Oroszország között.

Rjabkov külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva és Washington pontosan ellentétesen ítéli meg a helyzetet Venezuelában. Az oroszok arra hivatkoznak, hogy katonai együttműködési szerződésük van Maduro elnök rendszerével. Az amerikaiak a Monroe elvet vették elő: az USA elnöke a XIX-ik században kiadta a jelszót: Amerika az amerikaiaké! Moszkva viszont arra mutat rá: ez a huszonegyedik század!

Rjabkov külügyminiszter-helyettes arról faggatná az amerikaiakat, hogy vajon a Krím félsziget hovatartozásához mi közük van? Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet és ezt az USA – a világ legtöbb államához hasonlóan – Ukrajna területi szuverenitásának megsértésének tekinti.

A harmadik vitás pont: Irán. Moszkva együttműködik Iránnal a Közel Keleten. Együtt védték meg Asszad elnököt Szíriában, akit az USA és szövetségesei meg akartak buktatni. Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból, melyet Oroszország és négy másik nagyhatalom mindmáig érvényesnek tart. “Kemény vagyok Oroszországgal szemben, de mégiscsak jó a kapcsolatom Putyin elnökkel!” – mondta washingtoni sajtóértekezletén Donald Trump. Bjelentette azt is, hogy június végén a G 20 csúcson találkozik Putyin elnökkel Japánban. Alig hangzott el Trump bejelentése máris megjött a cáfolat Moszkvából. Dmitrij Peskov, Putyin elnök szóvivője közölte: nem volt meghívás, ezért nem is született megegyezés a találkozóról Putyin és Trump között.

A két elnök tavaly Helsinkiben találkozott utoljára egymással. Most Mike Pompeo külügyminiszternek kell előkészítenie az új csúcstalálkozót Trump és Putyin között. Helsinkiben kiderült: az orosz elnök sokkal jobban ért a világpolitikához mint Donald Trump. Azóta persze eltelt majdnem egy év, Trump sokat fejlődhetett. Azonkívül mögötte az USA áll, melynek GDP-je több mint a tízszerese Oroszországénak! Vagyis Putyin csak egy nagyhatalmat képvisel míg Donald Trump egy szuperhatalmat.

Lavrov-Pompeo találkozó Helsinkiben

0

A nemzetközi jogot sérti az USA tevékenysége Venezuelával kapcsolatban – hangsúlyozta Lavrov orosz külügyminiszter amikor közös sajtóértekezletet tartott a venezuelai diplomácia vezetőjével Moszkvában.

Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter megköszönte a támogatást, melyet Oroszország nyújt Maduro elnök rendszerének Venezuelában. Trump elnök Maduro ellenfelét, Juan Guaidot támogatja a csőd szélén álló latin-amerikai országban.

Venezuela helyzetét is megvitatja Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel Lavrov, aki kijelentette: reméli, hogy a józan ész felülkerekedik majd. Az amerikai-orosz külügyminiszteri találkozón téma lesz még Venezuelán kívül a koreai félsziget atomfegyver mentesítése és a közel-keleti helyzet. Ezenkívül természetesen szóbakerült az északi sark körüli helyzet, mely mindkét nagyhatalmat aggasztja. A gyorsuló felmelegedés miatt jelentős változások mennek végbe a térségben, melynek egyre nagyobb a gazdasági és a stratégiai jelentősége.

Putyin és Trump nemrég egyórás telefonbeszélgetést folytatott egymással. A hivatalos tájékoztatás szerint ugyanezek a témák szerepeltek a telefonbeszélgetésben. Az USA és Oroszország szembenállása fokozódott az elmúlt években annak ellenére, jegy Donald Trumpot azzal vádolták demokrata ellenfelei Washingtonban, hogy az oroszok támogatásával lett az Egyesült Államok elnöke.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!