Kezdőlap Címkék Parlament

Címke: parlament

Egy 7, 1 hét, egy hét – A magyar jogállamiság rendszerszinten problémátlan

A mögöttünk hagyott hét azzal kezdődött, hogy Navracsics Tibor interjút adott a Magyar Időknek. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa nem kevesebbet mondott ebben az interjúban, minthogy a magyar jogállamisággal nincs rendszerszintű probléma. Heti összefoglalónk.

Korábban még úgy tűnt, hogy Navracsics távolodni látszik a Fidesztől, és inkább Európában képzeli el a politikai jövőjét, mintsem idehaza. Legalábbis, erre utalt az a kijelentése, amit néhány héttel korábban, még a választás előtt mondott. Vagyis, hogy szerinte nincsen Soros-terv – miközben a Fidesz mást sem tett, minthogy ezerrel nyomta, hogy meg kell állítani Sorost a terve végrehajtásában.

Most azt mondta Navracsics, hogy félreértették a szavait, szerinte ő azt mondta, hogy a Soros-terv tárgyalása nincs napirenden. És, mint fentebb volt róla szó, a magyar jogállamisággal nincs rendszerszintű probléma. Utóbbi megnyilatkozásból az következne, legalábbis, a logika szabályai szerint, hogy másmilyen gond viszont van vele, de Navracsics nyilván erre sem gondolt, tessék őt még egyszer megkérdezni, biztosan megmondja.

És ha körülnézünk az országban, azt kell látnunk, hogy Navracsicsnak igaza van. Megalakult az új országgyűlés, vannak benne frakciók és mindenféle tisztségek. Igaz, hogy épp a hét utolsó munkanapján, pénteken jelentette be a Liberálisok MSZP-Párbeszéd színekben parlamentbe jutott politikusa, Bősz Anett, hogy kilép az őt képviselői helyhez juttató frakcióból, de ez sem azt jelenti, hogy rendszerszintű probléma volna a jogállamisággal. Épp ellenkezőleg: Bősz és a Liberálisok a jogállamiság keretein belül cselekedtek, vagyis, semmi olyat nem tettek, ami ütközne a fennálló törvényekkel. Más kérdés, hogy ezzel megint csak az amúgy is a Fidesz túlhatalmát erősítik, mert a többi frakciónak az eddigieknél is kevesebb pénze, valamint megszólalási lehetősége lesz.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

De ettől még persze van jogállamiság, a miniszterek is mind letették az esküt, minden minisztérium élén áll valaki, egyik sem maradt felelős vezető nélkül. Ráadásul nem is akármilyenek ezek a miniszterek, Orbán Viktor miniszterelnök az eskütételkor mindegyiket megdicsérte, egyikükre sem mondott semmi rosszat, vagyis, az országot a legjobb koponyák vezetik, ez pedig megint csak Navracsics biztos úr kijelentését támasztja alá.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

És van független bíróság is, igaz, a kormány épp most akarja maga alá gyűrni és bedarálni. De még megvan, mindemellett a sajtó is független, és a szabadságával sincs rendszerszintű probléma. Sok más gond van vele, például az, hogy a kormánynak gyakorlatilag tájékoztatási monopóliuma van. De vannak még szabad szigetek, és minden újságíró megírhatja a véleményét, főleg akkor, ha van hova. Leginkább persze nincs hova, és ha mégis, megélni akkor sem tud belőle, de ez a probléma nem rendszerszintű, mert akkor lenne az, ha senki nem írhatná meg szabadon a véleményét.

Nincs hát rendszerszintű probléma a jogállamisággal, bárki nézi ezt az országot, nem látszik rajta semmi rendkívüli. Az Országház a helyén van, a Halászbástya szintúgy – mintha a Városligetben kevesebb fa lenne a korábbiakhoz képest és a tiltakozókat biztonsági embernek öltözött verőlegények bírják jobb belátásra, és a Margitszigeten az épülő teniszstadion miatt is kiirtottak egy csomó fát, de úgy alapjában véve meg van minden, nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen oszolni, vagy továbbhaladni.

Orbán Viktor még 12 évre tervez

Az újonnan megválasztott magyar kormányfő, miután immár negyedszer tette le a miniszterelnöki esküt az Országgyűlésben tartott első beszédében ismét eltemette a liberális demokráciát, valamint ismét elvetette az Európai Egyesült Államok gondolatát.

Orbán békés hangnemben indított: „a kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a három harmadot szolgálja majd.

Továbbá: „a haza nem lehet ellenzékben, mert az magasan a pártok felett áll”, „szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk”.

„Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most Önök előtt.”

Hosszú távra tervez

Orbán szerint a magyarok már nemcsak abban hisznek, hogyha jól végzik a dolgukat, a holnap nem lesz rosszabb a mánál, hanem abban is, hogy a holnap jobb lehet.

„Azt akarják, hogy az előttünk álló jövő lehetőségeihez méltó kormányunk legyen. Ez bátorít és feljogosít, hogy terveinket ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsük el. Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most gondolkodnunk.”

Ennek, mondjuk, gyakorlati oka is van, hiszen az Európai Unió következő költségvetése, illetve végrehajtása valójában 2030-ig tart majd.

A vízió

„Tudom, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, én azonban elérhetőnek, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni” – mondta Orbán Viktor a parlamentben.

A liberális demokrácia temetése

A miniszterelnök beiktatási beszédében azt mondta: az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy „nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért”.

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy „a zátonyra futott liberális demokrácia bütykölése helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására”.

A megjelölt célok

Megállítjuk a demográfiai csökkenést, és vissza is fordítjuk.

Gyorsforgalmi utak és autópályák lesznek, amelyekre mindenhova el lehet jutni 30 perc alatt.

Tiszta energiát ad majd Paks és a napelem.

A világ tíz legjobb országa akarunk lenni, amely hozzáadott értéket követelő külföldi beruházásokat vonz

A magyar vállalkozásokat is fejlesztjük közben.

Új magyar honvédséget építünk egy fegyverkezési időszakban.

Kiépítjük Lengyelországgal a stratégiai kapcsolatot, és gazdasági régiót építünk közösen.

A magyarok számára Budapest az örök város, amelyet ki fogunk építeni.

A kultúra hatalmas mágnes, amely összetartja a magyarságot.

A szabad magyarok, a szuverén állam kormánya

„Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott, „egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja, hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amit kaptak tőle”.

Mint mondta, szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva, Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé építsék a Kárpát-medencét. Az elmúlt években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, aki együttműködik velünk, az jól jár – jelentette ki Orbán Viktor.

Minden megy tovább…

A vásárhelyi ellenzéki győzelem kábulatában sokan azt gondolták, megroggyant a Fidesz bombabiztosnak hitt építménye. Felcsillant a kormányváltás reménye. Akkor senki nem gondolt arra, mivel járhat az ellenzék győzelme? Végeláthatatlan utcai elégedetlenséggel, utcai gyújtogatásokkal, a gazdaság összeomlásával? De nem, minden megy a maga útján, ahogyan eddig is.

Jött a hidegzuhany. A csalódás. A fizikai és lelki összeomlás. Pártvezetők mondtak le, vagy kerültek a politika süllyesztőjébe. És megjelentek az utcán a csalódott választók százezrei, akik nem borogattak kukákat. Nem vonultak a közmédia gyűlölt székháza elé, hogy kirángassák az irodáikból a nem odavaló szerkesztőket, csupán felemelték a hangjukat. Annyira csak, hogy a T. Ház falain belül is meghallják: a számszerű többség kívül rekedt a törvényhozáson.

 

De ezen kívül nem történik semmi. Ott folytatódik minden, ahol április 8-ika előtt abbamaradt.

A mameluk parlament megszavazta az új bizottságok tagjait, köztük azt a Szél Bernadettet is bevették újra a Nemzetbiztonsági Bizottságba, aki miatt fél évig Németh Szilárd blokkolta a testület munkáját. Minden képviselő – még a gerinces ex-rezsibiztos, és Orbán Viktor is – igent nyomott a megválasztására. Alighanem hálából, hiszen

a kétharmad megszerzését nagyban köszönhetik neki.

Aztán mindennél többet mondott a pártok „sajátos tiltakozása”. Ahányan voltak, a városnak annyi pontján tettek „maguk között” esküt, aztán bementek a terembe, és tiszteletteljesen elmormolták a kötelező esküt ott is. Nem volt „kedvük” Hadházy-módra távol maradni az alakuló üléstől, és aztán egy másik időpontban, együtt, esküt tenni. Nagyot szólt volna.

Aztán az LMP alapító politikusa látványosan bejelentette, hogy kilép a pártból, mert a frakció befogadta az Együtt színeiben indult Szabó Szabolcsot.

Jó ürügynek tűnik, de nagyon hamisan cseng.

Hogy talán más szempontok miatt döntött Schiffer a „pártatlanság” mellett? Talán új, magasabb tisztségre pályázik ezzel? Pletyka.

Márki-Zay Péter, aki az elmúlt hetekben látványosan szerepet vállalt a „nagypolitikában”, már panaszkodik. Fontos szakemberek sora adta be a felmondását, ellenőrzést kapott, olyan számlákat kellene előkerítenie, amelyek helyét csak a kilépők ismerhették. Lázár János hazament, aligha csak azért, hogy a frissen elkészült vadászkastély(á)ban a fácánokat ritkítsa. A volt alpolgármester a polgármester főnöke lett,

minden jel arra mutat, megkezdődött a buktatási akció.

Valami hasonlóról érkeznek hírek a szocialisták háza tájáról is. Amint mi is megírtuk, „jól értesült” körökben már arról beszélnek, hogy fenik a zuglói polgármester és alpolgármestere hátába szánt kést is. Amikor kiderült, hogy Karácsony Gergely visszatér a kerületbe és nem ül be a frakcióba, azt kezdték rebesgetni, hogy az MSZP és a Fidesz frakció közösen puccsot készít elő ellenük. A hírt persze azonnal pletykának minősítette Tóth Csaba, a kerületi pártelnök.

A puccspolitika amúgy nem idegen a szocialistáktól.

Nagy mestere volt Gyurcsány Ferenc, megtanulhatta a saját bőrén már miniszterelnökként Medgyessy Péter, jelöltként Botka László, és már választás estjén a még „ki sem hűlt” pártelnök, Molnár Gyula. És ezek csak a leglátványosabbak a közelmúltból, de nem tudjuk, mi lesz az MSZP következő, tisztújító küldöttgyűlésén.

Alighanem azoknak a politikai elemzőknek és civileknek van igazuk, akik azt mondják, nem mehetnek úgy tovább a dolgok, ahogyan az elmúlt nyolc évben mentek. Ha nem teszik félre hamis önérzetüket az ellenzéki pártok, ha nem értik meg, hogy át kell gondolniuk önmaguk eddigi gyakorlatát is, akkor nyugodtam

felajánlhatjuk Orbán Viktornak az „ország örökös miniszterelnöke”,

vagy ha éppen arra fáj majd a foga, „Magyarország örökös elnöke” állását.

Több százezer forintos csúcsmobilt kaptak a képviselők

A tegnapi eskütétel mellé ajándék is járt: a parlamenti képviselők csúcskategóriás mobiltelefont is kaptak.

A hvg.hu vette észre, hogy már az alakuló ülésen megkapták új mobiltelefonjukat a parlamenti képviselők. Méghozzá nem is akármilyet: a lap fotósa az Apple legújabb csúcsmodelljéről, az iPhone X-ről készített képeket a padsorokban.

Jelen pillanatban ez az egyik legdrágább telefon,

az ára 270 és 326 ezer forint között mozog.

Nem mindenki kapott iPhone X-et: akinek ez nem tetszett, az választhatta a Samsung csúcsmodelljét is – mondjuk annak ára is hasonló tartományban mozog.

Az Indexnek aztán több parlamenti képviselő is megerősítette, hogy valóban voltak, akik ilyen csúcskategóriás telefont kaptak, de egyelőre nem mindenki.

Az Index meg is találta azt a közbeszerzést, amely alapján a telefonokat beszerezhették. Eszerint a Telekom

520 millió forintért szállít 250 darab iPhone-t,

vagy azzal egyenértékű készüléket, 145 prémiumkategóriás androidos telefont és 413 darab középkategóriás telefont, valamint 700 SIM-kártyát.

Vagyis ez

összesen 808 készülék, miközben parlamenti képviselőből csak 199 van.

Így aztán úgy tűnik, a csúcskészülékekből a stábtagoknak is bőven jut majd.

Azt most ne firtassuk, hogy miért kellett több mint 100-zal több telefon, mint SIM-kártya. Lehet, arra számítanak, hogy néhány képviselő, vagy valamelyik stábtag összetöri az új telefonját, és akkor másikra lesz szüksége. Az már más kérdés, hogy a különböző vállalatok, amelyek céges telefont biztosítanak alkalmazottjaiknak, az összetört telefonok cseréjét már nem szokták finanszírozni.

De az adóforintokból, úgy tűnik, jut erre is.

Hölgyek öröme

Emlékszünk arra az időre, amikor Orbán Viktor még nem foglalkozott nőügyekkel? Volt ilyen időszaka Magyarországnak, néhány évvel ezelőtt, amikor a magyar miniszterelnököt Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet leváltásáról kérdezték. Akkor mondta Orbán, hogy nem foglalkozik nőügyekkel.

Később kiderült, hogy üzleti ügyekkel sem foglalkozik. Erre akkor derült fény, amikor veje, Tiborcz István és az Elios ügyeiről kérdezték.

Azóta sok minden megváltozott. Orbán bejelentette, hogy 20-30 évre szóló, átfogó megállapodást akar kötni a magyar nőkkel. Nem Magyarország kormánya kötné ezt a megállapodást, hanem Orbán Viktor. Talán ennek az átfogó megállapodásnak az előfutára ez a parlamentben készült mai fotó, amelyen fideszes képviselőnők láthatók a régi-új miniszterelnökkel.

Szabad szemmel is jól kivehető, hogy a hölgykoszorú majd minden tagja mosolyog. Mintha a miniszterelnök által számukra kínált átfogó megállapodás járna a fejükben.

Megregulázzák a sajtót

„Sajtómunkás úr, álljon egy kicsit hátrébb! Jó, még egy kicsit, még… Most egy kicsit balra… Nem, ez így túl sok! Lépjen valamennyit vissza, jobbra! Ez az, nagyon jó! Most néhány centit előre. Ez a jó! Meg ne mozduljon! Ön most épp a sajtó számára kijelölt helyen áll. Kérdezzen bátran, szabadon, kötöttségek nélkül!”

Kövér László házelnök kitiltott három újságírót a parlamentből. Renitensek voltak, nem a házszabályoknak megfelelően viselkedtek. Egy kollégát reguláztak meg a 444-től, kettőt a hvg.hu-tól – ők azok, akik nem mehetnek be az épületbe, hogy tájékoztassák olvasóikat az ott történtekről.

Azok az újságírók, akik nem lettek kitiltva, bizonyára örülnek, hogy bemehetnek. Pedig nincs okuk az örömre: ha a házelnöknek úgy tartja kedve, holnap ők következnek. Elég egy rossz mondat, egy, a kormánynak, vagy valamelyik kormánytagnak nem tetsző kérdés, vagy még csak ennyi sem kell hozzá, s nesze neked sajtószabadság.

Kérünk engedélyt meghunyászkodni!

Azok az újságírók, akik most bemehetnek a parlamentbe, valószínűleg fel sem fogják, hogy szégyellniük magukat, amiért bemennek. A nyilvánosságot hagyták cserben, amikor magasról tettek a szolidaritásra, és ezzel a most regnáló és egyre félelmetesebb arcát mutató hatalmat szolgálják.

Akkor is, ha nem szeretik.

Orbán Viktor és kormánya azért tehet meg mindent az országgal, mert az emberek nem állnak ki a másikért. Amikor belerúgtak az egyenruhásokba, a legtöbben hallgattak, és örültek, hogy megúszták.

Nem vagyok egyenruhás.

Amikor a civilek kaptak, az egyenruhások behúzták fülüket, farkukat. És csöndben maradtak a kismamák, amikor megrövidítették a nagymamákat, igaz, az idősek is lapultak, amikor a fiatalok kerültek sorra.

Nem szólt az ápoló, amikor a betegeknek lett rosszabb, és kussolt az ápolt, amikor a nővérekbe, orvosokba szálltak bele páros lábbal.

Most „csak” három újságírót tiltottak ki, ám ez az üzenet az egész szakmának szólt. Ameddig a szakma – politikai oldaltól és világnézettől függetlenül – nem áll ki minden jogtalanul bántott újságíró mellett, akiket Kövér László, vagy bárki más hatalmasság kitilt a parlamentből, addig ez bármelyikünkkel, bármikor megtörténhet.

Ne tudósíts olyan parlamentből, ahonnan nem tudósíthat mindenki.

Nyílt levélben fordult az ellenzéki képviselőkhöz az Eötvös Károly Intézet

0

Azt írják, az ellenzéki képviselők nyilatkozatai alapján egyértelmű, hogy egyetértenek: a jelenlegi politikai rendszer nem tekinthető alkotmányos demokráciának. Az intézet elemzéssel segítené őket, hogy milyen mozgásterük van.

A Majtényi László elnök és Somody Bernadette igazgató által aláírt nyílt levél szerint az elemzés konklúziója, hogy az ellenzék alkotmányos funkciója jelen helyzetben túlmutat a hagyományos eszközök használatán. Az intézet meggyőződése szerint a választópolgárok joga, hogy az ellenzéki képviselők

bemutassák elképzeléseiket, hogy az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében miként élnek majd ellenzéki jogosítványaikkal.

Az intézet szerint, ha az ellenzéki képviselők részt vesznek az Országgyűlés munkájában, akkor „hozzájárulhatnak annak a hamis látszatnak a fenntartásához”, hogy a parlament működése megfelel a liberális demokrácia követelményeinek. Ugyanakkor a képviselők felelősséggel tartoznak az őket bejuttató választópolgárok felé, ráadásul „a képviselői mandátummal járó jogkörök és a parlamenti munkában való részvétel révén többet tehetnek az alkotmányos demokrácia helyreállításáért.” Ezzel kapcsolatban azt írják:

„Az ellenzéki pártoknak és politikusaiknak tehát világossá kell tenniük a választópolgárok előtt, hogy milyen megfontolások alapján hozták meg erről a döntésüket.”

A képviselőknek esküt is kell tenni, amelyben hűséget fogadnak az Alaptörvénynek. Az intézet szerint az esküt vállalhatóvá teszi, hogy „egyúttal kijelenti, azért dolgozik, hogy, amint ennek politikai feltételei meglesznek, az Országgyűlés fogadja el hazánk végleges Alkotmányát, amely a jelenlegi Alaptörvény jogkorlátozó elemei és az ideologikus tartalmai helyébe a korszerű alkotmányosság elveit és szabályait helyezi.”

Az intézet azt írja:

az ellenzéki képviselők feladata, hogy ellenőrizzék a kormányzati tevékenységet, és felmutassák annak alternatíváját.

„Az ellenzéki képviselők jogai azt hivatottak szolgálni, hogy a kormánytöbbség is csak nyilvános és érdemi vitát követően fogadhassa el a többségi döntéseket, és a kormányzatnak a nyilvánosság előtt számot kelljen adnia tevékenységéről” – írják. De ha a Parlament működése már nem az alkotmányos demokráciát szolgálja, akkor „egyes fórumok, viták és szavazások esetében felmerülhet, hogy azok bojkottálása mellett több érv szól, mint a részvétel mellett”. Ennek a szelektív bojkottnak azonban az intézet szerint a társadalom számára jól láthatónak kell lennie, a súlyát pedig az adná, ha minél többen részt vennének benne.

„A demokrácia iránt elkötelezett ellenzéki képviselők a civil szféra védelme érdekében alternatív utakat is kereshetnek, így felhasználhatják az utólagos normakontroll indítványozási jogkörüket” – írja az Eötvös Károly Intézet. Emellett „az országgyűlési képviselő részére minden állami szerv köteles megadni a munkájához szükséges felvilágosítást, továbbá a képviselők jogosultak belépni valamennyi közigazgatási szervhez, közintézethez és közintézményhez”. Vagyis a képviselők a nyilvánosság elé tárhatnak politikai motivációjú méltánytalanságokat.

Uniós zászlót visznek a Parlament elé a Liberálisok

0

Május 9-én a Magyar Liberális Párt és ifjúsági szervezete, a Liberális Fiatalok Társasága (LiFT) ismét elviszi az EU-zászlót a Parlament elé.

Mint közleményükben írják, „a tavalyi évhez hasonlóan idén is egy 24 órás demonstráció keretein belül követeljük, hogy az uniós zászlót is kitűzzék az Országház épületére.”

A Liberálisok emellett az európai értékek iránt elkötelezett ellenzéki pártokat egyeztetésre hívják annak érdekében, hogy közös listát állítsanak a 2019-es EP-választásokra. Ez szerintük azért is fontos lenne, mert az április 8-i választások súlyos kudarccal zárultak, és ennek legfőbb oka az, hogy az ellenzéki pártok egymással versengtek ahelyett, hogy együttműködtek volna. Ha kicsit nagyobb lett volna az együttműködés, a kétharmadot biztosan elkerülhette volna az ország. Értékalapú és teljes együttműködés esetén pedig a Fidesz akár a többségét is elveszthette volna – írják.

A Liberálisok úgy látják, hogy ”a magyar emberek joggal csalódottak, miután a többség a kormányváltásra szavazott, a Fidesznek és Orbán Viktornak mégis kétharmados többsége lett.”

Mindezt úgy, hogy az ellenzék 180 ezerrel több szavazatot kapott, mint a Fidesz-KDNP listája.

A Liberálisok mindehhez hozzáteszik: „nem csodálkozhatunk azon, hogy Budapest utcáit hétről hétre ellepi a csalódott ellenzéki emberek százezres tömege. Az emberek joggal tüntetnek egy igazságos választási rendszerért, a szabad és demokratikus Magyarországért. Nekünk, ellenzékieknek az a feladatunk, hogy ezt a tömeget, a csalódott többséget képviseljük. A többség pedig egyöntetűen és egyértelműen együttműködést vár tőlünk.”

Az igazság órája

0

Lezárják május 8-án a Kossuth teret. Igaz, csak néhány órára, de az a néhány óra fontos időszak Magyarország számára. Akkor alakul meg az új országgyűlés – kordonok között, rendőrök vigyázó felügyelete mellett.

 

Megtörtént a bejelentés, május 8-án, az új országgyűlés megalakulásának napján reggel hattól délután kettőig kordonnal lesz lezárva a Kossuth tér. Az ellenzéki pártok ebben a helyzetben két dolgot tehetnek, amennyiben nem értenek egyet azzal, hogy a kormány akár átmenetileg is korlátozza a nép tüntetéshez való jogát.

1/ Elbontják a kordont, és őrzik az átjárókat, hogy a tömeg szabadon tüntethessen. (Emlékszünk, volt már ilyen.)
2/ Vagy bejelentik, hogy a kordonok miatt nem vesznek részt az alakuló ülésen, és virággal kimennek a tüntetők közé.

Amennyiben egyiket se tennék, azzal egyértelműen kinyilvánítanák, hogy valójában inkább vállalnak közösséget a nemzet ellen fordult hatalommal és a nagyrészt funkcióját vesztett álparlamenttel, mint a demokráciáért tüntető tömegekkel.

Nem lehet újabb négy évig eljátszani ezt a demokrácia színjátékot, ezért az ellenzéki pártok bármennyire is szeretnék megúszni, hogy színt kelljen vallaniuk, sorsdöntő „vagy-vagy” választás elé kerülnek május 8-án: vagy mi, a nép, vagy Orbán és a diktatúra.

Szerző: Bruck András, Facebook

Lapszem – 2018. április 26.

0

Ma Ervin napja van. A név Germán eredetű, a Herwin vagy az Erbwin névből. Jelentése: örökségnyelő. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Idők: Hülye járások ellenzéke

Nehezen boldogul a parlamenti demokrácia szabályainak értelmezésével a hazai ellenzék, vélhetően kell még némi idő ahhoz, hogy a legalapvetőbb tételt, a többségi elvet magukévá tegyék – írja a Magyar Idők. Legalábbis ezt mutatják az elmúlt napok, hetek eseményei, politikusok nyilatkozatai. Kétségtelen, hogy egy kiütéses vereség mindenkit megvisel, ilyenkor általában egy-két napig a sebeiket nyalogatják a vesztesek, utána azonban megrázzák magukat, felállnak, és először is felvázolják a kudarc okait, majd a megoldáson kezdenek dolgozni.

Persze a siker titka mindig az önkritika, annak feltárása, hogy miben hibáztak, mit kellene újragondolni, átalakítani, a személyi változtatásoktól a szervezeti felépítésen át a tartalmi kérdésekig. Nem áll szándékomban súgni az ellenzéki pártoknak, de ha vissza tudnak emlékezni 2002-re, akkor a Fidesz éppen csak alulmaradt, rendkívül szoros volt a választási eredmény, mégsem az ellenfeleket, a választókat, a médiát vagy az időjárást hibáztatta Orbán Viktor, hanem elkezdte a Fidesz néppárti átalakítását, bővítését, és megalapozta a 2010 óta tartó sikerszériát.

Népszava: Rogán csak blöffölt

Nem bővíti ki a kormány a Stop Soros! néven ismertté vált törvénycsomagot – közölte a Népszava érdeklődésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK). Lapunk azután érdeklődött a csomag esetleges kiegészítéséről, hogy Rogán Antal, Orbán Viktor kabinetfőnöke az Origónak a közelmúltban adott interjújában azt mondta: a javaslatot „le kell porolni, újra elő kell venni”, és az „új körülményeket is szem előtt tartva” ki kell bővíteni. Az MK ezzel kapcsolatos kérdéseinkre annyit reagált: „a Stop Soros törvénycsomagot a kormány már benyújtotta, tartalma mindenki számára ismert. A javaslatot a kormány fenntartja”.

Ettől még persze nem lélegezhetnek fel a kormányzati célkeresztbe került civil szervezetek, hiszen a már benyújtott verzió is ellehetetlenítheti azokat. Ha a jogszabálycsomagot megszavazzák – márpedig a Fidesz szerint az elsők között fogadják majd el a javaslatot –, akkor lényegében bármely egyesületre, alapítványra rásüthetik a „migrációt támogató szervezet” bélyeget. Az új szabályok szerint a Belügyminisztérium felhatalmazást kapna a civilek titkosszolgálati ellenőrzésére. A menekültekkel foglalkozó civil szervezetek működését pedig a belügyminiszter engedélyéhez kötnék. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint a javaslatcsomag a jogállami hatalommal való visszaélés, ami sérti a jogállamiság alkotmányos alapelvét.

Magyar Hírlap: Még nem készült el a volt főügyész cáfolata

Még nem készült el az az írásos beadvány, amellyel a Fenyő-gyilkosság ügyében Ihász Sándor egykori főügyész, a Fővárosi Főügyészség, majd a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség korábbi vezetője – ügyvédje kifejezésével élve – minden pontban cáfolja „abszurd, ténybelileg és jogilag megalapozatlan” meggyanúsítását – tudta meg a Magyar Hírlap.

Ihász Sándor főügyészt a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy hivatali eljárása során hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette miatt hallgatta ki gyanúsítottként.

Sajtóinformációk szerint Ihász szerdára ígérte, hogy benyújtják az írásos, mindenre kiterjedő cáfolatot, ám ez még nem történt meg, tudta meg lapunk. A gyanú szerint a főügyész – akinek munkaviszonyát tavaly december 31-én mondta fel Polt Péter legfőbb ügyész – 2017 októberében vette át Gyárfás Tamástól annak a kazettának a leiratát, amely állítólag Gyárfás és Portik Tamás beszélgetését rögzítette a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben, s amellyel a Nap Tv egykori tulajdonosát zsarolták. Ihász ezt a dokumentumot a fiókjába tette, nem tett róla jelentést, holott tudomása volt arról, hogy 2017. október 31-én újraindult a nyomozás a Fenyő-gyilkosság felbujtója ügyében. A főügyésznek fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához – áll a főügyészség közleményében.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!