Kezdőlap Címkék Párbeszéd

Címke: párbeszéd

Mindenáron, minden áron? – a szavazási hekkelés margójára

Megpróbálta eltéríteni az Idea Intézet Facebook-felmérését a Párbeszéd. Csak két perc, de ezzel lehet segíteni Karácsony Gergelyt – írták körímélben szimpatizánsaiknak. Szerintük ez nem is felmérés, csak online szavazás.

„Párbeszéd-szimpatizánsoknak küldték ki az IDEA Intézet online felmérését, mert szerintük az nem közvélemény-kutatás. Az IDEA szerint viszont igen”- ez olvasható az azonnali.hu-n. Eszerint a szimpatizánsokat arra biztatták kedd reggel egy azóta már lezárult felmérés kapcsán, hogy „készül az IDEA Intézet legújabb felmérése. Ha időd engedi, töltsd ki te is a kérdőívet! Nem több két percnél, és a kitöltéssel segíted Karácsony Gergely kampányát”.

A hírtől függetlenül konstatálhattuk, hogy az utóbbi két napban teljes sebességgel száguld az MSZP-P. Az MSZP bedobta Kunhalmit, aki nem véletlenül készült színésznőnek, beleéléssel adta elő nagyjelenetét Rónai Egonnak az Egyenes Beszédben. Az MSZP-s nagyágyúnak számító Tóth József kampányolt Karácsony oldalán, sőt, Bajnai Gordon is beszállt egy közös fénykép erejéig.

A Népszava megbízásából közvéleményt kutató Publicus, élén Pulai Andrással – sokak szerint – nemcsak az igényelt eredményt tette közzé, médiaszerepléseivel egyértelműen agitált Karácsony mellett.

Az MSZP-t meg lehet érteni.

Ha Karácsony nyer az előválasztáson, az MSZP is térképen maradhat,

ha még a főpolgármesterit is  megnyerné, akkor pedig erőre is kaphat a korábban kialkudott kerületi polgármesteri pozícióikkal. Nem hangoztatják, de pontosan tudják, hogy a DK nem mondhatja fel a korábban négy párt által kőbe vésett megállapodást, ezt már nem lehetne megmagyarázni annak a frissen megszerzett  sok százezer választójuknak még akkor sem, ha igény egyébként lenne rá.

Ebbe a képbe tökéletesen beleillik az Idea közvélemény-kutatásának meghekkelési kísérlete. Azzal védekezni pedig, hogy ez csak online szavazás és nem közvélemény-kutatás, nem felel meg a szakmai szabályoknak, morálisan csupán tetézi a bajt.

Csak két perc és segíthetsz – írták a szimpatizánsoknak. Ez nem enged teret semmilyen magyarázatnak,

ez egyértelmű csalási kísérlet a választók megtévesztésére, hamis befolyásolására, legalábbis erkölcsi értelemben.

(Még akkor is, ha az ilyen online mérésekkel szemben bőven akadnak fenntartások, például hogy a kapott minta eleve csak az internetet, azon belül az adott oldalt használókat tartalmazza.)

Karácsony minden interjújában oldalvágást tesz a DK által támogatott független jelöltre,  még azt is bevetette, amit ártatlan gyermeki mosoly-imázsa nem engedne meg, mert így a mosoly sunyisággal vegyül. Nevezetesen, hogy felült a Gyurcsány-fóbiások lovára és azzal fenyegetett: „az nem lenne szerencsés, mert az MSZP-sek nem szívesen tolnák a DK-s jelölt kampányát” – mármint ha a DK által támogatott jelölt nyerné az előválasztást.

Tegnap este az Egyenes Beszédben a műsorvezető derűsen hagyta riportalanyait nyílt támadást intézni a jelen nem lévő jelölt ellen, majd egy másik meghívottat igazi reklámszpotként kampányolni saját jelöltje mellett.

Ugyanakkor az úgynevezett ellenzéki média nem is reagált az Azonnali leleplezésére, pedig ennek nem szabadna beleférni az azonos oldalon, de a vezető pozícióért folytatott vetélkedésbe. Jogászok ezt hívják a fegyveregyenlőség elvének.

Az előválasztás akkor hasznos, ha a legjobb jelölt kiválasztására tesz kísérletet, a kiválasztás után pedig a „vesztesek” a legtöbb szavazatot megszerző jelölt mögött felsorakoznak és minden tehetségüket és erejüket bevetik közös céljukért: Tarlós legyőzéséért.

Mindebbe a hazugság és csalás nem fér bele. Ennek nem harcnak, hanem vetélkedésnek, versenynek kell maradnia. Jó lenne ezt még a második polgármester-jelölti vita előtt tisztázni.

A hamisításra és csalásra van elég jelentkező a másik oldalon.

Ami változott, ami nem

Olyanokat hallani, hogy május 26-ával valami nagyon megváltozott. Valami hasonlót hallottunk december-január folyamán, azután februártól azt látjuk, hogy visszaállt a korábbi helyzet.

Most van, ami megváltozott, de van, ami nem. Ami nem változott: Orbán hatalma, ha romlik is a nemzetközi pozíciója, itthon nemhogy nem ingott meg, de tovább erősödött. Aligha véletlen, hogy nyomban a választás után kikerült az MTA intézethálózat elvételéről szóló törvénytervezet: az önkényuralom kiteljesítésének újabb lépése. Miközben Handó Tünde is előállt egy módosító csomaggal, amely voltaképpen a maradék korlátok eltörlésére irányul, amelyek a bírói függetlenséget még úgy-ahogy védik Orbán kinevezettjének hatáskörével szemben. Az EP-választáson egyáltalán nem sikerült meggyengíteni az önkényuralmat, a Fidesz szavazati aránya és mandátumainak száma valamelyest még nőtt is. Tizenkettő helyett tizenhárom fideszes, kilenc helyett nyolc ellenzéki. (Igaz, ezen belül a Jobbikon kívüli ellenzéknek nem hat, hanem hét mandátuma van.)

Előző jegyzetemben azt írtam:

Elismerem, nem volt igazam, amikor közös listát szorgalmaztam.

Valaki ezt azzal kommentálta, hogy elismertem, hogy butaságot mondtam. Tényleg butaság volt novemberi írásom a „Sargentini-listáról”? Megnéztem az EP-választás eredményeit abból a korábban sokat vitatott szempontból is, hogy vajon okozott-e hátrányt az ellenzéknek a DK és a Momentum külön indulása, vesztett-e ezzel mandátumot az ellenzék, illetve nyert-e mandátumot a Fidesz? Megvizsgáltam, hogy mennyi szavazat „veszett kárba” azzal, hogy a DK és a Momentum külön indult. Kiderült, hogy a Fidesznek egy EP-mandátumhoz 140 ezer szavazatra volt szüksége, a DK-nak még ennél is kevesebbre, 139 ezerre. A Momentumnak viszont 170 ezerre, tehát ott a két mandátum megszerzésénél 60 ezer szavazat „elveszett”, az MSZP-nek pedig 228 ezer szavazat után lett egy mandátuma, ott 90 ezer szavazat „veszett el”. Ez 150 ezer „elveszett” szavazat abban a körben, ahol én közös listát javasoltam. Ennél kevesebb szavazat kellett egy mandátumhoz a Fidesznek. Elveszett még sok szavazat azoknál a pártoknál is, amelyeknél én nem javasoltam volna közös listát, a Jobbiknál 80 ezer, a kiesett pártoknál összesen majdnem 300 ezer, és emiatt az összes leadott szavazatnak most 14 százaléka „veszett el”, míg a korábbi EP-választásoknál ez csak 7-9 százalék volt. Így lehetett most a Fidesznek szinte ugyanolyan szavazataránnyal most eggyel több mandátuma, mint öt évvel ezelőtt. Ezt a feltételezhető egy mandátumnyi Fidesz-nyereséget (amely akár még több is lehetett volna) tartottam szem előtt akkor, amikor közös listát szorgalmaztam még tavaly. Ilyen értelemben valóban okozhatott veszteséget az ellenzéknek (a négy párt összességének a Fideszhez képest) a külön-külön listákon indulás.

Van azonban másik oldala is a dolognak.

Azt persze nem tudjuk, hogy azok, akik vasárnap az MSZP–Párbeszéd, a DK vagy a Momentum listájára szavaztak, a négy párt közös listája esetén is arra szavaztak volna, illetve a közös lista mellé álltak-e volna olyan választók is, akik most nem szavaztak e listák valamelyikére. Sem ezt, sem azt nem tudhatjuk. Abból, hogy egy ilyen közös lista élén aligha Dobrev Klára állt volna, és nem is Cseh Katalin meg mögötte Donáth Anna, azt gondolhatjuk, hogy a négy párt közös listája kevésbé mozgatta volna meg az ellenzéki választókat, mint amennyire most az a DK és a Momentum kampányának sikerült. Akinek hosszú az emlékezete, az idézze fel magában a 2014-es „Összefogás” Mesterházy Attila által vezetett kampányát. Ez a választás megmutatta, hogy milyen nagy szerepe van egy választáson az arcoknak. A tavalyi országgyűlési választáson az MSZP–Párbeszéd pártszövetségnek Karácsony Gergely, az LMP-nek Szél Bernadett hozott sok-sok plusz százalékot, és ennek lett kárvallottja a DK: sokan például, akik a budapesti 3. választókerületben egyéniben rám szavaztak, listán a Karácsony Gergely által megtestesített pártszövetségre. Most ennek fordítottját láthattuk. Nem tudhatjuk, más választások alkalmával, más szereplőkkel milyen hatások érvényesülnek majd.

De nemcsak kampánytechnikáról van szó.

A tartalmi kérdés az, hogy mit gondolunk arról, amit korábban az ellenzéken belüli földcsuszamlásnak neveztem, vagyis hogy ezúttal az LMP-vel (és talán a Jobbikkal) szemben a Momentum, az MSZP-vel szemben pedig a DK bizonyult sikeresebbnek. Ezt én fontos, kedvező irányú változásnak tekintem. Több elemző mutatott rá arra, hogy a DK és a Momentum képviseli az Orbán-rendszerrel való következetes szembehelyezkedést, az MSZP és még inkább az LMP pedig inkább az orbáni politikával való együttműködési hajlandóságot. Az LMP nem szavazott a Sargentini-jelentés mellett (az elnökség inkább ellene szavazott volna, képviselőjük távol maradt a szavazástól), és az MSZP-sek is csak némi bizonytalankodás után szavazták meg. (A Momentum listájának élén állók, akik azóta be is jutottak az EP-be, interjúkban közölték, hogy megszavazták volna.) Az MSZP és az LMP megszavazta a „családvédelmi akciótervbe” tartozó törvényjavaslatokat, a DK nem (a Párbeszéd tartózkodott). Sok ilyen példát említhetnék még a múltból. Az MSZP (és a Párbeszéd) tavaly igent mondott a Trianon-emlékévről szóló jobbikos javaslatra, a DK nemet. (Most a Fidesz javasolja ugyanezt, az MSZP már igent mondott.) Ha az ellenzéken belüli földcsuszamlás tartós marad és véglegessé válik, akkor ez az eddiginél több esélyt ad arra (bár önmagában még nem garancia rá), hogy az orbáni önkényuralommal szemben markáns ellenzéki alternatíva alakuljon ki. Nem az önkormányzati vagy a következő országgyűlési választásokra, hanem a magyar politikai tér hosszú távú alakulására nézve.

Ez az esély pedig többet ér, mint amekkora hátrányt eggyel több fideszes, eggyel kevesebb ellenzéki mandátum jelent. Ezért jutottam arra a következtetésre, hogy a DK és a Momentum vezetőinek igazuk volt, amikor a külön indulás mellett döntöttek.

Bauer Tamás

Már megint Trianon-év

2

Ma tárgyalja az Országgyűlés plenáris ülése a Fidesz, illetve névleg a Nemzeti Összetartozás Bizottsága határozati javaslatát arról, hogy legyen 2020 a ”nemzeti összetartozás éve”.

Nincs ebben semmi meglepő, a Fidesz identitásának ma már egyik központi eleme a trianoni sérelem folyamatos napirenden tartása. Elkezdték akkor, amikor elutasították a Horn-kormány által Romániával és Szlovákiával kötött alapszerződéseket, majd folytatták, amikor odaálltak a Magyarok Világszövetsége által elindított népszavazási kezdeményezés mellé, végül pedig a 2010-es kormányalakításkor bevezették a határon túli magyarok kettős állampolgárságát és június 4-ét külön törvényben „a nemzeti összetartozás napjává” nyilvánították. Az lenne a meglepő, ha nem rendeznének egy éven keresztül nagy rendezvénysorozatot a békeszerződés századik évfordulóján. Meg fogják rendezni.
Egyetlen dolog érdekes ezzel kapcsolatban: hogyan viszonyulnak ehhez a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok.

A Jobbik, név szerint Szávay István ugyanis maga is tett már tavaly júniusban (természetesen 4-én, az évfordulón) ugyanilyen javaslatot „Trianon-emlékévre”. A Fidesz Szávay javaslatát még napirendre sem engedte. A napirendre vételről október 1-én a plenáris ülésen szavaztak, és a Fidesz arra hivatkozva tartózkodott a szavazásnál, hogy ott van már a nemzeti összetartozás napja, minden év június 4-én, nincs szükség emlékévre. Azután mégis csak szükség lett, csak éppen nem a Jobbik kezdeményezésére.

Ennél a bizonyos szavazásnál – írtam már erről – csak a DK szavazott nemmel, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP igent mondott a Jobbik javaslatára. Vajon most, amikor a javaslatról rendes vita lesz a plenáris ülésen, ugyanígy foglalnak-e állást az ellenzéki pártok? A határozati javaslatot ezúttal egyébként a „nemzeti összetartozás bizottsága” nyújtotta be, amelynek csak fideszes és jobbikos tagjai vannak, plusz Molnár Zsolt az MSZP-ből. A bizottsági ülésen, ahol márciusban a javaslat benyújtásáról döntöttek, Molnár sem volt jelen, tehát a Fidesz és a Jobbik közös produktumáról van szó. Az ellenzék demokratikus pártjainak álláspontját a mai plenáris ülésen, illetve a két hét múlva várható szavazásnál fogjuk megismerni.

Tavaly októberben a DK nemleges szavazatait nem indokolták meg a vitában. A Párbeszéd igenlő szavazatait Tordai Bence azzal indokolta, hogy „ahogy az előterjesztő mondta, Trianon a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája volt, és méltó gondolat, hogy száz évvel később megemlékezzünk erről. Meg kell emlékezni természetesen arról is, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy így alakult a magyar történelem, mi vezetett el ehhez a sorscsapáshoz, hiszen ez nem volt előzmények nélküli. Amikor majd erről emlékezünk, akkor nem hiszem, hogy a jelen politikáját eköré kellene felépíteni, de nyilvánvalóvá kell tenni, hogy ez a magyar nemzeti identitásnak fontos része, még akkor is, ha nem eköré építjük fel a mai önmagunkról szóló gondolkodásunkat”.

Ez szerintem tévedés. Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a trianoni békeszerződésről, a
történelmi Magyarország felbomlásáról, az effajta rendezvénysorozat óhatatlanul azt üzeni mind Magyarország lakosságának, mind a külvilágnak, mindenekelőtt a szomszéd országoknak (mind az ott élő magyaroknak, mind a szomszéd országok többségi népességének), hogy a magyar állam olyan történelmi fejleménynek tekinti a száz évvel ezelőtt történteket, amelyekbe mindmáig nem törődött bele, és amin, ha erre megnyílik a lehetőség, változtatni kíván. Ez pedig megnehezíti, hogy a szomszédainkhoz fűződő viszonyban eljussunk egy olyan megbékéléshez, amilyenhez a német–francia, az olasz–osztrák, sőt a német–lengyel viszonyban évtizedekkel ezelőtt már eljutottak.

A békeszerződés évfordulójával történészeknek kell foglalkozni, de az Országgyűlésnek nem volna helyes emlékévet elrendelnie, s nem helyes erről politikai rendezvények sorát tartani jövőre.

Bauer Tamás

Köszönjük Benedek

Kedves Barátaim!

Köszönöm, és sajnálom.

Tegnap brutális vereséget szenvedtünk, az a stratégia, azok a döntések, amelyeket elfogadtunk, ide hoztak minket. Tanulságok vannak bőven, én remélem, hogy mindenki képes levonni belőle a magáét. A felelősséget senkire nem akarom hárítani, és szembe szeretnék nézni azzal a részével, ami az enyém. Kényszerek közt, sok fenntartással, vívódva, de én hoztam meg azokat a döntéseket, amelyeknek a következményeivel tegnap szembe kellett néznem. Úgy hiszem, illő, hogy mindennek fényében most ne magyarázkodjak, ne kifogásokat keressek, hanem hátralépjek egyet. Egyben gratuláljak azoknak, akik tegnap este jobb döntések jobb eredményeit ünnepelhették. Különösen a Momentum politikusainak, akikkel politikai, társadalmi kérdések sokaságában nem értek egyet, de akik megerősödött jelenléte a magyar politikában minden liberális demokráciában hívő magyar számára örömre adhat okot.

Szeretném nektek elmondani azt is, hogy a tegnapi eredménytől függetlenül nagyon szerencsésnek érzem magam, és hálás vagyok a sorsnak, hogy öt évig EP-képviselő lehettem, és csinálhattam ezt a munkát azoknak az értékeknek a képviseletében, amelyeket magaménak vallok. Köszönöm mindazoknak, akik ezt a munkát lehetővé tették. Mindenekelőtt az Együtt-PM 2014-es választóinak, és annak a politikai közösségnek, akik akkor megteremtették ennek lehetőségét. Szeretnék hatalmas köszönetet mondani itt a nyilvánosság előtt annak a csapatnak, akikkel végigcsináltuk az elmúlt 5 évet, akiknek szívét, eszét és bátorságát dicséri mindaz az eredmény, amit elértünk. Köszönöm Zita Herman David Kardos Istvan Hermann Pajna Gabriella Roland Papp Gábor Daróczi Péter Rauschenberger Arpad Welker Peter Szilagyi Fáy Zizi és még sokan mások. Megtiszteltetés volt veletek dolgozni.

Köszönöm azoknak is, akikkel ezt a végül szomorú véget érő kampányt végigcsináltuk, akik erőt és támogatást adtak, hogy megpróbáljuk a lehetetlent.

Végül köszönöm azoknak, aki ránk szavaztak, különösen azoknak, akik ezt miattam tették. Sajnálom, hogy csalódást okoztunk nektek, tudom, sokszor nagyon nehéz döntéseket hozva adtátok nekem a szavazatotokat – többet érdemeltetek volna.

Sajnálom, hogy a zöld politikának mostantól nincs magyar képviselője az Európai Parlamentben, mert szükség volna rá, de el kell fogadnunk a választók döntését. Bízom abban, hogy azok az ügyek, amelyeken az elmúlt években dolgoztam, nem maradnak teljesen képviselet nélkül. Azt remélem, hogy az újonnan megválasztott képviselők tovább tudják vinni a roma közösségek képviseletét, a korrupció elleni harcot, a klímaváltozás, az ökológiai krízis elleni fellépést, és még jobban tudják csinálni majd, mint ahogy én tettem. Sok sikert, kitartást és erőt kívánok nekik hozzá.

És hogy valami pozitívval zárjam: legalább Pakson sokan megkönnyebültek tegnap este.

Még egyszer köszönöm mindenkinek, megtiszteltetés volt Magyarország EP-képviselőjének lenni.

Jávor Benedek: Lehullott a lepel…

Lehullott a lepel Strachéról, Orbán friss kebelbarátjáról, de rántotta magával Orbán takaróját is!

A Süddeutsche Zeitung és a Spiegel egy olyan videófelvételt mutatott be, amelyen Heinz-Cristian Strache FPÖ-s osztrák alkancellár tudomása szerint orosz oligarchákkal (valójában beépített emberekkel) tárgyal arról, hogy az oroszok felvásárolják neki a legolvasottabb osztrák napilapot, a Kronen Zeitungot, cserébe majd kormányon közbeszerzésekkel jutalmazzák őket. Az egész mindent elmond az oroszok és az európai szélsőjobb viszonyáról és szándékairól, de Orbánéknak még kínosabb az ügy.

Nem csak azért mert Strache nem csupán „egy” osztrák alkancellár, hanem Orbán új szélsőjobboldali szövetségi rendszerének az egyik legfontosabb tagja, akiről most világossá vált, hogy orosz pénzből, korrupt eszközökkel óhajtotta volna felforgatni az osztrák sajtót és politikát. Nem is csupán az, hogy nyíltan „orbáni” médiaviszonyokról ábrándozik, amit orosz pénzből szeretne megvalósítani. De az eredeti anyagban felbukkan az a Heinrich Pecina is, aki szerintük „direkt Orbánnak” vásárolta fel a magyar média egy részét, némiképp hiteltelenítve a Népszabadság bezárását „sajnálatos piaci folyamatként” értelmező kormányzati narratívát. És annak a megjegyzésnek is különös súlyt ad a történet, amit Simicska Lajostól hallottunk, aki szerint az oroszok – konkrétan a Roszatom – megvette volna az RTL-t Orbánnak. Ezzel a történettel a nyilvánosság előtt ez a sztori sem tűnik légből kapottnak.

Egyértelmű, hogy az oroszok minden eszközt benevetnek Európa destabilizálásáért, és ebben a Strachéhoz és Orbánhoz hasonló szélsőjobboldali politikusok a legfőbb szövetségesei. Orbán politikája egy orosz megbízásból, orosz pénzből végrehajtott, orosz érdekeket szolgáló zavarkeltés Európában, sem több, sem kevesebb. A „nemzethez”, a „keresztény értékekhez” annyi köze van, mint Kövér Lászlónak az Extinction Rebellionhoz.

Ez a botrány maga alá temetheti az osztrák kormánykoalíciót, ami amúgy Orbán kívánatos modellje volt a jobbközép és a szélsőjobb együttműködésére – idáig. De egyben leleplezi a magyar kormány működésmódját, céljait és eszközeit is! Ez legalább annyira magyar botrány, mint osztrák! És legalább annyi következménye kell hogy legyen itthon is!

Foszlányaim XIII.

0

                                                                                       a játszma ideje lejárt…
mostantól „játssz ma”- van

Jobbik

Ha az önkormányzati választásokig kitartanak a demokratikus alapelvek és a Fidesz leváltásának elsődlegessége mellett minden múltjukkal kapcsolatos háttérzaj elhallgatása legyen jutalmuk!

LMP

Markáns, sőt helyenként radikálisan zöldben úszó álom hangos követelése a kormánytól, miközben csendben, de annál lelkesebben tolják a Fidesz szekerét az ellenzéket megosztó, sokszor övön aluli húzásaikkal.

Momentum

Fogalmam sincsen miért érzi valaki árulásnak, ha a pártvezetők – az egyetlen lehetséges módon – minden egyéb érdek fölé helyezik a Fidesz hatalomból történő leváltását, vagy pozícióinak gyengítését. Főként, ha ugyanakkor a kifogást hangoztató politikai feladatnak és célnak deklarálja maga is ugyanazt!

Az LMP-vel és a Jobbikkal paktumra lépni egyben jelenti a kollaborálást a Fidesszel és teret engedni a szélsőjobbnak. Ez üdvözítőbb?

Párbeszéd

Vajon feltette e magának már a kérdést Karácsony Gergely: nem lett volna jobb pártot építeni, mint bábként vergődni az egyébként vállalhatatlan Mszp gyilkos ölelésében?

Demokratikus Koalíció

Érdemes e a jövőbe vesző vágyálmokkal kampányolni, mint az Európai Egyesült Államok, ezen belül a minimálbér és minimál nyugdíj európai szintre emelése? Kiváló közgazdászokkal teletűzdelt pártjuk pontosan tudja, hogy a termelékenységi mutatók kiegyenlítődése az egyetlen út a megvalósításához. Ehhez belső reformok és azoknak kíméletlen végrehajtása szükségesek. Szomorúan mondom, hogy nem több ez, mint a Fidesz 2030-ra szóló ígéretei, csak ezek még annál is inkább elvesznek a jövőidőben.
Mondom mindezt úgy, hogy végső célként lehet erre törekedni, de választási ígéretnek nagyon sovány. Ahhoz sokkal kézzelfoghatóbb, materiálisabb ígéretekre lenne szükség.

Mszp

A változás szele nem fenyegeti a pártot. Az az alsófertájú légmozgás, amit maguk keltenek: kénes, ammónium szagú, magyarán továbbra is büdös.

Sándor György örökbecsű mondata jut minderről eszembe: „Az ifjúságé a jövő, de én a jelent is akarom!”

Előválasztás: felfüggesztve

Puzsér Róbert felfüggeszti a tárgyalásokat az előválasztásról  Karácsony Gergellyel, miután az MSZP–DK–Párbeszéd–Momentum az LMP és a Jobbik nélkül állapodott meg a kerületi polgármesterjelöltekről, értesült az Index. Ha Karácsony nem vonja vissza a négy párt tegnap bejelentett összefogását, nem lesz előválasztás.

Az MSZP–DK–Párbeszéd–Momentum szombaton jelentette be a polgármesterjelöltjeit. A Jobbik, az LMP, no és persze Puzsér Róbert  felháborodva reagáltak. Így sejteni lehetett, hogy az ellenzéki pártok és szereplők között elmérgesedik a viszony. A dologra nem is kellett sokat várni.
Az Index úgy értesült, hogy Puzsér Róbert stábja vasárnap este jelezte Karácsony Gergelyéknek, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat vele. Ezzel pedig gyakorlatilag kiszáll az előválasztásból.

Karácsony és Puzsér egy sajtónyilvános interjú keretében beszéltek megállapodásukról, miszerint az EP-választás után egy előválasztáson mérkőznek meg egymással. A vesztes hajlandó visszalépni a győztes javára, hogy egyetlen ellenzéki álljon ki Tarlós István ellen.

Úgy nézett ki, hogy Karácsony az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Szolidaritás jelöltje, míg Puzsért az LMP és a Jobbik támogatja. A Momentum nem állított saját jelöltet, hanem csak beáll az előválasztáson győztes személy mögé.

A szombati bejelentés a polgármesterjelöltekről felrúgta ezt a hallgatólagos status quo-t. Azt ugyan hangoztatták, hogy várják és nyitottak az LMP részvételéről tovább egyeztetni, de a Jobbikkal való összefogásról szó sem esett.

Az Index úgy tudja, hogy az LMP a következő ajánlatot kapta az MSZP–Párbeszédtől március végén: négy kerületben (IV., VIII., IX., XXIII.) a párt indíthat polgármesterjelöltet, a fővárosi kompenzációs listán befutó helyet kap, az egyéni választókerületekben pedig 35-re növelheti a mandátumai számát.

Az ajánlatot nem fogadta el az LMP, sérelmesnek tartják, hogy a DK több kerületben jelölhetne, mint az LMP. Szerintük a Jobbik a külső kerületekben biztosan erősebb jónéhány szereplőnél.

Nem csak a szombati bejelentés visszavonását követelik, hanem a Jobbik bevonását is a további egyeztetésbe.

Puzsér követeli, hogy őt is vonják be a további egyeztetésbe, ahogyan Karácsony is részt vett azokon.

Így nem kívánnak addig tárgyalni Karácsonnyal, ameddig a teljes ellenzéket be nem vonják a megállapodásba. A korrekt megállapodáshoz minden pártnak részt kell venni a koordinációban. – mondja Puzsér.

Keressük Karácsony Gergelyt, aki eddig nem reagált az LMP és a Jobbik éles hangú reakciójára.

Bréking (fék)nyúz, 2019. április 4. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Fidesz elmagyarázta nekünk, hogy az MSZP és a Párbeszéd képviselői nem a magyar emberekért küzdöttek az Európai Parlamentben, hanem a migránsokért. Az Origo leleplezi, hogy Juncker megint megvédte Timmermanst, Soros emberét. Ifj. Lomnici Zoltántól megtudhatjuk, hogy eurómilliókkal támogathatja Brüsszel az anonim migránskártyák kibocsátását.

A Fidesz szerint az MSZP és a Párbeszéd kampánybusza a bevándorláspárti koalícióba tart

A Fidesz közleménye szerint a kampánybusz állomásain a két ellenzéki pártnak azt is el kellene mondania a magyar embereknek, hogy Brüsszelben minden egyes brüsszeli migránspárti javaslatot – a betelepítési kvótát, a migránsvízumot, a migráció legalizálását – megszavaztak, és ugyanezt akarják folytatni az új Európai Parlamentben is.

Az MSZP és a Párbeszéd képviselői eddig sem a magyar emberekért küzdöttek az Európai Parlamentben, hanem a migránsokért – közölték.

Hozzátették, Magyarországnak olyan európai parlamenti képviselőkre van szüksége, akik a magyar embereket képviselik Brüsszelben, és nem Brüsszelt Magyarországon. (MTI: Fidesz: az MSZP és a Párbeszéd kampánybusza a bevándorláspárti koalícióba tart)

Juncker megint megvédte Timmermanst

A néppárti Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke semmi kifogásolnivalót nem talált abban, hogy alelnöke, a szocialista Frans Timmermans egyszerre végezze a munkáját az Európai Bizottságban, és legyen a szocialisták csúcsjelöltje az EP-választáson – mindez abból a levélből derült ki, amit Gulyás Gergely válaszként kapott a bizottsági elnöktől. A Miniszterelnökség vezetője korábban azt kérte Junckertől, hogy Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, az Európai Szocialisták választási csúcsjelöltjét vonják ki az Európai Bizottság munkájából arra az időre, amíg aktívan részt vesz az európai választási kampányban.

Juncker – az Origo birtokába került – válaszából egyértelműen kiderült, hogy nem menti fel Timmermanst, arra hivatkozva, hogy mostani kampánytevékenysége nem befolyásolja a bizottsági alelnöki munkájában. Magyarán: Timmermans nyugodtan kampányolhat bizottsági alelnöki „munkaidejében”.

Jean-Claude Juncker tehát egyértelműen kiállt Soros György leghűségesebb embere mellett. (Origo: Juncker megint megvédte a bizottsági alelnökként kampányoló Timmermanst)

Ifj. Lomnici Zoltán: eurómilliókkal támogathatja Brüsszel az anonim migránskártyák kibocsátását

Nemcsak az unióban, hanem Törökországban is eurómilliókkal támogathatja Brüsszel az anonim migránskártyák kibocsátását, miközben egyre valószínűbb Hassan F. példája alapján, hogy a terroristák köszönik szépen, élnek a lehetőséggel, hogy a tevékenységüket finanszírozzák. Megvalósulhat-e egyáltalán legálisan az uniós adófizetői pénzek ilyen mértékű hanyag kezelése?

Mint arról korábban is értesülhettünk, az EU, az ENSZ és a kártyákat kibocsátó cég is megerősítette, hogy léteznek névtelen bankkártyák, amelyeket a menedékkérők Görögországban kapnak, és kizárólag ott használhatják azokat. Szerintük a program jó, ugyanakkor a magyar kormányzat már tavaly megfogalmazta súlyos kétségeit abban a vonatkozásban, hogy a kártyák segíthetik a terroristákat, és fenyegetik az európai emberek biztonságát. Az Európai Bizottság tavaly novemberi tájékoztatása szerint havi 48 ezer forintnyi összeget utalnak ezekre a kártyákra.

Azóta az is kiderült, hogy az érintettek elveszítették a kontrollt a pénzügyi megoldás felett, mind térben – névtelen bankkártyára bukkant az M1 Boszniában –, mind a pénzügyi limit tekintetében. Az Iszlám Állam hóhérjaként emlegetett Hassan F. két éven át havi 500 eurót (átszámítva 150 ezer forintot) kapott Brüsszeltől a migránskártyájára. A Budapesten elfogott szír terroristavezér így két esztendő alatt megközelítőleg 4 millió forint felett rendelkezhetett. (888: Tovább dagadhat a migránskártyabotrány)

Nézőpont Intézet: Tovább nőtt a Fidesz-KDNP előnye

0

Az Európai Néppárt egyes pártjaival folytatott vita nem ártott, hanem használt a kormánypártoknak, így növelni tudta népszerűségét a Fidesz-KDNP pártszövetség, amely egy most vasárnap esedékes választáson 56 százalékot szerezne – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített személyes közvélemény-kutatásából.

A biztos szavazók körében – februárhoz képest – két százalékpontot javítja, 56 százalékon áll a kormánypártok társadalmi támogatottsága. A népszerűség-növekedés következtében a legerősebb, arányait tekintve legnépszerűbb pártszövetség lehet Európában a Fidesz-KDNP szövetségé. Mindez azt is jelenti, hogy egy most vasárnap esedékes európai parlamenti választáson 14 mandátumot szerezne a kormánypárti EP-lista. A szimpatizánsi kör bővülése egyben bizonyítja, hogy nem hatott negatívan a néppárti vita a kormánypártok támogatottságára, sőt inkább aktivizálta a táborát. Az országgyűlési választásokhoz képest 9 százalékponttal érne el jobb eredményt májusban a Fidesz-KDNP.

Az ellenzéki pártok népszerűsége a legtöbb esetben stagnált az elmúlt hónapban: az MSZP-P 11, a DK 6, az LMP 5, a Momentum 4 százalékon áll a biztos szavazók körében, ez megegyezik a februári eredményekkel. Csökkenés a Jobbik esetében állt be ismét, a tavaly április országgyűlési választásokon elért listák eredményüktől ezúttal 8 százalékponttal maradnának el, mindösszesen 12 százalékot szereznének.

Ez azt is jelenti, hogy a Jobbik 3, az MSZP-P 2 mandátumot szerezne az európai parlamenti választásokon, tehát Jávor Benedek még Tóth Bertalan visszalépése esetén sem jutna be az EP-be. Mandátumhoz jutna Dobrev Klára, valamint öt százalékon álló LMP listavezetője Vágó Gábor is. A Momentum, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt nem lépné át a mandátumszerzéshez szükséges küszöböt.

A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP 42, a Jobbik 8, az MSZP-Párbeszéd szövetség 7, a DK 4, az LMP és az MKKP 3, a Momentum 2, a Mi Hazánk pedig egy százalékon áll.

 

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. március 1. és március 28. között készült 5000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 5000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 1,4 százalék.

Az azonnali kérdések órájával folytatta hétfői ülését az Országgyűlés

0

Ma a második héten szokásos kérdésekkel és azonnali kérdésekkel zárult az Országgyűlés második heti ülésszaka.

Jobbik: meddig tűri el a Fidesz Pócs Jánost a sorai között?

Csányi Tamás, a Jobbik képviselője azt kérdezte, hogy meddig tűri el sorai között a kormányoldal Pócs János fideszes országgyűlési képviselőt, aki egy, a napokban előkerült videóban – a jobbikos képviselő megfogalmazása szerint – „egy cigány férfi elégetésére tesz kísérletet és többek elégetésére is utal”.  Varga Mihály, miniszterelnök-helyettes azt mondta: nem hivatala és tiszte, hogy a képviselőcsoport nevében válaszoljon, de felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz-frakció közleményt adott ki, amelyben „nem szerencsésnek” minősítette a videót. Varga Mihály hozzátette: személyesen is osztja ezt a véleményt, és nem tartja szerencsésnek a videó elkészítését.    Csányi Tamás szerint ugyanakkor a kormány munkáját minősíti, hogy ilyen képviselők ülhetnek a parlamentben. Jelezte: a Jobbik feljelentést tesz az ügyben.  Varga Mihály úgy reagált: külön vitát érdemelne, hogy a Jobbik milyen cigány- és kisebbségellenes megnyilvánulásokat tett az elmúlt időszakban. A Jobbik először a saját háza táján söprögessen, utána kérdezzen minket – mondta.

MSZP: mikor tesz valamit a kormány az egészségügyben?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte, hogy mikor akar a kormány valamit kezdeni az egészségüggyel, hogy ne haljon meg évente 24 ezer ember azért, mert nem kapja meg a megfelelő orvosi ellátást.    Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában cáfolta, hogy a kormány eddig nem tett semmit az egészségügy érdekében, hiszen – sorolta – megduplázódott az egészségügyi költségvetési támogatások aránya, az EU-s források igen jelentős része megy az egészségügyi intézményekhez és jelentős béremelések is történtek az ágazatban.   Bangóné Borbély Ildikó viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg 422 helyen hiányzik a háziorvos, 600 ezer ember nem jut hozzá napi szinten a háziorvosi ellátáshoz, a sajtó pedig folyamatosan egészségügyi botrányokkal van tele.    Varga Mihály szerint a béremeléssel a kormány megpróbálja megtartani és idevonzani szakdolgozókat, azonban vannak olyan ágazatok, ahol szakemberhiány van, így az egészségügy, az oktatás, a mezőgazdaság és az építőipar területén.             DK: hány fideszes bűnözőt mentegetnek, hogy nem csatlakoznak az európai ügyészséghez?

Demokratikus Koalíció: hány fideszes bűnözőt menteget a kormány, hogy nem csatlakozik az európai ügyészséghez?

A politikus szerint az utóbbi időszak egyik legkirívóbb botránya Orbán Viktor miniszterelnök vejének ügye. Völner Pál igazságügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország mellett Svédország és Lengyelország sem csatlakozott az európai ügyészséghez, és az erről szóló vita során olyan javaslatokat tettek, amelyekkel az európai szervezet felállítása nem sértette volna a tagállamok szuverenitását. Hangsúlyozta: a magyar ügyészség önmagában is képes hatékonyan fellépni, a már meglévő európai szervezetekkel, így az OLAF-fal és az Eurojusttal együttműködve. Gréczy Zsolt viszonválaszában jelezte: a DK nem hagyja annyiban az Elios botrányát, és az európai parlament szakbizottságain keresztül kéri ki majd ki az erre vonatkozó dokumentumokat.  Völner Pál szocialista korrupciós ügyeket, és emiatt elítélt MSZP-s politikusokat sorolt fel, az Elios ügyről szólva pedig kiemelte: az, hogy nem lehet elszámolni egy uniós költséget, még nem jelent bűncselekményt.

LMP: a magyar kormány valóban nemet mondott-e a parkolási maffia megfékezésére?

Csárdi Antal (LMP) Tarlós István főpolgármester egy nyilatkozatára utalva azt kérdezte, hogy a magyar kormány valóban nemet mondott-e a parkolási maffia megfékezésére.  Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a kormány a parkolóautomaták NAV-hoz való bekötésében látja a probléma megoldását, és erről törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek.    A képviselő ismételt kérdésére válaszolva Varga Mihály hozzátette: a kormány egymás után tesz olyan lépéseket, amelyekkel a feketegazdaság lehetőségeit visszaszorítja. A parkolóautomaták adóhivatalhoz való bekötéséről szólva hozzátette: lehet, hogy ez nem old meg minden problémát, de jelentős lépés.

Párbeszéd: mit keres Kásler Miklós a hálószobákban?

Burány Sándor (Párbeszéd) egy olyan orvosi-egészségügyi képzésről kérdezett, amelyet 20 millió forinttal támogatott a szakminisztérium, és amelyben a résztvevőnek vállalniuk kell, hogy nem végeznek mesterséges megtermékenyítést, nem állítanak be fogamzásgátló gyógyszert vagy eszközt, és nem végeznek művi terhesség-megszakítást. Mit keres Kásler miniszter úr a hálószobákban? – tette fel a kérdést.    Varga Mihály válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány az elmúlt időszakban 7 milliárd forintot fordított a meddőség kezelésének támogatására és ezt folytatni is a kívánja. Hozzátette: az adott civil szervezet hatáskörébe tartozik, hogy hogyan használja fel a támogatást.     A párbeszédes képviselő a közpénzek elképesztő pazarlásának nevezte a szervezet támogatását, a miniszter viszont azzal érvelt: azt szeretnék elérni, hogy azok a katolikus párok kapjanak segítséget és támogatást, amelyek vallási, katolikus alapon közelítenek ehhez a kérdéshez.

Fidesz: milyen eszközökkel lehet fellépni az MSZP-s korrupciós ügyekkel szemben?

Budai Gyula arról beszélt, hogy az MSZP és a DK tele van korrupciós ügyekkel, és példaként hozta a négyes metrót, a sukorói telekcserét, Czeglédy Csaba több milliárdos kárt okozó költségvetési csalását, illetve Szegedről a Szeviép ügyet. Utóbbiról kiemelte, hogy Botka László (MSZP) polgármester „udvari beszállítójának” vezetőjét a bíróság több évre ítélte. Közlése szerint a volt Szeviép-vezető elmondta, hogy 2010 előtt nagyberuházásnál csak az lehetett fővállalkozó, akinek voltak politikai kapcsolatai, és pénzt csorgatott vissza. Kitért arra is, hogy Ujhelyi István szocialista EP-képviselő házát 30-40 millió forintért újították fel, és cserébe a politikus támogatást ígért a megrendeléseknél.

Budai Gyula azt kérdezte, milyen eszközökkel lehet fellépni az ilyen korrupciós ügyekkel szemben?

Völner Pál az igazságügyi tárca államtitkára szerint a szocialisták nem tanultak a hibáikból és ennyi év után sem találnak olyan jelöltet, aki hitelesen képviseli a baloldali értékeket. Szeged is többet érdemelne – jegyezte meg az államtitkár. Hozzátette: ugyanaz a rendszer működik, mint ami korábban, csak most egy nagyobb városra szorultak vissza, amit Botka László hűbérbirtokként működtet. Utalt arra is, hogy a Szeviép ügyben 443 család károsodott 10 milliárd forint értékben.

Jobbik: a kormány támogatja a párt határozati javaslatát a bevándorlók ügyében?

Jakab Péter arról beszélt, hogy harmadik éve hosszabbítják meg a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, de ennek okozója valójában a kormány maga. Kitért arra, hogy F. Hasszán hamis okiratok miatt akadt fenn a hatóságoknál, majd idegenrendészeti őrizetbe helyezték, és három hónapig vizsgálták, mire kiderült, hogy az ISIS terroristája. Hozzátette: az elmúlt három évben 86 ezer embert engedett be a kormány mindenféle ellenőrzés nélkül. El tudják képzelni hány terrorista vagy rossz szándékú ember érkezett az országba? – kérdezte, hozzátéve: a migrációval szemben nem konferenciákkal, plakátokkal vagy ráolvasással kell küzdeni. Komoly fellépésre van szükség – jelentette ki a jobbikos politikus, aki utalt pártja határozati javaslatra. Jakab Péter azt kérdezte: támogatja ezt a kormány?
Varga Mihály pénzügyminiszter úgy reagált: fantomszámokkal nem tud vitatkozni.
Szavai szerint a jobbikosok összeadtak tücsköt-bogarat és ebből kreáltak egy számot. Közölte: ebben benne lehetnek azok is, akik védelmet kaptak a magyar államtól. Ugyanakkor ez egyszerűen butaság – tett hozzá.
Varga Mihály feltette a kérdést, hogy a jobbikos képviselő azt kifogásolja tulajdonképpen, hogy elfogtak, letartóztattak egy terroristát, és alaposan megvizsgálták? Ha ezzel baja van, akkor neki a felszólalással van baja – közölte.

KDNP: menyire hiteles a DK-családvédelmi programja?

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a baloldal kormányzása idején elvett egyhavi fizetést, megszüntette az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét, csökkentette a gyes idejét, és adóemelések nehezítették a családok életét. A 2010-ben bekövetkezett családbarát fordulat után bevezették és kiterjesztették a családi adórendszert, a családi otthonteremtési programot, a gyed extrát, rezsicsökkentést hajtottak végre, széles rétegben biztosítják az ingyenes gyermekétkeztetést, és a tankönyvet. Több mint duplájára emelték a családokra költött költségvetési forrásokat – sorolta a KDNP-s képviselő. Nacsa Lőrinc rámutatott: a Gyurcsány-párt a balliberális ellenzékkel karöltve ezeknél a szavazásoknál mindig a magyar családok ellen szavazott és most sem akarják támogatni a családvédelmi akciótervet. Kitért arra, hogy Gyurcsány Ferenc a magyar családoknak akar programot hirdetni, sorban a huszonnyolcadikat. Megjegyezte: a korábbi kezdeményezései mind vagy hazugságon alapultak vagy óriási bukások lettek. Mennyire hiteles ezek után a DK családvédelmi programja? – kérdezte.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára közölte: az, hogy mekkora értéket képviselnek Gyurcsány Ferenc szavai, saját maga rögzítette, amikor azt mondta, „hazudtunk reggel, éjjel meg este”. Idézte Gyurcsány Ferenc programjait és rámutatott: egyik sem valósult meg, „ennyi a hitelük”.
Hozzátette: a magyar családok szinte miden évben, amikor baloldali kormányok voltak, vesztettek, valamilyen támogatást elvettek tőlük. Mindenki választhat: a Brüsszel diktálta megszorítások vagy a 2010 utáni időszak, a családtámogatások évről-évre történő, érezhető bővítése.

MSZP: állítsuk meg a légszennyezést!

A szocialista Varga László a légszennyezésre hívta fel a figyelmet, amely mint kiemelte, számtalan daganatos megbetegedésért felelős és számtalan korai halálesetet okoz. E téren a Sajó-völgye a legszennyezettebb – jegyezte meg a szocialista képviselő, aki felhívta a figyelmet a Miskolci Egyetem innovációjára, a szmogkéményre is, illetve egy program elindítására tett javaslatot, Stop Poros néven.
Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára kiemelt célként jelölte meg a lakosság egészségi állapotának javítását, a népbetegséget okozó tényezők visszaszorítását. Rámutatott: jelentős lépések történtek, számos területen javult a helyzet, de a levegő minőségének alakulásában tőlük független tényezők is szerepet játszanak. Példaként említette az országhatáron túlról érkező légszennyező anyagokat. Azt ígérte, hogy továbbra is minden lehetséges intézkedést megtesznek a levegő minőségének javítása érdekében.

DK: csökken a felsőoktatásban tanulók aránya

Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a felsőoktatásban tanuló diákok aránya a Gyurcsány-kormányok idején az össznépesség négy százalékát tette ki, mára viszont csak három százalékát. A kormány ugyanis bezárja a diákok előtt a felsőoktatás kapuit – fogalmazott.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az oktatás-nevelésre Magyarországon a GDP 4,9 százalékát fordítják, miközben az EU-s országok átlaga 4,7 százalék.
A Gyurcsány-kormány azt érte el, hogy megduplázta a fiatalok munkanélküliségét és tandíjat akart fizettetni a felsőoktatásba bekerülőkkel, a jelenlegi kabinet azonban két év alatt negyven százalékkal emeli fel a szociális ösztöndíjakat – hangsúlyozta.

Napirend után:

A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Rétvári Bence (KDNP) a Kornis Gyula Tervről, a váci és szobi járás fejlesztési programjáról beszélt.
Barcza Attila (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy idén Sopronban rendezik a női kosárlabda Euroliga négyes döntőjét.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy tavaly 111 ezer ember érkezett Magyarországra, közülük több mint hatvanezren munkát akartak vállalni.

Ezt követően Hiller István levezető elnök a parlament ülését bezárta.
A Ház várhatóan jövő hét hétfőn folytatja a munkáját.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK