Kezdőlap Címkék Párbeszéd

Címke: párbeszéd

Nézőpont Intézet: Tovább nőtt a Fidesz-KDNP előnye

0

Az Európai Néppárt egyes pártjaival folytatott vita nem ártott, hanem használt a kormánypártoknak, így növelni tudta népszerűségét a Fidesz-KDNP pártszövetség, amely egy most vasárnap esedékes választáson 56 százalékot szerezne – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített személyes közvélemény-kutatásából.

A biztos szavazók körében – februárhoz képest – két százalékpontot javítja, 56 százalékon áll a kormánypártok társadalmi támogatottsága. A népszerűség-növekedés következtében a legerősebb, arányait tekintve legnépszerűbb pártszövetség lehet Európában a Fidesz-KDNP szövetségé. Mindez azt is jelenti, hogy egy most vasárnap esedékes európai parlamenti választáson 14 mandátumot szerezne a kormánypárti EP-lista. A szimpatizánsi kör bővülése egyben bizonyítja, hogy nem hatott negatívan a néppárti vita a kormánypártok támogatottságára, sőt inkább aktivizálta a táborát. Az országgyűlési választásokhoz képest 9 százalékponttal érne el jobb eredményt májusban a Fidesz-KDNP.

Az ellenzéki pártok népszerűsége a legtöbb esetben stagnált az elmúlt hónapban: az MSZP-P 11, a DK 6, az LMP 5, a Momentum 4 százalékon áll a biztos szavazók körében, ez megegyezik a februári eredményekkel. Csökkenés a Jobbik esetében állt be ismét, a tavaly április országgyűlési választásokon elért listák eredményüktől ezúttal 8 százalékponttal maradnának el, mindösszesen 12 százalékot szereznének.

Ez azt is jelenti, hogy a Jobbik 3, az MSZP-P 2 mandátumot szerezne az európai parlamenti választásokon, tehát Jávor Benedek még Tóth Bertalan visszalépése esetén sem jutna be az EP-be. Mandátumhoz jutna Dobrev Klára, valamint öt százalékon álló LMP listavezetője Vágó Gábor is. A Momentum, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt nem lépné át a mandátumszerzéshez szükséges küszöböt.

A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP 42, a Jobbik 8, az MSZP-Párbeszéd szövetség 7, a DK 4, az LMP és az MKKP 3, a Momentum 2, a Mi Hazánk pedig egy százalékon áll.

 

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. március 1. és március 28. között készült 5000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 5000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 1,4 százalék.

Az azonnali kérdések órájával folytatta hétfői ülését az Országgyűlés

0

Ma a második héten szokásos kérdésekkel és azonnali kérdésekkel zárult az Országgyűlés második heti ülésszaka.

Jobbik: meddig tűri el a Fidesz Pócs Jánost a sorai között?

Csányi Tamás, a Jobbik képviselője azt kérdezte, hogy meddig tűri el sorai között a kormányoldal Pócs János fideszes országgyűlési képviselőt, aki egy, a napokban előkerült videóban – a jobbikos képviselő megfogalmazása szerint – “egy cigány férfi elégetésére tesz kísérletet és többek elégetésére is utal”.  Varga Mihály, miniszterelnök-helyettes azt mondta: nem hivatala és tiszte, hogy a képviselőcsoport nevében válaszoljon, de felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz-frakció közleményt adott ki, amelyben “nem szerencsésnek” minősítette a videót. Varga Mihály hozzátette: személyesen is osztja ezt a véleményt, és nem tartja szerencsésnek a videó elkészítését.    Csányi Tamás szerint ugyanakkor a kormány munkáját minősíti, hogy ilyen képviselők ülhetnek a parlamentben. Jelezte: a Jobbik feljelentést tesz az ügyben.  Varga Mihály úgy reagált: külön vitát érdemelne, hogy a Jobbik milyen cigány- és kisebbségellenes megnyilvánulásokat tett az elmúlt időszakban. A Jobbik először a saját háza táján söprögessen, utána kérdezzen minket – mondta.

MSZP: mikor tesz valamit a kormány az egészségügyben?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte, hogy mikor akar a kormány valamit kezdeni az egészségüggyel, hogy ne haljon meg évente 24 ezer ember azért, mert nem kapja meg a megfelelő orvosi ellátást.    Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában cáfolta, hogy a kormány eddig nem tett semmit az egészségügy érdekében, hiszen – sorolta – megduplázódott az egészségügyi költségvetési támogatások aránya, az EU-s források igen jelentős része megy az egészségügyi intézményekhez és jelentős béremelések is történtek az ágazatban.   Bangóné Borbély Ildikó viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg 422 helyen hiányzik a háziorvos, 600 ezer ember nem jut hozzá napi szinten a háziorvosi ellátáshoz, a sajtó pedig folyamatosan egészségügyi botrányokkal van tele.    Varga Mihály szerint a béremeléssel a kormány megpróbálja megtartani és idevonzani szakdolgozókat, azonban vannak olyan ágazatok, ahol szakemberhiány van, így az egészségügy, az oktatás, a mezőgazdaság és az építőipar területén.             DK: hány fideszes bűnözőt mentegetnek, hogy nem csatlakoznak az európai ügyészséghez?

Demokratikus Koalíció: hány fideszes bűnözőt menteget a kormány, hogy nem csatlakozik az európai ügyészséghez?

A politikus szerint az utóbbi időszak egyik legkirívóbb botránya Orbán Viktor miniszterelnök vejének ügye. Völner Pál igazságügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország mellett Svédország és Lengyelország sem csatlakozott az európai ügyészséghez, és az erről szóló vita során olyan javaslatokat tettek, amelyekkel az európai szervezet felállítása nem sértette volna a tagállamok szuverenitását. Hangsúlyozta: a magyar ügyészség önmagában is képes hatékonyan fellépni, a már meglévő európai szervezetekkel, így az OLAF-fal és az Eurojusttal együttműködve. Gréczy Zsolt viszonválaszában jelezte: a DK nem hagyja annyiban az Elios botrányát, és az európai parlament szakbizottságain keresztül kéri ki majd ki az erre vonatkozó dokumentumokat.  Völner Pál szocialista korrupciós ügyeket, és emiatt elítélt MSZP-s politikusokat sorolt fel, az Elios ügyről szólva pedig kiemelte: az, hogy nem lehet elszámolni egy uniós költséget, még nem jelent bűncselekményt.

LMP: a magyar kormány valóban nemet mondott-e a parkolási maffia megfékezésére?

Csárdi Antal (LMP) Tarlós István főpolgármester egy nyilatkozatára utalva azt kérdezte, hogy a magyar kormány valóban nemet mondott-e a parkolási maffia megfékezésére.  Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a kormány a parkolóautomaták NAV-hoz való bekötésében látja a probléma megoldását, és erről törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek.    A képviselő ismételt kérdésére válaszolva Varga Mihály hozzátette: a kormány egymás után tesz olyan lépéseket, amelyekkel a feketegazdaság lehetőségeit visszaszorítja. A parkolóautomaták adóhivatalhoz való bekötéséről szólva hozzátette: lehet, hogy ez nem old meg minden problémát, de jelentős lépés.

Párbeszéd: mit keres Kásler Miklós a hálószobákban?

Burány Sándor (Párbeszéd) egy olyan orvosi-egészségügyi képzésről kérdezett, amelyet 20 millió forinttal támogatott a szakminisztérium, és amelyben a résztvevőnek vállalniuk kell, hogy nem végeznek mesterséges megtermékenyítést, nem állítanak be fogamzásgátló gyógyszert vagy eszközt, és nem végeznek művi terhesség-megszakítást. Mit keres Kásler miniszter úr a hálószobákban? – tette fel a kérdést.    Varga Mihály válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány az elmúlt időszakban 7 milliárd forintot fordított a meddőség kezelésének támogatására és ezt folytatni is a kívánja. Hozzátette: az adott civil szervezet hatáskörébe tartozik, hogy hogyan használja fel a támogatást.     A párbeszédes képviselő a közpénzek elképesztő pazarlásának nevezte a szervezet támogatását, a miniszter viszont azzal érvelt: azt szeretnék elérni, hogy azok a katolikus párok kapjanak segítséget és támogatást, amelyek vallási, katolikus alapon közelítenek ehhez a kérdéshez.

Fidesz: milyen eszközökkel lehet fellépni az MSZP-s korrupciós ügyekkel szemben?

Budai Gyula arról beszélt, hogy az MSZP és a DK tele van korrupciós ügyekkel, és példaként hozta a négyes metrót, a sukorói telekcserét, Czeglédy Csaba több milliárdos kárt okozó költségvetési csalását, illetve Szegedről a Szeviép ügyet. Utóbbiról kiemelte, hogy Botka László (MSZP) polgármester “udvari beszállítójának” vezetőjét a bíróság több évre ítélte. Közlése szerint a volt Szeviép-vezető elmondta, hogy 2010 előtt nagyberuházásnál csak az lehetett fővállalkozó, akinek voltak politikai kapcsolatai, és pénzt csorgatott vissza. Kitért arra is, hogy Ujhelyi István szocialista EP-képviselő házát 30-40 millió forintért újították fel, és cserébe a politikus támogatást ígért a megrendeléseknél.

Budai Gyula azt kérdezte, milyen eszközökkel lehet fellépni az ilyen korrupciós ügyekkel szemben?

Völner Pál az igazságügyi tárca államtitkára szerint a szocialisták nem tanultak a hibáikból és ennyi év után sem találnak olyan jelöltet, aki hitelesen képviseli a baloldali értékeket. Szeged is többet érdemelne – jegyezte meg az államtitkár. Hozzátette: ugyanaz a rendszer működik, mint ami korábban, csak most egy nagyobb városra szorultak vissza, amit Botka László hűbérbirtokként működtet. Utalt arra is, hogy a Szeviép ügyben 443 család károsodott 10 milliárd forint értékben.

Jobbik: a kormány támogatja a párt határozati javaslatát a bevándorlók ügyében?

Jakab Péter arról beszélt, hogy harmadik éve hosszabbítják meg a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, de ennek okozója valójában a kormány maga. Kitért arra, hogy F. Hasszán hamis okiratok miatt akadt fenn a hatóságoknál, majd idegenrendészeti őrizetbe helyezték, és három hónapig vizsgálták, mire kiderült, hogy az ISIS terroristája. Hozzátette: az elmúlt három évben 86 ezer embert engedett be a kormány mindenféle ellenőrzés nélkül. El tudják képzelni hány terrorista vagy rossz szándékú ember érkezett az országba? – kérdezte, hozzátéve: a migrációval szemben nem konferenciákkal, plakátokkal vagy ráolvasással kell küzdeni. Komoly fellépésre van szükség – jelentette ki a jobbikos politikus, aki utalt pártja határozati javaslatra. Jakab Péter azt kérdezte: támogatja ezt a kormány?
Varga Mihály pénzügyminiszter úgy reagált: fantomszámokkal nem tud vitatkozni.
Szavai szerint a jobbikosok összeadtak tücsköt-bogarat és ebből kreáltak egy számot. Közölte: ebben benne lehetnek azok is, akik védelmet kaptak a magyar államtól. Ugyanakkor ez egyszerűen butaság – tett hozzá.
Varga Mihály feltette a kérdést, hogy a jobbikos képviselő azt kifogásolja tulajdonképpen, hogy elfogtak, letartóztattak egy terroristát, és alaposan megvizsgálták? Ha ezzel baja van, akkor neki a felszólalással van baja – közölte.

KDNP: menyire hiteles a DK-családvédelmi programja?

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a baloldal kormányzása idején elvett egyhavi fizetést, megszüntette az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét, csökkentette a gyes idejét, és adóemelések nehezítették a családok életét. A 2010-ben bekövetkezett családbarát fordulat után bevezették és kiterjesztették a családi adórendszert, a családi otthonteremtési programot, a gyed extrát, rezsicsökkentést hajtottak végre, széles rétegben biztosítják az ingyenes gyermekétkeztetést, és a tankönyvet. Több mint duplájára emelték a családokra költött költségvetési forrásokat – sorolta a KDNP-s képviselő. Nacsa Lőrinc rámutatott: a Gyurcsány-párt a balliberális ellenzékkel karöltve ezeknél a szavazásoknál mindig a magyar családok ellen szavazott és most sem akarják támogatni a családvédelmi akciótervet. Kitért arra, hogy Gyurcsány Ferenc a magyar családoknak akar programot hirdetni, sorban a huszonnyolcadikat. Megjegyezte: a korábbi kezdeményezései mind vagy hazugságon alapultak vagy óriási bukások lettek. Mennyire hiteles ezek után a DK családvédelmi programja? – kérdezte.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára közölte: az, hogy mekkora értéket képviselnek Gyurcsány Ferenc szavai, saját maga rögzítette, amikor azt mondta, “hazudtunk reggel, éjjel meg este”. Idézte Gyurcsány Ferenc programjait és rámutatott: egyik sem valósult meg, “ennyi a hitelük”.
Hozzátette: a magyar családok szinte miden évben, amikor baloldali kormányok voltak, vesztettek, valamilyen támogatást elvettek tőlük. Mindenki választhat: a Brüsszel diktálta megszorítások vagy a 2010 utáni időszak, a családtámogatások évről-évre történő, érezhető bővítése.

MSZP: állítsuk meg a légszennyezést!

A szocialista Varga László a légszennyezésre hívta fel a figyelmet, amely mint kiemelte, számtalan daganatos megbetegedésért felelős és számtalan korai halálesetet okoz. E téren a Sajó-völgye a legszennyezettebb – jegyezte meg a szocialista képviselő, aki felhívta a figyelmet a Miskolci Egyetem innovációjára, a szmogkéményre is, illetve egy program elindítására tett javaslatot, Stop Poros néven.
Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára kiemelt célként jelölte meg a lakosság egészségi állapotának javítását, a népbetegséget okozó tényezők visszaszorítását. Rámutatott: jelentős lépések történtek, számos területen javult a helyzet, de a levegő minőségének alakulásában tőlük független tényezők is szerepet játszanak. Példaként említette az országhatáron túlról érkező légszennyező anyagokat. Azt ígérte, hogy továbbra is minden lehetséges intézkedést megtesznek a levegő minőségének javítása érdekében.

DK: csökken a felsőoktatásban tanulók aránya

Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a felsőoktatásban tanuló diákok aránya a Gyurcsány-kormányok idején az össznépesség négy százalékát tette ki, mára viszont csak három százalékát. A kormány ugyanis bezárja a diákok előtt a felsőoktatás kapuit – fogalmazott.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az oktatás-nevelésre Magyarországon a GDP 4,9 százalékát fordítják, miközben az EU-s országok átlaga 4,7 százalék.
A Gyurcsány-kormány azt érte el, hogy megduplázta a fiatalok munkanélküliségét és tandíjat akart fizettetni a felsőoktatásba bekerülőkkel, a jelenlegi kabinet azonban két év alatt negyven százalékkal emeli fel a szociális ösztöndíjakat – hangsúlyozta.

Napirend után:

A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Rétvári Bence (KDNP) a Kornis Gyula Tervről, a váci és szobi járás fejlesztési programjáról beszélt.
Barcza Attila (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy idén Sopronban rendezik a női kosárlabda Euroliga négyes döntőjét.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy tavaly 111 ezer ember érkezett Magyarországra, közülük több mint hatvanezren munkát akartak vállalni.

Ezt követően Hiller István levezető elnök a parlament ülését bezárta.
A Ház várhatóan jövő hét hétfőn folytatja a munkáját.

Jávor Benedek vezeti a Párbeszéd EP-listáját

0

Jávor Benedek, a Párbeszéd jelenlegi európai parlamenti képviselője vezeti a párt EP-listáját. A Párbeszéd kongresszusa csak a saját jelöltjeik sorrendjéről döntött ma, mert a választásra várhatóan közös listát állítanak majd az MSZP-vel.

Karácsony Gergely társelnök, aki az esemény szünetében tartott sajtótájékoztatón ismertette a testület döntéseit, elmondta, hogy Jávor Benedeket száz százalékos szavazataránnyal jelölték. Az EP-képviselőt Dorosz Dávid, volt parlamenti képviselő és Szabó Tímea társelnök követi a listán.

A kongresszus egyúttal felhatalmazta a Párbeszéd vezetőit arra, hogy tárgyaljanak a szocialistákkal annak érdekében, hogy a parlamenti választás után az EP-választáson is közösen induljanak – közölte. A szövetség minden Európa-párti erő előtt nyitva áll, de elfogadják azt a reális helyzetet, hogy valószínűleg csak az MSZP-vel indulnak közösen – fogalmazott Karácsony Gergely.

Kérdésre válaszolva a társelnök azt felelte, reméli, hogy jövő héten elkezdik a hivatalos tárgyalásokat a szocialistákkal. Arra a felvetésre, hogy hányadik helyen szeretnék látni Jávor Benedeket a közös listán, azt mondta, hogy “sem elvárásaink, sem kéréseink nincsenek, van egy mandátumunk”, az elnökség annak alapján fog tárgyalni és remélik, hogy meg tudnak állapodni.

Jávor Benedek azt ígérte: könyörtelen ellenfele lesz az Orbán-kormánynak

A sajtótájékoztatón részt vett Jávor Benedek is, aki azt ígérte, a jövőben is arra fog törekedni, hogy az Európai Parlamentben a fenntarthatóság, az átláthatóság és az igazságosság értékeit képviselje. Azt mondta, hogy amennyiben folytathatja a munkát, akkor “könyörtelen ellenfele” lesz az Orbán-kormánynak, mindent megtesz a paksi beruházás leállításáért és a hazai korrupciós ügyek leleplezéséért.

Az idei EP-választás a szokásosnál sokkal nagyobb jelentőségű lesz, mert az a kérdés, hogy Európa merre fordul majd – jelentette ki. Az a kérdés, hogy az unió megerősíti-e az együttműködést és közösen lép fel a kívülről érkező kihívásokkal szemben, vagy pedig a dezintegráció, a szétesés, a nacionalista konfliktusok felélesztése és a nemzetállamok felé való visszahátrálás irányába mozdul el – fogalmazott. Orbán Viktor miniszterelnök egy személyben képviseli mindazt, ami ellen az Európa-párti erőknek közösen kell fellépniük – mondta az EP-képviselő.

Egy átlátható, ellenőrizhető, a korrupció ellen hatékonyabban fellépni képes EU-ra van szükség – érvelt. Olyan tagszövetségre van szükség, amely hatékonyan tudja csökkenteni a társadalmi különbségeket és fel tud lépni az ökológiai krízis, a klímaváltozás ellen – szögezte le.

Kérdésre válaszolva Jávor Benedek azt mondta, hogy egy összehangolt, közös kampányt fognak folytatni a szocialistákkal. Hozzátette, hogy az ellenzék lehetőségei számos területen, például a médiában, korlátozottak, ezért egy erős online és személyes jelenlétre épülő kampányra készülnek. (MTI)

Szabad az ellenzéki képviselőket verni? – Kiakadt az ellenzék

0

Az ügyészség szerint jogszerűen jártak el az MTVA biztonsági őrei a székházba decemberben bemenő ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt, a Polt Péter által vezetett ügyészség inkább a képviselők (hivatalosan “ismeretlen tettes”) ellen folytat nyomozást. Nem meglepő, hogy a teljes ellenzék felháborodott és diktatúrát emleget. Az ellenzéki pártok közleményei:

DK: Az ügyészség lesz a felelős, ha mostantól erőszak ér egy ellenzéki vagy kormánypárti képviselőt

A Központi Nyomozó Főügyészségen dolgozó fideszes pártkatonák ma azt a döntést hozták, hogy törvényes volt az ellenzéki képviselők elleni erőszak az MTVA-székházban. Diktatúrához méltó döntés született.

A Demokratikus Koalíció szerint csak egyféle törvény létezik. Azt nevezzük törvénynek, ami mindenkire egyformán vonatkozik, legyen kormánypárti vagy ellenzéki. A fideszes ügyészség ma úgy döntött, hogy szabad országgyűlési képviselőket verni. Ahol pedig lehet ellenzéki képviselőket verni, ott szabad kormánypárti képviselőket is, hiszen a törvény előtt mindenki egyenlő. A fideszes ügyészség ma két és fél millió ellenzéki szavazót köpött le és mondta ki, hogy nem védi meg a képviselőiket sem. Ezek után az ügyészség felelőssége, ha akár ellenzéki, akár kormánypárti képviselőket ér erőszak a jövőben.

Liberálisok: Polt Péter az igazság helyett ismét a Fidesz mellé állt

Az ügyészség a jogállam védelme helyett a Fidesz pártérdekeit szolgálja, ezért nem indított nyomozást a képviselőket az MTV-székházban ért atrocitásokkal kapcsolatban. Polt Péter korábbi kormánypárti képviselőjelölt semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a törvényes jogukkal élő országgyűlési képviselőket biztonsági őrök korlátozzák a munkájukban.

A 2018-as választásokon az ellenzékre közel az ország fele, több mint 2,5 millió ember szavazott. Az ellenzéki szavazókat képviselő politikusok ennek a több mint 2,5 millió embernek a követelését szerették volna eljuttatni az adófizetők pénzből fenntartott köztévének. Ebben akadályozták meg a képviselőket a belügyminiszter felhatalmazásával a tévé biztonsági őrei. Vagyis a kormány megakadályozta, hogy a demokratikusan megválasztott politikus eljuttassák a közmédiának a választópolgárok követeléseit:

  1. Azonnali hatállyal vonják vissza a rabszolgatörvényt!
  2. Ne kényszerítsék a rendőröket túlórára!
  3. Ne korlátozzák a bíróságok függetlenségét!
  4. Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez!
  5. A folyamatos hazudozás helyett tisztességesen tájékoztassanak a közmédiában!

Az illiberális államban az ügyészség szerint rendben van, hogy – az országgyűlési képviselők mentelmi jogára fittyet hányva – biztonsági őrök politikusokat vegzáljanak. Az ügyészség szerint rendben van, hogy a kormány a tisztességes tájékoztatás helyett hazugsággyárrá silányította a közmédiát. Az ügyészség nem a törvényesen felhatalmazott politikusokat, hanem az őket fizikálisan bántalmazó biztonsági őröket akarja megvédeni. A Liberálisok szerint Polt Péter mai döntésével ismét bebizonyította, hogy a Fidesz szolgája.

Jobbik: Magyarországon minden állami intézményt megszállt az Orbán-rezsim

Sajnos, a legkevésbé sem meglepő az ügyészség döntése, miszerint a köztévé épületéből “jogszerűen” dobták ki az ellenzéki képviselőket és használtak velük szemben fizikai erőszakot a biztonsági őrök. Szintén várható volt, hogy a közérdekű üzem működésének megzavarása miatt viszont elrendelik a nyomozást. A Jobbik álláspontja szerint Magyarországon már egy jó ideje nem létezik független ügyészség. A vádhatóság vezetője egy politikai megrendeléseket végrehajtó volt fideszes politikus, ahogyan a legtöbb csak papíron független állami intézményt is egykori fideszesek, vagy megbízható kormánypárti káderek irányítanak. Állami intézmények és vállalatok, oktatás, egészségügy, igazságügy, ügyészség, közmédia – mind, mind olyan területek, amelyeket részben, vagy inkább egészben, megszállt az Orbán-rezsim. Ennek a diktatúrának, megszállásnak kell véget vetni!

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője és szóvivője

Párbeszéd: Polt Péter ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája

Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget.

A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk.

LMP: Az ügyészség a Fidesz politikai megrendeléseinek végrehajtója

Az Ügyészség állásfoglalása szerint a képviselői jogaikkal élni akaró ellenzéki képviselők követtek el törvénytelenséget, és nem az őket jogalap nélkül bántalmazó biztonsági szolgálat. Egyértelmű, hogy ez nyílt politikai állásfoglalás volt az ügyészség részéről, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe.

Az ügy miatt, az események másnapján feljelentést tettünk, mert egyértelmű volt számunkra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett  fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt.

A Fidesz egyre több eszközt vet be, hogy megfélemlítse az ellenzéki képviselőket és megakadályozza őket a munkavégzésben. Az LMP folytatja a harcot, és a jövőben is minden törvényes eszközzel élni fogunk, hogy rámutassunk a sorozatos törvénysértésekre.

Demeter Márta és Keresztes László Lóránt
az LMP társelnökei

MSZP: Polt megint az erőszak oldalára állt

A Polt-féle ügyészség szerint jogszerű volt az, ahogyan fegyveres biztonsági őrök erőszakkal léptek fel az ellenzéki képviselőkkel szemben az MTVA székházában. Sajnálatos módon ezen meg sem lepődünk egy olyan legfőbb ügyésztől, akinek a családja rajta van a Fidesz fizetési listáján.

Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség.

Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé.

Momentum: az ügyészség miért nem azt vizsgálja, hogy hová tűnnek a közpénzek

Facebook-live közvetítésben gyűjtötte össze Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője, hogy az elvileg független ügyészségnek milyen ügyekben kellene vizsgálódnia. A beérkező javaslatokat a Legfőbb Ügyészség bejárata elé fújták fel a párt aktivistái. „A háromnegyed órás közvetítés végére a festék elfogyott, de nem fogytak el a témák. A kérdés, hogy az ügyészség miért nem teszi a dolgát, miért nem azt vizsgálja, hogy hová tűnnek a közpénzek ebben az országban” – mondta Cseh Katalin a videó végén.

A Facebook-közvetítés nézőitől beérkező javaslatok jól tükrözik, hogy mi minden történt Magyarországon az elmúlt nyolc évben az Fidesz regnálása alatt. A javaslatok a teljesség igénye nélkül:

MVM működése, magánrepülőzés, kopaszbalhé a választási irodánál, Paks 2, kamupártok működése, Farkas Flórián számonkérése, Kósa Lajos és a csengeri örökösnő esete, letelepedési kötvények, Rogán Antal ingatlanmutyai, lakástakarék megszüntetése, Vida Ildikó kitiltása Amerikából, TV2 eladása, baltás gyilkos kiadatása, Kishantos beszántása, földmutyi, MNB-alapítványok működése, várbeli ingatlanok olcsó bérleti díja, MTA-függetlenségének megszüntetése, Tiborcz és Mészáros Lőrinc meggazdagodása, CEU-elüldözése, hajléktalanok vegzálása, Gundel-menza, felcsúti stadion, Nemzeti divatház, Liget-projekt, cafeteria megszüntetése, kilakoltatások, MANYUP-pénzek lenyúlása, vizes VB elszámolása, Balaton kiárusítása, TAO-pénzek, MTVA gazdálkodása, Deutsch Tamás beléptető kapui, orosz metrókocsik, vörösiszap-katasztrófa áldozatainak segítésére összegyűlt pénz eltűnése, választási törvény módosítása, takarékszövetkezetek bekebelezése, Nemzeti Kereskedőház működése, CÖF támogatása közpénzből, Pharaon-ügy, vadászkastély uniós pénzből, civil szervezetek vegzálása, állami egészségügyi központ túlárazott beszerzései, 2Rule, hajléktalantörvény, eszéki stadion, Zaid Naffa és Orbán kapcsolata, Budapest-Belgrád vasút, mexikói templom, Sorsok háza, Kertész Imre hagyatéka, olimpiai pénzek mutyija, ügynökakták, V. kerületi ingatlanmutyik, Gruevszki-ügy, BKV e-jegyrendszer, gyűlöletpropaganda, Adnan Polat üzleteiTiborczékkal, Római-part, Pintér olajügyei, az ügyészség függetlensége

A Párbeszéd és a Momentum szerint indokolatlan állami támogatásuk felfüggesztése

0

A Párbeszéd szerint eljuttatták az Állami Számvevőszékhez a kampányköltéseit igazoló dokumentumokat, és kéri a szervezetet, hogy vizsgálja meg azokat. A Momentum közölte, hogy bizonyítani tudja tisztaságát, szóvivője egy a tételes elszámolásról szóló tértivevényt is bemutatott arról, hogy november 9-én az ÁSZ átvette a dokumentumaikat.

Párbeszéd: az ÁSZ vizsgálja meg a benyújtott számlákat!

A Párbeszéd azt állítja, hogy eljuttatta az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) a kampányköltéseit igazoló dokumentumokat, és kéri a szervezetet, hogy vizsgálja meg azokat.

A párt két politikusa sajtótájékoztatón arra reagált, hogy előző nap az ÁSZ bejelentette: a Párbeszéd nem teljesítette közreműködési kötelezettségét, ezért a számvevőszék kezdeményezi, hogy függesszék fel a költségvetési támogatását.

Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: december 10-én átadták az összes dokumentumot az ÁSZ-nak, de “úgy tűnik, hogy el sem kezdték az ellenőrzést”. Hangsúlyozta, a Párbeszéd továbbra is nyitott a vizsgálatra. Hozzátette, hogy irodájukban összekészítették az összes szükséges dokumentumot, és várják a számvevőszék munkatársait, hogy akár ott, akár egy másik, általuk megjelölt helyszínen átvizsgálják az iratokat.

Kocsis-Cake Olivio közölte: az állami támogatás nélkül nehezen tudnának kampányolni, ezért létrehoztak egy internetes oldalt, ahova támogatásokat várnak.

Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja nehezményezte, hogy az ÁSZ-nak “fél év alatt nem sikerült megtalálni” őket annak ellenére, hogy a Párbeszédnek parlamenti frakciója van, és naponta szerepel a médiában. A politikus elismerte, hogy tavaly új helyre költöztették az irodájukat, ezért volt egy időszak, amikor a korábbi irodába érkező leveleket nem kapták meg. A költözésről szóló végzést azonban még tavaly elküldték a számvevőszéknek – tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta, hogy a tavalyi országgyűlési választásra nem vettek fel állami kampánytámogatást, a saját forrásaikból pedig összesen mintegy ötmillió forintot költöttek. Kérdésre Béres András leszögezte, hogy nem fogadtak el pénzt külföldi támogatóktól.

A Momentum szerint november 9-én az ÁSZ átvette a dokumentumaikat

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője sajtótájékoztatóján közölte, a párt bizonyítani tudja tisztaságát, ennek bizonyítékául pedig egy a tételes elszámolásról szóló tértivevényt is bemutatott arról, hogy november 9-én az ÁSZ átvette a dokumentumokat.

Hajnal szerint mindennek ellenére függesztették fel állami támogatásukat, ezt pedig szándékosan tették. Elmondta, ő személy szerint „büszke” az esetre, hiszen szerinte Orbán azt támadja, aki veszélyes a hatalmára. „Most már tudjuk, hogy félnek tőlünk!” – tette hozzá.

Szerinte a „rendszerváltás óta egyedülálló” amit a Számvevőszék velük csinált.

Az ÁSZ szóvivője megzavarta a sajtótájékoztatót

Horváth Bálint, az ÁSZ szóvivője megzavarta a sajtótájékoztatót, hirtelen odalépett a Momentum mikrofonjaihoz, és közölte, az ÁSZ „nem folytat politikai támadást” senki ellen, ezek után pedig átadott Hajnal Miklósnak egy pendrive-ot, amelyen amelyen a vonatkozó jogszabályok gyűjteményét találja. Ismét elmondta az ÁSZ álláspontját, amely szerint a Momentum Rózsa utcai címén „elérhetetlen” volt. Ugyanezt kifogásolta a Számvevőszék a Párbeszédnél is. Hozzátette, az ügyészséghez fordultak, „bűncselekmény alapos gyanújával” és szerinte a két pártnak most bizonyítania kell, törvényesen használták-e fel a forrásokat.

Hajnal Miklós röviden reagált is a szóvivő szavaira. Elmondta, komikusnak tartja, hogy egy hivatal elmegy egy párt sajtótájékoztatójára cáfolni.

Tordai: Orbán csak a tolvajlást papírozza le a törvényhozásban – 2018 (szubjektív) legjobbjai

Orbán Viktor legfeljebb egy hataloméhes pártelnök, de jó esetben is csak „úgynevezett miniszterelnök”, s nem valódi kormányfő – közölte a magyar parlamentben hangos botrány közepette Tordai Bence. A Párbeszéd képviselője szerint egy hazája iránt elkötelezett államférfi felhatalmazás nélkül nem írja át az ország alkotmányát, egyoldalúan nem módosítja a választási törvényt, hazaáruló módon nem adósítja el az országát, de legfőképp nem tekinti ellenségének az ellene szavazó honfitársait. 

 

Átgondolt politikai megfontolásból, vagy inkább hirtelen jött ötlettől vezérelve tagadta meg Orbán Viktortól a miniszterelnöki címet, s nevezte őt szimplán pártelnöknek?

Nem csupán fricskáról van szó, tudatosan megterveztem ezeket a parlamenti felszólalásokat.  Ugyanis Orbán Viktor miniszterelnöki hatalmát 2011 óta illegitimnek tartom, mert

Orbán és társai nem kaptak felhatalmazást az alkotmány átírására, a választási törvény Fideszre szabására, vagy a független hatalmi ágak bedarálására.

Mégis megtörtént, ráadásul érdemi társadalmi vita nélkül. Igaz, érdemi vitát nem is vállalnak, mert csak a nyers erőt ismerik. Ez viszont nem eredményez társadalmi értelemben vett legitimációt. De azt is hozzá kell tennem, hogy nem a hatalom legalitásával van bajom, hiszen formálisan betartották a törvényalkotás folyamatát, amely jogilag megalapozta a fideszes pártállam kiépítését, illetve lehetővé teszi a közpénzek folyamatos eltüntetését.

Ön persze nyilván tudja, hogy Orbán és a pártja az érvényben lévő törvény alapján nyert, feltétlen kijár neki a miniszterelnöki megszólítás.

Hiszek a szavak erejében, s ha már nem csak egyedül én, hanem velem együtt milliók lesznek, akik nem mondják miniszterelnöknek Orbán Viktort, akkor tényleg nem lesz miniszterelnök. Azért kell a hatalmát állandóan megkérdőjelezni, nehogy bárki azt higgye, hogy a Fidesz-vezér uralkodása megváltoztathatatlan természeti törvény. Sokan azt gondolják ugyanis, hogy Orbán Viktor megingathatatlan és leválthatatlan. Ezt a kikezdhetetlennek tűnő tekintélyt szeretném lerombolni.  Elsősorban azzal, hogy pártelnöknek, és nem miniszterelnöknek nevezem, mert Orbán Viktor saját pártja, s nem az ország érdekeit tartja szem előtt. Nekem az a célom, hogy milliók mondják és adják írásba a szavazófülkében, hogy Orbán többé nem miniszterelnök.

Elég nagy baj az, hogy már van egy generáció, amely csak az Orbán-rezsimet ismeri.

Önnek nem ez az első tekintélyt leromboló akciója, Orbán Viktort korábban már nevezte Putyin csicskájának, aki önként és dalolva menetel a Putyini úton. Ez egy új politikai stílus megnyilvánulása lenne?

A „csicska” kifejezés nekem is ízlésem ellen való, de ezt a szót Simicska ürügyén a Jobbikkal szemben kezdte el használni Orbán és a Fidesz.

Ugyanakkor képtelenség indulatok nélkül beszélni a nemzet sorsát egy évszázadra is meghatározó paksi atomerőmű bővítésről.

Ez a beruházás ugyanis semmibe veszi a nemzeti érdeket, fenntartás nélkül kiszolgálja a putyini érdekeket, ilyen értelemben valóban csicskázás, ráadásul nyilvánvalóan hazaárulásnak minősül. Ilyen politikával szemben szerintem megengedhető, sőt kötelező egy drasztikus stílus, ami még mindig nem áll arányban azzal a politikai bűncselekménnyel, amit a kormány elkövet az országgal szemben. Ezért a stílusért engem kitiltottak a parlamentből, de ez nem fájt, illetve még büszke is voltam rá, mert felhívtam a figyelmet a Fidesz bűnös politikájára, ami egy lelkiismeretes ellenzékinek mindenképp kötelessége.

Gondolom, nem csodálkozott, amikor Kövér László remegő bajusszal megvonta öntől a szót, de meglehetősen idegesen reagáltak a Fidesz elkötelezett hívei, különösen a kormányzati sajtó. Ámbár Orbán Viktor arcán legfeljebb gúny volt. Ez megzavarta önt?

Nem, de tudom, hogy annak a csávónak teflonból van az arca, lepereg róla minden.

A hazai sérthetetlenségének vélt, vagy valós tudatában úgy viselkedik, mintha az ellenzékkel nem is kéne foglalkoznia.

Egész pontosan felhívta a figyelmet arra az alig vitatható tényre, hogy az ország megválasztotta őt miniszterelnöknek.

Ez igaz, de az is eredmény, hogy az egész holdudvarnak bizonygatnia kell most, hogy Orbán a miniszterelnök. A Parlamentben pedig úgy tesznek, mintha a Ház méltósága követelné meg a rendreutasítást, holott az országgyűlés tekintélye az elmúlt nyolc év kormányzása miatt rogyott meg.

A Fidesz jól láthatóan arra használja a törvénygyárat, hogy lepapírozza a tolvajlást.

A héten is frusztráló mennyiségű törvényt terjesztettek be, amely mind ezt a célt szolgálta. Pontosan tudni lehet, hogy például a toronyházakról szóló paragrafusokat a MOL és a GTC érdekében alakítják át.  Ha pedig a sporttörvényhez nyúlnak hozzá, akkor lehet valószínűsíteni, hogy a Vajna – vagy rövidesen a Mészáros Lőrinc – kezében lévő TV2-nek juttatnak milliárdos összegeket a közvetítési jogokon keresztül. A legtöbb jogszabály mögött van olyan gazdasági érdek, amellyel valamelyik kormánypárti oligarchát akarnak pártérdekből, vagy személyes megfontolásból milliárdokhoz juttatni. Tehát minden paragrafus konkrétan forintosítható.  Ha ezt az ellenzék kimondja, akkor persze megkapja a magáért a kormánypárti sajtótól. Ezen a héten engem támadtak, még a TV2 Mokkáját is bevetették ellenem, mert támadni merészeltem a miniszterelnököt.

Ami talán meglepő, hogy ön baloldalról is kapott kritikát, Tamás Gáspárt Miklós szerint meg kéne adnia a tiszteletet a parlamentnek. Valamint illő lenne elismerni, hogy ha nem is tisztán, de a Fidesz nyerte meg a választásokat. Magától nem gondolt erre?  

Akkor szoktam az etikettet betartani, s a tiszteletet bárkinek megadni, ha azt megérdemli, tehát ha az erkölcsi szabályok azt előírják.

Amíg a parlamentben – mint említettem – szinte csak a lopások lepapírozása zajlik, addig az etikett követése üres rítus.

A Parlamentnek az elismerést ki kéne vívnia. Ha már illendőségről beszélünk, azt a kérdést kell feltenni, hogy illik-e a képviselőknek hatalmi pozícióból arcátlanul az emberek szemébe hazudni, a választáson szerzett felhatalmazással illik-e a jogállamot és a demokráciát lerombolni? Illik-e kísérletet tenni a szólásszabadság felszámolására? Lehet, hogy a miniszterelnököt nem illik a hatalomgyakorlásáról keményen számon kérni, de a felsorolt, politikai bűncselekménynek is beillő, joggal való visszaélést sem illik elkövetni. Tudni kell, hogy a választási törvény egyoldalú megváltoztatása, tehát a választási kerületek átrajzolása, a kétfordulós választás megszüntetése, a győzteskompenzációnak nevezett abszurd jogintézmény bevezetése önmagában is a Fidesznek kedvezett, s ezért nyerték meg kétszer is kétharmaddal a választást, miközben az ország nagyobbik fele az ellenzéket támogatja. Véleményem szerint egy ilyen törvény Fidesz általi megszavazása sem éppen illendő.

Mit szól ahhoz az érvhez, hogy ön is ugyanazon törvény alapján ülhet a parlamentben, mint Orbán Viktor? Ha ő úgynevezett miniszterelnök, akkor ön úgynevezett képviselő?

Azt nem vitatom, hogy Orbán Viktor jogszerűen ül a parlamentben, s a kormányalakítását sem jogilag kérdőjelezem meg. De miután képtelen egy ország miniszterelnökeként viselkedni, szimbolikusan megtagadom tőle a címet. S szeretném, ha sokan csatlakoznának hozzám.

Viszont ha a kormányfőt valóban idegen ügynöknek tekinti, – ahogy TGM állítja – akkor nem interpellálni kell, hanem feljelenteni, vagy forradalmat indítani ellene, nem pedig bio-díszletként üldögélni a parlamentben. Ezt elfogadja?

Nagyon örülnék, ha ilyen egyszerű lenne, hogy a mi feljelentésünk alapján az ügyészség tisztességes nyomozást kezdene. Erre azonban Polt Péter ügyészsége alatt semmi esély nincs Magyarországon.  A magam részéről a forradalmi utat elutasítom, számomra elfogadhatatlan gondolat, hogy vérontás legyen az országban. Ami pedig a kérdés másik részét illeti: a bio-díszlet nem kiabál, nem tiltakozik, ahogy én tettem. Persze a parlamentben az ellenzék valóban tehetetlen, amíg a Fidesznek kétharmados többsége van, semmilyen döntést sem tudunk meggátolni. Nincs rájuk befolyásunk;

az érvek tökéletesen hidegen hagyják a hatalom embereit.

Úgyhogy tovább csonkíthatják a demokráciát azzal, hogy átalakítják a gyülekezési törvényt, s elfogadják a magánélet védelméről szóló jogszabályt. 

Úgy tűnik, parlamenti úton a mai rezsim aligha változtatható meg, mert ahhoz szabad nyilvánosság kellene. Ennek ellenére bízik a demokratikus választásban?

Nincs más út, de ne felejtse el, mi, a változást akaró ellenzék vagyunk a többség – erről nekünk, politikusoknak sem lenne szabad megfeledkeznünk. Ha az ellenzéki pártok okosabb stratégiákat követnek, akkor már a tavaszi választáson sem szerez a Fidesz kétharmados többséget, de még az is lehet, hogy egyszerű többséggel sem kerül kormányra.  Ehhez természetesen ellenzéki együttműködésére lett volna szükség. De hiszek benne, hogy a kormány demokratikus úton leváltható.

Mégis Orbán Viktor a legnépszerűbb magyar politikus, miközben elfogadja a nagy tiltakozást kiváltó Stop Soros törvényt. Nem a bukott ellenzéket kéne bírálnia?

Kétségtelen, az ellenzék a választáson megbukott, most először a saját sorainkat kéne rendezni, miközben a Fidesz erőteljesen alakítja az ellenzéki pártok belső életét is.

Mi, a Párbeszédben nem estünk egymásnak, de remélem, hogy a többi párt is összeszedi magát az őszi parlamenti nyitányig. Látok kedvező fejleményeket: az ellenzék mára felismerte, hogy iszonyúan durva pofont kapott a választáson. Ma egyre inkább bajtársi közösségben dolgozunk, s lassan kialakul az ellenzéki együttműködés gyakorlata is. A kutatás szabadságát például minden ellenzéki párt fontosnak tartja, s kiállt a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésének szabadsága mellett.

Visszatérve a miniszterelnöknek feltett, szemtelennek szánt felvetésre. Magára a kérdésre már rég nem emlékszik senki, legfeljebb arra, hogy ön valamiért sértegette Orbán Viktort, tehát csak a vircsaftra. Volt így értelme?  

Természetesen. Kétségtelen, a balhéra többen emlékeznek, de azért elég sokan megjegyezték, hogy Orbán Viktor politizálása miatt az ország kétezer milliárddal kevesebb pénzhez juthat a következő uniós költségvetésből. A balhés felszólalásom erről szólt, s most is erről beszélek, vagyis Orbán károkozásáról.

Kétezer milliárd, hihetetlen összeg. Egy felelős miniszterelnök ilyen mértékű veszteséget soha nem okozna a hazájának. Ezért sem tekinthető valódi miniszterelnöknek Orbán Viktor.

Párbeszéd – ha hagyják – Déli kávé Szele Tamással

Hölgyeim, uraim, ma jut idő újra egy kis kávézásra, pártpolitikára, ugyanis tegnap nem történtek világrengető események a menetrend szerinti, rendes tüntetésen, kis levegőhöz jutunk, bár – természetesen – tekintettel kell legyünk beszélgetésünk tárgyának aktuális politikai környezetére, hiszen épp most is szólnak friss és kissé aggasztó hírek a Párbeszédről.

Pincér, duplát kérek habbal, és egy konyakot!

Szóval, hogy is kerül most épp a Párbeszéd szóba? Ugyebár, forrong az ország, a sajtó is szinte kizárólag a két vérlázítóan igazságtalan – mármint a túlórakerettel és a közigazgatási bíróságokkal foglalkozó – törvény elleni tiltakozásokkal foglalkozik, persze ki-ki a saját szája íze szerint. A Hír TV például szenzációként közli internetes oldalának élén, miszerint „Az emberek zöme elutasítja az utcai erőszakot”. Ez igen hihető, még akkor is, ha a Századvég állapította meg (sokat kellhetett kutatniuk, hogy rájöjjenek). De a Hír TV-nek kicsit érdekesen áll ez a frissen felkapott pacifizmus: pont az ő 2006-os adásukban nevezte Császár Attila „forradalomnak” a televízió-székház ostromát, pedig az pöttyet agresszívabb volt, mint az összes mostani tiltakozás együttvéve, nem szánkók égtek, hanem gépkocsik.

Meg a fél Szabadság tér.

Akkor nem voltak pacifisták, most azok, ezt hívjuk jellemfejlődésnek.

De ne fecsegjünk itt másról, térjünk a tárgyra: miért is a Párbeszéd?

Nos, ez a párt oroszlánrészt vállalt – más ellenzéki pártokkal együtt – a két törvény elleni parlamenti tiltakozásban, sőt, holnapra az MSZP-vel és a DK-val együtt tüntetést is szerveznek a Kossuth térre.

Nos, ez nem maradt észrevétlen. Az egy dolog, hogy Kövér László az ő képviselőiket is félmillió forint körüli büntetéssel találta meg, de az már érdekesebb, hogy az ÁSZ is pont most talált hibát a krétájuk körül. Arról van szó, hogy az Állami Számvevőszék olyan jelentéstervezetet küldött a pártnak (és a Momentumnak), amely szerint nem tudtak szabályszerűen elszámolni a kampánypénzek költésével. Mindezt azért, mert elérhetetlenek az ÁSZ ellenőrei számára. Ezért az ÁSZ kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését.

Ez bizony a Párbeszéd végét jelentené, annak dacára, hogy még a héten pontosan leadtak minden szükséges számlát.

Hogy is van ez?

Idézzük az ÁSZ Indexnek írt levelét:

„A két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére nem voltak elérhetők, nem reagáltak az ÁSZ megkereséseire, ezért az ÁSZ október 4-én – a vonatkozó törvényi előírás alapján – kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését. Tájékoztatom, hogy ez az intézkedés jelenleg is hatályban van.”

Igen, ugyanis megváltozott a bejelentett székhelyük – csak már a változás is be van jegyezve. Reméljük, ez a kis formai hiba nem jelenti ennek a politikai formációnak a megszűnését. De lássuk, kik ők?

A Párbeszéd Magyarországért (Párbeszéd) 2013-ban alakult és magát baloldali, zöld pártként határozza meg.

A pártot a Lehet Más a Politika pártból kilépett tagok alapították meg,

miután az LMP 2013. január 26-i kongresszusa nagy többséggel megerősítette a novemberi döntést, mely szerint nem lépnek szövetségre az Együtt – a Korszakváltók Pártjával. Nem sokkal később, március elején az új párt szövetséget hozott létre az Együtt – a Korszakváltók Pártja mozgalommal, amely közben szintén párttá alakult.

2016 szeptemberében a párt új logót vezetett be és a PM helyett a Párbeszéd rövidítést használja.

Ennél kicsit többet mond alapító nyilatkozatuk:

„A rendszerváltás kisiklásának mély és bonyolult okai vannak, ám kétségtelenül közrejátszott az is, hogy a magyar politika évtizedek óta adós egy olyan párttal, amely hitelesen és a jövő nemzedékekért érzett felelősséggel küzdött volna az elnyomás, a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek és az önkény ellen. Ezért Párbeszéd Magyarországért néven új zöld baloldali pártot alapítunk, hogy részt vegyünk egy szabad, igazságos és fenntartható társadalom kialakításában. Ma már az ország neve nem köztársaság – rajtunk, állampolgárokon múlik, hogy bebizonyítsuk, a lelke még az.”

Ezt csak üdvözölni lehet. Környezetvédelem, társadalmi igazságosság, önkény elleni harc – kifejezetten jól hangzik. És ráadásul nem is fordultak még eddig szembe ezekkel az elvekkel.

Választói szövetséget kötöttek az Együtt 2014 mozgalommal

Történetük szerint 2013. március elején a közben szintén párttá alakult Együtt 2014 mozgalommal „választói szövetséget” kötöttek. A pártszövetség (Együtt-PM) elnökségének tagjai Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke, Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalomelnöke, Juhász Péter, a Milla Egyesület korábbi vezetője, Jávor Benedek és Szabó Tímea, a PM két társelnöke. Bajnai Gordon volt miniszterelnök a szövetségi elnökség hatodik tagjaként a kormányzati és választási felkészülést irányította. 2014. január 14-én több más szervezettel együtt az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás”-ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt, a szövetség célja pedig a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, azonban ez nem sikerült, viszont az Összefogás listájáról a PM szövetségese, az Együtt három, a PM pedig egy képviselői mandátumot szerzett, mellyel a pártnak független képviselői lettek az Országgyűlésben, mivel nem érték el a frakcióalapításhoz szükséges öt képviselői mandátumot.

A 2014-es európai parlamenti választáson május 25-én a párt, szövetségben az Együtt párttal 7,22%-os támogatottságot kapott, ami egy képviselői helyre lett elegendő az Európai Parlamentbe, ezt a listavezető Bajnai Gordon nyerte el, aki viszont már korábban közölte, hogy elnyert mandátum esetén sem megy Brüsszelbe, ezért a mandátumát a lista második helyezettjének, Jávor Benedeknek adta át.

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt lett

A 2017. április 29-30-i taggyűlésen megújították a vezetőséget, újraválasztották Szabó Tímea és Karácsony Gergely társelnököket, elfogadták a párt választási stratégiáját és megnevezték miniszterelnök-jelöltjüket, Karácsony Gergelyt.

2017. decemberben az MSZP elnöksége bejelentette: támogatja, hogy Karácsony Gergely legyen a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson. 2018. januárban Molnár Gyula pártelnök bejelentette, hogy közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért, a névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezette, aki a két párt közös miniszterelnök-jelöltje volt. A pártszövetség a választáson 11,91%-ot ért el, így a harmadik legtámogatottabb politikai szereplővé vált az országgyűlésben, ebből a Párbeszédnek három képviselői mandátum jutott Szabó Tímeának, Tordai Bencének és Karácsony Gergelynek, bár utóbbi jelezte, hogy lemond a mandátumáról, amit később Kocsis-Cake Olivio kapott meg.

Képesek voltak növelni mandátumaik számát, ami keveseknek sikerül

Körülbelül itt tartanak most: figyelemreméltó bennük, hogy képesek voltak növelni mandátumaik számát, ami keveseknek sikerül ebben a narancsárnyalatú politikai sivatagban, és előreláthatóan a mostani tiltakozásuk is növelni fogja népszerűségüket.

Ha lesznek 2022-ben választások – mert addig még sok minden történhet – valószínű, hogy önálló frakcióval fognak szerepelni az Országgyűlésben, a jelek mindenképpen erre mutatnak.

Mármint, ehhez nem csak az kell, hogy legyenek választások, hanem az is, hogy maga a párt is létezzen még akkor, de ennek a problémának a megoldásán, mint láthattuk, már gőzerővel dolgozik az Állami Számvevőszék.

Kár lenne értük: ők lehetnének azok balról, ami a Momentum centrista részről – egy élhetőbb, fenntarthatóbb, demokratikusabb Magyarország kidolgozói.

Nos, meglátjuk, egyelőre az a fő, hogy maradjanak meg a választásokig.

Hit és remény csupán?

Zászlót bontott Márki-Zay Péter október közepén alapított egyesülete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom. Az első elnökségi ülést követően kiadott közleményükben célként az ellenzéki összefogást hirdettek meg a 2019-es önkormányzati választásokra. Azt szeretnék elérni, hogy minden településen csak egy “hiteles” ellenzéki polgármester, és őt támogató képviselőjelöltek álljanak a fideszes indulóval szemben. A dolognak az a „szépséghibája”, hogy az alapítók – Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos, Ábrahám Júlia, Bod Péter Ákos, Elek István, Kaltenbach Jenő, Kész Zoltán, Lengyel Róbert, Lukácsi Katalin, Magyar György, Mellár Tamás, és Üveges Gábor – között többségben vannak a jobb-közép politikusok. Mit szól egy ilyen együttműködési ajánlathoz az ellenzék baloldala?

A Demokratikus Koalíció ugyan hétfőn még a tűz okozta károkat igyekezett felmérni, de Rónai Sándor, a párt szóvivője, nem zárkózott el a válaszok elől. Mint mondta, ők általában nem szokták kommentálni más szervezetek belügyeit, és úgy gondolja, a frissen zászlót bontó mozgalmat „jegyző” politikusok minősítése sem az ő feladatuk.

Arra a kérdésre, hogy hajlandó volna-e a DK egy eddig merőben szokatlan koordinációban részt venni, amikor nem párt a párttal próbál megegyezni a jelöltek személyében, hanem egy közvetítő mozgalom révén? Erre csak némi kerülővel adott választ. Úgy látja, abban nem lehet vita, hogy a soron következő önkormányzati választásokon

csak akkor lehet érdemleges változást elérni országos szinten az önkormányzatok vezetésében, ha mindenhol közös ellenzéki jelöltek indulnak a fideszes jelöltekkel szemben.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom „munkamódszereiről” még nem sokat lehet tudni, de talán arra gondoltak az alapítók, az olyan kínos, pártközi tárgyalásokat segítenek kiszűrni, amilyet például tavasszal éppen a DK-nak kellett folytatnia az LMP „delegációjával”.

Emlékezetes: Vágó Gábor a tárgyalásukat minősíthetetlen stílusban kommentált a megbeszélés után, a második kerületben Ungár Péter durván utasította vissza, hogy a DK-s jelölttel szemben visszalépjen, ezzel „kiharcolta” a Fidesz országos kétharmadát.

Rónai Sándor is tisztában van azzal, hogy vannak bizonyos politikusokban ellenérzések a pártjával szemben, de újra és újra aláhúzta: a nevükben a „koalíció” szó arra utal, hogy nyitottak mindenkivel a legszélesebb együttműködésre. Közöttük vannak baloldaliak, liberálisok, és balközép konzervatívok is, de ettől még egységes a párt.

A kérdést próbáltuk egyértelmübben megfogalmazni: hajlandóak volnának-e adott helyzetben, az önálló tárgyalásokat feladva, a saját jelöltek neveit egy „közös kalapba” bedobva, másra bízni az egyeztető tárgyalásokat? A szóvivő kitérő válasza teljesen érthető, hiszen néhány órával az új mozgalom „kikiáltása” után pártjának még aligha lehet kiforrott álláspontja. A maga részéről mégis elfogadhatónak tartana mindenféle együttműködést, különösen olyat, amelynek egy politikailag elkötelezetlen mozgalom nyújt hátteret.

Ugyanerről kérdeztük a Párbeszédet is.

Sajtósuk közvetítésével írásban mindössze a következő sematikus választ kaptuk:

„A Párbeszéd célja az EP és az önkormányzati választáson is érdemi, erős, győzelemre képes alternatíva felkínálása a jelenlegi rezsimmel szemben. Pártunk – stratégiai alapvetésének megfelelően is – minél szélesebb körű politikai szövetség megteremtésében érdekelt, és üdvözli mindazon személyeket és mozgalmakat, akik, illetve amelyek hasonló elképzeléseket fogalmaznak meg. A Párbeszéd sok sikert kíván a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak.”

A pártszövetség alighanem koordináltan működik, mert

az MSZP-től is csupán a sajtóosztálya révén sikerült választ kapnunk a kérdésünkre.

Íme:

„Az MSZP, mint a legnagyobb Európa-párti erő, nyitott minden olyan kezdeményezésre, amely az önkormányzati választásokon a demokratikus erőkkel együttműködésben dolgozik. A cél az, hogy az elnyomó hatalom kiválasztottjával szemben egy demokrata jelölt álljon Budapesttől a megyeszékhelyeken át minden településig.”

A Mindenki Magyarországi Mozgalom egyelőre még csak egy politikai „csíra”. „A mozgalom tagjai hisznek abban, hogy egy új politikai kultúrára van szükség, amelyhez minden tisztességes és változást akaró magyar ember csatlakozására számítanak”.

A fenti válaszokból ki-ki megítélheti, az MMM lelkes alapítói milyen fogadtatásra számíthatnak majd a baloldali ellenzéki köreiben,

ha a jövő év elején valóban teljes mellszélességgel színre lépnek majd. A hit – vagy mondjuk inkább úgy: a remény – egy új politikai kultúra megteremtésében persze szép dolog…

Cikkünk megírása után érkezett meg a Momentum válasza, ők a többieknél nagyobb lelkesedéssel fogadták Márki-Zay Péter kezdeményezését:

A jövő évi önkormányzati választásokon az állampárt jelöltjeivel szemben az ország minél több pontján egy-egy rendszerváltó, hiteles jelöltnek kell állnia. Ez az új mozgalom is ezért dolgozik, tehát természetesen szövetségeseink. Ezen felül Márki-Zay Péterrel közösen álltunk ki május 1-én a Momentum demonstrációján, Hadházy Ákossal szorosan együttműködünk az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért, Bod Péter Ákossal pedig a CEU és a felsőoktatás ügyében. Magyarországnak szüksége van rájuk is.

Mesterházy a Párbeszédről: Ez most ugye egy FAKE NEWS?!

Mint ismeretes, a Párbeszéd vasárnapi, budapesti tisztújító taggyűlésén újraválasztották a párt két eddigi társelnökét, Szabó Tímeát és Karácsony Gergelyt. A szavazás utáni tájékoztatón Karácsony beszélt a párt politikai stratégiájáról, Szabó Tímea pedig azt mondta, csak úgy tudják elképzelni a szövetségesi politikát, ha jövőre az önkormányzati választáson Karácsony Gergely lesz a zuglói polgármesterjelölt és ezt szövetségeseik helyi, regionális és országos szinten is támogatják.

Mesterházy Attila, az MSZP volt elnöke kemény hangú posztban mondta el véleményét Karácsony Gergelyről és a Párbeszédről.

„Ez most ugye egy félreértés? Vagy FAKE NEWS?!”- kezdi bejegyzését Mesterházy.
Tegnap Karácsony Gergely az Mszp választmányi ülésén, 48 órával ezelőtt, semmilyen feltételről nem beszélt! Sőt, egyértelműnek, evidensnek, magától értetődőnek nevezte a közös listát… (Megjegyzem én is így gondoltam.)
Ma pedig ultimátumot adtak nekünk… A zuglói polgármesteri székért cserébe van csak közös lista?!

Mesterházy felteszi a kérdést: „miért nem beszél Karácsony Gergely őszintén velünk? Lenéz minket? Ő követeli leghangosabban az előválasztást Budapesten, KIVÉVE ha a SAJÁT polgármesteri székéről van szó, mert akkor azt neki, előre garantálnunk kell… „

A volt pártelnök nehezményezi,  hogy Karácsony és a Párbeszéd utólag, a médián keresztül üzen a szocialistáknak.

Mint fogalmaz, „egy párt, amelynek nélkülünk nem lenne frakciója, támogatottsága pedig elmarad a Kétfarkú Kutya Pártétól, a Momentumétól… A DK-ról nem is beszélve.”

A volt szocialista pártelnök egy nem kevés gúnnyal zárja posztját: „Ilyen “őszinte és erős” együttműködő partnerrel a hátunk mögött a Fidesz halálra van ítélve az uniós és az önkormányzati választásokon is, az tuti…

Éljen a párbeszéd, éljen a szövetség!”

Ha már a számoknál és a százalékoknál tartunk: nem kizárt, hogy a bejegyzés csupán annak szól, hogy a “majdnem nulla százalékos pártnak” van három olyan arca, akiket ennek ellenére politikai tényezőként tart számon a közvélemény, míg az MSZP jelenlegi és (volt) vezetősége arctalan, a közvéleményre hatást gyakorolni képtelen emberekből áll. Ha leválasztanák a Párbeszédet, a jelenlegi vezetésnek nagyobb súlya lehetne.

Két úr szolgája

Amit a Fidesz-KDNP „házasságában” már jó ideje megszoktunk, az kissé szokatlan, ha más pártok esetében is tapasztaljuk. Amikor a Liberális színekben a parlamentbe bejutott Bősz Anett inkább a független státuszt választotta, Burány Sándor, az MSZP egyéni választókörzetben képviselői mandátumot szerzett politikusa, a parlament megalakulása után beült a létszámhiányos Párbeszéd frakció soraiba.

  • Akár tudatzavart is okozhatna
  • Kinek a szava dominál?
  • Két „sapkában”
  • Működik a házasság 

A legjobb családban is lehetnek viták. Tányértörésre még nem került sor?

Nem lett volna okunk rá. Viták persze vannak.

Nem okoz „tudatzavart”, hogy az egyik zsebében az MSZP tagsági igazolványa van, a másikban a Párbeszéd címére kiállított parlamenti belépő?

Egy listán, szövetségben indultunk, és ilyenkor a közös listán induló pártok külön-külön is alakíthatnak frakciót. A Párbeszéd szorult helyzetbe került, mert eggyel kevesebb mandátumot kaptak, mint amennyi a frakció megalakításához kellett volna, hogy kisegítsük őket, megállapodtam az MSZP illetékeseivel, hogy átülök hozzájuk.

Ezzel a parlamenti részvételben meg tudjuk „kétszerezni” magunkat.

Ha a miniszterelnök mond egy napirend előtti hozzászólást a Fidesz is, a KDNP is reagálhat. Most mi is ugyanezt az utat járhatjuk. Belátom, a baloldalon szokatlan ez a „formáció”.

Hogyan működik egy olyan frakciószövetség, amelyben az egyik nagyobb, a másik jóval kisebb? Kinek a szava dominál?

A két frakció vezetése rendszeresen egyeztet az országgyűlési munkát illetően a „magatartásunkról”, a kommunikációról. Egyeztetünk, nem dirigálunk.

Ön a Párbeszéd frakció helyettes vezetője. Amikor egyeztetni kell a pártjával, melyik „sapkát” viseli?

Egyiket sem. Ez kezelhetetlen volna. Az ilyen feladatokat meghagyom a párbeszédes képviselőknek, rendszerint a frakcióvezető asszony vállalja magára.

Egyéni képviselőként került be a Házba, elképzelhetőnek tartja, hogy valamilyen kérdésben másképp szavazzon, mint a „pártjai”?

Elvileg ez előfordulhat, de nem gondolom, hogy túl gyakran kerülnék ilyen döntési helyzetbe. Erre akkor kerülhetne sor, ha a választókerületem érdekei mellett másként kellene kiállnom, mint amit a két frakció amúgy támogatna.

Amikor a vitában hozzászól, Párbeszéd színekben teszi. Lehetnek olyan fontos ügyek, amikor a témát az MSZP kezdeményezi, és lényeges volna, hogy az ország közvéleménye markánsan észrevegye a pártja álláspontját. Ez sem igazi konfliktus?

A házszabály tényleg előírja, hogy nekem a Párbeszéd színeiben, az ő időkeretük terhére kell megszólalnom. Kérdezték már, hogy nem érzek-e ilyenkor valami meghasonlás félét, hiszen évtizedek óta megszoktam, hogy az MSZP „mezét” viseltem. Nem tudom. Azt gondolom,

nem az a fontos egy pártszövetség esetében, hogy kinek a nevében mondom, hanem a tartalom, amiért szót kértem.

Egyeztetés. Gondolom, amikor egy képviselő felszólalásra készül, annak a témáját valakivel – valakikkel – megbeszéli. Két úr szolgája?

A valóságban nincs ilyen helyzet, mert egy-egy felszólalás témáját, tartalmát senkivel nem kell egyeztetniük a képviselőknek. Legfeljebb a saját pártjuk szakértőivel tanácskoznak. Az országgyűlési munkának ez a titka:

nincs olyan képviselő, aki minden témában otthon lehetne,

ezért a háttérben működő szakértők adnak egy felkészítő anyagot. Kidolgozzák az adott törvényjavaslat elemzését, előnyeit, buktatóit, a politikai tartalmat pedig a frakció ülésén tisztázzuk egymással. A konkrét hozzászólás azonban már az adott képviselő „szellemi terméke”.

Tegnap az egyik bizottságban leszavazták annak az MSZP-Párbeszéd, illetve Jobbik előterjesztésnek még a napirendre tűzését is, hogy csatlakozzunk-e az európai ügyészséghez. Az önök javaslata melyik frakcióban született?

Nem tudom megmondani, hogy nálunk a szocialisták vagy a Párbeszéd kezdeményezte előbb. Amikor annak idején Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormánynak esze ágában sincs csatlakozni, attól kezdve mind mi, a szocialisták, mind az akkor még független Szabó Tímea is támadta ezt. Nem tudom melyikünk „fejéből” pattant ki a mostani javaslat.

Szóval működik a házasság?

Zökkenőmenetesen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK