Növekvő egyenlőtlenséget hoz a pandémia világválság

0
356
Facebook

Ki nyer és ki veszít a a Covid-19 járvány nyomán kialakult válság idején? A reálgazdaság lent, a tőzsdei árfolyamok fent. Vajon miért ? Erről közölt érdekes tanulmányt a Project Syndicate portálon Michael Spence. A Nobel díjas professzor a Stanford egyetemen tanított vagyis az informatikai gazdálkodást igen közelről ismeri.

Az információ hatalom, annak birtoklása és ellenőrzése jelenti a jövőt. Márpedig a tőke piacokon ezt díjazzák a befektetők. Ezért futottak fel az informatikai óriások – érvel a szerző hangsúlyozva, hogy az S&P 500-as index cégei közül azok szerepelnek jól a vírus pandémia idején, ahol az egy dolgozóra számított informatikai tartalom magas. Ahol alacsony, azok a cégek folyamatosan leértékelődnek. Legkevesebb két oka van ennek: az egyik az, hogy a pandémia – különösen az elzárás időszakában – felgyorsította a digitalizáció folyamatát. A másik az, hogy a reálgazdaságban a munkaintenzív ágazatok jórészt pihenőre kényszerültek. Jó példa erre a légiforgalom és a repülőgépgyártás, amely padlót fogott a vírus válság idején, és csak évek múlva reménykedhet abban, hogy visszanyeri a válság előtti formáját.

A jegybankok szerepe

A Federal Reserve Board és általában a jegybankok azért árasztják el pénzzel a piacot, hogy megkönnyítsék az államnak a Covid-19 világjárvány kezelését. A hihetetlenül alacsony kamatlábak ösztönzik a tőzsdei árfolyamok emelkedését, de azt nem magyarázzák meg, hogy miért van az ágazatok között olyan nagy különbség?! A munkaintenzív ágazatok szenvednek leginkább – elég csak a turizmusra és a vendéglátásra utalni. Ezek a cégek annyira mélypontra kerültek, hogy képtelenek saját erőből felfogni a válság sokkhatásait. Ezért érdemes megfigyelni, hogy kiknek a kezében összpontosul a részvény pakettek zöme?! Olyan cégek tulajdonosi köre ez, melyek a válság nyertesei közé tartoznak. Az informatikai cégek viszonylag kevés alkalmazottal produkálnak eredményt, ezért a befektetők számára vonzerőt jelenhetnek.

Növekvő egyenlőtlenség

Ezt jósolja a Nobel díjas professzor, aki a munkaerő piaccal kapcsolatban sem igazán derűlátó. Arra mutat rá, hogy a jelenlegi helyzetben egyetlenegy index sem tudja önmagában bemutatni azt, hogy mi is zajlik valójában a piacokon? Valójában az indexek gyakran inkább elhomályosítják az összképet, melyet egy olyan trend jellemez, amely már a pandémia előtt is megindult: tovább növekednek az egyenlőtlenségek, mert miközben a tőkejövedelmek dinamikusan emelkednek addig a munkajövedelmek stagnálnak vagy reálértékben még csökkenhetnek is. Ráadásul, ha a tőkepiac azt díjazza, hogy minél kevesebb embert alkalmazzanak, akkor a munkaintenzív ágazatok képessége, hogy felszívják a munkaerőt a válság végén, erőteljesen csökkenhet. A gazdasági és technológiai haladás gyümölcseiből ezért nemigen jut majd a jövőben a munkaintenzív ágazatok dolgozóinak vagy azoknak , akik a válság után ott szeretnének elhelyezkedni – állapítja meg a Nobel díjas professzor.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .