Kezdőlap Címkék Palesztin

Címke: palesztin

No comment…

ההסברה החזקה ביותר

לא תוכלו להסיר את העיניים מהמסך…הסברה זה לא רק לדעת את העובדות, אלא גם איך להציג אותן.הלהט והעוצמה הם אלו שעושים את כל ההבדל. וזה מה שהופך את הסרטון הזה ל – וואו.. פשוט וואו.—מי הופך ילדים לאפודי מגן? אתם מגינים על רוע כשאתם תומכים בחמאס, זעק בגרון ניחר הרב שמולי בוטח בדיון שהתקייםבין פרו ישראלים לפרו פלסטינים. באוניברסיטת אוקספורד באנגליה, האוניברסיטה המפורסמת ביותר בעולם, דרך הללו – הקרן לקידום ישראל בעולם

Közzétette: ‎פרובוקטור‎ – 2017. november 19., vasárnap

A nyugati gátlástalanság találkozása a közel-keleti gátlástalansággal

„Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre akkor hivatkoznak csak, ha a Trumpot még négy évig helyzetbe hozó kampány átmenetileg kifogyott az egyéb populista ötletekből.” – kezdi Ara-Kovács Attila Diplomáciai jegyzetét.

A palesztin néppel szóban oly szolidáris arab államok számára a történelem több alkalmat adott, hogy létrehozzanak egy palesztin államot, de ezzel a lehetőséggel sohasem éltek. Levonhatták volna az összes arab-izraeli háború szomorú tanulságát, de ezt sem tették. Minden bizonnyal megvolt erre a jó okuk. Méghozzá több is.

Egyrészt, bár narratívájukban a palesztin érdekek foglalták el a központi helyet, lényegében sohasem a palesztin ügy volt fontos számukra, hanem saját nemzeti – vagy éppenséggel a nemzet felé emelt, a politikai-katonai elitre korlátozódó – magánérdekeik. Izraellel egyetlen háborújukat sem a palesztinokért vívták, hanem vagy remélt területszerzés volt a háttérben, vagy hatalmi rivalizálás az arab érdekszférán belül. Esetleg egyszerűen egy elit politikai tehetetlensége, amit túlélni már csak az segített, ha feltálalják maguknak ismét a közös ellenséget, ami kézenfekvően csakis Izrael lehetett.

Csábítóan hasonlatos e korábbi helyzetekhez a mai, amelyben Donald Trump igyekszik magát fontossá tenni a Közel-Kelet zavaros ügyeiben. Ugyanakkor

most nem fegyverekkel érkezett, mint a korábbi republikánus elnökök szoktak volt, hanem pénzzel – legalábbis pénzt sejtető ígéretekkel.

Jared Kushner – egyébként Trump veje – egy elkápráztató összeget, 60 milliárd dollárt helyezett kilátásba a Bahreinben összetrombitált mostani „békekonferencián”, csakhogy ennek forrásait egyelőre szóba se hozta, s ahogy Trump eddigi politikája arra engedni következtet: mintegy három hónap múlva az összeg megfizetését az elnök másokon fogja számon kérni, egy fél év múlva pedig úgy fog tenni, mintha az ötlethez nem lenne semmi köze.

Ennek megfelelően az érintett arab országok először némi malíciával fogadták Washington javaslatát, majd röhögésbe törtek ki, később pedig dühösen kritizálni kezdték annak minden részletét. E folyamat mintegy két nap alatt zajlott le, ami utal arra: a konfliktusok a Közel-Keleten semmit sem veszítettek hevességükből és felszínességükből.

Persze azt is tudja mindenki: a tárgyalóasztalok felett röpködő dollármilliárdokból, ha csurranna is valami, az semmiképp sem jut majd el a palesztinokhoz. Egyrészt azért, mert a tárgyalásokon a többi arab partner érdekérvényesítő képessége sokkal nagyobb, mint a palesztinoké. Másrészt meg azért, mert mindenki tudja: ha mégis érkeznének pénzek a Jordán nyugati partjára, netán Gázába, azokat nem egy jövendő, konszolidált palesztin állam intézményei emésztenék fel, hanem az az oligarchikus szerkezet, amely kiirthatatlanul dominálja a palesztin valóságot.

Ugyanilyen akadály az, hogy tulajdonképpen mindenki mást akar és nem azt, aminek jegyében odaült a bahreini tárgyalóasztalhoz.

Itt van mindenekelőtt Washington. A közel-keleti aktuális rendezési ajánlat nem az amerikai kormány átgondolt terve, hanem Trump 2020-as választási kampányénak nyitánya. Az, hogy Kushner vette magának a bátorságot s bizonyos értelemben a külügyminisztériumot is megkerülve lépett fel a „béketervvel”, a fokozhatatlan diplomáciai dilettantizmus iskolapéldája lenne, ha lenne benne bárminő diplomáciai szándék. Nincs benne. Ami benne van, az a jövendő elnökválasztási kampány része és semmi közvetlen köze Amerika érdekeihez, még kevesebb köze van a Közel-Kelethez. Következésképp az, aki egy pillanatig is elhiszi, hogy abból a palesztinoknak előnye származnék, vagy vak, vagy Trump lelkes kampánycsapatának tagja.

Épp ezekben a napokban zajlott a volt amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson kongresszusi meghallgatása, melyen fehéren-feketén kiderült: az amerikai külügyminisztérium (State Department) majdhogynem az utolsó, amelyik értesül a trumpi diplomáciai kavarásokról, lett légyen szó az orosz kapcsolatról, az amerikai-mexikói viszonyról, vagy éppenséggel a Közel-Keletről.

És Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre akkor hivatkoznak csak, ha a Trumpot még négy évig helyzetbe hozó kampány átmenetileg kifogyott az egyéb populista ötletekből.

Kiszivárogtak Washington közel-keleti béketervének részletei

0

Kiszivárogtak Washington közel-keleti béketervének részletei, amelyekkel az Egyesült Államok a sok évtizedes palesztin-izraeli viszályt szeretné rendezni – jelentette az izraeli tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna csütörtökön.

Donald Trump amerikai elnök rendezési terve a palesztinoknak adná államuk megteremtéséhez Ciszjordánia területének nyolcvanöt-kilencven százalékát, és területcseréket is végrehajtanának.

A terv három részre osztja az izraeli telepeket: településblokkokra, melyeknek nagy része Izrael részévé válna, elszigetelt telepekre, melyeket nem számolnának fel, de nem nőhetnének tovább, és a felszámolásra ítélt, az izraeli törvények szerint is illegális “előretolt helyőrségekre”.

Jeruzsálem közös, de megosztott fővárossá válna, Izrael fővárosa lenne Nyugat-Jeruzsálem, Palesztináé pedig Kelet-Jeruzsálem jelentős része, az ottani arab lakónegyedek többsége.

Az óváros és közvetlen környékének vallási szempontból fontos részei izraeli fennhatóság alatt maradnának, de fennmaradna az eddigi helyzet a muzulmán szent helyeken a palesztinok, Jordánia és talán más muszlim országok felügyeletével.

Az amerikai elképzelést Barak Ravid, politikai újságíró szerezte meg egy meg nem nevezett amerikai forrástól, aki néhány nappal ezelőtt részt vett egy amerikai vezető belső tájékoztatóján.

Az is elhangzott, hogy az amerikaiak arra számítanak, hogy a palesztinok a hivatalos bejelentés után azonnal elutasítják a tervet. Izraeltől viszont kedvező választ várnak. Donald Trump néhány héttel ezelőtt már szerette volna nyilvánosságra hozni a tervet, de az áprilisi izraeli választások utánra halasztották ezt a lépést.

Jason Greenblatt, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Twitter üzenetében pontatlannak nevezte Barak Ravid értesülését, amely szerinte felelőtlen és árt a békefolyamatnak.

Izraeli jobboldali politikusok, az újonnan megalakult Új Jobboldal (Jamin Hadas) nevű párt nevében közleményt adtak ki, amelyben közölték, hogy nem lépnek be a választások után olyan kormánykoalícióba, amely megosztja Jeruzsálemet és létrehozza a palesztin államot.
A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász is tiltakozott az elképzelés ellen, azt közölte, hogy elutasít minden olyan megoldást, amely nem egyezik az 1967 előtti tűzszüneti vonallal.

MTI

A meghalt ezredes, 41 éves volt, nős, két gyermek apja

0

Nem hozzák nyilvánosságra az éjszakai titkos akcióban a Gázai övezet déli részén elesett izraeli alezredes nevét, akinek érdemeit együtt dicsérik az izraeli kormánypárti és ellenzéki politikusok.

A nevének kezdőbetűjével csak „M”-ként megjelölt katonatiszt 41 éves volt, nős, két gyerekkel – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Délutáni temetésének helyszínét nem közölte a helyi média, noha az efféle információ általában nyilvános szokott lenni.

„Meghajtom fejem az elesett „M” alezredes előtt, aki múlt éjjel a Gázai övezetben a hadsereg bevetésén vesztette életét. Eljön majd a nap, amikor elmesélik hőstetteit. Izrael polgárai sokkal tartoznak neki. Erőink hősiesen és bátran küzdöttek az éjjel, s tisztelgek „M” alezredes, családja, és harcostársai előtt. Emléke legyen áldott”- búcsúztatta a párizsi útjáról az incidens miatt néhány órával a tervezettnél korábban Izraelbe visszatérő Benjámin Netanjahu miniszterelnök az elhunyt katonát.

Az izraeli pártok vezetői a kormányoldalon és az ellenzék soraiban egyaránt az elhunyt érdemeit méltató közleményeket hoztak nyilvánosságra hétfőn. 

Palesztin források szerint az izraeli erők rakétákkal megsemmisítették a kommandós akcióban használt járművet, miután heves tűzharc közepette sikerült kimenekíteni belőle az izraeli katonákat. Izrael nem hozta nyilvánosságra az éjjeli katonai akció részleteit, amely a katonai rádió szerint hírszerző küldetés lehetett, talán összefüggésben az Izraelbe tartó támadóalagutak helyének felderítésével.

Avigdor Liberman védelmi miniszter a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán reggel rendkívüli értekezletet tartott a vezérkari főnök, a katonai hírszerzés vezetője, valamint a Sin Bét belbiztonsági szolgálat főnökének részvételével. A hadsereg esetleges palesztin támadásoktól tartva megerősítette egységeit a gázai határ mentén, és a Vaskupola rakétavédelmi rendszerhez tartozó egységeket telepítettek a veszélyeztetett területekre.

Hétfőn nincs tanítás az övezet körzetében az izraeli iskolákban,

és nem működik a közeli vasútvonal, de nyitva tartják Kerem Salomnál az áruforgalmi átkelőhelyet, ahol a Gázai övezet ellátását biztosító termékeket szállítják.

Az éjszakai incidens előtt viszonylag békés napok voltak az övezetben és környékén, nem voltak határ menti tömegtüntetések, és tüzeket okozó eszközöket sem eregettek Izraelbe. Múlt csütörtökön Mohanem al-Emadi, a katariak küldöttje átadta százdolláros pénzjegyekkel teli három bőröndjét a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet vezetőinek, és az izraeli katonai rádió beszámolója szerint azonnal megkezdték a pénz szétosztását a fizetésüket hónapok óta nélkülöző közalkalmazottak és az intézmények között. A katari segítségnek köszönhetően voltak olyan helyek az övezetben, ahol napi húsz órán át működött az áramszolgáltatás, ami az utóbbi évtizedben soha nem fordult elő.

Újabb merénylet Jeruzsálemben

0

Egyre fokozódik a feszültség Donld Trump amerikai elnök Jeruzsálemet, mint izraeli fővárost elismerő bejelentése óta. A legfrissebb fejlemény, hogy magyar idő szerint éjjel egy palesztin férfi megkéselt egy izraeli biztonsági őrt Jeruzsálem fő-buszpályaudvarán, illetve fellángoltak az összecsapások a libanoni fővárosban lévő amerikai nagykövetség közelében.

 

Valamelyest ugyan lecsengeni látszanak a négy napja tartó utcai zavargások a palesztin területeken, de  a hosszú ideje érvényes amerikai Jeruzsálem-politika megváltoztatása újabb potenciális akadályokat emel a közel-keleti békefolyamat útjában – összegez a Reuters hírügynökség.

De nem csak a térségben, az egész világon komoly megmozdulásokra késztette az embereket a trumpi bejelentés.

Egyre több országban szerveznek szimpátia-tüntetéseket a palesztinok mellett – tudósít a Euronews, amely arra is emlékeztet, hogy szerda óta nem telt el úgy óra a Gáza övezetben, hogy a palesztinok ne tüntettek volna, vagy ne álltak volna szemben az izraeli katonákkal és ne néztek volna farkasszemet velük.

A megmozdulások és tüntetések a világban többnyire békések, egyelőre, de hangosak és határozottak. Komolyabb károkról, sérültekről nincsenek hírek. Többen azonban attól tartanak, hogy a békés demonstrációk nem biztos, hogy sokáig lesznek békések. A világ vezető politikai és vallási vezetői részéről elhangzó békítő szándékú nyilatkozatokkal szemben az Egyesült Államok és Izrael nem enged álláspontjából – emlékeztet a Euronews.

Több tízezer nő tüntetett Izraelben

0

Mintegy harmincezer izraeli és palesztin nő gyűlt össze vasárnap Jeruzsálemben, lezárva azt a kéthetes menetet, amely a Gázai övezet mellett fekvő Szderótból indult és palesztin terülteket is érintette, s melynek során azt követelték, hogy Izrael és a palesztinok kössenek békét egymással.

“Meg kell teremtenünk a módját, hogy együtt tudjunk élni, hogy megteremthessük a mindenki által áhított békét” – húzta alá Misál Fruman, aki egy ciszjordániai zsidó telepen él. A nőt 2016-ban megkéselte egy palesztin merénylő, de azt mondja, töretlenül hisz a békében.

“Aki nem hisz a békében, az Istenben sem hisz”

– mondta a mélyen vallásos asszony.

A menetet a Women Wage Peace nevű civilszervezet szervezte, melynek egyik alapítója, Orna Askenázi most azt mondja, a több mint húszezer taggal rendelkező tömörülést immár nem lehet figyelmen kívül hagyni. “Nem állunk le, míg nem lesz béke” – hirdette több tábla is a jeruzsálemi tüntetésen vasárnap.

“A hatalomban ülő férfiak csak a háborúban hittek, de a nők erejével megmutathatjuk, hogy van más, új megoldás” – emelte ki a Women Wage Peace egyik izraeli arab alapítója, Amira Zidán.

Az izraeli-palesztin béketárgyalások csaknem három éve tapodtat sem haladtak előre.

 

A kulturális miniszternek nem tetszett az Oscarra jelölt film

0

A konzervatív kulturális miniszter bírálja az Oscar-díjra jelölt filmet, melyet nem is látott.

“Én mint Izrael állam hadseregében szolgáló katonák anyja szégyellem, hogy olyan film kapott támogatást a Filmakadémiától, mely rágalmazza a hadsereget”- jelentette ki Miri Regev, miután hírt kapott arról, a Foxtrot című film nyerte el a Filmakadémia első díját. Ez azt is jelenti, hogy ez a film képviseli majd Izraelt az Oscar-díj külföldi filmek szekciójában. A konzervatív minisztert meg sem hívták a Filmakadémia díjkiosztó ünnepségére.

Mi van ebben a Foxtrot című filmben, ami ennyire felháborította a minisztert, aki különben nem is látta a filmet?

Izraeli katonák egy csoportja pánikba esik a lázongó palesztinok között és megöl egy ártatlan arabot.

A film azokat a morális problémákat feszegeti, melyekkel az izraeli katonák naponta szembekerülnek a palesztin területeken. A velencei filmfesztiválon nemrég Ezüst Oroszlán díjjal tüntették ki a filmet.

Samuel Maoz rendező korábbi filmje is kicsapta a biztosítékot konzervatív körökben Izraelben. A Libanon című film azzal a háborúval foglalkozik, melyet az izraeli hadsereg szomszédos arab országban vívott. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt film érdekessége az, hogy egy tankból látjuk a fejleményeket. Vagyis annyit látunk a háborúból, amennyit egy tankból látni lehet.

A konzervatív miniszter nem törődik bele abba, hogy ilyen filmek készüljenek Izraelben. Közölte: a jövőben hasonló filmek nem kaphatnak állami támogatást.

Miri Regev tavasszal a Cannes-i filmfesztiválon azzal keltett feltűnést, hogy a ruháján viselte az egységes Jeruzsálem térképét, melyaz  Izrael fővárosa feliratot viselte. Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Jeruzsálem arab részét, melyet egyesített a zsidó résszel. Ezt a palesztinok és az arab államok máig nem ismerik el. Az ENSZ álláspontja hasonló.

Bár hivatalosan Jeruzsálem Izrael fővárosa, a nagykövetségek Tel Avivban működnek.

Benjamin Netanjahu kormánya mindent megtesz azért, hogy az egységes Jeruzsálemet ismertesse el Izrael fővárosának. A jobboldali kormány a hadsereg mindenfajta bírálatát Izrael-ellenes támadásnak fogja fel. Soros György izraeli alapítványait is elsősorban azért bírálja a Netanjahu-kormányzat, mert szóvá teszik az izraeli katonák és rendőrök jogsértéseit is a palesztinokkal szemben.

Megölte terhes zsidó szeretőjét egy palesztin fiatalember

0

Minden zsidót meg kell ölni!- üvöltötte a bíróság előtt a palesztin fiatalember, aki korábban megfojtotta zsidó szeretőjét, aki nyolc hónapos terhes volt.

A 29 éves Michal Halimi holttestét néhány napja találták meg a rendőrök. Kihallgatták palesztin barátját, akivel együtt élt Nabluszban Ciszjordániában. Ő eleinte tagadott, de aztán beismerte: ő fojtotta meg a lányt, aki a szeretője volt.

Miért ? – kérdezték a nyomozók. Zavaros történetet adott elő az izraeli börtönökben tartott palesztin foglyokról. Majd üvöltözni kezdett: minden zsidót meg kell ölni! Az izraeli közvéleményt feldúlta ez a hír, mely alig pár nappal a Templom hegy válsága után következett be.

Három palesztin fiatalember megtámadta az izraeli rendőröket, akik közül kettőt megöltek és egyet súlyosan megsebesítettek. Válaszul

Netanjahu miniszterelnök biztonsági kapukat állított fel a szent helyen,

mely mind a zsidók mind a keresztények mind pedig a muzulmánok számára kiemelkedő jelentőségű. A biztonsági kapukat visszavonták és a válság elmúlt- hála Jordánia és az USA közvetítésének. Az izraeli lapok azonban közzétették Jared Kushner véleményét a zsidó-palesztin ellentétek megoldhatatlanságáról.

Trump elnök veje és főtanácsadója zárt körben fejtegette véleményét, de a hangfelvétel valahogy kiszivárgott. Ebből kiderült: az USA elnökének közel-keleti tanácsadója nemigen lát megoldást az évtizedes zsidó-palesztin vitára Izraelben.

 

Izrael visszavonja a biztonsági kapukat a Templom hegyről

0

A palesztinok ünnepelni kezdtek, amikor hírt kaptak Netanjahu miniszterelnök döntéséről. Az izraeli kormányfő azt követően döntött így, hogy megbeszélést folytatott Abdallahhal, Jordánia uralkodójával.

Jordánia a szent hely őrzője. A Templom hegy mind a zsidó mind a keresztény, mind pedig az iszlám hit számára szent helynek számít. Július 14-én három palesztin fiatal megtámadta az izraeli rendőröket. Két rendőrt megöltek és egy harmadikat súlyosan megsebesítettek. Erre hivatkozva telepítette Izrael a biztonsági kapukat a szent hely bejáratához.

Jeruzsálem főmuftija és nyomában a hithű muzulmánok elutasították ezt a megoldást, és tiltakozó mozgalmat hirdettek. Az izraeli rendőrök átmenetileg a főmuftit is őrizetbe vették. Öten a tiltakozó palesztinok közül meghaltak a tiltakozó felvonulások során és sokan megsebesültek.

Ciszjordániában egy palesztin fiatal késsel tanárt egy zsidó telepes családra: három embert megölt és egy negyediket súlyosan megsebesített. Tettét az al Aksza mecset körüli viszállyal magyarázta.

Izrael Jordánia nagykövetségét is késsel támadta meg két fiatalember.

Az izraeli biztonsági őr mindkettőjüket megölte, de ő maga is megsebesült. Emiatt kisebb diplomáciai válság alakult ki Izrael és Jordánia között. Végül Netanjahu miniszterelnök és Abdallah király megállapodott a biztonsági kapuk visszavonásáról.

Izrael más módon gondoskodik a biztonságról – hangsúlyozza a miniszterelnöki hivatal közleménye Jeruzsálemben. Ahol az ünneplő palesztinok tűzijátékot rendeztek, mert győzelemként könyvelték el a biztonsági kapuk visszavonását. Az izraeli rendőrség közbelépett és hang gránátokkal feloszlatta a palesztin örömünnepet.

Most a kedélyek kissé megnyugodhatnak, hiszen a hithű muzulmánok nyugodtan imádkozhatnak az al Aksza mecsetben azon a Templom hegyen, melyet mind a zsidó mind a keresztény mind pedig az iszlám szent helynek tekint Jeruzsálemben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!