Kezdőlap Címkék Palesztin

Címke: palesztin

Csúcson az antiszemitizmus az Egyesült Államokban

0

A Hamász terrortámadása óta drámai mértékben megnőtt az antiszemita bűncselekmények száma az USA-ban hangsúlyozta az FBI igazgatója. Christopher Wray elmondta, hogy a zsidók az Egyesült Államok lakosságának mindössze 2,4%-át teszik ki, de ennek ellenére a vallási-nemzeti alapon elkövetett bűncselekmények 60%-a ellenük irányul.

Az USA-ban szólásszabadság van, ezért az antiszemita propaganda nemigen ütközik akadályokba, de annál szigorúbban büntetik  az ilyen bűncselekményeket. Több mint 300 antiszemita bűncselekményt regisztrált az Anti-defamation League azóta, hogy a Hamász megindította terrortámadását Izrael ellen október 7-én.

Az FBI igazgatója nem titkolta: bár nagyon figyelnek, de a közeli jövőben nem lehet kizárni az antiszemita bűncselekmények számának a növekedését sőt terrorcselekményeket sem az Egyesült Államokban.

Franciaországban is félnek a zsidók

Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége ebben az országban él, és a Hamász által megindított háború kezdete óta a zsidók jórésze sokkos állapotba került. A Politico tudósítója a Párizs melletti Kis Jeruzsálembe látogatott el, abba az elővárosba, ahol sok zsidó él.

“50%-kal csökkent a forgalmam” – panaszkodik a népszerű kóser pizzéria tulaja Sarcelles-ben. Az elmúlt három hétben több antiszemita bűncselekményt regisztráltak mint tavaly egész évben. Az összefüggés nyilvánvaló a Hamász terrorakciójával. A belügyminiszter utasítására a rendőrség kiemelt védelmet biztosít a zsidó intézményeknek.

Sarcelles nem igazán gazdag város, a Kis Jeruzsálem a jólét oázisa a szegények tengerében. A szegények pedig jórészt muzulmánok.

Elég egy szikra ahhoz, hogy fellobanjon az ellentét a két közösség között. 2014-ben már volt ennek előjátéka: a palesztinok tüntettek Franciaországban a gázai összecsapások miatt. A tüntetés elfajult, és sok zsidó üzletet feldúltak és felégettek.

“Most is elég egy szikra” – figyelmeztet a kóser pizzéria tulaja. Aki tart attól, hogy a konfliktus elhúzódik a gázai övezetben, és ennek drámai hatása lehet a Franciaországban élő muzulmánokra. Tisztában van ezzel Macron francia elnök is: sietve Jeruzsálembe utazott, de felkereste Ciszjordániát is, ahol tárgyalt a palesztin vezetőkkel. Állást foglalt a palesztin állam mellett. Az ENSZ-ben Franciaország megszavazta azt a tűzszüneti javaslatot, melyet a többség támogatott, és melynek célja Izrael válaszcsapásának leállítása. Izrael ezt elutasította. Izrael álláspontját nagyon kevesen támogatták az
ENSZ-ben: az USA és Magyarország igen, de az Európai Unió tagállamainak többsége a tűzszünet mellett foglalt állást illetve tartózkodott a szavazásnál.

Berlinben is megijedt a zsidó közösség

A Der Spiegel riportja arról számol be, hogy a 8000-es zsidó közösség úgy érzi, hogy magára maradt a német fővárosban. Egy rabbi, aki a zsidó – muzulmán párbeszéd szimbolikus alakjává vált Németországban, arról beszélt, hogy egyetlen muzulmán partnere sem hívta fel a Hamász terrortámadása óta. Német barátai se nagyon kérdezik, hogy miben segíthetek?

“Ez a csend összeesküvése, ez a legrosszabb”

– panaszkodik a rabbi Berlinben.

A zsidó közösség egyes családjai megtiltották a gyerekeknek, hogy kipát viseljenek az utcán, és egymás között héberül beszéljenek.

Furcsa, hogy épp mostanában költözött az Európai rabbi konferencia Münchenbe, abba a városba, ahonnan Adolf Hitler náci mozgalma megindult Németország elfoglalására.

Németországban is mindent megtesz a rendőrség a zsidó közösségek védelmében hiszen ez a náci múlt miatt erkölcsi kötelesség is. A kormány ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a muzulmán közösség jóval népesebb Németországban. Ezért Baerbock külügyminiszter is tárgyalt a mérsékelt palesztinokkal – éppúgy mint Macron francia elnök. Utána pedig kijelentette: Németország a palesztin állam létrehozásának híve.

Az Egyesült Államok és Izrael után az Európai Unióban él a legtöbb zsidó, akik a gázai háború miatt nehéz helyzetbe kerültek.

“Igyekszem azt mutatni a lányomnak, hogy nem félek, de eszembe jut a holokauszt, amely családunk oly sok tagja számára volt végzetes”

– mondta a Politico tudósítójának Kis Jeruzsálemben egy középkorú zsidó férfi Párizs környékén

Izrael hazafiai is kritikát remélnek Németországtól

Netanjahu németországi látogatását beárnyékolja tervezett igazságügyi reformja. Sok izraeli is tiltakozik Berlinben. A látogatás során több egyéb téma is szerepel a miniszterelnöki programban. Azokban nagyobb egyetértésre számíthat tárgyaló partnereivel. –  olvasható a Die Welt oldalán.

A tiltakozást az 1976-os Entebbe hadműveletet vezető elit katonák vezették. Akkoriban palesztin és német terroristák eltérítettek egy Air France gépet, és túszul ejtették az izraeli utasokat. Izraelben ma is hősként tisztelik azokat a katonákat, akik kiszabadították a túszokat az ugandai repülőtéren. Különösen a parancsnok, Jonathan Netanjahu, Benjamin Netanjahu bátyja, aki annak idején a túszejtőkkel vívott fegyveres csatákban halt meg.

Testvére halála volt az oka annak, hogy Netanjahu politikus lett. Ezt gyakran mondta. Szimbolikájában aligha felülmúlható, amikor bátyja egykori társai most nyilvánosan szembehelyezkednek vele – és a repülőtér blokádját „Jonathan hadműveletnek” nevezik.

„Joni feláldozta magát az országért – Bibi* feláldozza magáért az országot”

– magyarázták.

*(Netanyahu beceneve)

Az a tény, hogy a megkeményedett hazafiak is szembehelyezkednek saját kormányukkal, jól mutatja, milyen széles a társadalmi ellenállás. Polgárok százezrei indulnak ellenük hetek óta utcára a tervezett igazságügyi reform ellen, amellyel a kormány meg akarja fosztani jogaitól a legfelsőbb bíróságot, és mentelmi jogot adni a korrupt minisztereknek – magát Netanjahut is jelenleg korrupció vádjával vádolják. Hírességek, értelmiségiek és politikusok a demokrácia összeomlására figyelmeztetnek.

Hivatalosan Irán nukleáris programjáról van szó

Tiltakozásuk beárnyékolta Izrael miniszterelnökének és Olaf Scholz kancellár csütörtöki találkozóját. Több mint 1000 prominens izraeli, köztük David Grossman író írt alá egy levelet a német nagykövetnek, amelyben felszólítják a német kormányt Netanjahu látogatásának lemondására. Ultrajobboldali és vallási kormánya – állítja – megpróbálja Izraelt „virágzó demokráciából teokratikus diktatúrává” alakítani.

Hivatalosan Irán és atomprogramja van napirenden Berlinben. Scholz azonban aligha fogja elkerülni, hogy figyelmeztető szavakat mondjon az igazságszolgáltatási reformról. Izrael kritikája köztudottan trükkös üzlet a német politikusok számára. A történelem különleges érzékenységet diktál a zsidó állam iránt. Ugyanakkor az értékalapú külpolitika iránt elkötelezett kormányt az alapján kell megítélni, hogy hogyan tartja fenn ezeket az értékeket.

Néhány héttel ezelőtt Eli Cohen izraeli külügyminiszter berlini látogatása ízelítőt adott arról, milyen gyorsan felzaklatható az új izraeli kormány. Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, hogy aggodalmak merülnek fel néhány izraeli jogalkotási projekttel kapcsolatban.

„A németek az utolsók, akiknek meg kell tanítaniuk minket” – kontrázott Itamar Ben-Gvir izraeli közbiztonsági miniszter Netanjahu radikális koalíciós partnerétől, a „Zsidó Erőtől”.

Berlinben Benjamin Netanjahu Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnökkel is találkozni szeretne, aki hosszú évek óta Izrael barátja. De Steinmeier előre azt is elmondta, hogy az izraeli állami szerkezetátalakítás aggodalomra ad okot.

Izrael miniszterelnöke, Netanjahu mindig is nehéz partnere volt Németországnak. Német diplomaták fellélegeztek, amikor 2021-ben nagykoalíció váltotta Netanjahut. A bal- és jobboldali pártok szerkezete azonban már egy év után felbomlott. És most Netanjahu visszatért, koalíciós partnerei nyíltan arabellenesek, és a palesztin Ciszjordániát Izrael részének tekintik. Az első intézkedések egyikeként a települések bővítéséről döntöttek. Egyetlen izraeli kormány sem volt ellenségesebb az izraeli-palesztin konfliktus Németország által preferált kétállami megoldásával szemben.

Összehozta a zsidókat és palesztinokat a járvány

A Haaretz, izraeli napilap arról számolt be, ha más nem is de annyi előnye lehet a koronavírus járványnak, hogy a két közösség hagyományosan meglehetősen feszült viszonyán enyhített a koronavírus járvány okozta együttműködési kényszer. A feszültség Trump elnöknek bejelentése óta különösen érzékelhető, amikor is az elnök Izrael fővárosának ismerte el Jeruzsálemet. A palesztinok is a fővárosuknak tekintik az ősi várost, amely ráadásul a keresztények és a muzulmánok számára is szimbolikus hely.

Netanjahu nemigen segítette az enyhülést

Az izraeli hadsereget bízta meg a karantén szabályok ellenőrzésével Kelet Jeruzsálemben, ugyanakkor nem ismerte el a palesztin rendőrség hatáskörét ebben az ügyben. Ez visszatetszést keltett a palesztinok körében, akik továbbra is kitartanak álláspontjuk mellett noha a támogatottságuk egyre csökken a muzulmán világban is.

A polgármester rádöbbent: szükség van az együttműködésre

Moshe Leon polgármester és munkatársai egy héten többször is találkoznak a palesztin vezetőkkel, hogy megbeszéljék az aktuális problémákat. Mindenütt másutt ez természetes lenne, de Jeruzsálemben újdonságnak számít a rendszeres egyeztetés hétköznapi ügyekben, amelyek élet fontosságúak lehetnek a járvány veszély idején. A vírus nem ismer különbséget zsidók és palesztinok között, ezért a védelmi szabályok betartása mindenkinek az érdeke. Szerencsére mindkét fél felismerte ezt. Abban persze csak reménykedni lehet, hogy ez a pragmatikus párbeszéd fennmarad a járvány után is a zsidók és a palesztinok vezetői között Jeruzsálemben – írja a Haaretz.

No comment…

ההסברה החזקה ביותר

לא תוכלו להסיר את העיניים מהמסך…הסברה זה לא רק לדעת את העובדות, אלא גם איך להציג אותן.הלהט והעוצמה הם אלו שעושים את כל ההבדל. וזה מה שהופך את הסרטון הזה ל – וואו.. פשוט וואו.—מי הופך ילדים לאפודי מגן? אתם מגינים על רוע כשאתם תומכים בחמאס, זעק בגרון ניחר הרב שמולי בוטח בדיון שהתקייםבין פרו ישראלים לפרו פלסטינים. באוניברסיטת אוקספורד באנגליה, האוניברסיטה המפורסמת ביותר בעולם, דרך הללו – הקרן לקידום ישראל בעולם

Közzétette: ‎פרובוקטור‎ – 2017. november 19., vasárnap

A nyugati gátlástalanság találkozása a közel-keleti gátlástalansággal

„Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre akkor hivatkoznak csak, ha a Trumpot még négy évig helyzetbe hozó kampány átmenetileg kifogyott az egyéb populista ötletekből.” – kezdi Ara-Kovács Attila Diplomáciai jegyzetét.

A palesztin néppel szóban oly szolidáris arab államok számára a történelem több alkalmat adott, hogy létrehozzanak egy palesztin államot, de ezzel a lehetőséggel sohasem éltek. Levonhatták volna az összes arab-izraeli háború szomorú tanulságát, de ezt sem tették. Minden bizonnyal megvolt erre a jó okuk. Méghozzá több is.

Egyrészt, bár narratívájukban a palesztin érdekek foglalták el a központi helyet, lényegében sohasem a palesztin ügy volt fontos számukra, hanem saját nemzeti – vagy éppenséggel a nemzet felé emelt, a politikai-katonai elitre korlátozódó – magánérdekeik. Izraellel egyetlen háborújukat sem a palesztinokért vívták, hanem vagy remélt területszerzés volt a háttérben, vagy hatalmi rivalizálás az arab érdekszférán belül. Esetleg egyszerűen egy elit politikai tehetetlensége, amit túlélni már csak az segített, ha feltálalják maguknak ismét a közös ellenséget, ami kézenfekvően csakis Izrael lehetett.

Csábítóan hasonlatos e korábbi helyzetekhez a mai, amelyben Donald Trump igyekszik magát fontossá tenni a Közel-Kelet zavaros ügyeiben. Ugyanakkor

most nem fegyverekkel érkezett, mint a korábbi republikánus elnökök szoktak volt, hanem pénzzel – legalábbis pénzt sejtető ígéretekkel.

Jared Kushner – egyébként Trump veje – egy elkápráztató összeget, 60 milliárd dollárt helyezett kilátásba a Bahreinben összetrombitált mostani „békekonferencián”, csakhogy ennek forrásait egyelőre szóba se hozta, s ahogy Trump eddigi politikája arra engedni következtet: mintegy három hónap múlva az összeg megfizetését az elnök másokon fogja számon kérni, egy fél év múlva pedig úgy fog tenni, mintha az ötlethez nem lenne semmi köze.

Ennek megfelelően az érintett arab országok először némi malíciával fogadták Washington javaslatát, majd röhögésbe törtek ki, később pedig dühösen kritizálni kezdték annak minden részletét. E folyamat mintegy két nap alatt zajlott le, ami utal arra: a konfliktusok a Közel-Keleten semmit sem veszítettek hevességükből és felszínességükből.

Persze azt is tudja mindenki: a tárgyalóasztalok felett röpködő dollármilliárdokból, ha csurranna is valami, az semmiképp sem jut majd el a palesztinokhoz. Egyrészt azért, mert a tárgyalásokon a többi arab partner érdekérvényesítő képessége sokkal nagyobb, mint a palesztinoké. Másrészt meg azért, mert mindenki tudja: ha mégis érkeznének pénzek a Jordán nyugati partjára, netán Gázába, azokat nem egy jövendő, konszolidált palesztin állam intézményei emésztenék fel, hanem az az oligarchikus szerkezet, amely kiirthatatlanul dominálja a palesztin valóságot.

Ugyanilyen akadály az, hogy tulajdonképpen mindenki mást akar és nem azt, aminek jegyében odaült a bahreini tárgyalóasztalhoz.

Itt van mindenekelőtt Washington. A közel-keleti aktuális rendezési ajánlat nem az amerikai kormány átgondolt terve, hanem Trump 2020-as választási kampányénak nyitánya. Az, hogy Kushner vette magának a bátorságot s bizonyos értelemben a külügyminisztériumot is megkerülve lépett fel a „béketervvel”, a fokozhatatlan diplomáciai dilettantizmus iskolapéldája lenne, ha lenne benne bárminő diplomáciai szándék. Nincs benne. Ami benne van, az a jövendő elnökválasztási kampány része és semmi közvetlen köze Amerika érdekeihez, még kevesebb köze van a Közel-Kelethez. Következésképp az, aki egy pillanatig is elhiszi, hogy abból a palesztinoknak előnye származnék, vagy vak, vagy Trump lelkes kampánycsapatának tagja.

Épp ezekben a napokban zajlott a volt amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson kongresszusi meghallgatása, melyen fehéren-feketén kiderült: az amerikai külügyminisztérium (State Department) majdhogynem az utolsó, amelyik értesül a trumpi diplomáciai kavarásokról, lett légyen szó az orosz kapcsolatról, az amerikai-mexikói viszonyról, vagy éppenséggel a Közel-Keletről.

És Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre akkor hivatkoznak csak, ha a Trumpot még négy évig helyzetbe hozó kampány átmenetileg kifogyott az egyéb populista ötletekből.

Kiszivárogtak Washington közel-keleti béketervének részletei

0

Kiszivárogtak Washington közel-keleti béketervének részletei, amelyekkel az Egyesült Államok a sok évtizedes palesztin-izraeli viszályt szeretné rendezni – jelentette az izraeli tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna csütörtökön.

Donald Trump amerikai elnök rendezési terve a palesztinoknak adná államuk megteremtéséhez Ciszjordánia területének nyolcvanöt-kilencven százalékát, és területcseréket is végrehajtanának.

A terv három részre osztja az izraeli telepeket: településblokkokra, melyeknek nagy része Izrael részévé válna, elszigetelt telepekre, melyeket nem számolnának fel, de nem nőhetnének tovább, és a felszámolásra ítélt, az izraeli törvények szerint is illegális „előretolt helyőrségekre”.

Jeruzsálem közös, de megosztott fővárossá válna, Izrael fővárosa lenne Nyugat-Jeruzsálem, Palesztináé pedig Kelet-Jeruzsálem jelentős része, az ottani arab lakónegyedek többsége.

Az óváros és közvetlen környékének vallási szempontból fontos részei izraeli fennhatóság alatt maradnának, de fennmaradna az eddigi helyzet a muzulmán szent helyeken a palesztinok, Jordánia és talán más muszlim országok felügyeletével.

Az amerikai elképzelést Barak Ravid, politikai újságíró szerezte meg egy meg nem nevezett amerikai forrástól, aki néhány nappal ezelőtt részt vett egy amerikai vezető belső tájékoztatóján.

Az is elhangzott, hogy az amerikaiak arra számítanak, hogy a palesztinok a hivatalos bejelentés után azonnal elutasítják a tervet. Izraeltől viszont kedvező választ várnak. Donald Trump néhány héttel ezelőtt már szerette volna nyilvánosságra hozni a tervet, de az áprilisi izraeli választások utánra halasztották ezt a lépést.

Jason Greenblatt, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Twitter üzenetében pontatlannak nevezte Barak Ravid értesülését, amely szerinte felelőtlen és árt a békefolyamatnak.

Izraeli jobboldali politikusok, az újonnan megalakult Új Jobboldal (Jamin Hadas) nevű párt nevében közleményt adtak ki, amelyben közölték, hogy nem lépnek be a választások után olyan kormánykoalícióba, amely megosztja Jeruzsálemet és létrehozza a palesztin államot.
A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász is tiltakozott az elképzelés ellen, azt közölte, hogy elutasít minden olyan megoldást, amely nem egyezik az 1967 előtti tűzszüneti vonallal.

MTI

A meghalt ezredes, 41 éves volt, nős, két gyermek apja

0

Nem hozzák nyilvánosságra az éjszakai titkos akcióban a Gázai övezet déli részén elesett izraeli alezredes nevét, akinek érdemeit együtt dicsérik az izraeli kormánypárti és ellenzéki politikusok.

A nevének kezdőbetűjével csak „M”-ként megjelölt katonatiszt 41 éves volt, nős, két gyerekkel – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Délutáni temetésének helyszínét nem közölte a helyi média, noha az efféle információ általában nyilvános szokott lenni.

„Meghajtom fejem az elesett „M” alezredes előtt, aki múlt éjjel a Gázai övezetben a hadsereg bevetésén vesztette életét. Eljön majd a nap, amikor elmesélik hőstetteit. Izrael polgárai sokkal tartoznak neki. Erőink hősiesen és bátran küzdöttek az éjjel, s tisztelgek „M” alezredes, családja, és harcostársai előtt. Emléke legyen áldott”- búcsúztatta a párizsi útjáról az incidens miatt néhány órával a tervezettnél korábban Izraelbe visszatérő Benjámin Netanjahu miniszterelnök az elhunyt katonát.

Az izraeli pártok vezetői a kormányoldalon és az ellenzék soraiban egyaránt az elhunyt érdemeit méltató közleményeket hoztak nyilvánosságra hétfőn. 

Palesztin források szerint az izraeli erők rakétákkal megsemmisítették a kommandós akcióban használt járművet, miután heves tűzharc közepette sikerült kimenekíteni belőle az izraeli katonákat. Izrael nem hozta nyilvánosságra az éjjeli katonai akció részleteit, amely a katonai rádió szerint hírszerző küldetés lehetett, talán összefüggésben az Izraelbe tartó támadóalagutak helyének felderítésével.

Avigdor Liberman védelmi miniszter a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán reggel rendkívüli értekezletet tartott a vezérkari főnök, a katonai hírszerzés vezetője, valamint a Sin Bét belbiztonsági szolgálat főnökének részvételével. A hadsereg esetleges palesztin támadásoktól tartva megerősítette egységeit a gázai határ mentén, és a Vaskupola rakétavédelmi rendszerhez tartozó egységeket telepítettek a veszélyeztetett területekre.

Hétfőn nincs tanítás az övezet körzetében az izraeli iskolákban,

és nem működik a közeli vasútvonal, de nyitva tartják Kerem Salomnál az áruforgalmi átkelőhelyet, ahol a Gázai övezet ellátását biztosító termékeket szállítják.

Az éjszakai incidens előtt viszonylag békés napok voltak az övezetben és környékén, nem voltak határ menti tömegtüntetések, és tüzeket okozó eszközöket sem eregettek Izraelbe. Múlt csütörtökön Mohanem al-Emadi, a katariak küldöttje átadta százdolláros pénzjegyekkel teli három bőröndjét a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet vezetőinek, és az izraeli katonai rádió beszámolója szerint azonnal megkezdték a pénz szétosztását a fizetésüket hónapok óta nélkülöző közalkalmazottak és az intézmények között. A katari segítségnek köszönhetően voltak olyan helyek az övezetben, ahol napi húsz órán át működött az áramszolgáltatás, ami az utóbbi évtizedben soha nem fordult elő.

Újabb merénylet Jeruzsálemben

0

Egyre fokozódik a feszültség Donld Trump amerikai elnök Jeruzsálemet, mint izraeli fővárost elismerő bejelentése óta. A legfrissebb fejlemény, hogy magyar idő szerint éjjel egy palesztin férfi megkéselt egy izraeli biztonsági őrt Jeruzsálem fő-buszpályaudvarán, illetve fellángoltak az összecsapások a libanoni fővárosban lévő amerikai nagykövetség közelében.

 

Valamelyest ugyan lecsengeni látszanak a négy napja tartó utcai zavargások a palesztin területeken, de  a hosszú ideje érvényes amerikai Jeruzsálem-politika megváltoztatása újabb potenciális akadályokat emel a közel-keleti békefolyamat útjában – összegez a Reuters hírügynökség.

De nem csak a térségben, az egész világon komoly megmozdulásokra késztette az embereket a trumpi bejelentés.

Egyre több országban szerveznek szimpátia-tüntetéseket a palesztinok mellett – tudósít a Euronews, amely arra is emlékeztet, hogy szerda óta nem telt el úgy óra a Gáza övezetben, hogy a palesztinok ne tüntettek volna, vagy ne álltak volna szemben az izraeli katonákkal és ne néztek volna farkasszemet velük.

A megmozdulások és tüntetések a világban többnyire békések, egyelőre, de hangosak és határozottak. Komolyabb károkról, sérültekről nincsenek hírek. Többen azonban attól tartanak, hogy a békés demonstrációk nem biztos, hogy sokáig lesznek békések. A világ vezető politikai és vallási vezetői részéről elhangzó békítő szándékú nyilatkozatokkal szemben az Egyesült Államok és Izrael nem enged álláspontjából – emlékeztet a Euronews.

Több tízezer nő tüntetett Izraelben

0

Mintegy harmincezer izraeli és palesztin nő gyűlt össze vasárnap Jeruzsálemben, lezárva azt a kéthetes menetet, amely a Gázai övezet mellett fekvő Szderótból indult és palesztin terülteket is érintette, s melynek során azt követelték, hogy Izrael és a palesztinok kössenek békét egymással.

„Meg kell teremtenünk a módját, hogy együtt tudjunk élni, hogy megteremthessük a mindenki által áhított békét” – húzta alá Misál Fruman, aki egy ciszjordániai zsidó telepen él. A nőt 2016-ban megkéselte egy palesztin merénylő, de azt mondja, töretlenül hisz a békében.

„Aki nem hisz a békében, az Istenben sem hisz”

– mondta a mélyen vallásos asszony.

A menetet a Women Wage Peace nevű civilszervezet szervezte, melynek egyik alapítója, Orna Askenázi most azt mondja, a több mint húszezer taggal rendelkező tömörülést immár nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Nem állunk le, míg nem lesz béke” – hirdette több tábla is a jeruzsálemi tüntetésen vasárnap.

„A hatalomban ülő férfiak csak a háborúban hittek, de a nők erejével megmutathatjuk, hogy van más, új megoldás” – emelte ki a Women Wage Peace egyik izraeli arab alapítója, Amira Zidán.

Az izraeli-palesztin béketárgyalások csaknem három éve tapodtat sem haladtak előre.

 

A kulturális miniszternek nem tetszett az Oscarra jelölt film

0

A konzervatív kulturális miniszter bírálja az Oscar-díjra jelölt filmet, melyet nem is látott.

„Én mint Izrael állam hadseregében szolgáló katonák anyja szégyellem, hogy olyan film kapott támogatást a Filmakadémiától, mely rágalmazza a hadsereget”- jelentette ki Miri Regev, miután hírt kapott arról, a Foxtrot című film nyerte el a Filmakadémia első díját. Ez azt is jelenti, hogy ez a film képviseli majd Izraelt az Oscar-díj külföldi filmek szekciójában. A konzervatív minisztert meg sem hívták a Filmakadémia díjkiosztó ünnepségére.

Mi van ebben a Foxtrot című filmben, ami ennyire felháborította a minisztert, aki különben nem is látta a filmet?

Izraeli katonák egy csoportja pánikba esik a lázongó palesztinok között és megöl egy ártatlan arabot.

A film azokat a morális problémákat feszegeti, melyekkel az izraeli katonák naponta szembekerülnek a palesztin területeken. A velencei filmfesztiválon nemrég Ezüst Oroszlán díjjal tüntették ki a filmet.

Samuel Maoz rendező korábbi filmje is kicsapta a biztosítékot konzervatív körökben Izraelben. A Libanon című film azzal a háborúval foglalkozik, melyet az izraeli hadsereg szomszédos arab országban vívott. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt film érdekessége az, hogy egy tankból látjuk a fejleményeket. Vagyis annyit látunk a háborúból, amennyit egy tankból látni lehet.

A konzervatív miniszter nem törődik bele abba, hogy ilyen filmek készüljenek Izraelben. Közölte: a jövőben hasonló filmek nem kaphatnak állami támogatást.

Miri Regev tavasszal a Cannes-i filmfesztiválon azzal keltett feltűnést, hogy a ruháján viselte az egységes Jeruzsálem térképét, melyaz  Izrael fővárosa feliratot viselte. Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Jeruzsálem arab részét, melyet egyesített a zsidó résszel. Ezt a palesztinok és az arab államok máig nem ismerik el. Az ENSZ álláspontja hasonló.

Bár hivatalosan Jeruzsálem Izrael fővárosa, a nagykövetségek Tel Avivban működnek.

Benjamin Netanjahu kormánya mindent megtesz azért, hogy az egységes Jeruzsálemet ismertesse el Izrael fővárosának. A jobboldali kormány a hadsereg mindenfajta bírálatát Izrael-ellenes támadásnak fogja fel. Soros György izraeli alapítványait is elsősorban azért bírálja a Netanjahu-kormányzat, mert szóvá teszik az izraeli katonák és rendőrök jogsértéseit is a palesztinokkal szemben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!