Kezdőlap Címkék Paks

Címke: Paks

Ez történt ma – 2018. január 22.

0

Nyomozást rendelt el az ügyészség az Elios ügyében, több ellenzéki párt üdvözölte a lépést; Ausztria perel, a megyar kormány kitart Paks bővítése mellett; az USA 2019 végéig Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét és aggályosnak tartja Törökország szírii beavatkozását; kiesett Fucsovics, de továbbjutottak Babosék.

Nyomozást rendelt el az ügyészség az Elios ügyében

A Pest Megyei Főügyészség hétfőn elrendelte a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében. A főügyészség szóvivője, Gyugyi Csilla elmondta: az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) igazságügyi ajánlásai esetén követett protokollnak megfelelően, a Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el, amelynek teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg. A Legfőbb Ügyészség közlése szerint az OLAF jelentése három – 2009 és 2014 között kibocsátott – KEOP-pályázat vizsgálatáról szól.

Paksi bővítés – Miniszterelnökség: a magyar kormány kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett

Az osztrák környezetvédelmi minisztérium hétfőn jelentette be, hogy Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen.

Megállapodás született az amerikai kormányzati leállás befejezéséről

A Demokrata Párt megállapodott a republikánusokkal az amerikai kormányzati leállás befejezéséről – jelentette be hétfőn a szenátusi voksolás megkezdése előtt Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője.

Az USA 2019 végéig Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét

Az izraeli hivatalos látogatáson levo amerikai alelnök, Mike Pence jelentett be a Knesszetben, hogy még 2019 vége előtt az amerikai diplomaták Tel Aviv-ból Jeruzsálembe költöznek. Ezzel erősítik meg Donald Trump elnök döntését, hogy Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként.

Tillerson Londonban: “aggályos” Törökország szíriai beavatkozása

Az amerikai külügyminiszter aggodalmának adott hangot a szíriai kurd erők ellen kezdett török hadműveletek miatt. Az Egyesült Államok helyi partnerek koalíciójával, köztük kurd vezetésű erőkkel vállvetve lép fel az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen Szíriában, és ezért tartja aggályosnak az észak-szíriai kurd erők elleni török hadműveleteket.

Australian Open: Babosék negyeddöntősök, Fucsovics kikapott Federertől

Bejutott a női párosverseny negyeddöntőjébe a Babos Tímea, Kristina Mladenovic kettős az ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A magyar, francia duó két szettben, másfél óra alatt győzte le a Viktorija Golubic, Nina Stojanovic svájci, szerb kettőst. Fucsovics Márton pedig 6:4, 7:6 (7-3), 6:2-re kikapott a 19-szeres Grand Slam-bajnok Roger Federertől a nyolcaddöntőben. A 25 éves magyar teniszező Grand Slam tornán még soha nem jutott el idáig, várhatóan a 62-63. helyre jön fel a világranglistán. (MTI, FüHü)

Levegő útján is terjedhet az influenza egy új kutatás szerint

A betegek puszta kilégzésével is terjedhet az influenza egy új amerikai kutatás szerint, a vírusok továbbadásához köhögés vagy tüsszögés sem szükséges.

 

120 perc – 2018. január 21. 18:00

0

Németország: Rábólintottak a koalíciós tárgyalások megkezdésére

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével folytatandó hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdése mellett döntött Bonnban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli kongresszusa, a 642 küldött közül 362 a tárgyalás megkezdésére, 279 pedig ellene szavazott, 1 küldött tartózkodott. Az SPD és a CDU/CSU várhatóan kedden kezdi el a tárgyalásokat, amelyek nagyjából két hétig tarthatnak. Ha sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val. Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció, és a negyedik kormány, amelyet Angela Merkel, a CDU elnöke vezet. (MTI)

Több volt a halálos áldozat Kabulban

Az előzetesnél magasabb volt a halálos áldozatok száma a kabuli Intercontinental szálloda elleni terrortámadásnak. Legfrissebb jelentések szerint 14 külföldit öltek meg a terroristák. A fegyveresek egyébként kifejezetten külföldiekre vadásztak: üvöltözve kérdezték, hogy ki külföldi. A halálos áldozatok között 9 ukrán, s egy-egy német, görög és kazah állampolgár volt, kettőt még nem azonosítottak. Magyar közlés szerint magyar áldozat nem volt köztük. (BBC-FüHü)

Szegeden a pályaudvar is határsávba esik

„Nem tudni pontosan, hogy a Stop Soros törvénycsomagnak milyen hatása lesz a szegediek életére, azonban az, hogy a határsáv gondolata és emberek kitiltása saját szülővárosukból felmerülhet, önmagában felháborító” – hangoztatta a szegedi pályaudvarnál tartott sajtótájékoztatón Mihálik Edvin, a Momentum szegedi országgyűlési képviselőjelöltje.  A szegedi pályaudvar a szerb határtól nagyjából 7 és fél kilométerre található, az és Szeged területének egy jelentős része beleesik abba a kormány által kijelölt 8 kilométeres sávba, melyből a Stop Soros törvénycsomag értelmében a kormány kitilthatja a civileket támogató állampolgárokat. (FüHÜ)

LMP: Kockázatos Paks II. felépítése

Joggal aggódnak a magyarok a paksi beruházás biztonsági kockázatai miatt – állítja az LMP elnökségi tagja. Ferenczi István egy földtani elemzésre hivatkozva azt mondta: kérdéses, hogy biztonságosan felépíthető-e az atomerőmű. A telephely vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy vannak földrengésveszélyre utaló nyomok. A politikus elavultnak nevezte a telephely engedélyezéséhez szükséges vizsgálatokat. (HÍR TV)

 

 

120 perc – 2018. január 21. 12:00

0

Paks II – Jávor Benedek tovább harcol

Ismét az Európai Bizottsághoz fordul Jávor Benedek, a PM Európai Parlamenti képviselője, mivel a kormány „egyszerűen képtelen szabályosan eljárni Paks II.-nél”. Blogjában azt írja, az EB zavaros körülmények között, és gyenge, ellentmondásos érvek alapján zárta le az új atomerőmű építésének közbeszerzés nélküli, Roszatomnak való odaítélését vizsgáló kötelezettségszegési eljárását, vállalva, hogy árgus szemekkel őrködik a felhívások tisztaságában. De már a legeslegelső komolyabb feladat, a turbinaszigetek szállítására vonatkozó tenderfelhívás során a tételesen bevállalt hét honlap közül, amelyeken meg kellett volna jelennie a kiírásnak, egyetlen egyen van nyoma a paksi projektnek. (FüHü)

Akár a polgári engedetlenségig is elmegy az MSZP

Teljesen mindegy, hogy milyen engedélyt ad vagy nem ad az Orbán-adminisztráció, az MSZP és szövetségesei ételt fognak osztani ott, ahol a szükség megkívánja – szögezte le Bangóné Borbély Ildik szocialista országgyűlési képviselő. Barbárnak és embertelennek nevezte azokat a fideszes vezetőket, akik ezzel ellentétes parancsok végrehajtására kötelezik a dolgozókat. Közleményét azután adta ki, hogy a DK nem kapott engedélyt ételosztásra Pécsett. (FüHü)

A jobbik így kezelné a kivándorlás problémáját

A Jobbik 3+1 programjával kezelné kormányra jutása esetén a magyar kivándorlás problémáját – jelezte budapesti sajtótájékoztatóján Dúró Dóra képviselő, aki abból az apropóból beszélt a kérdésről, hogy napvilágot látott a gazdasági tárca egy tanácsadójának egy interjúja, amely a Jobbik szerint a helyzet teljes félreismeréséről tanúskodik. A Jobbik a fiatalok olcsó lakhatáshoz jutása érdekében bérlakás programot, a külföldön élő és születő magyarok identitásának kialakítása és megőrzése céljával az oktatási és kulturális intézményrendszer kialakítását, az egyszerűbb szavazás érdekében pedig az elektronikus voksolás lehetőségének a megteremtését tarja célravezetőnek. A plusz egy nemzetközi program, a bérunió – mondta a képviselő (FüHü)

 

Vége az Országgyűlésnek

0

A héten zárja idei munkáját az Országgyűlés. A képviselők az idén utoljára ma interpellálhatják a kormányt. A Ház holnapi programjában huszonnyolc előterjesztés elfogadása szerepel. 

A munka 11órakor kezdődik, a képviselők a közelmúltban elhunyt Devánszkiné Molnár Katalin volt szocialista országgyűlési képviselőre emlékeznek, majd rátérnek a napirend előtti felszólalásokra.

Ezután következnek az interpellációk – erre egy órát szán az előre rögzített program.

A Fideszes  Bánki Erik arról kérdezi a nemzetgazdasági minisztert, minek köszönhető a beruházások idén tapasztalt növekedése, Firtl Mátyás (KDNP) pedig arra vár választ az emberi erőforrások miniszterétől, hogy a kormány miként segíti a nyugdíjasokat.

Az ellenzéki padsorokból azért ennél kényesebb kérdésekre várnak választ: Korózs Lajos (MSZP) szintén Balogh Zoltánt interpellálja, azt kérdezve, “miért nincs diszkriminációtól mentes korhatár előtti nyugdíj?”. A jobbikos Z. Kárpát Dániel miniszterelnöknek címzett interpellációjának címe: “Miért hagynak tömegeket az út szélén?”. Az LMP-ből Schmuck Erzsébet a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztertől azt kérdezi, hogy a beruházás az “évszázad korrupciója” lesz-e.

MTI – FüHü

Csernobil óta sem változott semmi?

0

A helyzet 30 éve, Csernobil óta nem változott. Az orosz atomtechnológia nem biztonságos, egy nukleáris balesetre pedig a Roszatom első reakciója nem a kockázat csökkentése, az esetleg veszélybe került emberéletek megóvása, hanem a felelősséget elhárítani próbáló hazudozás.

 

Erre figyelmeztet a Demokratikus Koalíció közleménye, amelyet annak apropóján adtak ki, hogy bebizonyosodott: hazugság volt a Roszatom közleménye, mely szerint az orosz légkörben csak Szentpétervár környékén találtak egy kevés radioaktív ruténium-106 izotópot.

Mint a FüHü is beszámolt róla, ruténium felhőt észleltek szinte minden európai állam felett az elmúlt hetekben. A szakértők azt gyanították, hogy valamilyen orosz nukleáris létesítményben történhetett baleset. Az oroszok először tagadtak, majd a Roszgidromet végül elismerte, hogy először és legnagyobb koncentrációban két dél-oroszországi ponton észlelték a ruténium-106 –ot, mindkettő 100 kilométernél közelebb van a Roszatom Majak nevű üzeméhez. Bizonyosnak látszik, hogy a radioaktív izotóp innen szabadult ki, becslések szerint a megengedettnél 3-10 ezerszeresen nagyobb mennyiségben.

Mint a DK rámutat, a Fidesz ezzel a Roszatommal kíván atomerőművet építtetni Magyarország kellős közepére.

Lapszem – 2017. november 20.

0

Ma a Jolánok ünneplik a névnapjukat. Ami az időjárást illeti: többnyire felhős lesz az ég, főleg estétől eső, a hegyekben havas eső, hó is lehet, délután 4 és 9 fok között várható a hőmérséklet, éjszaka jöhetnek a mínuszok.

 

Népszava: Akad egy kis gond Pakson

A szakmai érveket figyelmen kívül hagyja, és nem veszi komolyan az Orbán-kormány a bővítés során a reaktorok temperálásának kérdését – írja a Népszava.  Nyaranta, a Duna egyre gyakoribb tartósan alacsony vízállása idején a meglévő négy reaktorblokk teljesítményét is rendszeresen csökkenteni kell, ezért a régi és új blokkok együttes működtetése esetén a hűtést nem a Duna vizével, hanem úgynevezett hűtőtornyokkal kell megoldani. Az Orbán-kormány azonban a szakmai javaslatok ellenére elvetette azt a 400-500 milliárdba kerülő megoldást, és friss vizes hűtést akar, úgy, hogy kibővíti a Duna vizét az erőműbe szállító csatornát. Ez a megoldás azonban súlyos problémákat vet fel, még a környezeti hatástanulmány szerint is gondok lesznek a hűtéssel. Szükség lenne egy alternatív hűtésre, kiegészítő megoldásra a régi és az új blokkok együttes működésekor alacsony vízállás idején. Ilyen póthűtéssel azonban a beruházási terv nem számol.

Magyar Nemzet: Ingyen dolgoztatta a diákokat a fideszes polgármester

Saját éttermeiben ingyen dolgoztatta a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjait Bóta József, a Heves megyei Szihalom függetlenként nyert, de utóbb a Fideszbe belépett polgármestere, aki húsz éven át az iskola igazgatója is volt – tudta meg a Magyar Nemzet. A tanulók hivatalosan szakmai gyakorlaton vettek részt, panaszaik szerint olykor a maximális 7-8 óránál is tovább tartott a munka, de előfordult, hogy a polgármester cégének rendezvényeire irányították őket gyakorlat címén. Az egyébként kiváló vendéglátós hírében álló Bóta József szerint viszont renitens tanulók bosszújáról, valótlan állításairól van szó. Ugyanakkor a lapnak név nélkül nyilatkozó tanárok, diákok és szakemberek, illetve dokumentumok szerint a tanulók valóban élesben sajátították el mesterségüket, munkájukból pedig a vendéglátós-iskolaigazgató-polgármester üzletei profitáltak.

Magyar Idők: Antiszemita bélyeg: Ez már rajta maradhat a Jobbikon

Ismét előkerült egy régi hangfelvétel, amelyen jobbikos politikusok zsidókon viccelődnek. A Mandiner.hu által megtalált felvételen Magvasi Ádám, az Alfahír főszerkesztője és Toroczkai László, a Jobbik alelnöke beszélget a Szent Korona Rádió adásában, ahol Toroczkai a közösségi oldalakra a zsidó Facebook kifejezést használja, Magvasi pedig azon élcelődik, hogy a nemzeti radikalizmusból csak „golyóval” lehet kilépni. A beszélgetés végén Balsai András, visszatérve Toroczkai szavaira, úgy fogalmazott: „Bocs, de hogyha Laci egy pillanatra említette ezt a zsidó Facebookot. Eszembe jutott, hogy hogy neveznék tényleg a zsidók. Ez a Nosebook lenne szerintem.” Az antiszemitizmus bélyegétől szabadulni képtelen Jobbik elnöke – írja a Magyar Idők – nem volt hajlandó kommentálni az újabb botrányt, a párt illetékesei pedig nem válaszoltak lapunk kérdésére: terveznek-e idén is hanukai üdvözletet küldeni a magyar zsidó szervezeteknek, illetve állítanak-e idén keresztet a közterületeken, ellenpontozandó a hanukai gyertyákat – írja a kormánypárti Magyar Idők.

Magyar Hírlap: Közös erővel a keleti nyitásért

Kínai szemmel Magyarország túl kicsi, Közép-Európa viszont túl széttagolt; ezért a visegrádi országoknak kell a mag szerepét betölteniük a térségben Tóth Gábor, a friss gondolatokkal előlépő Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnöke szerint. Ehhez meg kell jelennünk a kínaiak fejében, elsőként akár a jó minőségű élelmiszereket előállító térségként, hogy erre alapozva csábíthassuk ide a kínai tőkét, amely aztán soha nem látott sebességre pörgetheti térségünk gazdasági motorját – sorolta Tóth, akinek egyesülete, amely e tekintetben egyedülálló, éppen e vízió megvalósulásában segédkezne. A lap Tóth Gáborral készített interjúban a többi között azt mondja, hogy Kína pragmatikus, nem szól bele a vele üzletelő országok döntéseibe, értékrendjébe, mint ahogy az EU teszi. „Emellett ki kell mondanunk, hogy a klasszikus Európa, a keresztény nemzetállamok földje Nyugaton már nem létezik – és különben sem egyenlő az Európai Unióval, bár sokan szeretik összemosni a két fogalmat.”

Az oroszok dönthetnek a paksi 4000 milliárd forint kifizetéséről

0

Tizenöt év alatt kell lebonyolítani a paksi atomerőmű új blokkjának építésével kapcsolatos kifizetéseket, utófinanszírozásban, a számlák szinte hihetetlenül bonyolult rendszerben jutnak el a kiállítástól a kifizetés fázisába. Csak az orosz fővállalkozó bólinthat rá véglegesen a kifizetésre. 4000 milliárdnyi közpénzről van szó.

Aktuálissá vált az első paksi számlák kifizetése. Ahogy a napokban Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferenciáján bejelentette: megtörténhet az első fővállalkozói számlák rendezése. Az első utalások összértéke több mint 30 milliárd forint. A projekt keretében megvalósuló kifizetések fedezete 80 százalékban az orosz hitel, 20 százalékban pedig a magyar költségvetésben évente elkülönített összeg, ami szintén a „közös kalapba kerül”, hiszen

„A Szerződés értelmében megfizetendő mindegyik összeg 20%-át a Magyar Kijelölt Szervezet fizeti meg euróban a megfelelő Orosz Kijelölt Szervezet javára”

– rögzíti az orosz-magyar hitelszerződés.

A törvénybe foglalt kifizetési rend értelmében a pénzmozgás igen egy bonyolult folyamat végén valósulhat csak meg, úgy tudjuk,

nyolc szervezet, közel 100 lépéses auditáló, ellenőrzési folyamatán kell minden számlát átfuttatni.

Az alvállalkozó benyújtja a számlát az elvégzett munka után, aminek tehát az összes orosz és magyar ellenőrzésen túl kell jutnia mielőtt az orosz fővállalkozó, az Atomsztrojexport (ASZE) rábólint a kifizetésre. A hitelkeretből csak az ASZE hívhat le pénzt, s abból fizetik ki – utólag, s az adott alvállalkozóval történt megállapodás alapján  – az elvégezett munka ellenértékét. Ugyanis kizárólag az orosz fővállalkozónak van erre jogosítványa – miután kulcsrakészen kell átadnia az atomerőmű új blokkját, s ezért a felelősség is az övé.

Az első pillanattó kezdve komoly viták voltak és vannak – legutóbb a héten, az Ökopolisz vitaestjén – nem csak magáról az új paksi blokk szükségességéről, hanem a hitelmegállapodásról és annak „áráról” is. Olyannyira egyébként, hogy például a héten, az első kifizetések hírére az LMP tudatta: bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz, mivel szerinte a kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdi a paksi orosz hitel lehívását.

A fent említett kormányközi hitelmegállapodás értelmében 10 milliárd eurós hitelt kap Magyarország a projektre, a visszafizetés 21 évre alaposan eladósítja a magyar államot.

Forrás: http://www.paks2.hu

Az első törlesztőrészlet a blokkok üzembe helyezését követően, de legkésőbb 2026-ban válik esedékessé. A visszafizetés első 7 évében – a ténylegesen felhasznált összeg 25; a második 7 évben 35%-, az utolsó 7 évben 40%-át kell kifizetni, 4,5, 4,8, illetve 4,95 százalékos már most meghatározott kamattal az egyes hét éves periódusokra, illetve az első törlesztőrészlet kifizetése előtt is kell már kamatot fizeti, mégpedig 3,95 százalékosat. A kamat egyébként a felvett kölcsön folyósításának napjától a tőke teljes visszafizetésének napjáig jár. Az említett szakmai vitaesten – a Portfolio szerint – például Felsmann Balázs, a REKK kutató főmunkatársa (aki 2006. és 2008. között energetikáért, hírközlésért és közlekedésért felelős szakállamtitkár volt) arra hívta fel a figyelmet, hogy

„a hitel 4,5 százalékos átlagos finanszírozási költsége nem feltétlen tűnik a legjobb megoldásnak, tekintettel például a 10 éves magyar állampapír 2,21 százalékos hozamára”.

Kronológia.
2007. 
július 31. – Az MVM Csoport megkezdi az új atomerőművi blokk(ok) megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását.
2009. március 30.– 330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett elfogadják az országgyűlési határozati javaslatot, amely hozzájárulást ad új atomerőműves blokk vagy blokkok telepítésének előkészítéséhez a Paksi Atomerőmű telephelyén.
2009. július 8. 330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett Az MVM Csoport megkezdi az új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését.
2012. július 26. – Az MVM Zrt. létrehozza új projekttársaságát, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t
2014. január 14. – Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója kormányközi megállapodást ír alá két új VVER reaktor építéséről a paksi telephelyen.
2014. március 28. – Aláírják a magyar-orosz hitelszerződést.
2014. október 15. – Az MVM dönt az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. részvényeinek a Magyar Állam részére történő átruházásáról, a vételár 10,157 milliárd forint.
2014. november 15. – Az MVM Paks II. Zrt.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e naptól a Miniszterelnökség gyakorolja.
2014. december 9. – Az MVM Paks II. Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt aláírja a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást (fővállalkozási szerződés, üzemeltetési és karbantartási szerződés, üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének részleteit taglaló szerződés).
2014. december 19. – Kezdetét veszi a környezetvédelmi engedélyezési eljárás.
2016. szeptember 29. – A Baranya Megyei Kormányhivatal kiadja a Paks II. projekt környezetvédelmi engedélyét.
2016. október 27.  – A projekttársaság benyújtja a telephelyengedély iránti kérelmét az eljáró hatósághoz, az Országos Atomenergia Hivatalhoz.
2016. november 17.  – Az Európai Bizottság döntése értelmében Magyarország az új paksi atomerőművi blokkok létesítésére irányuló magyar-orosz kormányközi megállapodás aláírásakor az Európai Unió közbeszerzési előírásainak megfelelően járt el.
2017. március 6.  – Az Európa Bizottság lezárja a Paks II. beruházás állami támogatásával kapcsolatos vizsgálatát. 

Ez volt ma – 2017. november 7.

0

A DK cáfolja az MSZP-t

Cáfolta a Demokratikus Koalíció az MSZP állítását, hogy megszületett a megállapodás a két párt között. Molnár Gyula, az MSZP elnöke néhány napja arról számolt be a Klubrádióban, hogy az MSZP és a DK 60-40 százalékban indíthatna közös jelölteket.  A DK Sajtóirodája kedden a következőket közölte ezzel kapcsolatban: „Dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről. Az ezekről szóló tárgyalások az elmúlt napokban is folytak, a DK vezetői találkoztak az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a MoMA képviselőivel is.

Az a szándék, hogy heteken belül átfogó megállapodást érjünk el.”

MoMa: a határon túliak saját képviselőket választhassanak

Fotó: Pixabay

„Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit” – áll Bokros Lajos pártjának közleményében. „A Modern Magyarország Mozgalom fontosnak tartja a határainkon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogát, amelynek a magyar nemzethez való tartozás szempontjából jelképes jelentősége van. A MoMa évek óta azt az álláspontot hirdeti, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne magyarországi pártokra, hanem saját jelöltjeire tudjanak szavazni és helyben közismert képviselőiket tudják küldeni a budapesti parlamentbe. Ezáltal a szavazataikkal nem befolyásolnák a magyarországi pártviszonyokat.”

Négymillió ember utcára kerülhet

Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a FüHü-nek adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a kormány nem szívesen szembesül a problémával, de a bíróság sem hozza nyilvánosságra, ha devizahitelek ügyében döntéseket hoz, s a sajtó egy jó része is kerüli a témát.

Ma 900 ezer banki szerződésből eredő végrehajtás van Magyarországon. Ez az adat borzasztóan sok ember nyomoráról szól,

bár a kormánypárt szerint egy családnak több végrehajtási ügye is lehet. Mindenesetre sokkal lényegtelenebb témákról rendre beszámol a kormányzati sajtó, nem is említem a nemzeti konzultációkat.

Paks – pénzlehívás és feljelentés

A rajzból valóság válhat (Aszódi Attila balról a második). MTI Fotó: Kövi Gergõ

A kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdik a paksi orosz hitel lehívását. Ezért bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.Mint a FüHü is megírta: a paksi beruházásért felelős államtitkár bejelentette, hogy az orosz hitel lehívásával az első fővállalkozói számlák kifizetésre kerülnek. Elmondása szerint minden számla 80 százaléka orosz hitelből lesz kiegyenlítve.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint a hitelszerződés rendkívül egyoldalú, Magyarország rosszul, Oroszország pedig jól jár: olyan helyzet is előállhat, ami akár csődbe is döntheti az államot és a magyar családokat. Ez a vagyoni károkozás az LMP álláspontja szerint megvalósítja a hűtlen kezelés tényállását, ezért Szél Bernadett feljelentést tesz.

Kúria kontra NVB

Forrás: Pixabay

A Kúria jogerős végzése felülírja a Nemzeti Választási Bizottság július 25-i döntést, amellyel megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”

A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt.

Egészségügy: gondok és megoldási kísérletek

Fotó: FüHü

Adósságkonszolidáció, egészségügyi béremelés, háziorvosi praxisok – a többi között ezek voltak azok a témák, amelyekről részleteket is lehetett hallani mind kormányzati, mind szakmai megközelítésben a „Biztonságos és költséghatékony betegellátás” címet viselő, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTSZ) stratégai partnerségével megvalósult Medicina konferencián.

Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes elmondta, hogy a kormány elvi döntése már megszületett a kórházak adósságkonszolidációjáról, az ágazat rendelkezésére bocsát forrásokat, ám az már az ágazat felelőssége, hogy meghatározza, miként juttatja el azokat az intézményrendszerhez. Elhangzott egy kérdező részéről, hogy augusztus 31-én 34 milliárd forint volt a kórházak összes adóssága, 21 milliárd forintnyi harminc napon túli, az év végére, a kivetített, újratermelődővel  együtt mintegy 45 milliárdnyira rúghat az adósságállomány, amit tavaly – a konszolidációval – sikerült 13 milliárdra leszorítani.

Ha szolgai módon feltöltik az intézmények adósságállományát, az nem küld megfelelő üzenetet

– hangsúlyozta a helyettes államtitkár–, mivel az adott helyzetben okkal feltételezhető a nem felelős gazdálkodás miatti hiány, s ezt akkor szolgai módon támogatnák. De az összeg nagyságrendje biztosítva van.

Tartalékai határán a BKV a metrópótlással

Próbálkoznak. Forrás: wikimedia.org

Buszból van elegendő, de csak csuklósok átcsoportosításával tudják megoldani a 3-as metró pótlását. Az igazi gond a több száz sofőr hiánya, csak a szabadnapok csökkentésével lehet embert találni a napi 180 vezető helyére. Egy szakember szerint a BKV túl is biztosította magát az utasok komfortérzetében.

Valószínűleg a zsúfoltság növekedése miatti kényelemérzet-romlás miatt gondolják úgy sokan Budapest egyes pontjain, hogy jelentős járatritkítások tapasztalhatók a metrópótlás következtében – mondta el a FüHü-nek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke a különféle hírekről. Szerinte járatritkításról nincs szó, nem is lehetne, mert a BKK és a BKV közti szerződés rögzíti az ellátandó szolgáltatás tartalmát és mértékét. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke se tud arról, hogy buszokat vontak volna el egyes vonalakról.

Kirúgta Kerót az Operettszínház – Kerényi elnézést kért

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A Budapesti Operettszínház igazgatósága kedden azonnali hatállyal kirúgta Kerényi Miklós Gábort, a színház korábbi vezetőjét.

Időközben Kerényi Miklós Gábor a Facebookon kért elnézést kért, ha valakit megbántott volna. Mindez azt követően történt, hogy hétfőn az ATV adásában az azóta külföldön élő

MAROS ÁKOS, EGYKORI TÁNCOS ELMESÉLTE, HOGY KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR HOGYAN ZAKLATTA ŐT.

Az ügy kipattanása után a színház közleményt adott ki.Nem hivatalos értesüléseink szerint a színház vezetése azt szeretné, hogy akinek hasonló története van, azt kizárólag nekik jelezze és ne a nyilvánosságnak, különben súlyos retorziókkal (értsd: elbocsátás) kell szembenéznie

Az Operettben ugyanakkor megkezdték egy belső etikai és bejelentési protokoll kidolgozását, „amely a színházban zajló művészi és gyakorlati munka kapcsán a jövőben megfelelő kontrollt tud biztosítani a hasonló esetek elkerülésére.”

Büntetés a Fradinak és a Diósgyőrnek

Az FTC-DVSC mérkőzés a Groupama Arénában, 2017. november 4-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az MLSZ Fegyelmi Bizottsága az FTC-t 3 millió forintos pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, s elrendelte a Groupama Aréna „B1”, „B2”, „B3” és „C1” szektorainak 3 soron következő hazai NB I-es bajnoki mérkőzésen történő lezárását. A DVSC sem úszta meg büntetés nélkül a  hétvégi FTC – DVSC mérkőzésen történteket: mint visszaesőt, szurkolóinak másokat megbotránkoztató magatartásáért (más sportszervezet és az ellenfél szidalmazása) 200 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a klubot az MLSZ Fegyelmi Bizottsága.

Mint a FüHü is beszámolt róla, a verekedésről a szurkolók által készített felvételek arra utalnak, hogy szervezett támadás történt. Megírtuk azt is, hogy lakhelyelhagyási tilalom elrendelését indítványozta a Fővárosi Főügyészség azzal a két férfivel szemben, akiket a szombati FTC-Debrecen futballmeccs szünetében történt verekedés miatt vettek őrizetbe.

 

 

 

LMP: hűtlen kezelést követ el a kormány

0

A kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdik a paksi orosz hitel lehívását. Ezért bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.

 

Mint a FüHü is megírta: a paksi beruházásért felelős államtitkár bejelentette, hogy az orosz hitel lehívásával az első fővállalkozói számlák kifizetésre kerülnek. Elmondása szerint minden számla 80 százaléka orosz hitelből lesz kiegyenlítve.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint a hitelszerződés rendkívül egyoldalú, Magyarország rosszul, Oroszország pedig jól jár: olyan helyzet is előállhat, ami akár csődbe is döntheti az államot és a magyar családokat. Ez a vagyoni károkozás az LMP álláspontja szerint megvalósítja a hűtlen kezelés tényállását, ezért Szél Bernadett feljelentést tesz.

 

Az eredmény ismét egy nagy magyar mutyi lett

„Hol lesz akkor Magyarország energiafüggetlenedése-energiafüggetlensége, ha Paks-1 üzemelésével párhuzamosan elkezd termelni Paks-2, s ezzel a magyar villamosenergia-termelés mintegy 70 százalékát az orosz fűtőanyag-ellátáson alapuló atomenergia biztosítja majd?” – teszi fel a kérdést Holoda Attila. A második Orbán-kormány energiaipari helyettes államtitkára, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője. Szerinte egy szerződést bármikor fel lehet mondani, és egy helyesen gondolkozó menedzsernek fel is kell, amíg  a számítások azt mutatják, hogy a jövőben elszenvedett működési veszteség mértéke még mindig nagyobb, mint amennyibe – még  kártérítéssel együtt is – a leállítás kerül. A FüHü-nek adott interjújában az energiaipari szakember keményen fogalmaz, amikor leszögezi: a 2014-es Orbán-Putyin mutyi nem csak szakmailag volt ostoba és idő előtti döntés, van például olyan társadalmi hozadéka is, amelyről senki sem szokott beszélni.

 Ön szerint már megállíthatatlan a Paks-2 beruházás?

Mindig minden megállítható. A kérdés csupán az, hogy a számítások alapján a jövőben elszenvedett veszteség mértéke még nagyobb-e, mint a leállítás költsége. Lesz, amikor ez a veszteség már meghaladja ezt, de még akkor is leállítható, például környezetvédelmi megfontolásból. A németek is leállították az atomerőműveiket, igaz, ők annyiban könnyebb helyzetben voltak, hogy megvolt az atom helyett a megújulók előretöréséhez szükséges állami szubvenciók fedezete. Hihetetlen, amilyen sebességgel ők átálltak a megújulókra, nekünk is erre a hajóra kellene felülnünk. De nálunk? Őszintén szólva,

Matolcsyék, még azt az alapot is eltapsolták, amelyet Paks-1 felszámolására kellett tartalékolni

– legalábbis nem tudni, mennyi pénz van most ebben az alapban, amely a lebontás, a helyreállítás, a fűtőelemek biztonságos hosszútávú tárolása célját szolgálná, hiszen – ne feledjük! – az oroszok csak középtávon tárolják ez utóbbiakat, utána visszaadják, hogy kezdjünk vele, amit akarunk.

Tegyük fel, hogy a jövőre megalakuló kormány úgy dönt, hogy leállítaná Paks-2-t? Mivel kellene számolnia?

Rengeteg pénz elment, elmegy még addig az előkészületekre, az előkészítésekre, az engedélyeztetésekre stb., ezeket az összegeket előlegként, vagy a már elvégzett munkák után kifizették – most ne firtassuk az árazást, azt, hogy mennyit jogosan, s mennyit másként. De a veszteség feltétlenül kisebb mindaddig, amíg magát a turbinaegységet és a nukleáris fűtőelemet tartalmazó reaktoregységeket el nem kezdik gyártani. No persze emellett számolni kell azzal is, hogy kártérítést követelnének az oroszok – ahogy azt tették a bolgárok visszakozása esetében is.

Ám mindezzel együtt a ma ismert gazdasági számítások alapján még mindig megérné a visszalépés.

Nem állna-e fenn annak veszélye, hogy megzsarolnak minket: például azzal, hogy ha leállítjuk Paks-2-t, akkor nem szállítanak nekünk gázt?

Nem tudnák megtenni, mivel ma már nem okozna ellátási problémát a magyar gazdaság számára, ha leállítanák a közvetlen gázexportjukat Magyarországra. Van ugyanis más forrás is – például az észak-afrikai, északi-tengeri, vagy éppen az azeri gáz –, s ha megnézzük a már megépült, illetve építés alatt lévő, valamint tervezett országokon áthaladó gázszállítási hálózatokat, akkor azt látjuk, hogy egyre több forrásból és helyről, tranziton át be tudjuk szerezni a szükséges gázt. Ma már teljesen más a helyzet, mint 2009-ben volt, amikor az oroszok tényleg leállították a gázszállítást, s akkor – köszönhetően a földalatti gáztárolóinknak – még néhány szomszédunk megsegítésére is futotta a készleteinkből. A tárolók ma már valóban  túlméretezettek az igényeinkhez képest, de akkor még a hazai fogyasztás is sokkal nagyobb volt, és az ország jobban ki volt szolgáltatva az orosz gáznak, mint ma. És akkor még nem is beszéltünk a cseppfolyós LNG-ről – gázt már nem csak fix csővezetéken keresztül tudunk kapni. Ma már egyre inkább kínálati a piac, egyre inkább a kereskedők az urak, nem pedig az eladók, hiszen mindenki a legnagyobb, európai piacon akar eladni. Nincs is hosszútávú gázszállítási szerződésre szükségünk, mivel van más forrás.

Öt-tíz év múlva már nevetni fogunk azon, hogy az oroszok zsarolásától féltünk.

A fentiek alapján tehát kijelenthető, amit persze nagyjából tudunk, hogy elhibázott döntés volt Paks-2?

A 2014-es Orbán-Putyin mutyi nem csak szakmailag volt ostoba döntés, van olyan hozadéka is, amelyről senki nem beszél: Magyarországon a lakosság, a közvélemény alapvetően nem volt atomellenes, 60-70 százalékban támogatta az atomenergiát. Megszoktuk, hogy van egy Paks-1 atomerőművünk, amely – és ez azért fontos – a világ három legbiztonságosabb atomerőműve között volt és van. Még a felfedezett tektonikai repedéshálózat ellenére is. Több száz éve nem volt földrengés, s nem is áll fenn annak veszélye a térségben, emellett a magyar mérnökök működésének és innovációjának negyven éve alatt pluszban olyan biztonsági elemeket építettek bele, amelyeknek köszönhetően nagyon komoly földrengést is kibírna. Például – egyszerűen fogalmazva – minden, ami egy földrengésnél károsodhatna, nincs rögzítve. Ezért Paks-1 még a csernobili katasztrófába se bukott be a magyarok szemében.

De Paks-2 egyrészt olyan atomerőmű, amelynek mindössze egy prototípusa ugyan létezik, de az is hol működik, hol leállítják. Másrészt a mutyi, amely övezi, szétrombolta a paksi atomerőműről korábban kialakult pozitív képet.

Ami azért is felháborító, mert meggyőződésem, hogy szabályos, normál tenderen is az oroszok nyertek volna. A döntés előtt a második Orbán-kormányban egy egész atomenergiáért felelős helyettes államtitkárság működött, amely  – az oroszok mellett – folyamatos kapcsolatban állt a franciákkal, amerikaiakkal és a dél-koreaiakkal, s ők sikeresen hárították az orosz nyomulást egészen addig, amíg Moszkva elő nem vette az aduászt: a finanszírozást. Amire – jegyzem meg – az orosz pénzügyminiszter is csak a fejét fogta, s egy akkori orosz kormányülésen – a kiszivárgott hírek szerint – azt mondta, hogy egyelőre nem látja a fedezetét a hitelnek.

Sajnos, úgy tűnik, mi, magyarok mindig akkor hozunk végleges döntéseket az energiapolitika terén, amikor rosszul állunk anyagilag vagy amikor valakiknek megtetszik a sok pénz.

Ez történt az energiaszektor privatizációjával és Paks-2-vel egyaránt. Paks-2 mindkét fél részéről politikai döntés volt.

Az indok nem az volt, hogy meg kell teremteni az energiafüggetlenedésünket, meg kell szüntetni az orosz gáztól való függőségünket?

Ami azonban már ma sincs meg, illetve messze nem olyan, mint pár évvel ezelőtt. Mert ugyan a magyar háztartások és az ipar is gázfüggő, már csak a fűtési rendszerek miatt is, de egyrészt jócskán csökkent a gázfogyasztás, másrészt realitás az import, amelynek a villamosenergia-felhasználásban az aránya már mintegy 30 százalék. Csak úgy csendben jegyzem meg, hogy ez a 30 százalék olyan forrásokból származik, mint az ukrajnai szénerőművek és a szlovákiai Gabcikovo, azaz a nálunk megfúrt Bős-Nagymaros vízierőmű elkészült szlovák része. Gyakorlatilag minden szomszéd országgal már kiépült a határon át végzett villamosenergia-kereskedelemhez szükséges kapcsolat, hálózat, s használjuk is. Kapcsolódásunk az európai energia-infrastruktúrához egyre szorosabb, az összes környező országgal össze vagyunk kötve, például a csehekkel és a szlovákokkal öt éve átálltunk a másnapi kereskedelemre.

Én ezt tartom a megoldásnak, a nemzetállami megközelítés feladását, a jövő útja ez.

Az állam feladata a keretek megteremtése, a megfelelő szabályok kidolgozása – ezen kell dolgozni, ahogy teszi azt az Európai Unió is. Ez biztonságot ad, s nem engedi az egyoldalú függőség kialakulását. Viszont felmerül a kérdés: ha Paks-2 üzembe helyezésével – még Paks-1 üzemelése idején – a magyar villamosenergia-termelés 70 százaléka az oroszoktól függő atomerőműből származik (hiszen nem mi, hanem ők termelik a fűtőanyagot), akkor hogy is van az a megcélzott energiafüggetlenedés?

A hazai bruttó villamosenergia-felhasználás forrásmegoszlása – optimista forrásoldalú változat, 2026
Forrás: MAVIR

Említette Gabcikovót, Bős-Nagymarost. A vízenergia is a megújulók egyik formája, amely elvben támogatott energiaforrás. Nálunk meg épül Paks-2, s nincs vízenergia-termelés. Hogy is van ez?

A legnagyobb hibánk, hogy magunk korlátozzuk saját magunkat. Van két nagy folyónk – igaz, lassú folyásúak, de azokra is léteznek  technológiák –, mégsem állítunk elő vízenergiát, s óriási a csend körülötte. Pedig ha valami, akkor az tiszta energia. De egy-két emberen kívül senki még csak nem is beszél róla, a politikusok számára szinte tabu. Miközben az Európai Unióban a megújuló energiafajták közül a legnagyobb szerepet a vízenergia játssza, nálunk kimutathatatlan a termelése.

Az E-28 megújuló hasznosítása

Az 1989-90-es rendszerváltásban a Duna Kör vitathatatlanul elévülhetetlen politikai szerepet játszott, de ez a politikai múlt egyben akadálya is a vízenergia térnyerésének. A zöldek a Szigetköz meg a Duna miatt aggódtak, ám Gabcikovo azóta is üzemel, a Szigetköz és a Duna pedig köszöni szépen, jól van. Azt tapasztalom, hogy a zöldek bizony lenézik a természetet, nem hiszik el, hogy képes alkalmazkodni és megújulni. Vegyük például a Mexikói-öbölben 2010-ben bekövetkezett olajkatasztrófát: a BP vállalat ráment, az öböl nem, ugyanis az olajfoltot felzabálták azok az – olajipar által ismert, de mint kiderült, a sós vízre is mutálódott – olajfaló baktériumok, amelyeket egyébként az olajszennyezett földeken rekultivációra használunk.

És mi a helyzet a tiltólistára került szélenergiával?

Az EU-ban a második legnagyobb megújuló energia termelő a szélenergia – az pedig nálunk most éppen „büntetésben van”, a kormány ugyanis fél attól, hogy Paks-2 lételeme kérdőjeleződik meg, ha teret enged a szélenergiának.

A METÁR-on belül kikerült a támogatottak közül a szélenergia. (A megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer – METÁR – lényege, hogy a megújuló energiák termelését – áramot vagy hőt – meghatározott, támogatott és kiszámítható időre garantáltan átveszik – a szerk.). S bár maga a METÁR-rendszer ugyan elvben pozitív lenne, de csak ha nem lenne ennyire magyaros. Hiszen pozitív, hogy ezen keresztül barna, illetve zöld prémiummal jutalmazzák a megújuló energiákra való átállást, illetve az új energiaforrások kiépítését, ám ez sem érvényes a megújulók minden fajtájára. A szélenergia támogatásának leállítása egyébként politikai ostobaság. Hiszen már a Paks-2 beruházás önmagában is üzenet a megújulók számára, hogy nem biztos, hogy meg tudnak majd élni a piacon. Rá kellett volna bízni a piaci szereplőkre annak eldöntését, hogy ennek fényében megkockáztatják-e például szélfarmok létesítését.

Nem hülyék, hanem üzletemberek dolgoznak ebben az iparágban, akik tudnak számolni és gondolkozni.

Az már csak adalék, hogy a METÁR-ra beadott naperőműves pályázatok 60 százaléka Békés megyéből jött – aminek vélhetően az az oka, hogy valaki kormányközelinek ez az érdeke. Már csak az a kérdés, hogy mennyien és mennyire fognak kereskedni a pályázat útján megkapott engedéllyel. Szemben ugyanis például a bányászattal, ahol az elnyert koncesszió nem lehet adás-vétel tárgya, a megújuló energiák kötelező átvételi tarifájának (KÁT) és METÁR-os engedélyekkel lehet kereskedni. Ráadásul csak az érvényességi idejét adják meg, a premizálás konkrét mértékét rugalmasan kezelik, arról az energiahivatal elnöke maga dönt. A cél átlátható, motiváló rendszer volt, az eredmény pedig, a jó szándékon túl, ezúttal is egy nagy magyar mutyi lett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK