Kezdőlap Címkék Paks

Címke: Paks

Ötnapos ülést kezd a Parlament

0

Ötnapos ülés kezdődik ma az Országgyűlésben. A képviselők kilenc javaslatról szavaznak, szerdán a jegybank tavalyi beszámolóját, csütörtökön pedig a 2016-os zárszámadást tárgyalják. Az ülés október 24-én ér véget.

 

Ma 13 órakor indul az újabb ülésszak. A mai nap ezúttal is napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációk lesznek, erre két óra áll rendelkezésre. A Ház honlapján elérhető információk alapján a fideszes Németh Szilárd arról kérdezi a külgazdasági és külügyminisztert, hogyan kell a magyar diplomatáknak megvédeniük Magyarországot. Az ellenzéki padsorokból a szocialista Teleki László arra vár választ az emberi erőforrások miniszterétől, hogy

„miért nem tesz valamit a kormány a közelgő tömeges kilakoltatások ellen”.

A Jobbiktól Farkas Gergely szintén Balog Zoltánhoz címzett interpellációjában azt kérdezi, a kabinet miért nem emelte eddig egyszer sem a hallgatói ösztöndíjakat, az LMP-s Sallai R. Benedek pedig a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztert kérdezi arról, hogy

„ki fizeti a paksi késést”.

Az Országgyűlés kilenc javaslatról szavazhat, szerdán a jegybank tavalyi beszámolóját, csütörtökön pedig a 2016-os zárszámadást tárgyalja. A most kezdődő ülés október 24-én, kedden kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget – írja az MTI.

LAPSZEM – 2017. szeptember 11.

0

Ma a Teodórák ünneplik a névnapjukat, ne feledkezzenek meg róluk! És élvezzék ki a valószínűleg utolsó idei igazi nyári időt: az előrejelzések szerint akár 30 fok is lehet.

Népszava: Paks – Már csak a törvény fékezi a pénzköltést

Az Orbán-kabinet megpróbálná már a választások előtt elkölteni az atomberuházási keret nagy részét, ám az építkezés megkezdését számos hiányzó engedély és egy kényszerűen visszavont törvénymódosítás is hátráltatja –  írja a Népszava. Az ellenzéki lap úgy tudja, hogy az  idén ősszel – akár már szeptember folyamán – nyilvánosságra fogják hozni az Európai Bizottságnak a paksi beruházás állami támogatásáról szóló döntését. A már tavaly megszületett határozatban a Bizottság rögzítette, hogy állami támogatást tartalmaz a finanszírozás (vagyis piaci szempontból meg nem térülő beruházásra készül a kormány), de ezt az állami támogatást összeegyeztethetőnek tartotta a vonatkozó EU-szabályozással, ha a magyar állam betart bizonyos, a projekt gazdaságosságát tovább rontó feltételeket.

A határozat publikálását eddig is csak az Orbán-kabinet hátráltatta, abban bízva, hogy sikerül elhúzni a publikálást az osztrák parlamenti választás utáni időpontig.

A magyar kormány pedig azt reméli, hogy egy új összetételű osztrák kabinet esetleg engedékenyebb lesz, s el lehet tántorítani a bírósági fellépéstől. Erre konkrét cselekvési terve is van a magyar kormánynak: a lap forrásai szerint a következő hetekben-hónapokban számos osztrák cég nyer majd magyar tendereken.

Magyar Nemzet: „Rászálltak” a jegybanki alapítványokra a hatóságok

Száznál is több vizsgálatot kezdeményezett a Fővárosi Főügyészség és az Állami Számvevőszék a jegybanki alapítványokkal szemben – írja a HVG online változatára hivatkozva a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványait azért vették elő, mert versenyeztetés nélkül kötöttek szerződéseket. A lap szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság végül több tucat esetben állapított meg jogsértést, azaz a jegybank – amely a tiszta pénzügyek mintájaként kéne szolgáljon – alapítványainak minden tizedik szerződése volt hibás. Olcsón megúszták: az akár többmilliárdos tételekről szóló szerződések hibái miatt összesen 86 millió forintos bírságot kell fizessenek a jegybanki alapítványok.

A több, akár a tízmillió forintot is meghaladó bírság oka az lehetett, hogy a Fidesz-közeli és/vagy a Matolcsy család érdekeltségébe tartozó cégekkel kötött szerződéseket mintaként használták a jegybanki alapítványok, így ugyanazokat a szabálytalanságokat követte el több alapítvány is.

Magyar Idők: Most az iszlám integrál Európában

Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárával közöl terjedelmes interjút a Magyar Idők. A kormánypárti lapnak nyilatkozva az államtitkár a többi között arról beszélt hogy a tavaszi országgyűlési választásra, 1990-hez hasonlóan, az egész világ figyelni fog. Szerinte a balliberális pártok komoly külső, nyugati támogatást kapnak ahhoz, hogy megbuktassák a kormányt. A KDNP-s politikus sorosozott is egy sort, azt mondta a többi között, hogy úgy véli, ha a Soros-terv Brüsszel aktív szerepvállalásával megvalósul, akkor Európában hamar megtörténhet a népességcsere. További erős megfogalmazásainak az egyike:

„Az EU bürokratái doktrínák által vezérelt művi világban élnek, ami a politikai szóhasználatban és a döntésekben is egyre inkább látható.”

Világgazdaság: Az idén dönthetnek a finanszírozásról

A kormány még az idén dönthet a ferihegyi vasúti beruházás finanszírozásáról és ütemezéséről – tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Folyamatban van az engedélyezési tervek kidolgozása, a vasúthatósági létesítési engedély megszerzése ebben az évben várható. Az előkészítés uniós forrásokból zajlik. Ám a következő hónapokban derül ki, hogy milyen pénzekből fedezik a beruházás több tízmilliárd forintosra becsült költségét. Mivel az uniós keretben már kevés a tartalék, vélhetően hazai forrásra lesz szükség. Az előttünk álló hónapokban kell eldőlnie annak is, hogy miként alakul a beruházás ütemezése, mikor jelenhet meg a közbeszerzési pályázat, és mikor startolhat el az építkezés. Korábban, a 2024-es olimpiai pályázattal összefüggésben, azzal számoltak, hogy a vasút a következő évtized elején épülhet meg.

Kőbánya-Kispest és Monor állomások között 27 kilométeren új, az országos hálózatba illeszkedő kétvágányú, villamosított vasúti pálya, a 2-es terminálon pedig átmenő vasútállomás épül.

A fejlesztés nemcsak a főváros irányából, hanem a dél- és kelet-magyarországi nagyvárosokból is lehetővé teszi majd a légikikötő gyors és kényelmes megközelítését- írja a gazdasági lap.

 

 

 

Paks: Nyert a Fideszes jelölt

0

Szabó Péter, a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje, jelenlegi alpolgármester nyerte az időközi polgármester-választást a Tolna megyei Pakson, amelyet 31 százalékos részvétel mellett rendeztek vasárnap.

Szabó Péter 3423, a független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott.

A 15 837 választásra jogosultból 5009-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt – tette hozzá az MTI jelentése szerint.

A választást azért rendezték, mert a 2014-ben a Néppárt jelöltjeként polgármesterré választott Süli János összeférhetetlenség miatt május 31-ével lemondott tisztségéről, miután Áder János köztársasági elnök április 26-án kinevezte a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterré.

Szabó Péter 43 éves tanár-muzeológus, 2006-tól 2010-ig a Paksi Lokálpatrióták jelöltjeként listás mandátummal volt önkormányzati képviselő. 2010-ben szintén az egyesület jelölésében indult egyéni körzetben, ahol akkor a Fidesz jelöltje nyert. 2016-ban a Fidesz támogatásával főállású alpolgármesterré választották.

 

 

 

Egyiptom szintén beállt a “paksozók” sorába

0

Szeptember 5-én az egyiptomi kormány bejelentette, hogy elfogadta Moszkva feltételeit és zöld jelzést adtak az első atomerőmű megépítéséhez. Ezzel párhuzamosan Abdel Fattáh al-Szíszí egyiptomi elnök meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, hogy vegyen részt azon az ünnepségen, amelyen lerakják a létesítmény alapjait. Ezzel lényegében pont került a 2015 óta zajló egyiptomi-orosz tárgyalások végére, amelyeknek a tétje az volt, hogy Kairótól 130 kilométerre fekvő és a Földközi-tenger partvidékén elhelyezkedő ed-Dabaa régióban egy orosz atomerőművet építsenek.

 

A finanszírozás módja hasonlatos a magyarországi Paks-2 projekthez:

az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat építené meg az atomerőművet, amelyhez Oroszország 25 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosít. Az orosz hitel a beszerzésekkel és az építkezésekkel kapcsolatos szerződések 85 százalékát teszi ki, a fennmaradó költségek 15 százalékát az egyiptomi félnek kell állnia. Az orosz kölcsönt az egyiptomi kormány 2016 és 2028 használhatja fel, amelynek éves kamata 3 százalék. A törlesztés 2029. október 15-től veszi kezdetét, és az arab országnak mintegy 22 éven át kell törlesztenie. Az előzetes számítások szerint 2024-ben áll üzembe az első reaktor és amennyiben mind a négy reaktor elkészül, akkor a létesítmény 4800 MW elektromos áramot lesz képes előállítani. Ez akár 50 évre elegendő árammal is képes lenne ellátni az országot, amely már egy ideje szenved a nem elegendő energiahordozókból, az áramkimaradásoktól és szabotázsakcióktól, amelyek a csővezetékek vagy villanyvezetékek ellen hajtanak végre.

Több évtizedes álom

Az egyiptomi kormányok már a hidegháború első évei óta vágytak egy saját atomerőműre. Gamal Abden Nasszer egyiptomi elnök 1955-ben elrendelte az Egyiptomi Atomenergetikai Bizottság (későbbi nevén: Egyiptomi Atomenergetikai Hatóság, EAEA) felállítását. Nasszert elsősorban a békés célú felhasználás érdekelte, s ezen a téren nem kis mértékben támaszkodott az akkori szövetségére, a Szovjetunióra. A szovjet mérnökök és atomtudósok segítségével 1958-ban egy kísérleti reaktort építettek meg Insászban. Az évtized végén egy 150 megawatt teljesítőképességű reaktort kezdtek el építeni Alexandria mellett, de azt a 1967-es hatnapos háborúban elszenvedett vereség miatt végül nem fejezték be.

Egy korai elképzelés a dabaai atomerőműről. A kép forrása: meobserver.com

Anvár Szadat, Nasszer utódját, már kevésbé érdekelte a nukleáris energia, és az akkori fő szövetségesnek számító Egyesült Államok sem rajongott túlságosan az ötletért, ezért igyekezett visszafogni Egyiptom minden ilyen jellegű próbálkozását. Hoszni Mubárak már sokkal nagyobb érdeklődést mutatott az atomenergetika iránt, aki 1981-ben újraindította az atomprogramot, de végül a csernobili katasztrófa miatt ezt leállították és inkább nem kértek a szovjet fejlesztésű reaktorokból.

Mubárak egyiptomi elnök 2006-ban, miután Amr Músza, az Arab Liga akkori főtitkára felszólította az arab államokat, hogy – mivel nem képesek elérni Izrael nukleáris arzenáljának a leszerelését – kezdjenek békés célú nukleáris programokba, Egyiptom más arab országokkal (Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Jordániával) együtt bejelentette atomerőműépítési szándékát. Kairó elképzelése az volt, hogy a következő években tíz atomreaktort fognak megépíteni: ha nem amerikai–francia segítséggel, akkor argentin, kínai vagy orosz hozzájárulással. 2010-ben ismét az oroszokkal kezdtek el tárgyalni, de ezek a 2011-es események és Mubarák bukása miatt elakadtak. 2013-ban Abdel Fattáh al-Szíszí államcsínye után a hatalomra kerülő egyiptomi vezetés bejelentette a nukleáris programjának a folytatását. Végül  Egyiptom és Oroszország 2015.november 19-én kötött megállapodást az első egyiptomi atomerőmű megépítéséről.

Medve a piramisoknál

Az egyiptomi kormány úgy jellemezte az döntését, mint egy hatalmas előrelépést az egyiptomi-orosz kapcsolatokban, amely már 2013 óta látványos javuláson ment keresztül, annyira, hogy sok elemző

Kairó és Moszkva együttműködését már az ötvenes és hatvanas évekhez hasonlítja 

Putyin és Szíszi együtt szemlézik meg az orosz fegyvereket. A kép forrása: wikimedia.

Kétségtelen, hogy ebben van igazság, főleg ha részletesen megvizsgáljuk a két ország kapcsolatának egyes területeit. Egyiptom legelőször fegyvervásárlási ügyben kereste meg Oroszországot még 2013 novemberében: 2 milliárd dollár értékben szeretett volna orosz légvédelmi és tankelhárító eszközöket vásárolni. Egy évvel később a fegyverüzlet 3,5 milliárd dollárra bővült, amely MiG-29M/M2 vadászbombázókat, Mi-35M harci helikoptert, továbbá Mi-8/17-es szállítóhelikoptereket és K-300P-es föld–víz rakétákat tartalmazott. Ezzel párhuzamosan a két ország közös hadgyakorlatokat is tart, legutóbb 2016. októberében zajlott ejtőernyős gyakorlat, amelyen 500 egyiptomi-orosz légideszantos vett részt.

A katonai szektoron kívül gazdasági területen is komoly sikereket értek el a felek. A két ország kereskedelmi volumene 2016-ban 3,5 milliárd dollárt tett ki. Oroszország leginkább gabonát (2015-ben az Egyiptomban elfogyasztott gabona 40 százaléka a kelet-európai országból származott) és energiahordozókat (cseppfolyós földgáz – LNG) szállít  Cserébe Kairó egy év alatt 30 százalékkal (460 millió dollárral) növelte az Oroszországba irányuló mezőgazdasági termékexportját, főleg narancsot, burgonyát, hagymát és fokhagymát szállítottak az orosz piacra. Az orosz vállalatok eddig mintegy 1,5 milliárd dollárt fektettek be az egyiptomi energetikai iparba, valamint Moszkva bejelentette, hogy egy 4,6 milliárd dolláros beruházást eszközöl egy saját ipari park létrehozására a Szuezi-csatorna térségében.

Egyiptomi katonák vizsgálják a 2015. október 31-én Sarm es-Sejkből felszállt Metrojet Flight 9268-as repülőgépnek roncsait. A terrortámadásban 212 orosz állampolgár vesztette életét, és miatt Oroszország felfüggesztette az Egyiptomba tartó légijáratokat, amelyek azóta sem álltak helyre a két ország között. Ez súlyos következményekkel járt az egyiptomi turizmusra nézve, hiszen 2014-ben hárommillió orosz turista kereste fel Egyiptomot. A kép forrása: wikimedia 

Továbbá nem szabad figyelmen kívül a politikai dimenziót sem: a két ország nagyon sok közel-keleti kérdésben nemcsak egyetért, hanem aktívan együttműködik egymással. 2014 óta Putyin és Szíszi legalább hatszor találkozott egymással, legutóbb  a kínai Xiamenben tartott BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) államfőinek találkozóján folytattak beszélgetést.

Kairó kiemelten támogatja Moszkva közel-keleti szíriai hadműveleteit, valamint évek óta közvetítő szerepet tölt be a szíriai kormány és az ellenzék között, ami azt jelenti, hogy gyakran sikerül fogolycseréket, szabad elvonulásokat és tűszüneti megállapodásokat tető alá hoznia. Ugyanúgy szoros együttműködés van Egyiptom és Oroszország között Líbia terén is, többek közt pár hónapja felröppent az a hír, hogy az egyiptomi  Sidi Barrani légitámaszponton állítólag orosz drónokat és speciális alakulatokat állomásoztattak, felkészítve őket egy líbiai beavatkozásra.

Geopolitikai pofon

Korántsem a véletlen műve, hogy az egyiptomi kormány a múlt hétre időzítette a bejelentését az orosz atomerőműprojekt megvalósításáról. Kétségtelen, hogy ehhez közrejátszottak a jó egyiptomi-orosz kapcsolatok, vagy Oroszország részéről tapasztalt intenzív “nukleáris diplomácia“:

2015 óta Iránnak, Jordániának és Törökországnak épít atomerőművet, de még az olyan országok is érdeklődnek az atomenergetikai együttműködés után, mint Szaúd-Arábia.   

Ennek hátterében a hirtelen hűvössé váló amerikai-egyiptomi kapcsolatok állnak. Kairót teljes mértékben felkészületlenül érte, hogy augusztus 23-án a Trump-adminisztráció törölte az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer) segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást. A Fehér Ház hivatalos közlése szerint erre azért került sor, mert Egyiptomban komoly emberjogi aggályok merültek fel és az ország demokratikussága is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Egyiptom addig ugyanis átlagosan 1,3 milliárd dollárnyi katonai segélyt és 250 millió gazdasági támogatást kapott az Egyesült Államoktól.

Ez azért volt sokkoló az egyiptomi vezetés számára, mert úgy tűnt, hogy Donald Trump megválasztásával helyreállnak a két ország közötti kapcsolatok. Még a második Obama elnökségének idején megvétózták az országnak szánt katonai segélyeket, mert több száz egykori Muszlim Testvériség tagot halálra ítéltek. Az egyiptomi vezetés ekkor úgy érezte, hogy Washington „cserbenhagyta őt”, pont akkor, amikor az egyiptomi hadseregnek a leginkább szüksége lett volna az amerikai fegyverekre, hiszen harcolt az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorista szervezet Sínai-félszigeten lévő szövetségesei ellen. Később ugyan ezt a tilalmat részlegesen feloldotta a Fehér Ház, de Obama elnökségének végéig nem álltak helyre az amerikai-egyiptomi kapcsolatok.

A 2017 májusi találkozó egyik leghírhedtebb képe: az előtérben Szalman, Szaúd-Arábia uralkodója, Szíszi és Trump, amikor megfogják a Gömböt. A kép forrása: tumblr.

Donald Trump megválasztásával viszont úgy tűnt, hogy új időszámítás veheti kezdetét Kairó és Washington kapcsolatában és Egyiptom ismét az Egyesült Államok legfontosabb arab szövetségesévé válhat. Trump még az elnökválasztás előtt találkozott Szíszivel, és a beszámolók szerint nagyon jó hangulatban telt és főleg terrorizmus elleni harc fontosságáról beszéltek, miközben – ellentétben Hillary Clintonnal – kerülték az olyan kényes kérdéseket, mint az emberjogi helyzet Egyiptomban. 2017 áprilisában Szíszi Washingtonba utazott és találkozott Trumppal. Az amerikai elnök ismét dicsérte és támogatásáról biztosította az egyiptomi kormányt, kerülve az emberjogi problémákat. Sőt, a májusi rijádi találkozón, úgy tűnt, hogy az Egyesült Államoknak sikerült Egyiptomot és Szaúd-Arábiát teljesen maga mellé állítania a közel-keleti kérdésekben és ez a három ország szorosan fog egymással együttműködni a térségben.

Csakhogy a gazdasági és a katonai segély felfüggesztése véget vethet az ilyenfajta elképzeléseknek. Ugyanis Egyiptom nem fog az Egyesült Államoknál könyörögni a tilalom feloldásáért vagy fog változtatni az országban uralkodó belpolitikai helyzeten. Helyette még inkább Oroszország felé fog közeledni, hiszen Moszkvától megkaphatja a gazdaság számára fontos nyersanyagokat és terrorizmus elleni harchoz szükséges fegyvereket, miközben Putyin aligha szól majd bele egy közel-keleti ország emberjogi helyzetébe. Ezért az orosz atomerőmű megépítésének híre már lényegében csak hab a tortán, amely Egyiptom részéről legalább olyan fontos geopolitikai üzenet, mint amennyire energetikai szükségszerűség.

Orbán Viktor a Putyin-látogatás kulisszatitkairól

– Miniszterelnök úr, igaz, hogy Ön kezdeményezte Putyin budapesti látogatását?

– Igen, valóban én hívtam meg Magyarországra.

– Elmondaná nekünk, hogyan történt a meghívás?

– Egyik reggel felhívott, hogy idejönne néhány órára.

– Mire Ön?

– Mondtam neki, hogy most nem alkalmas az időpont, mert nagyon el vagyok foglalva.

– Erre Putyin?

– Erre Putyin azt mondta, hogy szerinte ez a mostani időpont nagyon alkalmas.

– Meggyőzte Önt?

– Igen. Engem érvekkel mindig meg lehet győzni.

– Elmondaná miniszterelnök úr, hogy miért jött Putyin Budapestre?

– Szereti a dzsudót, ő a szövetség tiszteletbeli elnöke.

– És ezért utazott Budapestre?

– Ja. Illetve, da.

– Megtudhatnánk, hogy milyen nyelven beszélgettek?

– Ő oroszul beszélt, én magyarul bólogattam.

– Mindenben egyetértettek?

– Ezt azért nem mondanám. Mikor befejezte, hogy mit vár el tőlünk Paks ügyében, közöltem vele, hogy mi erős és büszke európai nép vagyunk.

– Mire Putyin?

– Közölte velem, hogy ezt ő leszarja.

– Mire Ön?

– Nézze, a politika időnként arról szól, hogy engedni kell a tárgyalópartnernek.

 – Vagyis?

– Tudomásul vettem, hogy le vagyok szarva.

Paks2 közvélemény-kutatás: eltérő eredmények

0

Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatását éppen hogy megelőzve tette közzé az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a megbízásából készült országos reprezentatív közvélemény-kutatás – nem meglepő módon a projekt mellett kiálló – eredményét. Mások korábbi kutatásai más eredményre jutottak.

Az 1000-2000 fő megkérdezésével készülő éves közvélemény-kutatások sorába illeszkedő mostani felmérésben a megkérdezettek 54 százaléka támogatta, hogy Pakson új, modern és biztonságos atomerőművi blokkok épüljenek a meglévő egységek pótlására, 36 százalék ellenezte, 10 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben – írja az MTI.

A hírügynökség által idézett közleményből úgy tűnik,

igen célzott volt a kérdésfeltevés,

hiszen „a válaszadók 51 százaléka úgy nyilatkozott: nem lenne hajlandó többet fizetni az áramért, ha azt megújuló energiaforrásokkal állítanák elő atomenergia helyett”. A lakosság többsége emellett úgy véli: az atomenergia biztosítja ma leginkább az ország és a lakosság biztonságos és folyamatos áramellátását.

Mások is mértek, más eredményt kaptak

A Greenpeace megbízásából a Median készített 2016 decemberében 1200 fős reprezentatív felmérést a kérdésben, és arra az eredményre jutott, hogy

a magyar lakosok 53 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Paks2 megépüljön orosz hitelből.

Arra a kérdésre pedig, hogy ha dönthetne, milyen energiafajta mellett voksolna, csak 7 százalék nevezte meg az atomenergiát, és az MVM felmérésével ellentétben 75 százalék a megújuló energiaforrásokat preferálta.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából az idén január végén, 1503 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatást a paksi atomerőmű bővítésének megítéléséről.

A megkérdezettek többsége szerint a beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára.

A válaszadók többsége szerint az Oroszországgal történt megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot. Így a megkérdezettek többsége azt is gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen. A megkérdezettek többsége, majd’ fele (47 százalék) szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. Mindössze a válaszadók harmada (34 százalék) mondta azt, hogy a beruházás hosszútávon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható.

És végül egy harmadik – egy titkos, de az Index által az idén áprilisban megszerzett – ezer fős, szintén reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét is érdemes ide citálni:

a megkérdezettek 50 százaléka szerint az oroszokkal kötött szerződés veszélyezteti az ország függetlenségét

(30 százalék szerint nem).

Paks

A Paksi Atomerőmű telephelyén jelenleg négy reaktorblokk termeli a villamos energiát. Ezeknek a meghosszabbított üzemideje 2030-2037 között jár le. Pótlásukra a 2014. január közepén bejelentett orosz-magyar kormányközi megállapodás szerint a Paksi Atomerőmű telephelyén két új, egyenként 1200 megawatt elektromos teljesítményű blokk épül – írja az MTI által idézett közlemény.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem igazán kedvező orosz hitelből, amelynek újratárgyalásától az orosz fél elzárkózott.

Lelassult a paksi blokk

0

Automatikus villamosvédelmi teljesítménycsökkenés volt kedden a paksi atomerőműben, amely azonban nem okozott veszélyhelyzetet – tudatta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Az okokat vizsgálják. A blokk jelenlegi teljesítménye körülbelül 240 megawatt, derül ki az OAH közléséből.

Az MVM Paksi Atomerőmű 1. blokkjában kedden automatikus, 100 megawattot meghaladó teljesítménycsökkenés történt.

A blokk biztonsága nem volt és nincs veszélyben, az eseménynek környezetre gyakorolt hatása nincs

– áll az OAH közleményében.

A teljesítmény csökkenését egy automatikusan generálódott villamosvédelmi működés okozta az 1-es blokki turbinánál, „a védelmi működés a tervekben meghatározott módon zajlott le”. A blokk teljesítménye jelenleg körülbelül 50 százalék, 240 megawatt. A leterhelést kiváltó okot vizsgálják. Az OAH az atomerőmű biztonságos működését és – bár a védelmi működés a biztonsági rendszereket nem érintette – a blokk állapotát folyamatosan felügyeli.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK