Az oroszok dönthetnek a paksi 4000 milliárd forint kifizetéséről

0
165

Tizenöt év alatt kell lebonyolítani a paksi atomerőmű új blokkjának építésével kapcsolatos kifizetéseket, utófinanszírozásban, a számlák szinte hihetetlenül bonyolult rendszerben jutnak el a kiállítástól a kifizetés fázisába. Csak az orosz fővállalkozó bólinthat rá véglegesen a kifizetésre. 4000 milliárdnyi közpénzről van szó.

Aktuálissá vált az első paksi számlák kifizetése. Ahogy a napokban Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferenciáján bejelentette: megtörténhet az első fővállalkozói számlák rendezése. Az első utalások összértéke több mint 30 milliárd forint. A projekt keretében megvalósuló kifizetések fedezete 80 százalékban az orosz hitel, 20 százalékban pedig a magyar költségvetésben évente elkülönített összeg, ami szintén a „közös kalapba kerül”, hiszen

„A Szerződés értelmében megfizetendő mindegyik összeg 20%-át a Magyar Kijelölt Szervezet fizeti meg euróban a megfelelő Orosz Kijelölt Szervezet javára”

– rögzíti az orosz-magyar hitelszerződés.

A törvénybe foglalt kifizetési rend értelmében a pénzmozgás igen egy bonyolult folyamat végén valósulhat csak meg, úgy tudjuk,

nyolc szervezet, közel 100 lépéses auditáló, ellenőrzési folyamatán kell minden számlát átfuttatni.

Az alvállalkozó benyújtja a számlát az elvégzett munka után, aminek tehát az összes orosz és magyar ellenőrzésen túl kell jutnia mielőtt az orosz fővállalkozó, az Atomsztrojexport (ASZE) rábólint a kifizetésre. A hitelkeretből csak az ASZE hívhat le pénzt, s abból fizetik ki – utólag, s az adott alvállalkozóval történt megállapodás alapján  – az elvégezett munka ellenértékét. Ugyanis kizárólag az orosz fővállalkozónak van erre jogosítványa – miután kulcsrakészen kell átadnia az atomerőmű új blokkját, s ezért a felelősség is az övé.

Az első pillanattó kezdve komoly viták voltak és vannak – legutóbb a héten, az Ökopolisz vitaestjén – nem csak magáról az új paksi blokk szükségességéről, hanem a hitelmegállapodásról és annak „áráról” is. Olyannyira egyébként, hogy például a héten, az első kifizetések hírére az LMP tudatta: bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz, mivel szerinte a kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdi a paksi orosz hitel lehívását.

A fent említett kormányközi hitelmegállapodás értelmében 10 milliárd eurós hitelt kap Magyarország a projektre, a visszafizetés 21 évre alaposan eladósítja a magyar államot.

Forrás: http://www.paks2.hu

Az első törlesztőrészlet a blokkok üzembe helyezését követően, de legkésőbb 2026-ban válik esedékessé. A visszafizetés első 7 évében – a ténylegesen felhasznált összeg 25; a második 7 évben 35%-, az utolsó 7 évben 40%-át kell kifizetni, 4,5, 4,8, illetve 4,95 százalékos már most meghatározott kamattal az egyes hét éves periódusokra, illetve az első törlesztőrészlet kifizetése előtt is kell már kamatot fizeti, mégpedig 3,95 százalékosat. A kamat egyébként a felvett kölcsön folyósításának napjától a tőke teljes visszafizetésének napjáig jár. Az említett szakmai vitaesten – a Portfolio szerint – például Felsmann Balázs, a REKK kutató főmunkatársa (aki 2006. és 2008. között energetikáért, hírközlésért és közlekedésért felelős szakállamtitkár volt) arra hívta fel a figyelmet, hogy

„a hitel 4,5 százalékos átlagos finanszírozási költsége nem feltétlen tűnik a legjobb megoldásnak, tekintettel például a 10 éves magyar állampapír 2,21 százalékos hozamára”.

Kronológia.
2007. 
július 31. – Az MVM Csoport megkezdi az új atomerőművi blokk(ok) megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását.
2009. március 30.– 330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett elfogadják az országgyűlési határozati javaslatot, amely hozzájárulást ad új atomerőműves blokk vagy blokkok telepítésének előkészítéséhez a Paksi Atomerőmű telephelyén.
2009. július 8. 330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett Az MVM Csoport megkezdi az új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését.
2012. július 26. – Az MVM Zrt. létrehozza új projekttársaságát, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t
2014. január 14. – Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója kormányközi megállapodást ír alá két új VVER reaktor építéséről a paksi telephelyen.
2014. március 28. – Aláírják a magyar-orosz hitelszerződést.
2014. október 15. – Az MVM dönt az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. részvényeinek a Magyar Állam részére történő átruházásáról, a vételár 10,157 milliárd forint.
2014. november 15. – Az MVM Paks II. Zrt.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e naptól a Miniszterelnökség gyakorolja.
2014. december 9. – Az MVM Paks II. Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt aláírja a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást (fővállalkozási szerződés, üzemeltetési és karbantartási szerződés, üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének részleteit taglaló szerződés).
2014. december 19. – Kezdetét veszi a környezetvédelmi engedélyezési eljárás.
2016. szeptember 29. – A Baranya Megyei Kormányhivatal kiadja a Paks II. projekt környezetvédelmi engedélyét.
2016. október 27.  – A projekttársaság benyújtja a telephelyengedély iránti kérelmét az eljáró hatósághoz, az Országos Atomenergia Hivatalhoz.
2016. november 17.  – Az Európai Bizottság döntése értelmében Magyarország az új paksi atomerőművi blokkok létesítésére irányuló magyar-orosz kormányközi megállapodás aláírásakor az Európai Unió közbeszerzési előírásainak megfelelően járt el.
2017. március 6.  – Az Európa Bizottság lezárja a Paks II. beruházás állami támogatásával kapcsolatos vizsgálatát. 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..