Kezdőlap Címkék Paks

Címke: Paks

Paksi blues fesztivál Woodstock szellemében

0

Július első hétvégéjén a műfaj rajongói ezúttal is Paksra vándorolnak, ahol immár 27. alkalommal rendezik meg a Gastroblues Fesztivált, 5 színpadon, 50 koncerttel. Az idei találkozó különlegessége, hogy a fellépő muzsikusok nagy része megidézi majd az 1969-es Woodstock-i fesztivál szellemét, amely akkor a béke, a szeretet és a zene nagy egymásra találása volt.

Már a július 5-i első nap péntek estéje is igazi sztárparádét ígér,

hiszen nagy örömünkre az egészséges és ereje teljében lévő Deák Bill Gyula blues bandájának koncertje vezeti fel Eric Gales zenekarának fellépését, aki jelenleg a világ legszűkebb gitáros elitjének a tagja.

A hét évvel ezelőtt megjelent „A jövő gitáros istenei” című könyvemben már „megjósoltam” neki ezt a sorsot, amit annyira eltaláltam, hogy idén május 9-én, a Memphis-ben megrendezett 40. Blues Music Awards-on ő kapta az év Blues Rock művésze díjat!

Idéznék a könyvemben megjelent portréból néhány gondolatot:

„Az 1974-es születésű Eric Gales-t sokan Jimi Hendrix reinkarnációjának tartják, aki nem csak a megjelenésében és hangjában idézi Jimit, hanem gitárjátékában is, „természetesen” ő is balkezes és jobbkezeseknek való gitáron tanult meg játszani, „nehezítésként” a húrozás azóta is maradt.

Eric elmondása szerint a fivérei azzal szórakoztak vele, hogy elé raktak egy Stevie Ray Vaughan vagy Eric Johnson dalt ezzel:„ha megtanulod holnapra, elviszünk fagyizni vagy a hanglemezboltba” – gondolhatják mit választott, természetesen a hanglemezboltot! 11 évesen megnyerte első blues-versenyét, hat évvel később pedig már lemezt is kiadtak az Eric Gales Band-től, amelyben Eugene basszusozott. A Guitar World Magazin olvasói az Év Legnagyobb Tehetsége címmel jutalmazták.”

Minden blues-rajongó felfokozott várakozással tekint a paksi bemutatkozása elé, szerintem kizárt, hogy csalódunk benne!

Az este zárásaként a fiatalok egyik népszerű zenekara az Ivan & The Parazol együttes lép színpadra Tátrai Tibor vendégszereplésével. Őt aztán senkinek nem kell bemutatni, hiszen évtizedek óta csodálhatjuk a gitárjátékát!

A szombati nap is bővelkedik kimagasló koncertekkel,

kezdve az evangélikus templomban délelőtt fellépő zenészekkel: Miller Anderson, Little G. Weevil, Dionne Bennett, Pál Balázs Jenő és Amadé, Éles Gábor és Anna, The Subrune…

Este 7-kor az ESZI Csarnok színpadán csap a húrok közé Miller Anderson a bandája élén. A skót énekes-gitáros már Woodstockban is ott volt a Keef Hartley Band tagjaként, így újra az akkori programját hallhatjuk.

Az est további részében is itt lebeg majd Woodstock szelleme, hiszen a legendás Ten Years Aftert is köszönhetjük, sajnos, az időközben elhunyt Alvin Lee gitáros már nem lehet közöttünk, de a jelenlegi szólógitáros, a roppant tehetséges Marcus Bonfanti mindent megtesz majd, hogy megidézze játékával az alakját. Zárásként az Amerikában is komoly sikereket elért Little G. Weevilt, azaz a most már hazatért Szűcs Gábort hallhatjuk, a zenekarának élén a jelenleg Cardiffban élő jamaicai származású Dionne Bennett énekesnővel.

A vasárnap az ingyenes koncertek valamint a szokásos, mindig roppant népszerű főzőverseny, fesztiválfoci és a borbarát találkozó napja.

Az egész nap a Woodstock piknik jegyében zajlik. A fellépő zenekarok mindegyike választott egy kedvencet az 50 évvel ezelőtti fesztivál szereplői közül és annak a programjából válogat, emlékeztetőül.

Csak felsorolásként, íme a kínálat: Magyar Atom, Tűzkerék xT, Varga János és barátai, Soulbreakers, Pál Balázs Jenő és barátai, The Joint Venture, Big Mouflon, Beatback, Ask The Dusk.

Géczi László

Paks ára – Déli kávé Szele Tamással

Kár, hogy nem tartanak orosz kávét, kisasszony, akkor adjon egy teát, csészealjból, málnalekvárral. Ma Oroszországra tekintünk, a Nagy Föld felé vetjük pillantásunkat – meg számolgatni fogunk sokat, szóval elkél majd tiszta fej, hogy lássuk, mennyi az annyi és hogyan is állunk azzal a paksi hitellel, beruházással, kamatokkal, hol tart az egyenlegünk.

Először is szeretném helyesbíteni magamat. Az elmúlt hetek folyamán valamelyik írásomban – melyben a kínai vasútvonal-hitellel foglalkoztam volt, csak nem találom, melyikben – pontatlanul határoztam meg a Paks 2-beruházáshoz igényelt orosz hitel összegét. Engem is megtévesztett egy tavaly novemberi hír, mely szerint Süli János, a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter válaszol Szél Bernadett képviselő kérdésére. Éspedig emígyen:

„Címzett: Dr. Szél Bernadett (független) Benyújtó: Süli János, tárca nélküli miniszter (a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős)

Tisztelt Képviselő Asszony!

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. §-ában foglaltak szerint a hozzám intézett „Mennyit hívtunk le a paksi hitelből?” című, K/3646. számú írásbeli kérdésére az alábbi választ adom.

Az Oroszországi Föderáció és Magyarország között megkötött nemzetközi hitel-megállapodás szerint az atomerőmű-építés eddig igazolt, összesen 98 millió eurós költségeinek finanszírozására az összeg 80%-ának megfelelő, azaz mintegy 78 millió euró hitel lehívására került sor.

A kedvező pénzpiaci feltételeket kihasználva 2018 májusában a Magyar Állam élt a hitelszerződésben erre biztosított lehetőséggel, és az addig lehívott hitel teljes összegét előtörlesztette, így jelenleg a paksi hitel miatt nem áll fenn tartozás az orosz fél felé.”

Ebből én is azt értettem, más is, hogy 98 millió euróról van szó, ami forintban valamivel kevesebb, mint harmincmilliárd.

Igen, akkor és ott ennyiről is beszéltek, de ez csak az eddigi költségkeret, amiből 78 millió eurót hívtak le, igaz, vissza is tették, azonban a valódi, teljes összege az oroszok által nyújtott hitelnek nem kevesebb, mint tíz milliárd euró. Vagyis háromezer milliárd forint, ha leegyszerűsítve számolunk. Ehhez képest a most megszerzett kínai hitel nem több forintban ezer milliárdnál forintban, tehát Paks 2-nek még mindig csak a harmada, akármekkora summáról is legyen szó.

Még egyszer: elnézést kérek korábbi tévedésemért.

De hogyan jött elő most a paksi hitel, mikor mindenki a kínaival van elfoglalva? Hát úgy, hogy szépen és főleg csendben elkezdtek problémák lenni vele.

Először is, csúszik a beruházás. Késnek a munkálatok, novemberben már a kormány is elégedetlen volt Süli tárca nélküli miniszter munkájával, le is akarták cserélni, csak valamiért nem tolonganak a helyéért. Az igazsághoz tartozik, hogy ő májusban már eleve 22 hónapos csúszással vette át a beruházást, ráadásul azután elakadtak a közbeszerzések. Ezzel együtt május közepén még arról volt szó, hogy a Paks II. beruházás ütemterv szerint halad, az új blokkok határidőre elkészülnek. Erről beszélt Süli azután is, hogy a Roszatom vezetőivel tárgyalt Szocsiban, majd álláspontját július elején, az Országgyűlés gazdasági bizottságának paksi kihelyezett ülésén is elismételte. Szeptember végén viszont már elismerte a kormány, hogy tárgyalnak Paks II. szerződésének módosításáról. Jelenleg úgy tűnik, az új paksi atomblokkok átadása akár a lehető legkésőbbi időpontig, azaz 2032-ig is elhúzódhat.

Feltevődik a kérdés még a tavaly év végi hír fényében is, hogy ha nem építünk semmit, hiszen azért ekkorák a késések, akkor mi a fűzfán fütyülő rézangyalra költöttük mi ezt a pénzt, csak nem választásra? Még jó, hogy visszatettük, nincs hiány, de a költségvetésből kellett visszatennünk, ugyanis senkinek sincs 78 millió eurója a mellényzsebében. Az forintban 25 milliárd, meg némi apró. Na, ezt a 25 milliárdot sem látom az elszámolásban, pedig nem kisegér, két és fél stadion.

De ettől még mindig nem lenne aktuális a paksi hitel kérdése. Aktuálissá az mfor.hu egyik híre tette, mely szerint:

„Az mfor információi szerint Varga Mihály pénzügyminiszternek sikerült egyezségre jutnia a paksi hitelszerződés egyes feltételeinek megváltoztatásáról. Megbízható kormányzati forrásunk szerint a megállapodás részeként az eredetileg tervezettnél később kezdődhet az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitel törlesztése, és az utolsó részlet rendezése is az új helyzethez igazodik. Tudomásunk szerint a kamatozást nem érintik a szerződéses módosítások.

Vagyis immár a paksi bővítés szerződéses dokumentumaiban is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.”

Fontos azt is megjegyeznünk, hogy a szerződés felülvizsgálata csak a törlesztés ütemezésére terjed ki, a kamatfizetésre nem.

Aztán az sem elhanyagolható körülmény, hogy ezeket a tárgyalásokat Varga Mihály a legnagyobb titokban folytatta le, azt sem tudjuk, hol és mikor. Mivel az elmúlt két hétben Varga pénzügyminiszter Orbán Viktort kísérgette ázsiai turnéján, valószínűnek tekinthető, hogy erre a megegyezésre jóval korábban került sor, csak most szereztünk róla tudomást. És most sem hivatalos forrásból: az MTI-ben egy hónapra visszamenőleg sincs nyoma a hírnek, az összes sajtóközlés pedig az mfor.hu-t jelöli meg forrásként.

Egyszóval: ez kiszivárgott.

Mondjuk nem csodálkozom, hogy ilyen horderejű tárgyalásokhoz nem hívták tanúnak a sajtót és a széles nyilvánosságot, pláne, hogy nekünk voltak kínosak – de akkor öntsünk végre tiszta vizet a pohárba, hogy néz ki most ez a hitel információink szerint?

„A 12 milliárd eurósra tervezett beruházás – amely két új blokk felépítését tartalmazza – finanszírozásából 10 milliárd eurót tesz ki az orosz fél által biztosított hitel. Ennek változó kamata összességében mintegy 4-5 százalékos kamatszintet ad ki. Emiatt több kritika is érte a kormányt, mert a piacon az elmúlt időben ennél olcsóbban is lehetett forráshoz jutni. Vagyis adta volna magát, hogy kedvezőbb kamatozású hitellel váltsák ki az oroszok pénzét. Erre a kormányzati illetékesek válasza az volt, hogy olyan időtávra – 30 évre – mint amennyire az oroszok nyújtják a hitelt, már nem olyan egyszerű jobb kondíciókkal forrást szerezni.

Az eredeti ütemterv szerint 2025 környékén üzemelniük kellene az új blokkoknak, és ehhez időzítve kellene elkezdeni a hitel törlesztését. Most 2019 van, de a tényleges munkálatok még mindig nem indultak el, a felvonulási épületek sem állnak. A kormány szerint azért van késésben a kivitelezés, mert az Európai Unió hivatalai jóval tovább ültek az engedélykérelmeken, mint amire számított a magyar kormány. (Az már ritkábban hangzik el, hogy az orosz kivitelezőnek is akadnak gondjai az uniós normák teljesítésével, amit kapacitásproblémák is tetéznek.) Ezt a 20-22 hónapos csúszást azonban még be lehet hozni – szokták hozzátenni a nyilatkozók.
A hitelszerződés módosítása azonban arra bizonyíték, hogy a projekt tényleges csúszásban van, és a kormány szerint sem lehet elkészülni a beruházással az eredeti határidőben.” (Mfor.hu)

Akkor, kérem, nagy a baj

Akkor ugyanis

mi belementünk egy tízmilliárd eurós, vagyis háromezer milliárd forintos hitel felvételébe, aminek már a kamatai is csillagászati összeget jelentenek, eléggé előnytelenek a feltételei,

majd

  1. Nem tettünk semmit a beruházás ügyében, amire a pénzt kértük, és ezért az Uniót hibáztatjuk, mely nem örül ugyan, hogy orosz reaktort építünk (milyen másfélét tudnánk? Pakson ennek a feltételei adottak), ámde bizonyos, hogy megakadályozni nem akarta az építkezést.
  2. Nem elég, hogy előnytelenek a kamatfeltételek, de most sírtuk ki Moszkvától, hogy fizethessük tovább, hosszabb ideig azokat a magas kamatokat.
  3. Az eredeti terv szerint a két blokknak 2025-ben már üzemelnie kéne, ehhez képest a munkálatok még el sem indultak. A törlesztésben viszont döntő szerepe volna az ezen blokkok által termelt áramnak, amit értékesítenénk és a befolyó haszonból kéne fizessük a részleteket – így viszont körülbelül hat év múlva törvényszerűen összeomlik a költségvetés, ha csak csoda nem történik vagy nem fedezünk fel valami gyémántbányát az Alföldön. Nem fogunk, megérzésem szerint.

Egyszóval: a hitelnek csak látszólag lesz fedezete, a valóságban nem, azonban komoly gondot fordítunk arra, hogy csupa olyan államnak tartozzunk – Oroszországnak, Kínának – melyek kifejezetten barátságtalan adósságbehajtási gyakorlatukról ismertek, az üzleti élet minden szintjén.

Baj lesz ebből, emberek, nagy baj.

Én szóltam

Amiről nem lehet beszélni: sok a gyanús titkosított történet

“Amit egyáltalán meg lehet mondani, azt meg lehet mondani világosan; amiről pedig nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.” (Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés)

Persze, hogy nem én mondtam mindezt, hanem Ludwig Wittgenstein, osztrák filozófus, ő művelte a nyelv-filozófiai tudományt, én meg csak oktathatnám azt jó esetben képzettségem szerint. Írásaimban éppen ezért megkísérlem nevükön nevezni a dolgokat. Amiket én mondok, az csak most következik majd. Hogy például lehet kapcsolat vagy sem bizonyos személyek között, és kell-e titkosítani azokat. Ha valamiről nem lehet beszélni, akkor titkosítani kell!

Orbán szerint nálunk akkora szólásszabadság van, hogy nem csak mondani lehet bármit, de tüntetni is szabad, sőt még sátrat verni is a parlamentnél, és ennek még örült is a kormányfő, hogy lám-lám. Annak már nem biztos, hogy örülni fog, amiket most fogok mondani, nem Molnár F. Árpád módjára, se nem az Apostoli Magyar Királyság Kormányzójaként, de még csak nem is amolyan közéleti blogger lúzerként, aki össze vissza mondja a magáét, csak úgy bele a vakvilágba.

Én azt állítom, hogy sok minden azért lett titkosítva hosszú időre, sok minden azért lett minősített adat, hogy az egyszerű állampolgár ne tudja meg nyilvánosan azt, ami miatt azonnal utcára vonulna, soha nem látott létszámban, legkevesebb másfél millióan és rögvest el is zavarná a fészkes fenébe a mostani titkosítást titkosításra halmozó hatalmat!

Aki pedig mindezt cáfolni szeretné, az hozza nyilvánosságra ezeket az évtizedekre titkosított ügyeket és bizonyítsa, hogy nincs igazam! Lássuk csak, fontossági és időrendi sorrend nélkül, kizárólag tájékozódási pontokként, egy-két titkosítási történetet kiválogatva, okulásul, no meg mihez tartás végett.

Sok a gyanús titkosított történet

Mi a francnak kellett titkosítani azt a kormányülési jegyzőkönyvet például, ahol nem másról volt szó, mint a svéd vadászgépek megvételéről, a titkosítást 2011-ben újabb tíz évre meghosszabbították, de a svéd ügyészség álláspontját mégsem ismerjük! Játszásiból aztán az FTC-stadion avatásán is ezek a Gripenek röpködtek a pálya felett, a hadügyminiszter hadgyakorlatnak minősítette a revüt, és adatait 30 évre titkosította. A rézfánfütyülőjét, ezt aztán meg miért? Kérdés, hogy 2021, vagy 2044 lesz-e a feloldás ideje.

Az olajügyet 85 évre titkosították, és ennek teljes feloldása eddig egyetlen belügyminiszternek sem jutott eszébe. Vajon mi lehet az oka ennek a generációkon túl ívelő titkolózásnak? Csak nem az együttműködő nevek? De hát ki kíváncsi azokra, akik segítették a bűnüldözők munkáját? Senki! Inkább azok a nevek kellenének, akik törvénysértő módon, politikai, vagy szakmai helyzetükkel visszaélve együttműködtek a bűnözőkkel szándékosan, vagy akár gondatlanul! Milyen államérdek fűződhet ahhoz, hogy ne ismerjük meg őket? Semmilyen, csak magánérdek! Mekkora piszokság! Igaz, 2007 őszén egyes dokumentumokat nyilvánosságra hoztak. De ezek az iratok érdektelenek voltak, vagy minden személyre, helyszínre és konkrétumra vonatkozó adatot kitakartak, amin aztán az Index is jót viccelődött, bár az is előfordult, hogy egyeseket elfelejtettek kiradírozni. Megjegyzem például, hogy az ide tartozó ügyben, az Energolosok egy részét a bíróság végül felmentette, a többiek meg enyhe ítéletet kaptak.

Még a kecskeméti színház igazgatói posztjára pályázók nevét is titkosították

Azt is dumcsizzák a romkocsmákban, hogy a kormány a mi adóforintjainkból megvett egy pozsonyi ingatlant, de hogy miért és mennyiért vették, ki és mennyiért fogja átépíteni, kitől és mennyiért vásárolják majd a berendezését, azt titkosították. No, már miért? Csak nem kellemetlen lenne, még esetleg büntetőjogilag is egyeseknek, ha kiderülne, hogy kik, miért és mennyiért, no meg legfőképpen minek! De, hogy könnyebb műfajt is idehozzunk példaként, az már tényleg csíphette a szemét sokaknak, hogy már 1998-ban az első jobboldali populista kormány idején még azt is titkosították, hogy ki pályázott a fideszes kecskeméti színház igazgatói posztjára. Ezek így játszották a kétharmados fölényt! Eredetileg 2087. december 31-ig volt titkos annak a 2008-as nemzetbiztonsági bizottsági ülésnek a jegyzőkönyve (pdf) is, amelyen Szilvásy György még titokminiszterként számolt be a hackerügyről.

Pihentetőül, tudja meg mindenki, hogy a D-209-es pedig nem ügynök volt, csak kémelhárító. Ha meg valaki Paksos ügyeket emlegetne és közben csernobilos történetekre asszociálna, annak ajánlom figyelmébe, hogy máig vannak a csernobili katasztrófával összefüggő magyar iratok, amelyek államtitoknak minősülnek. Paks témakörben egyébként 30 évig nem ismerhetjük meg a részleteket.

A mostani kormány túltesz minden előzőn a sumákolásban

Befejezésül csak annyit, hogy a fő populizátor vajon mi célból írta elő nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kormányrendeletben, hogy az elektronikus útdíj-tendert a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. Gondolom nem terrorveszély miatt, inkább azért, hogy sose tudjuk meg azoknak a csókosoknak a neveit, akik majd megépíthetik mindezt.

Az Orbán-kormány a letelepedési kötvényprogramon keresztül éveken át hagyott egy kiskaput a gazdag külföldi befektetők számára. Bár a magyar hatóságok titkolják, hogy kik szereztek így tartózkodási és letelepedési dokumentumokat, a Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta nevű orosz lap közös nyomozása kiderítette, hogy befolyásos oroszok – többek közt politikusok és állami cégvezetők – is kaptak magyar papírokat – adta hírül az Index.

Nem is folytatom! Ez a mostani kormány túltesz minden előzőn a sumákolásban, az ellenőrizhetetlen vagyongyarapodásban, a szegények még jobban történő megnyomorításában, a terhelő bizonyítékok eltüntetésében, abban, hogy a nyilvánosság elöl elzár mindent, amit csak lehetséges, ami bűnösségét tényszerűen bizonyíthatja!

Persze vannak azért kivételezettek is, akik bármikor betekinthetnek az államtitkokba is, pedig munkavégzésük és munkahelyük nem feltétlenül indokolná ezt. Az derült ki a belügyminiszter Fodor Gábornak adott írásbeli válaszából is, hogy 2013. október vége előtt kapott a Századvég Alapítvány néhány munkatársa személyi biztonsági tanúsítványt. Azóta többen is kaptak, így jelenleg összesen 21 századvéges ismerheti meg az állam titkait. a Szépen vagyunk nem mondom! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok, hajrá illiberálisok!

Jávor Benedek Paksról: „Ha nekem nem hiszi el Süli, higgye el a volt főnökének”

0

Sajtóértesülések szerint hamarosan menesztik Süli Jánost, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli minisztert.

Ugyancsak ma jelent meg az a hvg.hu birtokába került levél, amelyben Mártha Imre volt MVM-vezér figyelmezteti Süli Jánost, hogy változtasson az atomerőmű-projekten, mert szerinte „most van itt az utolsó lélektani pillanat, amikor ezeken még módosítani lehet, ellenkező esetben a hibás döntések költsége akkora lesz, hogy azt a következő két generáció is nyögni fogja.”

Jávor Benedek, a Párbeszéd Európai Parlamenti képviselője, aki számos alkalommal bírálta a paksi bővítést, elsősorban annak gazdasági és politikai veszélyeire hivatkozva, most a Facebookon reagált a legújabb fejleményekre. „Ezt magyarázom évek óta,” írja a Facebookon Jávor Benedek. „Drága bizonytalan, versenyképtelen, nem illeszthető a magyar villamosenergia rendszerbe, hiányzik a tapasztalat a magyar oldalon és az uniós előírások ismerete az oroszoknál. Ez így biztos bukta. Ha nekem nem hiszi el Süli, higgye el a volt főnökének.”

Csúszik az „évszázad legrosszabb beruházása”

0

Akár 2032-ig elhúzódhat az új paksi erőmű építése. A magyar embereket évtizedekre eladósító gigantikus hitelmegállapodás megkötésekor a kormány még 2023-at jelölte meg céldátumnak. Az LMP követeli, hogy a kormány hivatalosan is valljon színt és adjon magyarázatot a csúszásra.

Mint közleményükben írják, a kormány tagjai lassan többet járnak Moszkvába, mint a saját minisztériumaikba, mégis számos konfliktuspont lehet továbbra is az orosz és a magyar fél között a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Az LMP határozott meggyőződése, hogy az évszázad legrosszabb beruházása irtózatosan drága és veszélyes a magyar embereknek, ezért az alapvető cél továbbra is az, hogy a paksi bővítési beruházást állítsák le.

A pártot az is érdekelné, hogy mi a további csúszás valódi oka, mennyi közpénzt fordítottak eddig a projektre, és milyen konfliktuspontok vannak a Roszatommal és az orosz bürokráciával.

Ez történt a héten – Kunhalmi halmai

Erős felütéssel indult a hét, legalábbis, ha felütésként értelmezzük, hogy Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke egy mellbevágó képpel hozta kézzelfogható közelségbe a magyar emberek számára az őket körülvevő rögvalóságot. Heti összefoglaló.

Az ATV reggeli műsorába hívták be a szocialista politikust. A vele beszélgető Kárász Róbert először azt hitte, hogy ezúttal is elegendő, ha ostoba tekintettel néz a riportalanyára, ártatlannak látszó bociszemekkel bámulja, és mindegy, hogy mit kérdez tőle.

A genderről faggatta Kunhalmit, azt kérte tőle, hogy magyarázza el neki, mi az. Mindenki Robija nyilván azt gondolta, hogy amíg Kunhalmi a gendert mondja, ő majd nyugodtan elmerülhet a papírjai között, és készülhet a következő riportalanyra. Ám vesztére nem így történt, Kunhalmi ugyanis testközelbe hozta, hogy mi az a gender. Azt, mondta, hogyha ő ugyanolyan diplomával rendelkezik, mint Kárász műsorvezető, akkor azért fog kevesebb bért kapni, mert neki van két cicije és nő.

Kárász műsorvezető szemmel láthatóan nem készült a cicikre, egy pillanatra ki is esett a szerepéből, de azután évtizedes rutinja átsegítette a nehéz perceken, és innentől rutinból hozta a kötelezőt.

Lefordítva a Kunhalmi által kézzelfogható közelségbe hozott valóságot: a gendert kutat tudomány nem azt jelenti, mint amit a kormány és sajtója sugall. Vagyis, nem arról szól, hogy buzit neveljünk a gyerekekből, a kisfiúkból kislányt, és fordítva. A gender mint tudomány nem a biológiai, hanem a társadalmi nemeket kutatja, vagyis azt, hogy a nemek miként jelennek meg a társadalomban.

Nem gondolnánk, hogy Józsi bácsi Dunarettentőn a genderről vitatkozik komáival a kocsmában. De azért mégis fontos dolog, főleg azóta, hogy a kormány fontossá tette azzal, hogy be akarja tiltani. Eddig ugyanis csak nagyon kevesen tudtak arról, hogy létezik gendertudomány, és ezt oktatják is Magyarországon, de most, hogy a kormány ennek is nekiment, már sokkal többen tudják, hogy van ilyen és majdnem annyira veszélyes, mint a Soros által hazánkba simogatott migránsok.

Miniszteri fizetések

Felemelték a héten a miniszterek fizetését. Van, akinek csak néhány százezer forinttal lesz több a számláján, de voltak olyanok is akik havi négymillióval többet vihetnek haza. Orbán Viktor miniszterelnök néhány hónappal ezelőtt még azt mondta, hogy a parlament napirendjén nem szerepel ez a téma, így azután, amikor sokan hazugsággal vádolták az évi rendes szabadságát töltő Orbánt, minisztere, Gulyás Gergely volt kénytelen megvédeni a távollevő miniszterelnököt. Nincs ellentmondás a miniszterelnök kijelentése és a fizetésemelések között, mondta Gulyás és vártuk, hogy miként fog kikeveredni ebből a logikai útvesztőből. Sajátos módon oldotta meg a feladatot: azt mondta, hogy csak két miniszternek lett 5 millió forint a havi fizetése, a többieké ennél kevesebb, tehát, hazudik, aki azt állítja, hogy Magyarországon 5 millió lett a miniszteri fizetés.

Persze, ha arról van szó, hogy a fizetések jelentős emelésével a miniszter-elvándorlást kívánja megállítani a kormány, akkor minden rendben van. Ha nem látszanánk ettől demagógnak, most azt mondanánk, tessék az orvosok és ápolók bérét is hasonló mértékben megemelni, mindjárt kevesebben kívánkoznának külföldre. És persze más szakmák esetében is van hiány, a buszsofőrök is kevesen vannak, meg a pincérek például – a recept megvan, tessék fuzetést emelni!

Paksi hapsik

Ha valahol, Pakson jól lehet keresni. Paks 2 még ugyan csak papíron, valamint Putyin és Orbán urak álmaiban létezik, de az előkészítés már gőzerővel folyik. Cég is alakult a paksi projektre, vezérigazgatóval, aki 4 félmilliót keres havonta, igaz, negyven olyan munkatárs van, akik kénytelenek havi kétmillióval beérni.

Persze, mint mindenre, erre is van magyarázat: azért kell nekik ilyen sok pénzt adni, mert a szakma legjobbjairól van szó, az ilyen embereket pedig meg kell fizetni, különben máshová mennének dolgozni. És akkor a paksi projektnél be kellene érni olyanokkal, akik nem a szakma legjobbjai.

Logikus az érvelés, legföljebb az nem érthető, hogyha tényleg így van, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy más területeken nem a szakma legjobbjai dolgoznak. Nem a legjobb tanárok tanítják a gyerekeinket, nem a legjobb orvosok operálnak bennünket, mert ha így lenne, akkor ők is ugyanolyan jól meg lennének fizetve, mint a Paks 2 projekt alkalmazottai.

Nem szívesen gondolunk bele, de azt kell mondanunk, hogy ezek szerint a magyar nyugdíjasok sem tartoznak a szakma elitjébe. Ha valóban jó nyugdíjasok lennének – legalább olyan jók, mint az osztrák, vagy a német kollégáik – akkor nem lenne pocsék, megélhetésre alkalmatlan a nyugdíjuk, és nem kellene őket karácsony előtt nyugdíjprémiumnak nevezett 12 ezer forinttal megalázni.

Atomot békéért

A világ Oroszországra támaszkodik, amikor új atomerőműveket kell építeni, és Moszkva boldogan eleget tesz a feladatnak – írja az Economist Szocsiban készült helyzetjelentésében. A tekintélyes brit hetilap szerint az ágazat egyébként pang Csernobil óta, amire Fukushima csak rátett egy lapáttal.

Világszerte reaktorokat zártak be, a maghasadással előállított áram mennyisége két év alatt 11 %-kal csökkent és azóta sem érte el a korábbi szintet. Viszont az oroszok uralják a nukleáris blokkok piacát. Odahaza nem nagy a kereslet, ezért a Roszatom külföldön olyan államokat vett célba, amelyek sem a Kremlnek, sem az USÁ-nak nem szoros barátai. A munkálatok már folynak a többi közt Bangladesben, Indiában és Magyarországon, összesen tucatnyi helyen. A reaktorok szállítása kifizetődőbb, mint a szénhidrogének exportja. Nem befolyásolja a piaci árak ingadozása és hosszú évtizedekre Oroszországhoz köti a vevőt. A befolyás különösen ott lehet veszedelmesen nagy, ahol az új létesítmény jelentős hányadban járul hozzá az energiatermeléshez.

A sérülékeny országok már rég hozzászoktak ahhoz, hogy az orosz fél általában geopolitikai fegyverként veti be az energiát,

bár a fenyegetések az utóbbi időben kifinomultabbak lettek. Szakértők szerint azonban a beavatkozásnak gátat szab a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete. És a hasadóanyagot másutt is meg lehet venni, az erőműveket hazai személyzettel is lehet működtetni. Ám az aggályok megmaradnak.

A Roszatom Magyarországon azután vágott bele a beruházásba, hogy Orbán igen szívélyesen fogadta Putyint. A feltételek miatt vannak félelmek, hogy Moszkva diplomáciai célokra aknázza ki a vállalkozást. Az oroszok két okból tudják tartani magukat: egyrészt olcsók a modellek, másrészt ott áll mögöttük az orosz állam. Így nincs komoly vetélytársuk egy olyan világban, ahol egyre több energiát kell megtermelni nukleáris úton, már ha komolyan veszik a széndioxid-kibocsátás csökkentését. És ez kijózanító.

Orbán moszkvai útja

0

„Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre…” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Orbán szokatlan kijelentésére, hogy a NATO és Európa számára Oroszország jelenti az egyik legfőbb veszélyt, gyorsan megjött Moszkva válasza. Az orosz elnöki hivatal egyik alacsonyabb beosztású munkatársa jelentette be az eseményt, egyoldalúan, az összes diplomáciai szabály megszegve. A Reuters erről szóló jelentését olvasva mindenkiben az a benyomás erősödött meg, hogy a Kreml mintegy magához rendelte Orbánt. Hogy a színfalak mögött teljes egészében mi zajlik, ezt nehéz átlátni, de hogy a kapcsolatok eddigi menetét valami megakasztotta, azt biztosan jelzi a normálistól eltérő eljárás.

Arról tudni lehetett, hogy Orbán és Vlagyimir Putyin között a héten lezajlik majd egy találkozó, de ennek fontosságát igencsak leértékelte, hogy a világ abban a hitben élt: a bilaterális kapcsolatokban nincs érdembeni változás. Ráadásul – az elvárások szintjén – az „alkalom” is formálissá stilizálta a tervezett eszmecserét, minthogy a futball világbajnokság döntője szolgáltatott volna erre lehetőséget. Most azonban, hogy megtörtént a diplomáciai szokásokat felrúgó moszkvai bejelentés, okkal számíthatunk rá, hogy a miniszterelnök és az elnök találkozójáról sok minden elmondható lesz, kivéve azt, hogy protokolláris jellegű.

Mert minden ilyen közös programot komoly diplomáciai egyeztetés előz meg, melynek szokásos ügymenete a hírek szerint el is indult a magyar miniszterelnökség és az orosz nagykövetség között. Ezt általában egy kétoldalú bejelentés szokta követni, melyben az érintettek jelzik a magyar és az orosz szándékot, s adott esetben közlik a találkozó helyszínét és időpontját. Ha időközben valamilyen vis major adná elő magát, azt szigorúan a háttérben, diplomáciai csatornákon rendezi a két ország külügyi apparátusa.

Az is egy járható út lehetett volna, hogy – tekintettel a két politikai vezető 2009 óta szárba szökő kapcsolatára – Putyin felhívja Orbánt, s felveti neki aggályait. De mint láttuk nem ez történt. Az orosz fél egyrészt készakarva meg akarta alázni Orbánt, másrészt olyan helyzeti előnyt kívánt teremteni a maga számára, hogy a feltételeket később ő diktálhassa. Harmadrészt: példát kívánt statuálni a világ – és elsősorban az oroszok által fenyegetett Európa – számára a tekintetben, hogy mit lehet megtenni egy önmagára nagyhatalomként tekintő állammal, mint amilyen Oroszország, és mit nem.

Volt már erre példa. Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov főkén a balti államokkal szemben engedett meg magának korábban hasonló módszereket. Egészen addig, amíg bízhatott abban: Észtország, Lettország és részben Litvánia jelentős orosz kisebbsége, kormányukra gyakorolt belső nyomással kiszolgálja az orosz érdekeket. Ám mióta ezek az államok az Európai Unió tagjai lettek, az ottani orosz kisebbségek örömmel fedezték fel jogaik bővülését, s eszük ágában sincs ma már feláldozni a szerzett jogokat az orosz lojalitás oltárán. Nem mellesleg igencsak lehűtötte a kedélyeket az, hogy a balti államok igen gyorsan – és Moszkva számára végül is váratlanul – a NATO tagjai lettek.

Ám a mostani orosz közlés kevéssé barátságos formája – vagyis egyoldalúsága – a maga nemében egyedülálló, példátlan.

De a hírek szerint a magyar vezetés magatartása is az. Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre a miniszterelnöknek:

Megszűnt az a hitelválság, amellyel a magyar kormánynak akkor kellett szembesülnie, amikor gyorsan – és nagy titokban – letárgyalta a megállapodást Moszkvával.

Orbán az utóbbi időben egyre nagyobb nyűgnek érzi az orosz feltételeket, amelyek ráadásul megkötik a kezét, hogy a befolyó hitelkeretet a saját elképzelései és céljai szerint költhesse el.

Végül, de nem utolsó sorban a magyar kormányt az iparkamara és saját szakértői is figyelmeztették: képtelen lesz teljesíteni a megállapodás azon részét, hogy a paksi beruházás 40 százaléka önerőből teljesüljön. Ehhez nincsenek meg a források, elsősorban technológiai téren, de szakértelemben sem.

Minderről már egy ideje tudni lehet. Miért ne épp Moszkva lenne igen jól informálva a kormány szándékairól, elvégre Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta lényegében nagyvonalúan elnézte azt, hogy az orosz hírszerzés olyan szabadon tevékenykedjen Magyarország területén, mint egyetlen más kelet-európai országban sem. Emiatt Putyin tulajdonképpen okkal tekinthetett úgy Orbánra, mint egy vazallus ország első emberére.

Viktor és Vlagyimir – két férfi, egy eset

Ma találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktorral. Hogy miről beszélnek, még nem tudjuk, és nagy valószínűséggel később sem fogjuk megtudni. Azt fogjuk tudni, amit tudatni fognak Magyarországgal, Oroszországgal és a világgal.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Annyi biztos, hogy szeptemberben megint találkoznak, mert rendszeressé vált már, hogy évente kétszer is összejönnek. Magyarország kis ország, de Putyinnak fontos, mert Európa közepén van és az Európai Unió tagja. Putyinnak fontos az Európai Unió, ezért Orbánnak is fontos, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. Hiába a Brüsszel-ellenes retorika, hogy nem leszünk gyarmat, meg hogy állítsuk meg Brüsszelt, Orbánnak esze ágában sincs kilépni. Nemcsak a fejlesztési pénzek miatt, amelyek meglehetősen nagy mennyiségben és többnyire ellenőrizetlenül özönlenek Magyarországra, hanem az oroszok díjaznák ezt, akiknek csak addig érdekes Magyarország, ameddig az EU tagja. Ebbe még az is belefér, amit Orbán a minap mondott. Hogy kétféle veszély fenyegeti Európát, keletről Oroszország, délről a terrorizmus.

Putyin csak röhög azon, ha Orbán veszélynek nevezi, neki elég az, ha tudja, hogy az intéző úr teszi a dolgát. Rombolja Európát, miközben saját birtokát vasmarokkal tartja kézben. Lehetne persze keményebb is, gondolja Putyin, olyan, mint mi, odahaza Moszkvában, de a magyaroknak egyelőre ennyi is elég. Nem kell senkit lelőni, elég néhány kirakatper, tanulnak ezek abból is.

Jó helytartónak tartja a gazda az intézőt, bár van néhány dolog, ami miatt ráncolja a homlokát. A paksi beruházás ügye például lassabban halad, mint ahogyan szeretné. Sok az okoskodás, jogszabály. És a felújított orosz metrókocsikkal is sok a baj. Pedig, a gazda szerint jó kis szerelvények azok, olyanok, mint újkorukban. Lehet, hogy még most is újak.

Amúgy meg tetszett a gazdának, amit legutóbb Magyarországon látott. A sajtó például már majdnem teljesen meg van zabolázva, a vidéki lapokat is szépen megfegyelmezték, mindenki tudja és teszi a dolgát. A néhány megmaradt szabad sziget is a mi tenyerünkből eszik.

Jól végzi a munkáját az intéző úr, talán még meg is jutalmazza a gazda. Pedig, nem szokott ő jutalmazni senkit. Nála az a jutalom, ha nem büntet. Amúgy meg, merne csak ugrálni az intéző úr, rögtön előkerülne néhány dokument a gazda zsebéből. Terhelő, ahogyan Magyarországon mondják. Bankszámlákról, bármiről, de ennek még nem jött el az ideje. Ha az intéző úr megbízhatóan végzi a dolgát, talán soha nem is kerülnek elő ezek a dokumentek. És akkor azok a csúnya pletykák sem igazolódnak be, amelyek az intéző úrral kapcsolatban időről időre felbukkannak a még megmaradt független sajtóban.

Oroszország erős, a birodalmi lépegető hatalma félelmetes. Magyarország viszont biztonságos, Budapest szép.

Van ott folyó és földje jó.

Ez történt ma – 2018. január 22.

0

Nyomozást rendelt el az ügyészség az Elios ügyében, több ellenzéki párt üdvözölte a lépést; Ausztria perel, a megyar kormány kitart Paks bővítése mellett; az USA 2019 végéig Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét és aggályosnak tartja Törökország szírii beavatkozását; kiesett Fucsovics, de továbbjutottak Babosék.

Nyomozást rendelt el az ügyészség az Elios ügyében

A Pest Megyei Főügyészség hétfőn elrendelte a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében. A főügyészség szóvivője, Gyugyi Csilla elmondta: az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) igazságügyi ajánlásai esetén követett protokollnak megfelelően, a Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el, amelynek teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg. A Legfőbb Ügyészség közlése szerint az OLAF jelentése három – 2009 és 2014 között kibocsátott – KEOP-pályázat vizsgálatáról szól.

Paksi bővítés – Miniszterelnökség: a magyar kormány kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett

Az osztrák környezetvédelmi minisztérium hétfőn jelentette be, hogy Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen.

Megállapodás született az amerikai kormányzati leállás befejezéséről

A Demokrata Párt megállapodott a republikánusokkal az amerikai kormányzati leállás befejezéséről – jelentette be hétfőn a szenátusi voksolás megkezdése előtt Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője.

Az USA 2019 végéig Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét

Az izraeli hivatalos látogatáson levo amerikai alelnök, Mike Pence jelentett be a Knesszetben, hogy még 2019 vége előtt az amerikai diplomaták Tel Aviv-ból Jeruzsálembe költöznek. Ezzel erősítik meg Donald Trump elnök döntését, hogy Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként.

Tillerson Londonban: “aggályos” Törökország szíriai beavatkozása

Az amerikai külügyminiszter aggodalmának adott hangot a szíriai kurd erők ellen kezdett török hadműveletek miatt. Az Egyesült Államok helyi partnerek koalíciójával, köztük kurd vezetésű erőkkel vállvetve lép fel az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen Szíriában, és ezért tartja aggályosnak az észak-szíriai kurd erők elleni török hadműveleteket.

Australian Open: Babosék negyeddöntősök, Fucsovics kikapott Federertől

Bejutott a női párosverseny negyeddöntőjébe a Babos Tímea, Kristina Mladenovic kettős az ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A magyar, francia duó két szettben, másfél óra alatt győzte le a Viktorija Golubic, Nina Stojanovic svájci, szerb kettőst. Fucsovics Márton pedig 6:4, 7:6 (7-3), 6:2-re kikapott a 19-szeres Grand Slam-bajnok Roger Federertől a nyolcaddöntőben. A 25 éves magyar teniszező Grand Slam tornán még soha nem jutott el idáig, várhatóan a 62-63. helyre jön fel a világranglistán. (MTI, FüHü)

Levegő útján is terjedhet az influenza egy új kutatás szerint

A betegek puszta kilégzésével is terjedhet az influenza egy új amerikai kutatás szerint, a vírusok továbbadásához köhögés vagy tüsszögés sem szükséges.

 

FRISS HÍREK

Milliókat ke...

A minisztere...

Diplomata ké...

A migránsok ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!