Kezdőlap Címkék Orvoshiány

Címke: orvoshiány

Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

500 kubai orvos nélkül nem működne az egészségügyi hálózat Calabriában, Olaszország déli részén, ahol riasztóan nagy az orvoshiány.

“Olaszországban jó az orvosi technológia és jók az orvosok. Csak épp kevés van belőlük. Mi pedig odamegyünk, ahol hiány van orvosokból”- mondja a 38 éves Asbel Diaz Fonseca kubai doktor, aki egy sebész csapatot vezet a Santa Maria degli Ungheresi kórházban Calabria tartományban.

Decemberben sztrájkoltak itt is az egészségügyi hálózat dolgozói, mert a Meloni kormány nehéz pénzügyi helyzetében a nyugdíjak csökkentését tervezi. Olaszország költségvetési hiánya és államadóssága krónikus problémákkal küszködik, és ezt próbálja enyhíteni Giorgia Meloni kormánya a nyugdíj reformmal. Csakhogy a Covid pandémia telibe találta Olaszországot, és ennek következtében több mint 11 ezren hagyták el az egészségügyi közszolgálatot 2021 óta. Hova mennek az orvosok és az ápolók? A magánszektorba vagy külföldre.

A kórház, ahol a kubai sebész dolgozik, 200 ezer ember egészségügyi ellátásáért felelős, de az óriási hiány orvosokban és ápolókban elfogadhatatlan körülményeket hozott létre.

Ezért a tartományi önkormányzat Kubához fordult, ahol a legkiválóbb orvos képzés működik egész Latin Amerikában.

Szerződés alapján 500 kubai doktor érkezett Dél Olaszországba, ahol az időjárás nem okoz számukra nagy problémát. A nyelv sem hiszen a spanyol és az olasz elég közel áll egymáshoz.

A Santa Maria degli Ungheresi kórházban immár 18 kubai orvos dolgozik, akiket kezdetben eléggé szkeptikusan fogadtak az olasz kollégák. Miután a kubai doktorok villámgyorsan megtanultak olaszul, hamar kiderült, hogy tévedtek: a kubai kollégák szakmai színvonala nem  alacsonyabb az olasznál, és a külföldi doktorok igen lelkesen dolgoztak, mert a hazainál jobb kórházi technológiára találtak, és magasabb fizetéshez jutottak.

“A kubaiak olyanok számunkra mint az oxigén” – nyilatkozta lelkesen egy olasz orvos a londoni Guardian tudósítójának.

A kubai kormány szép összeghez jut az orvosok exportjából ráadásul kemény valutában. Korábban a kubai doktorok nagy számban dolgoztak Venezuelában , de az ottani rendszer a csőd szélén táncol , ezért Havanna új piacot keresett az orvos exportra.

Calabria önkormányzatának jobboldali vezetőjét sokan bírálták azért, mert a kommunista Kubából hívott orvosokat, de a kedvező tapasztalatok mindenkit meggyőztek, ezért a szerződést Calabria és Kuba között 2025 végéig meghosszabbították.

Külföldi orvosokkal akarja javítani az egészségügy helyzetét Macron francia elnök is

Sajtóértekezletén a francia államfő elismerte, hogy kialakultak “egészségügyi sivatagok” az ország területén, ahol igen nehéz megfelelő ellátáshoz jutni a közelben, mert a kórházakban kevés az orvos és az ápoló. A helyzet javítására Emmanuel Macron közölte: új törvénnyel könnyítik meg  a külföldi orvosok alkalmazását a francia kórházakban, mert ily módon a páciensek  jobb ellátáshoz juthatnának.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az új kormány különleges tartózkodási engedélyt ad a külföldi orvosoknak, akik így könnyebben vállalhatnak munkát Franciaországban. Az egykori francia gyarmatokon az orvosképzés nagyon hasonló az anyaországhoz, így az átállás nem okoz gondot. Macron bírálói viszont felvetik: olyan országokból jönnek ezentúl nagy számban orvosok, ahol sokkal nagyobb a hiány, és ahol az egészségügyi hálózat elemi gondokkal küszködik Afrikában. A közszolgálati RFI ismertet egy szenegáli példát: Mamadou Demba Ndour doktor telefonja állandóan csöng, mert ő az egyetlen szülész – nőgyógyász egy vidéki kórházban Dakartól, a fővárostól 600 kilométerre. Évente több mint ezer szülést vezet le Szenegál elmaradott tartományában. Mi lesz, ha ő is eljön?

“Fényévekre vagyunk Európától, Szenegálban vidéki kórházban dolgozni az szerzetesi önfeláldozást követel meg. A technikai felszerelés elavult, a fizetés szánalmasan alacsony”

– vázolja fel a helyzetet a középkorú doktor Szenegálban. Aki lehet, hogy Franciaországban folytatja.

26 ezer külföldi orvos dolgozik jelenleg a francia egészségügyben , ez 11,5%-ot jelent, de a valóságban az arány magasabb, mert sokan közülük már megkapták a francia állampolgárságot. A döntő többségük az egykori francia gyarmatokról érkezik: az első helyen a Maghreb államok állnak – Algéria, Marokkó és Tunézia. Utánuk fekete Afrika következik, ahol a világ legszegényebb országaiban óriási az orvoshiány.

“Úgy akarják megszüntetni az egészségügyi sivatagokat Franciaországban, hogy az ilyen sivatagok területét növelik meg Afrikában”

– hangsúlyozza a kérdés szakértője. Christelle Fifaten Hounsou szerint a francia egészségügyben akkora az orvosok hiánya , hogy a háziorvosi szolgálat, a traumatológia, a szülészet vagy az altatóorvosi hálózat egészen egyszerűen nem működne nélkülük. Már a hetvenes évek óta áramlanak az orvosok Afrikából Franciaországba, és a különleges orvosi tartózkodási engedély ezt felgyorsítja majd.

A francia kórházak általában igyekeznek a külföldi rezidenseket megtartani, és megpróbálják elintézni nekik a tartózkodási engedélyt. Ez számukra azértis előnyös, mert a külföldi doktoroknak kevesebbet kell fizetniük hiszen ők nemigen követelhetnek béremelést.

“Kezdetben ez olyan mint a kényszermunka” – mondja Jad Zahnan fiatal kardiológus Libanonból. Poissy egyik kórházában dolgozott mint rezidens, majd ottmaradt. A fizetése kezdetben mindössze 1400 euró volt, ami Franciaországban nevetségesen kevés. Most abban bízik, hogy négy év után megkapja a francia állampolgárságot, és a helyzete rendeződik.

A nehézségek ellenére nem bánt meg semmit: Franciaországban sokkal jobbak az orvosi munka feltételei mint Libanonban, magasabb a jövedelem és jobb az életszínvonal.

Mit változtat az új törvény a külföldi orvosok helyzetén Franciaországban: ” azoknak, akik már itt dolgoznak a francia egészségügyben lényegesen könnyebb lesz, de mi van azokkal, akik ezután akarnak Franciaországba jönni? Ezeknek a külföldi orvosoknak a jogállása változatlan marad” – nyilatkozta az RFI-nek annak az orvos szakszervezetnek a főtitkára, amelyben az Európai Unión kívüli doktorok védik az érdekeiket Franciaországban.

Több mint 2100 orvos mond föl Szlovákiában

A visegrádi csúcstalálkozón furcsa kéréssel állt elő Heger, Szlovákia miniszterelnöke: a magyar és a lengyel kormány támogatásával szeretne betegeket exportálni ebbe a két szomszédos országba! Az ok: 2100 orvos mond föl az 5 milliós országban, ahol ezzel vészhelyzetbe kerül az egészségügy január elsejétől.

Az orvosok Szlovákiában is magasabb béreket szeretnének elérni, de ezeket a kormány nem tudja vállalni, mert az energia válság kellős közepén nincsen rá pénze.

Szlovákiában már volt ilyen egészségügyi vészhelyzet 2011-ben amikor tömegesen mondtak fel az orvosok. Akkor a Csehországból küldött katona orvosok mentették meg a helyzetet.

Egyik visegrádi tagállam egészségügyi rendszere sincs jó bőrben hiszen a pandémia nagyon megviselte az orvosokat és az ápolókat. Ráadásul továbbra is nagy az orvos és ápoló hiány Európában, ezért sokan választják ezt a megoldást akár már közvetlenül a diploma megszerzése után is.

Szlovákiában az egészségügyi minisztérium egyelőre még nem kérte a hadügyminisztériumot, hogy helyezzék készenlétbe a katona orvosokat. Összesen 40 mozgósítható katonaorvos dolgozik Szlovákiában, ez kevés a problémák megoldásához. Ezért valószínűleg ismét a külföldhöz kellene fordulni. Legutóbb a cseh szenátus nehezményezte, hogy az ország katonaorvosainak egy részét Szlovákiába küldték.

Szlovákiai páciensek magyar és lengyel kórházakban?

Ezt kérte Heger miniszterelnök Kassán. Orbán és Mazowiecki válasza az volt, hogy “tanulmányozzák a kérdést”.

Szlovákia egészségügyi minisztere kijelentette: amennyiben nem tudnak megállapodni az orvosokkal, akkor november 30-tól egészségügyi vészhelyzetet rendelnek el az országban.

A visegrádi együttműködés nincs a legjobb állapotban hiszen Orbán Viktor Putyin barát politikáját a másik három ország egyáltalán nem osztja. A hétköznapi együttműködés ettől még működhet bár sem a magyar sem pedig a lengyel egészségügy nincs jó állapotban. A visegrádi országokban az egészségügy tulajdonképp permanens vészhelyzetben van, de ezt csak akkor mondják ki amikor teljes leállás fenyeget mint most Szlovákiában, ahol 2100 orvos adta be a felmondását.

Több tízezer orvos hiányzik a lengyel egészségügyből

Magyarország és Lengyelország ebben is hasonlít egymásra: óriási az orvos hiány. A brüsszeli Politico szerint 20-50 ezer orvos hiányzik a lengyel egészségügyből. Ez nagyon sok egy 38 milliós országban, amelyet nagyon megviselt a Covid 19 világjárvány.

A járvány miatt az orvosok 9%-a tervezi azt, hogy elhagyja hazáját – állapította meg a Krakkói Egyetem kutatása még tavaly.

„Az orvosok a magán szektorba távoznak vagy pedig egy uniós államban próbálnak szerencsét”

– nyilatkozta a Politico tudósítójának Bartosz Fialek doktor, aki az orvosok szakszervezetének regionális főnöke Bydgoszcz városában. Mindez összefügg azzal, hogy a kormányzat alulfinanszírozza az egészségügyet, a GDP mindössze 5,3%-a jut rá. Ezzel sereghajtó az Európai Unióban – éppúgy mint Magyarország.

Az eredmény? Lengyelországban jut a legkevesebb orvos egy lakosra az Európai Unión belül – Ciprus után.

Rekord kivándorolás

2021 első negyedévében 200 orvos kért engedélyt a kivándorlásra , és ezzel megdőlt a korábbi rekord. Andrzej Matyja, az orvosi kamara vezetője katasztrófának nevezte a kivándorlási kedv fokozódását.

Lengyelországban a kormány – Magyarországtól eltérően – nem emelte lényegesen az orvosi fizetéseket. Kínosan szegényes béremelést kaptak a közegészségügyben dolgozó orvosok: bruttó bérük 1485 euróról 1489 euróra emelkedett.

A következmény? Kórház bezárások illetve egyes osztályok megszüntetése. Különösen a gyerekgyógyászat és a belgyógyászat került súlyos helyzetbe, mert nincs elég szakorvos.

Ígéretek vannak, de a pénzt Brüsszeltől várják

A Kaczynski rendszer azt ígéri a lengyeleknek, hogy az egészségügyi kiadások a GDP 7%-ára növekednek 2027-ig. Csakhogy ez elég messze van, az embereknek meg is kellene ezt érniük.

Az uniós helyreállítási alap 4,5 milliárd eurós életmentő injekciót jelentene az egészségügynek. Ebből 700 millió jutna közvetlenül a kórházaknak. Csakhogy Lengyelország kormánya – éppúgy mint a magyar – kötélhúzást folytat Brüsszellel. Az eredmény: a pénz egyelőre nem jön pedig óriási szüksége lenne rá a lengyel egészségügynek. Rókafogta csuka helyzet alakult ki: az EU azt szeretné, ha Lengyelország betartaná a jogállamiság vállalt feltételeit, de a Kaczynski kormányzat szerint a hazai jog felülírhatja az uniós jogot.

A jogvita levét az átlagos polgárok isszák meg, akik egyre kevésbé jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz a kórházakban.

Van megoldás az orvoshiányra!

Kubai orvosokat kellene befogadni, akár százával a rengeteg gondot okozó orvoshiány megoldására. És nem, ők nem migránsok lennének, hanem ideiglenesen hazánkban állomásozó külszolgálatosok. Mint most megtudtam, Kuba egyik legfontosabb bevételi forrása az orvosok exportja: mintegy 50 000 egészségügyi dolgozójuk vállal munkát a világ 60 országában.

A megdöbbentő friss hír, ami erre felhívta a figyelmet, az az, hogy az új, szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro miatt most 8500 kubai orvos elhagyta Brazíliát és ezért több millió (!) brazil maradt orvosi ellátás nélkül.

A nemrég megválasztott brazil elnök ugyanis közölte, hogy a kubai orvosok csak akkor maradhatnak, ha a kubai kormány beleegyezik, hogy megkapják teljes bérüket és magukkal vigyék a családjukat is Brazíliába. Ha elmennek és ezért rengeteg brazil – főleg a szegénynegyedekben – orvos nélkül marad, ezek szerint nem zavarja Bolsonarot. Meg Donald Trump kormányát sem, hiszen az Egyesül Államok üdvözölte és megdicsérte a kubai orvosok hazazavarását.

Kubai orvos a reptéren – Forrás: YouTube

Az persze igaz, hogy a kubai állam elveszi a külföldön dolgozó orvosok fizetésének 75 százalékát, családjaik pedig nem hagyhatják el Kubát. A kubai rendszer ezzel akadályozza meg, hogy az orvosok kivándoroljanak, vagy talán pontosabb azt írni, hogy disszidáljanak. Még így is van rá legalább egy példa, hogy valaki inkább Brazíliában marad.

A külföldi munkát vállaló kubai orvosok azonban még így is jól járnak, hiszen bérük nagyobb részének elvonása ellenére is messze a kubai átlag fölött keresnek, világot látnak és átérezhetik, hogy fontos feladatot látnak el olyan emberek kezelésével, akik nélkülük nem is látnának orvost.

Na és mi a helyzet nálunk?

Ami meg minket illet, ne higgyük, hogy mondjuk egy szabolcsi falú végén jobb a helyzet, mint egy brazil favelában (nyomornegyedben). Más kérdés, hogy Pártunk és Kormányunk nyilván nem lesz hajlandó befogadni kubai orvosokat, hiszen bizonyára komcsik, nem a tízparancsolat segítségével akarnak gyógyítani, meg különben is, ha a szegények meg a nyugdíjasok tovább élnek, arra csak ráfizet a NER, és kevesebb közpénz jut Orbán haverjainak.

Orvoshiány az EU-ban avagy mi lesz, ha nyugdíjba megy 60 ezer doktor egy évben

0

A gazdagabb nyugati államok a szegényebb keletiekkel fizettetik meg a méregdrága orvos képzés költségeinek jelentős részét- állapítja meg a brüsszeli bizottság tanulmánya. Persze az Európai Unióban szabad a munkaerő vándorlás, és érthető, ha mindenki oda tart, ahol jobb élet és munkakörülményeket remél.

Minden harmadik orvos idősebb 55 évesnél, ezért az EU brüsszeli bizottsága arra számít, hogy évente 60 ezren mennek majd nyugdíjba 2020 táján. Mi lesz így az európai egészségüggyel, mely már így is számos nyavalyával küszködik? A gazdagabb uniós tagállamok eddig úgy oldották meg a problémát, hogy elszipkázták az orvosokat Keletről, ahol a fizetések egynegyedét vagy egyötödét teszik ki a nyugatinak.

Az elmúlt 20 évben több mint 72 ezer orvos kérte diplomájának a hitelesítését egy másik uniós államban.

Ez nem csoda, ha azt nézzük, hogy Luxemburgban az egy főre jutó egészségügyi kiadások 4000 euró felett vannak egy évben míg ugyanez a szám a lista végén szerénykedik Romániában csak 816 euró! Az eredmény? A doktorok Romániából tömegesen mennek ki nyugatra éppúgy mint a magyar vagy az észt orvosok. Csakhogy az európai bizottság felmérése szerint ez a tendencia oda vezetett, hogy ma már Románia lakosságának a 10%-a nem jut egészségügyi ellátáshoz a huszonegyedik században!

Az orvoshiány a gazdagabb nyugati államokban mágnesként vonzza a keleti orvosokat, akik a magasabb fizetés reményében olykor diplomájuk megszerzése után azonnal repülőre szállnak és külföldön kezdik meg szakmai pályafutásukat. A gazdagabb nyugati államok a szegényebb keletiekkel fizettetik meg a méregdrága orvos képzés költségeinek jelentős részét- állapítja meg a brüsszeli bizottság tanulmánya. Persze az Európai Unióban szabad a munkaerő vándorlás, és érthető, ha mindenki oda tart, ahol jobb élet és munkakörülményeket remél. Csakhogy ilyen körülmények között igen nehéz megoldani az egészségügy gondjait a szegényebb uniós államokban. Az európai bizottság megállapítása szerint immár Portugália és Görögország is ide tartozik. Eddig csak a kelet-európai egykori szocialista államokat sorolták ide. A megoldás nem nagyon látszik pedig az „egészségügyi katasztrófa dátum” 2020 egészen közel van. Honnan lesz orvos utánpótlás, ha évente több mint 60 ezer doktor vonul majd nyugalomba, és Nyugaton a helyükre keleti orvosokat várnak?!…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!