Kezdőlap Címkék Orosz

Címke: orosz

Éljen az örök és megbonthatatlan!

Rendszeressé vált már, hogy évente kétszer összejönnek a derék urak. Magyarország kis ország, de a gazdának fontos, mert Európa közepén van és az Európai Unió tagja. A gazdának fontos az Európai Unió, ezért az intézőnek is fontos, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. Hiába a Brüsszel-ellenes retorika, hogy nem leszünk gyarmat, meg hogy állítsuk meg Brüsszelt, az intézőnek esze ágában sincs kilépni az Európai Unióból. Nemcsak a fejlesztési pénzek miatt, amelyek meglehetősen nagy mennyiségben és többnyire ellenőrizetlenül özönlenek Magyarországra, hanem, mert az oroszoknak csak addig érdekes Magyarország, ameddig az EU tagja. Ebbe még az is belefér, amit az intéző róluk mondott: hogy kétféle veszély fenyegeti Európát, keletről Oroszország, délről a terrorizmus.

A gazda csak röhög azon, ha az intéző veszélynek nevezi. Ne azt nézzék, amit mond, hanem azt, amit tesz. A gazdának elég az is, ha tudja, hogy az intéző teszi a dolgát. Rombolja Európát, miközben saját birtokát vasmarokkal tartja kézben. Lehetne persze keményebb is, gondolja a gazda, olyan, mint ő, odahaza Moszkvában, de a magyaroknak egyelőre ennyi is elég. Nem kell senkit lelőni, elég néhány kirakatper, tanulnak ezek abból is.

Jó helytartónak tartja a gazda az intézőt, bár van néhány dolog, ami miatt ráncolja a homlokát. A paksi beruházás ügye például lassabban halad, mint ahogyan szeretné. Sok az okoskodás, jogszabály. És ott vannak a felújított orosz metrókocsik. A gazda szerint jó kis szerelvények azok, olyanok, mint újkorukban. Lehet, hogy még most is újak.

Amúgy meg tetszett a gazdának, amit legutóbb Magyarországon látott. A sajtó például már majdnem teljesen meg van regulázva, a vidéki lapokat is szépen megfegyelmezték, mindenki tudja és teszi a dolgát. A néhány megmaradt szabad sziget is a mi tenyerünkből eszik.

Jól végzi a munkáját az intéző, talán még meg is jutalmazza a gazda. Pedig, nem szokott ő jutalmazni senkit. Nála az a jutalom, ha nem büntet. Amúgy meg, merne csak ugrálni az intéző, rögtön előkerülne néhány dokument a gazda zsebéből. Terhelő, ahogyan Magyarországon mondják. Bankszámlákról, bármiről, de ennek még nem jött el az ideje. Ha az intéző úr megbízhatóan végzi a dolgát, talán soha nem is kerülnek elő ezek a dokumentek. És akkor azok a csúnya pletykák sem igazolódnak be, amelyek az intézővel kapcsolatban időről időre felbukkannak a még megmaradt független sajtóban.

Oroszország erős, a Birodalmi Lépegető félelmetes. Magyarország viszont biztonságos és Budapest szép.

Van ott folyó, és földje jó.

Nem ígért szexet az orosz kémnő

0

A 29 éves Marija Butyina jelenleg egy washingtoni börtönben várja, hogy az ügyészség kémpert indítson ellene. Azzal vádolják a fiatal nőt, hogy Trump elnök közelébe akart férkőzni a 2016-os választási kampány idején.

Ez végül is nem járt sikerrel, de Trump fiával sikerült találkoznia. Minderről beszámolt orosz főnökének, Alekszandr Torsinnak, aki Putyin elnök egyik bizalmasa. Az ügyészség Washingtonban korábban azt állította, hogy Marija Butyina szexet ajánlott idősebb amerikai uraknak, ha megkönnyítik az előrejutását.

Kiderült, hogy ezt állítását az ügyészség nem tudja bizonyítani, ezért ezt a vádat ejtették, de továbbra is fenntartják, hogy Marija Butyina az orosz kormány megbízásából férkőzött be az Országos Fegyver Szövetségbe, amely Trump egyik fő szponzora volt az elnökválasztáson.

A furcsa kémpert az ügyészség folytatja le Washingtonban.

Vagyis, nem Robert Mueller különleges ügyészre bízták, aki Trump és az oroszok szerteágazó kapcsolatait vizsgálja.

Trump vesztes ellenfele, Hillary Clinton változatlanul állítja, hogy az oroszok miatt veszített. Az amerikai kémelhárítás ugyanis bebizonyította, hogy az orosz hírszerzés feltörte Hillary Clinton adatbázisát, és onnan kompromittáló dokumentumokat juttatott el Trump kampány csapatához. Az USA a hacker akció miatt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben. Marija Butyina mint egyetemista tartózkodott az Egyesült Államokban, és eközben próbált meg közel férkőzni Donald Trumphoz. Ez végülis valószínűleg nem sikerült, bár az ügyészség vizsgálata még nem ért véget.

Közben több könyv állítja az USA-ban és Nagy Britanniában, hogy

Putyin elnök valamilyen kompromittáló dokumentumokkal sakkban tartja Donald Trumpot.

A két elnök Helsinki találkozója kapcsán felerősödtek ezek az állítások, de egyértelmű bizonyítékokkal senki sem szolgált. Az ellenzéki demokraták mégis impeachmentet emlegetnek, vagyis az orosz kapcsolatokra hivatkozva akarják eltávolítani Donald Trumpot a Fehér Házból.

Jelenleg többségben vannak a washingtoni kongresszusban a republikánusok, akik kiállnak Trump mellett. Ha azonban novemberben veszítenek a választásokon, akkor felerősödhetnek a hangok Washingtonban, hogy Trump mondjon le, vagy pedig jogi úton távolítják el a Fehér Házból.

Trumpnak az esze ágában sincs lemondani: nemrég jelentette be, hogy 2024-ig kíván a Fehér Házban maradni.

Marija Butyináról itt írtunk hosszabban.

Nem a Vidi nemzetközi menetelése miatt rúgták ki Dollt a Fraditól

0

Ma délelőtt sajtótájékoztatón jelentették be, hogy Szerhij Rebrovot nevezték ki szerdán a Ferencváros új vezetőedzőjének. Az ukrán szakvezető a német Thomas Dollt váltotta a kispadon.

Orosz Pál, az FTC Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az edzőváltásra vonatkozó döntés az idei kupakudarc után megszületett. Tehát sem a szurkolói nyomás, sem a Vidi nemzetközi kupamenetelése nem befolyásolta a döntést. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, a székesfehérváriak jó szereplésének minden magyar futballrajongó örülhet.

„A Kubatov Gábor klubelnökkel folytatott tárgyalás után döntöttem arról, hogy vállalom a feladatot.

Minden klubnál, ahol dolgoztam, az első hely volt a cél, itt is ez lesz.

Az elnökkel való beszélgetés meggyőzött arról, hogy magasak a célok” – mondta Rebrov, aki angolul beszél majd a futballistákkal, de lesz orosz tolmácsa is.

A játékosként 75-szörös válogatott Rebrov ezt megelőzően a Dinamo Kijevet és a szaúdi al-Ahli csapatát irányította. Előbbi együttest kétszer-kétszer ukrán bajnoki címre és kupagyőzelemre vezette, egyszer pedig a Szuperkupát hódította el.

1968 kontra 2018

0

Ismét folyik a harc 2018. augusztus 21-ért. Pontosabban a történelmi megítéléséért.

Micsoda? Hogy a társadalom döntő többsége nagyjából egyformán ítéli meg az 1968-as eseményeket? Hogy a Kreml parancsára végrehajtott katonai megszállás volt? Hogy a szovjet hatalom brutális módon eltaposta a kezdődő demokratizálódási folyamatokat az egykori Csehszlovákiában? Igen, valahogy így áll a dolog, és mégis…

Tetten érhető az ezzel ellentétes szándék. Kisebbíteni 1968 történelmi jelentőségét, elhallgatni, elmaszatolni az eseményeket. Nehogy a tankok és a megszállók bakancsainak látványa miatt negatívan ítélje meg a lakosság a mai Oroszországot, amely most is ugyanazt teszi, mint ötven évvel ezelőtt. Csak nem velünk.

Mert mi más lenne a Krím megszállása és a kelet-ukrajnai konfliktus? A Kremlnek most is ugyanaz a célja, mint akkor: megakadályozni, hogy egy ország a saját útját járja és a Nyugatot válassza. Az orosz nagyhatalmi törekvések miatt már körülbelül 11 ezer ember vesztette életét ebben a fegyveres konfliktusban, jóval több, mint Csehszlovákia 68-as megszállásakor.

Talán nem véletlen, hogy éppen a szomorú évforduló előtt hívta fel magára a figyelmet az Éjszakai Farkasok elnevezésű orosz motoros banda. A barátaitok vagyunk, Oroszország is a barátotok, üzenik nekünk innen, Szlovákiából, a drótkerítéssel körbevont alsókorompai „európai főhadiszállásukról”. És sokan hisznek nekik.

Persze nem mindenki. „Nem hívtunk titeket 1968-ban sem, 2018-ban sem akarunk itt látni benneteket” – ezt írta óriásplakát-méretű képeslapokon a farkasoknak egy fiatal mérnök, Rastislav Kalnovič.

És láss csodát, akadtak cégek, amelyek visszautasították ezeknek az óriásplakátoknak a kiragasztását.

Azt mondják, azért (is) kell ismerni a történelmet, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, amiket elődeink. Arról van szó, hogy ne ismétlődjön a történelem, ne ismétlődjön meg a 68-as megszállás.

Időközben persze megéltünk egy demokratizálódó, fejlődő, útmutató Oroszországot is. Ilyen volt például a peresztrojka. De ha ötven év után nem tudunk nemet mondani az orosz politikára, az orosz világlátásra, akkor az annak a biztos jele, hogy a történelem valóban ismétli önmagát. Kellemetlen érzés.

Márius Kopcsay (TASR hírügynökség)

Bajban Trump emberei

0

Hathónapos börtönbüntetést javasol George Papadopoulos ügyvédnek, Trump egykori kampány tanácsadójának Robert Mueller különleges ügyész, aki a 2016-os választási kampány orosz szálai után kutat.

A vizsgálat során kiderült, hogy George Papadopoulos kapcsolatban állt egy orosz professzorral, aki minden bizonnyal a titkosszolgálat megbízásából Hillary Clinton ellen felhasználható dokumentumokat adott át neki. George Papadopoulos hazudott ezzel kapcsolatban, és ezt sikerült rábizonyítani.

A bíróság szeptemberben hirdet ítéletet az ügyében.

Trump kampány csapatának három másik embere is bajban van. Michael Flynn tábornok, akit Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának nevezett ki, szintén hazudott orosz kapcsolatairól. Ezért mennie kellett a Fehér Házból. Richard Gates kampányfőnök-helyettes ugyancsak sáros orosz ügyekben, és ugyancsak hazudott ezekről.

A legkínosabb helyzetben az egykori kampányfőnök, Paul Manafort van.

Őt Trump már a kampány alatt kénytelen volt meneszteni orosz kapcsolatai miatt. Most a bíróság előtt kell felelnie azért, mert dollármilliókat kapott az oroszbarát Janukovics elnöktől Kijevben, és erről „elfelejtett” beszámolni az amerikai adóhatóságnak.

Hillary Clinton az elbukott elnökválasztás után vereségének fő okát abban nevezte meg, hogy az oroszok támogatták Donald Trumpot. Emiatt is vizsgálat folyik Washingtonban. A republikánus többségű kongresszus próbálja akadályozni a vizsgálatot éppúgy, mint maga Trump elnök.

Az ellenzéki demokraták viszont sürgetik az eredményt. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban és megváltozhat a washingtoni kongresszus összetétele. Ha a demokraták megerősödnek, akkor Robert Mueller vizsgálatai is nagyobb hangsúlyt kaphatnak, Trump pedig sarokba szorulhat.

Az elnök egyelőre magabiztos: nemrég őseinek szülőföldjén Skóciában bejelentette, hogy indul a 2020-as elnökválasztáson.

Vagyis 2024-ig a Fehér Házban akar maradni függetlenül attól, hogy milyen eredményre jut Mueller Trump orosz kapcsolatairól.

Újabb orosz-amerikai kémbotrány

0

Több mint tíz éven át dolgozott észrevétlenül egy orosz kémnő az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén. Még az elnök napirendjéhez is hozzáfért.

A Guardian információi szerint az orosz állampolgárságú nőt a többek között az amerikai elnök védelmét is ellátó Secret Service vette fel, és hozzáférése volt olyan szoftverekhez, amelyek révén

rendkívül bizalmas dokumentumokba, például az elnök és az alelnök napirendjébe nyerhetett betekintést.

A nő először 2016-ban vált gyanússá, amikor az amerikai külügyminisztérium biztonsági szolgálatának (RSO) egyik rutinellenőrzése során kiderült, hogy engedély nélkül rendszeresen találkozik az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB (a KGB utódszervezete) tagjaival.

Az RSO 2017 januárjában jelezte ezt, a Secret Service azonban nem indított kiterjedt vizsgálatot, inkább néhány hónappal később csendben elbocsátották a nőt, épp mielőtt 2017 júliusában elmozdították az 1200 fős moszkvai amerikai diplomáciai kontingens 750 tagját az amerikai-orosz feszültségek miatt.

A lap úgy tudja, az FBI és a CIA is vizsgálódni kezdett, de mindenki azt várta, hogy a Secret Service deríti fel az ügyet. Egy titkosszolgálati forrás szerint viszont ehelyett

a Secret Service megpróbálta eltussolni az ügyet

azzal, hogy menesztette a nőt. A biztonsági szolgálat nem indított belső vizsgálatot a kém által okozott károk és annak felmérésére, hogy esetleg beszervezett-e másokat is.

A brit lap megkereste a Secret Service-t, amely nem tagadta, hogy lehetséges orosz ügynökként tartották számon a nőt, de igyekeztek eljelentékteleníteni a szerepét. Közleményük szerint a nő nem fért hozzá olyan információkhoz, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének. Azt is írták: tisztában vannak azzal, hogy

minden orosz alkalmazott, aki amerikai szolgálatban áll, valamilyen formában kapcsolódik az FSZB-hez.

Az amerikai külügyminisztérium közölte, nem kommentálja az ehhez hasonló ügyeket.

Az ügy nem sokkal azután került nyilvánosságra, hogy Amerikában is lebukott egy orosz kémnő, Marija Butyina. Az ő történetét ide kattintva olvashatja el.

26 új csatahajót kap idén Putyin flottája

0

Szülővárosában, Szentpéterváron ünnepelte a Flotta napját Oroszország elnöke, aki megszemlélte a vízi parádét a Néván. Volt mit néznie: 39 csatahajó 4000 tengerésszel parádézott az orosz elnök előtt.

Putyin a sajtónak elmondta: 26 új csatahajót állítanak rendszerbe az idén, közülük négy fel lesz szerelve Kalibr tipusú cirkáló rakétákkal. Ezek a rakéták Szíriában bizonyítottak. Olyan alacsonyan repülnek, hogy a hagyományos légvédelem nem észleli őket, ezért a támadás meglepetésként éri az ellenséget.

Putyin a nagy hadi készülődést „a nemzetközi terrorizmus elleni harccal” indokolta meg.

Valójában azonban legalább ennyire fontos Oroszország számára, hogy erőt mutasson a NATO-val szemben. Észtország alig pár kilométerre van Szentpétervártól, Oroszország második legnagyobb városától. A NATO orosz fenyegetésről beszél, Moszkva viszont nyugati nyomulástól tart. A Baltikum már a NATO tagja, Ukrajna is jelezte, hogy szeretne belépni. Grúziát meghívták az észak-atlanti szervezetbe. Közben Trump épp az orosz fenyegetésre hivatkozva követeli azt a NATO tagállamoktól, hogy emeljék a hadi költségvetésüket a GDP 4 százalékra – miközben a tagállamok többsége a jelenleg kötelező 2 százalékot sem teljesíti.

Trump és Putyin nemrég Helsinkiben találkoztak. Mindkét elnöknek érvényes meghívója van a másik országába. Mindeközben

Washingtonban folyik a vizsgálat Trump orosz kapcsolatairól.

Ezért egyelőre újabb csúcstalálkozó nem várható. Putyin tanácsadója, Usakov közölte is: legközelebb novemberben lehet amerikai-orosz csúcs, amikor a G 20 tagállamainak vezetői találkoznak egymással Argentínában.

Lepleződött az orosz kémnő washingtoni tartótisztje

0

Marija Butyina együtt ebédelt Oleg Zsiganovval, az Orosz Kulturális Intézet igazgatójával. Erről fényképe van az FBI-nak, amely már régóta gyanította, hogy Oleg Zsiganov kém – diplomata státusban.

A 29 éves Marija Butyina jelenleg előzetesben ül egy washingtoni börtönben, de szeretne szabadlábra kerülni. Az ügyész attól tart, hogyha szabadlábra kerül, akkor hamarosan eltűnik, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy maradjon őrizetben. A bírónő az ügyésznek adott igazat.

Az FBI ugyanis tájékoztatta az ügyészséget, hogy

Marija Butyina számítógépe és okostelefonja valóságos aranybánya a kémelhárítás számára.

Most folyik a hatalmas mennyiségű adat feldolgozása, de az máris kiderült, hogy a fiatal kémnő igen hatékonyan látta el a feladatát. Arról, hogy az mi volt, és milyen módszerekkel dolgozott, itt írtunk korábban.

Az Orosz Kulturális Intézetet már azóta kémközpontnak tartja az FBI, hogy Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov megállapodott ennek létrehozásáról 1985-ben. Zajcevet, az előző igazgatót azzal gyanúsította a kémelhárítás, hogy fiatal ügynököket toborzott az Egyesült Államokban. Az ügynököket elkapták, Zajcev pedig a kiutasítás elől hazatért. Moszkvában azt nyilatkozta, hogy továbbra is az orosz-amerikai kulturális kapcsolatok érdekében tevékenykedik. Ettől tartanak Washingtonban is, ahol úgy tudják, hogy a hírszerzés igényt tart a kulturális igazgató tapasztalataira. Ugyanez az eset Zajcev utóda: Oleg Zsiganov 2014-ben érkezett és nemrég utasították ki az Egyesült Államokból. Nem az ifjú kémnő, hanem a Szkripal-ügy miatt.

Az orosz katonai hírszerzés embere valójában kettős ügynök volt, de lebukott. Oroszországban nem végezték ki, mint ahogy ilyenkor szokás, hanem hosszas börtönbüntetésre ítélték. Majd pedig kicserélték azokra az orosz hírszerzőkre, akiket épp ő buktatott le. Ezt követően Nagy-Britanniában élt mindaddig, amíg a Novicsok nevű orosz idegméreggel meg nem támadták őt meg a lányát is.

Mindketten túlélték, de szigorú őrizet alatt állnak Nagy Britanniában.

A feldühödött brit kormány szerint Putyin elnök maga adott utasítást az áruló likvidálására. Ezért csoportosan utasítottak ki orosz diplomatákat Nagy Britanniából. London felkérte NATO szövetségeseit is, hogy kövessék a példát. Így került sor az Orosz Kulturális Intézet igazgatójának kiutasítására az Egyesült Államokból.

Itt tart most az orosz-amerikai kémbotrány. Nem csoda, hogy az amerikai kémelhárítás egyik ásza majdnem leesett a székről – élő adásban a televízióban – amikor Trump közölte: ő elhiszi Putyinnak, hogy nem avatkoztak bele az amerikai elnökválasztásba. Később Trump visszakozott. John Bolton, a nemzetbiztonsági tanácsadó közölte: Putyinnak ugyan van érvényes meghívása Washingtonba, de csak jövőre. Addig talán lezárul a vizsgálat Trump orosz kapcsolatait illetően.

Orosz titán az amerikai Boeingnek – és a szankciók?

0

Szankciók ide vagy oda: a jövőben is orosz titán szárnyakkal repül a Boeing: az amerikai repülőgépgyártó óriás 18 milliárd dollárért vásárol Oroszországban titánt az elkövetkező tíz évben.

Ezt  Szergej Kravcsenko, a Boeing moszkvai embere közölte, aki elmondta azt is, hogy a a cég összesen 27 milliárd dollárt költene Oroszországban. A vásárlási listán legnagyobb tétel a titán, amely a repülőgépek szárnyainak a legfőbb nyersanyaga. Vérmes orosz honatyák és szenátorok korábban azzal fenyegetőztek, hogy tiltakozásul a szankciók miatt Moszkva leállítja a titánexportot az USA-ba. Rögtön tiltakozott is a VSMPO Avisma, az az orosz monopólium, melynek 2022-ig szerződése van a Boeing-gel. Azzal érvelt a cé, hogy elveszítheti a nagy nehezen kivívott piaci részesedését az Egyesült Államok  piacán.

Az érvelés pedig megértő fülekre talált a Kremlben.

Gyenyisz Manturov kereskedelmi miniszter sietett ugyanis kijelenteni, hogy semmi sem lesz abból a törvényjavaslatból, mely megtiltaná az orosz titán exportját az Egyesült Államokba.

Különben is, Oroszországnak nagy szüksége van pénzre. A Boeingnek meg titánra.

Az amerikai-orosz kapcsolatoknak különösen jót tesz a Boeing mega-titánüzlete, amelyet Moszkvában hosszú évtizedekre biztosra vesznek. Egyik fél sem veri nagydobra az ügyet, mert ez stratégiai terület. Donald Trump amerikai elnök pedig épp a nemzetbiztonságra hivatkozva szeret beavatkozni a globális kereskedelembe. Úgyhogy a Boeing – egy példát hozva – titkosítja kínai eladásait, nehogy bajba kerüljön, legalábbis erről számol be a South China Morning Post. Nem véletlen, hogy csak Moszkvában váltak nyilvánossá a cég oroszországi beszerzési tervei.

Hollik szerint a foci

Lehetett a horvátoknak szurkolni a futball világbajnokság döntőjében, lehetett a franciáknak is, ha már a magyaroknak nem lehetett, mert mi a futballban sem vagyunk sehol. Egy dolgot nem lehet, azt, amit Hollik István tett. Vagyis, azt is lehet, csak ebben az esetben az embernek számolnia kell azzal a nem túlságosan szívet melengető opcióval, hogy ettől kezdve a tisztességes emberek szemében a lojalitással elegy aljasság mértékegysége az 1 hollik.

Hollik István, a Fidesz-KDNP szóvivője ugyanis ezt írta néhány órával a futball világbajnokság döntője előtt a Facebook oldalára: „A foci persze arról szól, hogyan küzd két csapat a pályán. De a foci ennél mindig sokkal többről szól. A világbajnoki döntőnek Európa jövője szempontjából is fontos üzenete lehet, hiszen egy bevándorlóország játszik egy nemzeti identitására büszke, keresztény országgal. Már csak ezért is hajrá Horvátország.”

Az eredményt ismerjük: a bevándolóország csapata legyőzte a nemzeti identitására büszke keresztény ország válogatottját. De ez – szemben Hollik úr állításával – semmit sem jelent Európa jövője szempontjából, legföljebb Hollik úr politikai jövője alakul jól, legalábbis abban az esetben, ha a főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök értesül beosztottja a Facebookon véghez vitt verbális hőstettéről.

Grabar-Kitarović nyilván nem örült annak, hogy nem a horvátok, hanem a franciák nyerték meg a világbajnokságot, de ez nem gátolta meg abban, hogy kéz a kézben menjen Emmanuel Macron francia elnökkel az eredményhirdetésre. (Aki egyébként puszival köszöntötte a legyőzött csapat országának elnökasszonyát.) A nemzeti identitására büszke keresztény ország vezetője, Kolinda Grabar-Kitarović a saját csapatának tagjait megpuszilta, az ellenfél játékosait pedig megölelte.

Vélhetően azért, mert nem tudta, hogy Hollik szóvivő úr mit üzent nekik és a világnak, de főleg a magyaroknak. Ha olvassa Hollik úr veretes bejegyzését, lehet, másképp alakul minden: Kolinda Grabar-Kitarović nem öleli meg a francia színekben futballozó fekete fiúkat, és Emmanuel Macron sem ad puszit a nemzeti identitására büszke keresztény ország elnökének, Kolinda Grabar-Kitarovićnak.

Amikor az eredményhirdetéskor eleredt az eső, a szervezők elsőként Putyin orosz elnök fölé tartották az esernyőt. A bevándorlóország államfője (Emmanuel Macron) és a nemzeti identitására büszke keresztény ország első embere (Kolinda Grabar-Kitarović) pedig annak rendje és módja szerint ronggyá ázott.

Lehetne ez a kis intermezzo afféle párhuzam is. Miszerint Hollik István képviselő úr Facebook-bejegyzése, és az, hogy nem a hölgy, hanem az úr fölé tartottak esernyőt, ugyanarról a tőről fakadó nettó bunkóság.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK