Orbán azt tapasztalja, hogy elszigetelődött és bizonyos fokig megzabolázzák. Lehet, hogy ezek után a Fidesz úgy érzi: át kell lépnie egy másik frakcióba. A háború megy tovább.
Az EU szembeszáll a mumusával – írja a Washington Post kommentárja, hozzátéve, hogy a keddi strasbourgi vendégszereplés olyan volt Orbán számára, mintha a fenevad gyomrába látogatott volna el. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a magyar kormány elleni vádak visszaköszönnek már az amerikai olvasónak is, ezeket foglalta egybe Judith Sargentini.
Az ultranacionalista és migrációellenes, fanatikus magyar miniszterelnök
nem csinál titkot abból, hogy ellenzi az unió liberális értékeit.
Összeállt a szélsőjobbal. A szélsőségesek felemelkedése láttán már olyan elméletek születtek, hogy a felbátorodott jobboldali populisták egyre nagyobb befolyást gyakorolnak a közösségben. Egyes bírálók ugyanakkor azt mondják, hogy Orbán muszlimellenes uszítása csupán hasznos ködfüggöny, hogy elhomályosítsa politikájának igazi következményeit, hogy tudniillik hatalmának megszilárdítása lopakodó tekintélyelvűséget takar, amibe beletartozik a széleskörű korrupció.
A konzervatív American Enterprise Institute egyik szakértője sürgette, hogy az EU éppen erre az erősödő autokráciára összpontosítson, semmint liberálisabb aggályokra. Mint írta, itt az idő, hogy a közösség megvitassa a magyar bevándorlási politikát, a szexuális kisebbségekkel szembeni bánásmódot, vagy a jóléti állam nagyvonalúságát. Ám a jogállami jelentés nem alkalmas ilyen kérdések taglalására. Ugyanakkor
a konzervatívok frakcióvezetője igencsak nekiment Orbánnak,
kiemelve, hogy Európa a vallásszabadságon, valamint az állam és egyház szétválasztásán alapszik. Nagy találmányát az emberi és nem a keresztény jogok jelentik. Márpedig ez kemény pofon a magyar politikusnak, aki nagyon szeret az európai kereszténység kulturális harcosaként fellépni, egyrészt a kapuknál felsorakozó barbárok, másrészt a falakon belül páváskodó liberális, korrupt udvaroncok ellen.
Most azonban azt tapasztalja, hogy elszigetelődött és bizonyos fokig megzabolázzák. Lehet, hogy ezek után a Fidesz úgy érzi: át kell lépnie egy másik frakcióba. A háború megy tovább, mert a jobboldali populisták alig várják, hogy másutt folytathassák.
Bosszút forral a Fidesz, egyelőre csak az Európai Parlament ellen; túl azon, hogy válogatott sértésekkel reagált a szerdai szavazásra, mindenféle jogi és politikai lépést is bevet, hogy bizonyítsa: az Unió döntése alaptalan és törvénytelen is volt. A magyar kormánypárt képviselői Soros György ügynökeinek, a milliárdos aknamunkájának tulajdonítja, hogy elfogadták a Sargentini-jelentést, de azt sem átallották kijelenteni, hogy egyenesen kommunisták, akik megszavazták a szöveget. Először azt akartam írni, hogy megszavazták Magyarország elítélését, de aztán rájöttem, hogy ezzel pont a Fidesz argumentációját erősítem, hogy tudniillik az európai parlament hazánkat bélyegezte meg, a magyar népet bűntette, miközben az összeállítás, és a kritika a magyar kormány nyolc éve folytatott jogállamot lebontó működését kívánja szankcionálni.
Mondanám: kissé fékeveszettnek tűnik Orbán- és csapata, mit sem törődik azzal, hogy a saját pártcsaládjának, a Néppártnak a tagjai közül is sokan igennel voksoltak. Mellesleg Orbán pontosan tisztában volt a várható végeredménnyel; az előzetes vitában már úgy szólalt meg, mint aki tudja: ezúttal a vesztes oldalra kerül, és az esti sajtótájékoztatón is egyértelműsítette: a fogadóirodák már nem fogadnának be tétet, arra, hogy mi is lesz a szavazás végkimenetele. Amiből lehet arra a következtetésre is jutni, hogy a Fidesz elnöke eleve elhatározta, hogy erre az útra lép; nem hajlandó semmilyen kompromisszumra. Az azóta elhangzott Fideszes nyilatkozatok eléggé egyértelműnek tűnnek: Soros György bosszújáról beszélnek, valamint arról, hogy a magyar kormány nem hagyja magát zsarolni. Schiffer András, aki nagy valószínűséggel továbbra is jelentős befolyással bír az LMP-re , azt nyilatkozta, hogy Orbán számára win-win helyzet teremtődött, azaz minden megoldás számára győzelmet, sikert hoz. A megállapítás csak akkor lehet igaz, ha a magyarokat egyáltalán nem érdekli, mit határoz az Unió, hatása kizárólag Orbánnak van; ha ő azt mondja, hogy az Unió a magyar népet bünteti, mert kiállt a migránsok megállítása mellett, akkor az emberek ezt fogják elfogadni. Vagyis, maradva Schiffernél: a nemzetközi erőtérben nem különösebben érdekes mi történik, a Fidesz úgyis hazafelé politizál.
Schiffer feltehetően téved, és tévedése, meglátszik az LMP hozzáállásán is; a magát ökopártnak tartó formáció össze-vissza beszéddel indokolta, hogy nem vesz részt a strasbourgi szavazáson. De hagyjuk is magár Schiffert, mint ahogy magát az LMP-t is; egyre inkább visszaszoruló szerepével saját magának kell megküzdenie. Sokkal fontosabb ennél, hogy mit kezd a helyzettel maga az érintett, a kormánypárt, illetve vajon miért nem volt hajlandó Orbán semmilyen kompromisszumra. Egyes értesülések szerint kedden este a néppárti frakcióülésen arról győzködték a magyar miniszterelnököt, hogy engedjen a civileket megregulázó törvényen, illetve a CEU-törvényen, ám Orbán makacsul ellenállt. Ebből azonban lehet olyan következtetésre jutni, hogy Orbán éppen ezt akarta, legyen csak kétharmados szankció, amivel tovább tudja építeni a saját terveit. Ezek a tervek pedig arról szólnak, hogy – túl az itthoni stabil helyzetén – a jövő tavaszi Európa-parlamenti választás előtt olyan helyzetet teremtsen, hogy a bevándorlás elleni erők megerősödjenek, miáltal magabiztos fölényre tehetnek szert az új parlamentben. Lássuk be: létezhet az a forgatókönyv, amellyel általános kampány-témává emeli, nem csak itthon, hanem az összes EU-s országban a bevándorlást; a szolidaritás, látjuk itthon, könnyen kiölhető az emberekből. Márpedig, ha a terv valóra válik és a „migráns-ellenes” erők kerülnek a fölénybe a választások után, alapvetően megváltozhat a Fidesz helyzete. Ezért is beszélt arról Orbán, hogy mindenképpen tagjai maradnak a Néppártnak, miközben azt is megelőlegezte, hogy lehetséges, hogy onnan kiteszik a Fideszt.
Úgy indult ez az írás, hogy bosszút forral a Fidesz, egyelőre az Unió ellen. A mondatban hangsúlyosan szerepelt az időhatározó. Vagyis egyelőre. A kérdés ugyanis az, hogy – túl a Fidesz nemzetközi offenzíváján – mire készülnek itthon Orbánék. Milyen összefüggésben van a kormányfő által megjósolt őszi változásoknak az uniós döntéssel, illetve azzal, hogy semmiben nem volt hajlandó Strasbourgban hátrább lépni? Jelenthet-e ez egyfajta bosszút a magyar politikai életben? A kultúrharc, a kulturális intézmények tervezett átalakítása, a CEU-val kapcsolatos álláspont változatlansága, illetve a civilekkel szemben folyamatos sorosozás milyen további lépéseket hoz majd? Ne legyen kétségünk afelől, hogy a bosszú meg fog érkezni, hiszen Orbán nem viseli a vereséget, ezért aztán a strasbourgi végeredményt is egyfajta győzelemmé fogja stilizálni. Nem pusztán azzal, hogy csalásnak tünteti fel a szavazás számolását, hanem azzal, hogy neki a magyar néptől van felhatalmazása, hogy eljárjon mindenkivel szemben, aki az útjában áll. Sargentinit nem tudja lesöpörni a pályáról, ezért aztán, – miközben, ismétlem, nem mond le a nemzetközi kampány beindításáról – itthon kell bizonyítania igazát, amit az áprilisi kétharmadával könnyedén megtehet. Könnyedén, mondom mert az ellenzék ugyan egységes abban, hogy bírálja a kormány politikáját, valójában nem tudja kihasználni az Unió kínálta esélyt. A szocialisták és a Párbeszéd ugyan – vasárnapra – tüntetésre hívja az embereket, a most történtek azonban nem váltottak ki indulatokat az emberekből, önmaguktól senkinek nem jutott eszébe kimenni az utcára, hogy demonstráljon a bennünket ért szégyenfolt miatt – a Fidesz ellen. Igaz a Fideszesek sem vonultak még föl, és egyelőre a CÖF-től sem halljuk, hogy Békemenetre készülne. A magyar emberek – ha többséget egyáltalán érdekli az Unió szankciója – egyelőre tudni akarják mi is történhet most, kevesebb pénzt kapunk emiatt, vagy marad minden a régiben. Nagyjából, számukra, ennyire egyszerűsödik le a kérdés, a Fidesz által követett jogkorlátozással eddig sem törődtek. Sokáig így volt ezzel az Unió is, most azonban, nyilván összefüggésben a közelgő választásokkal, úgy döntöttek többen is, hogy nem nézik tovább tétlenül Orbán működését. Merthogy ez a közösség még is alapvetően arra jött létre, hogy védje a jogállami érdekeket. Ez a védelem azonban, sajnos, nem jár automatikusan azzal, hogy Magyarország a jövőben jogkövető állammá válik. Sőt, mint az előbbiekben jeleztük, könnyen rosszabbá válhat a helyzet. Orbán jelleméből legalább is ez következik.
Az alternatív valóság felkent papjai, Habony, Vajna és Mészáros médiája egymást túllicitálva harsánykodnak, amiért az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a magyarországi jogállapotokat elítélő Sargentini-jelentést.
Talán elég, ha a címekre fókuszálunk, azok is meglehetősen beszédesek. A már említett trió médiabirodalmának zászlóshajója, a szebb napokat is látott Origo a következő címmel jelent meg: Megszavazták az EP-ben a Sargentini-jelentést, a Magyarország elleni bosszút.
A kormányhoz lankadatlanul lojális Lokál „Rengetegen támogatták Orbánt a Facebookon” címmel közöl egy igen szemrevaló összeállítást Orbán Viktor rajongótáborának alkotásaiból. Csak néhány visszafogott szösszenet a rajongás-cunamiból: „Orbán úr, ön az igazi európai politikus”, “Hajrá Magyarország!”, “Csodáljuk a politikáját”, “Magyarországgal vagyok, Orbán Viktorral vagyok”, „Ön a mi Big Daddynk” – ezt még le is fordítják magyarra, hátha nem minden olvasójuk tud külföldiül: Ön a mi nagy apunk.
A mindig nagyon szókimondó, időnként trágárságtokól sem mentes – ettől vagyunk fiatalosak, trendik és szexik – 888ezúttal nem különösebben erőltette meg magát: lazán átvette a Szijjártó Péter külügyminiszter által bejáratott mantrát, miszerint a Sargentini-jelentés elfogadása nem más, mint bosszú. „Szijjártó: ez a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja”.
A Ripostcímében szintén Szijjártó Péterhez fordul, ám ők a biztonság kedvéért nem elégszenek meg azzal, hogy a magyar külügyminiszter szerint csalás történt, de még meg is toldották egy, a magyar embereket bizonyára megnyugtató félmondattal: megtesszük a szükséges lépéseket. (Szijjártó Péter: Egyértelmű csalás történt, megtesszük a szükséges lépéseket).
A mindig éber PestiSrácok sem erőltette meg magát, amikor a Magyarországot elveszejtő liberális ármányt leleplező címének a következő címet adta: Szijjártó Péter: Csalással tudták csak elfogadni a hazug Sargentini-jelentést.
A Magyar Időket és a Magyar Hírlapot már meg sem mertük nézni – ha valaki megteszi helyettünk, megköszönjük. Csak arra kérjük a segítőkész illetőt, ígérje meg, hogy az eredményt nem osztja meg velünk.
Bőséges terjedelemben, vezető helyen számolnak be a hírügynökségek és hírtelevíziók a Strasbourgban ma tartott, történelminek nevezett szavazásról. Majdnem minden híradás megemlíti, hogy elfogyott a türelem Orbán politikája iránt, még a szövetségesei körében is. Gyorsszemlénk következik.
DW: történelmi szavazás
Vezető helyen, nagy terjedelemben számol be Orbán strasbourgi vereségéről a Deutsche Welle, amely feszült légkörűnek nevezi a szavazást az Európai Parlamentben. A voksolás előtt bizonytalan volt, hogy Orbán EP-beli szövetségesei, a Néppárt tagjai hogyan döntenek. Habár az EU és Orbán már korábban is többször összecsaptak a menekültüggyel és a migrációs politikával összefüggő kérdésekben,
a szerdai szavazás ennél szélesebb körben demonstrálja az aggodalmakat a magyar demokrácia és jogrend állapotát illetően
– írja német hírügynökség, amely történelminek nevezi a lépést.
Bloomberg: Gyengülő forint és Orbán
A forint gyengülése és tőzsdei lejtmenet követte a Sargentini-jelentés nagy többséggel történt elfogadását – írja a hírügynökség. A Sargentini-jelentésről és keddi, majd szerdai strasbourgi fejleményekről beszámolva rámutat:
az EP szavazás eredménye gyengíti Orbán politikai védelmét, amiatt élvezett, hogy a Fidesz a kereszténydemokrata csoport, az Európai Néppárt tagja.
CNN: Nem tűrünk téged tovább
Ugyancsak a vezető hírek között számol be az EP-ben történtekről az amerikai hírtelevízió, amely szerint az eddigi egyedülálló lépés annak a mély nyugtalanságnak a következménye, amely Orbán Viktor keményvonalas miniszterelnök politikájával szemben érzékelhető Európa számos részén. A CNN többi között a Stop Sorost említi azon lépések között, amelyek megtétele miatt Brüsszel egyre nagyobb össztűz alá vette Orbánékat, akiket azonban eddig megvédett az Európai Néppárt. De Orbán keddi beszéde után – amelyben zsarolással is megvádolta a Sragentini-jelentést – láthatóan elfogyott a türelem
Roberta Metsola, máltai néppárti képviselő még kedden este azt mondta a CNN-nek, hogy Orbán hajthatatlan.
Ő eddig hallgatott, s a mostani reakciója – mutat rá a CNN – sokak szemét felnyitotta, s felálltak és kijelentették: Nem tűrünk téged tovább!
AP: Orbán nem vette figyelembe a bírálatokat
Orbán évek óta figyelmen hagyta a nemzetközi közösségek legtöbb bírálatát, amelyekkel elítélték a magyar választási rendszer, a médiaszabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége terén tett lépéseket, továbbá a menedéket kérőkkel és a migránsokkal való rossz bánásmódot és a civilek tevékenységének a korlátozását célzó politikát – írja az amerikai hírügynökség.
Reuters: Erőteljesebb reakció jött
Habár az EU többször is tiltakozott, mindezidáig zömmel nem sikerült megállítani a bírálói által növekvő tekintélyelvűségnek mondottakat. De a nacionalizmus és a populista politikusok számának a gyarapodása a blokkon belül erőteljesebb reakciót eredményezett.
Orbán idáig mindig megkerülte a tilalomfákat, ilyenkor az EPP újakat állított fel. Ehhez képest beszélt most Weber arról, hogy az értékekről nem lehet alkudozni. Az az érv pedig, hogy a táboron belül könnyebb befolyásolni a magyarokat, azt a logikát takarta, hogy nem volna jó, ha kívülről pisilnék le a sátrat.
A szélsőségesek Orbánnak udvarolnak
Egy bennfentes forrás szerint nehéz benntartani Orbánt a Néppártban, főleg ha az EP ma nagy arányban határoz a Sargentini-jelentés elfogadásáról. A felfüggesztést már a jövő héten kimondhatják, mivel éppen egy hét múlva esedékes Salzburgban a Néppárt csúcsértekezlete. De ha ma az lesz a döntés, hogy élni kell a 7-es paragrafussal, az egyébként is igencsak súlyos politikai következményekkel jár, mert valószínűleg teljesen átrendeződnek az erőviszonyok Strasbourgban. Macron az EPP meggyengülésére alapozza európai stratégiáját. A szélsőségesek ugyanakkor Orbánnak udvarolnak. (Le Monde)
A magyar kormány az EU alapértékeit veszélyezteti
A szerkesztőségi állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy az uniónak állást kell foglalnia Orbán Viktorral szemben, mert a magyar kormány az EU alapértékeit veszélyezteti. A mai szavazás már jó ideje időszerű, mivel a politikus módszeresen lebontja a fékeket és ellensúlyokat, a pluralizmust és a szabad sajtót. Brüsszel nyámnyilasága csak bátorít más államokat, hogy bedarálják a jogállamot, lásd Lengyelországot. (Financial Times)
Kipisilni a sátorból
A populizmus egyik legjobb szakértője úgy gondolja, hogy ha a Néppárt valóban bástyaként kíván szembeszállni a demagógokkal, akkor végre ki kell zárnia a Fideszt. „A kipisilni a sátorból” c. cikkben Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem tanára megállapítja, hogy eljött az igazság pillanata Európa, és főleg a kereszténydemokraták számára. Orbán idáig mindig megkerülte a tilalomfákat, ilyenkor az EPP újakat állított fel. Ehhez képest beszélt most Weber arról, hogy az értékekről nem lehet alkudozni. Az az érv pedig, hogy a táboron belül könnyebb befolyásolni a magyarokat, azt a logikát takarta, hogy nem volna jó, ha kívülről pisilnék le a sátrat. Csak éppen a kereszténydemokraták neveletlen gyermekénél ez a módszer soha nem vált be. (Süddeutsche Zeitung)
Az alapértékek dolgában nincs kivételes elbánás
Az este az EPP tagjai három órán át igyekeztek rávenni a magyar vezetőt, hogy a fő pontokban engedjen, ám az arra egyáltalán nem volt hajlandó. Utána Weber azt közölte, hogy ő személy szerint is az indítványra voksol, az alapértékek dolgában nincs kivételes elbánás. A leglényegesebb vitatéma a CEU és a civilekkel szembeni bánásmód, de a jelentés tucatnyi területet sorol fel, ami okot ad a 7-es paragrafus aktiválására. (Spiegel)
Orbán átlépte a vörös vonalat
A konzervatívok ugyan a Fidesz nélkül is a legjelentősebb erőt adták volna, de a hatalmi számítások befolyásolták a vezetésüket. Vagyis az megbízható és hatékony tagnak tekintette a 12 magyar képviselőt. Azonban a menekültválság és az unióellenes hadjárat kapcsán egyre több európai párttárs gondolta úgy, hogy Orbán átlépte a vörös vonalat. Tavaly áprilisban nyilvánosan megrótták a civilek és a CEU elleni támadás miatt. Szemtanúk szerint a politikus olyan benyomást keltett, mintha visszavonná az érintett jogszabályokat. Amikor előterjesztette az új javaslatokat, Weber és Daul éktelenül lehordta zárt ajtók mögött, de azóta már nem úgy látszik, hogy az ilyenfajta dorgálások akárcsak felszíni eredményt hoznának. (New York Times)
A mai szavazás még inkább hozzájárul Orbán megbélyegzéséhez
A mai strasbourgi szavazás előtt Orbán Viktor váratlanul elvesztette a Néppárt támogatását. Ennek oka az antidemokratikusnak minősített magyar belpolitika. Így nő a valószínűsége, hogy az EP eljárást indít a magyar kormány ellen. De a tagállamok közti véleménykülönbségek miatt nem valószínű, hogy a folyamat elvezet Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztéséhez. Ám a mai szavazás még inkább hozzájárul Orbán megbélyegzéséhez. Még olyanok is támogatják az indítványt, mint az osztrák kancellár, aki pedig egyetért a kemény, bevándorlás-ellenes magyar állásponttal. (Wall Street Journal)
A Néppárt szemszögéből igen sok forog kockán
Orbán Viktor 8 éve az orránál fogva vezeti az EU-t, de a viselkedéséből, állandó ellenkezéséből most már kereszténydemokrata képviselőnek is egyre inkább elegük van. A Néppárt szemszögéből igen sok forog kockán. Hogy a politikus idáig eljutott, annak oka egyrészt, hogy remekül le tudta fegyverezni a bírálókat az utolsó pillanatban tett kisebb engedményekkel, illetve hogy a Néppárt oltalmazta. De most úgy tűnik, hogy elágazik kettejük útja. A mai szavazáson eldöntheti a meccset, hogy hová állnak a konzervatívok. Tegnap a magyar vezető csak felszította a tüzet, hazugságként utasította vissza a szemrehányásokat, és közölte, hogy itt a magyar népet akarják megbüntetni. A jogállam megsértését a kormány demokratikus felhatalmazásával indokolta. A hang és a tartalom arra szolgált, hogy Magyarországon rátegyen még egy lapáttal az unió elleni hangulatra. (Neue Zürcher Zeitung)
Amint az elmúlt napok fejleményei után várható volt, az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést. 693-an szavaztak, 448 mellette, 197 ellene és 48-an tartózkodtak. Cikkünk folyamatosan frissül.
A jelentés elfogadásához az kellett, hogy az összes képviselő több mint fele, a szavazatukat leadóknak pedig több mint kétharmada igennel szavazzon. Az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői megszavazták a jelentést, míg a jobbikosok nem. Az LMP a jelentés elutasítására szólította felé képviselőjét, aki azonban úgy döntött, hogy távol marad a szavazástól.
Jobbik: Orbán Viktor veszített. Orbán Viktor veszített – ez a mai európai parlamenti szavazás óta tényként jelenthető ki. A döntés súlyát még tovább növeli, hogy a Fidesz pártcsaládjából, az Európai Néppártból, sőt Orbán Viktor közvetlen barátai és szövetségesei közül is többen támogatták a javaslatot. A Fidesz a hatalmi arroganciája, kompromisszum nélküli politikája és mérhetetlen pénzéhsége miatt feláldozta Magyarországot. Orbán Viktornak semmi sem drága, ha önös érdekeiről van szó.
A Sargentini-jelentés – hibáival együtt – nem a bevándorlásról, nem Sorosról, nem a határkerítésről szólt, hanem a magyar jogállamiságról és demokráciáról. Mérhetetlen szégyen a Fidesz-kormányra nézve, hogy ilyen elmarasztalás még nem fordult elő az Európai Unió történelme során egyik országgal szemben sem. Orbán Viktor hatalmi tébolya kellett ahhoz, hogy Magyarország ellen elsőként megindítsák a 7-es cikkely szerinti eljárást.
Orbán Viktornak és a Fidesz politikusainak a bűnbakkeresés, hazudozás és a hazaárulózás helyett önmérsékletet, önkritikát és alázatot kell gyakorolniuk ahhoz, hogy korrigálni lehessen ezt a példátlan büntetést.
MSZP: Reagálás Szijjártó Péter hazugságaira. Azt állítja a Fidesz, hogy az Európai Parlament „csalással” érte el, hogy elfogadják a Sargentini-jelentést. Ez a szokásosnál is nagyobb, bődületes hazugság. A valóság ezzel szemben a következő: Az Európai Parlament közel hetven százalékos többséggel, pártcsaládokon átívelő egységben fogadta el a jelentést.
Az Európai Parlamentben 1979 óta hatályban lévő eljárásjog szerint szavazott a mai napon a plenáris ülés, a tartózkodások számítási módszeréről az EP jogi szakszolgálata is megerősítő állásfoglalást adott ki a voksolás előtt.
A Fidesz elszokott attól, hogy nem saját maga alakítja a szabályokat, hanem neki kell alkalmazkodnia hozzájuk. A Fidesz a legutóbbi választáson alig 49 százalékos támogatottsággal szerzett kétharmados kormányzati többséget.
A Fidesz legutóbb a Magyarországon megtartott „kvóta-népszavazás” során alig 44 százalékos részvételt tudott felmutatni, így a referendum elbukott. A Fidesz-kormány ettől függetlenül is „politikailag érvényesnek” nevezte az eredményt.
A Sargentini-jelentés elfogadása ezzel szemben nemcsak politikailag, de jogilag is érvényes.
Liberálisok: Győzött a demokrácia Európában. Győzött a demokrácia és a jogállamiság iránti igény az Európai Parlamentben, a képviselők 448 szavazattal megszavazták a Sargentini-jelentést, azaz nagy fölénnyel mondtak nemet az Orbán-kormány illiberális politikájára.
A Liberálisok üdvözlik, hogy a Európai Parlament képviselői kiálltak az európai értékekért, a magyar jogállam és a demokrácia helyreállításáért, a magyar emberekért, és leszögezték, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral, Magyarország nem egyenlő Orbán Viktor illiberális kormányával.
Európa kiállt a magyar emberek szabadságáért és az alapvető emberi jogokért, felszólalt a magyar jogállam és a demokrácia védelméért, a magyar sajtószabadság, a Fidesz által megtámadott civilek, a tudományos élet és az oktatás függetlenségéért, és az uniós értékekért. Azokért az értékekért, amelyek mellett 2004-es csatlakozásunkkor a magyar kormány is letette az esküt, és amelyeket most jogosan kérnek számon a magyar kormányon. Orbán Viktor és a Fidesz évek óta rombolja a magyar demokráciát és a jogállamot, ezzel pedig már Magyarország uniós tagságát is veszélybe sodorták.
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt Facebook oldalán gratulált Orbán Viktornak az újabb kétharmadhoz.
Momentum: Orbán Viktor és politikája vállalhatatlan Európában. A pártok közül a Momentun reagált a leggyorsabban a jelentés elfogadására. Mint írták, a Sargentini jelentés elfogadása bizonyíték arra, hogy Orbán Viktor és politikája vállalhatatlan Európában, és arra, hogy a Fidesz konzervatív pártból hivatalosan is szélsőségessé vált. Orbán Viktor szégyent hozott Magyarországra, saját rövidtávú egyéni politikai érdekeiért feláldozta az ország nemzetközi hírnevét.
„A jelentés nem a magyarokról, hanem az ország hatalmat minden elé helyező, teljes morális csődben lévő vezetőjéről mond véleményt, ugyanakkor a következményeket mindannyiunknak viselni kell. Éppen ezért a Momentum, bár egyetért a jelentés tartalmával, reméli, hogy a kormány méltatja annyira a magyarokat, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne léphessen életbe a 7-es cikkely”.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője: Egy normális demokráciában a kormány ilyenkor önként távozik. Történelmi lépésre szánta el magát az Európai Unió és az Európai Parlament meggyőző, pártcsaládok felett átívelő masszív többsége. Az EP történetében először indították el a jogállamiság súlyos sérülése miatt egy tagállam kormányával szemben a 7-es cikkelyes eljárást.
Egy normális és szerencsés országban ilyenkor a szégyenpadra került kormány megköveti a választókat és önként távozik a hatalomból, de legalábbis elgondolkodik azon, hogy bűnei elfedésére meddig tarthatja még pajzsként maga elé a teljes nemzetet.
Nem volt véletlen, hogy egy magyar zászlót kihelyezve szavaztam meg a jelentés elfogadását. Ma ugyanis az az igazi hazafi, aki országát, nemzetét és gyermekeinket meg akarja védeni az orbáni rezsim erőszakos károkozásától. Ebben a most elfogadott jelentésben az európai nemzetek képviseletében az Európai Parlament több mint kétharmados többsége erre tett kísérletet.
Gyengült a forint. Nem tett jót a forintnak a döntés, Európai Parlament elfogadta a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását Magyarországgal szemben: nem sokkal később hirtelen fél százalékkal gyengült a forint az euróval szemben és most 326 felett jár a jegyzés.
Az Európai Parlament várhatóan elfogadja a Sargentini-jelentést, amely alapján elindíthatja a magyar kormány ellen a 7 cikkely szerint eljárást. Ennek végén az Unióban felfüggeszthetik a magyarok szavazati jogát. Ugyanis az Európai Néppárt frakcióvezetője Manfréd Wéber bejelentette, hogy megszavazza ma a jelentést, s várhatóan vele tart a konzervatív képviselők többsége.
Mindez azután derült ki, hogy eredménytelennek bizonyult az éjszakába nyúló két órás egyezkedés, amely a plenáris vita után zárt ülésen zajlott az Európai Néppárt és Orbán Viktor között.
Kiszivárgott hírek szerint a Néppárt politikusai azt várták Orbán Viktortól, hogy a civilekkel és a CEU-val szemben folytatott európai értékeket sértő politikáját változtassa meg. Az ülésen Orbán elzárkózott ettől, ehelyett csak a migrációról volt hajlandó beszélni, illetve megismételte korábbi álláspontját, miszerint a baloldal osztja meg az Európai Parlamentet. Ugyanakkor Orbán méltatlannak tartotta, ahogy vele bánik a pártcsaládja. Kiszivárgott hírek szerint a képviselők felháborodottan fogadták a magyar kormányfő szavait, néhányan hangos nemtetszését is kifejezték. Többen igen kemény kritikát fogalmaztak meg a magyar kormány emberi jogokat sértő politikájával szemben. Az ülésen egyébként Manfréd Wéber már tényként magyarázta a 7 cikkely szerinti eljárás megindítását.
A Független Hírügynökség úgy értesült, hogy ha az Európai Parlament elfogadja a Sargentini-jelentést, akkor a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordulhat. A magyar kormány mindenekelőtt azért kíván jogorvoslatot kérni a Luxemburgi Bíróságtól, mert szerinte az Európai Parlament szavazási gyakorlata nem veszi figyelembe a tartózkodó képviselők szavazatát, amit a Fidesz-frakció sérelmesnek tart.
A Párbeszéd képviselője Jávor Benedek facebook üzenetében úgy fogalmazott, hogy a 7 cikkely szerint eljárás elindítása, illetve Orbán Viktor európai ámokfutása miatt Magyarország jelentős uniós forrásokat is bukhat.
„Hogy az oroszokkal nagy valószínűséggel összejátszó Trump rég találkozott volna Orbánnal, az nem kétséges, de tekintettel kellett legyen republikánus hátországára, amely azon dolgozik, hogy a NATO-t megerősítve még inkább sakkban tartsa a Kreml Ukrajna-politikáját, hogy Putyin rendszerét a szovjet idők remake-jének állítsa be, hogy az orosz titkosszolgálatok feltartóztatása a kor egyik legfontosabb parancsa legyen.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:
E sorokat pár órával Orbán Viktor szeptember 11-i strasbourgi meghallgatása előtt írom. E közlésnek csak annyiban van jelentősége, hogy az elmúlt napok több felismerése és a szeptember 12-i strasbourgi szavazás végeredménye alapvetően megváltoztatja Orbán Viktor eddigi mozgásterét, s így politikai súlya is változni fog.
Kezdjük az elmúlt napok felismeréseivel. A magyar politikus soha sem hátrált meg nyilvánosan, és arra sincs példa, hogy elismerte volna vereségét. Most megtette. Hogy előremenekülő taktika munkál-e ebben vagy valamilyen más ok, az egyelőre nem világos, de a nemzetközi térből érkező jelzések arra figyelmeztetnek: ma már mindenki arra következtet, hogy Orbán eltaktikázta magát, vagy rosszul mérte fel lehetőségeit, s ezért jelentős pozíciókat vesztett. Ha elolvassuk az amerikai nagykövettel szeptember 10-én, az esti órákban lezajlott eszmecseréjéről szóló kommünikét – az amerikai nagykövetség tette közzé –, abból jól kivehető: Washington most látta elérkezettnek a pillanatot, hogy benyújtson bizonyos számlákat, s ez egyértelműen arra utal, Orbánt helyzetét már nem érzik megingathatatlannak. Ez a felismerés akár még felül is írhatja azt a politikát, amit Washington az elmúlt hónapokban a magyar kormánnyal kapcsolatban megtervezett és folytatott.
Amerika Magyarország-politikáját Wess Mitchell, a térséggel foglalkozó helyettes államtitkár (miniszterhelyettes) kifejezetten belpolitikai szempontok alapján tervezte meg. Szerinte Barack Obama valamit elrontott Orbánnal kapcsolatban, a republikánus vezetés viszont új lehetőséget kíván nyitni az áprilisban ismét magát túlnyerő magyar miniszterelnök előtt. Ezért tűnt úgy, hogy Washington meghátrált, s felajánlott még egy Trump-Orbán találkozót is, amelyről jelenleg is tárgyalások folynak a háttérben.
És bár a fideszes kemény mag füleinek minden körülmények között zene lenne Orbán találkozója az amerikai elnökkel, a Trump mögött álló republikánusokról ez már egyáltalán nem mondható el. Hogy az oroszokkal nagy valószínűséggel összejátszó Trump rég találkozott volna Orbánnal, az nem kétséges, de tekintettel kellett legyen republikánus hátországára, amely azon dolgozik, hogy (a) a NATO-t megerősítve még inkább sakkban tartsa a Kreml Ukrajna-politikáját, (b) hogy Putyin rendszerét a szovjet idők remake-jének állítsa be, (c) hogy az orosz titkosszolgálatok feltartóztatása a kor egyik legfontosabb parancsa legyen. Minderre két olyan térségi állam diplomáciája is rásegített, sőt rásegít mind a mai napig – jelesül Lengyelország és Románia – melyek ugyan különböző okokból, de szimpátiával néznek minden Budapesttel szembeni washingtoni keménykedést.
És akkor még az előttünk álló 24 órában, Strasbourgban lezajlik majd egy szavazás, amely minden tekintetben bővítheti azt a vesztés-szériát, amit Orbánnak az elmúlt hónapokban el kellett könyvelnie.
David B. Cornstein nagykövet tehát egy olyan pillanatban találkozott a magyar miniszterelnökkel, amikor ez utóbbi egyszerre szembesül a washingtoni republikánus elit egyre érzékelhetőbb elégedetlenkedésével, illetve azzal a felháborodással, ami a magyar politikai valósággal szemben az európai jobboldalon fokozódik. Ha tehát holnap megszavazzák az eljárás elindítását az Orbán kormány viselt dolgai miatt Magyarországgal szemben, Orbán hirtelen két szék között a földön találja magát, s ezzel nem csak az európai folyamatokkal kell szembeúsznia, de azzal is számolnia kell, hogy ezt követően már nem marad egyetlen érv sem amellett, hogy a Fehér Házban fogadják őt.
A nagykövetség által kiadott nyilatkozatban minden benne van, ami a két ország kapcsolatáról ma elmondható: „A találkozó fontos lépés volt a bizalom és a kommunikáció helyreállításában…” Vagyis már korábban megszűnt a bizalom és a kommunikáció a két kormány között. Valamint felsorolja azt a négy területet, ami Washington számára fontos: „a biztonsági együttműködést, az Ukrajna elleni orosz agressziót, az energiabiztonságot, és a Közép-európai Egyetemet (CEU-t.)”
Vegyük csak sorjában ezeket:
Biztonsági együttműködést említ a nyilatkozat egy olyan időpontban, amikor a 444.hu jóvoltából ma már tudjuk, hogy milyen, a Nyugattal és főként az Egyesült Államokkal ellenséges orosz, a hatalomhoz, sőt a titkosszolgálatokhoz köthető személyek, illetve bűnözők léptek be az EU területre a magyar letelepedési kötvénynek köszönhetően. Egyesek feltételezik: a Szkripal-gyilkossági kísérlettel gyanúsított két orosz – Alekszander Petrov és Ruszlan Bosirov – is Magyarországon keresztül szivárgott be az unióba.
Ukrajna elleni orosz agresszió: az elmúlt hónapokban egyébről se hallani, mint olyan kormányzati kommunikációról, mely a kijevi vezetés legitimitását és konstruktív magatartását próbálja megkérdőjelezni, s ezzel visszaigazolni az országgal szembeni orosz agressziót.
Energiabiztonság: elég csak Paksot említeni, s azt az agresszív fellépést, mellyel Szijjártó bírálta Romániát és Horvátországot, azt a két államot, mely komoly erőfeszítéseket tesz, hogy olyan vezetékeket telepítsenek, amelyeken nem orosz gázt szállítanak majd.
Közép-Európai Egyetem: a helyzet közismert.
A kérdés szeptember 11-én és 12-én dől el: Washington után vajon az uniós vezetés is felismeri végre, hogy Orbánnal nem tárgyalni kell, hanem rákényszeríteni a nyugati elvárásokat? Ő ugyanis csak ebből ért…
Valószínűleg sértetlenül kerül ki az erőpróbából, mivel kitűnően tudja felmérni, hol húzódnak a határok, amelyek még elviselhetőek a nyugati demokrácia szemszögéből – írja a Wall Street Journal.
A magyar miniszterelnök, aki szinte teljhatalmat épített ki oly módon, hogy liberális nemzetközi elitként támadta az EU-t, most ugyanannak az elitnek egy részére számít, hogy az védje meg őt, miután a szervezet el akarja ítélni. Orbán valószínűleg sértetlenül kerül ki az erőpróbából, mivel kitűnően tudja felmérni, hol húzódnak a határok, amelyek még elviselhetők a nyugati demokrácia szemszögéből. A sikerhez fontos, hogy jó kapcsolatok fűzik a konzervatívokhoz.
A lap szerint
a szavazás tétje, hogy mennyire képes az unió ellenőrzés alatt tartani a nacionalistákat.
Mai beszédében Orbán várhatóan támogatói egy részéhez fordul, ideértve a CDU-t, a brit torykat és az olasz szélsőjobboldali Ligát. Továbbá feltehetőleg megígéri, hogy visszacsinálja a bírált intézkedések egy részét, például a civilek és az egyetemek ügyében – közölte egy strasbourgi illetékes a lappal.
De ha meg is lesz a többség és beindul a jogállami eljárás, a viszály alighanem segít Orbánnak, mert legfeljebb politikai stigmára kell felkészülnie,
az EU-nak nehéz lesz keresztülvinnie a szankciókat, így a szavazati jog felfüggesztését.
A Néppárt egyik vezetője úgy jellemezte a kormányfőt, hogy az a pártcsalád egyik leghűségesebb tagja, nem úgy, mint a lengyel PiS, amely ugyan más frakcióhoz tartozik, de jó ideje még válaszolni sem hajlandó Brüsszel aggályaira. Ellenben a magyar vezető mindig tudta, mikor kell visszakozni. A német koalíción belüli feszültség szintén jól jön neki, mert az őszi bajor választások közeledtével – EU-tisztségviselők szerint – Merkel és a CSU aligha teszik próbára törékeny szövetségüket. Ezzel együtt fokozódik a nyomás az Európai Néppártra, hogy foglaljon állást a Fidesz ellen. Orbán támaszkodhat az osztrák, lengyel, szlovén nacionalistákra, valamint az olasz Ligára, továbbá a brit konzervatívokra is. Utóbbiak bejelentették, hogy az uniónak nem kellene beavatkoznia belügyekbe.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
