2006. október 6-án a Fidesz nagygyűlést rendezett a Kossuth téren. Ezen Orbán Viktor bejelentette, hogy ezt követően minden nap, délután 5 és 6 óra között találkoznak a híveikkel.
Ezzel kezdetét vette egy hosszú, hetekig tartó tüntetéssorozat, amelyen
a parlamenti ellenzéki pártok szimpatizánsai, valamint más ideológiák képviselői keveredtek egymással.
Beszámolónkban, amelyekben a 11 évvel ezelőtt eseményeket idézzük fel, a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
„Régiek” és „újak” a Kossuth téren
Október 6-án, pénteken, kiderült, hogy a parlament aznapi plenáris ülése várhatóan épp akkor ér véget, amikor minden bizonnyal tele lesz tüntetőkkel a Kossuth tér, így nem lehet tudni, hogy a képviselők milyen körülmények között hagyják el az épületet.
Az MSZP nem kért külön rendőri biztosítást – tudta meg a Független Hírügynökség a párt frakcióvezető-helyettesétől. A parlamenti be- és kiléptetés megoldott – közölte a BRFK szóvivője.
Az MSZP-frakció tagjai gyalog hagyják el a Parlamentet a plenáris ülés után az épület oldalsó kijáratánál – mondta Mesterházy Attila. A szocialista képviselő nem tud arról, hogy külön rendőri biztosítást kapnának, de nem is tart atrocitástól. A Parlament előtti parkoló nem használható a demonstráció miatt, a képviselők többsége a Képviselői Irodaháznál hagyta a kocsiját, oda pedig gyalog fognak átsétálni – közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A rendőrség biztosítási terve nem publikus – közölte Schőn Péter, a BRFK szóvivője. – A parlamenti be- és kiléptetés megoldott.
A Fidesz délutáni nagygyűléséről már csütörtökön lezajlott az egyeztetés a párt és a Kossuth téri demonstrálók képviselői között.
A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.
Az MSZP frakcióvezetője szerint minden egyes utcai zavargás csökkenti a forint, a nyugdíjak és fizetések értékét.
Ma már számokban és munkahelyekben mérhető az a kár, amelyet néhányan a magyar gazdaság és a nemzeti vagyon kockáztatásával okoztak az elmúlt hetekben. Lendvai Ildikó erről a parlament pénteki, rendkívüli ülésén beszélt a miniszterelnök expozéja után.
A szocialista politikus szerint Magyarországnak fontos vonzereje és belső értéke volt eddig, hogy a térségben stabilitásra és utcai nyugalomra lehetett számítani, „de ez törékenynek bizonyult”. Lendvai Ildikó vezérszónoki felszólalásában emlékeztetett arra, hogy már a kormányfő balatonőszödi beszédének kiszivárogtatása előtt is „elharsant a jelszó: megindulunk a kormány ellen”. Az emberek ezért most kétféleképpen látják az eseményeket: van, aki úgy hiszi, hogy a tüntetéseknek van forgatókönyve, és van, aki úgy gondolja, hogy nem. Ledvai Ildikó azt mondta, hogy utóbbiak táborába tartozik.
Az MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy
a válsággal keletkező kár lassan nagyobb lesz, mint a megszorítások teljes összege.
Új kezdetre és váltásra van ezért szükség, amelyhez háromféle bizalom kell: politikai, társadalmi és emberi – mondta.
Lendvai Ildikó szerint a pénteki szavazás előtt már mindenki tudta, hogy a koalíció bizalmáról biztosítja majd Gyurcsány Ferencet és kormányát. A név szerinti voksolásra mégis szükség van, mert a parlamenti képviselőknek felelősen kell vállalniuk döntéseiket választóik előtt a Parlament falai között. A frakcióvezető reméli, hogy a bizalmi szavazás a befektetői bizalmat is megerősíti majd.
Délután 1/2 3 -kor 500-600 békés tüntető demonstrál a Kossuth téren. Egyre több a fideszes aktivista. Demonstrálók érkeztek Zamárdiból, Lajosmizséről és Békéscsabáról is.
A tömeg folyamatosan nő. Közben egyre több rendőr van a Parlament és a Képviselői Irodaház között. Az utat rendőrautók biztosítják, ők valószínűleg a szavazásról kiérkező képviselőkre vigyáznak majd.
Bizalmi szavazás Gyurcsánnyal és a kormánnyal szemben
A hivatalos eredmény szerint 207 igen és 165 nem szavazat mellett bizalmat kapott Gyurcsány Ferenc és kormánya pénteken a parlament rendkívüli ülésén. A képviselők név szerinti szavazással döntöttek így. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök igennel voksolt, szintén igennel szavazott Gyenesei István, az egyetlen független képviselő.
Sólyom László köztársasági elnök tudomásul veszi a parlamenti bizalmi szavazás eredményét – tudatta a Független Hírügynökséggel az államfő szóvivője. Wéber Ferenc ezen túlmenően semmiféle kommentárt nem fűzött az elnöki hivatal részéről a voksolás eredményéhez.
Sólyom László az elmúlt hetekben többször lépett a nyilvánosság elé a belpolitikai válság kapcsán.
Nehezményezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhallgatta valódi kormányprogramjukat a tavaszi választások előtt,
s bocsánatkérésre szólította fel. Az önkormányzati választás urnazárása utáni beszédében egyértelművé tette, hogy a kormányfő sorsa a koalíciós frakciók kezében van. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy burkoltan a miniszterelnök leváltását sürgette az államfő.
Szerdán levelet írt Sólyom László a képviselőcsoportok vezetőinek, azt kérve tőlük, hogy a bizalmi szavazáson vegyenek részt a frakciók. Ennek hatására döntött úgy a Fidesz és a KDNP, hogy eredeti tervükkel ellentétben mégis elmennek a vitára és a szavazásra.
A Független Hírügynokség akkori tudósítása szerint egyik parlamenti pártot sem érte meglepetésként az, hogy a többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és kormányának a péntek parlamenti szavazáson.
Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője szerint a szavazással a kormány megerősítette politikai bizalmát, de szükség van egy szélesebb értelemben vett társadalmi bizalomra is a sikeres kormányzás érdekében. Lendvai hangsúlyozta, hogy most ennek a bizalomnak az erősítése a cél. A frakcióvezető reméli, hogy belföldön és külföldön is érteni fogják a szavazás üzenetét: belföldön mindenki megérti, hogy aki a parlamenti demokrácia híve, annak a parlament döntését tudomásul kell vennie, külföldön pedig remélhetőleg megnyugszanak a befektetők. Lendvai reméli, hogy a szavazás után erősödik a béke Magyarországon.
Kuncze Gábor nem lepődött meg a szavazás eredményén, azt mondta az történt amire számított: „a parlamenti többség kiállt a kormány mögött, ami így megkapta a felhatalmazást a folytatásra”.
Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor kifogásolta, hogy az ellenzék részéről ismét nem hangzott el javaslat arról, hogy mit kellene tenni az ország érdekében, illetve, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismét nem szólalt fel munkahelyén, a Parlamentben.
Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után azt mondta, bejött a papírforma. A politikus
nem tartotta elegáns megoldásnak azt, hogy a kormányfő is szavazott magára.
Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly „színvonaltalannak” nevezte a pénteki vitát és szavazást, de annak eredményét tudomásul veszik. Herényi szerint az ország helyzete egyre rosszabb és csak a nagykoalíció lehet a megoldás.
Halász Zsuzsa, a KDNP frakciószóvivője a bizalmi szavazással kapcsolatban annyit mondott: „a színjáték lezajlott”, pártját nem érte meglepetés, mivel a bizalmi szavazás eredményét napokkal ezelőtt tudta már mindenki.
Péntek délután 4 órakor megkezdődött a Fidesz nagygyűlése a fővárosi Kossuth téren a Parlament előtt. A rendezvényre érkezők gyakorlatilag megtöltötték a teret, és a környező utcákból is folyamatosan érkeztek még. Orbán Viktor csütörtöki felhívására az emberek többségének kezében nemzeti színű zászló volt, és a kormány távozását követelték.
Menjen, vagy maradjon Gyurcsány?
A megkérdezettek 47 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőnek annak ellenére is távoznia kell posztjáról, hogy bizalmat kapott a Parlamentben. A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor úgy véli: a bizalmat kapott miniszterelnöknek minden jogalapja megvan hivatali idejének kitöltéséhez. A Századvég és a Forsense közvetlenül az önkormányzati választások után készítette telefonos felmérését, amely 800 fős reprezentatív mintán alapul.
A bizalmi szavazás kezdeményezését háromból két megkérdezett (64%) jó ötletnek tartotta. A szocialista szavazók 84 százaléka egyetért a kezdeményezéssel, a Fidesz-táboron belül azonban már volt ilyen egyértelmű a bizalmi szavazás megítélése. A válaszadók 49 százaléka támogatta, 48 százaléka viszont ellenezte a kezdeményezést. A bizonytalanok megoszlása ebben a kérdésben szinte megegyezik az összes megkérdezett véleményével: 63 százalékuk ért egyet a bizalmi szavazással, és csupán 20 százalékuk ellenzi azt.
A Századvég szerint felmérésükből az derült ki, hogy a bizalmi szavazás önmagában nem képes számottevő mértékben csökkenteni a magyar politikai közéletben kialakult feszültségeket.
Minden nap 5 és 6 óra között tiltakozás a Kossuth téren
Szombattól minden napra találkozót hirdet a Kossuth térre híveivel a Fidesz. A program, amelyet péntek este a párt budapesti nagygyűlésén Orbán Viktor jelentett be, szombaton délután 5 órakor kezdik, akkor Áder János, az Országgyűlés alelnöke lesz a szónok. A tervek szerint az ellenzéki párt híveivel minden nap így tiltakozik 5 és 6 óra között a gyurcsányi politika ellen. A rendezvényeken mindig más fideszes politikus szónokol majd.
Ezzel együtt a hazugság eltörlése, a fehér politika és az igaztalan politikusok felelősségre vonása érdekében útjára indította a Fidesz az „Igen Magyarország Chartát”.
Orbán Viktor azt nem jelölte meg beszédében, meddig tart a tiltakozássorozat.
Azt sem mondta el, hogyan lehet csatlakozni a chartához, ha valaki így dönt.
A Fidesz elnöke a Parlament lépcsőjén, és nem a felállított színpadon mondta el beszédét. Orbán Viktor a kormánnyal és a kormányprogrammal kapcsolatos pénteki parlamenti bizalmi szavazást úgy értékelte: azzal, hogy a szocialisták Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat, csapdába zárták az országot, és végérvényesen magukról letörölhetetlenné tették a hazugságot. Ennek szerinte beláthatatlan következményei lesznek, és ez leginkább a gazdasági romlásban lesz érzékelhető.
A nagygyűlésen a fideszes politikus meghirdette a „fehér politikát”, amely megfogalmazása szerint nem piros, nem narancssárga, és az igazságra, a hazugság felszámolására illetve a számonkérhetőségre épít.
Hangsúlyozta, hogy az országban most tapasztalható, soha nem látott válságából csak az igenekre épülő út vezet ki. Szerinte párthovatartozástól függetlenül igent kell mondani a nemzeti egységre, a demokrácia megvédésére, a köztársasági elnökkel szembeni tiszteletre, az ígéretek betartására és a felelősségre. Orbán Viktor hangsúlyozta: ki kell közösíteni azt a politikust, aki ezekre az érdekekre nemet mond.
A Fidesz elnöke minden felelősséggel gondolkodó politikust arra szólított fel, hogy csatlakozzon a Fidesz „Igen Magyarország Chartájához”.
Orbán Viktor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy bár egy akkora tömeg, mint a Kossuth téri egy csapásra eltörölhetné, ami az útjába kerül, a demokraták igazi ereje mégsem fizikai jellegű. „A demokraták ereje a méltóság és a fegyelmezettség” – mondta.
A sorozat néhány korábbi cikke:
Ki veri szét ősszel Budapestet? – 2. Szeptemberi Sajnálatos Események
Ki veri szét Budapestet ősszel? – 3. A politikusok is beszállnak a buliba
Ki veri szét Budapestet ősszel? – 7. A Kossuth téri helyzet fokozódik
Gyurcsány Ferenc nem hisz a demokratikus ellenzék és a Jobbik együttműködésében, de abban igen, hogy egy új Parlamentben, szűk körben együtt tudnának működni. Leszögezte: nem igaz, hogy a kétharmados törvények mellett teljes bénultságra van ítélve a demokratikus ellenzéki oldal. Beszélt az összefogás esélyeiről, s arról, hogy nem lehet úgy nyerni, ha egyéniben egymás ellen indulnak.
Sorra tiltakoznak a demokratikus ellenzék pártjai a kormány legújabb nemzeti konzultációs terve miatt. Velencén a Fidesz háromnapos frakcióülésén Orbán Viktor azt mondta, hogy „Ma nincs fontosabb számoma, mint a Soros-terv elleni küzdelem”, ezért nemzeti konzultációt indítanak róla.
Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában. Más, egykori szocialista állam fegyverexportőrei sem panaszkodhattak. Csehország a mintegy 700 milliós fegyverexporttal az ezüstérmet szerezte meg tavaly, míg a bronzérmes Ukrajna lett, csaknem hasonló kivitellel.
Bocsánatot szeretnék kérni Önöktől országunk mostani viselkedése miatt. Azt nem mondanám, hogy nem tehet róla, de talán nem mindig tudja, hogy mit beszél. Nehéz gyermekkora volt, nézzék el neki. Ne a végtelenségig persze, mert az nem várható el senkitől, de legyenek rá tekintettel.
