Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Ez volt a hét – 2017. szeptember 18-24

0

Hétfő

Orbán beszéde a parlamentben

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre

és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.

Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint

Orbán a saját démonaival küzd.

Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”

Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:

„A KORMÁNYZÁSHOZ KOMOLYABB ESZKÖZÖK KELLENEK, MINT SZEMÖLDÖKCSIPESZ”.

 

Kedd

Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket

Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.

ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.

Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére.  Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.

Börtönbe vonult Császy Zsolt

Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.

Szerda

Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek

Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.

MTI/EPA/Mario Guzman

A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.

A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,

ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.

 

Csütörtök

Októberben jön a konzultáció a „Soros-tervről”

Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.

MTI Fotó: Illyés Tibor

A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy

MAGYARORSZÁG NE LEGYEN BEVÁNDORLÓORSZÁG

– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.

Péntek

A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért

Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.

Orbán a rádióban
MTI Fotó: Illyés Tibor

Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.

A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte

MAGYAR NÉZŐPONTBÓL AZ A LEGJOBB, HA ANGELA MERKEL JELENLEGI KANCELLÁR NYERI A KÖZELGŐ NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁST.

Szombat

Aláírás az Agorában

Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.

Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)

A  „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.

Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy

a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.

Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.

Vasárnap

Merkel vagy Merkel

És a hét legvégén a legfontosabb esemény: a németországi választások. Minden jel arra utal, hogy az urnák bezárása után, 18 órakor kiderül: ismét Angela Merkel kereszténydemokratái nyernek. A kérdés: kivel fognak koalícióra lépni.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 12. A Fidesz esete az állami „lakájmédiával”

Október 10-én 11-én is folytatódtak a Fidesz által támogatott nagygyűlések a Kossuth téren. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke bejelentette, hogy pártja és a Fidesz bojkottálja az állami televízió reggeli műsorát, a Nap-Keltét. Mindeközben a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt körözött Budaházy György az uniós országoktól kért segítséget „politikai üldöztetése” miatt.

A 2006-os őszi zavargásokat és azok körülményeit felidéző sorozatunkban a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.

Budaházy Edda a Szabadság téren

Október 10-én Budaházy György testvére, Budaházy Edda bejelentette: bátyja az uniós országoktól kér segítséget, hogy azok emeljék fel szavukat a magyarországi politikai üldöztetés ellen. Az erről szóló levelet már el is juttatta az uniós tagországok követségére. Budaházy Edda szerint az ENSZ és az Európai Unió egyezményei is tiltják a politikai üldöztetést.

Magyarországon ma üldözik és megfélemlítik a demokratikus jogaikat gyakorolni kívánó állampolgárokat – jelentette ki Budaházy György testvére. Ez nem egy demokratikus államhoz méltó cselekedet – tette hozzá.

Budaházy György jelenleg országos körözés alatt áll. A rendőrség azzal gyanúsítja, hogy szeptember 19-én este megrongálta a szovjet hősi emlékművet. Budaházy Edda újságírói kérdésre az mondta: minden kapcsolatot megszakított a szökésben lévő testvérével, arra azonban nem tért ki, hogy akkor hogyan szerzett tudomást bátyja kezdeményezéséről.

 Semjén sem megy be az állami televízió stúdiójába

A Fidesz és a KDNP politikusai a jövőben nem vesznek részt a Nap- kelte műsorában – jelentette be a Fidesz keddi nagygyűlésén Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A több ezres kormányellenes tüntetés résztvevőinek a döntést Semjén azzal indokolta, hogy bár a Magyar Televízió állami tv, a Nap-kelte riportereinek nagy része a balliberális „lakájmédia” képviselője.

A Nap-kelte tulajdonosa akkor az újabban a Magyar Úszószövetség kapcsán gyakran említett Gyárfás Tamás volt.

Semjén Zsolt kétségbe vonta a szocialisták valódi szociális érzékenységét. Mint mondta: az MSZP legnagyobb blöffje, hogy szocialistának nevezi magát, miközben szerinte a szocialisták egy része az állampárt idején is privilegizált helyzetben volt, majd kiváltságaikat időben átváltották gazdasági tőkére.

Ki ünnepelhet a Kossuth téren?

A KDNP elnöke úgy ítéli meg, hogy a magukat szocialistának nevezők ellenzékben szociális demagógiát hirdetnek, kormányon viszont a legkegyetlenebb vadkapitalisták. Semjén abszurdnak nevezte, hogy a szocialisták miniszterelnöke egy multimilliomos. Mint mondta ez olyan abszurd, mintha egy kereszténydemokrata kormány miniszterelnöke Cicciolina lenne.

A Független Hírügynökség beszámolt az október 23-i ünnepi (?) megemlékezések előkészületeiről. Mint írták, egyelőre nem tudni, hogy mely szervezetek és mikor tarthatnak rendezvényt a Kossuth téren október 23-án. A területre többen is igényt tartanak, a rendőrség bevonásával folyik az egyeztetés.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából több állami ünnepséget rendeznek, ezek egy része a Kossuth téren, illetve az Országházban lesz.

Október 22-én 11 órakor kitüntetéseket adnak át a Parlamentben, másnap délelőtt 10 órakor a Kossuth téren a köztársaság lobogóját vonják fel katonai tiszteletadás mellett, majd a Budapest 56 Szabadság Nyilatkozatot fogadják el a Ház Felsőházi termében.

Úgy tudni, hogy a Kossuth téren több szervezet is rendezvényt kíván tartani, ezt Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette, azt azonban, hogy pontosan mely szervezetek lesznek a Parlament előtt, még nem tudni, folynak az egyeztetések – tette hozzá a szóvivő.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-8-tuntetesek-van-e-forgatokonyv/

Milliók Orbánéknak Rogánéktól

0

20 millió forinttal stafírozta ki Orbán Viktor polgári körös alapítványát Rogán Antal propagandaminisztériuma, ráadásul úgy, hogy a pénz felhasználását nem korlátozták – tudta meg a Hír TV.

A közérdekűadat-igényléssel a Hír TV birtokába jutott támogatói szerződés és költségterv szerint a Szövetség a Nemzetért Alapítvány működésre költheti az adófizetői milliókat – jelentős része bérekre megy, de 1 milliót szánnak utazásra és szállításra is. A milliókról nem sokkal 2016 karácsonya után írták alá a szerződést, mely szerint idén januárban utalta a pénzt a propagandatárca a kormányközeli szervezetnek.

További részleteket a Hír TV tudósításából ismerhetnek meg

Az elterelő hadművelet

0

Financial Times: a tét, hogy a Fidesz sorozatban harmadszor is felhatalmazást kapjon az ország kormányzására.

Magyarország jobboldali kormánya „nemzeti konzultációt” indít Soros György állítólagos tervével kapcsolatban, amelynek alapján elárasztanák Európát bevándorlókkal. Ez biztos jele annak, hogy a magyar származású dúsgazdag, filantróp üzletember a Fidesz célpontja lesz a tavaszi választásokon, amelynek tétje, hogy a párt sorozatban harmadszor is felhatalmazást kap-e az ország kormányzására – írja budapesti helyzetjelentésében a Financial Times (FT).

Kormányzati források megerősítették az üzleti lapnak, hogy

megvan a pénz a nyolcmillió választópolgárnak küldendő levélre.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint létezik egy „Soros-terv”, amelynek alapján Magyarországot és a többi európai országot rákényszerítenék arra, hogy bevándorlókat fogadjanak be. Egy akciótervről van szó, amelynek alapján a migrációtól mentes kelet-közép-európai országokat átformálnák bevándorlóországokká.

Az új kampány Soros ellen azt mutatja, hogy Orbán elszántan visszautasítja a kormányát érő külföldi bírálatokat. Nem törődik vele, hogy a bevándorlás, a civilek zaklatása és a jog uralmának csorbítása ügyében erősödik a feszültség Magyarország és Brüsszel között.

Orbán – az egyik Soros-program korábbi ösztöndíjasa – fokozza támadásait Sorossal és az uniós tisztviselőkkel szemben,

akiket egyfajta bűnrészesnek állít be az üzletember tervének végrehajtásában – írja a továbbiakban a Financial Times.

Az elmélet, amelyet a Fidesz vezetőitől hallani, úgy szól, hogy Soros rá akarja venni Európa vezetőit évi egymillió bevándorló befogadására. Ezzel pótolnák a munkaerőpiacon a társadalom elöregedése miatt keletkező hiányt, továbbá megerősítenék a baloldali politikai erők szavazóbázisát.

A magyar kormányfő szerint

az uniós tisztviselők azért hajtják végre ezt a tervet, mert Soros tenyeréből esznek.

A Financial Timesnak visszautasította ezeket a vádakat Goran Buldioski, Soros Open Society Initiative for Europe alapítványának vezetője. Szerinte a migráció jelentette kihívásnak semmi köze az üzletemberhez, illetve az általa alapított vagy támogatott szervezetekhez. A tervezett nemzeti konzultáció csupán arra való, hogy elterelje a figyelmet az Orbán kormányzásának gyengeségeiről.

Az FT emlékeztet arra is, hogy bár a mostani kérdőív még nem készült el, a szakértők a korábbiak kérdéseit tendenciózusnak, irányítottnak tartották, amelyek az információszerzés helyett a közvélemény manipulálását szolgálták. A hivatalos budapesti álláspont szerint a konzultációk legitim, demokratikus eszközök arra, hogy a kormány a segítségükkel a közhangulat szondázása alapján finomhangolja a politikáját.

Elemzők szerint az Orbán-kormány, amelynek nem kell tartania a széttagolt ellenzéktől,

Sorossal elővarázsolt a bűvészkalapból egy erős fantom ellenséget,

amely ellen harcolva felsorakoztathatja maga mögé támogatóit, akik választási részvételére szüksége van a kormányzás folytatásához.

A Fidesz két legyet akar ütni egy csapással

– mondta Zgut Edit, a Political Capital elemzője az Financial Timesnak. Be akarja csatornázni az ultrakonzervatív választók frusztrált ellenszenvét az EU-val szemben, illetve azt akarja sugallni, hogy a Nyugat valójában azért kifogásolja, hogy az Orbán-kormány gyengíti a jog uralmát Magyarországon, mert a bevándorlás ügyében ellenáll az EU-s elvárásoknak.

Budapest azt állítja, hogy a Soros-terv részletei olvashatók a befektető-üzletember tavaly szeptemberben a projectsyndicate.org-on megjelent véleménycikkében. A magyar civil szervezetek és az Európai Bizottság az ebben szereplő célokat követik.

A cikkben Soros amellett érvelt, hogy az EU-nak külső határai megerősítésével vissza kellene szorítania az illegális migrációt, miközben vállalnia kellene, hogy évente befogad 300 ezer bevándorlót. (Ez az ötszázmilliós uniós népesség kevesebb mint egytized százaléka.)

Soros emellett arra biztatta az Európai Unió tagállamait, hogy dolgozzanak ki közös bevándorlási politikát,

ugyanakkor ellenzi az érkezők kötelező kvóták alapján történő szétosztását az uniós országok között, ami a Brüsszel és Budapest közti jogi vita tárgya.

Az EU nem kényszerítheti a tagállamokat, hogy befogadjanak olyanokat, akiket nem akarnak, illetve a bevándorlókat, hogy olyan országba menjenek, ahova nem akarnak – érvelt a magyar származású üzletember és idézi a Financial Times.

Akinek bejött az élet

0

Az uniós ellenőrök elmentek, mi maradtunk.

De igazából nem a felcsúti kisvasútra költött hatszáz millió a probléma, és még csak nem is az, hogy kihasználatlanul zötyög az Orbán-uradalom két, turisztikai szempontból érdektelen végpontja között.

Persze az is baj, hiszen ki mutasson példát az adózók pénzének felelős költésére, ha nem a miniszterelnök.

A valódi probléma, hogy egyáltalán módja volt megépíttetni ezt a vonatot; akarta, kellett neki és megszerezte. A skandalum az, hogy megszerezhette. Mert az általa addigra teljesen elrohasztott magyar államból már hiányoztak azok a fékek, amelyek megakadályozhatták volna, hogy a miniszterelnök állami forrásokból elégítse ki jogtalan privát igényeit.

A baj azonban sokkal korábban kezdődött.

Belőle, saját magából már a politikába lépése első napjaiban hiányzott minden tisztelet a közpénzek iránt. 1993-ban még csak egy kis párt 30 éves elnöke volt, de már az apjához irányította a pártszékházként kapott Tiszti Kaszinó eladásából származó pénz egy részét.

Az a pénz lett az Orbán-bányák alapja.

2001-ben pedig 41 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást „nyert” az a kft, amelynek az ő felesége is a résztulajdonosa volt. Innen származik az elhíresült „ne mi nyerjük a legtöbbet” mondása. De ez az ügylet is egészen másképp hangzik így: Orbán Viktor hivatalban lévő miniszterelnökként ennyi közpénzt utalt, utaltatott ki saját magának!
Szőlőtelepítésre sokan kaptak akkoriban állami támogatást, de ha volt egyetlen ember az országban, akinek nem lett volna szabad felvennie ezt a pénzt, az ő. Magyar állampolgárként ugyan neki is járt, de magyar miniszterelnökként nem. Csakhogy a beteges pénzsóvárság mindig felülírt nála minden erkölcsi megfontolást.

Azt, hogy azóta mi történt vele és az országgal, mindenki látja.

Ő dúsgazdag lett, az ország meg pusztulóban: milliók a létminimum környékén tengődnek, a leszakadó területek – ez ma már az ország nagyobb része –, pauperizálódnak, vagyis az ott élők fokozatosan szegényednek, csúsznak tovább lefelé, és szinte semmi remény rá, hogy megkapaszkodjanak.

Ez itt nem az EU-országok társadalmi modellje, nem a rendszerváltás magyar reményeinek megvalósulása, hanem a dél-amerikai modell: a középosztály vékonyodása, eltűnése, a felfelé mobilizáció megállása, kettészakadt társadalom, szegregáció, nyomor, munkanélküliség, a zsákmányszerző állam tobzódása…

Viszont neki bevált a rendszer. Ma már nem kell koszos negyvenmilliókkal bajlódnia, vigyáznia arra, hogy ne ő nyerje a legtöbbet. A szisztéma, amit kiépített, számolatlanul hordja neki a milliárdokat, a strómanjai egyik a másik után vásárolják fel az ország egy-egy darabját.

És aggódnia sincs miért.

A DK elnöke épp egy minapi interjúban nyilatkozta, hogy „nem lehetséges elszámoltatás, a nagy pénzek a jogi normákkal összhangban cseréltek gazdát.” És még az uniós ellenőröknek is tetszett a kisvasútja.

Viktor, hogy te milyen egy nagy király vagy!

Forrás: Bruck András, Facebook

Elek István nyílt levele Vona Gáborhoz

Tisztelt Elnök Úr!

Az ellenzéki pártok közötti összefogást sürgető százezrek kéretlen szószólójaként történelmi felelősségedre szeretnélek figyelmeztetni.

Kevesebb, mint két hónappal a választás előtt a mérvadó közvélemény-kutatások szerint a biztos szavazók között az ellenzék összesített támogatottsága kevéssel meghaladja a kormánypártokét. A szavazók többsége tehát kormányváltást akar. Ennek ellenére nagy az esélye, hogy a kormánykoalíció április 8-án ismét kétharmados többséget szerez. Köszönhetően az önkényesen érdekeikhez igazított, szélsőségesen aránytalan választási rendszernek, és annak, hogy az ellenzéki pártok képtelenek felismerni a saját elemi érdekeiket, és a kormánypártok ellen fordítani e rendszer logikáját.

A választók egyre szélesebb körében evidencia, hogy külön-külön már egyikőtök pártja sem képes megelőzni a kormánykoalíciót. Míg a Fidesz-KDNP a jobboldali szavazók kétharmadára számíthat, a maradék egyharmad és a baloldali szavazók támogatására a Jobbikon kívül még legalább öt olyan párt tart igényt, amelynek a népszerűsége meghaladja az 1%-ot. Vagyis együttműködés nélkül az ellenzéki szavazatok hatfelé fognak szóródni. Ti vezetitek az ellenzéki mezőnyt, de még Ti is több mint 20%-kal vagytok a Fidesz-KDNP mögött. Ez az előny már behozhatatlan.

Ha így folytatjátok tovább, egyedül előre, borítékolható a kudarcotok. És nem csak a Jobbiké, hanem az egész ellenzéké. Hiszen nemhogy nektek külön nem lesz elegendő mandátumotok a kormányváltáshoz, de a teljes ellenzéké sem lesz ehhez elég. Sőt, a Fidesz-KDNP újabb fölényes kétharmados felhatalmazást szerezhet.

Bár külön-külön már egyikőtök pártja sem előzheti meg a kormánykoalíciót, olyan együttműködéssel, amely legalább az egyéni választókerületi jelöltek koordinált indítására kiterjed, még mindig fordulatot érhetne el az ellenzék. Képes lehetne a megalkotói ellen fordítani a választási rendszer logikáját. És nem csupán egyszerű választási győzelmet arathatna, hanem a rendszerváltáshoz szükséges kétharmados többséget is megszerezhetné.

Az „útiterv” – amit legutóbb a hvg.hu-n részleteztem – lényege röviden.

  1. Villámgyors megegyezés a rendszerváltó elkötelezettségű pártok között az orbáni autokrácia illegitim rendszerétől való megszabadulás kétlépcsős forgatókönyvéről. És egy ezt megvalósító, tartalmában és időtartamában kinyilvánítottan korlátozott, „rendszerváltó koalíció” létrehozásáról.
  2. Ezen belül az egy-másfél éves rendszerváltó kormányzás már a kampányban nyilvánosságra hozandó minimumprogramjáról. A hatalommegosztásra, fékekre és ellensúlyokra, független intézmények ellenőrző szerepére épülő demokrácia helyreállításáról. Pontosabban a 2010 előtti rendszer jelentősen módosított, feljavított változatának felépítéséről. Alkotmányos és egyéb garanciákkal az újabb elfajulások kísértése ellen. A közpénzekkel való ipari méretű, szervezett visszaélések kapcsán történő elszámoltatásról. És azokról a közjóval kapcsolatos gazdálkodás-politikai, szociális, kulturális, környezeti minimumokról, amelyekben az összefogás részesei az előző 27 év tanulságai nyomán közös nevezőre juthatnak. Amelyekben a legvilágosabban kifejeződhet az új rendszerváltozás ökoszociális ethosza: egy szolidárisabb, igazságosabb, erőforrásait bölcsebben használó, lehetőségeit egyenlőbben elosztó közös haza politikai eszménye. És végezetül megállapodás az új, alacsonyabb választási küszöbű, arányos választási rendszer elfogadásáról.
  3. Teljes körű, valamennyi egyéni választókerületre kiterjedő megegyezés legalább az országos listát állítani szándékozó, rendszerváltó elkötelezettségű pártok között arról a 27 kerületről (közöttük legalább 1 budapesti és 9 különböző megyéből való), amelyben az ellenzéknek a legkisebb a nyerési esélye a kormánypárti jelölttel szemben.
  4. Ebben a 27 kerületben minden országos listát állítani akaró párt szabadon indíthat egyéni jelöltet. Itt azok is megszerezhetik az országos lista állításának jogát, akik az 1% -os támogatottságban sem lehetnek bizonyosak, de ennek ellenére ragaszkodnak ahhoz, hogy országosan megmérethessék magukat. A rendszerváltó együttműködés részeseiként az utóbbiak annyi önkorlátozást vállalnak, hogy e 27 kerületen kívülre nem lépnek, máshol nem zavarják jelöltállítással a többi ellenzéki párt érdekeit.
  5. A másik csomagba tartozó 79 kerületből levonandó a már részben közösen támogatott független jelölteké (Kész Zoltán, Mellár Tamás). A maradék 77-et pedig fel kell osztani az 1%-ot nagy valószínűséggel átlépő pártok (Jobbik, MSZP-P, DK, LMP, Együtt, Momentum) között. A mérvadó közvélemény-kutató cégek utolsó három hónapban mért népszerűségi adatai arányában. A január végi ismereteink szerint ez azt jelentené, hogy a Jobbik hozzávetőleg 22, az MSZ-P 20, a DK 13, az LMP 13, az Együtt 5, a Momentum 4 jó mandátumszerzési eséllyel bíró egyéni indulási lehetőséget kaphatna. Összességében pedig 49, 47, 40, 40, 32, 31 helyen állíthatnának egyéni jelöltet. Az arányokat az újabb felmérések fényében természetesen szükséges lehet módosítani.
  6. Ha az indulási lehetőségek számszerű elosztása megtörtént az említett pártok között, a több évtizedes választási statisztikai adatokra és a közelmúlt közvélemény-kutatási eredményeire alapozva közösen ki kell jelölni, hogy melyik pártnak mely kerületekben van joga élnie a jelöltállítási lehetőségével. Arra tekintettel, hogy lehetőleg minden szereplő ott indíthasson az egész ellenzék támogatására igényt tartó egyéni jelöltet, ahol az ő pártjának eleve jobbak az esélyei.
  7. Végezetül az ellenzéki erőforrások gazdaságos felhasználása érdekében egyeztetni kell a koordinált jelöltállításban részt vevő pártok közös rendszerváltó minimumprogramjának népszerűsítéséről és a közösen támogatott egyéni jelöltjeinek választókerületi kampányáról.

Elnök úr! Ma döntő mértékben rajtatok, a Jobbikon múlik, hogy a kormányváltást akaró politikai többség akarata érvényre juthat-e. Ellenzéki vetélytársaitok felelőssége sem kicsi, de a tiétek a legnagyobb, mert ma a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt. Épp ezért nektek kellene kezdeményeznetek a többiekkel az együttműködésről szóló tárgyalást. Bár a hivatalos jelöltállítási folyamat már elindult, a március 5-i lezárásáig még mindig van rá néhány napotok, hogy megegyezzetek róla, kinek hol kellene indulnia, illetve az indulásról lemondania.

Nektek a legnehezebb persze leküzdenetek a kísértést, hogy azzal áltassátok magatokat, a mindenképpen kormányváltást akarók kényszerhelyzetben majd nem tehetnek mást, mint hogy rátok szavazzanak. Kétségtelenül létezik ez a választói reakció, és összesítve hozhat a pártodnak néhány mandátumot, de politikai naivitás lenne arra számítani, hogy ez olyan tömeges méretű lesz, ami választási győzelemhez segítheti a Jobbikot. A lényeg bizonyosan nem változna, az orbáni önkény rendszerétől nem szabadulhatnánk meg, és nektek is maradna változatlanul a statiszta szerepe a következő parlamentben is, mint a többi ellenzéki pártnak. Hogy esetleg négy-öt képviselővel nagyobb lenne a frakciótok? Nem hiszem, hogy ez akár csak a ti szavazóitokat is kielégítené.

Meghallgattam a napokban a kampánynyitó beszéded. Gratulálok. Egy jobbközép néppárt vezetőjéhez méltó kampánynyitó volt. Középpontjában a szabadság és biztonság értékei. És a legfontosabb teendők a demokrácia helyreállítása, a független intézmények pártkatonáktól való megszabadítása; a hatékony korrupcióellenes fellépés, a közpénzekkel visszaélők elszámoltatása; az emberi tőkébe való beruházás: az egészségügy, az oktatás, a szociális ágazat kiemelt támogatása; az ország versenyképességének helyreállítása; a leszakadt társadalmi rétegek valódi integrálása, a társadalmi kohézió erősítése; a nemzeti tragédia méretét öltő elvándorlás elleni fellépés; az országunk valódi nemzetközi tekintélyének, presztízsének visszaszerzése.

És korántsem utolsósorban a beszédet a politikai nézetkülönbségeket tiszteletben tartó, valódi nemzeti együttműködés iránti felelősségérzet hatotta át.

Elnök úr! Te is azt állítod, hogy az ország többsége kormányváltást akar, és nem később, most, április 8-án kell leváltani a hatalmon lévőket, most kell őket elszámoltatni. És azt is mondod – helyesen –, hogy az erőt csak erő tudja leváltani.

Szeretnélek szavadon fogni. Ugyanis ezen az egyetlen ponton súlyosan hibás a helyzetértékelésed és a következtetésed. Amikor arról beszélsz, hogy a többiek, „a baloldali pártok” nem tudják, nem is akarják leváltani a kormányt, ők csak egymást akarják leváltani. Ezért egyedül maradtatok, Ti vagytok az egyedülik, akik a kormányt szeretnétek leváltani. A Tiétek a kormányváltás egyedüli, reális forgatókönyve.

Ez végzetes önáltatás. Ahogy az övéké nem az, a tiétek sem reális forgatókönyv.

Értem én, hogy egy pártelnöknek, pláne, ha a legerősebb ellenzéki párt élén áll, önbizalmat kell sugároznia, és erőt kell szuggerálnia a híveinek. De a vak ló bátorságával mégsem vezetheti a támogatóit a falnak.

Ez ugyanaz a hiba, mint az ellenzéki vetélytársaid többségéé. Ha ma valami biztosan alkalmatlan forgatókönyv a kormányváltásra, az az egyedül vagyunk, egyedül megyünk önszuggesztiója. És tökmindegy, hogy miért uralkodik el valakinek a képzeletén. A tiszta múltja, a kormányt próbáltak vétkeitől való érintetlensége, vagy az alku nélküli jelene, a kormányhatalommal való következetes szembenállása, esetleg a jövőképe különlegessége vagy a későn jövők ártatlansága okán.

Hagyjuk ezeket! Az elmúlt években még helyénvalók lehettek, de ma már csak önáltató kampányszövegek. Jutottatok, amire jutottatok. A helyzet adott. Egyfelől az ellenzéki pártok támogatottsága, másfelől a választási rendszer kényszere. Nincs mese, alkalmazkodnotok kell a valósághoz. Vagy elfelejthetitek a legfontosabb célotokat.

Elnök úr! Azt hirdeted a kampánynyitó beszédedben, hogy új kiegyezésre van szükség, túl kell lépnünk a XX. század megosztottságain. Nem lehet örökösen a múltban élni. Téged már nem a múlt, hanem az érdekel, hogy mi az, ami összeköt bennünket. Mert akkor leszünk nemzet, ha elfogadjuk, hogy ha nem értünk is mindenben egyet, de összetartozunk.

Nagyon helyes.

Azt állítod továbbá, hogy a kormánykoalíció és a ti felfogásotok közötti különbség lényege az emberképetek különbségében rejlik. Míg ők az embert alapvetően rossznak látják, és azt gondolják, hogy erre kell építeniük a politikájukat, ti az embert alapvetően jónak tekintitek, és erre akarjátok építeni a politikátokat. Egyenesen azt véled a pártod történelmi küldetésének, hogy a magyar emberekben lévő jót keressétek, és hozzátok felszínre. Az emberek jobbik énjét.

De régen hallottam ilyesmit jobboldali politikustól! De ha már ebben a szerencsében van részünk, ismétlem, szeretnélek a szavadon fogni.

Ha komolyan gondolod, amit mondtál, történelmi küldetésetek beteljesítésének első jelentős lépése az lehetne, hogy szembenéztek a valóságos helyzetetekkel, és lényeglátó realistaként felismeritek az ellenzéki együttműködés parancsát. Amiben egyébként sok elkötelezett hívetek már előttetek jár, hiszen az átszavazási hajlandóságot kutató felmérések szerint a kormányváltás érdekében a ti szavazóitok több mint egyharmada is kész lenne átszavazni a baloldali jelöltekre azokban az egyéni választókerületekben, amelyekben nekik nagyobb esélyük lenne a mandátum megszerzésére. Miként fordítva, a baloldali szavazók is készek volnának a Jobbik esélyesebb jelöltjeire szavazni. Holott eddig még mindig csak azt hallották tőletek, hogy egyedül, előre. Hányan lehetnének még, ha innentől bölcsen ti is az együttműködésre ösztönöznétek a híveiteket? Ha utat mutatnátok nekik! Ha a koordinált jelöltállítással segítenétek őket abban, hogy biztosan jól szavazhassanak – ha mindenekelőtt kormányváltást akarnak.

És micsoda mozgósító, választási részvételt növelő ereje lehetne, ha ellenzéki párttársaitokkal együtt felmutathatnátok a választók előtt a kormány- és rendszerváltás valóban reális forgatókönyvét!

Elnök úr! Mit is mondtál a Jobbik mai történelmi küldetéséről?

Hány embert tart el a mezőgazdaság?

Az uniós csatlakozás igazi nyertesei az Orbán által támogatott nagygazdák, mintegy 25 ezer család, akik valóban hihetetlenül meggazdagodtak az elmúlt években, az ő jövedelmük sokszáz százalékkal nőtt. Közben persze elvben többszázezer ember él mezőgazdaságból. A statisztikai adatok egy dolog, de mi van mögöttük?

MTI Fotó: Kollányi Péter

„A 200-300 hektárral rendelkező gazdák évente nettóban – adómentesen – 2530 millió forint (mintegy 100 ezer euró) jövedelemhez jutnak, de a nagygazdáknak mondható legkisebbek, az 50 hektárosok is zsebre tehetnek havi 600 ezer forintot, ami egy egymillió forint feletti alkalmazotti fizetésnek felel meg. Ilyen nagygazdából Magyarországon mintegy 25 ezer van, ők ténylegesen felfelé húzzák a mezőgazdasági átlagjövedelmeket” – mondta a FüHü-nek Raskó György, agrárközgazdász, gazdálkodó, volt agrárállamtitkár. Mint portálunk is beszámolt róla, a Parlament őszi ülésszakának nyitó napján Orbán Viktor kormányfő a magyar gazdaságról vont gyorsmérlegében büszkélkedett azzal, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma hét év alatt 25 százalékkal nőtt, ma már 217 ezer ember keresi az ágazatban a kenyerét, a bruttó bérek az elmúlt éveben 42 százalékkal emelkedtek.

Mint azonban  Raskó mondja:

„Az uniós csatlakozás igazi nyertesei az Orbán által támogatott nagygazdák, az az említett mintegy 25 ezer család, amelyik valóban hihetetlenül meggazdagodott az elmúlt években, az ő jövedelmük sokszáz százalékkal nőtt.”

Számok-feketén-fehéren

Ha a fekete-fehér adatokra vagyok kíváncsiak, akkor a Központi Statisztikai Hivatal által a közelmúltban kiadott, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2016” című kiadványában érdemes lapozgatni. A többi között ebből kiderül, hogy a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,8%-os aránnyal járult hozzá 2016-ban. A hazai bruttó hozzáadott értékből 4,5%-ot adott az agrárium, a beruházásokban 5,5, a foglalkoztatásban 5,0% volt az aránya. Külkereskedelme többletet eredményez, de 2012 óta évről évre csökkenőt, az import erőteljesebb emelkedése miatt. A teljes bruttó kibocsátásban a növényi termékek aránya 60, az állatok és állati termékeké 33, a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységeké 7,0% volt.

9 ezer gazdasági szervezet és 416 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet tavaly, előbbiek száma 11%-kal emelkedett, utóbbiaké 12%-kal csökkent az előző, 2013-as összeíráshoz képest.

A regisztrált társas vállalkozások megoszlása létszám-kategóriák szerint (2016)

Forrás: KSH

A 2015-ös adatok szerint a mezőgazdasági termőföld évek óta tartó drágulása tovább folytatódott, az átlagár 14%-kal magasabb volt az előző évhez képest. A szántó 13%-kal többe került, 1 hektár átlagára 2015-ben több mint 1 millió forint volt.

És mi a számok mögött van

„Ma a magyar mezőgazdaságban 8000 társas vállalkozás és körülbelül 40-45 ezer családi vállalkozás viszi el a mezőgazdasági terület 90 százalékát. Ez azt jelenti, hogy többszázezer embernek, aki papíron mezőgazdasági termelőnek számít az összterület kevesebb, mint tíz százaléka jut ” – mutat a számok mögé Raskó György.

A gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok által használt mezőgazdasági terület nagysága nagyságkategóriák szerint (2016)

Forrás: KSH

Azért lehet mégis többszázezer mezőgazdasági termelőről beszélni Magyarországon, mert egy hektárnyi terület felett már be lehet jelentkezni uniós támogatásért, s a bejelentkezők a statisztikák és besorolások szerint már regisztrált termelőnek számítanak, olyannak, aki ebből a tevékenységből él.

„Ami persze nem igaz, hiszen ők azok, akik kénytelenek kiegészíteni a jövedelmüket, hogy meg tudjanak élni”

– mondja Raskó.  A föld alapú támogatás tehát nagyon sokakat érint, tíz hektár után már 690 ezer forint adómentes, nettó uniós támogatás jár, mellé alkalmi munkákból megkeresnek annyit, hogy vidéken el tudnak belőle éldegélni.

„A mezőgazdaság ma nagyon kevés ember tart el valójában”

– mondja a szakértő, hozzátéve: Magyarország nagyon elment a gabona és az olajosmag ipari növénytermelés irányban, ami száz százalékban gépesített, miközben az élőmunka-igényes kertészeti termékek vetésterülete a rendszerváltás idejéhez képest a felére zsugorodott. Egyre kevesebb a kézi munkát is igénylő gyümölcs- és zöldségtermelés, ám talán még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy brutálisan visszaszorult az állattenyésztés.

Magyarország és az első három legnagyobb kibocsátó ország részesedése az EU mezőgazdasági kibocsátásából

(folyó alapáron, 2016+, %)

Forrás: KSH

„Ugyanakkor látszik, hogy ez nem is fog megváltozni „

– prognosztizálja Raskó György.

Orbán és Rogán nem szavazták meg a korrupcióellenes törvényt

0

Van valami szimbolikus abban, hogy a mai korrupcióellenes törvényjavaslatot éppen Orbán Viktor és Rogán Antal nem szavazta meg. A két politikus számos dologban hasonlít egymáshoz. Például abban is, hogy a baráti körük nevére írt vállalkozások a Fidesz kormányra kerülése óta szélsebes ütemben gyarapítják milliárdjaikat és ezt hathatós állami segítséggel teszik.

Orbán és Rogán rendszere termelte ki magából például a Mészáros Lőrinc nevű hungarikumot, akiről azt igyekszik elhitetni a Rogán haverjainak kezében levő szennymédia, hogy a napi 270 millió forintos vagyongyarapodását kizárólag tengernyi eszének és vállalkozó tehetségének köszönheti. Jövő tavasszal nem csak kormányváltásra, de kőkemény elszámoltatásra is készülünk és ehhez minden tisztességes ember támogatására számítunk. Mert közös érdekünk a kormányváltás!

Forrás: Volner János, Facebook.

Szemöldökcsipesz

A kormányzáshoz komolyabb eszköz kell, mint egy szemöldökcsipesz. Ezt mondta ma parlamentben Orbán Viktor.

Lefordítom magyarra Magyarország miniszterelnökének a szavait: Vona Gábor buzi, (Homokos, meleg, ratyi – megfelelő aláhúzandó.)

Itt tartunk most, ezt tudja ma Orbán. Ezen a szinten van a magyar miniszterelnök. Nem most kezdte, korábban már megkínálta Vonát hasonló gondolati mélységekkel. „Nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni.” Ezt is Orbán mondta Vonának, és az akkori szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy mire célzott: nem én vagyok homokos kispajtás, hanem  te!

Nem mintha nem lenne mindegy, hogy a Jobbik elnöke, vagy bárki más, politikus, tűzoltó, taxisofőr, melyik nemhez vonzódik.

Egyszer egy írásomat azzal kezdtem, hogy nem szeretem a melegeket.

Felhördültek azok, akik ismerték a korábbi cikkeimet.

Pedig, az írást így folytattam: attól, hogy valaki meleg, még nem muszáj őt szeretni. Azt sem, aki biciklivel jár. Zöld, vagy piros, vagy bármilyen színű.

Annak kapcsán írtam  mindezt, hogy egy troll azt írta nekem: elolvasta néhány írásomat, és azt gondolja, hogy én nem szeretem a magyarokat. Valóban, válaszoltam az írórobotnak, nem minden magyart szeretek. Engem sem szeret minden magyar.

Szánalmas, ahogyan Orbán harcol a Jobbik ellen. Nem tudni, ösztönösen buzizik, vagy tudatosan akar így a közönségéhez szólni. Egyik opció szégyenletesebb, mint a másik. Egy faluszéli kocsmában talán nem feltűnő az ilyen, de egy ennél valamivel jobb helyen már úgy orrba vágják a beszélőt, hogy – a Nemzeti Könyvtárba frissiben beválasztott Bayer Zsolt míves megfogalmazásával élve – taknyán, vérén távozik onnan.

Ez a sudribunkó, a legalantasabb érzelmekre és indulatokra ható szöveg a magyar parlament házában, a magyar miniszterelnök szájából kúszott elő. Ilyenné vált a valamikor liberális és demokratikus pártként indult Fidesz.

Szánalmas és szomorú, hogy egy uniós ország miniszterelnöke úgy harcol egy  szélsőjobboldali párt ellen, hogy lebuzizza az elnökét. Szánalmas és szomorú, hogy azt gondolja – és nem is alap nélkül .- hogy ebben a közegben (Magyarországról beszélünk) az ilyen beszéddel lehet hatást gyakorolni

Föl lehetett volna említeni a Jobbik korábbi csínytevéseit, melyektől Vona pártja nem túlságosan sikeresen próbál szabadulni. Felsorolni Vona pártjának azon képviselőit, akik zsidóztak a tisztelt házban, és azokat is, akik betyármaskarába bújva a romákat fenyegették.

Csakhogy Orbán, aki jobb perceiben még mindig képes racionálisan gondolkodni, nem ebben látott üzletet. Magyarország miniszterelnöke úgy igyekszik mind több embernek a kedvére tenni, hogy lebuzizza ellenfelét. Azt gondolja, hogy akikhez szólni akar, ebből értenek.

Volt már jobb passzban is ez az ország. Talán lesz is még idő, amikor a szemöldökcsipesz újból azt jelenti, amit valamikor: egy fürdőszobákban és kozmetikákban használatos szerkezetet.

„Orbánnak semmi köze a kereszténységhez!”

0

Nyílt levelet intézett Magyarország keresztényeihez Ács Sándorné, az egykori kishantosi gazdaság vezetője, aki arra kérte a megszólítottakat, hogy térjenek vissza a krisztusi tanításhoz, és utasítsák el az orbáni világot.

 A nyílt levél szerzője ezt azzal indokolta, hogy

„ az  állami szintre emelt korrupció, az anyagi javak habzsolása, milliók nyomorba taszítása, az embertársaink ellen indított gyűlöletkampány – Isten és az emberek ellen való bűn.”

A nyílt levél előzménye, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szombaton beszédet mondott a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán, az Országházban. A keresztény társadalmi tanításról, a keresztény identitásról beszélt, amit a menekültek elől meg kell védenünk– a jelenlévő keresztény értelmiségiek pedig lelkesen tapsoltak neki.

Ács Sándorné szerint ez a beszéd történelmi fordulópont, de nem úgy, ahogy Orbán Viktor gondolja – hanem úgy, hogy itt és most kell kimondani:

„Orbán Viktornak semmi köze a kereszténységhez azon kívül, hogy gyalázatos módon felhasználja az egyházakat és a kereszténységet saját hatalma fenntartásához.”

Orbán már régóta választásra kényszeríti a keresztény egyházakat Jézus Krisztus és a Mammon, Jézus Krisztus és Orbán Viktor között. És az egyházak vezetői gondolkozás nélkül a Mammont és Orbán Viktort választják – tisztelet a kivételnek. Habzsolják a százmilliókat, iskolákat, kastélyokat, sütkéreznek a hatalomközeliség fényében – és ennek fejében nem állnak oda a szegények, az elesettek, az üldözöttek mellé, sőt lelkesen tapsolnak az újabb „kereszténység” nevében indított gyűlöletkampánynak – áll a levélben.

„Itt az ideje kijózanodni, és szembenézni azzal, hogy mindennek semmi köze a keresztény tanításhoz.”

Negatív személyes tapasztalat

A nyílt levél szerzője felidéz egy személyes élményét: a közelmúltban egy általa, és sokak által nagyra becsült katolikus püspökkel beszélgetett a fentiekről, s elmondta neki, hogy aggódik az egyházakért, mert olyan dolgokhoz adják nevüket, amihez nem szabadna – és ezzel azt kockáztatják, hogy az emberek akár évtizedekre is elfordulhatnak az egyháztól. A nagytiszteletű püspök úr annyit válaszolt, hogy „Na, én elszaladok!” és valóban elszaladt… De Isten elől nem futhat el! – figyelmeztet a nyílt levél szerzője.

Az Orbán-beszéd

A miniszterelnök az említett beszédében a többi között  azt mondta, hogy „nem szabad rést nyitni a pajzson”,

ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére.

A kormányfő beszédéről szóló tudósítást erre a linkre kattintva találja meg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK