Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Orbán odavágott Junckernek és ismét kérte a pénzt a kerítésre

0

„Megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait.”

Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogy a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi – egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében.

“A magyar kormány nevében szeretném világossá tenni, hogy az Ön által ismertetett interpretációja a szolidaritás elvének véleményünk szerint nem áll összhangban az európai uniós jogszabályokkal, és nincs összhangban a magyar történelmi hagyományokkal sem” – folytatta levelét a kormányfő, kiemelve:

szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal.

“Ezek a jelentős uniós tagállamok, a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt, mára bevándorló országokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorló ország és nem is kíván azzá válni. És nem is fogadhatja el, hogy erre a változásra rákényszerítsék. A szolidaritás elvének az Ön levelében ismertetett interpretációja lényegében nem más, mint a magyar polgárok akaratával szemben Magyarország bevándorló országgá alakítása.

Ez véleményem szerint nem szolidaritás, hanem erőszak”

– tartalmazza a levél.

Orbán Viktor “értetlenül áll” Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között.

“Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg.

A magyar kormány véleménye szerint a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégeinél landolt. Így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből. Ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is” – írja a miniszterelnök, aki végezetül leszögezi: “megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait. A határok illegális átlépésére irányuló tömeges kísérletek esetén ugyanis fizikai akadályok létesítése nélkül lehetetlen a védekezés. Ha a határok megvédése helyett az Európai Bizottság kizárólag a migránsok befogadására irányuló intézkedéseket és intézményeket hajlandó finanszírozni, akkor a migráció megállítása helyett csak újabb ösztönzést adunk olyan migránsok százezreinek, akik Európa felé vennék az irányt”.

“Éppen ezért szeretném megismételni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét.

Ezt az összeget, 270 milliárd forintot, az elmúlt két évben teljes egészében a magyar adófizetők állták. De a kerítés és a magyar határvadászok nem csak a magyar polgárokat, hanem az osztrák, a német és más európai uniós polgárokat is védik” – zárul Orbán Viktor Jean-Claude Junckerhez intézett levele.

 

DK: Már osztozkodnak a felhalmozott vagyonon

0

A Magyar Nemzet információi szerint gyanús pénzmozgások zajlanak Orbán Viktor családi cégei között.

Az Orbán-családnak csak idén 730 millió forint osztalékot hozó Gánt Kő és Tőzeg Kft-ről kiderült, hogy együttműködik Mészáros Lőrinc cégeivel, a Mészárosnak juttatott pénzek egy része közvetlenül is a miniszterelnökhöz kerül. Az is kiderült, hogy a cég a jövőben kettéválik, tehát az Orbán-család osztozkodik az állami munkákból felhalmozott vagyonon. Azt nem tudni, hogy milyen arányban osztoznak a felek, ahogy azt sem, kihez kerül a 30 millió forintos helikopter.

A Demokratikus Koalíció 2018 után független vizsgálóbizottságot fog létrehozni az Orbán-család vagyonosodásának kivizsgálására! Nincs még egy olyan európai ország, ahol

a miniszterelnök és családtagjai 1-2 kormányzati ciklus alatt milliárdossá válhatnak

mindenfajta következmény nélkül. A DK szerint a magyaroknak joguk van tudni, hogy az uniós pénzek hány százaléka került az Orbán-családhoz és Mészáros Lőrinchez.

Együtt: Nem Brüsszelt, hanem Orbánt kell megállítani!

0

Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke szerint az Európai Bíróság most megszületett ítélete az egyik leglátványosabb bizonyítéka Orbán Viktor teljesen elhibázott Európa-politikájának.

Orbán miatt Magyarország rendkívül meggyengült pozícióban van éppen akkor, amikor az unió egyik legfontosabb reformfolyamata kezdődik. Az Együtt alelnöke hangsúlyozta, hogy a magyarországi választások előtt

még éppen időben érkezett a figyelmeztetés: Orbánnak mennie kell!

Hajdu Nóra szerint Orbán Európa-politikája, melyet legjobban a nagyhangú szájkarate és az érdekérvényesítő képesség szinte teljes hiánya jellemez, mára egyértelműen zsákutcába jutott. A magyar miniszterelnök hozzá nem értő, akaratos kormányzása miatt hazánkat súlyos veszélyek fenyegetik a veszélyekkel és növekvő bizonytalansággal terhelt nemzetközi környezetben. A szembefordulás az Európai Uniót összetartó alapelvek legfontosabbikával, a jogállamiság elveivel példátlan az unió történetében és a legkomolyabb következményekkel fenyeget.

Különösen visszatetsző és önleleplező az az álszent kétszínűség, hogy maga Orbán több alkalommal is egyetértett az Európai Tanács a menekültek áthelyezését célzó állásfoglalásával, amelyet utóbb viszont bíróságon támadott meg. Ennek a magatartásnak a célja kizárólag a

rövidlátó, hatalomféltésen alapuló belpolitikai haszonszerzés, a gyűlöletkeltés és figyelemelterelés. 

Az Együtt alelnöke azt is elmondta, hogy a magyarországi választások előtt még éppen időben érkezett a figyelmeztetés: ez így nem mehet tovább, Orbánnak mennie kell! Nem Brüsszelt, hanem Orbán Viktort kell megállítani! 

Miért kamu az EU-ból való kilépés?

A magyar ellenzék választási jelszava már biztosan az: Orbán vagy Európa. Ezt csak úgy lehet élesre tölteni, ha elhitetik: a miniszterelnök valójában ott akarja hagyni az EU-t. És ha esze ágában sincs?

Nemcsak közgazdasági állítás, hanem közhit (kivéve a meggyőzhetetlen kormánypártiakat), hogy az EU pénzek nélkül nem lenne magyar gazdasági növekedés, hogy a beruházásokról ne is beszéljünk. Az már meg tény is, hogy a közvélemény-kutatások sorra mutatják ki: a magyarok nagy többsége EU-párti. Ez elemi életösztön, főleg a több százezer nyugaton dolgozónál és családtagjaiknál. Elég csapás nekik a Brexit meg a következménye, az ottani idegenellenesség.

Emiatt, első látásra, teljesen érthetetlen, hogy az Orbán-kormány miért hangol, sokszor cinikus pofátlansággal, Brüsszel ellen.

Mert ez csak a látszat. És mert felismerte, hogy az EU tehetetlen a rosszul viselkedő tagokkal szemben.

És az a gyanúm, hogy nem is akar tenni semmit.

Nézzük csak, Brüsszel szempontjából, mi lenne a legrosszabb magyarországi forgatókönyv! Ez egyébként nem újdonság, hasonlóképpen viszonyul a Nyugat-Balkán országaihoz is, ahol eltűri a stabilkráciákat. Tehát az olyan rezsimeket (például Vučić Szerbiája), amelyek ugyan aligha juthatnának be az igazi demokráciák nyugati klubjába, de még mindig sokkal tűrhetőbbek mint a káosz, a zavargások, netán polgárháború. Stabilkratákkal lehet tárgyalni, még ha egy kicsit szemlesütve is.

Zavargó államokba meg segélyszervezeteket, netán rendfenntartókat kell küldeni. Strapás. Akkor már inkább csorbuljon a jogállamiság, a sajtószabadság.

Ebbe a kategóriába küzdötte le magát Magyarország. Divatosan az EU beárazta az Orbán-kormány tevékenységét. Persze indulhatnak eljárások Budapesttel szemben, lehet akár pénzbüntetés is. De politikai akarat az Orbán-kormány elleni nemzetközi fellépésre nincs.

És ezt a magyar kormány is tudja. Tehát feszítheti a húrt, még az eddiginél is jobban. Ez viszont kényelmes körülményeket biztosít.

Az EU komolyabbat nem fog lépni. Legfeljebb szétesik a soha össze nem tartozott Visegrádi Csoport. Na és?

Csak a menekült ellenesség volt igazán közös bennük.

Minden jobb annál a verziónál, hogy Orbán elveszíti a választásokat (jelen pillanatban ez komolytalan feltételezés) és kitörnek a zavargások. Jön a CÖF, a kopaszok, a TV-székház ostromlói.

Emiatt az Orbán vagy Európa jelszó csak az első hallásra tűnik ütősnek, valójában még azok sem hiszik el, akik mondják, hát még azok, akiknek szánták.

A kvótaper elvesztése pedig muníció az újabb Brüsszel ellenes kampányhoz. Közben zöld kerekasztalok mellett elosztják a következő hétéves ciklus uniós pénzeit.

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 2. Szeptemberi Sajnálatos Események

A 2006-os őszi tüntetésekről és utcai rendzavarásokról szóló beszámolóinknak az adja mostani apropóját, hogy az idei őszre is hasonló „csemegéket” ígérnek a politikusok.

Mint azt legutóbb megírtuk, az őszi politikai szezont Kövér László, majd Rogán Antal megszólalásai indították.

A Fidesz szerint a Soros-hálózat (sic!) utcai zavargásokat tervez. Az ellenzék sem maradt sokáig adós a válasszal, szerintük, ha lesznek zavargások, azok a Fideszhez köthetők, hiszen nekik érdekük, hogy adott esetben rendkívüli állapotot vezessenek be, és amennyiben érdekeik úgy kívánják, akár a jövő évi választás elhalasztására is sor kerülhet.

Ezúttal a 2006. szeptember 19-én történtek utáni napokkal folytatjuk a Független Hírügynökség egykori dokumentumai és beszámolói alapján készült sorozatot.

A Független Hírügynökség akkori anyagaiból átvett szó szerinti szövegeket kurzívval, azaz dőlt betűvel írjuk.

A szocialisták szerint a Fidesz hergelte a tömeget

2006. szeptember 19-én, tehát két nappal az őszödi beszéd rövid kivonatának nyilvánosságra kerülése után Steiner Pál, (MSZP), az V. kerület polgármestere nyílt levélben a Jobbiktól való elhatárolódásra szólította fel Rogán Antalt, a Fidesz V. kerületi elnökét, hogy nyilvánosan határolódjon el azoktól, akik az erőszakot gerjesztik.

Steiner Pál nyílt levelében azt írja, a híradások szerint hétfőn éjszaka a Szabadság téren a Fidesz V. kerületi elnökségének egyik tagja, a Belvárosi Polgári Szalon vezetője „hergelte” a tömeget az MTV székháza előtt, és “éljenezte a szolid forradalmat”. Emellett a Rogán Antalt az önkormányzati választásokon hivatalosan is támogató Jobbik is élére állt a zavargásoknak.

Az MSZP-s polgármester felszólította a Fidesz V. kerületi elnökét, hogy „nyilvánosan határolódjon el a erőszakot gerjesztő vezetőtársától és Jobbiktól”.

Rogán: viselkedjenek úgy, mintha vendégségbe mennének

Rogán Antal, a Fidesz V. kerületi elnöke arra kéri azokat, akik a Belvárosban demonstrálnak, hogy viselkedjenek úgy, mintha vendégségbe mennének. “A Belvárosban emberek élnek, akik féltik szeretteiket, és féltik lakásaikat, személyes vagyontárgyaikat” – hangsúlyozta Rogán Antal.

Gyurcsány: mintha egy forgatókönyv lett volna

Gyurcsány Ferenc szerint nem az volt a cél a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra hozatalával, hogy a pártból néhányan megbuktassák – erről a miniszterelnök beszélt az RTL Klub Akták című műsorában. Közölte: a párt ülésén a hangfelvételt technikusok készítik, és több ember kezén is átmegy. Egyvalaki hitványsága miatt azonban nem fog a pártja tagjaira gyanakodva nézni.

A miniszterelnök szerint a tüntetés nem a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra hozatala miatt alakult ki, hiszen már legalább két hónapja feszült volt a hangulat. Mintha egy forgatókönyv lett volna, csak az a végére – a köztévé székházának ostromára – kicsúszott az írók keze közül – fogalmazott a miniszterelnök.

A kormányfő beszélt arról is, hogy

döbbenetet érzett a hétfő éjszakai Szabadság téri események miatt,

és türelmetlenséget is, hogy a rendőrök mikor avatkoznak be. Azt a választ kapta a helyszíni parancsnoktól, hogy meg kellett várni a vidékről érkező erősítést, mert a Parlamentet nem lehet őrizet nélkül hagyni. Gyurcsány Ferenc egyébként két nagyon fontos utasításról tudott: hogy fegyvert nem szabad használni, és a televíziót meg kell védeni.

A kormányfő szerint a rendőrök hétfőn éjjel nyilvánvalóan kudarcot vallottak. Azonban ez a pillanat most még nem arról szól, hogy ki kell deríteni, mit rontottak el. Azt majd később, egy korrekt vizsgálatnak kell kiderítenie. Most mindenképpen bízni kell a rendőrökben, és nem szabad pálcát törni a fejük felett -közölte a kormányfő.


Gyurcsány Ferenc elmondta azt is, hogy kedd estére a rendőrök felhatalmazást kaptak arra: a legerősebb, leghatékonyabb és a törvény által megengedett valamennyi eszközzel biztosítsák és garantálják a rendet.

A miniszterelnök megismételte korábbi kijelentését: az elmúlt tíz év egyik legfontosabb felismerése volt a balatonőszödi beszéd. Végre valaki ki merte mondani, hogy változtatni kell, hiszen a politika az elmúlt években hazugságra épült és ennek a választások előtti másfél évben részesei voltak ők is, mert nem tudtak kitörni – mondta a kormányfő.

Salgótarjáni tüntetők: Vesszen Gyurcsány! Nem leszünk kis Moszkva!

A Független Hírügynökség aznap arról is beszámolt, hogy mintegy 300-400 ember tüntetett Salgótarján belvárosában.

A résztvevők sms-ben értesítették egymást a Gyurcsány-kormány ellen szervezett tiltakozó megmozdulásról, a helyiek mellett a közeli Bátonyterenyéről és a környező falvakból is érkeztek – tudta meg a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.

A Fidesz közleményben határolódott el a rendezvénytől. Délután a megyei pártelnök, Becsó Zsolt a helyi kereskedelmi rádión keresztül közleményben arra kérte híveiket, hogy ne menjenek ki a térre, s ne üljenek fel provokációknak.

A tüntetők közül sokan családosan érkeztek. A tömegben néhányan a “Gyurcsány, le vele! Elkúrtad!” és a “Vesszen Gyurcsány! Nem leszünk Kis Moszkva!” szöveget skandálták. Többen azonban csillapítani próbálták a városon többször átvonuló tüntetőket. A résztvevők hazafias dalokat énekeltek, s tettek egy sétát megemlékezésként a megyeháza előtti téren, ahol 1956-ban a tüntetőkre sortüzet nyitottak.

Hírünk a világban

2006. szeptember 20-án, szerdán olasz lapszemlével nyitott a Független Hírügynökség.

Mint akkor írtuk, igazi „nagyágyút” küldött Budapestre a Repubblica című országos napilap. A szerdai szám az egyik kiemelkedő újságírójuk, Leonardo Coen helyszíni jelentését közli a kedd esti fél hatos helyzetről, a Parlament elől. A személyes hangú, színes, történelmi leckékkel – és apró tévedésekkel – tűzdelt beszámoló az előzményeket összefoglalva úgy fogalmaz, hogy az összecsapásokat

“a szélsőjobb fekete csapatai, valamint kisebb szkinhed- és huligáncsoportok” vezették.

A tudósító ismerteti, mi történt 56-ban a Kossuth téren, majd megjegyzi:

„A jobboldali militánsok és populista-nacionalista szimpatizánsok tudják, hogyan lovagolják meg ezeket a mélyben gyökerező érzéseket. Nemcsak a szent trikolórt lengetik, hanem az adók és a megszorítások riasztó kísértetét is.” Megemlíti, hogy a jelszavak között antiglobalista és multiellenesek is elhangzottak, majd azt találgatja, kinek állt érdekében a felvétel kiszivárogtatása, és miért várt öt hónapig, amíg átadta a közrádiónak. A szocialisták belső ellenzékének, vagy az szdsznek, amely a kommunizmus alatt lényegében az egyetlen ellenzék volt? – teszi fel a kérdést a Repubblica tudósítója a mai számban.

A lap online változata viszont kommentár nélkül, tényszerű beszámolót közöl a budapesti éjjeli összecsapásokról.

A Corriere delle Sera szintén országos napilap honlapján több részlet olvasható Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből. A tegnap éjjeli eseményeket ismertető cikk külön bekezdést szentel a vandál cselekedeteknek.

 

Megemlíti, hogy a magyar költségvetési hiány a legmagasabb az Unióban, majd Kovács László adóügyi biztost idézi, aki szerint a zavargások veszélyeztetik „az ország jövőjét és egyensúlyát.”

Gyurcsány és Sólyom közös nyilatkozata

A köztársasági elnök és a miniszterelnök közös nyilatkozatban értékelte a kedd esti eseményeket. Az erőszakot mindketten elítélték, s közölték, hogy a tüntetésen történtekért mindig az esemény szervezője a felelős. A közös nyilatkozat léte és szövege azért is érdekes, mert már akkor is érezhető volt Gyurcsány Ferenc és Sólyom László között egyfajta feszültség. Ekkor még azonban mindketten felül tudtak emelkedni személyes indíttatásukon. Közös közleményük így hangzott:

„A tegnap esti és a ma hajnali erőszakos események tükrében különösen fontosnak és időszerűnek tartjuk megerősíteni a köztársasági elnök tegnapi kijelentését, amely szerint minden tömegrendezvény szervezőinek mérlegelnie kell, hogy a saját rendezőik és a rendőrség képesek-e biztosítani, hogy a résztvevők nem lépik át a törvényesség határát. Figyelmeztetünk arra is, hogy az

erőszakot tétlenül vagy egyetértéssel szemlélő tüntetők maguk is felelősséget viselnek.

Természetesen a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát mindenki az Alkotmány szerint gyakorolhatja.



Az Országgyűlés tegnapi politikai nyilatkozatának tükrében is felszólítjuk a tömegrendezvények szervezőit és résztvevőit, hogy felelősségük tudatában cselekedjenek, és tegyenek meg mindent az ország békességének és az emberek nyugalmának megőrzéséért.

A pápa aggódik a magyarországi történések miatt

XVI. Benedek pápa szerdai általános kihallgatásán a Vatikánnál magyarul is üdvözölte a híveket és azt mondta: igazságos és békés megoldásért imádkozik, és nyugtalansággal figyeli a Magyarországon történteket.

A katolikus egyházfő azért is imádkozik, hogy minden párt rátaláljon a magyarországi krízis békés megoldására.

Orbán Sólyomnál járt

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerdán délután a Sándor palotában tárgyalt Sólyom Lászlóval – értesült a Független Hírügynökség. A találkozót az államfővel a politikus kezdeményezte. Annak részleteiről egyelőre nem szivárgott ki hír, de Orbán Viktor délután nemzetközi sajtótájékoztatót tart.

Tomcat őrizetben

A rendőrök őrizetbe vették az a férfit, aki kedden hajnalban részt vett a Szabadság téri Szovjet emlékmű megrongálásában. A Nemzeti Nyomozó Iroda tájékoztatása szerint a gyanúsítottat kedden este, XI. kerületi lakásán fogták el, több társát pedig azonosították, de őrizetbe még nem vették őket. A férfivel szemben a rongáláson kívül csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt is vizsgálódik a Fővárosi Nyomozó Főügyész.

A Független Hírügynökség értesülése szerint a gyanúsított a Tomcat néven ismert blogger, internetes pólóboltos.

Tízezren a Kossuth téren, rendőrök védik az MSZP székházát

Körülbelül 10 ezer ember tüntet a Kossuth téren. Az Országház épülete előtt körülbelül 200 rohamrendőr áll sorfalat. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint békésen tüntetnek az emberek, folyamatosak a beszédek.

A Köztársaság téren nincs tömeg, de körülbelül 100 rohamrendőr készenlétben áll az MSZP-székházzal szembeni parkban. A székházat továbbra is kordon veszi körbe.

A Magyar Rádió épületénél is több mint 100 rohamrendőr van, tömeg nincs, a rádió székházát kordonnal is próbálják védeni.

A Szabadság tér továbbra is hermetikusan le van zárva,

külön rendőri csoport veszi körbe a Magyar Televízió székházát.

A Blaha Lujza téren egyelőre nem látni rendőröket, az MDF ottani kampánysátránál sem.

Lefújta a szombatra tervezett nagygyűlést a Fidesz

Szeptember 21-én, csütörtökön kiderült, hogy mégsem tartja meg budapesti nagygyűlését szombaton a Fidesz. Kövér László választmányi elnök közlése szerint erről csütörtökön, egyhangúlag döntött a párt elnöksége

Azért döntöttek így, mert számukra egyértelművé vált: a kormány nem tudja, de nem is akarja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek gyakorolhassák alapvető jogukat, a békés gyülekezéshez való jogot – mondta Kövér László.


A fideszes politikus hivatkozott Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter levelére, amelyben Orbán Viktor Fidesz-elnököt arról tájékoztatja, hogy

az elmúlt napok rendzavarásait pár száz, illetve pár ezer, a rendőrség előtt jól ismert bűnöző szervezi, irányítja.

Ezt a pár száz embert nem képes féken tartani a rendőrség – fogalmazott Kövér László, aki szerint ezzel az állampolgároknak a jogállamba vetett hitét csorbítja a kormány.

A Fidesz politikusa elmondta még: pártjukat arról is tájékoztatta a kormány, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal információi szerint robbantásos merénylet sem zárható ki szombaton.

A Fidesz egyébként úgy véli: a kormány érdekeit szolgálják a napok óta tartó fővárosi zavargások, azokért továbbra is a legnagyobb ellenzéki pártot akarják ugyanis felelőssé tenni.

Gazdák érkeztek a Kossuth térre, sátrakkal és traktorokkal

Újra folyamatosan nő a tüntetők száma a fővárosi Kossuth téren. Csütörtök délután 3 óra után 250-300 békés demonstráló volt a Parlament előtt füves területen, délelőtt még körülbelül 100 volt a számuk. A parkolót egyelőre nem nyitották meg, oda nem mehetnek be demonstrálók.

Időközben megérkezett a térre a gazdák első csoportja, traktorokkal. Körülbelül 10-15 emberről van szó, akik sátrakat állítottak fel. Több rekesz

ásványvizet, kenyeret és gyümölcsöt hoztak is magukkal,

ezeket a tüntetők között osztják szét.

Csütörtök reggelhez képest egyelőre nem nőtt a rendőrök száma, még mindig körülbelül 30-an vannak a Parlament előtt – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

Műtéteket kellett elhalasztani a zavargások miatt

Az elmúlt napok zavargásai miatt műtéteket kellett elhalasztani a Péterfy Sándor utcai Kórházban – tudta meg az intézmény traumatológiai osztályvezető főorvosától csütörtökön a Független Hírügynökség. Dr. Feczkó József elmondta: naponta 7-8, úgynevezett tervezhető műtétre váró beteg nevét kell várólistára tenni.

A Péterfy Sándor utcai Kórház baleseti sebészetének osztályvezető főorvosa elmondta: az úgynevezett elektív, azaz halasztható műtétekre váró betegek átcsoportosítására azért van szükség, mert a kórház baleseti sebészete jelenleg csak az azonnali ellátásra szoruló sérülteket tudja fogadni.

Azok a betegek, akiknél a mostanra tervezett műtéteket el kellett halasztani, a várólista élére kerülnek. Amint normalizálódik a helyzet, haladéktalanul elvégzik náluk a szükséges beavatkozásokat. Ezek elsősorban olyan csontkorrekciós műtétek, amelyek elhalasztása nem okoz súlyos problémát – tette hozzá a főorvos.

A Fehér Ház megrótta Gyurcsányt

A Fehér Ház megrótta a magyar miniszterelnököt csütörtökön. Dana Perino szóvivő ezt újságíróknak mondta el, amikor George Bush elnökkel együtt Floridába utazott, egy politikai rendezvényre.

A szóvivőnő úgy fogalmazott, hogy „természetesen

nem szabad hazudni a népnek, sem demokratikus államban, sem másutt.

Az egész ügyben a magyar népnek kell kinyilvánítania a véleményét, a rendelkezésére álló demokratikus eljárások révén. Úgy tudom, most éppen ezt teszik, akik erőszakmentesen reagálnak”.

A szóvivő kifejezte reményét, hogy a magyar állampolgárok továbbra is ezt teszik majd. “De ez persze a magyar nép dolga és joga”, tette hozzá.

Tömeg van, rendbontás nincs a Kossuth téren

Csütörtök este 10 órára körülbelül 10 ezerre nőtt a Kossuth téren, a Parlament előtt demonstrálók száma. Az egymást váltó szónokok Gyurcsány Ferenc távozását követelik,
ezt a tömeg zászlólengetéssel üdvözli. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítói szerint rendbontás nincs a téren.

A jelek szerint a tüntetés csütörtökön már kevésbé érdekelte a világsajtót, nincsenek ott a Parlament előtt azok a külföldi tv-s stábok, amelyekkel az előző napokban rendszeresen lehetett találkozni.

Külföldről buktatják meg Orbánt?

A legkülönfélébb elméleteket hallani arról, hogy miként fogják eltávolítani a hatalomból Orbán Viktort – külföldről. Ezek, általában, nem szolgálnak újdonsággal, legalább is abból a szempontból nem, hogy a vágyak ily módon való kivetítése szokásosnak mondható. A magyar miniszterelnök lassan tizenkettedik éve áll az ország élén, ebből, immár a nyolcadikat egyhuzamban. Ami önmagában nem lenne ok a konfabulációkra, sajátos vezetési stílusa, konfrontatív alkata azonban igen.

Orbán fokozatosan mindenkivel szembe kerül a nemzetközi térben, jobbára csak a hozzá hasonló felfogású, autoriter típusú, hazájukban diktatórikusan irányító elnökökkel, miniszterelnökökkel nem.  Számára az eddigi együttműködések, szövetségi rendszerekből fakadó kötelezettségek, semmit nem jelentenek; könnyedén lép át szabályokon, nemzetközi megállapodásokon.  Ebből a szempontból Orbán semmit nem változott a Fidesz megalakítása óta (1988): akkoriban a pártállam lebontásán munkálkodva, pozitív szerepet játszva érezte meg, milyen erőállapotban van a hatalom, hol és milyen módon lehet ellenszegülni a törvényeknek. Jól érzékelte, hogy mit képes és mit nem képes már szankcionálni az akkori pártállam és ennek megfelelően cselekedett, a Fidesz alapítóival együtt.  A Fidesz elnöke mindig a törtvényekkel játszott, itthon most úgy, hogy akaratát a parlamenten keresztül érvényesíti, azaz olyan törvényeket alkottat, amelyek utat vágnak, akár gazdasági, akár politikai elképzeléseinek.

És mivel itthon, a szétesett ellenzék okán, a többség nem lát esélyt arra, hogy szabályos választásokon le lehetne váltani a hatalomból, sokan egyfajta külföldi összeesküvés elméletekbe kapaszkodnak.

Ezek az elméletek egyébként nem sokáig élnek, inkább csak arra jók, hogy átmeneti kapaszkodót nyújtsanak azoknak, akik a hatalomváltásban reménykednek.  Feltehetően most sincs ez másként, ám most Orbán Viktor is bekapcsolódott a „játékba”. Azzal ugyanis, amit – a hírek szerint – Kötcsén mondott. Azt állította hallgatóságának, hogy

Washington, Brüsszel és Berlin mesterkedik azon, hogy Magyarországon váltás legyen,

és persze erre a mondatra akár legyinthetnénk is, ha egyrészt nem bontanánk szét a megnevezetteket, másrészt nem emelnénk ide a német választási kampányban elhangzottakat.

De még mielőtt erre rátérnénk, álljon itt az egyik azon elméletek közül, amelyek a magyar miniszterelnök megbuktatását célozzák. Eszerint: a Fehér Házban már megszületett a döntés, váltásra van szükség Magyarországon. Paks2 megengedhetetlen lépése volt Orbánnak, amellyel semmilyen amerikai adminisztráció nem egyezhet ki, megbízhatatlan partner, ezért mennie kell. De mert

nincs olyan politikai formáció Magyarországon, amely képes lenne zavargásmentesen kormányozni, csakis belülről lehet végrehajtani a cserét.

Vagyis, így a teória, a Fidesznek kell hatalmon maradnia, de Orbán nélkül. A meseszövők kijelölték az utódot is, Varga Mihály személyében, miközben Orbán Viktort a köztársasági elnöki pozícióba katapultálják.

Eddig a történet, felelős ellenzéki politikusok terjesztik, talán saját tehetetlenségük ellenszereként. És mégis: beszélni kell róla. Nem azért, mintha fedné a valóságot, hanem mert a kialakult nemzetközi helyzet, azaz Orbán helye e térképen ezt indokolja. És itt térünk vissza a kormányfő kötcsei víziójához.

Hogy a megemlített városok közül Brüsszel, azaz az Európai Unió ellenséggé vált, az nem újdonság; régóta szerepel a „kik és hogyan legyenek az ellenségeink” című receptkönyvben. (Főleg azóta, amióta Orbán rájött: nyugodtan szembeszegülhet bármiiben az Uniónak, annak szabályzata szinte lehetetlenné teszi a politikai szankciókat .) Washington emlegetését sem tartanánk furcsának, ha nem történt volna meg tavaly a váltás; nem pusztán a demokraták leváltása és a republikánusok sikere, hanem magának Trumpnak a győzelme. Orbán, egyedüliként az európai vezetők közül, nyilvánította ki, hogy a kiszámíthatatlan Trump győzelmében reménykedik, és amikor ez bekövetkezett, joggal bízott abban, hogy az új amerikai elnök nem feledkezik meg gesztusáról és kimutatja háláját. Ez azonban mindeddig nem történt meg, sőt, olybá tűnik, a magyar miniszterelnök továbbra is hiába várja a meghívást a Fehér Házba. Azzal, hogy most Kötcsén még Orbán is megnevezte az ellenségek között Washingtont, maga is lényegében túllépett Trumpon;

olyan információk birtokában lehet, amelyek alapján arra a következtetésre juthatott, hogy ez a viszony nem javulhat meg a választásokig.

Következésképp: akár hozzá is juthattak olyan titkosszolgálati (?), vagy diplomáciai tájékoztatók, amelyek szerint őt már nem szívesen látják a kormányfői székben.

A harmadik megemlített jelképes városnév, Berlin sem teljesen új Orbán palettáján. A menekült-ügy jelentősen eltérő kezelése komoly, de nem mindig, sőt többnyire nem manifeszt ellentétet szült Merkel és Orbán között. Ezzel együtt, noha erről az éles különbségről lényegében minden politikai elemző nyíltan beszélt, a kancellár és a miniszterelnök közötti viszony a felszínen, a külvilág előtt az udvarias, diplomatikus formát öltötte. Most azonban, hogy a német választások előtti tévévitában nem pusztán a kihívó, szociáldemokrata Martin Schulz, hanem maga Merkel is, több ízben kitért Orbán negatív szerepére, ez az udvarias viszony végképp felbomlott. Persze el lehetne ezt annyival intézni, hogy választások előtt, kampányidőszakban az ilyen mondatokat nem kell figyelembe venni, most azonban ennél súlyosabb a helyzet. A Fidesz ugyanis, a Néppárt tagjaként, egy másik közösségnek is része, így

a Néppártban vezető szerepet játszó CDU (elnök: Angela Merkel) is az ellenségek közé soroltatott.

Ha tehát innen vizsgáljuk Orbán kötcsei megnyilatkozását, és mellé tesszük az ő eltávolításáról szóló víziókat, már nem is tűnik olyan valóságtól elrugaszkodottnak az egész. Ezzel együtt, meggyőződésünk, hogy bár ma Orbánt a nemzetközi politikai vezetők, a demokratikus országok vezetői szívesebben látnák a hatalom sáncain kívül, ebben tevőleges szerepet nem fognak vállalni. Annak ellenére sem, hogy számos ügyben akadályozza a közös fellépést, az előrehaladást, de a személye egyelőre olyan stabilitást biztosít számára Magyarországon, amellyel szemben kockázatos bármilyen akció végrehajtása.  Orbán magát az európai középvezetők közé sorolván, a sajátjai között kétségtelenül hihetetlenül erős, ráadásul az egész magyar államgépezetet a saját szolgálatába állította.

Szóval, és ez egy üzenet a magyar ellenzéknek: az esetleges váltásért meg kell dolgozni, külföldről nem fogják Orbánt megbuktatni.

Inkább Magyarországot magára hagyják, például a kétsebességes Európa megvalósításával.

„Az oroszlán oroszlánokkal akar játszani”

0

Orbán levelében nem csupán „kerítésről”, hanem „kiképzésről” és „üzemeltetésről” van szó. Nem véletlenül emlékeztetett egy szóvivő az olyan precedens-esetekre, mint Bulgária, amely 160 millió eurót kapott segélyként a határvédelemre. Ám ha a Bizottság végül mégis utalna valami pénzt Budapestnek, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy az erről szóló magyar közleményekben nagyon nagy betűkkel a „kerítés” szó állna.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója cikkében ismertette a határkerítés és a menekültek megfékezése költségeiről kiállított és Brüsszelnek megküldött számla történetét és az arra adott szarkasztikus német és brüsszeli válaszokat, majd megállapította: aligha véletlen, hogy Orbán a követelésével Donald Trumpra emlékeztet, aki választási kampányában azt ígérte, hogy kerítést építenek majd a mexikói határon, és azt a mexikóiak fogják megfizetni.

Ami Trumpnak megfelelt a választási kampány slágereként, abból Orbán is hasznot akar húzni. Magyarországon ugyanis gyakorlatilag megkezdődött a választási harc.

Orbán tulajdonképpen ettől függetlenül is folyamatos kampányt folytat, mégpedig lehetőleg nem az ellenzéki pártokból érkező, kisszerű ellenfelekkel, hanem a nagy ellenfelekkel szemben, hol Soros Györggyel, hol az EU Bizottságával. „Az oroszlán oroszlánokkal akar játszani” – így szól egy jelszó, amely a Fidesz köreiben forog.

„Brüsszel egyenesen szarkazmussal reagált Orbán követelésére, de a megfogalmazások nem fedhetik el, hogy egy sima elutasítás bizonyos körülmények között tarthatatlan lenne.

Orbán levelében nem csupán „kerítésről”, hanem „kiképzésről” és „üzemeltetésről” van szó. Nem véletlenül emlékeztetett egy szóvivő az olyan precedens-esetekre, mint Bulgária, amely 160 millió eurót kapott segélyként a határvédelemre. Ám ha a Bizottság végül mégis utalna valami pénzt Budapestnek, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy az erről szóló magyar közleményekben nagyon nagy betűkkel a „kerítés” szó állna – írta Stephan Löwenstein.

Orbán újabb méregpohara

0

Nem kell ahhoz ma már Finkelstein, Isten nyugosztalja, hogy igazi mérget keverjenek a nekünk beadott kommunikációs italba. Nem a véletlen, nem egy kósza gondolat hozta elő Orbán Viktorból az ötletet: kérjünk pénzt az Uniótól az általunk felhúzott határvédő kerítésre.  A miniszterelnök, vagy az ötlet kitalálója, pontosan tudta, hogy ezt a kérést Brüsszel úgy sem fogja teljesíteni, mégpedig, mindenki számára átlátható módon, több okból.

 

Először is: a magyar kormánynak eszébe sem jutott egyeztetni az Unió megfelelő szerveivel, vezetőivel, hogy márpedig mi kerítést húzunk a déli határra. Most nem érdemes vitát nyitni a fölött, hogy szükséges volt-e ez a kettős, most már többes védelem a (be)vándorlók ellen, mert a vita tévútra visz. A lényeg: Orbán, a magyar kormány, erőteljes politikai retorikát használva húzta fel a déli határszakaszra a kerítést. A mondás az volt: ha Európa nem is, mi magunk megvédjük saját hazánkat. Ezért így, ezzel a módszerrel állunk ellen a nyomásnak; ide egyetlen idegen se tegye be a lábát.  Akkoriban többen arra hívta fel a figyelmet, Berlin, Párizs, vagy éppen Brüsszel, hogy nem lehet önálló akciókkal védekezni, összehangolt akcióra, cselekvési programra van szükség. Csakhogy Orbánék – talán az akkor még élő és aktív Finkelstein tanácsadóval az élen – úgy ítélték meg: belpolitikai haszonszerzésre éppen alkalmas a kétségkívül egyre erősödő migrációs nyomás. Tudták, hogy Magyarország soha nem lesz az általuk csak migránsnak nevezett vándorlók célpontja; ők pontosan annyit akartak, hogy átvándorolhassanak Magyarországon, valahol másutt meglelve igazi hazájukat.  A magyar kormányfő szinte elsőként ismerte fel a párizsi terrortámadás után, hogy a félelem beköltözött Európába, és ha nem vagyunk célpont, beköltözött Magyarországra is.  Azóta vált hazánkban folyamatos kampánytémává a migránsok elleni harc, kezdetben csak a mi országunkat védendő, utóbb egész Európát.

Itt érkeztünk el az újabb kommunikációs fordulathoz: innen kezdve a kerítés már nem pusztán Magyarország védelméül szolgált, sőt, nem is elsősorban arra, hanem Európától hárította el a tömegeket.

Mi lettünk azok, akik lényegében megvédtük a kontinenst, a mi módszereinkkel, de hatásosan, eredményesen.

A migránsozás, kiváltképp Soros György képbe emelése után, újult erővel folytatódott, még akkor is, ha a határainkon már nem kellett bevándorló seregeket föltartóztatni. (A kormány által manipulált hírekben négy ember felbukkanása is, mint például a vasárnapi hírekben lehetett hallani, tömegként van megénekelve…) Az orbáni tematika ily módon háromkomponensűvé vált:

1. a magyar kormány megvédte az országot, 2. a magyar kormány megvédte a keresztény Európát, 3. Soros György a civilszervezeteken és az Unión keresztül pénzeli az illegális vándorlókat.

És most innen sikerült továbblépnie Orbán Viktornak. Kérjük meg az árát, hogy megvédték Európát, Brüsszel adja oda a kerítés árának a felét. (Egy minapi közlésből tudjuk, hogy annak építése során is furcsa, követhetetlen összegek kerültek napvilágra, csak annyi feltételezhető, hogy jókora mennyiség eltűnt valahol a rendszerben, vagy a zsebekben…)

A pénzt Brüsszel nem fogja odaadni. Mint ahogy ezt gyorsan jelezte is az unió. Megismételjük: azért, mert nem kért ilyen kerítést, azért mert a magyar kormány nem kért előzetes véleményt, és azért mert a magyar kormány mindeddig kitért a közös gondolkodás, cselekedet elől.

De: hazánk, mint tudjuk, nyolc hónap múlva választ. És sokszor tűnt már úgy, hogy a kormánypárt ötletei elfogytak, nincs új gondolat, akció, amellyel hatni lehetne a választókra. Ha csak a migránsok-Brüsszel-Soros háromszögben nem találnak új fogást. És találtak: a brüsszeli elutasítás alkalmas arra, hogy bizonyítsuk:

1. az Unió Soros György kezében van, 2. Soros György számára az illegális bevándorlók betelepítése a legfontosabb cél, 3. Brüsszel számára fontosabb a milliárdos, országokat romba döntő oligarcha, mint Európa védelme.

Erre a gondolatkörre építi a kampányának jelentős részét a Fidesz és a magyar kormány.  Ez alkalmas lesz arra, hogy kormányzati tájékoztató plakátok jelenjenek meg, amelyek elítélik azokat, akik nem védik meg a hazát és Európát; alkalmas lesz arra, hogy nehéz helyzetbe hozza az ellenzéket: hajlandó-e együtt követelni a pénzt a Fidesszel Brüsszeltől, vagy Soros csatlósaként nemzetárulóvá válik; csak Orbán Viktor képes feltartozatni a migránsokat, Brüsszellel szemben is védelmet nyújtani, valamint rávilágítani Soros mesterkedéseire.

A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy nemzeti konzultációt, bár felmerült, mint lehetőség, már nem indítanak, kevés lenne rá az idő, de a megfelelő szlogenek, kampánymondatok már készülőben vannak.

Orbán pontosan tudja: a többség nem lát át a kerítésen…

Készen állunk újabb nemzetközi sportesemények megszervezésére

0

Budapest nemzetközi sportvárossá vált, olyan hellyé, amely a jövőben is örömmel áll a világ sportolóinak rendelkezésére – fogalmazott a miniszterelnök

Orbán Viktor vasárnap délután az Országházban fogadta Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, aki a cselgáncs világbajnokság eseményeire érkezett Budapestre – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország elkötelezettsége és támogatása töretlen az olimpiai mozgalom iránt. Budapest nemzetközi sportvárossá vált, olyan hellyé, amely a jövőben is örömmel áll a világ sportolóinak rendelkezésére – fogalmazott a miniszterelnök. Ennek megfelelően Magyarország készen áll és pályázni fog további világszintű sportesemények megszervezésére – ismertette a megbeszélésen elhangzottakat a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Orbán Viktor Kötcsére érkezik

A képen Balog Zoltán emberminiszter két fogdmeg védelmében fogadja a Kötcsére érkező Orbán Viktort. Ő a vendéglátó. Már jó előre megérkezett, intézkedni, hogy a vendég mindent rendben találjon.

Legyen szállása, asztalára jusson étel, bor, amit szeret.

Mosolyognak az urak, mintha jókedvükben volnának. Pedig, gondból több is van, mint elég. A Vidi négyet kapott a Partizántól, és akkor még ott van az ország. Szét lett lopva szépen minden, ráadásul háború van: az ellenség Soros kottájából játszik.

– Parancsolj velem nagyjóuram – mondja Balog Zoltán testtartása. Ha lenne kedvünk hozzá, megpróbálnánk elképzelni, mire gondol.

Készen a tettre, ha bármikor, hirtelen, cselekedni kellene. Mondjuk, ha volna valamilyen kérése a vendégnek. Pihenni szeretne, harapni valamit, mert reggel óta nem evett.

Vagy, teszem azt, hogy merre van a mosdó.

A gerinc is csak szolidan hajlik, majdhogynem észrevétlen, épp csak a szükséges, ilyen alkalmakkor elvárható szögben.

– Hát hogy vagytok, itt jó Kovácsom? – kérdezi a vendég az emberminisztert. – Balog – mondja a miniszter. – Balog, kérlek tisztelettel.

– Hát persze, ahogy akarod.

– Még hogy Balog, – gondolja a miniszterelnök. – Holnaptól ez is másképp lesz.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!