Kezdőlap Címkék Orbán-interjú

Címke: Orbán-interjú

Orbán, a kínos kérdés és a két változat

A magyar miniszterelnök interjúját, melyet a Fox televízió sztárjának, Tucker Carlsonnak adott,  a sajtóiroda elküldte a Magyarországon dolgozó külföldi újságíróknak – méghozzá kétszer.

Első alkalommal kihagytak néhány apróságot, melyet azután korrigálni kellett miután egy újságíró észrevette a turpisságot. Az első változatban Hszi Csinping kínai elnök egyáltalán nem szerepelt. Pedig Tucker Carlson ezt a kérdést tette fel Orbán Viktornak: „nem hiszem, hogy Joe Biden elnök valaha is totalitárius gengszternek nevezte volna Hszi Csinping elnököt noha ő sok politikai ellenfelét megölette. Akkor Önt, és nemcsak Önt hanem a lengyel kormányt is, hogy nevezhette totalitárius gengszternek?!”

A kérdés erősen problematikus hiszen Hszi Csinping elnök – Mao Cetungtól eltérően – nem övezi meg politikai ellenfeleit hanem korrupciós vádakkal hosszú évekre börtönbe csukatja őket. De nyilván nem ez zavarta Orbán Viktort hanem az, hogy Kínával kapcsolatban nem kívánt semmit sem mondani, mert akkor kiderült volna, hogy a lehető legjobb kapcsolatra törekszik a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párttal. Épp most kíván behozni Budapestre egy kínai elit egyetemet, nem sokkal azután, hogy kipaterolta a CEU nagyrészét, melyet az USA állampolgár Soros György alapított.

Nemcsak ez maradt ki az első változatból

Arra a kérdésre, hogy milyen érzés volt amikor Joe Biden totalitárius gengszternek nevezte az amerikai választási kampány során, Orbán meglehetősen hosszú választ adott, melyet az első változatban alaposan megrövidítettek. Íme a javított kiadás:

„Magyarországon ilyenkor az a jellemző, nem túlságosan udvarias reagálás, hogy ki ez a fickó, hogy ilyeneket mondjon?! Aztán azt mondja az ember, ok, ő az USA elnöke, vegyük őt komolyan!

Ha valaki, aki nem beszéli a nyelvünket és igen korlátozottak az ismeretei Magyarországról, még annak utóbbi évtizedeiről is, és nyilvánvalóan nem ért meg minket, ilyen véleményt fogalmaz meg, akkor ez személyes sértés minden magyarnak” – válaszolta Orbán Viktor, aki megkapó szerénységgel egész Magyarországgal azonosította magát. A probléma az, hogy épp ez a totalitárius vezetők egyik legfőbb ismérve. Tehát Joe Biden nem is tévedett oly nagyot…

Újságírósorsok

Az újságírót mindenki szidja, de mindenki olvassa, rendszerint vagy az a baj vele, hogy nem ír diktálás után, vagy az, hogy igen, vagy sokat keres vagy keveset, vagy ért ahhoz, amivel foglalkozik, vagy nem, de baj minden – sokszor mondtam, hogy meg kéne szüntetni a magyar sajtót, akkor lenne közmegelégedés, de ezt meg rövidesen úgyis megteszi a kormány.

De mi lesz az újságíróból, ha beteljesedik a kommentelők átka, és többet nem írhat újságot? Igaz, a kommentelők általában az ember halálát is kívánják, vagy legalábbis súlyos megnyomorodását, erről most nincs szó – azonban tényleg, mi történt a három évvel ezelőtt megtrollkodott Orbán-interjú körül megvádolt – és különben teljesen ártatlan! – kollégákkal?

Hogy legyünk képben az eseményekkel, röviden elmondanám, mi is történt három éve.

A Pannon Lapok Társasága által kiadott sajtótermékek egyikében, vagyis egy megyei napilapban kicsit módosította valaki a miniszterelnökkel készült karácsonyi nagyinterjút. Mármost azt nem akárki írta volt, hanem Szakács Árpád az akkori Magyar Időktől, mostani Magyar Nemzettől, aki utóbb a kultúrharc terén vált minimum generalisszimusszá, csak a kormányközeli kézben lévő vidéki sajtóba már akkor is a pesti központokból küldték a vezércikkeket, a szerkesztőségeknek csak a helyi hírekkel volt szabad foglalkozni.

No, ebbe a központi anyagba írt bele valaki, igen szépeket, éspedig csak egy lapba – lássuk, miket:

A következőket mondja Orbán Viktor az interjúban:

„A kórházi hullák száma is emelkedik”, „Magyarország azért stabil ország a forrongó nyugati világban, mert mi kikértük az emberek véleményét, bár nem érdekelt minket.”, „A korrupciós vád mint politikai lejárató eszköz teljes mértékben megszokottá vált. Mi is használjuk.”, valamint azt kívánja, hogy „minél többen találjanak vissza a karácsony pogány értelméhez”.

Hát, utánanéztem, összevetettem az eredeti, Szakács-féle szöveggel: először egy egész félmondatot kellett beszúrni, a második és negyedik esetben már elég volt három szócskát, a harmadikban csak egy szó változott. Erre bizony bárki képes, akinek van jelszava. Az elkövető egy olyan kollégáét használta, aki akkor éppen ráadásul szabadságon is volt – de azonnal kitört az inkvizíció a Pannon Lapoknál.

Az Átlátszó nézett utána, mi lett ennek az eredménye mára.

Nemrég lezárult a 2016-os „hamisított Orbán-interjú” ügyben indult munkaügyi per, amelyben két székesfehérvári lapszerkesztő kért kártérítést. 2018. november végén jogerősen nyertek ugyan, ám hátra volt még az alperes Mediaworks 60 napos lehetősége, hogy felülvizsgálatért a Kúriához forduljon. Nem tették meg.

Hát akkor minden rendben, visszavették a kirúgottakat? Dehogy vették, sőt. Még a szakmától is elzárták őket. De hát kiket bocsátottak el?

„A munkáltató szinte azonnal kirúgta a székesfehérvári szerkesztőségben a megjelenés előtti napon ügyeletes két szerkesztőt (Hajnal Csillát és Klecska Ernőt), továbbá a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztőjét és azokat, akiknek a veszprémi központi szerkesztőségben (innen került ugyanis az interjú a többi szerkesztőséghez) közük lehetett hozzá: Földesi Gábor digitális menedzsert és az ő főnökét, Németh F. Bernadettet, a Veszprémi Napló főszerkesztőjét.” (Átlátszó)

Az akkori hírek szerint napokig folytak a kihallgatások az ügyben, nem a rendőrség, hanem a munkaadó tartotta őket, botrány botrányt követett – és fejek hullottak.

Azt ugyan ma sem tudjuk, ki firkált bele az Orbán-interjúba, csak azt tudhatjuk a bíróság ítélete alapján, ki nem tehette – azok, akiket elbocsátottak.

De velük mi lett?

Az Átlátszó beszélt az egyik érintettel, Gidai Judittal, aki csak tanú volt a perben, igaz, előtte huszonöt évig szerkesztette a lapot, idézzük őt a munkakeresésről:

„A leggyakoribb persze az, hogy eltűnnek, nem hívnak vissza, mismásolnak. Az már üde színfolt volt, hogy valaki őszintén bele mondta a szemembe: „Ne haragudj, kéne ember, de téged nem merlek felvenni, neked már ott van a bélyeg a homlokodon.” Nyilván – a felmondásomkor sem titkoltam, mit gondolok, kerek-perec elmondtam, hogy nekem innentől a legnagyobb célom a NER bontása lesz. Az apolitikusság számomra nem opció. Hogy mennyire bontható a NER? Kevéssé. Mindenki buborékban él, az ellenzéki hang el sem jut az emberek zöméhez.” (Átlátszó)

A kirúgott újságírók közül volt, aki kamionvezető lett, volt, aki kórházi asszisztens, voltak, akik átmenetileg kulturális közmunkások.

A művészeti kritikus előbb kalauztanfolyamot végzett és vonatjegyeket árult a nyári szezonban a Balatonnál, de teremőrként is dolgozott egy vidéki múzeumban, a római kori fűszerkertet kapálta. Hajnal Csilla, a több évtizedes gyakorlattal rendelkező szerkesztőnő jelenleg a helyi önkormányzathoz tartozó programszervező cég alkalmazottjaként a hozzájuk tartozó eseményekről készít előzeteseket és tudósításokat. Klecska Ernő – Gidai Judithoz hasonlóan – egy ideig szintén tevékenykedett az underground ellenzéki sajtó berkeiben, közben Budapesten hasznosította korábbi mérnöki és tanári tapasztalatait egy iskolában, majd nemrég elhagyta az országot.

Hát ezt írta meg pontos, szép, tényfeltáró írásában Kocsis Noémi az Átlátszó hasábjain. Lélekbemarkoló: ártatlan, ötven fölötti, több évtizedes gyakorlattal rendelkező kollégák kálváriája a politikai hiúság és a személyi kultusz miatt. Rákosi idejéből tudunk ilyen sorsokról.

És nem kétlem, pillanatig sem, hogy lesz olyan kommentelő, aki majd ehhez az íráshoz is azt fűzi, hogy „nem kaptak eleget”, mert azt hiszi, hogy a kicsinyes gyűlölködését jegyzik valakik, valahol, és egyszer majd ezek miatt lehet belőle viceházmester. Nem kétlem, hogy lesz ilyen ember, de azt viszont tudom, hogy ezeket senki és sehol nem jegyzi, nincsenek piros és fekete pontok. Csak buta és gonosz emberek vannak, akik önszorgalomból nyalják a nagy hatalmú talpakat.

Már, amikor talpakat.

És soha, sehol sajtómunkásnak még olyan megalázó sors nem jutott, mint manapság Hunniában: lehet, hogy rosszabb, mikor megölik az újságírókat, mint orosz barátainknál, ahol egyszerűen agyonverik őket az utcán – nálunk csak annyi a különbség, hogy otthon halnak éhen.

Bár, ha előtte kilakoltatják őket, akkor az utcán.

Így tessék a sajtómunkásoknak rosszat kívánni.

Olyan időket élünk, hogy valóra válik minden átok.

De vissza is hull majd mindazok fejére, akik mondták.

Egy barátságos reggel Orbánnak

Ismét kellemetlen kérdések nélkül abszolválhatta szózatát az állami rádióban Orbán Viktor. Elmondhatta, hogy ütésálló a gazdaság, de nem szabad hátradőlni, és hogy vérfrissítés kell az Európai Parlamentben.

Ütésálló a magyar gazdaság, mondta Orbán Viktor az állami rádióban péntek reggel, szemben a 2010-es „legyengült állapottal”. A magyar ember „tehetséges fajta”, ennek is köszönhető, hogy a befektetők azt látják, a munkásokra lehet alapozni, mert ezek szeretnek dolgozni és jó ötleteik vannak. A „rabszolgatörvényről” és az emiatti nagy szabásúnak látszó tiltakozásról, valamint ennek elsöprő elutasításáról nem beszélt a miniszterelnök, és erről kérdést se kapott a készséges riportertől.

De ezzel együtt se szabad most hátradőlni – mondta Orbán saját magának is adresszálva. Arról is beszélt, hogy

őt sose érdekelte, hogyan zárkózhatunk fel más országokhoz,

„engem a többiek nem érdekelnek, a magyarok önmagukban érezzék magukat sikeresnek”. Szerinte nem érdemes a külföldiek elvárásaihoz mérni a célokat. Ez azért érdekes, mert az elmúlt hónapokban számtalanszor beszélt arról, hogy 2030-ra az EU legjobb öt tagállama között lesz az ország.

Külön fejezetet szentelt az egészségügyi béremelésnek, amelynek középpontjában az ápolók lesznek, mert szakértők megkérdezése után arra jutottak, hogy ez a legkritikusabb pont. Vakarták a fejüket Varga Mihály pénzügyminiszterrel, aki képes lesz megteremteni a négy évre szóló 70 százalékos emelési program fedezetét – mondta Orbán.

Egyik demokrácia se tökéletes – válaszolta arra, hogy az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője, Guy Verhofstadt személyét támadó plakátos kisbuszról a brüsszeli rendőrök leszereltették a posztert.

A nyugat-európai demokrácia elkényelmesedett, ezzel szemben ő minden reggel úgy kel fel, hogy

„derékon vágják”,

mindenért állandóan kritizálják. Ezért aztán vérfrissítésre van szükség az Európai Parlamentben – jelentette ki. „Látom rajtuk a ciklus végi fáradtság jeleit”, de a májusi EP-választás után lesznek új képviselők, és „javulni fog a demokrácia minősége” a magyar kormányfő szerint.

Arról ugyancsak nem érdeklődött a másik mikrofonnál ülő, hogy a kormánypárti gigaméretű médiaholding óriási vitát vált ki világszerte.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!