Kezdőlap Címkék Orbán Balázs

Címke: Orbán Balázs

Sározás

Azt írja Orbán Balázs András magyar jogász, politológus, okleveles kodifikátor, egyetemi oktató, a miniszterelnök politikai igazgatója, egyben Magyarország 33. legbefolyásosabb embere a Mandiner idézte Facebook-on, hogy: „Karácsony Gergely volt tanácsadója egy svéd lapban sározza Magyarországot!”

A Magyar Nemzet szerint ugyanazt írja, „uszít Magyarország ellen”, de ez nem ellentmondás, mert Orbán Balázs szövegében ez is benne van. Sároznak minket, és uszítanak ellenünk. Az EU-t uszítják természetesen.

Hogy ki? Jelen esetünkben Karácsony volt tanácsadója (2019 október – 2022 szeptember között), mégpedig az a Korányi Dávid, aki ráadásul a Soroshoz (ki máshoz?) köthető Action for Democracy elnöke. Sokszor megírták róla a NER lapok, hogy 2021-ben kiköltözött New Yorkba, ahol luxuskörülmények között él a 900 000 forintos tanácsadói fizetéséből, mert csak a luxuslakás havi bérleti díja 2 000 000 forintnak megfelelő dollár, így aztán dicsérheti Karácsony, hogy Budapest ma egy széles körű nemzetközi nagyvárosi koalíció motorja, és ebben Korányi Dávid munkája vastagon benne van, tudjuk mi már nagyon jól, hogy ez az alak kicsoda! És ha még azt is figyelembe vesszük, hogy Gyurcsány-fióka, akkor tisztán látható, hogy ki áll előttünk: egy tipikus áruló.

Csak a hecc kedvéért megemlíthető még, hogy Orbán Balázs a Matthias Corvinus Collegium alapítvány élén 1 millió 900 ezer forintot keres, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanácsadó testületében havi 541 ezer forint a juttatása, politikai igazgatóként pedig Orbán Viktor állapíthatja meg a fizetését, amely így titkos, de a rossznyelvek szerint 1,5 – 2 millióra tehető. Visszafogottan számolva szumma 3 941 000 HUF/hó. Két New York-i luxuslakás.

A témára térve a svéd lap az europaportalen, melyben az áruló a következőket írja:

Orbán Viktor magyar miniszterelnök régóta tesztelte az EU és a NATO tűréshatárait. Az Európai Tanács különböző ülésein tanúsított pávatánca, és végül az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomag szándékos késleltetése frusztrálta az EU vezetőit, egyben elszigetelte a miniszterelnököt.

Az EU-ra jellemző, hogy több mint egy évtizedig halogatta az Orbán egyre autokratikusabb magatartása elleni fellépést. Az EU-nak abba kellene hagynia, hogy engedjen Orbán zsarolásának. Ennek megvannak az eszközei.

A múlt heti újabb erődemonstráció során Orbán végül feladta az ellenkezést, és jóváhagyta az Ukrajnának szánt pénzügyi csomagot. A trükkök ellenére jóformán minden igényét illetően engednie kellett.

Nagy kérdés, hogy megvalósulnak-e az igazságszolgáltatási reformok, amelyeket Orbán vonakodva fogadott el a befagyott uniós források felszabadítása érdekében.

Javasolható, hogy az uniós forrásokat közvetlenül a magyar emberekhez, vállalkozásokhoz és önkormányzatokhoz kell juttatni. Kormányának megkerülése megfoszthatja Orbánt attól a lehetőségtől, hogy önmagát és a magyar nemzetet áldozatként ábrázolja.

Végezetül pedig egyértelműen le kell tenni az asztalra a 7. cikkely beidézését, amely megfosztaná Orbánt szavazati jogától. Orbán zsarolására határozott válaszra van szükség, olyan jogi mechanizmusokon keresztül, amelyek támogatják az uniós értékeket és támogatják az Orbán-rezsim alatt szenvedőket. Ez mind az EU, mind pedig Magyarország nemzeti érdeke. 

A fentieket elolvasva megállapítható, hogy csak egy helyen van szó Magyarországról, mégpedig a svéd NATO csatlakozás ratifikálásának témájában: „Orbán Magyarországa lett az utolsó tagállam, amely még nem ratifikálta Svédország kérelmét…”, a többi helyeken csak Orbán Viktor szerepel. Azt nem tudtam eldönteni, hogy ez a mondat most Magyarország sározása, vagy uszítás Magyarország ellen, de nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország címszó alatt itt sem az ország, hanem az államapparátus értendő, még tovább szűkítve a kormány, végeredményben pedig szegény miniszterelnök úr, akit valóban sároz, és aki ellen valóban uszít ez a pernahajder. Mégpedig az írás elejétől a végéig. Magyarország szerencsétlensége az, hogy, mint tudjuk, „A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül (népszavazás) gyakorolja”, azaz Orbán Viktor tényleg maga Magyarország. Egy személyben (ezt már ő intézte el). Ha tehát valami hülyeséget csinál, akkor azt mi csináljuk, ha elbarmol valamit, akkor azt mi barmoltuk el, és ha megsérti a fél világot, akkor a fél világ ránk fog haragudni. Úgy kell nekünk, miért nem olyat választottunk, aki ódzkodik az efféléktől.

A teljes cikket tekintve rendkívül nagy probléma Orbán Balázs úr számára, hogy Korányi leginkább tényeket fogalmaz meg, amelyeket egy politikai igazgatónak minimum konkrétan cáfolni kéne, ahelyett, hogy minősítgeti, de ezt sajnos vagy feledékenységből, vagy érvhiány miatt nem tette meg. Persze azért mondott valamit konkrét cáfolat helyett, mégpedig a következőket:

„A hazánk elleni baloldali uszítás már nem újdonság számunkra, de Korányi svéd lapban megjelent írása ez alkalommal is felfedi, hogy valójában korántsem Magyarország érdekeit tartják szem előtt. Az írás arra hivatkozik, hogy a Magyarországgal szembeni fellépés nemzeti érdeke az EU-nak (sic!) és Magyarországnak. Nos, számunkra is fontos a nemzeti érdek, de nem az EU-é, hanem Magyarországé.”

Négyszer Magyarország, egyszer sem Orbán Viktor. Nos, ebből is az következik, hogy Orbán Viktor abszolút egyenlő Magyarországgal, aki őt bántja, az Magyarországot bántja. El a kezekkel Orbán Viktortól… illetve Magyarországtól! Szemét baloldali uszítók, akiknek az EU a láncos kutyája, azt szabadítják ránk állandóan. Orbán Balázs szövegéből következően, amit Korányi írt az igaz, hiszen nem tudja cáfolni. De rossz. Orbán Viktornak… illetve Magyarországnak. Is. És mi, választók tehetünk róla, hogy ő a miniszterelnök. Hát nem röhej?

Szijjártó is megnyilatkozott a minap, mégpedig Amerikában a Harvard Egyetem panelbeszélgetésén. Megismételte azt, amit idehaza is harsognak potentátjaink: a múltkori Európa Tanács csúcson az Ukrajna 50 milliárd eurójáról tartott szavazáson úgy vesztettünk, hogy győztünk, továbbá közölte, hogy meg vagyunk sértődve, mert a svéd miniszterelnök nem jön ide pitizni, hogy írjuk már alá a csatlakozását, pedig az Orbánnak… illetve Magyarországnak fontos (attól hízik a máj), és mondott még több akármi között két érdekeset is:

  • „Gyakran előfordul, hogy a kormány felvet egy fontos ügyet, és a többiek úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi, ami jól mutatja, hogy az utóbbi években már nincs valódi tere az ésszerű párbeszédnek a stratégiai kérdésekről, és a helyzet folyamatosan romlik. Ha előterjesztünk egy ilyen igényt, akkor nem az a válasz, hogy vitassuk meg, tanulmányozzuk, hogyan találhatunk megoldást, hanem Putyin barátainak, a Kreml propagandistáinak, esetleg orosz kémeknek bélyegeznek bennünket.”

Sajnos Szijjártó nem veszi észre, hogy a 2*2 = 4-ről hülyeség közölni Magyarország elképzelését arról, hogy az szerintünk öt, és kérjük a többi 26 tagállamot, hogy vitassuk már meg, hogy mennyi, mert tényekről nem célszerű vitatkozni, ugyanis csak az idő megy vele. Pláne, ha Magyarországnak nincsenek valós érvei. Mert nincsenek. Általában ostobaságok, légből kapott dolgok meg homályos elképzelések, melyek sajnos gyakran egyeznek Putyin elképzeléseivel. Ne csodálkozzunk hát, ha Putyin barátainak, a Kreml propagandistáinak, esetleg orosz kémeknek „bélyegeznek bennünket”, bármennyire nehezményezi is a derék külügyér.

  • „A kormány mindig is őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami az országban uralkodó egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges. Így megengedhetjük magunknak, hogy azt mondjuk, amit teszünk, és azt tegyük, amit mondunk.

Megengedhetjük. De meg ám! Ennek az utóbbi mondatnak ellentmondanak ugyan a „Mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk” (Orbán V.), a „Ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit csinálok (Orbán V.) és a „Nem mi leszünk az utolsók, akik megszavazzák Svédország NATO csatlakozását (Orbán V.) kijelentések, sőt erősen ellentmondanak, de Szijjártó biztos zavarban volt, ezért hazudott.

Na, kérem, hát ilyen Orbán meg Szijjártó félék vezetnek minket. Hogy minknél fogva, azt mindenki döntse el maga.

Ennél még ez az ellenzék is jobb!

Magyarország a zárókő állam avagy álmodik a nyomor

A magyar miniszterelnök diplomáciai stratégiáját Orbán Balázs politikai igazgató fejtette ki az Origóban abból az alkalomból, hogy megjelent Huszárvágás című könyve, melyet majd idegen nyelveken is kiadnak, hogy mindenki ámulhasson a nagyszabású terveken.

“A zárókő – keystone – az építészetben világos jelentéssel bír: egy olyan kiemelkedő, különleges díszítéssel bíró kő, amely a boltív összefutó íveit zárja be. Nem feltétlenül a méretével hívja fel magára a figyelmet- hiszen lehet akár a legkisebb is a kőrendben – hanem a rendeltetésével. Az egymással ellentétes irányból ellentétes erővel egymásnak feszülő íveket a zárókő tartja össze és rendezi egységgé. Nélküle darabokra hullana szét az egész. Magyarország is ilyen kulcsfontosságú szerepet akar betölteni a világban. Kelet és Nyugat találkozási pontja akar lenni: úgy közvetíteni az egymás ellen ható erők között, hogy közben stabilizálja a saját térségét” – mondja Orbán Balázs. A politikai igazgató hangsúlyozza, hogy a magyar diplomácia elveti a blokkosodást és helyette a konnektivitást hangsúlyozza. Ez nyilvánvaló célzás arra, hogy az USA 2021-ben nyíltan jelezte, hogy stratégiai ellenfélnek tekinti immár Kínát és Oroszországot. Washington 1972 óta együttműködött kommunista Kínával, amelyet immár veszélyes ellenfélnek tekint, amely kérdésessé teheti az USA által irányított világrendszert.

“Ha blokkokra szakad is szét a világ, Magyarországnak akkor is kapcsolódási pontnak, találkozási helynek kell lennie, ahol összeér a Kelet a Nyugattal”

– hangsúlyozza Orbán Balázs. Aki az interjú végén bevallja, hogy mi a magyar diplomácia célja: ”nekünk elemi érdekünk, hogy Közép Európa képes legyen a saját érdekei mellett kiállni, saját biztonságát és fejlődését saját kútfő alapján megszervezni. Mi a magunk részéről azon dolgozunk, hogy a térség újra önálló erő központtá váljon, ne pedig ismét valamilyen nagy blokk perifériája legyen” – mondta Orbán Balázs az Origonak.

Az egyszemélyes Visegrád

Az új lengyel kormány maximálisan elkötelezett Washington és Brüsszel mellett, szorosan együttműködik Csehországgal és Romániával. Ez az új erő központ Közép Európában, mely negligálja és bírálja Orbán Viktor külön-utas politikáját. Blinken amerikai külügyminiszter ukrajnai rendezési tervében Magyarország egészen egyszerűen nincsen benne. Északon egy erős lengyel-ukrán katonai szövetség mellé csatlakozna a három balti állam és Csehország. Délen Románia és Moldávia szövetsége alkotná a NATO erőközpontját. Ezért is számít Orbán Viktor mindenképp Trump győzelmére. Milyen európai diplomáciát folytatna Donald Trump hogyha hatalomra jutna a novemberi elnökválasztáson? Ezt valószínűleg még ő maga sem tudja. Thierry Breton, a brüsszeli bizottság francia biztosa mindenesetre felidézte a 2020-as Trumpot, aki azt mondta Ursula von der Leyennek:

”az USA nem védi meg Európát!”

Macron francia elnök önálló európai hadsereget akar, és ehhez partner lehetne Orbán Viktor is. Lengyelország és Románia, térségünk e két kulcs állama viszont csakis az USA garanciáiban bízik. De vajon ki fenyegeti az Európai Uniót?

Putyin nem Hitler

A Biden adminisztráció szerint Oroszország katonailag és Kína gazdaságilag fenyegeti az Európai Uniót, de Orbán Viktor nem hisz ebben. Az orosz hadsereg és titkosszolgálat szánalmasan leszerepel Ukrajnában. Nemhogy Európát nem képes fenyegetni, de még a koldusszegény Ukrajnával sem bír el, melyet a Nyugat lélegeztető gépen tart. Putyinnak esze ágában sincsen megtámadni a NATO-t. Hitler mögött az akkori világ legerősebb hadserege állt, és mégiscsak veszített a második világháborúban. Putyin nem táplál világhódító ambíciókat, csakis az oroszok által lakott területek visszafoglalására pályázik. Ez is agresszió, de nem világháborús fenyegetés. Putyin éppúgy valamiféle nemzeti érdeket követ mint Orbán Viktor. Csakhogy már régen kiderült: nem a hódítás, nem új területek megszerzése a nemzeti érdek hanem az, hogy a meglévő határok között hatékony gazdasági rend jöjjön létre. Dél Korea kis területen ásványi kincsek nélkül nagyobb GDP-t produkál mint Oroszország. Putyin azért vezeti zsákutcába országát, mert nem képes végrehjatani egy gazdasági reformot, amely olyan nagyhatalommá tenné Oroszországot mint Kínát.

Magyarországon Orbán Viktor a szegényház királya. A térség többi állama azzal, hogy Európa és Amerika barát politikát folytat, sokkal messzebbre jutott mint a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon.

Jól látszik ez a magyar és a román eredmények összehasonlításán: míg a rendszerváltáskor Románia egy csődtömeg volt és Magyarország a legsikeresebb reform kommunista állam, jelenleg egy főre jutó fogyasztásban a románok immár megelőzik Magyarországot.

A román diplomácia már Ceausescu bukása után felismerte, hogy az USA számára csak két ország fontos a térségben: Lengyelország és Románia.

Magyarországot leírták Washingtonban. Ilyen körülmények között Orbán Viktornak csak az ordító egér szerepe jut a világpolitikában, és ez még akkor is tragikomikus, ha el tud könyvelni PR sikereket, amelyek ideig-órákig elfedik a nemzeti együttműködés rendszerének kudarcát.

A magyar kormány amerikai egyetemet venne

A többi között arról beszélt Orbán Balázs, a miniszterelnökség politikai igazgatója egy erősen jobboldali amerikai vélemény vezérrel Budapesten, hogy a magyar kormány megvenne egy amerikai egyetemet.

Christopher Rufo Magyarországon körülnézett, majd megírta tapasztalatait – elemezve Orbán Viktor stratégiáját a hatalom megszerzésére és megtartására. Külön kiemeli a média, az oktatási és kulturális szféra fontosságát, ahol

“Orbán Viktor legjelentősebb tette az volt, hogy újraformálta a köz és magán intézményeket, hogy azzal konzervatív ellen hegemónia jöjjön létre. Ez kiterjedt az iskolákra, egyetemekre, civil szervezetekre, a médiára, a kormányzatra egyaránt.”

Erre épül fel azután a Mathias Corvinus Collegium.

“Ennek célja egy új nemzeti elit megteremtése.”

Christopher Rufo így összegzi tapasztalatait a nemzeti együttműködés rendszeréről:

”Orbán nem kér bocsánatot. Ha van egy állam, akkor a konzervatívoknak tudniuk kell kormányozniuk azt, és még inkább a saját értékeik felé orientálni. Máskülönben az ellenségük rendszerének az ügyintézői lesznek.”

Na és a korrupció? Christopher Russo megírta, hogy azok a Fidesz politikusok, akikkel találkozott elismerték ugyan ennek létét, de csak magánemberként, mert világosan látják: ez a rendszer meghatározó eleme!

Azzal indokolták, hogy a baloldal oligarchái helyett a Fidesz létrehozta a maga oligarchiáját.

“Magyarország nem modell mindenben: kevés az innováció, az állam túlságosan ellenőrzi a médiát, a korrupció tartós probléma, de a Fidesz család politikáját érdemes megfontolni. Magyarország progresszív  eszközöket használ konzervatív céljai elérésére” – vonja le a tanulságot Christopher Russo.

A modell a kommunista Kína?

Orbán Viktor nyíltan célzott erre Tusnádfürdőn, ahol a nyugati világ problémáit ecsetelte. Némi gondot okozhat neki, hogy Magyarország nem Kína. Peking ugyanis sikeres gazdasági modellt valósít meg, amely kihívója lehet az Egyesült Államoknak is. A magyar gazdaság teljesítménye a demokrácia 33 éve alatt szánalmasan gyenge. Orbán Viktor 17 évig miniszterelnökként állt az ország élén, és még folytatni szeretné. Kínában a diktatúrát gyakorló kommunista párt kiváló gazdasági eredményeket és emelkedő életszínvonalat tud felmutatni. Hát Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnök “eredményei” ebben a tekintetben sokkal inkább Vlagyimir Putyin csődbejutott rendszerét idézik: gyenge gazdasági növekedése, stagnáló életszínvonal

– miközben egy törpe kisebbség, a hatalomhű “oligarcha elit” villámgyorsan gyarapszik.

Lopni sokan tudnak, de cserébe gazdasági eredményt produkálni kevesen.

Magyarország népessége csökken, a gazdaság stagnál, az infláció rekordokat döntöget. Perspektíva nulla! A megfáradt bokszoló, aki már nem akar visszamenni a ringbe, az Orbán Viktor szerint az Európai Unió. Valójában a magyar miniszterelnök belenézett a tükörbe, és ott önmagát látta mint kiégett bokszolót. A politika ugyanis nem boksz: nem elég az ellenfél kiütése. Produkálni is kell valamit: emelkedő gazdaságot, életszínvonalat, oktatást és egészségügyet. Orbán Viktor több mint harminc éve van a pályán, politikusi tehetségét nem vitatja senki.

Csak épp az ország, az nem ment előre…

A magyar titkosszolgálatok a senki földjére kerültek a NATO-ban és az EU-ban

Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese tartott előadást a Pénzügykutató intézet Andrássy körében. Véleménye szerint a magyar titkosszolgálatok ugyan még tagjai, de nem partnerei sem a NATO, sem az EU-s társszervezeteknek.

A magyar titkosszolgálatok éppúgy a hatalom csapdájába estek bele mint az oroszok: a politikai vezetés nem annyira információra hanem sokkal inkább konfirmációra vágyik, saját előítéleteinek megerősítését várja tőlük. Így eshetett csapdába Putyin Ukrajnában.

A magyar hírszerzés még az orosz hadjárat kezdetén sem jelezte az agressziót, és a magyar külügy mindmáig nem minősítette agressziónak az orosz támadást. Orbán Viktor Putyinhoz hasonlóan teljes mértékben centralizálta a titkosszolgálatok irányítását, melyet a nemzeti információs központ koordinál. Ennek élén Kovács Zoltán András  tábornok áll, aki Kovács Árpádnak, a Számvevőszék egykori elnökének a fia. Jó szakember, de maximálisan alkalmazkodik az elvárásokhoz. Elvben Rogán Antal felügyeli a titkosszolgálatokat, de a valóságban ezt maga Orbán Viktor végzi Kovács József tábornok, nemzetbiztonsági tanácsadó segítségével. A katonai titkosszolgálatot elvben a hadügyminiszter felügyeli, de a valóságban ennek a szervezetnek is jelentési kötelezettsége van a nemzeti információs központ vagyis Orbán Viktor irányában. Orbán csak azért iktatta maga és a nemzeti információs központ közé Rogán Antalt, hogy nagy melléfogás esetében legyen ügyeletes bűnbak.

Mitől rágtak be igazán az amerikaiak?

David Pressman nagykövet szembenállása a magyar kormánnyal azt követően erősödött meg igazán, hogy a magyar titkosszolgálatok – illegális módszerekkel – feltérképezték Márki Zay Péter pénzügyi támogatását, amely jelentős részben az USA-ból érkezett. Titkosszolgálati módszerek alkalmazását az ellenzékkel szemben ráadásul annak amerikai kapcsolatait illetően, ez komoly sértés az Egyesült Államok számára – különösen, hogy közzé tették ezt a titkosszolgálati jelentést. Erre épül a magyar kormányzat úgynevezett dollárbaloldal kampánya. Orbán Viktor minden valószínűség szerint arra számít, hogy Joe Biden elveszíti a jövő évi választásokat, és Trump visszatér a Fehér Házba. Trump lépten – nyomon azt ígéri, hogy pillanatok alatt békét teremt Ukrajnában.

A NATO-ban ennek megfelelően kizárják Magyarországot az ukrajnai háborúval kapcsolatos fontos információkból. Az amerikai bizalomvesztés a magyar szolgálatokban nem Orbánnal kezdődött, már Gyurcsány alatt is megvolt. Az oroszok ugyanis tetszésük szerint használhatták a magyar kormányzat digitális rendszereit.

Az orosz kapcsolat

A KGB és a GRU el sem ment Magyarországról. A magyar külügy botránya is azt erősíti meg, hogy az orosz jelenlét csak átalakult, de lényegében nem változott Magyarországon. Most ugyan Orbán Viktor a kémbank ügyében visszakozott, de itt van a RIAS kutató központ, amely éppúgy hírszerző feladatot is betölt mint az egykori KGST bank. A magyar külügy nagy nehezen önálló rejtjel rendszert épített ki, de aztán ezt az oroszok megszerezték. Valószínűleg kettős lojalitású államhivatalnokok révén. A magyar kémelhárítás egyáltalán nem vizsgálódik a Magyarországon működő orosz és kínai hírszerzőkkel szemben. A tiktok kínai rendszer a mesterséges intelligencia segítségével minden felhasználóról profilt készít, melyet a kínai hírszerzés felhasznál. Az USA-ban ez problémát jelent, nálunk nem. Telkes András szerint Orbán Viktor és csapata megeszi a saját propagandáját vagyis:

”a nyugat gyengül, ideje tehát keletre nyitni.”

A szolgálat szakmai szintje gyengül

Nincs szisztematikus külföldi képzés, a mesterséges intelligencia felhasználásában nagy a lemaradás. Az ukránok ezen a téren is megkapják az amerikai támogatást: a mesterséges intelligencia segítségével villámgyorsan azonosítják a kijelölt célpontot, és ki tudják lőni az orosz tankokat vagy más célpontokat. Ukrajna a szervereit Kaliforniában tartja, így ott előbb vették észre Putyin agresszióját mint Kijevben. Az oroszok ugyanis nagyszabású hekker támadással akarták megbénítani Ukrajna teljes védelmi rendszerét.

Jellemző, hogy a magyar hírszerzésnél nem hullottak fejek, amiért nem vették észre időben az orosz agressziót Ukrajnában. Mindössze annyi történt, hogy az Információs Hivatal főigazgatóját áthelyezték a külügybe, ahol politikai igazgató lett. Telkes András ismertette egy jólértesült francia portál értesülését: eszerint Orbán Viktor ketté akarja választani a KKM-t tehát újra lenne külügyminisztérium, ennek élére Orbán Balázs kerülne míg az újonnan létrehozott külkereskedelmi minisztérium élén folytatná Orbán Viktor első janicsárja, Szijjártó Péter. Ugyanez a francia portál azt is jósolja, hogy nyugalomba vonul Pintér Sándor vezérezredes belügyminiszter. Utóda pedig Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője lenne.

Telkes András szerint

a Fidesz Magyarország legjobb titkosszolgálata: Kubatov Gábor irányításával futószalagon gyártják az álhíreket – fake news – így ők viszik a prímet a propagandában.

Orbán Balázs: akié a média, azé az ország

Goebbels sem mondhatta volna szebben azt, amit a miniszterelnök politikai igazgatója bevallott a Matthias Corvinus Collegium médiakonferenciáján.

“A média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot”

– jelentette ki Orbán Balázs, aki szomorkodik, mert “a nyugati média bizonyos ideológiák szolgálólánya lett.

”Orbán Balázs nyilván ritkán nézi az MTVA produkcióit, és még ritkábban néz tükörbe. A múlton is ritkán gondolkodhat, különben eszébe jutna Rákosi Mátyás vagy Nicolae Ceausescu. Mindkét diktátor 100%-ig ellenőrizte a sajtót, még az írógépeket is regisztrálta az ÁVH. Mégis 1956-ban pillanatok alatt összeomlott a Rákosi rendszer, a Magyar Rádióban pedig megfogalmazták a híres – Hazudtunk, hazudtunk – önkritikus kiáltványt.

Ceausescu is maximálisan kontrollálta a médiát mégiscsak egy kaszárnya udvaron végezte nejével együtt a kivégző osztag előtt.

A propaganda olyan mint a 0

Ezt fogalmazta meg az amerikai média egyik szakértője, aki arra célzott, hogy önmagában a média nem tehet csodát. Ha viszont van valamilyen valós teljesítmény, annak értékét megsokszorozhatja: tízszeresére vagy akár százszorosára növelheti. Jól tudta ezt Kádár János is, akinek a propagandagépezete ezért is volt jóval hatékonyabb mint Rákosié vagy Ceausescué. Orbán Viktor e tekintetben is Kádár Jánost utánozza: mindig ügyel arra, hogy adjon valami keveset a választópolgároknak: rezsivédelem, tizenharmadik havi nyugdíj, fiatalok családtámogatása stb. A juttatások alapján a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a szavahihetősége megnő. Most a miniszterelnök hét szűk esztendőt jósolt vagyis a választópolgárok nemigen kapnak semmit, amit az inflációval nem venne vissza tőlük.

A propagandának tehát stagnáló vagy épp csökkenő életszínvonalat kell eladnia a választópolgároknak. Ez nem épp könnyű feladat, de Rogán Antal itt is meglelte a megoldást: mi vagyunk a kisebbik rossz, mert az ellenzék nem elég, hogy teljesen impotens, de ha hatalomra kerülne, akkor új Bokros csomag jönne. A hatalom médiája ezt az üzenetet továbbítja, amelyet a közvélemény jelentős része nem azért fogad el, mert Orbán mondja hanem, mert megegyezik a saját tapasztalataival.

RÁOLVASÁS

Ezúttal a 2 Orbán produkciójában gyönyörködhetünk, mint egykor a cirkuszban volt szokás hirdetni. A napokban megtudhattuk, hogy az egyik Orbán, a Viktor a decemberi ünnepek előtt tartott stratégiai előadást a Széll Kálmán Alapítvány vacsoráján, mely előadás előkészítésében minden bizonnyal részt vett ideológiai háttérembere, Orbán Balázs államtitkár, azaz most már „politikai igazgató”, aki nemcsak névrokona, de szellemi rokona is. Így most ő, a másik Orbán ismertette a gondolatmenetet a Mandineren.

A szöveget áthatja azt az évek óta hangoztatott nézet, hogy a Nyugat hanyatlik, visszaszorul, a Kelet előretör, és ebből fakad állítólag a globalizációs világrend válsága. Márpedig, ha ez így van, akkor a 2 Orbán szerint Magyarországnak nem szabad a nyugati blokk részeként eljelentéktelenednie, hanem a két blokk között kell kapcsolatokat építenie. Szerintük „blokkosodás helyett kapcsolódás” a helyes politika. Ezt követve lenne úgymond esélye Magyarországnak arra, hogy ne veszítse el jelentőségét, hanem ellenkezőleg, „regionális középhatalommá” erősödjék.

Erre szoktak olyanokat mondani, hogy „őrültség, de van benne rendszer”. De ne intézzük el ennyivel.

Orbánéknak immár nagy gyakorlatuk van abban, hogy ráolvasással gyógyítsák a bajokat: ha valami nem megy,

ha kedvezőtlen folyamatokkal kell szembenézni, akkor kitaláljanak valami egészen mást, és arra mondják azt, hogy jól működik.

Ezúttal ezt még tudományosnak tűnő blablával is sikerül előadni. Ami a 2 Orbán érvelésének lényegét illeti, abban az a trükk, hogy az országok és az azok között kialakuló kapcsolatok elemzése során figyelmen kívül hagyják a legfontosabbat: miféle berendezkedésű országok, miféle gazdasági és társadalmi rendszerek lépnek kapcsolatba, és miként befolyásolja ez a kapcsolatok minőségét. A 2 Orbán számára nagyhatalmak vannak, országcsoportok, befolyási övezetek, és ebben a felfogásban ugyanúgy hatalmi centrum az Egyesült Államok és Oroszország vagy Kína, Németország vagy Törökország, és nem számít, hogy az egyik demokrácia, a másik diktatúra.

Egy magyar elemző, ha már valamivel régebben szemléli a világot, mint a 2 Orbán, akkor tudja, hogy mennyire fontos, hogy kapitalista berendezkedésű országokról beszélünk-e, amelyeknek mind belső, mind egymás közti kapcsolatait a piacgazdaság törvényei határozzák meg, a fejlődés hajtóereje mind országon belül, mind országok között a jövedelmezőség, ha tetszik, a profit, és ezért a kapcsolatokra a hatékonyság folyamatos növekedése a jellemző. Azért tudjuk, hogy ez mennyire fontos, mert ismerünk saját tapasztalatainkból egy másik rendszert, a szocialista tervgazdaságot is, amelyben az országon belüli kapcsolatokat is az olyan parancsok és alkuk jellemezték, amelyekben a jövedelmezőségnek, a profitnak nincs, nem lehet szerepe, és ezért semmi sem garantálja a hatékonyság javulását, vagyis az erőforrások mind jobb hasznosulását. Sőt, ebben a rendszerben hasonlóképpen a parancsok és alkuk jellemzik az államok közötti kapcsolatokat is: ez volt a naturális cserére alapozott KGST, ahol az országok között áramló termékeknek nem volt valóságos ára.

Azokban az országokban, amelyek négy évtizedig vagy még hosszabb ideig ez utóbbi kapcsolatrendszerben működtek, az emberek megtanulhatták, hogy az eredmény a hosszú távú lemaradás.

A kevésbé fejlett országok felzárkózásának legjobb példáit ezzel szemben ott láthattuk – leginkább a korábbi európai periférián: a skandináv államokban, Finnországban, Írországban, Spanyolországban – ahol az országok belső kapcsolatait is a piacgazdaság szabályai határozták meg, és a világgazdaságba való bekapcsolódásuk is a piacgazdaság szabályai mentén történt.

Európán kívül ez jellemezte a kelet-ázsiai kistigrisek felzárkózását is, és Kína is akkor tudott felzárkózni, amikor az országon belül is, és a külgazdasági kapcsolatokban is a korábbinál tágabb teret engedett a piacgazdaság szabályainak. Oroszország ezzel szemben, amely kitartott külgazdasági kapcsolatainak állami ellenőrzése mellett, és az országon belül is ragaszkodott a stratégiainak tekintett ágazatok szoros állami ellenőrzéséhez akkor is, amikor a vállalatok részben oligarchák magántulajdonába kerültek, eljátszotta a felzárkózásnak a Szovjetunió összeomlásával megnyílt esélyét, lemaradása a Nyugathoz képest fokozódott. Hsz Csin-ping vezetésével mintha Kína is felhagyna a viszonylagos gazdasági liberalizálás Teng Hsziao-ping által elkezdett politikájával.

A 2 Orbán azonban szentül hiszi, de legalábbis hirdeti, hogy az erőteljes állami szerepvállalás teszi lehetővé a felzárkózást. Utoljára a szocialista tervgazdságban és a KGST-kapcsolatokban volt annyi az államtitok, mint az Orbán-rendszernek a keleti partnerekhez, Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolataiban. Orbánék ugyanúgy saját lakosságuk előtt titkolóznak, mint egykor a kommunista kormányok. Az állam által nem uralt folyamatoktól való ösztönös idegenkedésük okán a keleti önkényuralmakhoz való kapcsolódás 2010 óta követett politikát kívánják folytatni, és ennek elvi megalapozását jelenti a blokkosodást elutasító, a kínai és orosz kapcsolatokhoz is ragaszkodó „stratégia”. Orbán és Szijjártó „keleti nyitása” mind ezidáig nem hozott számokban is megjelenő eredményeket, a keleti önkényuralmak részesedése a magyar külkereskedelemben nem tudott növekedni, bármennyire szerették volna. Magyarország gazdasági teljesítménye a régió többi országához képest nem erősödött, hanem gyengült.

Ezt a kudarcot próbálja ráolvasással leplezni a 2 Orbán által előadott stratégiai blabla.

“Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba”

Orbán és a kétkulacsos politika a kormány sajátja. Az egyik kulacsból Orbán Balázs beszélt a New York-i Bloombergnek, míg a másik kulacsból Viktor hallatja hangját hazai vizeken. Mondandójuk annyira párhuzamos, hogy még  a végtelenben sem találkoznak.

Azt nyilatkozta Orbán Viktor politikai igazgatója a New York-i Bloombergnek, hogy Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba. Közben viszont a magyar miniszterelnök megerősítette: nem akar Kijevbe utazni noha ott már minden uniós tagállam vezetői megjelentek, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.

Orbán Balázs így vázolta fel a magyar kormány álláspontját Ukrajnával kapcsolatban az Indexnek adott interjúban:

“Magyarország álláspontja geostratégiai értelemben világos, nekünk az az érdekünk, hogy ne mi legyünk az Európai Unió legszélső tagállama. Ukrajna lehetőséget teremt a piac bővítésre. Másrészt pedig minél több ország lesz uniós tag ebből a régióból, annál jobban tudjuk az érdekeinket érvényesíteni Brüsszelben”   – hangsúlyozta Orbán Balázs.

Ez arra mutat, hogy Orbán Viktor továbbra is hisz a visegrádi együttműködésben noha az szétszakadt Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Lengyelország, Csehország és Szlovákia kiáll Ukrajna mellett míg a magyar kormány továbbra is jó viszonyt ápol Putyinnal. Orbán Viktor gyakran bírálja Zelenszkij elnököt, akit nemrég Washingtonban tapsoltak meg a honatyák és honanyák a Kongresszusban.

Ezzel szemben mit mondott Orbán Balázs?

“Ahhoz, hogy Ukrajna uniós tagsága bekövetkezzen előbb rendezni kell a magyar kisebbség ügyét. Egyelőre sajnos nem tartunk ott, hogy a kárpátaljai magyarok ügye lenne az egyetlen vitapont” – fűzte hozzá a politikai igazgató. Aki nem titkolta, hogy

Ukrajna NATO tagságát  ellenzi a magyar kormány.

“Ez az amerikai-orosz kiegyezés és a térségbeli országok helyzetét rendező megállapodás nélkül közvetlen életveszélyt jelentene.”

Medvegyev: Magyarország megkapja Kárpátalját

Putyin elnök egykori alteregója, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke, azt találta mondani, hogy Nyugat Ukrajnát Lengyelország, Kárpátalját pedig Magyarország kaphatná meg egy rendezés eredményeképp.

Orbán Balázsnak azt a kijelentését elég nehéz értelmezni, hogy “a térségbeli országok helyzetének rendezése” tulajdonképp mire is vonatkozik.

Eziránt sajnos nem érdeklődött az Index pedig a magyar kormány mindig csak félszívvel cáfolta azt, hogy Kárpátalja kapcsán “vannak elképzelései”.

Varsó mindig siet visszautasítani minden hasonló orosz ajánlatot, de Orbán Viktor több vasat is tart a tűzben.

Arra gondolhat, amit Kissinger amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott meg, hogy Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében. Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja természetesen nem Kárpátaljára gondolt hanem a Krím félszigetre és a Donbaszra, ahol a lakosság többsége orosz.

Kárpátalján a magyarok számaránya valószínűleg már nem éri el a 10%-ot sem.

Ettől még zsarolni lehet vele a kijevi kormányzatot. Putyin ezért hálás. Pech, hogy ez a hála csak Orbán Viktor számláján mutatkozik meg, mert a magyar fogyasztók piaci áron kapják az orosz földgázt. Orbán orosz bónusza addig csak keveseket zavart amíg olcsó volt a rezsi Magyarországon, de amióta bevezették a piaci árat “a többlet fogyasztásra” azóta ebben a kérdésben egyáltalán nem megértő a közvélemény. Tisztában van ezzel Orbán Viktor is. Politikai igazgatója ezért azt ígérte a magyar társadalomnak az Indexben: “Magyarországon olcsó biztonságos és fenntartható energiarendszer lesz, az ehhez szükséges döntések jogát soha nem engedjük ki a kezünkből” – hangoztatta Orbán Balázs, aki arra az apróságra már nem tért ki, hogy ki fizeti ki az energiaszámlát és miből?

Az USA és Magyarország – Orbán államtitkár Washingtonban

„Egy esetben van probléma, akkor, ha a liberálisok irányítják Amerikát. Ők ugyanis azt gondolják, hogy mindenhol a világban liberálisoknak kellene irányítaniuk az országokat”
– mondta a miniszterelnökség stratégiai államtitkára Washingtonban.

Orbán Balázs könyvének angol fordítását mutatta be az amerikai közvéleménynek. A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye, angol fordításban The Hungarian Way of Strategy, Orbán Viktor nézeteit népszerűsíti.

A könyvhöz Tucker Carlson is írt ajánlást. A Fox News sztár riporterét Orbán Viktor nyáron látta vendégül Magyarországon.

„Nincs semmi gond” a magyar-amerikai kapcsolatokban

Ezt is hangsúlyozta az államtitkár, aki nyilvánvalóan kincstári optimizmusról tett tanúbizonyságot hiszen Orbán Viktort a hírek szerint nem hivták meg Washingtonba arra a demokrácia csúcsra, ahol Biden az USA szövetségeseivel találkozik majd decemberben.

Maga Biden is bírálta Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, de a nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan már egyenesen arról beszélt, hogy a korrupciós ügyeket fegyverként használva lehet megbuktatni a hasonló rezsimeket.

Blinken külügyminiszter édesapja korábban Budapesten volt nagykövet, és szponzorálta a CEU könyvtárát. Az Orbán kormány kipaterolta a CEU-t, amely Bécsbe költözött.

Trump elnök idejében ez nem okozott különösebb zavart hiszen Soros György a demokrata párt egyik fő szponzora. Most viszont a hatalomra került demokraták egyáltalán nem érzik úgy, hogy „semmi gond sincs az USA és Magyarország kapcsolatában”.

A Márki-Zay jelenség

Az ellenzék miniszterelnök jelöltjét épp akkor hívta meg Washingtonba a State Department amikor Orbán Viktor Trump elnöknél vendégeskedett. Korábban öt évig Márki-Zay Péter az Egyesült Államokban és Kanadában élt.

Magyarországon a kormánypárti sajtó egy része azzal gyanúsítja őt, hogy a CIA embere.

Nemrég a magyar külügy államtitkára Washingtonban azzal vádolta meg az USA-t, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe amikor támogatja a Szabad Európa rádiót, amely bírálja a magyar kormányt.

Ebből látszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagyon is tisztában van azzal, hogy Washingtonban igencsak örülnének, ha elbukná a következő választást. Minthogy Brüsszelben hasonló a várakozás, ezért a magyar miniszterelnöknek ezúttal ellenszélben kell hajóznia. Pedig 1990-ben, az első demokratikus választáson ő is számíthatott az USA támogatására. Bush, akkori amerikai elnöknek ő mutathatta meg Budapestet a liberális Fidesz képviseletében. Nemcsak a republikánus Bush lelkesedett Orbán Viktorért, de a demokrata Bill Clinton is, aki 1998-ban őt támogatta a választási kampányban.

Azóta alaposan megváltoztak az idők. Orbán Viktor nem véletlenül támogatta Donald Trumpot a legutóbbi választáson. Tisztában volt azzal, hogy a Biden adminisztrációtól nem sok jót remélhet.

Orbán az utolsó fillérig kitart Európa mellett

A hasán keresztül lehet megtartani a férjet. Orbánt ebből a szempontból eddig jól tarthatták, mert ha minden bűnéért börtönbüntetést kapna akkor sem tudná azt a „tekintélyt”  a  börtönkoszt kockahasúvá fogyasztani. Viszont a 2022-es győzelem tekintélyét csak Brüsszel a pénzével szerezhetné meg, ezért ad acta került a „Dühíti önt Brüsszel?” kérdés, helyébe korinthoszi márványoszlop szilárdságú tartóoszlopává vált az Uniónak. Természetesen az utolsó fillérjéig kitart mellette.

Még akkor is, ha az Európai Unió szétesik, mi ott leszünk, és tartani fogjuk az utolsó gerendát.

Azon fogunk dolgozni, hogy a szétesést megállítsuk és visszafordítsuk – mondta a magyar miniszterelnök Kötcsén. Orbán Viktor bizalmasa Orbán Balázs államtitkár idézte a kormányfő szavait a Kossuth rádióban. Mindez fordulat a Fidesz retorikájában, amelyben nemrég még azt pedzegették, hogy az Európai Unión kívül is van élet.

De milyen? – kérdi a magyar közvélemény többsége, amely kitart az Európai Unió mellett annak ellenére, hogy a Fidesz bírálatának egyik legfőbb célpontjává vált Brüsszel. Ahol legutóbb már a holland miniszterelnök azt közölte: Magyarországot ki kellene tenni az Európai Unióból!

Magyarország gazdasága szinte kizárólag az EU-tól függ

Erre a nyilvánvaló igazságra Szijjártó Péter külügyminiszter mutatott rá Kötcsén. Mindez persze korábban sem volt titok, de az elmúlt hónapokban dúlt a propaganda háború a kormánypárti sajtóban az Európai Unióval szemben.

Mi változott?

Magyarországnak egyre jobban hiányoznak az uniós euró milliárdok. Ezek nélkül nehéz elképzelni a magyar költségvetést és a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet jelenleg leginkább az infláció fenyeget. Bár Orbán Viktor igen magabiztosan nyilatkozott a jövő évi választásokról, de profi politikusként pontosan tudja: egyetlen választás sem lefutott meccs akkor, ha a választópolgárok többsége veszélyben érzi az életszínvonalát. Márpedig a gyorsan galoppozó infláció ezt áshatja alá.

Nemcsak az EU pénze kell Orbán Viktornak, de az a garancia is, melyet az uniós tagság jelent a forintnak. Amely könnyen úgy járhat mint a török líra, amely értékének jelentős részét elveszítette. Ezzel párhuzamosan Erdogan elnök  – Orbán politikai szövetségese – elveszítette Törökország három legnagyobb városát holott karrierjét Isztanbul főpolgármestereként kezdte.

Az új német kancellár nem lesz oly elnéző mint Merkel

Orbán irányváltását az is magyarázhatja, hogy uniós keresztanyja Angela Merkel nyugdíjba vonul, és utódjelöltjei korábban sem lesznek vele szemben oly megértőek mint az NDK-ban felnőtt kancellár.

Orbánnak nemcsak az EU-ban kell ellenszélben politizálnia, de a világban is, mert az Egyesült Államokban a keresztapját, Donald Trumpot veszítette el.

Mindezzel szemben csak Lengyelország szövetségét, és Putyin valamint Hszi Csinping barátságát tudja felmutatni. Ez a propagandában sem túlságosan sok, a gyakorlatban pedig édeskevés.

Szabad-e? Érdemes-e?

Először azzal állt elő a Fidesz az önkormányzati választás után, hogy az önkormányzatoknak az iparűzési adót – ez az egyetlen számottevő bevételi forrásuk – elsősorban a közösségi közlekedésre kell fordítaniuk. Ez ugyebár azt jelenti, hogy mivel a közösségi közlekedés finanszírozásához valamelyest eddig is hozzájárult az állam, most azt akarják, hogy az eddiginél nagyobb mértékben finanszírozza Budapest, Miskolc, Pécs, Szeged maga a városi közlekedést, és ne jusson pénze másra.

Bolgár György műsorában Orbán Balázs államtitkár ezt meg is mondta. Valami olyasmit mondott, hogy nem helyes azért adnia a kormánynak pénzt a közlekedésre, hogy azután a főváros olyan kérdéses célokra költsön, mint a minimáljövedelem (amit Karácsony Zuglóban már bevezetett). Vagyis lehetetlenné akarják tenni, hogy a fővárosi önkormányzat az új többség sajátos szociális, kulturális törekvéseit finanszírozza.
Ugyanakkor álltak elő az építésigazgatás áthelyezésének az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz. Ne legyen módja az önkormányzatnak építésigazgatási eszközökkel megakadályozni egy kormányzati beruházási szándékot. Azt hiszem, a változtatási tilalom építésigazgatási eszköz.

Változtatási tilalmat mondott ki például a fideszes önkormányzat a második Gyurcsány-kormány idején megszüntetett OPNI területére, hogy ne lehessen más célra hasznosítani a területet.

Most majd a kormányhivatalok hatáskörébe kerül ez is, nehogy a főváros vagy valamely kerület így akadályozzon valamilyen kormányzati beruházást.
Most pedig a színházigazgatók kinevezésének és a színházak finanszírozásának centralizálása következik. Amíg Tarlós volt a főpolgármester, és fideszes polgármestere, illetve fideszes többségű közgyűlése volt Miskolcnak, Pécsnek, Szombathelynek, addig nem merült fel az, hogy a kormánynak vétójoga legyen a színházigazgatók kinevezésében. Addig egyetlen színházi városnak volt nem fideszes vezetése (Szegednek), addig ezt elviselték. Most, hogy Budapestnek és további három, színházat működtető város vesztette el a fideszes többségű önkormányzatot, már nem viselik el.
Vegyük észre: az önkormányzati választások megnyerésével az új polgármesterek illetve önkormányzati testületek nem jutottak valódi hatalomhoz. A kétharmados parlamenti többség bármikor bármilyen jogosítványukat elveheti, és, mint látjuk, el is veszi. És ez még csak a kezdet! Miután a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó része 1990 óta ciklusról ciklusra csökkent, 2010 óta végképp úgy alakult át az önkormányzati rendszer, hogy az önkormányzatoknak saját pénze voltaképpen nincs,

minden fejlesztésre az államtól kell pénzt kérniük.

Ezt nevezte el a Fidesz elegánsan Modern Városok Programjának. Olyan fejlesztéseket ad ennek keretében a kormány a városoknak, amelyeket a nyugati világban saját pénzükből valósítanak meg a városok, így önállóan is döntenek róluk.
Ebből nagyon kellemetlen következtetés adódik. 2010 óta sok vita folyt arról, hogy vajon szabad-e, érdemes-e elindulni a választásokon, bent ülni ellenzékiként az Orbán-rendszer parlamentjében. Most újabb kérdés merül fel: szabad-e, érdemes-e elindulni az önkormányzati választáson, megnyerni azt, és utána folyamatosan pitizni az önkényuralmi rendszer kormányzatánál azért, hogy valamennyit megvalósítsunk a kormányétól eltérő politikai törekvéseinkből. Merthogy, valljuk be, a Városliget ügyében, az atlétikai stadion ügyében, a közösségi közlekedés ügyében máris ez folyik, és még sok mindenben ez folyik majd.
Magam a választásokon való elindulás és a parlamenti jelenlét ügyében sok töprengés után arra jutottam, hogy el szabad indulni a választáson, be szabad ülni a parlamentbe, de csak úgy, hogy megkeressük és megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyek révén világossá tesszük, hogy a rendszer ellenzéke vagyunk. A jelenlegi parlamenti ellenzéknek ez szerintem nem sikerült.
Az önkormányzati tisztségekért való elindulás és a polgármesteri felelősség elvállalása esetében is szeretném azt mondani, hogy igen, szabad és érdemes elindulni az önkormányzati választáson, szabad és érdemes elvállalni a polgármesteri illetve képviselői felelősséget. Azt viszont még nem tudom, hogyan lehet nem beleesni abba a csapdába, amit az jelent, hogy

a polgármestereknek és képviselőtestületeknek semmiféle igazi hatalma vagy forrása nincs, minden tekintetben folyamatosan a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz-kormány jóváhagyásától függenek.

Új önkormányzati vezetőink a választások óta azzal nyugtatgatták magukat is és bennünket is, hogy Orbán nem teheti meg, hogy ellehetetleníti az új budapesti, miskolci, pécsi stb. vezetést, mert ezzel maga ellen hangolná ezeknek a városoknak a lakosságát, ahogy Budapest esetében 1998 és 2002 között tette. Én ezt másképp látom. Szerintem fordítva áll a dolog:

Orbán azt nem teheti meg, hogy nem lehetetleníti el ezeket az új polgármestereket és testületeket, mert ha nem lehetetleníti el őket hatalmuk és pénzük elvonásával, akkor esetleg sikeresek lesznek, népszerűek lesznek, és azzal a saját esélyeit rontja az országos választáson.

Nem az az igaz, amit Orbán és még egy-két embere (Gulyás Gergely, Fürjes Balázs) mond az együttműködésről, a közös érdekekről, hanem az, amit Orbán és a mögötte álló parlamenti többség csinál.

„Ne azt nézzék, amit mondok, hanem azt, amit csinálok.”

Erre kell megtalálni a választ.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!