Kezdőlap Címkék Olaf Scholz

Címke: Olaf Scholz

Japán – német csúcstalálkozó

Először tartottak olyan csúcstalálkozót Tokióban, amelyen a német kancelláron és a japán miniszterelnökön kívül sok miniszter is részt vett. Mind Japán mind Németország csökkenteni akarja a függést Kínától, és fokozni az együttműködést egymással nemcsak gazdasági, de védelmi téren is.

“Korunk kihívásai kristálytisztán megmutatják, hogy fokozni kell az együttműködést a baráti országokkal, csökkenteni akarjuk a függést másoktól, és növelni a két ország gazdaságának ellenállóképessét” – írta Twitteren Scholz kancellár, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója óta már járt Pekingben noha Biden amerikai elnök megpróbált őt lebeszélni erről. Kína ugyanis Németország és az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. Scholz kancellár ezt a függést szeretné csökkenteni miközben növeli az együttműködést Japánnal, amely Ázsiában a második legfontosabb partnere Németországnak. A két ország kereskedelme tavaly elérte a 45,7 milliárd eurót.

Kishida japán kormányfő nyíltan bírálta Kínát mondván:

“Japán és Németország fejlett ipari államok, melyek meg akarják akadályozni, hogy egyes külföldi cégek állami támogatással tőlük technológiai eljárásokat megszerezzenek.”

Scholz kancellár a közös sajtóértekezleten azt hangsúlyozta , hogy az ukrajnai háború megmutatta “milyen fájdalmas következményei lehetnek annak, ha egy szállítótól függünk egy fontos téren.” Ez nyilvánvaló utalás volt az orosz energia zsarolásra.

Mind Scholz kancellár mind Kishida miniszterelnök újra elítélte Oroszország agresszióját Ukrajnával szemben.

A német kormány 17 miniszteréből 6 vett részt a tokiói tanácskozáson, melyen a védelmi kérdések különösen nagy hangsúlyt kaptak – számolt be az AP hírügynökség Tokióból.

A japán és a német védelmi miniszter azt hangsúlyozta a tanácskozás után, hogy fokozni fogják az együttműködést, Németország továbbra is szerepet vállal a kelet-ázsiai régióban. Japán és Németország közös hadgyakorlatot is tervez – erősítette meg Hamada japán és Pistorius német védelmi miniszter. Tavaly Japán új védelmi stratégiát határozott meg, és tervbe vette a haderő jelentős fejlesztését míg korábban az USA védőernyőjére számított.

Védelmi együttműködés

“Meg akarjuk teremteni a védelmi és biztonságpolitikai együttműködés jogi kereteit” – áll a japán – német közös közleményben, mely kitér arra, hogy Scholz kancellár és Kishida japán miniszterelnök megvitatta az ukrajnai háború globális következményeit. Mind Japán mind Németország jelentős mértékben fokozza erőfeszítéseit a hadiipar fejlesztésére azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Mind Japánt mind Németországot zavarja az egyre szorosabbá való kínai-orosz együttműködés: Hszi Csin-ping elnök háromnapos tárgyalásokat folytatott Putyinnal Moszkvában. Scholz kancellár felszólította Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak, mert “ha ezt megteszi, akkor annak komoly következményei lesznek.“ A Politico nemrég arról írt, hogy már folynak a kínai fegyverszállítások Kínából Oroszországba, de Pekingben cáfolták ezt.

A német kancellár és a japán miniszterelnök hamarosan újra találkozik egymással Japánban hiszen az idei G7 csúcstalálkozót májusban szimbolikus helyen, Hirosimában rendezik meg.

Izrael hazafiai is kritikát remélnek Németországtól

Netanjahu németországi látogatását beárnyékolja tervezett igazságügyi reformja. Sok izraeli is tiltakozik Berlinben. A látogatás során több egyéb téma is szerepel a miniszterelnöki programban. Azokban nagyobb egyetértésre számíthat tárgyaló partnereivel. –  olvasható a Die Welt oldalán.

A tiltakozást az 1976-os Entebbe hadműveletet vezető elit katonák vezették. Akkoriban palesztin és német terroristák eltérítettek egy Air France gépet, és túszul ejtették az izraeli utasokat. Izraelben ma is hősként tisztelik azokat a katonákat, akik kiszabadították a túszokat az ugandai repülőtéren. Különösen a parancsnok, Jonathan Netanjahu, Benjamin Netanjahu bátyja, aki annak idején a túszejtőkkel vívott fegyveres csatákban halt meg.

Testvére halála volt az oka annak, hogy Netanjahu politikus lett. Ezt gyakran mondta. Szimbolikájában aligha felülmúlható, amikor bátyja egykori társai most nyilvánosan szembehelyezkednek vele – és a repülőtér blokádját „Jonathan hadműveletnek” nevezik.

„Joni feláldozta magát az országért – Bibi* feláldozza magáért az országot”

– magyarázták.

*(Netanyahu beceneve)

Az a tény, hogy a megkeményedett hazafiak is szembehelyezkednek saját kormányukkal, jól mutatja, milyen széles a társadalmi ellenállás. Polgárok százezrei indulnak ellenük hetek óta utcára a tervezett igazságügyi reform ellen, amellyel a kormány meg akarja fosztani jogaitól a legfelsőbb bíróságot, és mentelmi jogot adni a korrupt minisztereknek – magát Netanjahut is jelenleg korrupció vádjával vádolják. Hírességek, értelmiségiek és politikusok a demokrácia összeomlására figyelmeztetnek.

Hivatalosan Irán nukleáris programjáról van szó

Tiltakozásuk beárnyékolta Izrael miniszterelnökének és Olaf Scholz kancellár csütörtöki találkozóját. Több mint 1000 prominens izraeli, köztük David Grossman író írt alá egy levelet a német nagykövetnek, amelyben felszólítják a német kormányt Netanjahu látogatásának lemondására. Ultrajobboldali és vallási kormánya – állítja – megpróbálja Izraelt „virágzó demokráciából teokratikus diktatúrává” alakítani.

Hivatalosan Irán és atomprogramja van napirenden Berlinben. Scholz azonban aligha fogja elkerülni, hogy figyelmeztető szavakat mondjon az igazságszolgáltatási reformról. Izrael kritikája köztudottan trükkös üzlet a német politikusok számára. A történelem különleges érzékenységet diktál a zsidó állam iránt. Ugyanakkor az értékalapú külpolitika iránt elkötelezett kormányt az alapján kell megítélni, hogy hogyan tartja fenn ezeket az értékeket.

Néhány héttel ezelőtt Eli Cohen izraeli külügyminiszter berlini látogatása ízelítőt adott arról, milyen gyorsan felzaklatható az új izraeli kormány. Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, hogy aggodalmak merülnek fel néhány izraeli jogalkotási projekttel kapcsolatban.

“A németek az utolsók, akiknek meg kell tanítaniuk minket” – kontrázott Itamar Ben-Gvir izraeli közbiztonsági miniszter Netanjahu radikális koalíciós partnerétől, a “Zsidó Erőtől”.

Berlinben Benjamin Netanjahu Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnökkel is találkozni szeretne, aki hosszú évek óta Izrael barátja. De Steinmeier előre azt is elmondta, hogy az izraeli állami szerkezetátalakítás aggodalomra ad okot.

Izrael miniszterelnöke, Netanjahu mindig is nehéz partnere volt Németországnak. Német diplomaták fellélegeztek, amikor 2021-ben nagykoalíció váltotta Netanjahut. A bal- és jobboldali pártok szerkezete azonban már egy év után felbomlott. És most Netanjahu visszatért, koalíciós partnerei nyíltan arabellenesek, és a palesztin Ciszjordániát Izrael részének tekintik. Az első intézkedések egyikeként a települések bővítéséről döntöttek. Egyetlen izraeli kormány sem volt ellenségesebb az izraeli-palesztin konfliktus Németország által preferált kétállami megoldásával szemben.

Magánszponzor a balti tengeri gázvezeték robbantás mögött?

Az ukrán – a feltételezések szerint a balti-tengeri orosz gázvezetékek szabotázsát finanszírozó magánszponzor – nevét a nyugati titkosszolgálati körök hónapok óta ismerték, de Ukrajna védelme érdekében szándékosan elhallgatták – írta a londoni The Times.

Az újság szerint már egy héttel az Északi Áramlatok felrobbanása után Brüsszelben egy meg nem nevezett skandináv delegáció munkatársai titkosszolgálati információkat kaptak arról, hogy nem amerikaiak, oroszok vagy lengyelek állnak a robbanások mögött, hanem Ukrajna magánkezdeményezése. A diplomatáknak közölték, hogy ezt az információt nem hozzák nyilvánosságra.

Mint a lap írja, a szabotázs magánszponzorának – egy meg nem nevezett ukránnak – neve nem kötődik Zelenszkij elnök kormányához. Meg is magyarázzák miért döntöttek úgy, hogy eltitkolják az ukrán szponzor nevét:

“Úgy tűnik, a NATO-tisztviselők meg akarták menteni Ukrajnát a Németországgal való nyilvános vitától, amely késleltette a létfontosságú katonai segélyek szállítását, beleértve a Leopard 2 harckocsikat és az IRIS-T légvédelmi rendszereket.

Ez teljesen érthető, de ennek ellenére tudniuk kellett, hogy ki a felelős. Az ukrán elnöki adminisztrációt vagy a kijevi védelmi minisztériumot “megdöbbentette” a jelentés, és makacsul tagadják, hogy érintettek volna” – áll a The Times.

Az újság megjegyzi, hogy a műveletet finanszírozó “befolyásos személyiségnek” nem állt szándékában a német fegyverszállítás kritikusainak pozícióját erősíteni, akik nyomást gyakorolnak Olaf Scholz kormányára. 

Az összetett művelet során jachtot, elit búvárokat, hamisított útleveleket, valamint halmozott robbanóanyag tölteteket vásároltak, amelyek csak a gáz- és olajipar számára érhetők el – külön engedély alapján – és  akkor is csak nagyon drágán.

Kedden a The New York Times tekintélyes amerikai liberális újság  forrásokra és titkosszolgálati adatokra hivatkozva  közölt egy cikket, azt sugallja, hogy nem kormányzati csoportok, köztük oroszok és ukránok állnak a robbantás hátterében. 

A német sajtó szerint pedig a németországi nyomozás azonosított egy hajót, amellyel 2022 őszén a balti-tengeri orosz Északi Áramlat gázvezetékeket szabotálták, és úgy vélik, hogy ez így vagy úgy, de kapcsolódik  Ukrajnához.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója  elmondta, hogy Ukrajna nem vett részt az orosz Északi Áramlat gázvezetékeken történt robbantásokban, és nincs információja arról, hogy ukrán-barát ügynökök megtehették volna.

„A neve mindenképpen ki fog derülni, főleg, ha belegondolunk, hogy egyfajta névjegykártyát hagyott maga után”

– összegzi a lap.

Scholz: Putyinnak ki kellene vonnia a csapatokat, ez a tárgyalások alapja

“Véleményem szerint Putyinnak meg kell értenie, hogy nem jár sikerrel inváziójával és imperialista agressziójával, és ki kell vonnia a csapatokat. Ez a tárgyalások alapja” – mondta Olaf Scholz egy vasárnap sugárzott CNN interjúban.

A német vezető elismerte, hogy az egy éve tartó orosz-ukrán háború zsákutcába jutott, ami óriási károkat okoz Ukrajnának. De azt mondta, hogy nem fogja kényszeríteni az ukránokat kényelmetlen kompromisszumok megkötésére.

“Ukránok nélkül nem lesznek megoldások”

– mondta Scholz, megjegyezve, hogy Putyin egyértelműen rosszul mérte fel Ukrajna erejét, valamint Ukrajna összes barátjának egységét az orosz invázióval szembeni ellenállásban.

“Nagyon nehéz megítélni, mi fog ezután történni Ukrajnában, de egy dolog teljesen világos: továbbra is támogatjuk Ukrajnát pénzügyi és humanitárius segélyekkel, valamint fegyverekkel” – mondta.

Scholz elismerően nyilatkozott Joe Biden amerikai elnökről és vezetéséről is a jelenlegi nemzetközi válság idején.

“Nagyon tájékozott a nemzetközi kapcsolatokban. Szerintem ő az egyik legképzettebb elnök, aki tudja, hogyan mennek a dolgok a világon, ami fontos az egyre veszélyesebb időkben”.

Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár március 3-án találkozott Washingtonban. Megerősítették azon  szándékukat, hogy a szükséges mértékben megbüntetik Oroszországot az ukrajnai háború miatt.

Március 3-án az USA hivatalosan is bejelentette  egy új, 400 millió dolláros katonai segélycsomagot Ukrajnának, amely tartalmazza a HIMARS-ok, tarackok és Bradley lőszereit, valamint egyéb felszereléseket.

Miért nem csökken a gázszámlám, ha olcsóbb a földgáz az európai piacon?

Ennek a húsbavágó kérdésnek járt utána a brüsszeli Politico, amely rámutat: az enyhe tél jó az európai fogyasztóknak, és rossz Putyinnak, de ettől még egyáltalán nem szűnik meg az energiaválság.

70 euró körül jár a földgáz ára a hollandiai gáz tőzsdén, ahol ilyet csak azelőtt láttak mielőtt Putyin megkezdte volna agresszióját Ukrajna ellen (február 24.). A földgáz persze még így is nagyon drága: ötször olyan magas mint amikor 2019-ben megindult felfelé, és még mindig jóval többe kerül mint az Egyesült Államokban. Ez pedig nem jó hír az európai iparnak. Minden relatív: augusztusban még csaknem ötször ilyen magas volt a földgáz ára Európában.

A baj az, hogy a földgáz árának csökkenése nemigen mutatkozik meg a gázszámlákon, melyeket a fogyasztók kapnak Európában. Miért nem?

Az egyik ok az, hogy a nagy gázkereskedők még a korábbi magas áron vásároltak be.

“Ezért még hónapokba sőt évekbe is beletelhet míg a gázszámlákon is mutatkozik a kedvező változás”

– nyilatkozta , a brit Cornwall Insight energia kutató intézet szakértője.

Milyen áron sikerül feltölteni a nagy gáztárolókat a téli fűtési szezon után? Ez a másik tényező, ami miatt egyelőre nem csökkennek a gázszámlák hiszen a kieső orosz gázt valahonnan pótolni kell. A cseppfolyósított földgázt fogadó  kapacitások növekednek: idén két új terminál kezdheti meg működését Hollandiában és Németországban. Kapacitásuk majdnem 40 milliárd köbméter, ez a 2021-es uniós fogyasztásnak csaknem a 10%-a. Csakhogy azóta jelentősen mérséklődött a gázfogyasztás az Európai Unióban részben a spórolás részben pedig az enyhe idő miatt. Az eredmény: a gáztárolókban 83% fölött van a telítettség míg tavaly ez csak 54% volt. Ez azt jelenti, hogyha enyhe marad az időjárás, akkor a gáztárolókban levő gáz elég lehet a fűtési szezon végéig. Csakhogy akkor annyira lemerül a szint, hogy problematikus lenne a feltöltés az új fűtési szezonra: 2023 őszére és telére.

Az orosz földgáz korábban az uniós igények 40%-át elégítette ki, most csak 10%-át. Ez rossz hír az oroszoknak. Alekszej Miller a Gazprom főnöke közölte is, hogy tavaly 20%-kal csökkent a földgáz kitermelés és 45%-kal az export. Ez komoly csapás Putyin pénztárcájára, de nem elég ok az optimizmusra Európában. Olaf Scholz német kancellár fel is szólított minden német polgárt szilveszterkor, hogy fokozzák az energiatakarékosságot, mert “az elkövetkező hónapokban ennek rendkívüli jelentősége lesz”. A kancellár hangsúlyozta: még nincs vége az energiaválságnak!

Arról pedig nem beszélt, hogy az európai földgáz piac alacsonyabb árai mikor jelenhetnek meg a fogyasztók gázszámláin?

Magyar specialitás

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében minden egy kicsit vagy inkább nagyon másképp van mint az Európai Unióban, ahol a magas energia árak ellen a kormányok védik a szegényebb rétegeket, melyeknek a jövedelemében jelentős részt képvisel a rezsi. Magyarországon viszont majdnem mindenki ide tartozik, ezért

a magyar kormány büszke kijelentése, hogy nálunk a legolcsóbb a földgáz Európában, keveseket vigasztal hiszen míg a gazdagabb uniós országokban 10-15% a rezsi részesedése az átlag jövedelemből, addig nálunk ennek a duplája.

A másik, egyáltalán nem jelentéktelen különbség, hogy az olaj és a földgáz áfája óriási bevételt hoz a költségvetésnek. A 27%-os áfa uniós rekord, és a kormány nem hajlandó azt csökkenteni, mert különben felborulna a költségvetés. Németországban és más uniós országokban jelentős mértékben csökkentették a földgáz és az olaj áfáját, hogy enyhítsék a fogyasztók nem épp irigylésre méltó helyzetét. Nálunk a politikai és a gazdasági szempontok nyíltan szembekerültek egymással, ahogy ezt maga Orbán Viktor is elismerte.

A rezsi védelmezése politikai alapszükséglete a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Az ára viszont szinte megoldhatatlan feladat a gazdaság számára. Az európai piacon csökkenő gázár mentheti meg az Orbán kormányt, és nem Putyin, aki ígérete ellenére nem küldi olcsóbban földgázt.

Vagyis a magyar kormány ingyen blamálja magát a Putyin barátsággal hiszen abból csak egy újévi üdvözletre telik.

A német kormány támogatja az uniós pénzek befagyasztását Magyarországnak

0

7,5 milliárd euróról vagyis mintegy 3000 milliárd forintról van szó, amelyre óriási szüksége lenne a magyar költségvetésnek a válság kellős közepén.

Az Európai Unió ügyeivel foglalkozó német miniszter Twitteren állt ki a brüsszeli bizottság javaslata mellett, amely a hatalmas összeg befagyasztását helyezte kilátásba mondván: a magyar kormány intézkedései nem elegendőek a jogállamiság követelmény rendszerének helyreállítására.

Korábban a Bundestag hozott hasonló határozatot. Nincs tehát könnyű helyzetben Scholz kancellár, akinek végső soron döntenie kell az uniós pénzek átutalásáról. Korábban a brüsszeli Politico azt írta, hogy Scholz kancellár és Macron francia elnök azon az állásponton van, hogy csöpögtetve bár, de ki kell utalni az uniós pénzeket, mert ellenkező esetben bedőlhet a magyar gazdaság.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos körlevélben érdeklődött a tagállamoknál arról, hogy mi a véleményük a brüsszeli bizottság befagyasztási javaslatáról. Erre válaszul született meg a német kormány döntése. Merkel kancellár idején Németország az Orbán kormány fő támogatója volt, de a koalíciós kormány, melyet a szociáldemokrata Olaf Scholz vezet, távolról sem ilyen megértő a magyar kormánnyal szemben.

A zöldek a fő kritikusok

Az Európai Parlamentben a zöldek évek óta bírálják a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon. Nemcsak a korrupciót róják fel Orbán Viktor kormányzatának, de a jogállam működésének korlátozását és a sajtó szabadság szisztematikus gyengítését is. Daniel Freund zöld képviselő az Európai Parlamentben az Orbán kormány fő kritikusának számít. A zöld frakció az Európai Parlamentben megfenyegette Ursula von der Leyent, hogy a brüsszeli bizottságtól a parlament megvonhatja a bizalmat amennyiben túlságosan engedékenynek bizonyul az Orbán kormánnyal szemben.

Orbán diplomáciája kontraproduktív

A magyar miniszterelnök a vétózás szisztematikus alkalmazásával – polgári nevén nevezhetjük zsarolásnak – akarja a pénzt kicsikarni az Európai Unióból, de erőfeszítései eddig nem jártak eredménnyel.

Fontos döntéseket nem sikerült megakadályoznia viszont a tagállamok diplomatái elkönyvelték az Orbán kormányt mint renitens rezsimet, amely nem hajlandó minimális változtatásra sem.

Az erőviszonyok nem a magyar miniszterelnöknek kedveznek, de Orbán hazai erőfölényét akarja kihasználni az európai színtéren is. Szövetségeseiben: Giorgia Meloniban és Jaroslaw Kaczynskiben bizakodhat. No meg abban, hogy a magyar gazdaság bedőlése senkinek sem érdeke. Kockázatos játék ez, melynek árát a magyar lakosság fizeti meg a gyorsan romló életszínvonallal és a forint tartós gyengélkedésével. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt, és ennek még a legelején járunk.

Az azonban bizonyos, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül a Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem lehet fenntartani Magyarországon.

A rókafogta csuka helyzetben nagy valószínűség szerint mindenki rosszul jár, de leginkább az európai szegénységi küszöb alatt élő magyar többség az, amelyik megfizeti az árat. Ők Orbán Viktor leghűségesebb szavazói, mert állami támogatás nélkül permanens megélhetési válságban vegetálhatnának.

Scholz: hogyan őrizheti meg Európa a szuverenitását?

A világ nincs arra ítélve, hogy újra blokkokra oszoljon mint a hidegháború idején – írta Olaf Scholz a Foreign Affairs című külügyi szaklapban. Ez nyílt kihívás az amerikai diplomáciával szemben, amely vissza akar térni a hidegháborúhoz mondván az egyik oldalon állnak a demokráciák, a másikon a diktatúrák.

Az USA ellenfelei elsősorban Kína és Oroszország, és a szövetségeseitől is azt várja el, hogy ehhez alkalmazkodjanak. Ennek nagyon nagy az ára, ezt az Oroszország elleni energiaszankciók mutatják meg, melyek súlyos csapást jelentenek Németország és egész Európa számára.

Scholz elutazott Pekingbe annak ellenére, hogy az USA vezetői erről lebeszélték. Németországnak és az Európai Uniónak már évek óta Kína a legfőbb kereskedelmi partnere nem pedig az Egyesült Államok.

Az imperializmus visszatért Európába

Február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ez alapvető fordulatot jelentett – hangsúlyozza Olaf Scholz német kancellár. Aki szerint Oroszország az, amelyik blokkokra akarja újra osztani a világot. Németországnak ezt meg kell akadályoznia – mutat rá a kancellár. Scholt emlékeztet arra, hogy Németország 100 milliárd eurót fordít fegyveres erőinek fejlesztésére. Világosan azt üzenjük Moszkvának: megvédjük a NATO területét! Megszüntettük a szén importot Oroszországból és hamarosan olajat sem vásárolunk onnan. 2030-ra az energia 80%-át a megújuló energia források jelentik majd Németországban.

Putyin meg akarta osztani Európát, de megerősítette az Európai Uniót, melyet bővíteni akarunk balkáni államokkal. Így több mint 500 millió polgárral az Európai Unió a világ legnagyobb piaca lesz.

Putyin sosem fogadta el az Európai Uniót, megpróbálja megosztani azt. Ezért Németország azt javasolja, hogy térjen át az Európai Unió a többségi szavazásra – írja a kancellár világosan utalva arra, hogy Orbán Viktor trójai faló szerepét megelégelték Berlinben.

Európa szuverenitását az önálló Kína politika garantálja

Kína felemelkedése nem kell, hogy elszigeteléshez és a kapcsolatok leépítéséhez vezessen – hangsúlyozza a német kancellár egyértelműen bírálva az Egyesült Államok diplomáciájá , amely erre törekszik. A multipoláris világban a demokratikus országoknak ki kell lépniük a komfort zónájukból, és párbeszédre kell törekedniük másokkal. Új pragmatikus partneri viszonyt kell kiépíteni másokkal mindenfajta ideológiai szemellenző nélkül – hangsúlyozta Németország kancellárja, fejtette ki az álláspontját.

Bundestag: Orbán kapjon 7,5 milliárd euróval kevesebbet, ha nem tartja be a jogállami normákat

0

Olaf Scholz kancellárnak meglehetősen egyértelmű üzenetet küldött a Bundestag, a német parlament miután megvitatta a jogállamiság helyzetét Magyarországon. Az Európai Tanácsban  Scholznak kell szavaznia majd a Magyarországnak járó eurómilliárdokról.

Orbán Viktor nemrég tárgyalt Berlinben a német kancellárral az uniós pénzekről, de semmit sem közöltek arról, hogy miben maradtak. Közös sajtóértekezlet mindenesetre nem volt Berlinben.

Utána viszont Orbán Viktor úgy nyilatkozott a Budapester Zeitungnak, hogy

“a német szociáldemokrata párt a leginkább magyarellenes erő a Bundestagban.”

Olaf Scholz kancellár ennek a pártnak a vezetője. Orbán sajnálkozva említette ugyanebben az interjújában, hogy

“kénytelenek voltunk lemondani a pártkapcsolatról az Alternative für Deutschland mozgalommal.”

Ez a szélsőjobboldali erő tele van neonácikkal. Akik a párt a Szárny nevű frakciójába tömörülnek, melyet az Alkotmányvédelmi Hivatal is megfigyel. Ennek egyik vezetője, Björn Höcke nemrég úgy nyilatkozott, hogy az eszményképe Orbán Viktor.

Német külügyminiszter: Magyarország ne zsarolja az uniót!

Annalena Baerbock külügyminiszter azt követően beszélt erről, hogy a magyar diplomácia jelezte: nem támogatja azt a 18 milliárd eurós segély csomagot, melyet az Európai Unió Ukrajnának szán.

“Életeket menthetünk ezzel a csomaggal. Ezt nem lenne szabad akadályozni egy egész más kérdésben folyó vita miatt” – hangsúlyozta a német külügyminiszter asszony. Magyarország 13 milliárd euróra vár Brüsszeltől, amely feltételekhez köti a pénz kifizetését elsősorban amiatt, mert nem szeretné, ha folytatódna a NER rendszerszintű nagy lenyúlása: Orbán rokonai, barátai és üzletfelei kapnak szinte mindent miközben a választópolgároknak felkínálják cserébe azt, hogy tiltakozhatnak Brüsszel politikája ellen.

Továbbra is Amerika centrikus a világrend – állítja Orbán kedvenc amerikai szakértője

A magyar származású George Friedman, akit a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadott nemrég, azt a véleményét erősítette meg, hogy a világ továbbra is egypólusú, a jelenlegi világrendet kizárólag az USA tartja fenn.

Az Egyesült Államok ereje megkérdőjelezhetetlen – állítja magabiztosan George Friedman, aki szerint Putyin azzal követte el a hibát, hogy az amerikai tétlenséget gyengeségnek nézte. A kínaiak sokkal ravaszabbak: nyílt szembenállás helyett kompromisszumra törekszenek az Egyesült Államokkal.

“Az elmúlt hónapok nem azt tanították meg nekünk, hogy az Egyesült Államok új világrendet alakít ki, hanem azt, hogy Oroszország gyengül és Kína óvatosan kezeli az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatát. Ez továbbra is egypólusú világ “

– hangsúlyozza George Friedman, akinek legutóbbi könyvét, mely a Vihar a csönd előtt címet viseli, a magyar kormányhoz közelálló MCC Press adta ki. Orbán Viktor hivatkozott is erre a könyvre amikor az USA belső válságáról beszélt Tusnádfürdőn.

A magyar miniszterelnök általában többpólusú világot emleget, melyben a magyar diplomáciának leleményesen kell együttműködnie a nagyhatalmakkal. Jelenleg Moszkvával és Pekinggel ez sikerül, de Washingtonnal és Brüsszellel nem.

Peking együttműködést javasol Brüsszelnek

A most kongresszusát tartó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arról  kívánja meggyőzni az Európai Uniót, hogy ne rendelje alá érdekeit az USA-nak hanem törekedjen egyenlő partneri viszonyra Washingtonnal. Ebben segíthet a kiegyensúlyozott kapcsolat Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere.

Olaf Scholz német kancellár november elején Kínába látogat. Németország legfontosabb kereskedelmi partnere is Kína, messze megelőzve az Egyesült Államokat, amely jelenleg cseppfolyósított  földgáz szállítmányokkal javítja pozícióit a német piacon.

Scholz elődje, Angela Merkel minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe, mert annyira fontosnak tartotta ezt a kapcsolatot a német gazdaság számára.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Európai Unió  lazítaná a kapcsolatokat Kínával, amely az USA veszélyes vetélytársa a világgazdasági versenyben.

Hszi Csinping elnök többször is jelezte, hogy G2 rendszert tartana üdvösnek vagyis az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Amióta ezzel előállt a G20 csúcsértekezleten Hangcsouban Hszi Csinping elnök, rögtön ellenfelet látott benne Washington. Trump büntető vámokat hirdetett meg. Ezeket Biden elnök nemcsak, hogy nem vonta vissza, de chip háborút indított Kína ellen, hogy lassítsa a vetélytárs technológiai fejlődését.

Mindkét világhatalom rendszeresen konzultál egymással: Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója órákat szokott tárgyalni Jang Csiecsivel, aki nemcsak Kína első számú diplomatája, de tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. Az egyik ilyen találkozón a kínai diplomata megígérte amerikai partnerének: tiszteletben tartják Washington kérését, és nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Időzített bomba a rezsiszámlák növekedése

Olaf Scholz német kancellár ezt több alkalommal is kifejtette, és Németországban emiatt tudatosan készülnek a nehéz télre amikor Baerbock külügyminiszter szerint akár népfelkelés is kitörhet, ha Putyin elzárja a gázcsapot.

“A bomba hasonlattal Scholz kancellár döntő fontosságú határozatokhoz készíti elő a közvéleményt” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Ricardo Kaufer, a politikai szociológia professzora a Greifswaldi egyetemen. “A kancellár célja az, hogy mindenkit, aki a fontos döntések útjába állhatna, meggyőzzön és rábeszéljen a kompromisszumra.”

Más szóval arról akarja Olaf Scholz kancellár meggyőzni a koalíciós partnereket, az ellenzéket, az üzleti élet vezetőit és az egész polgári társadalmat, hogy a vonakodásuk az ország sorsát veszélyeztetheti.

Kaufer szociológus professzor szerint

“Scholz kancellár megtanulta a Covid pandémia leckét.”

Akkor ugyanis a döntéshozók mindig csak kullogtak a fejlemények után noha a tudósok előre megjósolták, hogy mi várható.

Az energia védelmi terv

A Bundestag már döntést hozott arról, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegeket meg kell kímélni az energia áremelkedések sokk hatásától. Más oldalról viszont felhatalmazták a szolgáltatókat arra, hogy áthárítsák a fogyasztókra az energiaköltségek növekedését.

Nagyon kényes a döntéshozók helyzete, mert egyrészt meg akarják kímélni a rászorulókat az energia áremelés hatásaitól másrészt viszont energia takarékosságra ösztönöznek mindenkit. Közben nagy számolgatás folyik: mi mennyibe kerül?

A kormánykoalíció megosztott az energia válság kezelésének ügyében.

A pénzügyminiszter a liberális párt elnöke, aki minimális állami beavatkozást akar. A kancellár pártja, a szociáldemokraták és a Zöldek szociálisan érzékenyebbek: több állami támogatást szeretnének.

A döntéshozatal tehát kormányzati szinten is nehéz, de legalább ennyire fontos a jó kommunikáció.

Nem az igazság a fontos hanem amit annak tartunk

Az a véleménye Evelyn Bytzek professzornak, aki politikai kommunikációt tanít a Koblenz-Landau egyetemen.

“A látásmód a legfontosabb. Ezért a szimbólumoknak óriási a jelentősége a politikai kommunikációban. Végülis mindnyájan úgy vagyunk ezzel, hogy nem az igazság a fontos számunkra hanem az, amit igaznak hiszünk.”

Jó példa erre Gerhard Schröder, aki a nagy árvíz idején meggyőzően szerepelt, és néhány hónap múlva meg is nyerte az országos választást – utalt rá a professzor, aki nem említette, hogy Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár jelenleg Putyin kedvence, és Németországban nem tartozik a legnépszerűbb politikusok közé. Persze lehet, hogy Schröder a markába nevet hiszen Putyin barátsága sok millió eurót ér.

“A válság lehetőség arra, hogy valaki megmutassa: jó menedzser”

– mutat rá Evelyn Bytzek professzor.

Rájött már erre Robert Habeck alkancellár, akinek gazdasági miniszterként kemény döntéseket kellett meghoznia olykor szembemenve saját zöld politikájával. Az eredmény: népszerűsége nőtt Németországban.

Társadalmi robbanás?

“A populisták és a szélsőségesek kihasználhatják az energiaárak elleni tüntetéseket a saját céljaikra” – mondta a berlini belügy szóvivője a Deutsche Wellenek. A szövetségi rendőrség, ahol szintén érdeklődtek, azt válaszolta, hogy egyelőre nincs nyoma szervezkedésnek. De hát nyár van, és sokan inkább a forró ősztől tartanak a magas energiaszámlák miatt.

Kaufer professzor arra mutat rá, hogy Németországban nagy hagyománya van a politikai konszenzusnak, csak a szélsőségesek keresik a konfrontációt. Franciaországban viszont a konfrontáció a hagyomány, ezért komoly megmozdulásokra készülhetnek.

Hosszabb távon viszont probléma lehet a növekvő egyenlőtlenség, amely az energiaválság idején jól megmutatkozik. Régebben Németországban a család társadalmi státusza nem határozta meg a fiatalok boldogulását. Csakhogy a trend – éppúgy mint a világ más részein – az egyenlőtlenség fokozódása felé mutat. Susanne Pickel professzor, aki politika tudományt tanít az Essen-Duisburg egyetemen, azt hangsúlyozta, hogy “a rezsiköltségek emelkedése nagyon különböző mértékben érinti a családokat.”

A kiskeresetű családok számára a rezsiköltségek emelkedése nagy csapás, mert az ő költségvetésükben ennek nagy szerepe van.

“Ők emiatt fogékonyak lehetnek a kormányellenes tüntetések retorikájára.”

Gondot jelent, hogy a válságok össze torlódnak és egymást erősítik

“Covid pandémia, háború Ukrajnában, az infláció mindez az alsó  középosztályt sújtja a leginkább. Ha nem tudjuk stabilizálni az életszínvonalukat, akkor kialakulhat bennük az az érzés, hogy minket mindig a háttérbe szorítanak. Akkor pedig többen mehetnek ki az utcákra tüntetni, és többen szimpatizálhatnak az Alternative für Deutschland mozgalommal (ez a szélsőjobboldali mozgalom, melynek neonáci tagjai is vannak, jelenleg pária Németország politikai életében, mert senki sem köt velük szövetséget.) Ez szavazatokban is megmutatkozhat” – nyilatkozta az Essen-Duisburg egyetem politológus professzora, Susanne Pickel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK