Kezdőlap Címkék Olaf Scholz

Címke: Olaf Scholz

Időzített bomba a rezsiszámlák növekedése

Olaf Scholz német kancellár ezt több alkalommal is kifejtette, és Németországban emiatt tudatosan készülnek a nehéz télre amikor Baerbock külügyminiszter szerint akár népfelkelés is kitörhet, ha Putyin elzárja a gázcsapot.

“A bomba hasonlattal Scholz kancellár döntő fontosságú határozatokhoz készíti elő a közvéleményt” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Ricardo Kaufer, a politikai szociológia professzora a Greifswaldi egyetemen. “A kancellár célja az, hogy mindenkit, aki a fontos döntések útjába állhatna, meggyőzzön és rábeszéljen a kompromisszumra.”

Más szóval arról akarja Olaf Scholz kancellár meggyőzni a koalíciós partnereket, az ellenzéket, az üzleti élet vezetőit és az egész polgári társadalmat, hogy a vonakodásuk az ország sorsát veszélyeztetheti.

Kaufer szociológus professzor szerint

“Scholz kancellár megtanulta a Covid pandémia leckét.”

Akkor ugyanis a döntéshozók mindig csak kullogtak a fejlemények után noha a tudósok előre megjósolták, hogy mi várható.

Az energia védelmi terv

A Bundestag már döntést hozott arról, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegeket meg kell kímélni az energia áremelkedések sokk hatásától. Más oldalról viszont felhatalmazták a szolgáltatókat arra, hogy áthárítsák a fogyasztókra az energiaköltségek növekedését.

Nagyon kényes a döntéshozók helyzete, mert egyrészt meg akarják kímélni a rászorulókat az energia áremelés hatásaitól másrészt viszont energia takarékosságra ösztönöznek mindenkit. Közben nagy számolgatás folyik: mi mennyibe kerül?

A kormánykoalíció megosztott az energia válság kezelésének ügyében.

A pénzügyminiszter a liberális párt elnöke, aki minimális állami beavatkozást akar. A kancellár pártja, a szociáldemokraták és a Zöldek szociálisan érzékenyebbek: több állami támogatást szeretnének.

A döntéshozatal tehát kormányzati szinten is nehéz, de legalább ennyire fontos a jó kommunikáció.

Nem az igazság a fontos hanem amit annak tartunk

Az a véleménye Evelyn Bytzek professzornak, aki politikai kommunikációt tanít a Koblenz-Landau egyetemen.

“A látásmód a legfontosabb. Ezért a szimbólumoknak óriási a jelentősége a politikai kommunikációban. Végülis mindnyájan úgy vagyunk ezzel, hogy nem az igazság a fontos számunkra hanem az, amit igaznak hiszünk.”

Jó példa erre Gerhard Schröder, aki a nagy árvíz idején meggyőzően szerepelt, és néhány hónap múlva meg is nyerte az országos választást – utalt rá a professzor, aki nem említette, hogy Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár jelenleg Putyin kedvence, és Németországban nem tartozik a legnépszerűbb politikusok közé. Persze lehet, hogy Schröder a markába nevet hiszen Putyin barátsága sok millió eurót ér.

“A válság lehetőség arra, hogy valaki megmutassa: jó menedzser”

– mutat rá Evelyn Bytzek professzor.

Rájött már erre Robert Habeck alkancellár, akinek gazdasági miniszterként kemény döntéseket kellett meghoznia olykor szembemenve saját zöld politikájával. Az eredmény: népszerűsége nőtt Németországban.

Társadalmi robbanás?

“A populisták és a szélsőségesek kihasználhatják az energiaárak elleni tüntetéseket a saját céljaikra” – mondta a berlini belügy szóvivője a Deutsche Wellenek. A szövetségi rendőrség, ahol szintén érdeklődtek, azt válaszolta, hogy egyelőre nincs nyoma szervezkedésnek. De hát nyár van, és sokan inkább a forró ősztől tartanak a magas energiaszámlák miatt.

Kaufer professzor arra mutat rá, hogy Németországban nagy hagyománya van a politikai konszenzusnak, csak a szélsőségesek keresik a konfrontációt. Franciaországban viszont a konfrontáció a hagyomány, ezért komoly megmozdulásokra készülhetnek.

Hosszabb távon viszont probléma lehet a növekvő egyenlőtlenség, amely az energiaválság idején jól megmutatkozik. Régebben Németországban a család társadalmi státusza nem határozta meg a fiatalok boldogulását. Csakhogy a trend – éppúgy mint a világ más részein – az egyenlőtlenség fokozódása felé mutat. Susanne Pickel professzor, aki politika tudományt tanít az Essen-Duisburg egyetemen, azt hangsúlyozta, hogy “a rezsiköltségek emelkedése nagyon különböző mértékben érinti a családokat.”

A kiskeresetű családok számára a rezsiköltségek emelkedése nagy csapás, mert az ő költségvetésükben ennek nagy szerepe van.

“Ők emiatt fogékonyak lehetnek a kormányellenes tüntetések retorikájára.”

Gondot jelent, hogy a válságok össze torlódnak és egymást erősítik

“Covid pandémia, háború Ukrajnában, az infláció mindez az alsó  középosztályt sújtja a leginkább. Ha nem tudjuk stabilizálni az életszínvonalukat, akkor kialakulhat bennük az az érzés, hogy minket mindig a háttérbe szorítanak. Akkor pedig többen mehetnek ki az utcákra tüntetni, és többen szimpatizálhatnak az Alternative für Deutschland mozgalommal (ez a szélsőjobboldali mozgalom, melynek neonáci tagjai is vannak, jelenleg pária Németország politikai életében, mert senki sem köt velük szövetséget.) Ez szavazatokban is megmutatkozhat” – nyilatkozta az Essen-Duisburg egyetem politológus professzora, Susanne Pickel.

Macron: Ukrajnának tárgyalnia kell Oroszországgal

A francia elnök jelenleg Romániában és Moldovában tárgyal, majd Scholz német kancellár és Draghi olasz miniszterelnök társaságában Kijevbe utazik.

Az Európai Unió három vezető hatalma arra akarja rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tárgyaljon a tűzszünetről Putyin orosz elnökkel. Colonna francia külügyminiszter nemrég Kijevben ugyanerről győzködte az ukrán vezetőket – mérsékelt sikerrel. Kissinger egykori amerikai külügyminiszter vetette fel Davosban, hogy Ukrajnának területi engedmények árán is ki kell egyeznie Oroszországgal. Lényegében ugyanez a véleménye a francia elnöknek, a német kancellárnak és Olaszország miniszterelnökének.

A magyar diplomácia álláspontja hasonló. Ezzel szemben áll a másik tábor, melynek legelszántabb szószólója Lengyelország és fő támogatója Biden diplomáciája. Az USA és szövetségesei Putyin megbuktatására törekszenek. Ezzel szemben Macron francia elnök azt hangoztatja, hogy nem szabad megszégyenítő helyzetbe hozni Oroszországot, amely továbbra is nagyhatalom marad, és amellyel modus vivendit kell találni a háború után is.

Változó hadi helyzet Ukrajna keleti részén

Az oroszok előrenyomulnak és hamarosan megszerezhetik az ellenőrzést a két “népköztársaság” fölött, melyet szövetségeseik kiáltottak ki Luhanszk és Donyeck kormányzóságban. Ha ez megtörténik, akkor tárgyalásokra kényszerülhet Zelenszkij ukrán elnök is. Biden elnök nem zárta ki a területi engedményeket, de azt hangsúlyozta, hogy ez Ukrajnától függ. Csakhogy Ukrajna olyan nagy mértékben függ az Egyesült Államoktól, hogy a valóságban a döntést Washingtonban kell meghozni.

Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb azt mondta, hogy a háború sokáig elhúzódhat Ukrajnában. Kissinger szerint ha egy-két hónapon belül nem lesz tűzszünet Oroszország és Ukrajna között, akkor annyira elmérgesedhet a helyzet, hogy hosszú időszakra nem jöhet létre európai békerendszer. Márpedig enélkül Európa egyik országa sem élhet biztonságban.

Németország mégiscsak szállít tankokat Ukrajnába

Olaf Scholz kancellár eddig azért nem engedélyezte ezt, mert attól tartott, hogy a háború eszkalálódik és nukleáris konfliktussá válik. NATO hadügyminiszterek Rammsteinben, a legnagyobb USA támaszponton egyeztették elképzeléseiket. Az amerikai hadügy és külügyminiszter nemrég Kijevben tárgyalt Zelenszkij elnökkel.

A német hadügyminiszter asszony bejelenti, hogy Németország mégiscsak szállít tankokat Ukrajnának noha Olaf Scholz kancellár néhány napja még nem engedélyezte ezt, mert egy atomháború veszélyére hivatkozott- írja a Der Spiegel jólértesült forrásokra hivatkozva. Konkrétan a német Gepard tankok exportjáról van szó. Ezek azért lehetnek nagyon fontosak, mert légelhárításra is használhatóak. Ukrajna légterében az oroszok domináns szerepet játszanak, mert az első napokban megsemmisítették az ukrán légierő nagyrészét éppúgy mint a légvédelmet. Az amerikai hadügy és külügyminiszter nemrég Kijevben tárgyalt Zelenszkij elnökkel és tanácsadóival. Újabb támogatást igértek. Sőt az USA hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy megfelelő külső támogatással Ukrajna meg is nyerheti a háborút.

Lambrecht német hadügyminiszter 20 NATO hadügyminiszterrel együtt tanácskozott Rammstein amerikai támaszponton. A Der Spiegel értesülései szerint Németország nemcsak tankokat küldene Ukrajnába, de azt is vállalná, hogy kiképez ukrán katonákat Panzerhaubitzer tipusú tankokra, melyeket a hollandok küldtek Ukrajnába.

Az USA hadügy egyik szóvivője elmondta a Der Spiegel munkatársának, hogy sokkal többet várnak az európai szövetségesektől a fegyverszállítások terén. Az amerikai szóvivő elmondta, hogy ők már 3,2 milliárd dollárt költöttek Ukrajna támogatására.

Mit tud a Gepard?

A Leopárd tank vázára építették, de fel van szerelve két 35 milliméteres ágyúval, melyek a légvédelemben is használhatóak. Radarja is van. Brazília és Katar már vásárolt Gepard tankot Németországtól. Nem is oly rég még úgy nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegelnek, hogy azért nem engedélyezi tankok szállítását Ukrajnába, mert ezzel atomháborút kockáztatna.

Az volt a benyomása a személyes és telefonos tárgyalásai során, hogy Putyin valóban bevetné az atomfegyvert az Ukrajna elleni háborúban? – érdeklődött a Der Spiegel Németország kancellárjánál. “Számomra abszolút prioritás, hogy elkerüljük az eszkalációt a NATO oldaláról. Oroszország ugyanis nukleáris hatalom. Mindent megteszek azért, hogy az eszkaláció ne vezethessen egy harmadik világháborúhoz. Oroszországnak most rendkívüli nehézségekkel kell szembenéznie: a szankciók óriási gazdasági nehézségeket okoznak, a katonai vereségek sorozatát nem lehet ellensúlyozni a leghatékonyabb kormányzati propagandával sem. Ha csak hideg béke lesz Ukrajnában vagyis a felek nem kötnek békeszerződést egymással, akkor a szankciókat Oroszország ellen nem oldják fel. Putyin óriási nyomás alatt áll.”

 Van-e olyan vörös vonal, melyet Putyin nem léphet át?

“Elveinket naponta szembesíteni kell a realitásokkal méghozzá minden nap. Az alapelv nem változott: Ukrajna szörnyű szenvedésnek van kitéve azok miatt a csapások miatt, melyeket Oroszország mér rá, de emiatt nem mehetünk bele olyan eszkalációba, amely elviselhetetlen szenvedést okozna az európai kontinensen sőt talán az egész világon is.”

A vegyi fegyverek alkalmazása nem jelentené azt, hogy Putyin átlépte a vörös vonulat Ukrajnában?

“Figyelmeztettem Putyin elnököt, hogy ne alkalmazzon vegyi vagy biológiai fegyvereket. Más hatalmak vezetői is megtették ezt.”

Mi a fő célja Ukrajnában? Az, hogy az ukránok megnyerjék a háborút? Vagy az, hogy minél gyorsabban érjen véget a háború? Esetleg az, hogy Németországot maximálisan megóvja?

“Tűzszünet kell, majd pedig az oroszoknak vissza kell vonulniuk. Azután békeszerződésre van szükség, amely garantálja, hogy Ukrajna megvédheti a jövőben magát. Mi felfegyverezzük Ukrajnát, hogy képes legyen erre. Nagyhatalomként garantálhatnánk a békeszerződést. Nem lehet olyan egyoldalú békediktátum  amelyet Putyin eltervezett. Ukrajnának magának is részt kell vállalnia a békeszerződés megfogalmazásában. Ezt mások nem tehetik meg helyette. Nekünk már a Krím félsziget orosz megszállása után kellett volna olyan szankciókkal reagálnunk, amelyeket csak most hoztunk meg. 100 milliárd euróval erősítjük meg a Bundeswehrt. Más európai államok is hasonlóképp cselekszenek. Másodszor felgyorsítjuk az áttérést a megújuló energia forrásokra, hogy csökkentsük a függést az orosz importtól.

Erős szuverén Európai Uniót akarunk. Ebbe beleértem a Nyugat Balkán államait is. Túlságosan sokáig vártunk ezzel” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár.

USA figyelmeztetés Berlinnek: rendszabályozza meg Orbán Viktort!

A nagyhatalmi szerep felelősséggel is jár: Berlinnek nem szabad tovább tűrnie azt, hogy Orbán Viktor Putyin barát politikát folytat – megsértve ezzel a NATO és az EU egységes fellépését Oroszország Ukrajna elleni agressziójával szemben – erről írt a Wall Street Journalban egy befolyásos elemző, aki az ellenzéki republikánusok agytrösztjének tagja.

Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute munkatársa egyenesen bűnrészességel vádolta meg Angela Merkel ex kancellárt és utódát, Olaf Scholzot amiért azok lehetővé tették Orbán Viktornak a nemzeti együttműködés rendszerének a létrehozását. Amellyel immár a negyedik választást nyerte meg nagy fölénnyel Magyarországon. Mindez Németország támogatása illetve elnéző magatartása miatt aligha lett volna lehetséges.

Mi zavarja most a leginkább a befolyásos amerikai elemzőt? Az, hogy Németország Magyarországgal együtt akadályozza a gáz embargót Oroszországgal szemben.

240 milliárd euró

Ennyibe kerülne Németországnak az azonnali elszakadás az orosz energiától. Ezt számolták ki Olaf Scholz kancellár munkatársai, akik rámutattak arra, hogy ilyen hatalmas összeget Németország sem költhet erre a célra.

Valójában a német kancellár célja épp az lehetett ezzel a számítással, hogy visszakérdezzen Washingtonban: vajon nem Németország meggyengítése az USA egyik be nem  vallott célja a szankciós politikával?

Trump ex elnök annak idején meg akarta vámolni a németek autók importját mondván: sok BMW és Mercedes szaladgál New Yorkban, de kevés amerikai autó Európában! Az Egyesült Államok szisztematikusan bírálta Németország és Oroszország gazdasági együttműködését, most pedig annak teljes leállítását követeli az ukrajnai háborúra hivatkozva. Csakhogy Németország egész gazdasági modellje az olcsó orosz energiára épül! Ha arról lemond, akkor versenyképtelenné válhat a világpiacon. Ez lenne az USA rejtett célja?

Orbán keleti nyitása német érdekeket szolgált

Washingtonban árgus szemekkel figyelik Németország kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. Ezért Orbán keleti nyitása nagyonis kapóra jött Németországnak. Magyarország nemigen profitált a keleti nyitásból, Németország viszont igen! Németország messze megelőzte az USA-t ezen a téren. Mind Oroszországban mind Kínában az amerikaiak lemaradtak a németek mögött. Valójában Kína az igazi tétje az amerikai-német versengésnek. Kína már ma is a legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak. (Magyarország esetében a kínai kereskedelem jóval kevésbé jelentős, mert a magyar gazdaság Németországon keresztül kapcsolódik az 1,4 milliárd lakosú kínai piachoz.) Peking folyamatosan arra szólítja fel az Európai Uniót és benne elsősorban Németországot és Franciaországot, hogy ne kövessék az USA politikáját, mert az számukra sem előnyös.

Orbán Viktor Peking barát diplomáciája kiskaput jelenthet a németek számára is, akik semmiképp sem akarják feladni a hatalmas kínai piacot. Csakhogy Washingtonban már elkészültek azok a szankciók, melyek a Kínával való gazdasági együttműködésre vonatkoznak. A hivatkozási alap: Peking támogatja Oroszországot a szankciók elkerülésében plusz agresszív politikát folytat Tajvan körül.

Ebben a kritikus helyzetben a Nyugat nagynehezen létrejött egysége megrepedezhet hiszen Európa érdekei nem esnek egybe az USA-éval.

Klicsko: mindenre felkészültünk!

Kijev polgármesterének testvére, aki korábban világbajnok bokszoló volt, a német közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott arról, hogy semmi jóra nem számít a közeli jövőben Ukrajnában.

“Az oroszok továbbra is el akarják foglalni Kijevet” – hangsúlyozza Vlagyimir Klicsko. Moszkva csökkentette csapatainak létszámát az ukrán főváros körül, és a Donbasz megtámadására koncentrál. Vlagyimir Klicsko, a területi milícia katonája, aki úgy véli, hogy bár most Kelet és Dél Ukrajna az orosz hadsereg csapásainak célpontja, nem mondtak le az ukrán főváros megtámadásáról.

“Mariupol városa még nem esett el, ahogy az oroszok állítják, de a helyzet ott szörnyű. Nem tudom, hogy hány ezer civilt öltek meg az orosz katonák, mint ahogy azt sem tudom, hogy hány polgári személy rekedt a kikötővárosban. Ennek ellenére Mariupol még mindig harcol.”

Miért nem fogadták a német elnököt Kijevben?

Öt uniós tagállam elnöke készült Ukrajna fővárosába, hogy személyes jelenlétével növelje Zelenszkij elnök és az ukránok önbizalmát: az Európai Unió nem hagyja Ukrajnát magára ebben a nehéz helyzetben! Négyen tárgyaltak is Zelenszkij ukrán elnökkel: Lengyelország és a három balti ország államfője. Az ukrán fél azonban nem kívánta fogadni Németország köztársasági elnökét! Aki emiatt nem is ment el Kijevbe! Miért? Mert amikor Merkel kancellár külügyminisztere volt, akkor a német-orosz kapcsolatok legfőbb szószólójává vált Berlinben. Bírálta Ukrajnát és Lengyelországot amiért azok az Északi Áramlat 2  gázvezetéket a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlították. Vlagyimir Klicsko erről azt nyilatkozta, hogy természetesen fogadják Németország államfőjét Kijevben, de csak azután, hogy önkritikát gyakorolt amiatt, hogy aktívan szorgalmazta a németek együttműködését Putyin orosz elnökkel. Akkoriban Putyin, aki jól beszél németül, a Bundestagban is szívesen látott vendég volt. Német nyelvű beszédét a képviselők megtapsolták a törvényhozásban.

Steinmeier köztársasági elnök azóta önkritikát gyakorolt, és elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

A régi német vezetők közül maga Merkel kancellár is jó kapcsolatot ápolt Putyinnal , akivel felváltva beszélgettek németül és oroszul. Most Merkel azonnal elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Nem úgy mint elődje, Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár, aki ma is tagja a Rosznyeft igazgató tanácsának és az Északi áramlat kettő vezetőségének. Schröder közvetíteni próbál Moszkva és Kijev között – kevés sikerrel.

A szakítás méregdrága lenne

Olaf Scholz kancellár, aki Merkel kormányában pénzügyminiszter volt, rámutatott arra, hogyha megszakítanák az energia importot Oroszországból, akkor ez csillagászati összegbe: 240 milliárd euróba kerülhetne. Hiába követeli ezt Ukrajna, az Európai Unió vezető hatalma ezt egész egyszerűen nem engedheti meg magának. Jól tudja ezt Putyin elnök is, aki egy gazdasági tanácskozáson kijelentette: az Európai Uniónak rövid távon nincs alternatívája az orosz energia kiváltására. Ami a hosszabb távot illeti: Putyin szerint Oroszország Kínába és Indiába fog energiát exportálni, hogy ezzel ellensúlyozza az uniós energia piac fokozatos elvesztését.

Morawiecki közbenjár

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szigorúbb intézkedéseket sürget Oroszországgal szemben, mielőtt tárgyalna Olaf Scholz német kancellárral.

Morawiecki szeretné elérni Oroszország kizárását a Swift fizetési rendszerből, valamint az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek  leállítását a Balti-tengeren.

“Azért jöttem Berlinbe, hogy a német lelkiismerethez forduljanak, hogy végre fogadjanak el olyan nagyon szigorú szankciókat, amelyek befolyásolják a Kreml döntéseit”

– mondta Morawiecki.

Minden szankciós lehetőségnek az asztalon kell lennie.

“Le kell állítanunk az Északi Áramlat 1-et és 2-t, csökkentenünk kell az áruktól való függőséget, ki kell zárnunk az orosz pénzintézeteket a tőkepiacokról, el kell foglalnunk az oligarcháktól az eszközöket, le kell állítanunk Oroszország hozzáférését a Swifthez rendszerhez..”

Az Északi Áramlat-1 mintegy egy évtizede fontos állomás a német gázellátásban. Az Északi Áramlat 2 üzembe helyezése felfüggesztette Németországot.

A német kormány leállítja az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezési folyamatát

A szövetségi kormány vállalja a kelet-ukrajnai eszkaláció következményeit, és leállította a vitatott Északi Áramlat 2 földgázvezeték jóváhagyási folyamatát.

Olaf Scholz (SPD) kancellár kedden Berlinben közölte: felkérte a szövetségi gazdasági minisztériumot a szükséges adminisztratív lépések megtételére, nevezetesen, hogy a gázvezeték üzembe helyzéshez feltétlenül szükséges tanúsítványt egyelőre ne adják ki.

„E tanúsítvány nélkül az Északi Áramlat 2 nem léphet üzembe.” Egyértelmű, hogy most újra kell értékelni a helyzetet, és „minden minket érintő kérdést figyelembe kell venni”.

Lesznek-e új adósság kritériumok az Európai Unióban?

Első Spanyolországi látogatásán Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök áttekintette a pandémia utáni gazdasági fellendülés kérdéseit. Noha mindkét vezető szociáldemokrata abban a kérdésben különböztek az álláspontok, hogy szükségesek e új adósság kritériumok az Unióban. 

A 750 milliárd eurós helyreállítási alapból még sok megvan, hogy segítse a gazdaságok talpra állását a pandémia után – hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár, aki német pénzügyminiszterként döntő szerepet játszott abban, hogy a közös uniós alap létrejöhetett. Ezt meg is köszönte Pedro Sanchez miniszterelnök, de nem is titkolta, hogy ennél többet vár a német kancellártól: Spanyolország – Franciaországgal és Olaszországgal együtt – azt szeretné elérni, hogy felvizezzék a maastrichti kritériumokat vagyis a jövőben ne ragaszkodjanak ahhoz, hogy minden tagállamban 3% alatt kell tartani a költségvetés hiányát és 60% alatt az államadósságot. A pandémia miatt ezt senki sem teljesíti, és idén nem is várják el egyetlen tagállamtól sem. Január elsejétől viszont elvben visszaállhat a régi rendszer, melynek kritériumait az eurozóna gyengébb tagállamai képtelenek teljesíteni.

Paolo Gentiloni, az Európai Unió pénzügyi biztosa olyan javaslaton dolgozik, amely minden tagállam számára egyéni kritériumokat állítana fel tekintettel arra, hogy a gazdaságok állapota nagyon is különböző.

Macron francia elnök amellett lobbizik, hogy a zöld beruházások, amelyekhez ő szívesen hozzászámolja a nukleáris energiát is, jelentsenek kivételt a végső elszámolásnál.

Scholz kancellár hivatalosan egyelőre elzárkózik ezektől az elképzelésektől, mert a pénzügyminisztere, az FDP vezetője, nem tartja ezt elfogadhatónak – írja a közszolgálati Deutsche Welle, amely azonban rámutat arra, hogy európai szociáldemokrata együttműködéssel megoldódhat ez a húsbavágó probléma.

Az Európai parlament szocialista frakciójának főtitkára ugyanis nemrégiben kijelentette, hogy baloldali pártok vannak hatalmon jelenleg Spanyolországban, Portugáliában, Németországban és a skandináv országokban, ezért közösen megoldást találhatnak a költségvetési hiány és az államadósság  problémájára. Achim Post főtitkár maga is német, ugyanannak a szociáldemokrata pártnak a tagja, amelynek vezetője Olaf Scholz kancellár.

Madridban erről diplomatikusan Pedro Sanchez miniszterelnök csak annyit mondott miután tárgyalt a német kancellárral, hogy

“Egyetértettünk abban, hogy új fázisba érkezett az együttműködésünk európai szinten. Véleményünk egybeesik abban, hogy

az európai költségvetési szabályok túlságosan komplexek és nehéz teljesíteni őket – különösen  pandémia idején.”

Zöld együttműködés

Mindkét kormányfő hangsúlyozta, hogy ezen a téren különösen fontos Németország és Spanyolország együttműködése. A zöldek a kormánykoalíció részét alkotják Németországban.

“Rendkívül gyorsan akarjuk fejleszteni a megújuló energia forrásokat”

– hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár. Aki gyorsan hozzátette, hogy ennek gazdaságilag megalapozott programnak kell lennie.

“A szél és a napenergia fejlesztése fontos, de legalább ennyire fontos az, hogy ez sikeres gazdasági vállakozás legyen, és a rendszerek összekapcsolódjanak európai szinten.

Orbán és a korrupció

“Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval kedvezőbb helyen áll” – nyilatkozta a miniszterelnök a Magyar Nemzetnek karácsonykor.

Kire vagy mire gondolhatott a magyar miniszterelnök? Talán arra, hogy a szociáldemokrata ex kancellár Putyin kedvenc kijáró embere lett a Gazprom élén? Dehát ez már ősrégi történet. Orbán az új német kormány szereplőiről beszél mint köztudottan korrupt politikusokról. Kire gondolhatott? Olaf Scholz kancellárra? Egy ilyen célzás az Európai Unió vezető országának első számú emberére ugyancsak kockázatos. Ráadásul minden bizonyíték nélkül.

Legjobb védekezés a támadás? Valójában erre gondolhatott Orbán Viktor, aki érzi, hogy szorul a hurok. Mind az USA mind Brüsszel a bukását kívánja. Három vezető uniós állam: Németország, Franciaország és Olaszország ugyanígy. Szövetséges csak egy van Lengyelország, amely éppúgy nem kap pénzt az Európai Uniótól mint Orbán Viktor.

Mire megy Orbán az uniós pénzek nélkül?

Macron elnök Budapesten erősítette meg: azon lesz, hogy a magyar kormány egyelőre ne kapja meg az uniós euró milliárdokat a helyreállítási alapból.

Mit mond erről Orbán?

“A Magyarországnak járó pénzt biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere” – mondta a magyar kormányfő. Igaza is lehetne, de a kérdés az, hogy mikor érkeznek ezek az eurómilliárdok Budapestre? Franciaország az EU soros elnöke vagyis Macron fenyegetése nem a levegőből jön. Orbán ellenfelei, és vannak bőven, azt szeretnék elérni, hogy az uniós pénzek csak a választások után érkezzenek meg. Amikor már egy új kormány próbálhatja meg kezelni belőle a magyar gazdaság gondjait.

Orbán ugyan korábban azt nyilatkozta, hogy nem hiányoznak az uniós pénzek, de komoly megszorító csomagot prezentált. Például: a kormány nem veszi meg a ferihegyi repülőteret. Az állami fejlesztési bank nem fizet ki korábban megígért pénzeket. Ráadásul itt az infláció, amely eltűnteti a bőkezű juttatások reálértékét.

Kinai kölcsön?

Ha nem jön a  pénz az Európai Uniótól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól, akkor majd kapni fogunk a kínaiaktól – mondta korábban a magyar miniszterelnök.

Kért-e és főként kapott-e komoly pénzeket “kínai barátaitól” Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnöknek érvényes meghívása van  Hszi Csinping kínai elnöktől. Matolcsy György nemzeti bank elnököt azért nem fogadják az USA-ban, mert Peking ügynökének tekintik. A pekingi vezetők nagyon pragmatikusak: fogadták Orbánt akkor is amikor ellenzéki politikusként kígyót-békát kiabált a kínai kommunistákra. Tudták: hamarosan miniszterelnök lesz tehát érdemes vele jóban lenni hiszen hasznos sakkfigura lehet az európai sakktáblán. A kínaiak már Orbán elődeivel is nagyon jóban voltak: Gyurcsány szinte minden évben felkereste Pekinget.

Érdemes-e pénzt tenni Orbánra és ha igen mennyit? Pekingben így vetődik fel a kérdés. Ha Orbán Viktor Szent Ilona szigetén írja az emlékiratait, akkor egy centet sem ér a “kínai barátainak”.

Macron után Scholz is tárgyal Budapesten?

Hétfőn tárgyal Budapesten Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi államok vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök ezen felbuzdulva meghívta Olaf Scholz német kancellárt Budapestre egy ugyanilyen találkozóra.

Olaf Scholz már közölte, hogy első két külföldi útja Brüsszelbe és Párizsba vezet majd. A négy visegrádi állam gazdaságilag fontosabb partnere Németországnak mint az Egyesült Államok. Ez indokolna egy ilyen látogatást. Csakhogy a német diplomácia azt is tudja: a választások előtt Orbán Viktor ezt a maga javára fordíthatja mondván Angela Merkel utóda is kész együttműködni velem. Macron azért érkezik hétfőn Budapestre, mert Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Előtte minden uniós tagállam vezetőivel találkozni akar. Scholz esetében ez nem áll fenn.

Bánatos búcsú Merkeltől

Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy az új kancellárral semmiképp sem köthet olyan paktumot mint Angela Merkellel. Az új német kormány sokkal kevésbé lesz elnéző a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban mint Angela Merkel. Nem a korrupció zavarja a németeket elsősorban hanem a szembenállás Brüsszellel. Orbán Viktor tüske akar lenni az EU körme alatt. Ezt nemigen tolerálhatják Berlinben. Ahol azt is felróják Orbán Viktornak, hogy paktál az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal, mellyel szemben politikai embargó áll fenn Németországban.

Európai Egyesült Államok

Az Európai Unió új vezető triója, Scholz, Macron és Draghi egyaránt az Európai Egyesült Államok híve. Szorosabb integrációt akarnak annak érdekében, hogy növeljék az Európai Unió versenyképességét az USA-val és Kínával szemben.

Orbán Viktor ezzel ellentétben a saját hatalmát védelmezi, és nemhogy több integrációt nem akar, de minél több hatáskört vissza szeretne venni Brüsszeltől. Emiatt nemcsak Brüsszelben, de Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy gondolják, hogy egyáltalán nem lenne tragédia Európa jövője szempontjából, ha Magyarország miniszterelnökét a következő választás után nem Orbán Viktornak hívnák. Azért is szeretnék előidézni Orbán bukását, hogy ezzel példát statuáljanak: aki ezen az úton jár, az előbb vagy utóbb megüti a bokáját. Nemcsak Európa vezető hatalmai gondolják ezt így hanem a demokrata vezetésű amerikai adminisztráció is, amely nem hívta meg a most folyó virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort. A meghívottak listáján jelen lenni nem nagy ügy, de arról hiányozni komoly fenyegetést jelenthet. Az USA szívesen indokolja az “elkerülhetetlen személyi változásokat” a demokrácia védelmével.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK