Kezdőlap Címkék Nyílt Társadalom Alapítvány

Címke: Nyílt Társadalom Alapítvány

Uniós törvény alapján támadhatja Orbán az ellenzéki médiumokat

25-100%-os arányban külföldről finanszírozzák a magyar kormányt támadó médiát – ismertette a XXI. század intézet igazgatója tanulmányukat. Békés Márton az intézet igazgatója elmondta, hogy a szponzorok mögött az élen jár Soros György Nyílt Társadalom alapítványa, az Egyesült Államok kormány- ügynökségei és a globális nagyvállalatok. Rajtuk kívül Hollandia és a német zöldek alapítványa, a Heinrich Böll Stiftung – közölte Békés Márton, a XXI. század intézet igazgatója.

Az Európai Unió olyan törvényt készít elő, amely külföldi ügynöknek nyilváníthatná azokat az intézményeket, melyeket az unión kívülről jelentős pénzekkel támogatnak. A törvényjavaslat indoklása az, hogy a jövőben el kell kerülni az olyan korrupciós ügyeket mint a Katargate vagy az orosz és kínai befolyásolási kísérletek. Ursula von der Leyen nemrég az Egyesült Államokban járt, ahol Biden elnök arról győzködte őt: Oroszország után Kína ellen is szankciókat kellene hoznia az Európai Uniónak.

Az új uniós törvény erős fegyvert adhat Orbán Viktor kezébe.

Külföldi ügynök törvényen dolgoznak Brüsszelben

A nemkormányzati szervezeteknek és az oktatási intézményeknek jelezniük kellene, ha pénzt kapnak az Európai Unión kívülről. A brüsszeli Politico három forrásból is úgy értesült, hogy ilyen törvényt készítenek elő Brüsszelben.

1938 óta működik az Egyesült Államokban a Foreign Agents Registration, amely arra kötelezi a külföldi kormányok számára dolgozó lobbistákat, hogy bejelentsék tevékenységüket egy kormány hivatalban. Ursula von der Leyen az Unió helyzetéről szóló beszédében múlt szeptemberben bejelentette, hogy törvény csomagot állítanak össze a demokrácia védelmére. A brüsszeli bizottság elnökasszonya nemrég Washingtonban járt, ahol Biden elnök arról győzködte, hogy az Európai Uniónak szankciókat kellene alkalmaznia nemcsak Oroszország, de Kína ellen is.

Putyin elnök hasonló törvényre hivatkozva tiltotta be a nemkormányzati szervezetek illetve a független sajtó működését Oroszországban. Az oroszbarát kormányzat nemrég hasonló törvényt akart elfogadtatni Grúziában, de olyan erős tiltakozó hullámot váltott ki a külföldi ügynök törvény, hogy annak visszavonására kényszerült. A grúziai törvény szerint minden olyan szervezet külföldi ügynöknek minősült, amely finanszírozásának több mint 20%-a külföldi kézben van.

Miért vállalkozik erre most az Európai Unió?

“Ez kétségkívül kényes kérdés. Még az információ gyűjtésénél tartunk, nagyon széles körben vizsgálódunk, hogy megtaláljuk a helyes megközelítést”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós tisztviselő.

A nemkormányzati szervezetek mindenesetre kaptak egy kérdőívet, melyet áprilisban kell visszaküldeniük. A brüsszeli bizottság összegzi az információkat, melyeket fel akar használni a törvényjavaslat megírásához.

A Politico munkatársa látott egy ilyen kérdőívet, és ezen az áll, hogy a szóban forgó intézménynek részletesen jeleznie kell: milyen pénzeket kap unión kívüli államokból?

Ha uniós törvény születik a nemkormányzati szervezetek és az oktatási intézmények unión kívüli finanszírozásáról, akkor ez fegyvert adhat Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezébe

– írja a Politico, amely nem emlékeztet a CEU ügyére, de nyilvánvaló, hogy ilyen esetekre gondol.

A Transparency International nemkormányzati szervezetet is aggasztja a tervezett törvényjavaslat. Nick Aiossa, a Transparency International egyik vezetője részt vett egy szóbeli kikérdezésen, amelyen azt tudakolták: “vajon a Transparency International nem olyan szervezet-e, melynek működése fenyegeti a demokráciát?”

Vera Jourova, a brüsszeli bizottság jogi biztosa irányítja a törvénytervezet előkészítését. A következő napokban sok találkozón vesz részt, hogy eloszlassa a kétségeket az Európai Unió külföldi ügynök törvényével kapcsolatban – írja a Politico.

Borrell elítélte a grúz törvényt

Az Európai Unió külügyi főképviselője március 7-én úgy nyilatkozott, hogy

“Grúzia népe számára ez a törvényjavaslat rendkívül káros, és hátrányosan befolyásolhatja az ország kapcsolatait az Európai Unióval”.

Oroszország 2012-ben iktatta törvénybe a külföldi ügynökök megkülönböztetését, amely lehetővé tette Putyin számára a kritikus nemkormányzati szervezetek betiltását, és a független sajtó elnémítását.

A grúz törvényjavaslat mintája az orosz volt, ezért is tört ki vele szemben elemi erejű felháborodás Tbilisziben. Az ország államfője, Szalome Zurabisvili is elítélte a törvényjavaslatot. Közölte, hogy nem írja azt alá. A tiltakozás láttán az oroszbarát kormány visszavonta a törvényjavaslatot, melyről az USA nagykövetsége Tbilisziben azt írta, hogy “ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztése sötét nap Grúzia történetében. Kérdésessé teszi, hogy Grúzia kormánypártja mennyire kötelezte el magát az euroatlanti integráció mellett.”

Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 február 24 – Ukrajna, Grúzia  és Moldova jelentkezett az Európai Unióba. Júniusban az Európai Unió jelezte, hogy elfogadja tagjelöltnek Ukrajnát és Grúziát.

SOROS GYÖRGY: Nyitott társadalom egy összeomlás nélküli világban

Miközben a nyitott és zárt társadalmak a globális fölényért küzdenek, civilizációnkat az összeomlás fenyegeti a folyamatos klímaváltozás miatt.

Figyelmeztet az éghajlati fordulópontok túllépésére, és kiemeli Indiát, Törökországot és Brazíliát: Soros Györgyöt, a Nyílt Társadalom Alapítvány alapítóját. Az alábbiakban részletek a müncheni biztonsági konferencia kezdete előtt elmondott beszédéből.

A klímaváltozáshoz

Hadd kezdjem egy merész kijelentéssel: miközben a kormány két politikai formája küzd a világuralomért, civilizációnkat az összeomlás veszélye fenyegeti a klímaváltozás megállíthatatlan előretörése miatt. Ez egy nagyon leegyszerűsített kijelentés, de szerintem nagyjából tükrözi a dolgok jelenlegi állását. (…)

A grönlandi jégtakaró olvadása hét méterrel emelné meg a tengereket. Ez veszélyezteti civilizációnk fennmaradását.

Az üzenet egyértelmű: az emberi beavatkozás megzavarta a korábban stabil rendszert, ennek rendbetételéhez helyi és nemzetközi emberi találékonyságra lesz szükség. Jelenleg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben gyakorlatilag minden erőfeszítés a mérséklésre és az alkalmazkodásra összpontosul. Szükségesek, de nem elégségesek. (…)

exponenciális növekedés

Veszélyesen közel járunk a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 fokos határ túllépéséhez. Már elértük az 1,2 fokot, és ha a jelenlegi pályánkat folytatjuk, 2070-re a globális felmelegedés meghaladja a 2,5 fokot. Ez több fordulópont átlépését jelentené, például a sarkvidéki örökfagy olvadását. Ha ez megtörténik, az éghajlati rendszer stabilizálásához vagy javításához szükséges pénzmennyiség exponenciálisan megnő. (…)

“Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnk teljesen kisiklik.”

A felgyorsuló éghajlatváltozás nagy migrációs hullámokat is kivált, amelyekre a világ nincs felkészülve. Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnkat alaposan kibillenti az egyensúlyából az emelkedő hőmérséklet, ami gyakorlatilag lakhatatlanná teszi a világ nagy részét. Át kell igazítanunk pénzintézeteinket, különösen a Világbankot, hogy fókuszáltan reagáljanak az éghajlatváltozásra.

A geopolitikának

Két kormányzati modell verseng a globális dominanciaért. A nyitott és zárt társadalmakról beszélek. A nyitott társadalomban az állam feladata az egyén szabadságának védelme; zárt társadalomban az egyén feladata az állam érdekeinek kiszolgálása. A Nyílt Társadalom Alapítvány alapítójaként természetesen rajongok a nyitott társadalmakért, és erkölcsileg magasabb rendűnek tartom őket a zárt társadalmakhoz képest. Amikor az erkölcsi felsőbbrendűségről van szó, egy nehézségbe ütközünk: mindkét rendszer felsőbbrendűnek tartja magát. A nyitott társadalmakat tehát azzal kell megkülönböztetni, hogy valójában az egyén szabadságát védik. Ez minden bizonnyal arra késztetné a zárt társadalmakban élőket, hogy felüljenek és észrevegyék. (…)

Mindkét oldalra néző

Ez sok olyan országot hagy ki, amelyek mindent megtettek annak elkerülése érdekében, hogy visszavonhatatlanul elkötelezzék magukat egyik vagy másik oldal mellett. India az egyik ilyen érdekes eset. Az ország demokrácia, de vezetője, Narendra Modi nem demokrata.

Modi szoros kapcsolatot tart fenn nyitott és zárt társadalmakkal egyaránt. India a “Quad Group” tagja (amelybe Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán is beletartozik), de sok orosz olajat vásárol mély leárazásokkal, és ezzel sok pénzt keres.

Törökország Recep Tayyip Erdoğan alatt talán még érdekesebb. Erdoğan aktív kapcsolatokat ápolt az ukrajnai háború mindkét oldalával, és semleges közvetítővé vált a két fél között. Erdoğanban és Modiban sok a közös. Ám míg Modi egészen a közelmúltig szilárdan a nyeregben látszott, Erdoğan nem irányította jól Törökország gazdaságát – májusban esedékesek a választások. Minden erőfeszítése a választások megnyerésére irányul.

A belpolitikában még inkább autokratikussá vált.

Vlagyimir Putyinhoz fordult, aki Törökországot az orosz olaj központjává akarja alakítani, ami Erdoğannak adná a választási pénzt. Belföldön még inkább autokratikussá vált. Börtönbe akarja zárni leghatalmasabb ellenfelét, Isztambul polgármesterét, és meg akarja tiltani a kurd pártot a választásokon való részvételtől. Nem tudja azonban megtörni azt a hagyományt, amely lehetővé teszi, hogy a politikai pártok figyelemmel kísérjék a szavazatszámlálást. Ezért nehéz lesz ellenőrizni vagy meghamisítani az eredményeket.

A Törökországot a hónap elején sújtó 7,8-as erősségű földrengés tragédia. Sok érintett területen a sokk dühbe torkollott, mivel a kormány lassan reagált, és ellenőrizni akart minden segélyezési erőfeszítést. Ez nem a sors volt; inkább Törökország laza építési gyakorlata és Erdoğan építőipari növekedési modellje rontott a helyzeten. Ezektől a problémáktól a választások megtartása a legjobb módja. (…)

– Demokratikus újraélesztést várok Indiában.

Lehet, hogy naiv vagyok, de demokratikus újraélesztést várok Indiában. Sok más regionális hatalom is befolyásolhatja a történelem menetét. Brazília itt külön említést érdemel. Lula da Silva tavalyi év végi megválasztása döntő lépés volt. Január 8-án puccskísérlet történt, hasonlóan a 2021. január 6-ihoz az Egyesült Államokban. Lula aggodalmasan kezelte ezt, és megerősítette elnöki tekintélyét.

Brazília az élen

Brazília élen jár a nyitott és zárt társadalmak közötti konfliktusban; az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is az élen jár. Meg kell védenie az esőerdőket, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot, és egyúttal újra ösztönöznie kell a gazdasági növekedést. Nagy nemzetközi támogatásra lesz szüksége, mert ha kudarcot vallana, nincs mód nulla kibocsátás elérésére.

“A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni.”

A jelenlegi helyzet némi hasonlóságot mutat a hidegháborúval, de a különbségek sokkal nagyobbak. Ukrajnában igazi háború van, és ez mindent megváltoztatott. (…)

December 22-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba repült, hogy megbeszélje a helyzetet Joe Biden elnökkel. Megállapodtak abban, hogy a háború befejezésének egyetlen módja a megnyerés. Biden azonban rámutatott Zelenszkijnek, hogy elkötelezettségének vannak határai. A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni, és fenn kell tartani Európa Ukrajna támogatását. (…)

függetlenséget érvényesíteni

Az egykori Szovjetunió országai alig várják, hogy az oroszok vereséget szenvedjenek Ukrajnában, miközben függetlenségük érvényesítésére törekszenek. Vagyis Ukrajna győzelme az orosz birodalom felbomlását eredményezné. Nem jelentene többé veszélyt Európára és a világra. Ez nagy változás lenne jó irányba. A nyitott társadalmak számára ez óriási ellazulást jelentene, a zárt társadalmaknak viszont óriási problémákat okozna.

Nézzük Kínát: Hszi Csin-ping egyértelmű vesztes lenne. Putyinnal való szoros kapcsolata nagyon megviselte. De Kína már forradalmi szakaszban lehet. Xi legtöbb problémája saját maga okozza. Mandátumának kezdetétől fogva rossz gazdaságpolitikát folytatott, és minden erőfeszítést megtett Teng Hsziao-ping reformista vívmányainak visszavonására. Xi „nulla Covid” politikája volt a legnagyobb baklövése. (…)

– A rendszerváltás vagy a forradalom minden oka.

Az a kaotikus mód, ahogyan Hszi Csin-ping feladta a „zéró Covidot”, megrendítette a kínai nép hitét az általa vezetett kommunista pártban. A jelenlegi helyzet minden rendszerváltás vagy forradalom követelményének megfelel. Ez azonban csak a kezdete egy átláthatatlan folyamatnak, amelynek hatása még sokáig érezhető lesz.

A közeljövőben Xi valószínűleg hatalmon maradhat, mert az elnyomás minden eszköze a kezében van. Nem hiszem azonban, hogy Xi élete végéig hivatalban marad. Hivatali ideje alatt Kína nem lesz az a meghatározó katonai és politikai erő, amelyre Hszi vágyik. Xi szerencséjére külföldről nincs személyes veszély, mert Bident nem érdekli a rendszerváltás Kínában. Inkább csak vissza akarja állítani a status quót Tajvanon. (…) Ám az Egyesült Államok határait átlépő kínai térfigyelő ballon felfedezése elrontotta a két ország viszonyát, és teljesen megmérgezi a kapcsolatokat. Időközben sok más repülő tárgyat is észleltek. (…)

Trump olyan akart lenni, mint Putyin.

Hogy teljes legyen a geopolitikai kép, vessünk egy pillantást a demokrácia működésére az Egyesült Államokban. Nyilván nem túl jól. Amikor Donald Trump 2016-ban elnök lett, valós veszélyt jelentett demokráciánkra.

Semmiképpen sem érzi elkötelezettnek a demokrácia iránt; a demokrácia csak show-színpadot kínál fellépéseihez. Elnökként jobban érdekelte a diktátorokkal való barátkozás, mint a demokratikus értékek védelme. Trump olyan akart lenni, mint Putyin, vagyont halmozott fel, miközben teljes ellenőrzést gyakorolt ​​országa felett.

Egy harmadik fél?

2024-re az a reményem, hogy Trump és Ron DeSantis floridai kormányzó versenyezni fog a republikánus jelölésért. Trump azóta szánalmas figurává silányult, és folyamatosan a 2020-as vereségén panaszkodik. A nagy republikánus pénzemberek tömegesen cserbenhagyják. DeSantis okos, könyörtelen és ambiciózus. Valószínűleg ő lesz a republikánus jelölt.

Ez arra csábíthatja Trumpot, hogy harmadik fél jelöltjeként induljon. Az eredmény a demokraták elsöprő győzelme lenne, reformokra kényszerítve a Republikánus Pártot. De lehet, hogy itt egy kicsit elfogult vagyok.

(Soros György, 2023.02.16.)

Soros Mianmarban is bűnbak

A katonai junta rendőrsége letartóztatta a Nyílt Társadalom Alapítvány helyi pénzügyi vezetőjét. Soros György alapítványának több más munkatársát is keresik abban az országban, ahol néhány hete vette át a hatalmat a hadsereg.

Azzal gyanusítják az alapítványt, hogy kapcsolatban állt a demokratikus erők vezetőjével, Ang San Suu Kyivel, akit a tábornokok mondvacsinált ürügyekkel fogva tartanak.

A demokratikus erők megnyerték a választásokat. Ezt nem tudta elviselni a hadsereg, amely évtizedek óta irányítja Mianmart, de az utóbbi időben demokratizálási folyamatba kezdett. Ennek fő oka az volt, hogy szerettek volna minél több nyugati tőkét vonzani az országba. Mianmar ugyanis gazdaságilag teljesen Kínától függ, és ez már a hadseregnek sem tetszik.

Soros a bűnbak

A Financial Times megírta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány már a kilencvenes évek óta van jelen Mianmarban. Most azért vált a támadások célpontjává, mert a népszerű demokratikus vezetőt, Ang San Suu Kyit ily módon próbálja meg lejáratni a nacionalista katonai junta.

A brit lap ehhez hozzáfűzi, hogy sok más államban is bűnbaknak jelölték ki Soros Györgyöt. Így a szülőföldjén Magyarországon is kampányt folytat ellene a kormány, de Netanjahu izraeli miniszterelnök is ellenefelének tekinti a holokauszt túlélő amerikai milliárdost.

A választásokat elveszítő Donald Trump is politikai ellenfelei közé sorolta Soros Györgyöt, aki a demokraták egyik fő támogatója Washingtonban.

Az új amerikai külügyminiszter családja viszont barátként tekint Sorosra, akinek egyetemét, a CEU-t anyagilag is támogatta az idősebb Blinken és neje.

Válasz a támadásokra: emelkedő támogatás

A Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül meg kívánja emelni a CEU pénzügyi alapjainak nyújtott anyagi támogatást. – erről levélben biztosította az egyetemet.

“Az amerikai diplomák budapesti kiadásának ellehetetlenítésével Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra kényszerítette a CEU-t, hogy az Egyesült Államokban akkreditált képzéseit Bécsbe vigye.” – -szögezi le a magyar származású filantróp, majd így folytatja:

“… a CEU eltökélt abban, hogy a továbbiakban is folytasson mind tudományos, mind a tágabb közönség számára nyitott programokat budapesti kampuszán — ebben számíthat a Nyílt Társadalom Alapítvány segítségére, valamint az én személyes támogatásomra.”

Soros megerősíti a júniusi bejelentést, miszerint a CEU-nak biztos a jövője: a Nyílt Társadalom Alapítvány meg kívánja növelni az egyetem pénzügyi alapját.

Végezetül megköszöni az CEU közösségének és Michael Ignatieff elnök-rektornak, hogy a nehéz körülmények ellenére kitartottak és lojálisak maradtak az intézményhez.

“Ugyancsak hálás vagyok azért a támogatásért, amelyben az egyetem részesült a magyar és a nemzetközi akadémiai világ részéről. Ez a támogatás hozzájárult ahhoz, hogy a CEU az akadémiai szabadság világszerte ismert szimbólumává váljon.” – zárja levelét Soros György.

A Soros alapítvány a szélsőjobb ellen Németországban

A Nyílt társadalom alapítvány meg szeretné akadályozni a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland áttörését a kelet-németországi választásokon. Ezt hangsúlyozta az alapítvány berlini irodájának vezetője.

Selmin Caliskan sajtóértekezletén elmondta: több mint ötven civil szervezetet támogatnak, melyek aktívan fellépnek a neonáci tendenciák ellen. A Nyílt társadalom alapítvány eredetileg Budapesten működött, de kénytelen volt Berlinbe költözni , mert az Orbán kormány lehetetlenné tette a működését Magyarországon. Soros György egész Európában a szélsőjobboldal céltáblája lett, mert támogatja azokat a szervezeteket, melyek fellépnek a nyílt társadalom érdekében.

Az Alternative für Deutschland a migráns válságot kihasználva jelentősen növelte a befolyását Németországban. Különösen annak keleti részén. Az egykori NDK-ban különösen erős a neonáci tendenciák újraéledése. Ősszel három itteni tartományban lesznek helyi választások: Thüringiában, Szászországban és Brandenburgban. Az Alternative für Deutschland mindenütt szeretne győzni.

A demokratikus erők azonban összefognak ellenük. Görlitz városában az Alternative für Deutschland szerette volna megszerezni a polgármesteri posztot , de a demokratikus pártok összefogása ezt megakadályozta.

Heiko Maas külügyminiszter szerint aktívabban kellene fellépni a szélsőjobboldali terrorizmus ellen, mely újra felütötte a fejét Németországban. Közéleti szereplőket érnek támadások éppúgy mint a harmincas években amikor a terror a nácik bevett harci módszerei közé tartoztak. Heiko Maas a nagymúltú szociáldemokraták egyik vezetője. A szociáldemokraták a legutóbbi európai választásokon újra leszerepeltek. Épp ezért tisztában vannak azzal, hogy széleskörű demokratikus összefogásra van szükség, ha meg kívánják akadályozni a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland előretörését Németországban.

„Stop Soros” – Igazukat keresik a Nyílt Társadalom Alapítványok

0

A Nyílt Társadalom Alapítványok a Magyar Alkotmánybírósághoz fordultak a kormány úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomagja miatt. „Csak egy valaminek, mégpedig a demokráciának fog ez a törvény véget vetni – mondta Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke.

A törvény ugyanis jogellenesen büntethetővé teszi magánszemélyek és civil szervezetek munkáját, és meggátolja őket abban, hogy az alkotmány által garantált szólás-és gyülekezési szabadságukkal éljenek – olvasható a portálunkhoz eljuttatott közleményben. A törvény a magyar kormány legutóbbi támadása állampolgárai szabadságjogai ellen. Hozzáteszi:

A kormány  aláásta  a bíróságok függetlenségét, maga alá gyűrte a médiát, és most el akarja hallgattatni azokat a civil szervezeteket, amelyek az utolsó nyilvánosan is megszólaló kritikusok Magyarországon.

A magyarországi helyzet sürgető volta és  a civil társadalom már nyolc évnyi fenyegetettsége miatt, a Nyílt Társadalom Alapítványok ezen a héten az Emberi Jogok Európai Bíróságán is pert indítottak ugyanezen törvények ellen, melyek ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

Májusban a Nyílt Társadalom Alapítványok bejelentették döntésüket, hogy bezárják régiós irodájukat Magyarországon, több mint 30 éves itt végzett munka után. Döntésükben az ellenséges politikai és jogi környezetre hivatkoztak, valamint arra a kétéves gyűlöletkampányra, amelyet a magyar kormány folytatott az Alapítványok és partnerei ellen.

Jordi Vaquer, aki a Nyílt Társadalom Alapítványok európai támogatási tevékenységének egyik igazgatója, így nyilatkozott: „A Nyílt Társadalom Alapítványok szomorúan távoznak Budapestről, ugyanakkor továbbra is támogatni és védeni fogjuk Magyarország bátor civil szervezeteit, melyek Európa élharcosaiként az intolerancia és az önkényuralom begyűrűzésének  visszaszorításáért harcolnak”.

Bréking nyúz, június 25. – Tudósítás a másik valóságból

0

Soros hajóiról, a Soros migránsbetelepítő akció elleni harcról éppen úgy olvashatunk körképet az alternatív valóság médiájában, mint a kormány legújabb mantrájáról, mely szerint a V 4-eknek köszönhető az EU gazdasági sikere. Jut néhány keresetlen szó az uniós szocialista, illetve liberális politikusokra is.

Origo – Bemutatjuk, hogyan dolgoznak Soros György hajói

Több kapcsolódási pont van Soros György és azon álcivil szervezetek között, amelyek illegálisan hajózzák be a migránsokat a Földközi-tengeren keresztül Európába – írja az Origo. Az érintett „civilek” forrásai nagyrészt a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól érkeznek, de van olyan adományozó, aki korábban a csúfosan megbukott Hillary Clinton kampányát támogatta.

Az új olasz kormány megálljt parancsolt az illegális bevándorlók beutaztatásának, és egyre több Soros által finanszírozott hajót zárolnak.

Az elmúlt években döbbenetes sok, közel kétmillió illegális bevándorlót jutattak be a kontinensre az amerikai tőzsdespekuláns által finanszírozott szervezetek.

A portál körképet közöl a földközi-tengeri káoszról, az illegális migráció és az embercsempészet elleni harcról, a Soros György migránsbetelepítő szervezeti elleni küzdelemről.

888 – Verhofstadt ismét Magyarország ellen hergel

A belga liberális EP-képviselő, Soros György egyik legmegbízhatóbb uniós szövetségese a Twitteren uszít Magyarország ellen, és a Sargentini-jelentés elfogadása mellett a 7-es cikkely megindítását követeli Magyarországgal szemben – írja a 888, amely leközli a liberális politikus Twitter-üzenetét, amely szerint a jelentés elfogadása után az Európai Parlamentben el kell indítani a 7-es cikkely szerinti eljárást, amely akár Magyarország szavazati jogának korlátozásához is vezethet.

„Verhofstadt amiatt sivalkodik, hogy a magyar parlament a napokban megszavazta a Stop Soros törvénycsomagot, amely kriminalizálja az illegális bevándorlást és annak segítését,  azaz a Soros-szervezetek általános tevékenységét. Emellett a belga liberális politikus kiemelten aggódik a CEU jövőjéért is.

Abba természetesen nem is gondol bele, hogy már régóta Magyarország kb. az egyetlen uniós ország, amelyik betartja az uniós alapértékeket és egyezményeket, például a schengeni egyezményt.”

Magyar Idők/MTI – Szijjártó Péter: Az EU legsikeresebb térsége Közép-Európa

Az Európai Unió legsikeresebb térsége Közép-Európa – mondta Londonban Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter, aki a visegrádi országok (V4) tőzsdei vezetőinek bemutatkozó fórumán vett részt a Londoni Értéktőzsdén (LSE), a rendezvényen kijelentette:

Közép-Európa teljesítményét a V4-gazdaságok teljesítménye alapozza meg.

Ma már nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Unió növekedésének motorjává egyre inkább Közép-Európa, azon belül a V4-együttműködésben részes országok válnak – tette hozzá. Németország és a V4-csoport kereskedelmének éves értéke tavaly 65 százalékkal meghaladta a két legnagyobb euróövezeti gazdaság: Németország és Franciaország kétoldalú kereskedelmének éves értékét.

Ez világosan mutatja, hogy az európai gazdaság, az európai versenyképesség tengelye Nyugat-Európából Európa közepe felé mozdult el – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

(A Független Hírügynökség elemzése ennél árnyaltabb képet mutat.)

Pesti Srácok – Az Európa Tanács új vezetője egy vérbeli szoci

Szélsőség, terjedő erőszak és elnyomás, a gyülekezési-, és sajtószabadság elnyomása Európa egyes országaiban, szuverenista különutasság – nagyjából ezeket a jól ismert kliséket visszhangozta Liliane Maury-Pasquier svájci szocialista politikus beszédében, miután egyedüli jelöltként demokratikusan megválasztották az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökévé.

Felszólalásában Maury-Pasquier hangoztatta: a szélsőségek, az erőszak és az elnyomás térnyerése ebben a rendkívül feszült migrációs és biztonsági kontextusban megköveteli, hogy határozottan és tisztán megerősítsük azt, amely összeköt bennünket.

Ezt abszolút szükségessé teszik azon aggasztó fejlemények, mint a több európai országban is tapasztalt nagyobb támadások a véleménynyilvánítás, a sajtó és a gyülekezés szabadsága, illetve a kisebbségek egyenlősége és védelme ellen.

Az igazságnak, a szolidaritásnak, a kohéziónak kell lennie a válaszunknak a kirekesztésre, a gyűlöletre és a ki-ki gondoskodjék magáról-ideológiára.

 

A Trump-Orbán találkozótól függhet a CEU sorsa

A Független Hírügynökség információi szerint a CEU sorsa alapvetően attól függ, hogy sikerül-e összehozni az Orbán Viktor által áhított találkozót az amerikai elnökkel.

Forrásaink úgy tudják, hogy amennyiben igen, akkor a kormány aláírja a megállapodást New York állammal, amely lehetővé tenné az egyetem további budapesti működését.

A szerződés már szeptemberben elkészült, azóta halogatják az aláírását. 

A magyar kormánynak erre elvileg 2018. december 31-ig van lehetősége, de az igazi határidő valójában nyáron jár le, különben a CEU nem tudja rendben elkezdeni a következő tanévet.

Az egyetem abban bízott, hogy június végéig meglehet a megállapodás, hiszen a bizonytalan állapot a CEU jövőjével kapcsolatban egy éve tart már. Viszont a futball vb végéig, július közepéig nemigen várható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök érdemi lépést tesz az ügyben.

A szintén Soros György által támogatott Open Society Foundations, azaz a Nyílt Társadalom Alapítványok irodája pedig már biztosan távozik az országból: körülbelül 100 munkatársa, akiknek nagyobb része magyar,

már meg is kezdte a költözést Bécsbe és Berlinbe.

Körülbelül 20 fő marad csak Magyarországon, akik családi okok miatt nem tudnak költözni – tudta meg a FüHü.

A Nyílt Társadalom Alapítványok 1984 óta tartott fenn irodát Budapesten.

Visszaszólt Szijjártónak a Nyílt Társadalom Alapítvány

1

A magyar külügyminiszter a CNBC-nek azt mondta, hogy az alapítvány azért költözik Budapestről, mert nem akarja felfedni, kik finanszírozzák. Az alapítvány szóvivője szerint ez nonszensz.

Hónapok óta téma volt, végül két hete vált biztossá: elköltözik Magyarországról a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány irodája, és Berlinbe teszik át a székhelyüket.

Szijjártó Péter tegnap a CNBC televíziónak nyilatkozott, és azt is állította, konkrétumok nélkül, hogy az alapítvány azért költözik, mert nem akarják felfedni, ki finanszírozza őket, és „van mit rejtegetniük”.

Erre válaszolt emailben az alapítvány kommunikációs vezetője Laura Silber, aki szerint „ez nonszensz”. Válaszában Patrick Gaspardnak, az alapítvány elnökének a szavait idézve azt írta:

a magyar kormány politikai okok miatt elnyomja a civil társadalmat,

és olyan eszközöket használ, amelyre nincs példa az Európai Unióban. Azt is írta: az alapítvány átláthatóan működik, és a támogatásaikat a honlapjukon is nyilvánosságra hozzák.

Szijjártó szerint az olyan szervezetek, amelyek kiállnak a menedékkérők jogaiért, a nemzetbiztonságot fenyegetik. Az alapítvány képviselői viszont féltik a munkatársaik biztonságát Magyarországon, az Orbán-kormány alatt.

A költözés bejelentése után a Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője, Csontos Csaba is azt mondta a Független Hírügynökségnek: a fenyegetések miatt költöznek, lejárató akciókat folytattak ellenük, és senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy ezt eltűrje.

Legyetek irgalmasok!

0

„Európa jövője” címmel rendeztek konferenciát a V4 égisze alatt a Várkert Bazárban. Mivel az ellenzéki vagy feltételezetten kritikus sajtót kizárták, ezért csak azok az információk juthatnak el hozzánk, amelyek az Orbán-kormány politikáját erősítik. Ennek jegyében annyi már most is tudható, hogy a migráció és az európai kultúra megvédése hangsúlyosan került elő.

Időszerű néhány alapfogalmat tisztázni, hogy elfogultságok és előítéletek nélkül a mindannyiunk jövőjét érintő problémakört ki-ki maga egyénileg is átgondolhassa.

„Legyetek irgalmasok, mert a ti mennyei Atyátok is irgalmas!” – olvassuk Lukács evangéliumában (6,36). Napjainkban a migrációval kapcsolatos politikai viták miatt érdemes felidézni ezt a felszólítást, azért is, mert a kormány éppen a kereszténységre hivatkozva fogalmazza meg radikálisan elutasító álláspontját ezzel kapcsolatban. A migráció rendkívül szerteágazó probléma, ezúttal csak egyetlen dolgot emelnék ki: vajon elfogadható-e a keresztény értékekre, illetve azok védelmére történő hivatkozás, ha a kormányzat megoldási javaslatai nélkülözik az irgalmasságról szóló evangéliumi tanítást? Márpedig a keresztény ember számára az irgalom, az irgalmasság gyakorlása olyannyira elvehetetlen kötelezettség, hogy a jézusi üzenet foglalatának tartott „hegyi beszédben” is szerepel (Mt 5,7): „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.” A kijelentés arra utal, hogy minden ember rászorul az irgalomra – ha máskor nem, akkor a végítélet napján.

Az irgalmasság követelménye nem hagyható figyelmen kívül a menekültügyben sem. A katolikus teológia a Máté-evangélium vonatkozó helye (25,34-40) alapján határozta meg az irgalmasság úgynevezett „testi cselekedeteit”: enni adni az éhezőknek, megitatni a szomjazókat, a hontalanokat befogadni, a ruhátlanokat felöltöztetni, a betegeket ápolni, a foglyokat meglátogatni. Az evangéliumban található hat szempontot egy hetedikkel is kiegészítették: a halottakat eltemetni. A kiegészítéssel teljessé vált az a kép, amely mintegy átfogja az egész keresztény életet.

Ugyanakkor be kell vallanunk, hogy az irgalmasság gyakorlása egyáltalán nem magától értetődő és nem is könnyű feladat. Mert nem a jog és az igazságosság kikövetelhető talajában gyökerezik, hanem a szív jóságából fakad. Ezért írhatja Shakespeare, hogy „Az irgalom lényege nem a kényszer, / Úgy fakad, mint csöndes eső a mennyből / A lenti földre s kétszeresen áldott: / Megáldja azt, ki adja, s azt, ki kapja. / A nagyokban is ez a legnagyobb, / Koronánál szebb dísze a királynak. / Mert jogara földi erő jele, / A félelem és felség tartozéka. / De irgalma erősebb a jogarnál, / A királyok szívében tartja trónját / S az Istennek magának tartozéka, / S a hatalom akkor legistenibb, / Ha fékje irgalom.” A magyar kormány migrációval kapcsolatos politikájában jelen van-e az irgalom fékje?

S mivel napjainkban a kormányzati körök és az odatartozó véleményformálók nem rejtik véka alá az örömüket, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványnak el kellett hagynia az országot, ebből a szempontból is érdemes elgondolkodnunk a keresztény társadalmi tanítás érvényesüléséről, avagy hiányáról. Hiszen a kormányzati kommunikáció a migrációval kapcsolatban végső soron egy zárt társadalom biztonságát ajánlja.

Bizonyára lehet vitatkozni a nyílt vagy nyitott társadalom értelmezéséről – ahogy egyébként ezt a CEU rektora egy nemzetközi konferencián a közelmúltban ajánlotta. De a kereszténységre hivatkozva aligha érvelhetünk a zárt társadalom mellett. Henri Bergson az 1932-ben megjelent, „Az erkölcs és a vallás két forrása” című művében (Szent István Társulat, 2002.) a keresztény szellemiség elvehetetlen jellemzőjének tekinti, hogy a világteremtő Istenbe vetett hit által képes eljutni arra a meggyőződésre, hogy ragaszkodásunk a hazánkhoz ne legyen gátja a szeretetünknek az emberiség iránt. Viszont „a zárt társadalom az, amelynek tagjai egymásba fogódzva, a többi ember iránt közömbösek, mindig készek támadni vagy védekezni, szóval harcias magatartásban maradnak”.

Kormányunk szabadságharcos gondolkodásában ezek a jelek sajnálatos módon felismerhetők. De legalább ne hivatkoznának a kereszténységre…

Giczy György

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!