Kezdőlap Címkék Növekedés

Címke: növekedés

Három százalék felett nőtt a gazdaság

Belelendülő építkezések, rosszabbul teljesítő agrárium, mérsékelt feldolgozóipari gyarapodás jellemezte a gazdaságot a második negyedévben: így állt össze a 3,5 százalékos éves növekedés. Az  éelemiszerboltok forgalmának javulása változatlanul elmarad a jövedelemgyarapodás mögött.

A bruttó hazai termék (GDP) emelkedésének üteme a második negyedévben 3,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A valóságos folyamatokat pontosabban mutató (a szezonális és naptárhatást, például a munkanapok eltérő számát kiszűrő) adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 3,5 százalék volt. Az első negyedhez képest 0,9 százalék a teljesítményjavulás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsbecsléséből.

A súlyánál fogva meghatározó feldolgozóipar (benne például az autógyártás) 3,6 százalékot tett hozzá az átlagértékhez, a különféle piaci szolgáltatások 2,8 százalékot. Az építőipar teljesítménye 28,6 százalékkal emelkedett, amiben – a korábbi adatok ismeretében – minden bizonnyal

a felfutó lakásépítések játszanak nagy szerepet.

A mezőgazdaság teljesítménye 12,9 százalékkal csökkent, igaz, az egy évvel korábbi magas ráta ezt vetítette előre.

A beruházások 21,2 százalékkal haladták meg az előző év második három hónapjáét, de itt is elmondható, hogy egy évvel korábban (az alig csordogáló uniós támogatások miatt) jelentős, két számjegyű visszaesést szenvedtek el az invesztíciók.

Júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma 4,1 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Ezzel lényegében megegyező, 3,9 százalék a forgalombővülés az első hat hónapban. Ezen belül a tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletek produkálták a legmagasabb indexet, 7,1 százalék növekedést, az üzemanyag-eladások 3,4 százalékkal emelkedtek.

Időszakról időszakra visszaköszönnek ezek az arányok, az, hogy a milliók életét tükröző élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben igen mérsékelten,

alig 2,1 százalékkal hagytak több pénzt a vásárlók.

Ez töredéke a két számjegyű (legutóbb 10 százalék) reálkereset-gyarapodásnak. Kutatók egy része úgy véli, hogy a bérek 15-20 százalékos vágtatása csak papíron valósul meg sokaknál, a korábban a minimálbér felett zsebbe adott pénz egy részét legalizálják mostanában.

Gyorsabb lesz a növekedés a vártnál

0

Emelte az idei évre szóló növekedési prognózisát a GKI Gazdaságkutató Zrt.. Tette ezt annak ellenére, hogy – mint legfrissebb előrejelzésében írja – az idei második negyedéves gazdasági növekedési dinamika érezhetően lassult, ám a beruházások látványos bővülése folytatódott.

Az idén, a második negyedévben a magyar gazdaság – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 3,6%-kal bővült, 0,2  százalékponttal elmaradva az előző év adatától – írja a GKI az előrejelzésében, amely – ahogy mindig – gyorsfényképet ad az előző időszak magyar gazdasági fejleményeiről. Mint összegzi: az idén a második negyedévben a bruttó adatok alapján az iparban és a külkereskedelmi áruforgalomban lassulás, az építőiparban, a kereskedelemben és a turizmusban gyorsulás következett be. Jelentős lehet a visszaesés a mezőgazdaságban, ezen belül is a növénytermelésben. Az első félévben euróban számolva a behozatal mintegy 1,5 százalékponttal gyorsabban bővült a kivitelnél.

A beruházások az első negyedévi 23% után a második negyedévben 27%-kal bővültek, nagyon alacsony bázishoz képest. Az elemzés megjegyzi, hogy

kiugró, 60% körüli a közigazgatás-védelem (ide tartozik a határvédelem) valamint a szállítási ágazat (ide tartoznak az útépítések) bővülése.

A kimutatott munkanélküliség 2017. május-júliusban az egy évvel korábbihoz képest 0,8 százalékponttal, 4,2%-ra csökkent. Ez a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, a tavaly év végéhez viszonyítva azonban a mérséklődés már csak minimális. A GKI nyári felmérése szerint a cégek minden ágazatban a munkaerő-hiányt tartják a növekedést fékező legfontosabb tényezőnek.

A munkaerő-hiány mellett elsősorban a minimálbéremelés következménye, hogy a bruttó bérek az első félévben közel 12%-kal emelkedtek. A második negyedévben a reálkeresetek kb. 2,5 százalékponttal gyorsabban nőttek, mint az elsőben, ami az áprilisban szokásos béremeléseknek és az átmenetileg mérséklődő inflációnak volt a következménye.

A második negyedévben a kiskereskedelmi forgalom növekedése is gyorsult, azonban csak kb. 1 százalékponttal. Végeredményben, az első félévben a reálkeresetek 9%-os emelkedésével szemben a kiskereskedelmi forgalom még 4%-kal sem bővült.

Ez részben arra utal, hogy a minimálbér-emelés a szürke jövedelmek csökkenésével jár együtt, másrészt a lakosság valószínűleg mérsékelte az adósságait – írja a kutatóintézet.

És akkor lássuk az előrejelzést, összehasonlítva azza, amilyet a legutóbbi prognózisban várt a kuttóintézet.

Forrás: GKI

Némileg lassult a növekedési ütem

A bruttó hazai termék (GDP) növekedése a második negyedévben 3,6 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakét – közölte a KSH. Az előző negyedévben 3,8 százalék volt a háromhavi érték. Az elemző szerint ez beleillik az esztendőre várt folyamatokkal.

A naptárhatással és szezonális tényezőkkel megtisztított adat szerint a magyar gazdaság 3,6 százalékkal növekedett az év második negyedévében, ami kismértékű lassulás az első negyedévi indexhez képest – derült ki a KSH jelentéséből. A nyers adat szerint 3,2 százalék volt a gyarapodás.

Az előző három hónaphoz mérten 0,9 százalék volt az emelkedés, az első fél évben pedig 3,7 százalék. A KSH szerint a szolgáltatások (például kereskedelem, közszolgáltatások, szállítás) a növekedés motorja.

A számok összhangban vannak a GKI Gazdaságkutató előzetes becslésével – mondta el

a fuhu.hu-nak Petz Raymund ügyvezető igazgató.

Szerinte várható volt a kis mértékű (0,1 százalékpontnyi) lassulás (az éves alapon mért negyedévi) gazdasági növekedésben. Részletek híján egyelőre nem tud pontosabb értékelést végezni, a KSH későbbi elemzése nyújthat segítséget a folyamatok pontosabb megértéséhez.

A kereskedelem részaránya a GDP gyarapodásában érdekes kérdés lesz a részletes számok majdani megismerésekor, mert az év elején a nagyarányú bérnövekedéstől messze elmaradó (2,4 százalékos) kiskereskedelmi forgalmi bővülést mértek, ami a GKI értékelése szerint nagyobb részt annak tudható be, hogy a zsebbe adott fizetések egy részét most „papírozzák le”, a tényleges keresetemelkedés tehát kisebb a statisztikai adatoknál.

Javul a gazdaság megítélése Európában, és nálunk is

Érezhetően kedvezőbbnek ítélik a magyarok a nemzetgazdaság helyzetét most, mint egy fél évvel korábban tették. Ez azonban nem magyar sajátosság: az Európai Unió legtöbb tagállamára jellemző ez a trend – derül ki a Eurobarometer legfrissebb, a héten Brüsszelben közzétett felméréséből.

A magyarok 41 százaléka jónak ítéli meg a nemzetgazdaság helyzetét, ráadásul fél év alatt 11 százalékponttal többen nyilatkoztak így a kérdésről. Ezzel együtt sem kerültek ők többségbe: szintén 11 százalékponttal csökkenve ugyan, de még mindig 56 százalék látja rossznak a gazdaságot. (A megkérdezettek 1 százaléka nem nyilvánított véleményt.)

A jelentős véleményváltozás ellenére a magyarok még nem érik el az EU-28 46 százalékos átlagát, ami a Eurobarometer legutóbbi, tavaly őszi felmérése óta 5 százalékponttal nőtt. Az arány egyébként az elmúlt években jelentősen nőtt: +20 ponttal 2013 tavasza óta, illetve +26 ponttal 2009 tavasza óta.

Nagyok a különbségek

Jóllehet változatlanul nagyok a tagállamok közötti különbségek, a nemzeti gazdaságok helyzetének pozitív értékelése egyre nagyobb teret nyer 22 tagállamban, különösen Finnországban (59%, +19 százalékpont), Portugáliában (33%, +18 százalékpont), Belgiumban (60%, +11 százalékpont) és Magyarországon (41%, +11 százalékpont). A tagállamok közötti szakadékot mutatja, hogy a saját nemzeti gazdaság helyzetét az Unióban a legnagyobb arányban jónak ítélő Hollandia (91 százalék), Németország (90 százalék) és Svédország (88 százalék) vezette csoporttal szemben a lista legalján található Görögországban csak a megkérdezettek 2, Horvátországban 12, Olaszországban pedig 13 százalék nyilatkozott pozitívan.

A trend Európa-szerte felfelé ívelő: az idei májusi felmérést megelőző legutóbbi, tavaly őszi kutatás között eltelt időben 22 tagállamban jó irányban változott a megítélés.

Nő a derűlátás

Az európaiak szerint jó irányban halad a gazdaság: arra a kérdésre, hogy mit vár az elkövetkező 12 hónapban, a válaszadók 26 százaléka a „javulást” rubrikát húzta be, ami 4 százalékponttal meghaladja a fél évvel ezelőtti adatot,  s ma már a romlást várók táborát is, amelynek tagjai 5 százalékponttal kevesebben lettek, s 21 százalékos arányt képviselnek.

Nemzeti szinten a gazdasági helyzet, amelyet 2011 őszén nemzeti szinten a legfőbb gondnak értékeltek, most az ötödik helyre került (16%, –3 százalékpont). 2017. májusában a legnagyobb gondnak a munkanélküliséget (29%, –2 százalékpont) és a bevándorlást tekintik az emberek (22%, –4 százalékpont), bár mind a kettőt egyre csökkenő mértékben. Az egészségügy és a szociális biztonság most a harmadik helyen áll (20%, +2 százalékpont), majd a terrorizmus következik, jelentős növekedést mutatva (19%, +5 százalékpont).

Ez foglalkoztatja a magyarokat

Ha górcső alá vesszük a részletes kérdésekre adott részletes adatokat, akkor azt látjuk, hogy a magyar válaszok eléggé jelentősen eltérnek az európai átlagválaszoktól. S tegyük hozz: eltérnek attól is, amit itthon immár évek óta igyekeznek belénk sulykolni. Minden további helyett érdemes a mellékelt táblázatot megvizsgálni.

 Foglalkoztatás – túl a válságon?

Az európaiaknak közel a fele – 47 százaléka – szerint a foglalkoztatási válság már elérte a csúcsot, ám 40 százalék még a helyzet további romlására számít. Ezzel együtt is kedvező a trend, már csak azért is, mert a 2009 óta feltett kérdésre most válaszoltak legtöbben optimistán a kérdésre.

A tagországok 21 százalékában vannak többségben a derűlátók, akik között a legnagyobb arányban a dánok (80 százalék), a hollandok (77 százlék) és az írek (szintén 77 százalék) találhatók. A legkevésbé optimistáknak a görögök (70 százalék szerint „a legrosszabb még hátravan”), a lettek (56 százalék) és a belgák (51 százalék) vélekedtek így. Magyarország az ötödik a sorban azok között, akik szerint túl vagyunk a nehezén a foglalkoztatásban: a válaszadók 62 százaléka véli ezt (11 százalékponttal többen, mint fél éve), szemben a 26 százalékkal, aki szerint még hátravan a feketeleves. Érdekes módon nálunk igen nagy azoknak az aránya (12 százalék), akik nem tudtak vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni.

A felmérés, s külön a magyar eredmények itt találhatók.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK